A Kúria
v é g z é s e
Az ügy száma: Kvk.VI.37.493/2018/2.
A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet előadó bíró, Dr. Sugár Tamás bíró
A kérelmező: Sovák Tibor Attila
A kérelmező képviselője: Dr. ... ügyvéd
Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat felülvizsgálata
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező
A felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: a Nemzeti Választási Bizottság 764/2018. számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 1000.- (ezer) forint mérsékelt felülvizsgálati eljárási illetéket.
A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A kérelmező 2018. április 11-én személyesen eljárva nyújtott be kifogást a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: NVB) a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 208-209. §-ában foglaltak alapján.
[2] Kifogásában kérte a szavazatok újraszámolásával és/vagy a „népszavazás” megismétlésével a választási törvényben és az Alaptörvényben foglaltak alapján a választás tisztaságát biztosítani. A kifogásának négy kérelmi eleme volt.
[3] Álláspontja szerint az állandó magyarországi lakóhellyel nem rendelkező személyek az úgynevezett fiktív bejelentkezései, valamint a külföldön élő magyar állampolgársággal is rendelkező személyek szavazóköri névjegyzékbe történő felvétele sérti a Ve. irányadó rendelkezéseit Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye legkevesebb 64 településén, így Csengersimán is, illetve az ország egyéb választókerületeiben. A magyarországi lakcímre és a választói névjegyzékre vonatkozó szabályokra utalva kérte az ún. fiktív bejelentkezések felülvizsgálatát, a választás megismétlését.
[4] Kifogásolta továbbá, hogy az M1-M2-Duna TV híradója, valamint egyéb véleményformáló műsorszámai megsértették a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettségét és a választási esélyegyenlőséget. Hivatkozott a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény 13. §-ára és a Ve. 151. § (1) bekezdésére, valamint a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és f) pontjának sérelmére.
[5] Ugyancsak az esélyegyenlőség sérelmére hívta fel a figyelmet az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (a továbbiakban: EBESZ) jelentésben foglaltak alapján, így a kampányfinanszírozás, a fenyegető stílusú kampány és a töredék szavazatok győztesre történő ruházása kapcsán.
[6] Végezetül - figyelemmel a Ve. 2. § (1) bekezdés f) pontjára - a választási eljárás nyilvánosságának sérelmét is kérte megállapítani arra tekintettel, hogy az Nemzeti Választási Iroda (a továbbiakban: NVI) központi informatikai rendszere a választás napján leállt. Álláspontja szerint az április 8-i országgyűlési választás olyan mértékben és nyilvánvalóan jogszabályellenesen zajlott, hogy szükséges a választás megismétlése.
A határozat
[7] Az NVB 764/2018. számú határozatával a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Kiemelte, hogy a kifogás négy részre volt osztható, amit külön-külön vizsgál, de az nem elégítette ki a Ve. 212. § (2) bekezdésében foglalt követelményeket.
[8] A fiktív bejelentkezésekkel kapcsolatban alapelvsérelemre hivatkozott a kérelmező, ami az NVB szerint nem több, mint egy állítás, egy vélelem, konkrét tárgyi bizonyítékok, a jogsértés helyének, idejének megjelölése nélkül, így érdemben nem vizsgálható.
[9] A kifogás második része média jogorvoslatként lenne értékelhető, de nem tartalmazza a Ve. 151. § (2) bekezdésben előírt törvényi követelményt, a törvénysértés bizonyítékául szolgáló műsorszám vagy médiatartalom megjelölését.
[10] A harmadik rész az EBESZ jelentésben foglaltak kapcsán általánosságban felmerült tényállításokat tartalmaz jogszabálysértés megjelölése nélkül. Az NVI honlapjának leállásával kapcsolatos kérelmezői kifogás pedig nem tartalmazza a jogsérelem bizonyítékát.
[11] Rögzítette az NVB, hogy saját és a Kúria állandó gyakorlata szerint a jogszabálysértést nem lehet csak általánosságban megjelölni, hanem arra konkrétan kell hivatkozni, és ehhez társítani kell a kapcsolódó érdemi indokolást, annak érdekében, hogy megállapítható legyen a jogsértés mibenléte. A Ve. 215. § c) pont szerint a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha az nem tartalmazza a 212. § (2) bekezdésben foglaltakat.
[12] Miután a kifogás jogszabályban előírt kötelező tartalmi elemei hiányoztak – a jogszabálysértés megjelölése és annak bizonyítékai -, ezért a Ve. 215. § c) pontja alapján a kifogást érdemi vizsgálat nélkül utasított el az NVB.
A felülvizsgálati kérelem
[13] A határozattal szemben a kérelmező felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. Sérelmezte az érdemi vizsgálat nélküli elutasítást. Hivatkozott a nemzetközi és hazai jogszabályok hierarchiájára, továbbá kifogásolta, hogy nem volt biztosítva részére az eljárás kapcsán az esélyegyenlőség. Az NVB nem tett eleget érdemi döntési és tisztességes indokolási kötelezettségének. Mindazonáltal fenntartotta az alap kifogásában írt érdemi állításait is.
[14] Jelezte továbbá, hogy a határozatról a felülvizsgálati kérelem megírásának napjáig nem kapott tájékoztatást semmilyen formában, miközben a döntéshozatalnál sem volt jelen. Ezzel nézete szerint sérült a Ve. határozatok közlésére vonatkozó 48. § (1) bekezdése. A határozatról 2018. április 17-én délután az NVB/NVI honlapjáról szerzett tudomást.
[15] Ebből kifolyólag a határozat azon tájékoztatása, amely a felülvizsgálati kérelem beadási határidejére vonatkozik, - a határozat meghozatalától számított három nap -, sérti a felhívott jogszabályt, egyben az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésében foglalt jogorvoslati jogot, mert a kérelmező tudomására nem hozott határozat és fellebbezési határidő kizárja a jogorvoslatból.
A Kúria döntése és jogi indokai
[16] A kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelme érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
[17] Az NVI a felülvizsgálati kérelemmel együtt felterjesztette a Kúriához a felülvizsgálati kérelem 2018. április 18-án 12 óra 53 perckor a kérelmező jogi képviselője által történt megküldését igazoló e-mailről készült lapot, és a kísérő levélben közölte, hogy a kérelmező az eljárásban személyesen járt el, a kifogásában pedig nem adott meg sem elektronikus levelezési címet, sem telefonszámot. Ennélfogva a felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat, melyet az NVB 2018. április 14-én tartott ülésén hozott meg, elhelyezésre került a valasztas.hu holnapon.
[18] A Ve. 231. § (1) bekezdés b) pontja értelmében a fellebbezést és a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha elkésett.
[19] A Ve. 224. § (2) bekezdése alapulvételével a bírósági felülvizsgálati kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a megtámadott határozat meghozatalától számított három napon belül megérkezzen az (1) bekezdés szerinti választási bizottsághoz. A Ve. 10. § (3) bekezdés értelmében a határidő annak utolsó napján 16 órakor jár le. A Ve. 10. § (4) bekezdése alapján pedig a 16 órát követően teljesített eljárási cselekményt - a választási szerv által végzett eljárási cselekmény kivételével - a következő napon teljesítettnek kell tekinteni. Választási ügyekben tehát a határidő kezdete nem a döntés közléséhez kapcsolódik, hanem a határozat meghozatalához.
[20] A bírósági felülvizsgálati kérelmet jelen ügyben joghatályosan úgy lehetett volna benyújtani, - amint azt a megtámadott határozat jogorvoslati tájékoztatása helyesen tartalmazza -, hogy legkésőbb 2018. április 17-én 16 óráig megérkezzen. Kérelmező a felülvizsgálati kérelmét ügyvéd útján, elektronikus úton 2018. április 18-án 12 óra 53 perckor nyújtotta be, ennélfogva a felülvizsgálati kérelem elkésett.
[21] A kérelmező által is hivatkozott Ve. 48. § (1) bekezdése első mondata szerint a határozatot – ha jelen van vagy ha telefax száma vagy elektronikus levélcíme rendelkezése áll – a meghozatala napján rövid úton kell közölni a kérelmezővel, valamint azzal, akire a határozat jogot vagy kötelezettséget keletkeztet vagy származtat.
[22] A kérelmező a kifogásában a rövid úton történő elérhetőségeit nem adta meg, és noha ez nem kötelező eleme a kifogásnak, de hiányában az azonnali, rövid úton történő kézbesítésre nincsen/nem volt mód. Ezért nem követett el jogszabálysértést az NVB, tekintve, hogy a határozat meghozatalától számított három napos jogvesztő jogorvoslati határidőt a törvény mondja ki, az erről adott tájékoztatás jogszerű volt.
[23] Mivel a kérelmező a felülvizsgálati kérelmét elkésetten terjesztette elő, a Kúria a Ve. 231. § (1) bekezdés b) pontja alapján a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
Záró rész
[24] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 157. § (7) bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 124. § (5) bekezdésének megfelelően – figyelemmel a Ve. 229. § (2) bekezdéséből következően alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokról szóló 2005. évi XVII. törvény 1. § (2) bekezdésére – tárgyaláson kívül bírálta el.
[25] A Kúria a Ve. 228. § (2) bekezdésnek megfelelően a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 630. § (5) bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 35. § (1) bekezdésének megfelelően a Pp. 101. § (1) és 102. § (1) bekezdései alapján kötelezte, hogy fizesse meg a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt és az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A. § (5) bekezdése szerinti összegű eljárási illetéket az 58. § (1) bekezdés b) pontja szerinti mérsékelt összegben.
[26] A végzés elleni felülvizsgálatot a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2018. április 21.
Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke,
Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet s.k. előadó bíró,
Dr. Sugár Tamás s.k. bíró