A Kúria
v é g z é s e
Az ügy száma: Kvk.VI.37.387/2018/2.
A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás előadó bíró, Dr. Mudráné Dr. Láng Erzsébet bíró
A kérelmező: Magyar Munkáspárt
A kérelmező képviselője: ... Ügyvédi Iroda
Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat felülvizsgálata
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező
A felülvizsgálni kért határozat: a Nemzeti Választási Bizottság 554/2018. számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 554/2018. számú határozatát helybenhagyja.
A feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.
A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A kérelmező 2018. március 20-án a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: NVB) kifogást nyújtott be, melyben előadta, hogy a Facebook közösségi szolgáltató felületén az „Orbán Lapjáról Kitiltottak Társasága – PLKT” csoport oldalán a Magyar Munkáspártot durván sértő állítás jelent meg, mert az oldal moderátora a 23 országos listát állított párt közül 14-et kamupárnak minősített, többek között a kérelmezőt is.
[2] A kérelmező kifogásában úgy ítélte meg, hogy a választás méltóságát sérti a fenti alaptalan, hazug állítás. Kifejtette, hogy az elmúlt 30 évben minden országgyűlési választáson jelöltet állított. A 2018. évi választások kapcsán 57 jelölt részére az ajánlást összegyűjtötte. Az elmúlt 2 évben 200 időközi országgyűlési és önkormányzati választás részese volt. A facebook-on megjelent rágalom terjesztése a választás esélyegyenlőségét durván sérti. Megítélése szerint a fenti facebook oldal a szavazás módjára vonatkozóan is hamisat állít azáltal, hogy akár a szavazólapon több párt is megjelölhető.
[3] A kérelmező kérte az NVB-t, hogy a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. §-a és 142. §-a alapján a közösségi oldal moderátorát marasztalja el és tiltsa el a további jogszerűtlen joggyakorlástól.
[4] Az NVB az 554/2018. számú határozatával a kifogást elutasította. Megállapította, hogy a hivatkozott közösségi oldal bármely facebook tag által elérhető, annak több mint 28.000 követője van. Az oldalon közzétett közéleti, politikai témájú bejegyzések bárki által megismerhetők, azokhoz korlátozás nélkül megjegyzést lehet fűzni, ezért az ott folytatott kommunikáció nem tekinthető a Ve. 142. §-a szerinti, magánszemélyek közötti kommunikációnak. A kifogás a Ve. 209. §-ában és 212. §-ában foglalt követelményeknek megfelel, érdemben vizsgálható.
[5] Az NVB hangsúlyozta, hogy a kifogással érintett bejegyzés nem minősül sem politikai reklámnak, sem politikai hirdetésnek, ezért a Ve. 142. §-án túl a Ve. 140. § c) pontjának megsértése tárgyában sem alapos a kifogás.
[6] A bejegyzés tartalmával összefüggésben az NVB hivatkozott a Kúria Kvk.VI.37.327/2018/2. számú végzésében, valamint az 5/2015. (II.25.) AB határozatban és 9/2015. (IV.23.) AB határozatban foglaltakra. Rámutatott, nem vizsgálható érdemben, hogy a kifogásolt közlés egészben vagy részben tényállításnak minősül-e, és amennyiben igen, megalapozott tényállítás-e. A kifogásolt bejegyzés közzétételére választási kampányban került sor, a közzétevő a pártlistát állító pártokkal összefüggésben fogalmazza meg álláspontját, így az a közügyekre vonatkozó véleménynek tekintendő. Amennyiben a választási eljárás során az értékítélet a közügyek vitatásán belül marad, tartalmára nézve nem végezhető el bizonyítás.
[7] Az NVB megállapította, hogy a kifogásolt bejegyzés közügyekkel összefüggő megnyilvánulás, ezáltal a közügyek szabad vitatásával áll összefüggésben. A közlés a véleménynyilvánítás szabadsága nyújtotta, a fentiekben rögzített alkotmánybírósági és kúriai döntésekben részletezett, magasabb szintű védelmet élvez. A kérelmezőnek, mint pártlistát állító jelölő szervezetnek a bejegyzés, mint politikai vélemény vitatására és cáfolatára a választási kampányban számos lehetősége adott.
[8] Az NVB a kifogást a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjaiban foglalt alapelvek megsértése tekintetében sem találta megalapozottnak.
A felülvizsgálati kérelem
[9] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében az NVB fenti határozatának megváltoztatását kérte oly módon, hogy a Kúria állapítsa meg a ... által jegyzett „Orbán Lapjáról Kitiltottak Társasága – PLKT” csoport oldalán megjelentetett közlemény jogsértő jellegét. Véleménye szerint a közleménnyel megsértették a Ve. 2. § (1) bekezdésének a), c) és e) pontjaiban felsorolt következő alapelveket: a választás tisztaságának megóvása, esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között, valamint jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás.
[10] A kérelmező hangsúlyozta, hogy a Magyar Munkáspártot kamupártként megjelölő bejegyzés nem vélemény-, hanem tényállítás, amelynek igazságtartalma vagy valótlansága objektív mércével megállapítható. Utalt az előző 30 évben végzett politikai tevékenységére, mely érvelése szerint egyértelműen bizonyítja azt, hogy a közlemény valótlan tényt állít. A bejegyzés a pártot olyan jelölő szervezetekkel teszi egy csoportba, amelyeknek sem tagságuk, sem infrastruktúrájuk, sem megismerhető politikai programjuk nincs, csak az állami támogatás megszerzése a céljuk.
[11] A kérelmező több kúriai végzésre hivatkozva határolta el a véleménynyilvánítást a tényállítástól. Kifejtette, hogy jelen esetben a közlemény nem sértő vagy sarkos értékítéletet fogalmazott meg, hanem valótlan és egyben sértő tényt állított, mely alkalmas a választók megtévesztésére, valamint az esélyegyenlőség csorbítására.
A Kúria döntése és jogi indokai
[12] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott.
[13] A felülvizsgálati kérelmet az ügyben érdekelt kérelmező nyújtotta be a Ve. 224. § (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül, tartalma megfelel a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglaltaknak, valamint az eljárásban a kérelmezőt ügyvéd képviseli. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet érdemben bírálta el.
[14] A Kúria hangsúlyozza, hogy az NVB a véleménynyilvánítás és a tényállítás elhatárolásának kérdésében helytállóan hivatkozott az 5/2015. (II.25.) AB határozatban és a 9/2015. (IV.23.) AB határozatban foglaltakra, valamint ezeken keresztül a Kúria Kvk.VI.37.327/2018/2. számú végzésében írtakra. A Kúria tanácsa nem kíván eltérni a Kvk.VI.37.327/2018/2. számú végzésében kifejtettektől, az abban írtakat jelen eljárásban is irányadónak tartja.
[15] A Kúria rögzíti, hogy az Alaptörvény IX. cikke a véleménynyilvánítás szabadságának kiemelt védelmet biztosít. Az Alkotmánybíróság gyakorlatában fokozott alkotmányos védelmet élveznek az olyan értékítéletek, amelyek a közügyekre vonatkozó vélemények ütközésében kapnak hangot, és a véleménynyilvánítás szabadsága csak az öncélú, a közügyek vitatásának körén kívül eső megnyilvánulásokkal szemben nem nyújt védelmet. A kérelmező felülvizsgálati kérelmében megjelölt érvei nem vették figyelembe az újabb alkotmánybírósági és az azon alapuló egységes kúriai joggyakorlatot.
[16] Az Alkotmánybíróság a 7/2014. (III.7.) AB határozatában – melyet az 5/2015. (II.25.) AB határozat alapul tekintett – átfogóan és részletezően értékelte a közszereplők személyiségi jogainak korlátozhatóságát a közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlása érdekében. Kiemelte, hogy a választási kampány a közügyek szabad vitatásának egyik, a választójog szabályai körébe vont megnyilvánulása. A közügyek szabad megvitatásához fontos társadalmi érdek fűződik.
[17] Az 5/2015. (II.25.) AB határozat kimondja, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága az értékítéletet kifejező, az egyén személyes meggyőződését közlő megszólalásokra attól függetlenül kiterjed, hogy a vélemény értékes vagy értéktelen, helyes vagy helytelen, tiszteletre méltó vagy elvetendő.
[18] A Kúria rámutat, hogy a tényállítást tartalmazó megnyilvánulások szintén részei a szólásszabadságnak. Egyrészt valamely tény közlése is kifejezhet személyes véleményt, másrészt tényközlések nélkül a véleményformálás is ellehetetlenülne. A Kúria egységes gyakorlata szerint a véleménynyilvánítás szabadságának a választási eljárásban az Alkotmánybíróság általi értelmezése azzal a következménnyel jár, hogy amennyiben a választási eljárás során az értékítélet a közügyek vitatásán belül marad, tartalmára nézve nem végezhető el a kérelmező által hivatkozott bizonyíthatósági teszt, vagyis az, amely alapján akkor tekinthető egy közlés ténynek, ha annak valósága vagy valótlansága bizonyítható és akkor véleménynek, ha ez nem lehetséges.
[19] A Kúria szerint a vitatott facebook bejegyzés tartalma – a kérelmező kamupártként történő megjelölése – nem tényállításnak, hanem véleménynyilvánításnak minősül, mégpedig a közügyek vitatásának körén belül maradó véleménynek, melynek kapcsán az Alkotmánybíróság hivatkozott határozatai értelmében a Kúriának nincsenek a Ve.-ből származó eszközei.
[20] Az NVB határozatában helytállóan fejtette ki, hogy a kérelmezőnek a választási kampányban számos lehetősége adott arra, hogy a kifogásolt bejegyzést vitassa, cáfolja a választók felé tett nyilatkozataival.
[21] A Kúria az NVB határozatát a fentiekre figyelemmel a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontját alkalmazva helybenhagyta, mivel az nem sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjaiban foglaltakat.
Záró rész
[22] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 157. § (7) bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 124. § (5) bekezdésének megfelelően tárgyaláson kívül bírálta el.
[23] A kérelmező igazolta személyes illetékmentességének feltételeit, így a feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. § (1) bekezdés d) pontja szerint az állam viseli.
[24] A végzés elleni felülvizsgálatot a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2018. március 28.
Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke,
Dr. Sugár Tamás s.k. előadó bíró,
Dr. Mudráné Dr. Láng Erzsébet s.k. bíró