A Kúria
v é g z é s e
Az ügy száma: Kvk.VI.37.386/2018/4.
A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet előadó bíró, Dr. Sugár Tamás bíró
A kérelmező: Momentum Mozgalom Párt
A kérelmező képviselője: ... Ügyvédi Iroda
Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat felülvizsgálata
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező
A felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: a Nemzeti Választási Bizottság 4/2018. számú iránymutatása
Rendelkező rész
A Kúria a kérelmező felülvizsgálati kérelmét visszautasítja.
Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 1000.- (ezer) forint mérsékelt eljárási illetéket.
A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) 2018. március 14-én tartott ülésén IV. napirendi pontként tárgyalta iránymutatás kiadásának szükségességét a szavazás megkezdése időpontja tárgyában. Ezt követően az NVB a Nemzeti Választási Iroda által elkészített iránymutatás-tervezet elfogadásáról a 2018. március 23-i ülésén III. napirendi pontként döntött. A jegyzőkönyv szerint a bizottság 12 igen és 5 nem szavazattal elfogadta a 4/2018. számú iránymutatását a szavazás megkezdésének időpontja tárgyában.
[2] A kérelmező 2018. március 24-én kifogást nyújtott be az NVB-hez a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 208. §, valamint 297. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjának, valamint a Ve. 45. § (3) bekezdésének megsértése miatt, figyelemmel a Ve. 208. §-ára.
[3] Kifejtette, hogy a Ve. 51. § szerinti iránymutatás elfogadásáról való szavazás során az NVB az Országos Nemzetiségi Önkormányzat megbízott tagjainak („nemzetiségi delegáltak”) nem biztosított szavazati jogot. Ez a tény a szavazat arányból látható (12 igen és 5 nem, azaz összesen 17 szavazat). A Ve. 45. § (3) bekezdés értelmében a nemzetiségeket érintő ügyekben a nemzetiségi delegáltak is rendelkeznek szavazati joggal. Az NVB a 2018. március 14-i ülésén a 71. számú jegyzőkönyvi döntésben egyhangúlag kimondta, hogy az iránymutatás kiadását érintő napirendi pont a nemzetiségeket érintő ügy. Ennél fogva az iránymutatás-tervezet elfogadásáról jogszerűen csak úgy lehetett volna határozni, ha a nemzetiségi delegáltak is rendelkeznek szavazati joggal. Ennek hiányában a tervezet nem vált a Ve. 51. § szerinti iránymutatássá.
[4] Jelen esetben a Ve. 51. § (2) bekezdése – mely szerint az iránymutatás ellen nincs helye jogorvoslatnak – nem alkalmazható, mert nem jött létre szabályszerűen elfogadott iránymutatás. E jogszabály csak a tartalmi felülvizsgálatot zárja ki, ezzel szemben az NVB eljárása a rendes jogorvoslat körébe tartozik. Erre tekintettel a kérelmező a Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontja szerint kérte az NVB-t a jogsértés megállapítására.
[5] Az NVB 2018. március 26-i ülésén 107. számú jegyzőkönyvi döntésében úgy foglalt állást, hogy a beadvány az NVB által meghozott döntés felülvizsgálatára irányul, ezért a Ve. 222. § (1) bekezdés szerint bírósági felülvizsgálati kérelemnek tekinthető. 2018. március 27-én az ügy iratait megküldte a Kúriának. Ugyanezen napon a kérelmező is előterjesztette közvetlenül a Kúriához is az azonos tartalmú beadványát, melyhez csatolta jogi képviselője ügyvédi meghatalmazását is.
A Kúria döntése és jogi indokai
[6] A kérelem érdemi felülvizsgálatra nem alkalmas.
[7] A Ve. 51. § (1) és (2) bekezdése szerint az NVB a választással kapcsolatos jogszabályok egységes értelmezése érdekében a választási szervek számára iránymutatást adhat ki. Az iránymutatás kötelező jogi hatással nem rendelkezik, kizárólag iránymutató jellegű, ellene jogorvoslatnak helye nincs.
[8] A Kúria megállapította, hogy a Ve. az NVB - jogi kötőerővel nem rendelkező - iránymutatása ellen nem biztosít jogorvoslati lehetőséget. A bírói út kizártsága folytán a Kúriának nincs hatásköre vizsgálni egyfelől az iránymutatás tartalmát sem, de másfelől az elfogadásához vezető eljárást sem. Ugyanis ez utóbbi eljárás vizsgálata esetén is magára az iránymutatásra kellene az esetleges jogkövetkezményt levonni, ami a Ve. 51. §-ában foglaltakkal ellentétes lenne.
[9] Az iránymutatás jogorvoslati kérelemmel való érintettsége, kapcsolódása csak akkor merülhet fel, ha az iránymutatás egyedi ügyben alkalmazásra kerül, határozati indokolásul szolgál, melyet a konkrét határozattal érintett személy vitat.
[10] Miután az iránymutatást önmagában jogorvoslattal támadni nem lehet, a Ve. e kérdésben a jogorvoslat kizárása révén nem enged bírói utat, ugyanakkor a Ve. ezt az esetet az érdemi vizsgálat nélküli elutasítás általa nevesített okai között nem sorolja fel, így a Kúria a Ve. 228. § (2) bekezdése szerint járt el. A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (továbbiakban: Kp.) 157. § (7) bekezdése utaló szabálya alapján alkalmazandó Kp. 5. § (2) bekezdésére és a 48. § (1) bekezdés d) pontjára a Kúria a felülvizsgálati kérelmet visszautasította.
Záró rész
[11] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228. § (2) bekezdése és a Kp. 157. § (7) bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 124. § (5) bekezdésének megfelelően – figyelemmel a Ve. 229. § (2) bekezdése folytán alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokról szóló 2005. évi XVII. törvény 1. § (2) bekezdésére – tárgyaláson kívül bírálta el.
[12] A Kúria az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A. § (5) bekezdése, az 58. § (1) bekezdés b) pontja és a 62. § (1) bekezdés s) pontja szerint megállapított mérsékelt összegű felülvizsgálati eljárási illeték viselésére a Kp. 35. § (1) bekezdése és 157. § (7) bekezdése, valamint a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 101. § (1) bekezdése és 102. § (1) bekezdése alkalmazásával a kérelmezőt kötelezte.
[13] A végzés elleni felülvizsgálatot a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2018. március 28.
Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke,
Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet s.k. előadó bíró,
Dr. Sugár Tamás s.k. bíró