A Kúria
v é g z é s e
Az ügy száma: Kvk.VI.37.415/2018/2.
A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás előadó bíró, Dr. Mudráné Dr. Láng Erzsébet bíró
A kérelmezők: Magyar Szocialista Párt
Párbeszéd Magyarországért Párt
A kérelmezők képviselője: Dr. ... ügyvéd
Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat felülvizsgálata
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó felek: a kérelmezők
A felülvizsgálni kért határozat: a Nemzeti Választási Bizottság 604/2018. számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 604/2018. számú határozatának felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érinti, a Városkép című kiadvány XXVII. évfolyam 2018/1., 2018/3., 2018/4. számai és a 2018/1. különszám tekintetében a határozatot helybenhagyja.
A feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.
A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A magánszemély beadványozó (a továbbiakban: beadványozó) 2018. március 22-én kifogást nyújtott be a Budapest 15. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB), mert véleménye szerint a Városkép című önkormányzati lap 2018. január 23-án, 2018. január 31-én, 2018. február 20-án, 2018. március 6-án és 2018. március 20-án megjelent összesen 5 száma megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés c) pontjában szabályozott jelöltek közötti esélyegyenlőséget biztosító alapelvet. Az újság ezen lapszámai alkalmasak az átlag olvasó befolyásolására és Kucsák László, a Fidesz-KDNP jelöltjének népszerűsítésére, azok politikai reklámnak minősülnek.
[2] Az OEVB az 57/2018. (III.23.) számú határozatában a kifogást a Ve. 215. § b) pontjára alapítottan érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Az indokolásban kifejtette, hogy a 2018. január 23-án és 2018. január 31-én megjelent lapszámokat nem vizsgálta, mert azok a kampányidőszak kezdetét – 2018. február 17-e – megelőzően jelentek meg. A 2018. február 20-i lapszám vizsgálatát az OEVB azért nem végezte el, mert arról a Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) és a Kúria már jogerősen döntött. A 2018. március 6-i lapszám vonatkozásában a kifogás elkésett. A kifogásban 2018. március 20-án megjelentnek minősített lapszám pdf formátumában 2018. március 8-i létrehozási dátum szerepel, az OEVB ezt fogadta el a lapszám megjelenési dátumaként, így a kifogás ebben a körben is elkésett.
Az NVB határozata
[3] Az OEVB határozatával szemben a beadványozó nyújtott be fellebbezést. Az NVB az OEVB határozatát a Városkép XXVII. évfolyam 1. száma, 3. száma, 4. száma és a 2018. február 1-jén terjesztett 2018/1. különszáma esetében a határozatban foglalt indokolással helybenhagyta. Ezt meghaladóan a Városkép XXVII. évfolyam 2018/2. különszáma tekintetében az OEVB határozatát megváltoztatta és a kifogásnak helyt adott. Megállapította, hogy a Városgazda XVIII. Kerület Nonprofit Zrt. a hivatkozott lapszámban megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek közötti eljárási alapelvet azzal, hogy Kucsák Lászlót, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt közös egyéni választókerületi jelöltjét népszerűsítette. Az NVB a Zrt.-t, mint médiatartalom-szolgáltatót eltiltotta a további jogsértéstől, és egyben kötelezte, hogy jelen határozat rendelkező részét a határozat kézhezvételétől számított legközelebbi számban, a jogsértő közléshez hasonló módon tegye közzé.
[4] Az indokolásban hangsúlyozta, hogy a Városkép Budapest, XVIII. Kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzatának díjtalan közéleti lapja, mely két hetente jelenik meg. A lap nyomtatott sajtótermék, melynek számai elérhetők interneten is. Amennyiben egy kiadó a sajtóterméket ugyanazon tartalommal papíron és elektronikus hírközlő hálózat útján is nyújtja, azt egy sajtóterméknek kell tekinteni. Nyomtatott sajtótermékkel kapcsolatban kifogás benyújtására a Ve. 209. § (1) bekezdésében foglalt határidős szabály alapján van lehetőség. Az, hogy a sajtótermék az elektronikus hírközlő hálózaton is megjelenik, nem alapozza meg a folyamatosan fennálló jogsértésre való hivatkozást, mert a különböző megjelenési formák mellett a tartalom-azonosság folytán ugyanarról a sajtótermékről van szó. Nyomtatott sajtótermék esetén kétséget kizáróan meghatározható a megjelenés és terjesztés időpontja, ezáltal beazonosíthatóvá válik a vélelmezett jogsértés időpontja is, ehhez kapcsolódóan pedig a jogorvoslati kérelem előterjesztésének jogvesztő határideje. Az, hogy interneten is közzétesznek egy nyomtatott sajtóterméket, nem alapozza meg azt a beadványozói okfejtést, mely szerint erre tekintettel feloldható a Ve. 209. § (1) bekezdésében foglalt szabály. A több platformon is megjelenő nyomtatott sajtótermék esetében a Ve. 209. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés kiterjesztő értelmezésére vezetne a beadványozói érvelés elfogadása, mely azt eredményezné, hogy a kérelmező egyoldalúan választhatna a Ve. 209. § (1) és (2) bekezdésének szabályai között.
[5] Az NVB rögzítette, hogy a kifogásban és fellebbezésben felhívott kúriai és nemzeti választási bizottsági döntések közül tárgyát tekintve egyik sem olyan, amely jelen üggyel egyező tényállás alapján született.
[6] Az NVB ezt követően az egyes kifogásolt lapszámokat külön-külön vizsgálta. Megállapította, hogy a 2018. február 17-ét megelőzően megjelent XXVII. évfolyam 1. száma és 2018/1. farsangi különszáma vonatkozásában a Ve. szerinti kampánytevékenység folytatása – mivel a kampányidőszakon kívül eső időben jelentek meg a lapszámok és terjesztették azokat – nem lehetséges. Ezen lapszámok tekintetében az OEVB és az NVB nem rendelkezik hatáskörrel. Ezt meghaladóan a két lapszám elleni kifogás elkésett, ezért a fenti két indok miatt azt az OEVB helyesen utasította el érdemi vizsgálat nélkül.
[7] A XXVII. évfolyam 3. száma és 4. száma esetében az NVB szerint szintén fennáll az elkésettség, mert a 3. lapszámnál a kifogás előterjesztésének határideje 2018. február 25-én 16 órakor, míg a 4. lapszám vonatkozásában 2018. március 11-én 16 órakor lejárt.
[8] A 2018/2. különszám vonatkozásában az NVB megállapította, hogy a kifogás határidőben került benyújtásra. Az NVB rámutatott arra, hogy a 2018/2. különszám szerkesztése, abban Kucsák László beköszöntőjének tartalma és a megvalósított, illetve tervezett beruházások képi, színi megjelenítése, a lap második oldalán szereplő jövőbeli politikai tervek és célkitűzések a lap áttekintése alapján alkalmas arra, hogy a választópolgárban azt a látszatot keltse, hogy az addig megvalósult fejlesztések megvalósításához Kucsák László országgyűlési képviselőként kifejtett tevékenysége nagy mértékben hozzájárult, illetve a jövőbeli fejlesztések megvalósulását is nagyban elősegítheti az ő országgyűlési képviselőként való megválasztása. A lapszám alkalmas arra, hogy helyi szinten megbontsa a jelöltek és jelölő szervezetek közötti egyensúlyt a választói akarat kialakításában, formálásában, ezzel pedig sérül a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti alapelv.
A felülvizsgálati kérelem
[9] Az NVB határozatával szemben a kérelmezők terjesztettek elő felülvizsgálati kérelmet annak megváltoztatása iránt akként, hogy a Kúria állapítsa meg, hogy a Városkép 2018. január 23-án, 2018. január 31-én, 2018. február 20-án és 2018. március 6-án megjelent számai megsértették a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti alapelvet Kucsák László, a Fidesz-MPSZ és a KDNP közös országgyűlési képviselőjelöltjének a lapszámokban való, más jelöltekhez képest aránytalanul nagy terjedelmű megjelentetésével. Kérték, hogy a jogsértőt a további jogsértéstől tiltsa el, azaz kötelezze a kiadót, hogy a mellékletben megjelölt internetes hivatkozásokon megtalálható digitális példányokat tegye elérhetetlenné. Kérték továbbá kötelezni a lap kiadóját arra, hogy a Kúria határozatának rendelkező részét a legközelebbi számban, a jogsértő közléshez hasonló módon tegye közzé.
[10] A kérelemmel érintett lapszámok a 2018/1., 2018/3., 2018/4. számok és a 2018/1. különszám. A kérelmezők a 2018/2. különszámhoz kapcsolódó határozati megállapításokat és kötelezéseket nem támadták.
[11] Véleményük szerint az NVB határozata megalapozatlanul állapította meg, hogy a támadott körben – helyesen – a kifogás elkésett, valamint azt, hogy az internetes közzététel a sajtótermék nyomtatott kiadásától nem választható el. A Ve. 209. § (2) bekezdése egyértelműen fogalmaz akkor, amikor megállapítja, hogy a kifogás benyújtására a sérelmezett tevékenység teljes ideje alatt lehetőség van a folyamatosan fennálló tevékenység esetén. A Kúria a Kvk.II.38.056/2014/3. számú végzésében megállapította, hogy ameddig a kifogás alapjául szolgáló cselekmény, magatartás folyik, addig a jogorvoslati határidő nem kezdődik meg, és nem telhet le. Valamely cikk interneten való közzététele és fenntartása folyamatosan fennálló tevékenységnek minősül, melynek tekintetében a jogorvoslati határidő kezdete az az utolsó időpont, amikor a sérelmezett állapot még fennáll, a cikk az interneten még megtalálható.
[12] A fentieknek megfelelően el kell választani egymástól a nyomtatott sajtótermék kiadását és annak interneten történő közzétételét. Amennyiben a cikket vagy újságot az interneten közzéteszik és fenn is tartják, úgy alkalmazandó a Ve. 209. § (2) bekezdése, vagyis a kifogást nem az első terjesztés időpontjától számított három napon belül, hanem a netes megtalálhatóság végétől számított három napon belül kell benyújtani. Az internetes sajtótermékek nagyobb befolyásoló erejére utal a Kvk.IV.37.359/2014/2. számú kúriai végzés, amely felhívja az Alkotmánybíróság 165/2015. (XII.20.) számú határozatát. A nyomtatott sajtótermék és az internetes közzététel közötti különbség figyelmen kívül hagyása nyilvánvalóan semlegesíti a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja alapján biztosított vélelmet.
[13] A kérelmezők hangsúlyozták, hogy a kifogásolt lapszámokat tartalmazó linkek az interneten folyamatosan, a benyújtás pillanatában is elérhetők voltak és most is azok, ezért a kifogás benyújtására a lehetőség a mai napon is fennáll, az érdemi vizsgálat nélküli elutasítás jogszerűtlen.
[14] A kérelmezők rámutattak, hogy a két, kampányidőszak előtt megjelent lapszám olyan tartalmat hordoz, amely a kampányidőszak idején is releváns, így a Ve. 209. § (2) bekezdésére figyelemmel kifogással támadhatók az internetes megjelenésük és fenntartásuk kapcsán.
A Kúria döntése és jogi indokai
[15] A felülvizsgálati kérelem alaptalan.
[16] A Kúria rögzíti, hogy a felülvizsgálati kérelmet az ügyben érdekelt kérelmezők nyújtották be a Ve. 224. § (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül, tartalma megfelel a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglaltaknak, valamint az eljárásban a kérelmezőket ügyvéd képviseli. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet érdemben bírálta el.
[17] A Ve. 209. § (1) bekezdése értelmében a kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a sérelmezett jogszabálysértés elkövetésétől számított harmadik napon megérkezzen a kifogás elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező választási bizottsághoz. A 209. § (2) bekezdése alapján folyamatosan fennálló tevékenység esetében a kifogást a sérelmezett tevékenység fennállásának teljes időtartama alatt be lehet nyújtani. A jogorvoslati határidő kezdete nem a sérelmezett tevékenység kezdő időpontja, hanem az az utolsó időpont, amikor a sérelmezett állapot még fennáll.
[18] A Kúriának abban kellett döntenie, hogy helyes-e az NVB határozatában kifejtett érvelése, mely szerint amennyiben a nyomtatott sajtótermék az interneten tartalom-azonosan megjelenik, úgy a kifogás benyújtására rendelkezésre álló határidőt nem a Ve. 209. § (2) bekezdése, hanem 209. § (1) bekezdése alapján úgy kell számítani, hogy annak kezdő időpontja a sérelmezett jogszabálysértés elkövetése.
[19] A Kúria hangsúlyozza, hogy egységes a bírói gyakorlat abban, amennyiben a kifogás tárgyát kizárólag nyomtatott sajtótermék tartalma szolgáltatja, akkor a Ve. 209. § (1) bekezdése az alkalmazandó. A Kúria a Kvk.III.37.484/2014/3. számú ítéletében azt is kifejtette, hogy egy kiadvány esetén nem az az időpont számít kezdő időpontnak, amikor ahhoz a jogsértést kifogásoló kérelmező hozzájutott, hanem az a nap, amikor a kiadvány megjelent, terjesztését megkezdték. Ez az időpont ellenkező bizonyítás hiányában a kiadványon feltüntetett megjelenés napja.
[20] A Kúria Kvk.II.38.056/2014/3. számú végzésében rámutatott, hogy interneten megjelenő sajtótermékben foglaltakat kifogásoló jogorvoslati kérelem esetén a kifogás előterjesztésére vonatkozó jogorvoslati határidő kezdete az az utolsó időpont, amikor a sérelmezett állapot még fennáll, a cikk – sajtótermék – az interneten még megtalálható.
[21] A Kúria kiemeli, hogy az NVB határozatának indokolása 24. pontjában tényszerűen rögzítette, a Városkép sajtótermék a Budapest XVIII. Kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzatának díjtalan közéleti lapja, mely kéthetente jelenik meg. A lap nyomtatott sajtóterméknek minősül figyelemmel a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 203. § 60) pontjára.
[22] A Kúria osztja az NVB azon okfejtését, mely szerint amennyiben egy kiadó egy sajtóterméket ugyanazon tartalommal papíron és elektronikus hírközlő hálózat útján is nyújt, azt – tartalom-azonosság esetén – egy sajtóterméknek kell tekinteni.
[23] A felülvizsgálati bíróság megállapítja, hogy a kifogással érintett Városkép című lap nyomtatott és internetes megjelenése egységesen kezelendő, a kifogás benyújtásának határideje vonatkozásában a nyomtatott sajtótermék verzió az elsődleges. Nincs jogilag elfogadható indoka annak, hogy a csak nyomtatott formában megjelenő lapban szereplő tartalommal szembeni kifogásolási határidőhöz képest – mely a Ve. 209. § (1) bekezdésében meghatározott –, miért hosszabbodna meg a határidő a Ve. 209. § (2) bekezdésének alkalmazásával. A sérelmezett lapszámok 42.000 példányban kerületek terjesztésre Budapest XVIII. kerületében, a terjesztés megkezdésétől számított három nap elégséges a kifogás benyújtásához.
[24] A Kúria rögzíti, hogy jelen esetben a kifogás benyújtására a Ve. 209. § (1) bekezdése az irányadó, a beadványozó kifogását a kifogásolt lapszámok terjesztése megkezdésétől számított három napon belül nyújthatja be.
[25] A Ve. 10. § (1) bekezdése kimondja, hogy az e törvényben meghatározott határidők jogvesztők.
[26] A Kúria megállapítja, hogy a 2018/1. számban foglalt tartalommal szemben a kifogás benyújtásának határideje 2018. január 28. 16 óra, a 2018/1. farsangi különszám esetén a határidő vége 2018. február 4. 16 óra, a 2018/3. szám vonatkozásában a kifogás benyújtásának határideje 2018. február 25. 16 óra, míg a 2018/4. szám vonatkozásában a benyújtási határidő 2018. március 11. 16 óra.
[27] A beadványozó kifogását 2018. március 22-én nyújtotta be, így az a fenti négy lapszám vonatkozásában az elkésett.
[28] A Ve. 141. §-a alapján kampánytevékenység a kampányeszközök kampányidőszakban történő felhasználása és minden egyéb kampányidőszakban folytatott tevékenység a választói akarat befolyásolása vagy ennek megkísérlése céljából.
[29] A 2018. április 8-i országgyűlési választások vonatkozásában a kampányidőszak 2018. február 17-én kezdődött meg, az eljárás tárgyát képező sajtótermék 2018/1. száma és 2018/1. különszáma a kampányidőszak kezdete előtt jelent meg, ezért helytállóan állapította meg az NVB, hogy ezen lapszámok tartalma nem minősül kampánytevékenységnek. A két lapszám vonatkozásában nincs hatásköre sem az OEVB-nek, sem az NVB-nek arra, hogy azok tartalmát vizsgálják.
[30] A Kúria összességében megállapította, hogy az NVB jogszabálysértéstől mentesen utasította el érdemi vizsgálat nélkül a Városkép XXVII. évfolyam 1. száma, 3. száma, 4. száma és a 2018/1. különszám vonatkozásában a felülvizsgálati kérelmet, figyelemmel a Ve. 215. § b) pontjára, valamint 2018/1. lapszám és 2018/1. különszám tekintetében a Ve. 215. § d) pontjára alapítottan.
[31] A Kúria az NVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontját alkalmazva helybenhagyta.
Záró rész
[32] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 157. § (7) bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 124. § (5) bekezdésének megfelelően tárgyaláson kívül bírálta el.
[33] A feljegyzett felülvizsgálat eljárási illetéket a kérelmezők személyes illetékmentessége folytán az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. § (1) bekezdés d) pontja szerint az állam viseli.
[34] A végzés elleni felülvizsgálatot a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2018. április 3.
Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke,
Dr. Sugár Tamás s.k. előadó bíró,
Dr. Mudráné Dr. Láng Erzsébet s.k. bíró