A Kúria
v é g z é s e
Az ügy száma: Kvk.VI.37.509/2018/2.
A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás előadó bíró, Dr. Mudráné Dr. Láng Erzsébet bíró
A kérelmezők: Magyar Szocialista Párt
Párbeszéd Magyarországért Párt
A kérelmezők képviselője: Dr. ... Ügyvédi Iroda
Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat felülvizsgálata
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó felek: a kérelmezők
A felülvizsgálni kért határozat: a Nemzeti Választási Bizottság 854/2018. számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 854/2018. számú határozatát helybenhagyja.
A feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.
A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A Bács-Kiskun Megyei 06. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (a továbbiakban: OEVB) a 62/2018. (IV.14.) OEVB számú határozatában az országgyűlési képviselők 2018. április 8-i választásának Bács-Kiskun Megye 06. számú országgyűlési egyéni választókerületi eredményét oly módon állapította meg, hogy az egyéni választókerületben a legtöbb érvényes szavazatot Zsigó Róbert Vilmos a Fidesz-MPSZ-Kereszténydemokrata Néppárt jelölő szervezetek közös jelöltje kapta, így az országgyűlési képviselői mandátumot 23.835 érvényes szavazattal ő szerezte meg. A második helyen Grünfelder Zoltán Ferenc, a Jobbik Magyarországért Mozgalom jelölő szervezet jelöltje végzett 8.203 szavazattal, míg a harmadik helyet Hajdú Miklós, a Magya Szocialista Párt-Párbeszéd Magyarországért Párt jelölő szervezetek jelöltje szerezte meg 7.880 szavazattal.
[2] Az OEVB határozatával szemben Hajdú Miklós, valamint a kérelmezők terjesztettek elő fellebbezést a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 221. § (1) bekezdése és 241. § (1) bekezdése alapján. Elsődlegesen kifejtették, hogy a Baja Város 009. számú szavazókörének eredményeit a valasztas.hu honlapon megtekintve látható, hogy az egyéni jelöltek közül Hajdú Miklósra 159 szavazat érkezett, míg a listás helyekre leadott szavazatok számánál az MSZP-Párbeszéd országos listára leadott szavazatok száma 0. Ekkora eltérés a listás szavazatok és az egyéni jelöltre leadott szavazatok között minimum felveti az anomália gyanúját. Csatoltak egy olyan iratot, melyben hat szavazópolgár úgy nyilatkozott, hogy az MSZP-Párbeszéd közös listára szavaztak. A fentiekre tekintettel szükséges valamennyi érvényes és érvénytelen szavazólap vizsgálata, azaz a szavazatok újraszámlálása a Baja 009. számú szavazókörben annak érdekében, hogy a választási alapelvek maradéktalanul érvényesülni tudjanak.
[3] A jogsértés indokaként a kérelmezők hivatkoztak az EBESZ jelentésében foglaltakra, amelyre alapítottan – véleményük szerint – sérült a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja, azaz a jelöltek és a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség elve. A kormány retorikája megfélemlítő és idegen-ellenes volt, mely korlátozta a választókat a teljes tájékozottság alapján való döntéshozatalban. A kormány kommunikációra fordított túlzott kiadásai felerősítették a kormánykoalíció kampányüzenetét. A Ve. alapelvének a sérelme érdemben és közvetlenül kihatott az egyéni választókerületi szavazás eredményére, azt érdemben befolyásolta, ezért indokolt az egyéni választókerületi szavazás megismétlése.
[4] A kérelmezők arra is hivatkoztak, hogy a valasztas.hu oldal csökkentett adattartalma nem biztosította megfelelően a választási eljárás nyilvánosságát, továbbá felmerül annak a lehetősége, hogy a választási eredmény nem feltétlenül a valóságot tükrözi, mellyel sérültek a Ve. 2. § a), b), e) és f) pontjaiban foglalt alapelvek is. Állították, hogy az egyéni választókerületi eredmény hitelt érdemlő pontossága alapvető, mert az kihat az országgyűlési választás végeredményére is. Hiányolták a felmerült informatikai hibák és problémák tisztázását.
A Nemzeti Választási Bizottság határozata
[5] Az Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) a 854/2018. számú határozatában az OEVB határozatát helybenhagyta. Az indokolásban rámutatott, hogy a beadványozók az EBESZ előzetes jelentésében a magyarországi országgyűlési képviselőválasztással kapcsolatban megfogalmazott álláspontjából vonja le azt a következtetést, hogy általában sérült a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja, ami érdemben és közvetlenül kihatott az egyéni választókerületi voksolás eredményére. A beadványozók nem fejtették ki, hogy a fenti jogszabályhely sérelme hogyan okozta a konkrét eredmény-megállapító határozat alapjául szolgáló, a szavazatszámláló bizottsági szavazóköri eredményt megállapító döntések törvénysértő voltát, miben áll a kettő közötti ok-okozati kapcsolat. A beadványozóknak azt kellett volna valószínűsíteniük, hogy a vonatkozó szabályokat a szavazatszámláló bizottság nem megfelelően alkalmazta, azonban ennek nem tettek eleget.
[6] Az NVB rögzítette, hogy a valasztas.hu oldal csökkentett adattartalommal való működése vonatkozásában a beadványozók nem fejtették ki, hogy ez miként függ össze a szavazóköri eredményt megállapító döntéssel és az azon alapuló választókerületi eredménnyel. A kettő közötti ok-okozati kapcsolat hiányában nem vizsgálható felül a választókerületi választás eredménye. A fellebbezés nem tartalmaz egyik megjelölt jogsértési ok tekintetében sem olyan konkrét jogsértést és olyan konkrét tényállást, amely közvetlen összefüggést mutatna a Ve. 241. § (2) bekezdés a) pontjával.
[7] Az NVB a Baja 009. számú szavazókörhöz kapcsolódó, feltételezett számolási hiba vonatkozásában rámutatott, hogy a fellebbezés ezen része egyértelműen a listás szavazatok számával kapcsolatos, azonban a támadott OEVB határozat kizárólag az egyéni választókerületi eredményre vonatkozik. Az egyéni választókerületi eredményt az illetékes OEVB, míg az országos listás eredményt az NVB állapítja meg, előbbi ellen fellebbezésnek, míg utóbbi ellen bírósági felülvizsgálati kérelemnek van helye. Az NVB nem rendelkezik hatáskörrel a listás szavazatok tekintetében azok újraszámolására, így a fellebbezés ezen része hatáskör hiányában érdemben nem vizsgálható. Ha az NVB határozata megállapítja a választás országos listás eredményét, akkor a fenti indokkal ezzel szemben lehetséges bírósági felülvizsgálati kérelmet előterjeszteni a Kúriához.
A felülvizsgálati kérelem
[8] A kérelmezők felülvizsgálati kérelmükben elsődlegesen az újraszámolás eredményeként kérték az NVB határozatának megváltoztatását. Másodlagosan, újraszámlálás hiányában indítványozták az egyéni választókerületben az egyéni választókerületi szavazás vagy legalább Baja 009. szavazókör vonatkozásában a szavazás megismételtetését.
[9] Hangsúlyozták, hogy a listás eredményt az egyéni eredmény befolyásolja, az egyéni választókerületi eredményt pedig az egyes szavazóköri eredmények összessége alakítja ki. A Baja 009. számú szavazókörben szavazásra megjelentek száma 668 volt, Hajdú Miklós egyéniben érvényesen 159 szavazatot kapott, az őt jelölő szervezet azonban a jegyzőkönyv szerint nullát. Ez egyértelmű anomália, az egyéni eredményt támadó fellebbezést, a szavazóköri eredményeket érintő egyetlen jogorvoslati lehetőséget lúgozza ki az NVB azáltal, hogy a Ve. szövegét kiüresíti.
[10] A kérelmezők mellékelték a Baja 009. számú szavazókörbe az MSZP-Párbeszéd által delegált szavazatszámláló bizottsági tag nyilatkozatát arról, hogy a szavazatszámlálás folyamatában részt vett, és előtte többször elhangzott, hogy az MSZP-Párbeszéd listájára leadott szavazatok száma száz körül volt, valamint, hogy a jegyzőkönyv kiállítása diktálással történt. A fentiek miatt szükséges Baja 009. számú szavazókörében a szavazatok újraszámlálása, mert azok hibás összesítése a választási eredményt érdemben befolyásolja. Az egyéni eredmény és az országos listára leadott szavazatok kapcsolatban vannak egymással, az országos listás eredmény még nem áll rendelkezésre, annak megállapítása függ attól, hogy az egyéni választókerületeknek mi lesz az eredménye.
[11] A kérelmezők rögzítették, hogy hét választópolgár írásban nyilatkozott arról, hogy az MSZP-Párbeszéd listájára szavazott, de a szavazatuk nyomtalanul eltűnt. Ha nem kerül sor a szavazókörben a szavazatok újraszámlálására, akkor a hiányzó listás szavazatok valamely egyéni jelölt szavazatainak számát gyarapítják. Az országos listás végeredmény megtámadása esetén sem válik orvosolhatóvá a szavazókörben megvalósított törvénysértés.
A Kúria döntése és jogi indokai
[12] A felülvizsgálati kérelem alaptalan.
[13] A felülvizsgálati kérelmet az ügyben érdekelt kérelmezők nyújtották be a Ve. 224. § (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül, tartalma megfelel a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglaltaknak, valamint az eljárásban a kérelmezőket ügyvéd képviseli. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet érdemben bírálta el.
[14] A kérelmezők bírósági felülvizsgálati kérelmükben nem vitatták az NVB határozatának azon megállapításait, melyek a fellebbezésben hivatkozott EBESZ jelentésre és a valasztas.hu oldal csökkentett adattartalommal való működésére vonatkoztak. A kérelmezők szintén nem sérelmezték az NVB határozat indokolása 24. pontjában foglalt jogi okfejtést. A Kúria a fenti kérdésekben erre irányuló felülvizsgálati kérelem hiányában nem foglalhatott állást.
[15] A Kúriának abban kellett döntenie, hogy jogszerű-e az NVB okfejtése, mely szerint nem rendelkezik hatáskörrel a listás szavazatok tekintetében azok újraszámlálására, így a fellebbezés ezen része hatáskör hiányában érdemben nem vizsgálható.
[16] Az eredmény megállapítására vonatkozó szabályokat a Ve. XI. fejezete tartalmazza a 187-207/A. §-okban. A 159. § értelmében a szavazatszámláló bizottság a szavazatok megszámlálását követően megállapítja a választás szavazóköri eredményét. A választás eredményének megállapítása körében a 200. § rögzíti, hogy a választási bizottság megállapítja a választás eredményét. A szavazatszámlálásra a Ve. 258. §-a vonatkozik, annak (2) bekezdése alapján a szavazatszámlálásra és a jegyzőkönyvek elkészítésére vonatkozó szabályokat az egyéni választókerületi és az országos listás választás tekintetében külön-külön kell alkalmazni.
[17] Az országgyűlési képviselők választása tekintetében a választás eredményének megállapításáról a Ve. 294-296. §-ai tartalmaznak rendelkezéseket. A 294. § (2) bekezdése szerint az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság a szavazóköri jegyzőkönyvek alapján, legkésőbb a szavazást követő hatodik napon megállapítja a választás egyéni választókerületi eredményét. Az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda a választási egyéni választókerületi eredményéről kiállított jegyzőkönyv egy példányát – annak jogerőre emelkedését követően haladéktalanul – a Nemzeti Választási Irodához juttatja el. A 296. § (1) bekezdése értelmében az országos listás szavazás eredményéről kiállított szavazóköri jegyzőkönyv egy példányát a helyi választási iroda a Nemzeti Választási Irodához juttatja el. A 296. § (2) bekezdése rögzíti, hogy az NVB a) az országos listás szavazás eredményéről kiállított szavazóköri jegyzőkönyvek, b) a levélben szavazás eredményét megállapító jegyzőkönyv, valamint c) a választás egyéni választókerületi eredményéről kiállított jegyzőkönyvek alapján, legkésőbb a szavazást követő tizenkilencedik napon megállapítja a választás országos listás eredményét.
[18] Az OEVB a Ve. 294. § (2) bekezdésére alapítottan állapította meg a Bács-Kiskun megyei 06. számú országgyűlési egyéni választókerület eredményét az ott írt törvényes határidőn belül, vagyis a szavazást követő hatodik napon.
[19] A felülvizsgálati bíróság rámutat, hogy a kérelmezők felülvizsgálati kérelmükben nem az egyéni jelöltekre leadott szavazatok összeszámlálására vonatkozó jogsértésre, hanem az országos listára leadott szavazatok összeszámolására vonatkozó jogsértésekre hivatkoztak. Bizonyítékaikat is utóbbi körben terjesztették elő.
[20] A Ve. 296. § (2) bekezdésére tekintettel a választás országos listás eredményét az NVB a szavazást követő tizenkilencedik napon, vagyis 2018. április 27-én kell, hogy megállapítsa, vagyis az országos listára leadott szavazatok összeszámolására vonatkozó, a kérelmezők által megjelölt jogsértések idő előttiek, azok nem érintik, mert nem érinthetik a megállapított egyéni választókerületi eredményt.
[21] A Kúria megítélése szerint helytállóan rögzítette a Ve. 241. § (1) bekezdésére hivatkozással az NVB azt, hogy a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntése ellen csak a választási bizottságnak a választási eredményt megállapító döntése elleni fellebbezéssel együtt van helye, míg az NVB eredményt megállapító döntése ellen értelemszerűen csak bírósági felülvizsgálati kérelemnek van helye. Az NVB helyesen emelte ki, hogy nem rendelkezik hatáskörrel a listás szavazatok újraszámolására, így a fellebbezés ezen része hatáskör hiányában érdemben nem volt vizsgálható.
[22] A fentiekre tekintettel a Kúria az NVB támadott határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontját alkalmazva helybenhagyta.
Záró rész
[23] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 157. § (7) bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 124. § (5) bekezdésének megfelelően – tekintettel Ve. 229. § (2) bekezdése folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokról szóló 2005. évi XVII. törvény 1. § (2) bekezdésére – tárgyaláson kívül bírálta el.
[24] A feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket a Kp. 35. § (1) bekezdése és a polgári perrendtartásról szóló 2016. CXXX. törvény 102. § (1) bekezdése alapján az állam viseli.
[25] A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2018. április 25.
Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke,
Dr. Sugár Tamás s.k. előadó bíró,
Dr. Mudráné Dr. Láng Erzsébet s.k. bíró