Kvk.VI.37.271/2018/2. számú határozat

A Kúria
mint felülvizsgálati bíróság
végzése

Az ügy száma: Kvk.VI.37.271/2018/2.

A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet előadó bíró, Dr. Sugár Tamás bíró

A kérelmező: ... (lakcíme nem ismert)

Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat felülvizsgálata

A felülvizsgálni kért határozat száma: Nemzeti Választási Bizottság 2005/2018. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak – külön felhívásra – 1000.- (ezer) forint mérsékelt felülvizsgálati eljárási illetéket.

A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A Békés Megyei 04.-es számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (a továbbiakban: OEVB) 12/2018. (III.2.) számú határozatával a kérelmezőt, mint a SZEGÉNYEKÉRT PÁRT képviselőjelöltjét az országgyűlési képviselők 2018. évi általános választásán nyilvántartásba vette. A határozat ellen két személy nyújtott be fellebbezést ugyanazon jogsértő magatartást jogalapként megjelölve. A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) a fellebbezéseket egy eljárásban bírálta el és a 205/2018. számú határozatával megváltoztatta az OEVB 12/2018. (III.2.) számú határozatát oly módon, hogy a kérelmező nyilvántartásba vételét elutasította.

[2] Megállapította, hogy az OEVB határozata meghozatalát követően ismertté vált körülmények miatt egyes érintett ajánlóívek tekintetében az ajánlások gyűjtése a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a), b) és e) pontjába foglalt alapelvek és a Ve. 122. § (2) bekezdése sérelmével történt, így egyes tételesen megjelölt ajánlások a Ve. 123. § (4) bekezdése alapján nem tekinthetők érvényesnek. A jogsértések megállapítása mellett csökkentette az érvényesként megjelölt ajánlások számát, melyre tekintettel a megmaradt érvényes ajánlások száma nem éri el a jelöltséghez szükséges, az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény (a továbbiakban: Vjt.) 6. §-ában meghatározott számot. Az NVB a határozatában tájékoztatta az érintetteket a jogorvoslat lehetőségéről és arról is, hogy a bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező.

[3] A határozat ellen a kérelmező nyújtott be e-mail útján bírósági felülvizsgálati kérelmet az általa leadott „ajánlóívekkel kapcsolatos számolás” miatt. Előadta, hogy a választási iroda által el nem fogadott 5 darab ajánlást kifogásolja. Kérelmében jogszabálysértésre nem hivatkozott, azt egyéb módon sem indokolta és ügyvédi meghatalmazást sem csatolt.

A Kúria döntése és jogi indokai

[4] A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme érdemi vizsgálatra nem alkalmas.

[5] A Ve. 231. § (1) bekezdése szerint a fellebbezést és a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha egyebek szerint nem tartalmazza a 224. § (3) bekezdésében foglaltakat.

[6] A Ve. 231. § (2) bekezdése értelmében bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani továbbá, ha a 224. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezés megsértésével nyújtják be.

[7] A Ve. 224. § (5) bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat.

[8] A Kúria megállapította, hogy a kérelem nem felel meg a felhívott törvényi előírásoknak. A Ve. 224. § (3) bekezdésben foglalt több adat hiányzik (lakcím, személyi azonosító), valamint a kérelmező nem csatolta a Ve. 224. § (5) bekezdésben foglalt ügyvédi meghatalmazást. A Kúria rögzíti, hogy az ügyvédi meghatalmazás hiánya önmagában a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását eredményezi. A kötelező ügyvédi képviselet alól a jogalkotó csak a természetes személyek esetében enged kivételt azzal, hogy a jogi szakvizsgával rendelkező személy – szakvizsga bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásának – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A kérelmező ügyvédi meghatalmazást nem csatolt, a saját ügyben való eljárás feltételeit nem igazolta, noha a jogi képviselő szükségességéről a határozat tájékoztatta.

[9] A fentiek alapján a Kúria a kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasította.

Záró rész

[10] A Kúria az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 45/A. § (5) bekezdése, az 58. § (1) bekezdés b) pontja, és a 62. § (1) bekezdés h) pontja szerint megállapított mérsékelt összegű felülvizsgálati eljárási illeték viselésére a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 35. § (1) bekezdése és 157. § (7) bekezdése, valamint a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 102. § (1) bekezdése és 83. § (1) bekezdése alkalmazásával a kérelmezőt kötelezte.

[11] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228. § (2) bekezdése és a Kp. 157. § (7)  bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 124. § (5) bekezdésének megfelelően – tekintettel a Ve. 229. § (2) bekezdése folytán alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokról szóló 2005. évi XVII. törvény 1. § (2) bekezdésére – tárgyaláson kívül bírálta el.

[12] A végzés elleni felülvizsgálatot a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2018. március 13.

Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke, Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet s.k. előadó bíró, Dr. Sugár Tamás s.k. bíró