A Kúria
végzése
Az ügy száma: Kvk.V.39.512/2022/2.
A tanács tagjai:
dr. Darák Péter a tanács elnöke
dr. Stefancsik Márta előadó bíró
dr. Márton Gizella bíró
A kérelmező:
A kérelmező jogi képviselője: Morvai és Társa Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Morvai Attila ügyvéd)
Az ügy tárgya: választási határozat bírósági felülvizsgálata
A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Fővárosi Választási Bizottság 2022. szeptember 16. napján kelt 25/2022. (IX.16.) FVB számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a Fővárosi Választási Bizottság 25/2022.(IX.16.) FVB számú határozata ellen előterjesztett bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] Budapest I. kerületi Helyi Választási Bizottsága (a továbbiakban: Helyi Választási Bizottság) a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 1. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Budapest Főváros I. kerület 5. számú egyéni választókerület vonatkozásában települési önkormányzati képviselő időközi választását 2022. szeptember 11. napjára tűzte ki.
[2] A kérelmező az időközi választáson választójoggal rendelkező természetes személy. 2022. szeptember 6-án elektronikus levélben kifogást nyújtott be a Helyi Választási Bizottsághoz. Előadta, hogy a polgármester közösségi oldalán 2022. szeptember 4-én közzétett egy videót, melyben szereplő jelölt mellett a Jobbik Magyarországért Mozgalom logója is megjelent, ezáltal úgy tűnt fel, mintha ez a párt is a jelölt támogatója lenne.
[3] Kérte, hogy a Helyi Választási Bizottság állapítsa meg, hogy a polgármester megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt, a választás tisztaságának megóvása és az e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelveket, rendelje el a jogsértő videó eltávolítását és a jogsértő további jogsértéstől való eltiltását.
[4] A Helyi Választási Bizottság a 19/2022. (IX.09.) számú határozatával – választási alapelv sérelmének hiánya miatt – a kifogást elutasította.
[5] A kérelmező által előterjesztett fellebbezést az Fővárosi Választási Bizottság a felülvizsgálati kérelemmel támadott határozatával érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
[6] Határozatát a Ve. 221. § (1) bekezdésére, 223. § (3) bekezdésére, 224. § (3) bekezdésére, 231. § (1) bekezdés a) pontjára alapította, hivatkozott az Alkotmánybíróság 3296/2014. (XI. 11.) AB végzésében, a Kúria Kvk.III.37.182/2014/3., Kvk.VI.38.250/2019/4., Kvk.VI.38.006/2019/2., Kvk.I.37.640/2019/4. számú, választási ügyekben meghozott döntéseiben foglalt jogértelmezésre.
[7] Indokolása szerint a kérelmező fellebbezésében nem igazolta, hogy az ügyben érintett természetes személynek minősül, azaz az állított jogsérelem közvetlenül kihatott jogaira és kötelezettségeire. Fellebbezésében érintettségéről említést sem tett, a rendelkezésére álló adatok pedig (a kérelmező választópolgárnak minősül az időközi választáson, illetve ő volt a kifogás benyújtója) nem elegendőek az érintettség igazolására.
A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem
[8] A kérelmező a Fővárosi Választási Bizottság 25/2022.(IX.16.) FVB számú határozata ellen elektronikus úton a törvényes határidőben bírósági felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, amelyben kérte a Fővárosi Választási Bizottság határozatának a Helyi Választási Bizottság határozatára kiterjedő megváltoztatását és a kifogásban megjelölt választási jogszabálysértés megállapítását.
[9] Álláspontja szerint Helyi Választási Bizottság határozata sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjait, 140-141. §-ait, a Fővárosi Választási Bizottság határozata sérti a Ve. 221. § (1) bekezdését, 231. § (1) bekezdés a) pontját.
[10] Előadta, hogy a fellebbezésében megjelölte a lakóhelyét, az időközi önkormányzati választáson aktív választójoggal rendelkezett, a választói névjegyzékben szerepelt. E tényt a Fővárosi Választási Bizottság is rögzítette a határozatában. A határozat azért jogszabálysértő, mert az ügyben való érintettsége megállapítható volt, így az érdemi vizsgálat nélküli elutasítás jogszabályi feltételei nem álltak fenn. A Fővárosi Választási Bizottság által hivatkozott bírósági döntések alapjául szolgáló tényállások eltérnek jelen ügy tényállásától, ebből következően azok nem alkalmazhatók ügye elbírálására során.
[11] Megismételte, hogy a kifogásban és a fellebbezésben bemutatott vitatott magatartás kampánytevékenység keretén belül valósult meg, a videó kampányeszköznek minősül, a logó abban való feltüntetése alkalmas volt a választói akarat befolyásolására. A választási bizottságoknak a kampánytevékenység megítélése során azt is vizsgálniuk kell, hogy mi volt a tevékenységet végző szándéka, és a választási eljárás alapelveit a választási kampány során is köteles mindenki tiszteletben tartani.
[12] Arra hivatkozott, hogy a választási kampánytevékenység nyilvánvalóan és közvetlenül érinti az Alaptörvény 35. cikk (1) bekezdésében meghatározott választói jogait, mivel a választáson való részvétel és leadandó szavazat tekintetében a választói akaratának befolyásolására irányult. Ennek megfelelően az ügyben való érintettsége levezethető egyrészt a választási eljárásra vonatkozó jogszabályi rendelkezésekből (választási kampányra, választási eljárás alapelveire vonatkozó rendelkezések), másrészt következik az Alaptörvényben foglalt alapvető jogából. A választásokkal szemben a választások vonatkozásában megfogalmazott alapelvi követelmények a választópolgárok oldaláról jogosultságként értelmezendők, tehát a választópolgárok alkotmányos joga, hogy a választáson a választói akaratuk szabad kifejezése biztosított legyen. Ez abban az esetben biztosított, ha a választási eljárás során a választásra vonatkozó jogszabályi követelményeket betartották. Idézte a Ve. Nagykommentárját, mely szerint „A választási eljárás szabályainak alkalmazása során a választásban érintett résztvevők akkor gyakorolják jóhiszeműen és rendeltetésszerűen jogaikat, ha a választópolgárokat az őket érintő minden kormányzati és társadalmi kérdésben a valóságnak megfelelően tájékoztatják, és politikai ellenfeleik választási esélyeit nem a választók megtévesztésével – akár egyes tények elhallgatásával vagy elferdítésével – kísérlik meg csökkenteni (BH2006.231.).”
[13] Utalt arra, hogy a Kúria Kvk.III.37.179/2014/3. számú döntése értelmében „Érintettség akkor állapítható meg, ha a kérelmező saját jogaira és kötelezettségeire az állított jogsérelem közvetlenül kihat.” A Nagykommentár szerint „Az ügyben való érintettséget a fellebbezésben a beadványozónak igazolnia kell. Ennek módját és részletszabályait a Ve. azonban nem határozza meg. A bírósági gyakorlat szerint a kérelemben vagy hivatkozni kell az érintettségre, vagy az azt igazoló körülményt meg kell jelölni, de az is elegendő, ha az ügy irataiban fellelhető a kérelmező érintettségére vonatkozó adat.”
[14] Mivel az érintettségére vonatkozó adat (lakcíme) a fellebbezésben fellelhető volt, a fellebbezés érdemi vizsgálat nélküli elutasításának nem volt helye.
[15] A bírósági jogorvoslat előterjesztésére vonatkozó érintettsége kapcsán a felülvizsgálati kérelmében (IV. pont) kifejtetteket tartotta irányadónak.
A Kúria döntése és jogi indokai
[16] A felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálására nincs törvényes lehetőség.
[17] A Ve. 222. § (1) bekezdés első fordulata szerint a választási bizottság másodfokú határozata ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be.
[18] A bírósági felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálására ezért csak abban az esetben kerülhet sor, ha kimutatható a kérelmező Ve. 222.§ (1) bekezdés szerinti érintettsége. Az érintettség csak akkor állapítható meg, ha a kérelmező saját jogaira és kötelezettségeire az állított jogsérelem közvetlenül kihat. Az elbírálás során irányadó szempontok tekintetében az Alkotmánybíróság a 3081/2014. (IV.1.) AB számú, 3082/2014. (IV.1.) AB számú, 3097/2014. (IV.11.) AB és 3296/2014. (XI. 11.) AB számú végzéseiben hangsúlyozta, hogy a Ve. a jogorvoslat szabályai között az adott ügyben való érintettség fogalmát nem határozza meg, az érintettség fogalom használatával az eljárásban részes felekhez képest más résztvevői körre utal – mely elvi síkon lehet többek között, akár akinek jogát, jogos érdekét, jogi helyzetét az ügy érinti –, ezt azonban mindig az adott ügyben, esetről esetre a jogorvoslati kérelmet elbíráló szerv, jelen esetben a Kúria dönti el. A Kúria joggyakorlata értelmében az érintettség kérdését mindig a konkrét tényállás függvényében, az egyedi körülményeket figyelembe véve kell vizsgálni [Kvk.I.37.510/2019/2.].
[19] A kérelmező érintettsége körében arra hivatkozott, hogy az adott választást illetően névjegyzékben szereplő választópolgár.
[20] A Kúria döntéseiben korábban is rámutatott már, hogy a kifogás benyújtására jogosult személyek köréhez képest, amelyet a Ve. 208. §-a szabályoz, a Ve. 222. § (1) bekezdése szűkebben határozza meg a bírósági felülvizsgálat előterjesztésére jogosultak körét. Kifogást a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet nyújthat be az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet mellett, azonban a bírósági felülvizsgálati kérelem előterjesztésére csak az ügyben érintettek jogosultak. A választópolgári minőségre történő hivatkozás a bírósági felülvizsgálat során nem elegendő indok az érintettség igazolására, ugyanis ez a jogorvoslati kérelem alanyi jogon történő benyújtásának elfogadását jelentené, ami ellentétes lenne a Ve. érintettségi klauzulájával [Kvk.I.37.510/2019/2., Kvk.I.37.640/2019/4., Kvk.VI.39.407/2022/4.]. Érintettség akkor állapítható meg, ha a kérelmező saját jogaira és kötelezettségeire az állított jogsérelem közvetlenül kihat [Kvk.I.37.597/2014/5., Kvk.III.37.503/2014/3., Kvk.I.39.275/2022/4, Kvk.III.37.182/2014/3. Kvk.I.37.391/2014/2., Kvk.IV.37.286/2018/2.]. A választási alapelvek, a Ve.-ben foglaltak és az alkotmányos követelmények tiszteletben tartása, a választási eljárás törvényes lebonyolítása, továbbá a választási bizottságok függetlenségének megőrzése a választások tisztaságának alapvető feltétele, általános közérdek. Ez azonban önmagában nem alapozza meg a természetes személy kérelmező ügyben való érintettségét. Az érintettséghez ennél több kell, a töretlen bírói gyakorlat szerint az érintettség akkor állapítható meg, ha az állított jogsérelem a kérelmező saját jogaira és kötelezettségeire közvetlenül kihat [Kvk.37.549/2018/2., Kvk.III.39.360/2022/5., Kvk.VI.39.407/2022/4.].A választói akarat befolyásolására való alkalmasságra hivatkozás nem alapozza meg a kérelmező érintettségét. A Kúria a Kvk.VI.38.006/2019/2. végzésében rámutatott, hogy az érintettség akkor áll fenn, ha a választási ügy nyilvánvalóan befolyással van a kérelmező saját jogi helyzetére, közvetlen hatása van a kérelmező saját jogi helyzetére, közvetlen hatása van jogaira, kötelezettségeire. A választási eljárás jogszerűségéhez, az alapelvek érvényesüléséhez valamennyi választópolgárnak érdeke fűződik, ezért az erre való általános hivatkozás – konkrét, egyedi kapcsolat hiányában – az érintettséget nem alapozza meg.
[21] Érintettség igazolása hiányában a bírósági felülvizsgálati kérelem érdemi vizsgálata kizárt [KGD2018.140.].
[22] A Ve. 231. § (1) bekezdés a) pontja alapján a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha nem a 222. § (1) bekezdés szerinti jogosult nyújtotta be.
[23] Figyelemmel arra, hogy a kérelmező érintettségének igazolására felhozott indok nem fogadható el, a Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelmét a Ve. 231. § (1) bekezdés a) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
A döntés elvi tartalma
[24] A bírósági felülvizsgálati kérelem előterjesztéséhez fűződő érintettség megállapításához nem elegendő, hogy a kérelmező névjegyzékben szereplő választópolgár. Az érintettség igazolása hiányában előterjesztett bírósági felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálására nem kerülhet sor.
Záró rész
[25] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228. § (2) bekezdése, a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 157. § (13) bekezdése szerint alkalmazandó Kp. 124. § (5) bekezdésének megfelelően tárgyaláson kívül bírálta el.
[26] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. § (1) bekezdése alapján az eljárás illetékmentes.
[27] A végzés ellen a további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2022. szeptember 22.
dr. Darák Péter s.k. a tanács elnöke
dr. Stefancsik Márta s.k. előadó bíró
dr. Márton Gizella s.k. bíró