Kvk.VI.37.432/2018/2. számú határozat

Nyomtatóbarát változat

A Kúria
végzése

 

Az ügy száma: Kvk.VI.37.432/2018/2.

A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet előadó bíró, Dr. Sugár Tamás bíró 

A kérelmező: HírTV Műsorszolgáltató és Hirdetésszervező Zrt.

A kérelmező képviselője: ... Ügyvédi Iroda

Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező

A felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: a Nemzeti Választási Bizottság 663/2018. számú határozata

 

Rendelkező rész

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 663/2018. számú határozatát helybenhagyja.
Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg felhívásra az államnak 10.000.- (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.
A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei 01. számú országgyűlési egyéni választókerületben a Magyar Szocialista Párt-Párbeszéd Magyarországért Párt jelölő szervezetek közös jelöltjeként nyilvántartásba vett Csabai Lászlóné (a továbbiakban: kifogást tevő) 2018. március 31-én kifogást terjesztett elő a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei 01. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (továbbiakban: OEVB) a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt, a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség alapelvének sérelme miatt.
[2] Előadta, hogy a HírTV Műsorszolgáltató és Hirdetésszervező Zrt. (a továbbiakban: kérelmező) 2018. március 30-án sugárzott Frontvonal című műsora a megjelölt választókerületben az ellenzéki országgyűlési képviselőjelöltek esélyeit latolgatta. A szóban forgó adásban – a kérelmező munkatársával 2018. március 28-án történt előzetes telefonos egyeztetés alapján – a kifogást tevő is megszólalási lehetőséget kapott volna, de ezt még ugyanaznap telefonon visszavonták. Az tény, hogy a kifogást tevőt a műsor a győzelemre esélyes ellenzéki jelöltként említette, de e mellett mindent megtett az esélyei rontására. A műsorban meghívott Lengyel Máté (a Jobbik) és Szoboszlai György (az LMP) képviselő jelöltjei hosszasan nyilatkozhattak, melynek során ők, valamint a riporter a kifogást tevőre nézve számos hátrányos megállapítást tettek, illetve valótlanságokat állítottak.
[3] Ezen állításokat a kifogást tevő konkrétan is megjelölte, mint például a költségvetési támogatás kérdése, a fideszes frakcióvezető díszpolgári címe, a kórházi „visszaélések”, az egykori szocialista városvezetés politikai morálja, a kifogást tevő korábbi választásokon elért eredményei, az elmúlt 8 év városi problémái, mintha abban kifogást tevőnek lenne bármilyen felelőssége, noha ez idő alatt már fideszes városvezetés volt. Megjegyezte, hogy nyugdíjba vonulását követően éppen 8 évvel később jelen választáson tért vissza a politikába.
[4] Sérelmezte, hogy az elhangzottakra a legcsekélyebb mértékben sem volt lehetősége reagálni, illetve a saját véleményét elmondani. A kérelmező a legalapvetőbb esélyegyenlőségi szabályokat is megsértette azzal, hogy csak a választási ellenfeleinek tette lehetővé, hogy a nyilvánosság előtt a választás szempontjából fontos kérdésekben nyilatkozzanak, amivel jogszabálysértést követett el. Kérte ennek a megállapítását és a jogsértő eltiltását a további jogszabálysértéstől.
[5] Az OEVB a kifogást áttette a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: NVB).

Az NVB határozata

[6] Az NVB beszerezte kérelmező nyilatkozatát, amely szerint a Frontvonal című műsor egy több hónapos műsorfolyam, melyre tekintettel teljesültek a kiegyensúlyozottság feltételei. Nem sérültek a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) és a médiaszolgáltatásokról és tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) rendelkezései.
[7] Az NVB a kifogásnak 2018. április 3-án kelt 633/2018. számú határozatával helyt adott és megállapította, hogy a HírTV Zrt. médiaszolgáltató megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek között alapelvet azzal, hogy a Frontvonal című műsora 2018. március 30-án sugárzott adásában Csabai Lászlónénak, a Magyar Szocialista Párt és a Párbeszéd Magyarországért Párt közös egyéni választókerületi jelöltjének nem biztosított megjelenési lehetőséget. Az NVB a jogsértőt kötelezte, hogy a határozat rendelkező részét annak közlésétől számított három napon belül a Frontvonal című televíziós műsorszáma előtt tegye közzé.
[8] Indokolásában rögzítette, hogy a kifogásolt műsorszám az országos lineáris audiovizuális médiaszolgáltató saját gyártású, minden hétköznap este jelentkező politikai műsora, melynek témája egyes választókerületek bemutatása. A kifogással érintett műsorszám Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei 01. számú országgyűlési választókerület ismertetését célozta. Az NVB a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában megfogalmazott esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek között alapelvi követelmény érvényesülésének vizsgálata során értékelte azt a sajátosságot, hogy az országos médiaszolgáltató tematikus, az országgyűlési egyéni választókerületeket bemutató műsorának a kifogásolt, egyetlen adása szólt az érintett választókerületről.
[9] Kifogást tevő a műsorszolgáltató tevékenységét a 2018. évi országgyűlési képviselők választási kampányában való részvétellel összefüggésben támadta, mely alapján arra, mint ágazati jogszabály az Mttv. rendelkezései is irányadók. A Ve. 151. § (1) bekezdés alkalmazásával a műsorszolgáltató választási kampányban való részvételével kapcsolatban az Mttv. általános alapelvi szabályainak érvényre jutása a Ve. rendelkezéseire figyelemmel vizsgálandó.
[10] Az NVB utalt az Mttv. 3. §-a, 7. §-a és a 302. § 41. pontjára és rámutatott, hogy az Mttv. a médiaszolgáltató részére biztosítja a szerkesztői szabadságot, aminek mintegy garanciáját adja az Mttv. 7. § (1) bekezdésben foglalt jóhiszeműség és tisztesség követelménye és a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek között alapelve.
[11] A kifogással támadott műsorszámmal kapcsolatban az NVB rögzítette, hogy általánosságban a meghatározott tartalmú műsorszámokat - saját, illetve a Kúria gyakorlata alapján - az adott ügy szempontjából irányadó teljes időszakban, összességükben vizsgálja. Jelen ügyben azonban eltérő eljárást indokol az a körülmény, hogy a kifogás egy olyan tematikus műsorszámot érint, amely témája nem általában az országgyűlési képviselők választása, hanem egy egyéni választókerület bemutatása. Mivel a Frontvonal című műsor minden egyes műsorszámának témája egy adott választókerület bemutatására törekedett, ezért azok vizsgálata nem végezhető el a műsorfolyam egészét tekintve. Az egyes választókerületi választások bemutatásával foglalkozó műsorszámoknak egyedi jellegüknél fogva önmagukban kell kiegyensúlyozottnak lenni.
[12] Az NVB megállapította, hogy a médiaszolgáltató két jelölő szervezet vonatkozásában jelöltjeik útján lehetőséget biztosított politikai programjuk bemutatására, vélemény kifejtésére, amelyben számos esetben érintették a kifogást tevőt és az őt támogató jelölő szervezet helyi tevékenységét. A kiegyensúlyozottság követelményének megvalósulása a vizsgált műsorszám kapcsán akkor lenne megállapítható, hogyha a kérelmező a választókerületi választással kapcsolatban valamennyi érintett jelöltnek azonos feltételek mellett biztosította volna a megjelenési lehetőséget az adott műsorszámon belül. A feltételek ilyen biztosítása az iratok és a bizonyítékok ismeretében nem állapítható meg, amely a kifogást tevő vonatkozásában az esélyegyenlőség sérelmére vezetett. A médiaszolgáltató levelében a szerkesztői szabadságra hivatkozott, de arra nem tért ki, hogy a kifogást tevővel egyeztetett megszólalási lehetőségre mely okból nem került sor.
[13] Végezetül rámutatott az NVB, hogy kampányidőszakban a Ve. általános része, így az abban foglalt alapelvek az országos lineáris audiovizuális médiaszolgáltató közéleti politikai műsorára is érvényesek, a szerkesztési szabadság tekintetében korlátokat testesítenek meg. A kérelmező azon magatartása, mely nem azonos feltételekkel biztosította az adott választókerületben induló jelöltek számára a megjelenés lehetőségét, sértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt esélyegyenlőség alapelvét. Ennél fogva a Ve. 152. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltakra tekintettel a Ve. 218. § (2) bekezdés a)-b) pontjában megjelölt jogkövetkezmények alkalmazásán túl kötelezte kérelmezőt a határozat rendelkező részének a közléstől számított három napon belül a jogsértő közléssel azonos napszakban és ahhoz hasonló módon való közzétételére.

A felülvizsgálati kérelem

[14] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében kérte a határozat megváltoztatását és a kifogás elutasítását. Megsértett jogszabályként a Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontjára hivatkozással a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontját és a Ve. 151-152. §-ait jelölte meg, valamint az Mttv. 3. §-át, 7. §-át és 203. § 41. pontját.
[15] Sérelmezte, hogy az eljárásban előterjesztett észrevételeit a határozat figyelmen kívül hagyta. Megismételte, hogy a választási időszakban sugárzott adássorozat egészében megfelelt a törvény kiegyensúlyozottságra vonatkozó szabályainak. A relatíve rövid műsoridő és az egyes választókerületekben induló pártok nagy száma miatt egyetlen adás tekintetében sem volt megvalósítható, hogy valamennyi induló szerepelhessen. A műsor szerkesztőjének kellett eldönteni, hogy kit és milyen terjedelemben mutat be. Rámutatott, hogy összhangban az Mttv. felhívott szabályaival, valamint a Kúria gyakorlatával is az adott műsorokat nem egyenként, hanem az adott időszakban összességükben kell vizsgálni.
[16] Ismét hivatkozott arra, hogy nem minősül közszolgálati médiaszolgáltatónak, és kifejtette, hogy a sérelmezett határozat a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt alapelv sérelmét rótta fel, amely aggályos, mert általános törvényi alapelvek ritkán vezetnek konkrét normasértéshez, így ezekhez jogkövetkezmény is csak ritkán kötődhet. Álláspontja szerint minden törvényi normát betartott, ezért a kötelezése aggályos.

A Kúria döntése és jogi indokai

[17] A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
[18] A Kúria utal a kérelmező által is felhívott Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontjára, mely szerint az NVB határozata jogszabálysértés esetén változtatható meg.
[19] Az Mttv. 3. § második mondata szerint a médiaszolgáltatás és a sajtótermék tartalmának meghatározása szabad, és a médiaszolgáltató és a sajtótermék kiadója felelősséggel tartozik e törvényben foglaltak betartásáért.
[20] Az Mttv. 7. § alapján a médiaszolgáltatók, a sajtóterméket kiadók, a kiegészítő médiaszolgáltatást nyújtók, a műsorterjesztők az Mttv. hatálya alá tartozó tevékenységek végzése során a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megfelelően az e törvényben meghatározottak szerint kötelesek egymással és a nézőkkel, hallgatókkal, olvasókkal, felhasználókkal, előfizetőkkel, kölcsönösen együttműködve eljárni.
[21] Az Mttv. 203. § 41. pontja értelmében „Médiaszolgáltató: az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely szerkesztői felelősséggel rendelkezik a médiaszolgáltatás tartalmának megválasztásáért, és meghatározza annak összeállítását. A szerkesztői felelősség a médiatartalom kiválasztása és összeállítása során megvalósuló tényleges ellenőrzésért való felelősséget jelenti, és nem eredményez szükségszerűen jogi felelősséget a médiaszolgáltatás tekintetében.”
[22] A Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerint a választási eljárás szabályainak alkalmazása során érvényre kell juttatni a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét.
[23] A Kúria hangsúlyozza, hogy a felhívott jogszabályokat az NVB határozata nem sértette meg, hanem éppen ezekre tekintettel állapította meg, hogy a kérelmező a konkrét kifogásolt ügyben jogsértő eljárást folytatott, amit a határozat részletesen meg is indokolt. A Kúria a határozati érveléssel teljes körűen egyetért, azaz a kiegyensúlyozottság akkor lett volna megállapítható, ha a kérelmező az adott választókerületben érintett jelölteknek egyenlő feltételek mellett biztosítja a megjelenést.
[24] A Kúria rámutat, hogy a kiegyensúlyozottság követelményének, illetve az esélyegyenlőségnek – általános esetben – egy több részből álló műsorfolyamban valóban a műsorfolyam egészét tekintve kell megvalósulnia, ez van összhangban a Kúria egységes joggyakorlatával is. Ugyanakkor, ha a műsorfolyamban való megjelenés lehetősége valamely, a médiaszolgáltató oldalán felmerült okból, indokból egyetlen adásra korlátozódik, akkor az ebből való kimaradás (kihagyás) a kiegyensúlyozottságot, illetve az esélyegyenlőséget önmagában sérti. A kifogással érintett ügyben éppen ez történt. A műsorfolyam egyes adásai tematikusak voltak. Minden este egy választókerület mutatkozott be, így annak jelöltjei máskor nem juthattak médiamegjelenéshez. Amely jelölt a saját kerületét bemutató adásban az adott napon nem szólalhatott meg, az már értelemszerűen máskor sem. Egyébiránt a kérelmező sem állította ennek ellenkezőjét.
[25] Alappal emelte ki az NVB határozata, miszerint a kérelmező annak okára nem adott magyarázatot, hogy először meghívta az adásba – az ott egyébként legesélyesebb ellenzéki jelöltnek nevezett – kifogást tevőt, majd ezt visszavonta. Azt sem fejtette ki, álláspontja szerint az esélyegyenlőség alapelvével mennyiben összeegyeztethető, hogy mindezek után az adásban résztvevő jelöltek számos alkalommal kifejezetten hátrányos megállapításokkal érintették kifogást tevőt és az őt jelölő szervezetet. A műsor egy része tehát róla szólt úgy, hogy arra nem állt módjában reagálni sem ezen konkrét adásban, sem máskor.
[26] A kérelmező arra nézve jogszabályhelyet megjelölni nem tudott, hogy mint a választási kampányban részt vevő országosan elérhető lineáris audiovizuális médiaszolgáltatóra miért ne vonatkoznának az NVB által felhívott jogszabályok. Az az érve pedig, hogy – általános törvényi alapelvek ritkán vezethetnek konkrét normaszegéshez, ezért az azon alapuló döntés aggályos – ugyancsak nem helytálló. Az alapelvek a törvény szerves részei,  a törvény egészét átható zsinórmértékül szolgálnak és adott esetben külön részletszabályok léte nélkül is önállóan alkalmazhatók, hivatkozhatók a döntés meghozatalnál. Arra pedig a Kúria már más ügyekben hozott döntéseiben is rámutatott, ha az alapelvek nyilvánvaló sérelme megállapítható, ezzel szemben kimentésként a szerkesztői szabadságra hivatkozás téves értelmezés (Kvk.III.37.465/2014/2.).
[27] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében a megsértett jogszabályok között megjelölte még a médiakampányban való részvétellel kapcsolatos jogorvoslat Ve. 74. pontjában lévő valamennyi szabályt (Ve. 151-152. §-ai), de konkrétan nem jelölte meg, hogy ezen belül mit és miért sérelmez. A felülvizsgálati kérelmében a jogsértés megállapítását és a közzétételi kötelezettséget együtt vitatta, utóbbira külön önálló jogi érvelést nem terjesztett elő. A közzétételi kötelezettséget azért tekintette aggályosnak, mert véleménye szerint nem történt jogsértés. Azonban az erre adott fenti válaszra figyelemmel további kérdés vizsgálata nem volt indokolt.
[28] A Kúria az NVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alkalmazásával helybenhagyta.

Záró rész

[29] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 157. § (7) bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 124. § (5) bekezdésének megfelelően – figyelemmel a Ve. 229. § (2) bekezdéséből következően alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokról szóló 2005. évi XVII. törvény 1. § (2) bekezdésére – tárgyaláson kívül bírálta el.
[30] A Kúria a kérelmezőt a Ve. 228. § (2) bekezdésének alapulvételével a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 630. § (5) bekezdés folytán alkalmazandó Kp. 35. § (1) bekezdésének megfelelően a Pp. 101. § (1) és 102. § (1) bekezdései értelmében kötelezte, hogy fizesse meg a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A. § (5) bekezdése szerinti összegű eljárási illetéket.
[31] A végzés elleni felülvizsgálatot a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2018. április 10.

Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke,
Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet s.k. előadó bíró,
Dr. Sugár Tamás s.k. bíró