A Kúria
végzése
Az ügy száma: Kvk.VI.37.328/2018/3.
A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás előadó bíró, Dr. Mudráné Dr. Láng Erzsébet bíró
A kérelmező: ...
A kérelmező képviselője: ... Ügyvédi Iroda
Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat felülvizsgálata
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező
A felülvizsgálni kért határozat: a Nemzeti Választási Bizottság 423/2018. számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 423/2018. számú határozatát megváltoztatja oly módon, hogy a kérelmező bírság megfizetésére kötelezését mellőzi, ezt meghaladóan a határozatot helybenhagyja.
A feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.
A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] ... beadványozó (a továbbiakban: Beadványozó) 2018. március 8-án kifogást terjesztett elő a Budapest 09. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB). Kifogásában előadta, hogy ... (jelen eljárásban: kérelmező) megsértve a választási eljárásról szóló 2013. XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés c) pontját, 144. § (2), (3), (5) és (6) bekezdéseit a ... (a továbbiakban: ...) által a Budapest XIX. kerület ... számú lakóépület előtti telefonfülkén elhelyezett választási plakátot először felülragasztotta, majd az egész felületét letakartatta.
[2] Az OEVB a 2018. március 8-án kelt 61/2018. (III.08.) határozatában a kifogást elutasította. Álláspontja szerint a Beadványozó által benyújtott kifogásból nem állapítható meg minden kétséget kizáróan az a tény, miszerint a leragasztással érintett plakátot jelölt vagy jelölő szervezet helyezte ki, a benyújtott fényképfelvételek erre vonatkozóan információt nem tartalmaztak és az OEVB a Beadványozó erre vonatkozó nyilatkozatát nem tartotta elégségesnek. Ez által nem állapítható meg az érintett plakát kampányeszköz jellege és az, hogy a kérelmező a tevékenységével megsértette-e a Ve. kampányeszköz elhelyezésére, valamint a választási alapelvekre vonatkozó szabályait.
[3] A Beadványozó fellebbezéssel támadta az OEVB határozatát, új bizonyítékként csatolta a kérdésese plakátról készült fényképfelvételt, amelyen látszik a plakát impresszuma, az, hogy a plakát kiadója a .... E mellett a Beadványozó fenntartotta a kifogásában foglaltakat, kérte a támadott határozat megváltoztatását, a jogszabálysértés tényének megállapítását, a további jogszabálysértéstől való eltiltást és bírság kiszabását.
A Nemzeti Választási Bizottság határozata
[4] A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) a 2018. március 13-án kelt 423/2018. számú határozatában az OEVB határozatát megváltoztatta oly módon, hogy a kifogásnak helyt adott, a kérelmezőt és ... polgármestert eltiltotta a további jogsértéstől, valamint a kérelmezőt 1.035.000.- forint összegű bírság megfizetésére kötelezte.
[5] Az indokolásban rögzítette, hogy az érintett plakáton négy politikai párt vezetője és részben a 2018. évi választáson megnevezett miniszterelnök-jelöltje látható, azzal az állítással, ha lenne rá lehetőségük, akkor lebontanák a Magyarország déli határán húzódó határzárat. A plakát célja a választópolgári akarat befolyásolása és erre alkalmas is, vagyis az választási plakátnak minősül. A plakáton elhelyezett impresszumból megállapítható, hogy az a ... támogatására ösztönöz. A Ve. 144. § (2) bekezdése értelmében kampányidőszakban a jelöltek és jelölő szervezetek bejelentés és engedély nélkül készíthetnek plakátokat és azokat – néhány a Ve.-ben meghatározott kivétellel – korlátozás nélkül elhelyezhetik. A Ve. az önkormányzati korlátozó szabályozás lehetőségét két körben biztosítja. Egyrészt középületeken vagy a közterület meghatározott részén plakát, illetve óriásplakát elhelyezése műemlékvédelmi és környezetvédelmi okból rendeletben megtiltható a helyi önkormányzat, a fővárosban a fővárosi önkormányzat által. Másrészt a hirdető-berendezés elhelyezésére, valamint az óriásplakátok vonatkozásában a közterület-használatról szóló jogszabályokat is alkalmazni kell.
[6] Az NVB rámutatott, hogy a plakát leragasztásra és eltávolításra indokot adó Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzata képviselő-testületének a tulajdonában álló közterületek használatáról szóló módosított 9/2013. (III.29.) önkormányzati rendeletét (a továbbiakban: Rendelet) nem a fővárosi önkormányzat adta ki, ezért nem tekinthető a Ve. 144. § (5) bekezdése szerinti rendeletnek. A Rendelet 7/B. § (1) bekezdésében foglalt korlátozó rendelkezés nem tartozik a Ve. 144. § (5) és (6) bekezdésében meghatározott körbe. A Rendelet 7/B. §-a ellentétes a Ve. 144. §-ával, ezért azt figyelmen kívül kell hagyni. A megjelölt választási plakát átragasztása a kérelmező figyelmeztető plakátjával, majd annak teljes letakarása sérti a Ve. 144. § (3), (5) és (6) bekezdéseit.
[7] Azzal, hogy kizárólag egy jelölő szervezet plakátja került felülragasztásra, illetve teljes letakarásra, az NVB nézete szerint a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt esélyegyenlőség alapelve is sérült.
[8] Az NVB utalva több alkotmánybírósági határozatra kifejtette, hogy a Rendelet szerinti szabályozás nem csak a választási, hanem egyéb plakátok tekintetében is komolyan felveti a Rendelet jogszabályba ütközésének lehetőségét, továbbá súlyos alaptörvény-ellenességét.
[9] A benyújtott bizonyítékokból megállapíthatóan az NVB szerint a felülragasztás a kérelmező és az annak képviseletében eljáró ... polgármester megbízásából történt. Az NVB a kérelmezőt és ... polgármestert eltiltotta a további jogsértéstől és a jogsértés súlyára, az érintett alapjogra tekintettel a rendelkező részben meghatározott bírságot szabta ki a kérelmezőre.
A felülvizsgálati kérelem
[10] A kérelmező az NVB határozatával szemben bírósági felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, melyben kérte a támadott határozat megváltoztatását oly módon, hogy a Kúria a kifogást utasítsa el. Kifejtette, hogy az NVB a Beadványozó által előadottakat feltétel nélkül elfogadva elhibázottan, a valóságtól idegen tényállást állapított meg, így az arra alapozott döntése jogszabálysértő.
[11] A kérelmező szerint a bizonyítékként csatolt videofelvételekből megállapítható, hogy a plakátra elhelyezett önkormányzati figyelmeztető matricát, illetve magát a plakátot is az önálló hirdető-berendezés tulajdonosa távolíttatta el a munkatársaival. Nem a kérelmező, illetve ... polgármester megbízásából került sor a hivatkozott plakát teljes letakarására. A letakarás nem történt meg, amit a Beadványozó teljes elfedésnek vélt, az valójában az üresen álló hirdető-berendezés hátlapja.
[12] A videofelvételen jól látható, hogy a plakát teljes terjedelmében nem került felülragasztásra, az nem vált felismerhetetlenné a választópolgárok előtt. Nem valós az NVB azon megállapítása, hogy a plakát „átragasztásra” vagy „felülragasztásra” került. A megjelölt plakát figyelmeztető matricával való ellátása a Rendelet 7/B. §-ában foglaltak alapján került sor, figyelemmel a Ve. 144. § (6) bekezdésére. A Rendelet a közterület-használat szabályozására vonatkozó jogszabálynak minősül, azt az NVB jogellenesen nem alkalmazta, hatáskörét túllépve minősítette a Rendeletet a Ve. 144. §-ával ellentétesnek. Az esélyegyenlőség elve nem sérült, nem állapítható meg egy jelölt vagy jelölő szervezet egyoldalú, indokolatlan és jogalap nélküli hátrányt szenvedése. A Rendeletet, mint jogszabályt végrehajtó kérelmező és a polgármester magatartása jogellenesnek nem minősülhet. A bírság kiszabásának megalapozottságát kétségessé teszi, hogy egy másik ügyben az NVB 10 óriásplakát teljes eltávolítását jogsértőnek tartotta, ennek ellenére az azt megvalósító önkormányzatot bírsággal nem sújtotta.
A Kúria döntése és jogi indokai
[13] A felülvizsgálati kérelem nagyobb részt alaptalan, kisebb részt alapos.
[14] A felülvizsgálati kérelmet az ügyben érdekelt kérelmező nyújtotta be a Ve. 224. § (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül, tartalma megfelel a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglaltaknak, valamint az eljárásban a kérelmezőt ügyvéd képviseli. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet érdemben bírálta el.
[15] A Ve. 144. § (1) bekezdése értelmében e § alkalmazásában plakát a választási falragasz, felirat, szórólap, vetített kép, embléma mérettől és hordozó anyagtól függetlenül. A 144. § (2) bekezdése szerint a kampányidőszakban a jelölő szervezetek és a jelöltek engedély és bejelentés nélkül készíthetnek plakátot. A 144. § (3) bekezdése alapján plakát a kampányidőszakban – a (4)-(7) bekezdésben meghatározott kivételekkel – korlátozás nélkül elhelyezhető. A 144. § (5) bekezdése rögzíti, hogy egyes középületeken vagy a közterület meghatározott részén plakát, illetve óriásplakát elhelyezését a helyi önkormányzat, a fővárosban a fővárosi önkormányzat műemlékvédelmi, környezetvédelmi okból rendeletben megtilthatja. Állami vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületen vagy azon belül plakátot elhelyezni tilos. A 144. § (6) bekezdése értelmében a választási kampányt szolgáló önálló hirdető-berendezés elhelyezésére, valamint az óriásplakátok vonatkozásában a közterület-használatról szóló jogszabályokat kell alkalmazni.
[16] A Rendelet 5/B. fejezete a hirdető-berendezések és reklámhordozók közterület-használati hozzájárulásának különös szabályairól szól (7/B-8. §). A Rendelet 7/B. § (1) bekezdése szerint közterületen csak olyan tartalommal helyezhető el plakát, amely nem tartalmaz semmilyen hátrányos megkülönböztetést, különösen népek, nemzetiségek, etnikumok, nemek, korosztályok közötti, illetve szexuális hovatartozás, vallási kötődés, vagy fogyatékossággal élőkkel kapcsolatos diszkriminációt, illetve nem támogathat ilyen nézeteket. Nem lehet alkalmas gyűlöletkeltésre, illetve nem buzdíthat olyan magatartásra, amely magánszemélyekkel szembeni különbségtételre irányul. A Rendelet 7/B. §-át a módosító önkormányzati rendelet 2018. január 1-jei hatállyal iktatta be.
[17] A Kúria elsődlegesen hangsúlyozza, hogy az Alkotmánybíróság több döntésében, így az 5/2015. (II.25.) AB határozatban általános érvénnyel mondta ki, hogy az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésében elismert véleménynyilvánítási szabadság kiterjed a választási kampány során a jelöltek és a jelölő szervezetek által folytatott kampánytevékenységre (Indokolás 23. pont). Az 1/2013. (I.07.) AB határozat hangsúlyozta, hogy a politikai reklámozás mindenek előtt a választáson induló pártok, jelölő szervezetek véleménynyilvánítását érinti. Az Alaptörvény IX. cikke mindenkinek biztosítja a szabad politikai véleménynyilvánítás jogát, amely megnyilvánulhat politikai reklámok közzétételében is (Indokolás 93-94. pontok).
[18] A Kúria Kvk.I.37.476/2014/4. és Kvk.I.37.491/2014/3. számú végzéseiben is megtestesülő egységes bírói gyakorlat szerint a Ve. 144. §-ának helyes értelmezéséből az következik, hogy választási plakát elhelyezésére kizárólag a Ve. 144. §-ának rendelkezései az irányadóak. A választási szervek a Ve. rendelkezéseinek való megfelelést vizsgálhatják, mert a Ve. 144. §-a egy zárt szabályrendszert alkot. A Kúria jelen ügyben eljáró tanácsa mindenben egyetért a Kúria másik tanácsa által hozott fenti döntésekkel, attól nem kíván eltérni.
[19] A felülvizsgálati bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékokat értékelve az NVB-vel egyezően arra a következtetésre jutott, hogy az érintett plakát választási plakátnak minősül, mely a ... megbízásából készül, az a ... támogatására ösztönöz. Ezt bizonyítja a plakát tartalma és az azon elhelyezett impresszum.
[20] A Ve. hivatkozott 144. § (3) bekezdése főszabály szerint korlátozás nélkül elhelyezhetőnek minősíti a választási plakátokat kampányidőszakban, az erre vonatkozó kivételeket a 144. § (4)-(7) bekezdéseiben nevesíti. A (4) bekezdés nem vonatkozik az eljárásbeli plakátra, mert az nem épület falára, illetve kerítésre került elhelyezésre. Az (5) bekezdés egyértelműen rögzíti, hogy a fővárosban csak a fővárosi önkormányzat jogosult rendeletében megtiltani a plakát, óriásplakát elhelyezését műemlékvédelmi vagy környezetvédelmi okból. A Rendeletet egyrészt nem a fővárosi önkormányzat hozta, másrészt nem műemlékvédelmi és nem környezetvédelmi okból korlátozza a plakátok közterületen való elhelyezését.
[21] A Kúria megítélése szerint meghatározó jelentőséggel bír az ügyben az, hogy a Rendelet 7/B. §-a olyan jogszabályi rendelkezés-e, amely a Ve. 144. § (6) bekezdésének hatálya alá tartozik, avagy nem.
[22] A Kúria nézete szerint meg kell különböztetni a választási kampányt szolgáló önálló hirdető-berendezést a választási plakáttól. Az önálló hirdető-berendezés – többek között – a választási plakát elhelyezésére szolgál, de a hirdető-berendezés elhelyezésére irányadó közterület-használatról szóló jogszabályokat nem lehet alkalmazni a választási plakátokra, mivel a korábban már leírtak értelmében egyfelől a Ve. 144. §-a egy zárt szabályrendszert alkot, másfelől a választási plakát elhelyezésére kizárólag a Ve. rendelkezései az irányadók.
[23] Nem foghat helyt a kérelmező azon érvelése, hogy a választási plakátokra irányadó a Rendelet 7/B. §-a, ezzel szemben a választási plakátokra az egész országban – így Budapest Kispest kerületében is – egységesen a Ve. 144. §-ának rendelkezései vonatkoznak. A Rendelet a választási plakátokra Kispesten sem alkalmazható.
[24] A Rendelet, mint önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 12. § (4) bekezdés a) pontja alapján a Kúria jogosult a 139-147. §-ok alkalmazásával. Az NVB-nek nincs hatásköre a Rendelet felülvizsgálatára, a határozata 26., 27. és 28. pontjában foglalt okfejtésével az NVB túllépte hatáskörét.
[25] A csatolt bizonyítékokból megállapíthatóan a ... választási plakátjának felülragasztása a Rendelet szabályainak alkalmazásával és szövegében is a Rendeletre utalva történt. Egyértelmű, hogy egyrészt a felülragasztást a kérelmező és annak polgármestere rendelte el, melyet igazol az ....hu internetes portál csatolt cikke is. Másfelől a felülragasztás a választási plakát legalább 2/3-át érinti, ezzel az alkalmatlanná vált funkciója betöltésére.
[26] A kérelmező felülvizsgálati kérelme mellékleteként csatolt egy DVD lemezt, melyen két videofelvétel található. Az elsőn két ember látható, akik közül az egyik 2018. március 7-én 11 óra 55 perckor az eljárásbeli hirdető-berendezésről eltávolítja a kérelmező választási plakátot nagyrészt eltakaró matricáját. A második videofelvételen látható, hogy 2018. március 7-én 11 óra 57 perckor eltávolításra kerül a hirdető-berendezésből a ... választási plakátja. A Kúria hangsúlyozza, hogy az NVB határozatának 23. pontjában a jogsértést a választási plakát átragasztásában és annak letakarásában jelölte meg. A plakát átragasztása megtörtént, annak teljes letakarása nem valósult meg, helyette annak eltávolítása történt.
[27] A Kúria megítélése szerint egyértelmű, hogy a ... választási plakátjának felülragasztását a Rendeletre alapítottan a kérelmező és annak polgármestere rendelte el. A felülragasztás sérti a Ve. 144. § (3) bekezdését.
[28] A Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja kimondja, hogy a választási eljárás szabályainak alkalmazása során érvényre kell juttatni az esélyegyenlőséget a jelöltek és a jelölő szervezetek között.
[29] A felülvizsgálati bíróság rámutat, hogy a kérelmező és polgármestere olyan jogszabályra hivatkozva ragasztatta felül a ..., mint jelölő szervezet választási plakátját, mely a választási plakátok tekintetében nem alkalmazható, ezzel sérült az esélyegyenlőség elve.
[30] A Ve. 218. § (2) bekezdése értelmében, ha a választási bizottság a kifogásnak helyt ad a) megállapítja a jogszabálysértés tényét, b) a jogsértőt eltiltja a további jogszabálysértéstől, c) a választási eljárást vagy annak a jogorvoslattal érintett részét megsemmisíti és megismételteti, d) a választási kampány szabályainak megsértése, illetve a 124. § (2) bekezdésében és a 155. §-ában foglalt kötelezettség megszegése esetén bírságot is kiszabhat. A Ve. 219. § (1) bekezdése rögzíti, hogy a választási bizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bíróság kiszabása, illetve a bírság mértékének megállapításában az eset összes körülményeit – így különösen a jogsértéssel érintettek körének nagyságát, a jogsértés súlyát és területi kiterjedtségét, a jogsértés ismétlődő jellegét – figyelembe veszi. A bírság összegének megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt.
[31] Az NVB a Kúria véleménye szerint jogszerűen adott helyt a kifogásnak és változtatta meg az OEVB döntését a jogszabálysértés tényének megállapítása és a további jogszabálysértéstől való eltiltás vonatkozásában. Ugyanakkor a bírság kiszabásának indokoltsága és mértéke tekintetében az NVB nem tett eleget a Ve. 46. § dc) alpontjában foglaltaknak. A Ve. a 219. § (2) bekezdésében a bírság kiszabása és mértékének megállapítása körében elrendeli az eset összes körülményeinek vizsgálatát, oly módon, hogy egyes kiemelten vizsgálandó körülményeket meg is jelöl. Tehát a bírság kiszabásának indokoltsága és annak mértéke a választási bizottság mérlegelési jogkörébe tartozik.
[32] A bírság kiszabását az NVB határozata 30. pontjában nagyon szűk körben, illetve nem elégséges mértékben indokolta. A döntés ezen része során nem értékelte az eset összes körülményeit, a mérlegelés szempontjai a határozatból nem állapíthatók meg.
[33] A fenti lényeges eljárási – és következményeiben anyagi jogi – jogszabálysértésre figyelemmel a bírság kiszabása jogszerűtlenül történt.
[34] A Kúria az NVB határozatát a fenteikre tekintettel a Ve. 231. § (5) bekezdése b) pontját alkalmazva megváltoztatta oly módon, hogy a bírság kiszabását mellőzte, ezt meghaladóan a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontját alkalmazva a határozatot helybenhagyta.
Záró rész
[35] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228. § (2) bekezdése és a Kp. 157. § (7) bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 124. § (5) bekezdésének megfelelően tárgyaláson kívül bírálta el.
[36] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A. § (5) bekezdése szerint a feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.
[37] A végzés elleni felülvizsgálatot a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2018. március 20.
Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke,
Dr. Sugár Tamás s.k. előadó bíró,
Dr. Mudráné Dr. Láng Erzsébet s.k. bíró