A Kúria
végzése
Az ügy száma: Kvk.VI.37.339/2018/3.
A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet előadó bíró, Dr. Sugár Tamás bíró
A kérelmező: ...
A kérelmező képviselője: Dr. ... ügyvéd
Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat felülvizsgálata
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező
A felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: a Nemzeti Választási Bizottság 467/2018. számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 467/2018. számú határozatát helybenhagyja.
Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 10.000.- (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.
A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A Zala Megyei 03. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (a továbbiakban: OEVB) 24/2018. (III.09.) számú határozatával a kérelmezőnek, mint a ... jelölő szervezet egyéni választókerületi jelöltjének az országgyűlési képviselők 2018. évi általános választásán a Zala Megyei 03. számú országgyűlési egyéni választókerületben országgyűlési képviselőjelöltként történő nyilvántartásba vételét visszautasította.
[2] Indokolásában kifejtette, hogy a kérelmező 2018. március 5-én egyéni képviselőjelöltként történő nyilvántartásba vétele iránti kérelmet terjesztett elő az OEVB-nél, és egyidejűleg 120 darab ajánlóívet is benyújtott. Az ajánlóíveken lévő ajánlásokat az Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Iroda (továbbiakban: OEVI) leellenőrizte, és 742 darab rögzített ajánlásból 477 darabot fogadott el érvényesnek, 265 darabot pedig nem.
[3] Az OEVB megállapította, hogy a kérelmező érvényes ajánlásainak száma nem éri el az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény (a továbbiakban: Vjt.) 6. §-ában meghatározott számú minimális ajánlások (500 darab) számát. A jelölt a törvényi feltételeknek nem felelt meg, ezért az OEVB a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 133. § (2) bekezdése alapján a jelölt nyilvántartásba vételét visszautasította.
[4] A határozattal szemben a kérelmező fellebbezést terjesztett elő, hivatkozással a Ve. 223. § (3) bekezdés a) és b) pontjaira és kérte az OEVB 24/2018. (III.09.) számú határozatát megváltoztatni, a kérelmezőt mint képviselőjelöltet nyilvántartásba venni. Utalt a Ve. 125. § rendelkezéseire, mely szerint az illetékes választási iroda az ajánlásokat ellenőrzi. A választási irodák e tevékenységüket számítógép segítségével is végezhetik, illetőleg kézi feldolgozással is. Tudomása szerint jelen esetben a Pest Megyei 11. számú OEVB-től kapott tájékoztatás szerint az előbbi formát alkalmazták. Sérült az ajánlások ellenőrzésének egyes kérdéseiről szóló 5/2014. számú NVB iránymutatás (a továbbiakban: Iránymutatás), amely a Ve. 51. § (1) bekezdésének felhatalmazása folytán a választási szervekre nézve kötelező érvényű megállapításokat tartalmaz.
[5] Arra tekintettel, hogy az érvényességi küszöb eléréséhez a képviselőjelöltnek 10-nél kevesebb érvényes ajánlás szükséges, nyilvánvaló, hogy az Alaptörvény XXIII. és XXIV. cikkét sérti, ha ilyen kevés hiányzó érvényes aláírás esetén a területi választási iroda nem alkalmazza a kézi vizsgálatát az ajánlásoknak.
[6] A Kúria megjegyzi, hogy a kérelmező a fellebbezésében több esetben a Pest Megyei 11. számú OEVB-t említi, mint eljáró választási szervet.
[7] A fellebbezést elbíráló NVB 467/2018. számú határozatával az OEVB határozatát helybenhagyta. Az indokolásában rögzítette, hogy az OEVI ellenőrzése alapján 477 érvényes ajánlás szerepelt az ajánlóíven. Az NVB a Ve. 231. § (4) bekezdése szerint a másodfokú eljárás keretében a sérelmezett határozatot, valamit az azt megelőző eljárást vizsgálja. A Ve. 125. § (1) bekezdése értelmében az ajánlásokat a választási iroda ellenőrzi. A hivatkozott jogszabályi rendelkezés alapján a Nemzeti Választási Iroda (a továbbiakban: NVI) elvégezte az elsőfokú eljárásban érvénytelennek minősített és a fellebbezésben konkrétan a jogellenesség okával megjelölt ajánlások ismételt ellenőrzését.
[8] Az NVI az ajánlásgyűjtő személy nevét és aláírását tartalmazó ajánlóíveken lévő a Ve. 122. § (2) bekezdését alkalmazva kitöltött ajánlások adatait ismételten összevetette a központi névjegyzék, valamint a szavazókörök és a szavazókerületek nyilvántartásának adataival. Erre tekintettel módosította az OEVI által elkészített ellenőrzési jegyzőkönyvet, az ellenőrzés eredményéről a Ve. 127. § (3) bekezdése alapján tájékoztatta a NVB-t. E szerint az eredeti ellenőrzéshez képest további 12 ajánlás felelt meg a törvényi követelményeknek, ezáltal az érvényes ajánlások száma 489. Valamennyi további esetben mind a megjelölt egyedi ajánlásoknál, mind a megjelölt íveken az OEVB által megállapított érvénytelenségi ok fennáll. Ezáltal az érvényes ajánlások száma továbbra sem éri el a Vjt. 6. §-ában rögzített 500 érvényes ajánlást, így az NVB helybenhagyta az OEVB határozatát.
A felülvizsgálati kérelem
[9] Az NVB 490/2018. számú (helyesen: 467/2018. számú) határozatával szemben a kérelmező terjesztett elő bírósági felülvizsgálati kérelmet. Kérte az NVB határozatát az OEVB 24/2018. (III.09.) számú elsőfokú döntésére is kiterjedően, a Ve. 223. § (3) bekezdés a) és b) pontjára hivatkozással megváltoztatni, a kérelmezőnek, mint a Zala Megye 03. számú országgyűlési egyéni választókerületben országgyűlési képviselőjelöltként induló személynek nyilvántartásba vételéről rendelkezni. Kifejtette, hogy csak azokra a tényekre kíván kitérni, amelyek nem kerültek felülbírálatra a másodfokú eljárásban.
[10] Álláspontja szerint az NVB döntésének kialakítása során jogszabálysértően járt el a következők miatt: A 0085. számú ajánlóív 7. sorában a közterület elnevezése és a házszám a névjegyzéknek megfelelően szerepel, de a közterület jellege nem, ennek ellenére a választópolgár ajánlása a kérelmező álláspontja szerint érvényes. Rámutatott, hogy lehetnek esetek, amikor a lakcímadatok a közterület átszámozása vagy egyéb költözéssel nem járó okból térnek el a választói névjegyzék adattartalmától. A 0055. számú ív egyes sorában szerepel eltérő házszám, a 0107. számú ív második sorában az utca elnevezés hiányos, amely hiba oka lehet, hogy a közterület nevének hangalakja az ajánlást rögzítő személy részére félreérthető volt. Ez azonban nem jelentős eltérés. Ilyen volt a 0111. számú ajánlóív második sorában, a 0084. számú ív második sorában, 0063. számú ív ötödik sorában, a 0072. számú ív negyedik sorában.
[11] A 0082. számú ív második sorában és a 0062. számú ív negyedik sorában az ajánlást gyűjtő írása összetéveszthető, „sz” helyett „r”, illetve „l” helyett „z” került feltüntetésre hasonlóan a 0064. számú ív harmadik és a 0063. számú ív hetedik sorához.
[12] Több esetben a magyar személynevek helyesírásának sokszínűsége vezetett az ajánlás érvénytelenítéséhez, például a „Kiss” vagy a „Papp” vezetéknevek végződése szimpla vagy dupla betűvel történő írása esetén, vagy az idegen hangzású nevek mássalhangzó torlódásának eltéréséből adódó betűkihagyás esetén, valamint a rövid illetőleg hosszú magánhangzók eltérése esetén. Ilyenek voltak a 0101. számú ív ötödik sora, a 0111. számú ív harmadik sora, a 0113. számú ív hatodik sora, a 0101. számú ív második sora, a 0077. számú ív harmadik sora, a 0067. számú ív harmadik sora, a 0032. számú ív ötödik sora.
[13] Magánhangzó eltérés volt a 0100. számú ív második sorában, a 0058. számú ív negyedik sorában, a 0031. számú ív harmadik sorában, a 0105. számú ív első sorában, a 0107. számú ív második sorában, a 0055. számú ív negyedik sorában, a 0066. számú ív negyedik sorában, a 0078. számú ív hetedik sorában, a 0041. számú ív ötödik sorában, a 0048. számú ív nyolcadik sorában, a 0031. számú ív ötödik sorában, a 0031. szám ív harmadik sorában.
[14] A kérelmező érvelése szerint mindezek nem akadályozzák az aggálytalan beazonosítást, emiatt nem lehet az ajánlásokat érvénytelenné nyilvánítani. Megjegyezte, hogy a rövid és hosszú magánhangzók esetében a fellebbezési eljárás során az NVB több ajánlást fogadott el érvényesnek a fellebbezési kérelem alapján, ezért érthetetlen, hogy valamennyi ilyen eltérést nem rögzítette érvényesként a bizottság. Jogszabálysértő az is, hogy nem derül ki az indokolásból, a szelektálás milyen szempontok szerint történt.
[15] Kérte ezért, hogy a Kúria a jelen kérelem elbírálása során a hivatkozott ajánlásokat vizsgálja meg. Jogszabálysértésként - utalva a Ve. 223. § (3) bekezdés a) és b) pontjaira -, a Ve. 126. § és a Ve. 2. § (1) bekezdését jelölte meg. Egyebekben fenntartotta a fellebbezésében írtakat az Iránymutatással kapcsolatban – melyből részletesen idézett –, valamint hangsúlyozta, hogy összesen 11 érvényes aláírás szükséges. Álláspontja szerint továbbra is sérti az Alaptörvényt és a Ve. alapelveit, hogy az illetékes választási iroda nem alkalmazott kézi vizsgálatot az ajánlások összesítése elkészítésekor. Ez utóbbira vonatkozó információ forrásaként a Tolna megyei 02. számú OEVB tájékoztatására hivatkozott.
A Kúria döntése és jogi indokai
[16] A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem nem alapos.
[17] A kérelmező a Ve. 222. § (1) bekezdés szerinti érintettségére nézve kétség nem merült fel, ezért azt a Kúria elfogadta. A Kúria elsődlegesen rögzíti, hogy a jelöltállítás törvényi követelményeit a Ve. VII. fejezete tartalmazza. A jogalkotó által meghatározott, hogy jelöltet ajánlani ajánlóíven lehet, az ajánlóívre rá kell vezetni az ajánlást adó választópolgár nevét, személyi azonosítóját, magyarországi lakcímét, valamint az anyja nevét, az ajánló választópolgár saját kezű aláírását (Ve. 122. § (1), (2) bekezdések).
[18] Az ajánlásokat a választási iroda ellenőrzi. Az ajánlások ellenőrzése során meg kell vizsgálni a Ve. 122. §-ban foglalt követelmények teljesülését, azonosítani kell az ajánló választópolgárt, meg kell állapítani, hogy rendelkezik-e választójoggal, továbbá meg kell állapítani, hogy az érvényes ajánlások száma eléri-e a jelöltséghez szükséges számot. Az ajánló választópolgár azonosítását és választójoga megállapítását az ajánlóíven feltüntetett adatainak a központi névjegyzék és a szavazókörök, valamint választókerületek nyilvántartásának adataival való összevetésével kell elvégezni (Ve. 125. §).
[19] A központi névjegyzék a NVI által vezetett elektronikus nyilvántartás. A szavazóköri névjegyzék a központi névjegyzékbe nyilvántartott adatoknak szavazóköri bontásban való nyilvántartása (Ve. 82. § és 10. §).
[20] Az elektronikus nyilvántartás miatt az országgyűlési képviselők választásán a választási irodák hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásának részletes szabályairól a választási eredmény országosan összesített adatai körének megállapításáról, valamint a választási eljárásban használandó nyomtatványokról, valamint egyes választási tárgyú rendeletek módosításáról szóló 1/2018. (I.03) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) 4. § e) pontja szerint a választási informatikai rendszert kell használni az ajánlások ellenőrzéséhez.
[21] Törvényi szinten meghatározott, hogy az ajánlás akkor érvényes – figyelemmel a Ve. 126. §-ára –, ha a) az ajánló választópolgár a szavazást megelőző 48. nap és az ajánlóíve benyújtásának napja közötti bármely időpontban jogosult volt jelöltet állítani a választókerületben, b) az ajánló választópolgár ajánlóíven feltüntetett adatai a központi névjegyzék adataival teljes körűen megegyeznek, c) az ajánlás megfelel a 122. §-ban foglalt követelményeknek.
[22] Az OEVI ellenőrizte a kérelmező országgyűlési képviselőjelölti ajánláshoz benyújtott ajánlóíveket, az ajánlások ellenőrzésének eredményéről tájékoztatta az OEVB-t figyelemmel a Ve. 127. § (3) bekezdésére, amely szerv meghozott határozatával a nyilvántartásba vételi kérelmet elutasította. Ezt a határozatot az NVB helybenhagyta.
[23] A Kúria az NVB határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelem alapján jár el (Ve. 122. § (1) bekezdése) az irányadó jogszabályok alkalmazásával és a felülvizsgálati kérelem keretei között. Az NVB a választási szervek számára adhat iránymutatást , amely kötelező jogi hatással nem rendelkezik (Ve. 51. § (1)-(3) bekezdés).
[24] A Kúria megállapította, hogy az OEVI a Ve. 125. §-ára alapozottan elvégezte az ajánló választópolgárok azonosítását. Az azonosítási eljárása a kötelezően alkalmazandó informatikai rendszer használatával az ajánló választópolgárok ajánlóíven feltüntetett adatainak a központi névjegyzék és a szavazókörök és választókerületek nyilvántartásának adataival való összevetése. A jogalkotó kötelező előírása alapján csak és kizárólag az az ajánlás érvényes, amelyen az ajánló választópolgár ajánlóíven feltüntetett adatai a központi névjegyzék adataival teljes körűen megegyeznek.
[25] A Kúria mindenek előtt rámutat, hogy – amint a jogorvoslati eljárás irataiból ismert – a fellebbezési eljárás során a fellebbezésben foglaltakra tekintettel az NVB kezdeményezésére egy második kontroll is történt. Az NVI elvégezte a vitatott érvénytelennek minősített ajánlások ismételt áttekintését, melynek eredményeképpen 12 további ajánlást érvényesnek elfogadott.
[26] Az ajánlás ellenőrző rendszer eredmény-statisztikája szerint az elfogadható ajánlások száma ezáltal 489 lett ezáltal, azonban így sem éri el a törvény szerinti 500 darabos minimumot. Az érvénytelen ajánlásokból 69 darab volt többes ajánlás, 184 pedig egyéb okból nem elfogadható. Utóbbiak közül vitatott a kérelmező több – a felülvizsgálati kérelemben konkrétan megjelölt – ajánlatot. Ezeket a Kúria tételesen áttekintette és a hivatkozott hibák szerint csoportosítva az alábbiakat állapította meg: a lakcímek feltüntetésével összefüggő hibát a kérelmező 7 esetben jelzett. Ezek hiányzó házszám, hiányosan leírt utca vagy rosszul, pontatlanul írt utcanév megjelölésében álltak.
[27] A Ve. 122. § (1) és (2) bekezdése szerint az a választópolgár ajánlhat jelöltet, aki a választáson a szavazókerületben választójoggal rendelkezik. Az ajánlóívre rá kell vezetni az ajánlást adó választópolgár nevét, személyi azonosítóját, magyarországi lakcímét, valamint az anyja nevét. Az ajánlóívet az ajánló választópolgár saját kezűleg aláírja. Egy választópolgár több jelöltet is ajánlhat. Egy választópolgár egy jelöltet csak egy ajánlással támogathat a további ajánlásai érvénytelenek.
[28] A Ve. 126. § b) pontja értelmében az ajánlás érvényes, ha az ajánló választópolgár ajánlóíven feltüntetett adatai a központi névjegyzék adataival teljes körűen megegyeznek. A Kúria rögzíti, hogy a törvényi előírásnak nem felelnek meg azok az ajánlások, amelyekben a központi névjegyzékben feltüntetett magyarországi lakcím nem azonos az ajánlóíven feltüntetett lakcímmel. E körben a kérelmező maga jelezte a hibát, illetve hiányosságokat, de azok nézete szerint nem voltak jelentősek, illetőleg „a helyben köztudomású félreértés” ellenére beazonosítható lett volna az ajánló személye.
[29] Ezzel szemben az idézett jogszabályokra figyelemmel a Kúria rögzíti, hogy az NVB nem fogadhatta el a törvényi feltételeknek nem megfelelő adattartalmú ajánlást. Példaként említi a Kúria, hogy egy településen lehet egyszerre Nyárfa és Nyírfa utca is, akár azonos irányítószám alatt (0111. számú ív második pont), illetve egy településen Hegy utca vagy Hegyi utca is (0107. számú ív második pont). Ugyancsak nyilvánvaló hiba a házszám eltérés az ajánláson, mint például a Fő utca 52. vagy 62., a 0055. számú ív első pontjában.
[30] A másik vitatott hibakategória az ajánló választópolgár nevének helytelen írása. Ezen belül is több eltérő okból, így: a vezetéknevek helytelen írására, a leírt betű helytelen értelmezésére 4 esetben hivatkozott a kérelmező. A magyar helyesírás sokszínűsége miatt többféleképpen is írható vezetéknevekkel kapcsolatos problémát 2 esetben jelzett. Az idegen hangzású nevek mássalhangzó torlódásából eredő betűhiányokat 5 esetben, míg a rövid és hosszú magánhangzók eltéréséből következő problémát 12 esetben.
[31] E körben a Kúria mindenek előtt arra utal, hogy a Ve. 122. § (2) bekezdése második mondata szerint az ajánlóívet a jelöltet ajánló választópolgárnak saját kezűleg kell aláírnia. Az aláírásgyűjtő ívre felvitt kötelező adatokat, - így az olvasható nevet, az anyja nevét, a személyazonosító számát, lakcímét - ez által az ajánló személy látja, kontrollálni tudja, majd maga aláírja. Nem fogadható el olyan ajánlás, ahol az ajánlást adó választópolgár személyi adatai, mint adott esetben a neve teljes körűen nem azonos a központi névjegyzék adataival, ezáltal az NVB jogszerűen minősítette ezen ajánlásokat érvénytelennek. A saját név helyes leírásának, illetve kontrollálásának hiánya alappal teszi érvénytelenné az ajánlást. Ugyancsak példaként említve Baliné vagy Bachné (0064. számú ív harmadik pont), Keglovits vagy Keglovics (0022. számú ív negyedik pont), Stoklász vagy Stoklár (0082. számú ív második pont) feltüntetések nyilvánvalóan eltérést mutattak a névjegyzéktől.
[32] Ennél fogva a Kúria a tételes vizsgálat során kialakított álláspontja szerint a felülvizsgálati eljárásban megjelölt mindegyik ajánlást, amelyekben az ajánlást adó választópolgár névaláírása nem teljes körűen azonos a központi névjegyzék adataival, azt az NVB a helyes jogalkalmazással minősítette érvénytelennek. A törvényben foglaltakkal megegyező, azzal szinkronban lévő jogi értelmezéssel folytatott joggyakorlás az Alaptörvénynek, a választási alapelveknek megfelel, az NVB határozatában a Kúria a felülvizsgálati kérelemben foglaltak alapján jogsértést nem állapított meg.
[33] A fentebb kifejtettek okán a Kúria az NVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapulvételével helybenhagyta.
Záró rész
[34] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 157. § (7) bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 124. § (5) bekezdésének megfelelően – tekintettel a Ve. 229. § (2) bekezdése folytán alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokról szóló 2005. évi XVII. törvény 1. § (2) bekezdésére – tárgyaláson kívül bírálta el.
[35] A Kúria a kérelmezőt a Ve. 228. § (2) bekezdésének megfelelően a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 630. § (5) bekezdés folytán alkalmazandó Kp. 35. § (1) bekezdésének megfelelően a Pp. 101. § (1) és 102. § (1) bekezdései értelmében kötelezte, hogy fizesse meg a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A. § (5) bekezdése szerinti összegű eljárási illetéket.
[36] A végzés elleni felülvizsgálatot a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2018. március 21.
Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke, Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet s.k. előadó bíró, Dr. Sugár Tamás s.k. bíró