A Kúria
végzése
Az ügy száma: Kvk.VI.37.484/2019/2.
A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Vitál-Eigner Beáta előadó bíró, Dr. Sugár Tamás bíró
A kérelmező: ...
A kérelmező képviselője: ... Ügyvédi Iroda
Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat felülvizsgálata
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező
A felülvizsgálni kért határozat: a Nemzeti Választási Bizottság 45/2019. számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 45/2019. számú határozatát helybenhagyja.
Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg felhívásra az államnak 10.000.- (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.
A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A beadványozó a Nemzeti Választási Bizottságnál (a továbbiakban: NVB) előterjesztett kifogásában előadta, hogy a kérelmező a 2019. április 8-ai esti és április 9-ei reggeli hírműsoraiban együttesen 5 alkalommal azt a valótlan információt tárta a nézők elé, hogy a 2019. május 26. napjára kitűzött európai parlamenti képviselők választásán a jelöltállításhoz szükséges 20.000 ajánlást a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt (a továbbiakban: Fidesz-KDNP) adta le elsőként. Egyik hírműsorban sem tájékoztatták a nézőket arról, hogy az ajánlóíveket ténylegesen a Jobbik Magyarországért Mozgalom (a továbbiakban: Jobbik) adta le elsőként, az ajánlóívek leadását a Jobbik vonatkozásában meg sem említette. Ezzel a kérelmező megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdésének c) és e) pontjaiban foglalt eljárási alapelveket. A jogszabálysértés tényének megállapítása mellett kérte a kérelmező további jogszabálysértéstől való eltiltását, valamint – a szándékosságra tekintettel – maximális bírság kiszabását.
Az Nemzeti Választási Bizottság határozata
[2] Az NVB hivatalosan ismert tényként rögzítette, hogy 2019. április 8-án a Nemzeti Választási Iroda (a továbbiakban: NVI) és az NVB székházában az Európai Parlament tagjainak 2019. évi választásán a lista állításához szükséges dokumentációt és az ajánlóíveket az NVI az alábbi sorrendben vette át a jelölő szervezetektől: elsőként a Jobbiktól, ezt követően a Fidesz-KDNP-től, majd a Momentum Mozgalom nevében eljárt személytől.
[3] Az NVB a 2019. április 11. napján kelt 45/2019. számú határozatával a kifogásnak részben helyt adva megállapította, hogy a kérelmező megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt, esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között eljárási alapelvet ugyanis hírműsoraiban kizárólag arról adott tájékoztatást, hogy a Fidesz-KDNP 2019. április 8-án leadta a lista bejelentéséhez szükséges ajánlóíveket, miközben ugyanezen a napon további két jelölő szervezet is leadta azokat. Ez utóbbi két jelölő szervezet eljárási cselekményéről szóló tájékoztatást azonban a kérelmező elmulasztotta. Az NVB a kérelmezőt eltiltotta a további jogsértéstől, egyben kötelezte arra, hogy a közlésekkel azonos napszakban és azokhoz hasonló módon tegye közzé a határozat rendelkező részét.
[4] Az NVB a kifogást egyebekben elutasította.
[5] Indokolásában rögzítette, hogy a vonatkozó joggyakorlat szerint a meghatározott tartalmú műsorszámokat az adott ügy szempontjából irányadó teljes időszakban, összességükben kell vizsgálni.
[6] Ezzel ellentétben azonban a kifogásban megjelölt műsorszámok önálló vizsgálat tárgyát képezhetik. A tudósítás ugyanis az ajánlóívek leadásához és a lista bejelentéséhez kapcsolódott. Az ajánlóívek leadásáról szóló tájékoztatásnak rövid ideig van relevanciája, hiszen a leadást követő legkésőbb 4. napon az eljáró választási bizottság döntést hoz a lista nyilvántartásba vételéről. Ha egy adott jelölő szervezet meghatározott időpontban/időszakban leadott ajánlásairól a médiaszolgáltató tájékoztatást nyújt hírműsorában, úgy az esélyegyenlőség elvének érvényesülése érdekében hasonló tájékoztatást kell nyújtania a további benyújtó jelölő szervezetekről is.
[7] A műsorszámokban kizárólag a Fidesz-KDNP által leadott ajánlóívekről szóló tájékoztatás került adásba minden alkalommal. Ezzel az esélyegyenlőség jogszabályi követelménye sérült.
[8] Az NVB a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pont sérelmének megállapítását mellőzte, ismétlődő jogsértés és szándékosság hiányában bírság kiszabását sem látta indokoltnak.
A felülvizsgálati kérelem
[9] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében a határozat megváltoztatását és a kifogás teljes körű elutasítását kérte. Érvelése szerint a határozat sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában, valamint a 151. § (1) bekezdésében foglaltakat.
[10] Eseti döntésekre hivatkozással előadta, hogy a következetes joggyakorlat szerint a választási kampányban részt vevő médiaszolgáltatókkal szembeni esélyegyenlőség biztosítására vonatkozó kötelezettség betartása csak a műsorfolyam egészének, de legalább átfogó részének ismeretében vizsgálható. A kifogásban megjelölt 5 híradó adás nem teljesíti ezt a követelményt, a választási eljárás átfogó részének semmiképpen sem tekinthető a sérelmezett fél napos időszak. A műsorfolyam egészének vizsgálatától csak az adott műsorszám jellegére figyelemmel lehet eltekinteni, akkor ha az egyedi, vagyis nem alkot más műsorszámokkal együtt műsorfolyamot.
[11] Hangsúlyozta, hogy a választási eljárás során az egyes jelöltek vagy jelölő szervezetek által elvégzett valamely cselekmény nem kötelezi egyik médiaszolgáltatót sem arra, hogy ezekről hírt adjon.
[12] Okfejtése szerint a kifogásolt műsorszámok – kontextusukban vizsgálva – nem a választási programokról, nem a jelölő szervezetekről, nem a jelöltekről, és nem is önmagában az aláírásgyűjtő ívek leadásáról szólnak, hanem kizárólag a jelölő ívek elsőként történő leadásáról adtak tájékoztatást, a Fidesz-KDNP közleménye alapján. Hírértéke tehát annak volt, hogy ki volt az első, a többi jelölő szervezetnek az elsőség szempontjából nem volt hírértéke még akkor sem, ha ugyanazon a napon adták le a jelölőíveket. Tájékoztatásával egyetlen jelölőszervezetet, illetve jelöltet sem hozott hátrányosabb helyzetbe.
[13] Az Alkotmánybíróság határozataira utalással kiemelte, ha a médiaszolgáltató hírértéket egy adott esemény kapcsán csak az elsőségnek tulajdonít, az nem vezethet jogsértés megállapítására, hogy még hány további szervezet adta le a lista bejelentéséhez szükséges ajánlóíveket.
[14] Álláspontja szerint a tájékoztatási tevékenységével valótlanságot nem állított, hiszen csak a részére megküldött közlemény alapján járt el. A kifogást benyújtó sem hivatkozott olyan bizonyítékra, amely alapján a közlemény tartalmában kételkednie kellett volna. Ha pedig utóbb be is bizonyosodna a közlésről, hogy az valótlan tényállítás, akkor a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvényben foglaltak szerint az sajtóhelyreigazítási eljárásban volna orvosolható.
[15] Az Alkotmánybíróság eseti döntésére utalással kifejtette még, hogy egy műsorszám tartalmának meghatározása, a tartalom kiválasztása, összeállítása és annak alapján kialakított gyakorlat a szerkesztői szabadság és a szerkesztő felelősségébe és nem a választási bizottságok hatáskörébe tartozó kérdés. Megjegyezte, hogy egy országos kereskedelmi médiaszolgáltatóval szemben a szerkesztői szabadság korlátozhatóságára vonatkozó szabályok nem érvényesülnek.
A Kúria döntése és jogi indokai
[16] A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
[17] A Kúria a Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontjában foglaltak alapján azt vizsgálta, hogy az NVB határozata sérti-e a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályi rendelkezéseket.
[18] A Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerint a választási eljárás szabályainak alkalmazása során érvényre kell juttatni az esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek közötti alapelvet.
[19] A Kúria szerint az NVB helytállóan értékelte a releváns tényeket, döntése meghozatalánál figyelembe vette az irányadó joggyakorlatot. A Kúria a határozati érveléssel egyetért, a felülvizsgálati kérelemben foglaltakra figyelemmel a következőket hangsúlyozza.
[20] Az esélyegyenlőség biztosítására vonatkozó kötelezettség betartása általában csak a műsorfolyam egészének, de legalább átfogó részének ismeretében vizsgálható. Azonban, ha a kifogás a választási kampány olyan kiemelt eseményhez kapcsolódik, amelynek csak az adott napon, illetve még az azt követő rövid ideig van csak jelentősége, akkor az erre az időszakra eső műsorszámok önállóan vizsgálhatók.
[21] A kifogásolt tájékoztatás az ajánlóívek leadásához és a lista bejelentéséhez kapcsolódott. Ez a választási kampány első olyan fontos eseménye, amely közérdeklődésre tartott számot. Az információ csak rövid ideig, néhány napig bír hírértékkel, ezt követően már a kampány további részére figyel a közvélemény. Erre figyelemmel a támadott műsorszámok önálló vizsgálatának nem volt akadálya.
[22] Az ajánlóívek leadása azért hangsúlyos esemény a választópolgárok számára, mert abból következtetést vonhatnak le a pártok közötti verseny állásáról. Valóban külön figyelmet érdemel, hogy melyik induló tudta elsőként összegyűjteni a jelöltállításhoz szükséges húszezer ajánlást. Emellett azonban legalább ugyanilyen fontos információ az is, hogy ki, kik követik azt, akitől elsőként vették át a jelöltállításhoz szükséges dokumentációt, kik lettek még dobogósok. Különösen így van ez akkor, ha többen még aznap „befutottak”, azaz az elsővel egy napon adták le a szükséges ajánlóíveket.
[23] A kérelmező azonban annak ellenére kizárólag csak a Fidesz-KDNP által leadott ajánlóívekről adott tájékoztatást, hogy ugyanazon a napon másik két jelölő szervezet is bejelentette listáját. Ezzel megsértette az esélyegyenlőség alapelvi rendelkezését.
[24] Az NVB határozatában nem rótta a kérelmező terhére azt, hogy a híradás valótlan tartalmú volt, ezért az erre vonatkozó kérelmezői előadásnak nem volt jelentősége.
[25] A Kúria már más ügyekben hozott döntéseiben is rámutatott arra, hogy ha az alapelvek nyilvánvaló sérelme megállapítható, ezzel szemben kimentésként a szerkesztői szabadság hivatkozás téves értelmezés (Kvk.III.37.465/2014/2.; Kvk.VI.37.432/2018/2.).
[26] A Kúria az NVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alkalmazásával helybenhagyta, mert az nem sérti a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályi rendelkezéseket.
Záró rész
[27] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 157.§ (7) bekezdése szerint alkalmazandó Kp. 124.§ (5) bekezdésének megfelelően tárgyaláson kívül bírálta el.
[28] A Kúria a kérelmezőt a Ve. 228. § (2) bekezdésének alapulvételével a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 630. § (5) bekezdés folytán alkalmazandó Kp. 35. § (1) bekezdésének megfelelően a Pp. 101. § (1) és 102. § (1) bekezdései értelmében kötelezte a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A. § (5) bekezdése szerinti mértékű felülvizsgálati eljárási illetéket.
[29] A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2019. április 17.
Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke,
Dr. Vitál-Eigner Beáta s.k. előadó bíró,
Dr. Sugár Tamás s.k. bíró