A Kúria
végzése
Az ügy száma: Kvk.VI.37.315/2018/2.
A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás előadó bíró, Dr. Mudráné Dr. Láng Erzsébet bíró
A kérelmező: ...
A kérelmező képviselője: Dr. ... Ügyvédi Iroda
Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat felülvizsgálata
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező
A felülvizsgálni kért határozat: a Nemzeti Választási Bizottság 400/2018. számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 400/2018. számú határozatát helybenhagyja.
Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 10.000.- (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.
A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A Baranya megye 03. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (a továbbiakban: OEVB) a 42/2018. (III.7.) számú határozatában ..., mint a kérelmező jelölő szervezet jelöltjének nyilvántartásba vételét visszautasította. Az indokolás szerint a jelölt határidőn belül benyújtotta a 120 darab eredeti ajánlóívet. Az ajánlásokat a választási iroda a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 125-127. §-ai alapján ellenőrizte és az ellenőrzés tényéről, valamint eredményéről az OEVB-t tájékoztatta. Az ellenőrzött ajánlások körül 462 darab az elfogadható. Mivel az ajánlóíveken az érvényes ajánlatok száma nem éri el az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény (a továbbiakban: Vjt.) 6. §-ában meghatározott 500 darab érvényes ajánlást, ezért a nyilvántartásba vétel visszautasításra került.
[2] Az OEVB határozatával szemben a kérelmező terjesztett elő fellebbezést, melyben kifejtette, hogy az a tény, miszerint hány darab ajánlás került rögzítésre és hány darab ajánlóíven, azt a határozat nem szerepelteti. A határozat nem tartalmazza azon okokat, indokokat, melyek szerint az ajánlások érvénytelenek, továbbá azt a tényt sem, hogy hány ajánlás érvénytelen. Az OEVB nem tett eleget a Ve. 46. § d) pontjában foglalt indokolási kötelezettségének, határozata hiányos, okszerűtlen és jogszabálysértő. Mivel a határozatból nem tűnik ki, hogy az OEVB milyen indokok alapján állapította meg az érvénytelenséget, ezért e körben a fellebbezését a kérelmező részletesen nem indokolta. A kérelmező hivatkozott a Kúria BH 2015.1.22. számú eseti döntésére és az 5/2014.NVB iránymutatásra (a továbbiakban: Iránymutatás).
[3] A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) a 2018. március 13-án kelt 400/2018. számú határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Az indokolásban rögzítette, hogy az ajánlások ellenőrzése során a választókerületi választási iroda nem mérlegelési jogkörében jár el, mert a Ve. 126. §-a egyértelműen rögzíti, hogy mely ajánlások fogadhatók el érvényesnek. A Ve. 126. § b) pontja szerinti „teljes körű” egyezés törvényi követelményének értelmezésével kapcsolatban az NVB Iránymutatásában rögzítette, hogy érvényesként fogadhatók el azok az ajánlások is, amelyek esetében a választópolgárnak az ajánlóíven feltüntetett adatai csekély mértékű eltérést mutatnak a névjegyzék adataihoz képest. Az Iránymutatás 1. pont a)-h) alpontjai taxatíve rögzítik azokat az eltéréseket, amelyeket a választási irodák az ellenőrzés során figyelembe vehetnek.
[4] Az NVB utalt a Ve. 127. § (3) bekezdésében írt szabályra, mely szerint az ajánlásellenőrzés eredményéről a választási iroda külön tájékoztatást készít. A Kúria Kvk.II.37.326/2014/3. számú határozata értelmében ezen külön tájékoztatóból szerezhető információ az egyes eljárások érvénytelenségi okairól. Az Iránymutatás 2. pontja rögzíti, hogy egyéni jelöltként induló választópolgár és az őt indítani kívánó jelölő szervezet számára fennáll annak a lehetősége, hogy az ajánlások ellenőrzésének elvégzését követően a választási irodától tájékoztatást kérjenek az ajánlásokat érintő érvénytelenségi okokról. Az így kapott tájékoztatás segítheti a fellebbezés benyújtóját a jogszabálysértés konkrét megjelölésében, illetve a jogszabálysértés mibenlétének kifejtésében.
[5] Az NVB megállapította, hogy a kérelmező kizárólag az általánosság szintjén vitatja a támadott határozatban foglaltakat, a fellebbezése nem tartalmaz semmilyen konkrét állítást arra vonatkozóan, hogy az ajánlóíveken szereplő ajánlások ellenőrzéséhez kapcsolódó álláspontja szerint mi volt a konkrét jogszabálysértés. Nem jelölte meg, hogy melyek azok a konkrét ajánlások, amelyek esetében sérelmesnek találta azok érvénytelenné nyilvánítását, illetve hogy ezeket milyen oknál fogva kellett volna érvényesként elfogadni, noha az egyéni jelöltnek, illetve az őt jelölő szervezet képviseletére jogosultnak lehetősége lett volna tájékoztatást kérni az ajánlások érvénytelenségének okairól a választási irodától.
A felülvizsgálati kérelem
[6] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen kérte az NVB határozatának hatályon kívül helyezését és az NVB új határozat hozatalára utasítását, másodlagosan pedig az NVB határozatának megváltoztatásával ... jelöltkénti nyilvántartásba vételének elrendelését.
[7] Hangsúlyozta – az NVB határozatában foglalt külön tájékoztatással kapcsolatban –, hogy ez a tájékoztató nem tartalmazza az ajánlások érvénytelenségének okait, kizárólag statisztikai jellegű felsorolás, melyből nem derül ki az érvénytelenség valódi oka. A betekintési jog gyakorlása során – mivel a kérelmezőnek a nyilvántartásokba nincsen betekintési joga – önmagában nem állapítható meg, hogy mely adat nem egyezik meg a nyilvántartással.
[8] A kérelmező kifejtette, hogy az ajánlóíven szereplő írás olvashatatlansága nem lehet az elutasítás indoka. Az NVB nem vette figyelembe azt a fellebbezési hivatkozását, hogy az OEVB megsértette a Ve. 46. § d) pontjában foglaltakat, így különösen a da) alpontban a tényállás megállapítására vonatkozó és az annak alapjául elfogadott bizonyítékok rögzítésére irányadó kötelezettséget. Az indokolási kötelezettség teljesítése nélkül az OEVB és az NVB határozat is jogszabálysértő, valamint megalapozatlan.
[9] Nem várható el a kérelmező jelölő szervezettől, hogy nyilvántartási adatok, érvénytelenségi okok ismerete nélkül konkrétan jelölje meg, hogy mely adatokat, ajánlásokat, milyen okból kellene érvényesnek nyilvánítania az NVB-nek.
A Kúria döntése és jogi indokai
[10] A felülvizsgálati kérelem alaptalan.
[11] A felülvizsgálati kérelmet az ügyben érdekelt kérelmező nyújtotta be a Ve. 224. § (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül, tartalma megfelel a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglaltaknak, valamint az eljárásban a kérelmezőt ügyvéd képviseli. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet érdemben bírálta el.
[12] A Ve. 124. § (1) bekezdése értelmében a jelöltet az ajánlóívek átadásával kell bejelenteni a nyilvántartásba vételére illetékes választási bizottságnál. A Ve. 125. § (1) bekezdése alapján a választási iroda az ajánlásokat ellenőrzi. A 125. § (2) bekezdése szerint az ajánlások ellenőrzése során meg kell vizsgálni a 122. §-ban foglalt követelmények teljesülését, azonosítani kell az ajánló választópolgárt, meg kell állapítani, hogy rendelkezik-e választójoggal, továbbá meg kell állapítani, hogy az érvényes ajánlások száma eléri-e a jelöltséghez szükséges számot.
[13] A Ve. 126. §-a rögzíti, hogy az ajánlás érvényes, ha a) az ajánló választópolgár a szavazást megelőző negyvennyolcadik nap és az ajánlóív benyújtásának napja közötti bármely időpontban jogosul volt jelöltet ajánlani a választókerületben, b) az ajánló választópolgár ajánlóíven feltüntetett adatai a központi névjegyzék adataival teljeskörűen megegyeznek, c) az ajánlás megfelel a 122. §-ban foglalt követelménynek. A Ve. 127. § (3) bekezdése értelmében az eljárások ellenőrzésének eredményéről a választási iroda tájékoztatja a jelölt nyilvántartásba vételére illetékes választási bizottságot.
[14] A Kúria hangsúlyozza, hogy a Ve. kizáró rendelkezésének hiányában magának a jelöltnek, illetve az őt indítani kívánó szervezetnek is van tájékozódási lehetősége az ajánlásokat érintő érvénytelenségi okokról. Ez a jogi álláspont megfelel a Kúria Kvk.II.37.326/2014/3. számú végzésében és az Iránymutatásban foglaltaknak.
[15] A felülvizsgálati bíróság rámutat, hogy – a Kúria Kvk.I.37.294/2018/2. számú végzésében foglaltaknak megfelelően – az érvénytelenségi okok tételes megismerhetőségének lehetősége nem mentesíti a választási bizottságokat azon kötelezettségük alól, hogy a jelölt nyilvántartásba vételének visszautasítása esetén a határozatuk tartalmazza a Ve. 46. § da) alpontjának megfelelően a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat. A jelölt nyilvántartásba vételéről döntő határozatban az alapul szolgáló tényállás azonban nem az egyes ajánlások tételes érvényessége/érvénytelensége, hanem az ajánlások összességének, mint bizonyítéknak az értékeléséből a jelölt nyilvántartásba vételéhez szükséges feltételek be-, vagy be nem álltának a megállapítása.
[16] A Kúria az ajánlások nagy számára és az ellenőrzésük rövid időtartamára figyelemmel nem fogalmaz meg elvárást az ajánlások el nem fogadási okainak részletes ismertetésére. Elegendő, ha a határozatban megjelenítésre került a beadott és elfogadott ajánlások száma, mivel a kérelmező által is megismerhető ajánlás ellenőrző rendszerből kinyomtatott eredmény-statisztikai adatlapból az egyes ajánlások el nem fogadásának pontos indoka megállapítható.
[17] A kérelmező fellebbezésében általánosan hivatkozott az OEVB határozatának jogszabálysértő voltára, azt hogy adott érvénytelen ajánlás esetén miért kellett volna ellentétes következtetésre jutni nem jelölte meg. Az NVB ezzel az általános tartalommal volt jogosult elbírálni a fellebbezést, ennek pedig a Ve. 46. § da) alpontjának megfelelően eleget tett.
[18] A felülvizsgálati kérelemből nem állapítható meg egyértelműen, hogy a kérelmező hol, mikor, milyen dokumentumot (dokumentumokat) tekintett meg és pontosan milyen irat (iratok) tartalmából jutott arra a következtetésre, hogy nem deríthető ki, nem ismerhető meg az érvénytelen ajánlások érvénytelenségi oka. A Kúria előtti három napos ügyintézési határidejű eljárásban a kérelmező hiánypótlásra történő felhívására nincs mód, a felülvizsgálati kérelmet annak értelmezhető tartalma szerint kellett elbírálni.
[19] A Kúria rögzíti, hogy az ajánlásellenőrző rendszerből 84 érvénytelen ajánlás tekintetében meghatározásra került az érvénytelenség oka. Az erről szóló kimutatás az eredmény-statisztika mellékletét képezi.
[20] A Kúria az NVB támadott határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontját alkalmazva helybenhagyta.
Záró rész
[21] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 157. § (7) bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 124. § (5) bekezdésének megfelelően tárgyaláson kívül bírálta el.
[22] A feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket a kérelmező köteles megfizetni az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A. § (5) bekezdése, a Ve. 228. §-a és a Kp. 35. § (1) bekezdése szerint.
[23] A végzés elleni felülvizsgálatot a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2018. március 19.
Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke,
Dr. Sugár Tamás s.k. előadó bíró,
Dr. Mudráné Dr. Láng Erzsébet s.k. bíró