A Kúria
v é g z é s e
Az ügy száma: Kvk.VI.37.494/2018/2.
A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás előadó bíró, Dr. Mudráné Dr. Láng Erzsébet bíró
A kérelmező: Magyar Kétfarkú Kutya Párt
A kérelmező képviselője: Dr. ... ügyvéd
Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat felülvizsgálata
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező
A felülvizsgálni kért határozat: a Nemzeti Választási Bizottság 774/2018. számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 774/2018. számú határozatát helybenhagyja.
A feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.
A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A kérelmező 2018. április 11-én a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 05. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság-nál (a továbbiakban: OEVB) kifogást nyújtott be. Ebben kifejtette, hogy Nyírkércs 001. számú szavazókörében az országgyűlési képviselők 2018. évi általános választáson a következő eredmény született: http://www.valasztas.hu/dyn/pv18/szavossz/hu/M16/T126/szkjkv_001.html.
[2] A jegyzőkönyvi adatok szerint az egyéni szavazólapokból a megjelent választópolgárok számánál tizenkettővel több, míg a pártlistás szavazólapokból tizenkettővel kevesebb volt az urnában. A jegyzőkönyvi adatok bizonyítják, hogy a szavazatszámláló bizottság tizenkettő választópolgár számára két egyéni szavazólapot adott át ahelyett, hogy egy egyéni és egy pártlistás szavazólapot adott volna át. Álláspontja szerint a szavazatszámláló bizottság megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 257. § (1) bekezdését.
[3] A kérelmező kifejtette, figyelemmel arra, hogy ez a jogszabálysértés a leadott szavazatokban 85 érvénytelen szavazatot eredményezett, ezért a szavazóköri eredmény érdemi részét érinti, amelyet a jogkövetkezmény meghatározásakor kiemelkedő súllyal kell figyelembe venni.
[4] Az OEVB az 54/2018. (IV.14.) számú határozatával a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Megítélése szerint a kérelmező nem csatolt arra vonatkozóan bizonyítékot, hogy a szavazatszámláló bizottság nem a törvényi rendelkezéseknek megfelelően járt el, bizonyítékkal a jogszabálysértés megtörténtét nem támasztja alá.
[5] A kérelmező fellebbezéssel támadta az OEVB határozatát. Kiemelte, hogy a kifogáshoz csatolt bizonyíték alapján tényként állapítható meg, miszerint a kérdéses szavazókörben a megjelent választópolgárok számához képest tizenkettővel több egyéni választókerületi szavazólap, míg pártlistás szavazólapból a pártlistára szavazó, megjelent választópolgárok számánál tizenkettővel kevesebb volt az urnában. Ez a jogsértés érdemben kihatott a választás szavazóköri szintű eredményére, mert a jogsértésből következően a szavazóként megjelent 465 választó majdnem 1/5-de önhibáján kívül nem tudta befolyásolni a választás eredményét. A kérelmező indítványozta az OEVB határozatának megváltoztatását oly módon, hogy kerüljön megállapításra a jogsértés, továbbá a Ve. 218. § (2) bekezdés c) pontjára alapítottan a szavazókörben a választás eredményét a Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) semmisítse meg, és a szavazást ismételtesse meg.
Az Nemzeti Választási Bizottság határozata
[6] Az NVB a 774/2018. számú határozatában az OEVB határozatát megváltoztatta, a kifogásnak helyt adott és megállapította, hogy a Nyírkércs 001. számú Szavazókör Szavazatszámláló Bizottsága azzal, hogy a szavazóköri névjegyzékben szereplő tizenkettő választópolgár részére nem egy egyéni választókerületi szavazólapot és pártlistás szavazólapot adott át megsértette a Ve. 257. § (1) bekezdését.
[7] Az NVB a kifogásban és a fellebbezésben megjelölt, a tájékoztató rendszerben közzétett szavazóköri jegyzőkönyvet bizonyítékként elfogadta. A jegyzőkönyv adatai alapján az urnában a választópolgárok megjelent számához képest tizenkettővel több egyéni szavazólap volt, ugyanakkor a listás szavazólapokból a szavazáson megjelentek számához képest tizenkettő hiányzott. A kérelmezőnek az egyező értékekre adott magyarázatát az NVB elfogadta, és ennek alapján igazoltnak látta, hogy a szavazókörben a szavazólapok kiadása a Ve. 257. § (1) bekezdés sérelmével történt.
[8] Az NVB rámutatott, hogy a jogorvoslati kérelem kifejezetten eljárásjogi, az nem irányul a Ve. 241. § (1) bekezdése szerinti eredmény elleni jogorvoslatra. A kifogás a Ve. 257. § (1) bekezdés megsértésének megállapítására irányult, melyet a kérelmező csak a fellebbezésben egészített ki a Ve. 218. § (2) bekezdés c) pontja sérelmének megállapítását kérte.
[9] Az NVB szerint a fellebbezésben újonnan megjelölt Ve.-beli hivatkozás a másodfokú eljárásban nem teremt arra lehetőséget a kérelmező számára, hogy a korábbi eljárásban, így a kifogásban nem szereplő jogkövetkezményt jelöljön meg. A másodfokú eljárás ugyanis csak olyan kérdésben folytatható le, amelyben a kifogást előterjesztették. Az NVB ezért a fellebbezésben újonnan megjelölt jogkövetkezmény – a Ve. 218. § (2) bekezdés c) pontja – alkalmazását mellőzte. Okfejtése alátámasztására az NVB hivatkozott a Kúria Kvk.I.37.394/2014/2. számú végzésében foglaltakra.
A felülvizsgálati kérelem
[10] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében az NVB fenti határozatának megváloztatását kérte oly módon, hogy a Kúria a Ve. 218. § (2) bekezdés c) pontja alkalmazásával Nyírkércs település 001. számú szavazókörében a választás szavazóköri eredményét semmisítse meg, valamint a szavazást ismételtesse meg. Rámutatott, hogy a támadott határozat helyesen rögzítette a Ve. 257. § (1) bekezdésének megsértését, ugyanakkor a jogkövetkezmények megállapítása során az NVB jogszabálysértően járt el, valamint tévesen mérlegelt.
[11] Hangsúlyozta, hogy a Ve. szabályrendszerében a 218. § (2) bekezdés szerinti jogkövetkezmények alkalmazásáról a választási szervek döntenek, a jogorvoslati beadványnak nem is kötelező tartalmi eleme az alkalmazni kért jogkövetkezmény megjelölése. A választási szerveket a kérelem – a Ve. kifejezett előíró szabályának hiányában – nem köti. Az NVB határozata ezért a Ve. 212. § (2) bekezdésébe és 218. § (2) bekezdésébe ütközően mellőzte a választás szavazóköri eredményének megsemmisítését és a szavazás megismétlését.
[12] A kérelmező kiemelte, hogy kifogásában kifejezetten utalt arra, hogy a jogkövetkezmény alkalmazása során a választási bizottság a jogsértésnek az eredményre gyakorolt hatását is mérlegelje.
[13] A választás eredményének megsemmisítéséért és a szavazás megismételtetésére, mint jogkövetkezmény alkalmazására a következetes bírói gyakorlat szerint akkor kerülhet sor, ha a választási szervek mérlegelési jogkörükben a megállapított jogsértésnek a választás eredményére gyakorolt hatását érdeminek minősíti. Jelen ügyben a jogszabálysértés eredményeként 85 választópolgár egyéni jelöltre leadott szavazata érvénytelennek lett minősítve, így a szavazókörben megjelent választópolgárok majdnem 1/5-de nem tudta befolyásolni az egyéni jelöltekre való szavazás eredményét. Másrészt 12 választópolgár nem tudott pártlistára szavazatot leadni. A jogszabálysértés így a választás szavazóköri eredményét érdemben érintette.
A Kúria döntése és jogi indokai
[14] A felülvizsgálati kérelem részben alapos.
[15] A felülvizsgálati kérelmet az ügyben érdekelt kérelmező nyújtotta be a Ve. 224. § (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül, tartalma megfelel a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglaltaknak, valamint az eljárásban a kérelmezőt ügyvéd képviseli. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet érdemben bírálta el.
[16] A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmében nem vitatta az NVB határozatának azon megállapítását, hogy a szavazatszámláló bizottság azzal, hogy a szavazóköri névjegyzékben szereplő tizenkettő választópolgár részére nem egy egyéni választókerületi szavazólapot és egy pártlistás szavazólapot adott át, megsértette a Ve. 257. § (1) bekezdését. A Kúria erre irányuló felülvizsgálati kérelem hiányában a jogsértés megállapításának jogszerűségét nem vizsgálta.
[17] A Kúriának elsődlegesen abban kellett döntenie, hogy helyes-e az NVB határozatában kifejtett azon érvelés, mely szerint a kérelmező a fellebbezésében kérte először a Ve. 218. § (2) bekezdés c) pontjában rögzített jogkövetkezmény alkalmazását, mely az NVB számára azt az eljárási kötöttséget jelenti, hogy eljárása során a fenti jogkövetkezményt nem alkalmazhatta.
[18] A Ve. 212. § (2) bekezdése értelmében a kifogásnak tartalmaznia kell a) a jogszabálysértés megjelölését, b) a jogszabálysértés bizonyítékait, c) a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és – ha a lakcímétől (székhelyétől) eltérő – postai értesítési címét, d) a kifogás benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a magyar állampolgárságát igazoló okiratának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba vételi számát.
[19] A Kúria rámutat, hogy a kifogásnak a Ve. 212. § (2) bekezdésére figyelemmel nem kötelező tartalmi eleme annak megjelölése, hogy a bíróság a jogsértővel szemben milyen jogkövetkezményt alkalmazzon. A kifogásban az azt előterjesztőnek meg kell határoznia a jogszabálysértést, a fellebbezés és a bírósági felülvizsgálati kérelem a kifogáshoz képest új jogszabálysértést nem tartalmazhat.
[20] Ezzel szemben a korábban kifejtetteknek megfelelően a kifogást tevőnek nem kell indítványt tennie adott jogkövetkezmény alkalmazására. Amennyiben a választási bizottság a kifogásnak helyt ad, akkor jogosult, egyben köteles a Ve. 218. § (2) bekezdésében írt jogkövetkezmények alkalmazásáról dönteni, vagyis maga határozza meg, hogy milyen szankciót alkalmaz.
[21] Az NVB érvelése alátámasztására hivatkozott a Kúria Kvk.I.37.394/2014/2. számú végzésében írtakra. A Kúria a fenti végzésében kifejtette, hogy amennyiben más-más kérelmezők adják be a kifogást, a fellebbezést, majd a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet, akkor a korábbi eljárásban nem szereplő újabb jogszabálysértést nem jelölhetnek meg. Ez az okfejtés megfelel a jelen végzésben írtaknak, azonban nem támasztja alá az NVB véleményét, mert nem a jogkövetkezményekre, hanem a jogszabálysértésekre vonatkozik.
[22] A Kúria szerint élesen meg kell különböztetni a Ve. 297. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, a szavazatszámláló bizottság tevékenysége, döntése elleni kifogást a választás eredménye elleni, Ve. 241. § szerinti jogorvoslattól. A Ve. 211. § alapján a szavazatszámláló bizottság tevékenysége és döntése ellen – a szavazóköri eredményt megállapító döntés kivételével – kifogást lehet benyújtani. A Ve. 241. § (1) bekezdése alapján pedig a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntése ellen csak a választási bizottságnak a választási eredményt megállapító döntése elleni fellebbezéssel együtt van helye.
[23] A két jogorvoslati formában eltér egymástól a jogorvoslati határidő, a jogorvoslat indoka, az elbírálási fórumrendszer. A kifogás a választások napján a szavazatszámláló bizottság jogsértő eljárása ellen irányult, nem minősül a szavazóköri eredményt megállapító döntés elleni jogorvoslatnak, mivel egyértelműen a szavazatszámláló bizottság eljárási cselekményeinek jogszerűségét kérdőjelezi meg. Ha a kérelmező szerint azonban kihat a választás eredményére is, fellebbezést kell benyújtani a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntése ellen, a kifogás nem tekinthető a Ve. 241. §-a szerinti jogorvoslatnak.
[24] A Kúria ugyanakkor nem találta alkalmazhatónak a Ve. 218. § (2) bekezdés c) pontjában írt jogkövetkezményt, nevezetesen a jogorvoslattal érintett rész megsemmisítését és a szavazás megismételtetését. A [22] pontban tett megállapításra és arra figyelemmel, hogy a kérelmező a Ve. 297. § (1) bekezdése alapján sérelmezhette a szavazatszámláló bizottság döntését, mely jogorvoslat elkülönül az eredmény vitatásától [lásd még: Ve. 211. §], a Kúriának arra a kérdésre is választ kellett adnia, hogy a kifogás során sérelmezett és ez alapján megállapított jogsértés esetében alkalmazható-e az eredmény megsemmisítése és új választás elrendelése jogkövetkezmény. Amint a Kúria már rámutatott, a kifogás nem tekinthető a Ve. 241. §-a szerinti választás eredménye elleni jogorvoslatnak, ezért fő szabály szerint nem alkalmas jogorvoslati eszköz az eredmény megállapításának felülbírálatára. Indokoltnak tartja kimondani a Kúria, hogy a szavazatszámláló bizottság által elkövetett minden olyan jogsértés, amely az eredményt megállapító döntés törvényességét érintheti a Ve. 241. § (2) bekezdés a) pontja alá tartozó jogorvoslat során támadható és csak ezen jogorvoslat keretében van mód arra, hogy az eredmény megsemmisítésére és esetleg új választás elrendelésére kerülhessen sor.
[25] Releváns e körben az, hogy az eredmény megsemmisítésére kizárólag az eredményt megállapító döntés elleni jogorvoslat keretében kerülhet sor. Ennek oka következik a Ve. 211. § és 241. § rendelkezéseiből, melyek szerint az eredmény elleni jogorvoslat elkülönül a választási eljárás szabályainak, alapelveinek megsértése miatti kifogástól; másrészt a szavazás napján a szavazatszámláló bizottság által elkövetett jogsértések iránti jogorvoslati kérelem (kifogás) előterjesztése időpontjában még nincs is megállapított eredmény, a szavazóköri eredmény önállóan nem is, csak a választási bizottság eredményt megállapító döntése elleni jogorvoslattal támadható a Ve. 241. § (1) bekezdése szerint. Így kifogás alapján olyan döntésről kimondani, hogy az jogsértő és azt megsemmisíteni, amely még nem vagy később került meghozatalra, logikátlan és a Ve.-ből nem is vezethető le.
[26] A Kúria hangsúlyozza, hogy a Ve. 218. § (1) bekezdés c) pontjára hivatkozással nem volt lehetőség az eredmény megsemmisítésére és a szavazás megismétlésére. A fentiekre figyelemmel a Kúria ebben az eljárásban azt sem vizsgálhatta, hogy a jogsértés egyébként kihatott-e az eredményre.
[27] A fentiekre tekintettel a Kúria az NVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján – részben eltérő indokolással – helybenhagyta.
Záró rész
[28] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228. § (2) bekezdése és a Kp. 157.§ (7) bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 124.§ (5) bekezdésének megfelelően – tekintettel Ve. 229.§ (2) bekezdése folytán alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokról szóló 2005. évi XVII. törvény 1.§ (2) bekezdésére – tárgyaláson kívül bírálta el.
[29] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A. § (5) bekezdése szerint feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 157. § (7) bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 35. § (1) bekezdése szerinti, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 102. § (1) bekezdése és 83. § (1) bekezdése alapján az állam viseli.
[30] A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2018. április 21.
Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke,
Dr. Sugár Tamás s.k. előadó bíró,
Dr. Mudráné Dr. Láng Erzsébet s.k. bíró