A Kúria
végzése
Az ügy száma: Kvk.V.39.498/2022/5.
A tanács tagjai:
Dr. Márton Gizella a tanács elnöke
Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit előadó bíró
Dr. Darák Péter bíró
A kérelmező: kérelmező1 (cím1)
A kérelmező képviselője: Dr. Vancsura István ügyvéd (cím2)
Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata
A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet benyújtó fél: a kérelmező
A felülvizsgálni kért határozat: Nemzeti Választási Bizottság 399/2022. számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 2022. július 19. napján kelt 399/2022. számú határozatának a Kecskeméti Lapok CXVIII. évfolyam 11. lapszámára vonatkozó, a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasító rendelkezését helybenhagyja, ezt meghaladóan a határozatot – a Bács-Kiskun Megyei Területi Választási Bizottság 8/2022. (VII. 13.) TVB határozatára kiterjedően – megváltoztatja, a Kecskeméti Lapok CXVIII. évfolyam 12., 13. lapszámai tekintetében a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, a Kecskeméti Lapok CXVIII. évfolyam 14. lapszáma vonatkozásában a kifogást a K.Tv.N. Kft.-vel szemben elutasítja, a TVB határozatnak a K.L. Kft.-vel szemben hozott rendelkezéseit helybenhagyja.
Ezt meghaladóan a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet elutasítja.
Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak – külön felhívásra – 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket.
A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
Indokolás
Az ügy alapjául szolgáló tényállás
[1] Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzatában a megüresedett önkormányzati képviselői hely betöltésére a kecskeméti 9. számú egyéni választókerületben 2022. július 10-re időközi választást tűztek ki. Az időközi választáson a Szövetség a Hírös Városért Egyesületet jelölő szervezetként (a továbbiakban: Jelölő szervezet) 2022. május 16-án vették nyilvántartásba. A kérelmezőt, mint a Jelölő szervezet önkormányzati képviselőjelöltjét a Kecskemét Megyei Jogú Város Helyi Választási Bizottsága (a továbbiakban: HVB) a 13959-28/2022. határozattal 2022. június 3-án vette nyilvántartásba.
[2] A kérelmező 2022. július 9-én 19 óra 49 perckor elektronikus úton a Kecskemét Megyei Jogú Város Helyi Választási Bizottságához kifogást nyújtott be arra való hivatkozással, hogy a K.L. Kft. (a továbbiakban: K.L. Kft.) és a megbízásából a K.Tv.N. Kft. (a továbbiakban: K.Tv.N. Kft.) által kiadott Kecskeméti Lapok (a továbbiakban: sajtótermék) legutóbbi négy online és nyomtatott lapszámában nem biztosítottak számára megjelenési lehetőséget, az időközi választáson programjáról, javaslatairól, kezdeményezéseiről, tevékenységéről nem nyújtottak tájékoztatást és nem is informálódtak nála ezekről, szemben a FIDESZ-KDNP jelöltjével, ezáltal nem biztosították a jelöltek között az esélyegyenlőséget, mellyel megsértették a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés c) pontját.
[3] A kifogásában előadta, hogy a Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: Kecskemét MJV Önkormányzata) többségi tulajdonában álló és közpénzből működő, a K.L. Kft. megbízásából a Kecskemét MJV Önkormányzata minősített többségi tulajdonában álló K.Tv.N. Kft. által kiadott sajtótermék a 2022. május 12-i [CXVIII. évfolyam 11. lapszám], május 26-i [12. lapszám], június 16-i [13. lapszám] és július 7-i [14. lapszám] online és nyomtatott lapszámaiban a FIDESZ-KDNP közös jelöltjeként induló Jánosi István (a továbbiakban: kormánypárti jelölt) a főoldalon nagy profilképpel és szöveggel szerepel, valamint az előbbi három lapszámban a 4., illetve 2. oldalakon további cikkekben került megjelentetésre a kormánypárti jelölttel készült interjú, továbbá a tevékenységét is bemutatták, míg róla semmi sem jelent meg. A hivatkozott lapszámok online és nyomtatott példányaiban a jelöltté válásával kapcsolatban külön cikk nem jelent meg.
[4] Előadta, hogy a Ve. 209. § (3) bekezdése kizárólag a nyomtatott sajtótermékre tartalmaz korlátozást, ezért kifogását a nyomtatott 14. lapszámmal kapcsolatban teszi meg. Az online lapszámok tekintetében – álláspontja szerint – a választások kitűzésétől az egész kampányidőszak alatt, a jogsérelem folyamatos volt, ezért a kifogását a sérelmezett valamennyi online lapszámra előterjesztheti. Kifogásához csatolta mind a négy lapszámot.
[5] Kérte a K.L. Kft., valamint a K.Tv.N. Kft. médiatartalom-szolgáltatókkal szemben a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja megsértésének megállapítását, a jogsértők eltiltását a további jogsértéstől, a határozat rendelkező részének közzétételére kötelezését a Ve. 152. § (1) bekezdése szerint, valamint a jogszabálysértéssel arányban álló bírság kiszabását a Ve. 152. § (2) bekezdés alapján.
[6] A HVB a kifogást 2022. július 10-én hatáskör hiánya okán a Ve. 151. §-ára hivatkozással a Bács-Kiskun Megyei Területi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: TVB) áttette.
[7] A TVB a 8/2022. (VII. 13.) TVB határozatával a kifogásnak helyt adott. Megállapította, hogy a nyomtatott sajtótermék médiatartalom-szolgáltatója a K.L. Kft., és a nyomtatott sajtó online megjelenési felületének médiatartalom-szolgáltatója a K.Tv.N. Kft. megsértették a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti esélyegyenlőség elvét, mivel a hivatkozott lapszámaikban, online megjelenéseikben a FIDESZ-KDNP jelölő szervezetek számára aránytalanul több megjelenési lehetőséget biztosítottak a többi jelölő szervezethez képest. Mindkét médiatartalom-szolgáltatót eltiltotta a további jogsértéstől és egyben kötelezte őket a döntés kézhezvételétől számított legközelebbi lapszámban a határozat rendelkező részének a jogsértő közléshez hasonló módon történő közzétételére.
[8] A TVB a kifogást a Ve. 152. § (4) bekezdése alapján határidőben érkezettnek tekintette, azt érdemben vizsgálta. Az egyes lapszámokat áttekintve rögzítette, hogy azok a FIDESZ-KDNP közös jelölő szervezet jelöltjének tevékenységéről tájékoztatnak. A Kúria Kvk.I.37.394/2014/2., Kvk.IV.37.359/2014/2. számú határozataiban foglaltakra hivatkozva és irányadónak tekintve az Alkotmánybíróság 3096/2014. (IV. 11.) AB határozatát, kifejtette, hogy az egyes tömegkommunikációs eszközök tekintetében, ahogy a sajtótermékek esetében a szerkesztői szabadságot, a sajtószabadságot a Ve. alapelvi rendelkezései korlátozhatják, a korlátozás alkotmányos mércéi azonban eltérőek. Ilyen korlát a médiaszolgáltatók esetében a kiegyensúlyozott, elfogulatlan, tárgyilagos tájékoztatás követelménye. A sajtótermékek nem szankcionálhatók az általuk nyújtott tájékoztatás jellege, minősége miatt, de ez alól kivételt jelenthetnek a közhatalmi szerv által fenntartott, a közpénzből működtetett sajtótermékek. A közpénzből fenntartott lapok szerkesztői szabadságát korlátozhatják a választási kampányidőszakban, ezekkel a nyomtatott sajtótermékekkel szemben támasztott követelmény, hogy a kampányidőszakban az általuk nyújtott tájékoztatás kiegyensúlyozott és elfogulatlan legyen, nem támogathatják és nem diszkriminálhatják a választási eljárás résztvevőit.
[9] A TVB megállapította, hogy a kifogásolt nyomtatott sajtótermék a K.L. Kft. kiadásában jelent meg, amelynek a K.F. Kft. (a továbbiakban: K.F. Kft.) 50%-ot meghaladó többségi tulajdonosa, a K.F. Kft.-nek Kecskemét MJV Önkormányzata 100%-ban a tulajdonosa, így a kiadó a Kecskemét MJV Önkormányzatának befolyása alatt áll.
[10] A kifogással érintett nyomtatott sajtótermék online lapszámainak megjelenésével kapcsolatban kifejtette, hogy azok a https://kecskemetilapok.hu linken, továbbá a https://hiros.hu/kecskemeti-lapok-9 linken is elérhetők, a hiros.hu oldalt az impresszum alapján a K.Tv.N. Kft. tartja fenn, amely 100%-ban Kecskemét MJV Önkormányzatának tulajdonában áll. A sajtótermék online és nyomtatott számai egy közös jelölő szervezet jelöltjének népszerűsítését, megismertetését szolgálták, megsértve ezzel a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt esélyegyenlőség elvét.
[11] A bírság kiszabását nem találta indokoltnak arra hivatkozással, hogy az időszaki lap 40.000 példányban jelent meg és csupán egy egyéni választókerületben volt időközi választás.
A fellebbezés
[12] A TVB határozatával szemben a K.Tv.N. Kft. fellebbezést nyújtott be a Ve. 43. § (1) bekezdésének, 151. § (2) bekezdésének és a 209. § (3) bekezdésének megsértésére hivatkozással. Álláspontja szerint a TVB tévesen állapította meg, hogy a kifogás valamennyi lapszám esetében határidőben került benyújtásra, a határozat indokolása hiányos, a TVB nem adta indokát, hogy az első három lapszám tekintetében a határidő megtartottságát mire alapította. A Kúria Kvk.III.37.484/2014/3. számú határozatára utalva kifejtette, hogy a Ve. 209. § (3) bekezdése szerint a nyomtatott sajtótermék esetén a jogszabálysértés elkövetésének időpontja a sajtótermék megjelenésének napja. Ebben az esetben a folyamatos jogsértésre vonatkozó rendelkezés nem alkalmazható. A Ve. 151. § (2) bekezdése alapján a nyomtatott sajtótermék oldalhű elektronikus változatában elkövetett jogsértés esetén a kifogás benyújtására nyitva álló határidő a nyomtatott sajtótermék megjelenésének időpontjához igazodik. A HVB 1/2022. (IV. 30.) számú határozata szerint a kampányidőszak 2022. május 21. napjától a választás napjáig, 2022. július 10-én 19:00 óráig tartott, így a 11. lapszám nem a kampányidőszakban jelent meg, ezért ellene a Ve. szerinti kifogás nem terjeszthető elő. Érdemben csak a 2022. július 7-i [14. lapszám] lett volna vizsgálható, mert a kifogás csak e lapszám tekintetében került határidőben előterjesztésre. Kérte ezért a 11., 12., 13. lapszámok tekintetében a kifogás érdemi vizsgálat nélküli elutasítását.
[13] A 14. lapszám vonatkozásában a kifogás elutasítását kérte jogsértés hiányára hivatkozással. Előadta, hogy a TVB a döntéshozatalhoz szükséges tényállást nem tárta fel teljes körűen, mivel a 14. lapszám 2. oldala foglalkozik a július 10-ei időközi önkormányzati választással, abc rendben felsorolva a jelölteket és jelölő szervezeteket. A vizsgált lapszám egy ellenzéki képviselőjelöltet is szerepeltet egy képen a 3. oldalon, így nem állapítható meg, hogy a kormánypárti jelöltön kívül más jelöltnek semmilyen megjelenés nem volt biztosított. A lapszám 1/3 oldal terjedelemben valóban tartalmaz a kormánypárti jelölttel kapcsolatos cikket, mely azonban – utalva a Kúria Kfv.III.37.472/2013/11. számú döntésében foglaltakra – egy olyan cikk, ami közérdeklődésre számot tartó, az emberi élet védelmének alkotmányos alapjogát tartja szem előtt, és melyben nem volt indokolt egy másik fél bemutatása. Az érdemben vizsgált 14. lapszám tekintetében nem állapítható meg az esélyegyenlőség megsértése. Hivatkozott továbbá a Ve. 152. § (4) bekezdésében előírt feltétel hiányára is, azaz két egymást követő lapszámban az esélyegyenlőség megsértése nem állapítható meg, hiszen a 13. lapszám érdemben nem vizsgálható.
[14] Álláspontja szerint téves a TVB határozatnak az a megállapítása, hogy a hiros.hu oldalról közvetlen átlinkelési lehetőség van az adott lapszámra. A kecskemetilapok.hu nem link, hanem egy weboldal címe, a hiros.hu pedig egy almenüben biztosít átlinkelési lehetőséget a kecskemetilapok.hu oldalra, ami az összes lapszám gyűjtőoldala. A hiros.hu oldalon nem látható semmilyen formában a sérelmezett tartalom.
[15] Kérte mindezek alapján a TVB határozatának a megváltoztatását, a sajtótermék 11., 12., 13. nyomtatott lapszámai, valamint ezek internetes oldalhű változatai kapcsán a kifogás érdemi vizsgálat nélküli elutasítását, a 14. lapszám tekintetében a kifogás érdemi elutasítását.
A Nemzeti Választási Bizottság határozata
[16] A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) a 2022. július 19-én meghozott 399/2022. számú határozatával a TVB határozatát megváltoztatta, a kifogást a sajtótermék nyomtatott formában megjelenő 11. száma tekintetében érdemi vizsgálat nélkül, a 12., 13., 14. lapszámok tekintetében érdemi vizsgálat alapján elutasította. Megállapította, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: NMHH) interneten elérhető közhiteles nyilvántartása szerint a nyomtatott sajtótermék lapszámai oldalhű elektronikus változatban jelennek meg a www.kecskemetilapok.hu weboldalon, mely ugyan internetes sajtótermékként is működik, azonban a nyomtatott lapoktól jól elkülönülten. A kifogás tárgyává tett sajtótermék és annak négy lapszáma nem internetes sajtótermék, így a másodfokú eljárást a nyomtatott sajtótermék tekintetében folytatta le.
[17] A Ve. 209. § (1), (3) bekezdéseire, a 152. § (4) bekezdésére hivatkozással megállapította, hogy az időközi helyi önkormányzati képviselő-választás kampányidőszaka 2022. május 21-től 2022. július 10. 19 óráig tartott, a 11. lapszám a kampányidőszak előtt, 2022. május 12-én jelent meg. A Kúria Kvk.IV.37.531/2018/2. számú végzésére utalva kifejtette, hogy kampányidőszakon kívül eső tevékenység a Ve. alapján nem vizsgálható, a 11. lapszámnál a kifogás érdemi elbírálására nincs lehetőség, ezért a kifogást a 11. lapszám tekintetében a Ve. 215. § d) pontja alapján – az elsőfokú határozat megváltoztatása mellett – érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
[18] A Kúria Kvk.III.37.570/2019/4. számú végzését és az NVB 407/2009. számú határozatát irányadónak tekintve rögzítette, hogy csak a közpénzből vagy nagyobb részt közpénzből finanszírozott sajtótermék esetében van mód az esélyegyenlőség elvének választási kampányidőszakban való vizsgálatára. Az NMHH közhiteles nyilvántartása alapján megállapította, hogy a nyomtatott sajtótermék kiadója a K.L. Kft., e cégnek – a cégkivonat szerint – két magánszemély, valamint egy gazdasági társaság és a K.F. Kft. a tulajdonosa, ez utóbbi társaság 50 %-ot meghaladó szavazati joggal rendelkezik. A K.F. Kft. kizárólagos önkormányzati tulajdonban áll. Álláspontja szerint a kérelmező semmilyen bizonyítékot nem szolgáltatott arra nézve, hogy a sajtótermék „nagyrészt” közpénzből működne, a K.F. Kft. szavazati jogának 50%-ot meghaladó mértékéből erre következtetés nem vonható le. Ennek hiányában a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt alapelv nem kérhető számon a médiatartalom-szolgáltatón.
[19] Rögzítette továbbá, hogy a hiros.hu weboldalon a nyomtatott sajtótermékek oldalhű módon, változatlan formában történő utánközlése történik meg, így a hiros.hu oldal kiadója nem válik a sajtótermék kiadójává, ezért felelőssége sem állapítható meg.
[20] Mindezek alapján jogsértés nem áll fenn sem a 12., sem a 13., sem a 14. lapszámok tekintetében, ezért a kifogást ebben a körben a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja és a 220. § alapján az elsőfokú TVB határozat megváltoztatásával elutasította.
A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem, az érintettek nyilatkozata
[21] Az NVB határozata ellen a kérelmező nyújtott be bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának, 14. § (1) bekezdésének, az Alaptörvény IX. cikk (3) bekezdésének, XXIV. cikk (1) bekezdésének és az 1993. évi XXXI. törvénnyel kihirdetett Emberi Jogok Európai Egyezményének (a továbbiakban: EJEE) 6. cikk 1. pontjának megsértésére hivatkozással, kérve a határozat megváltoztatását és a kifogásának helyt adó határozat hozatalát.
[22] Előadta, hogy a sajtótermék nyomtatott változata impresszumában az olvasható, hogy „kiadja a K.L. Kft. megbízásából a K.Tv.N. Kft., főszerkesztő: K.P.”. A sajtótermék szerkesztésére, kiadására a K.L. Kft. nem képes, azt helyette és megbízásából a K.Tv.N. Kft. végzi. Erre utal a K.L. Kft. 2021. évi éves beszámolója, amelyben személyi jellegű ráfordítás, bérköltség 0 forinttal szerepel. 2022. évre a beszámoló még nem elérhető, de a 2021. évi adatok kellően valószínűsítik, hogy a sajtótermék „tényleges” kiadója – a NMHH nyilvántartási adataitól esetlegesen eltérően – a K.Tv.N. Kft. A sajtótermék online változata a https://kecskemetilapok.hu linken, továbbá a https://hiros.hu/kecskemeti-lapok-9 internetes oldalon is megtalálható, mely oldalt az impresszuma szerint a K.Tv.N. Kft. tartja fenn. Mindezek alapján állította, hogy a K.L. Kft. a nyomtatott sajtótermék, a K.Tv.N. Kft. a nyomtatott sajtó online megjelenési felületének médiatartalom-szolgáltatója. Mindkét gazdasági társaság felelős a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja megsértéséért. A K.L. Kft. szintén a Kecskemét MJV Önkormányzatának tulajdonában álló K.F. Kft.-n, mint többségi tulajdonoson keresztül a Kecskemét MJV Önkormányzatának befolyása alatt áll. A K.Tv.N. Kft. Kecskemét MJV Önkormányzatának 100%-os minősített többségi tulajdonában áll. Mindebből következik, hogy a sajtótermékek szerkesztése, kiadása, terjesztése közpénzből valósul meg. A Kúria Kvk.IV.37.359/2014/2., Kvk.I.37.394/2014/2. számú döntéseire utalva hangsúlyozta, hogy a Ve. követelményei a közpénzből fenntartott önkormányzati lap tekintetében vizsgálható, ezért az NVB tévesen állapította meg, hogy közpénz felhasználása nem bizonyított. Álláspontja szerint nem kellett kétséget kizáróan bizonyítania, hanem kellően valószínűsítenie kellett a közpénz felhasználását a sajtótermékek tekintetében, amelynek eleget tett. Hivatkozása szerint az NVB a tényállást nem tárta fel és nem tisztázta, amely miatt sérült a tisztességes eljáráshoz való joga. Hangsúlyozta egy köztulajdonban álló cég esetén annak közvetlen vagy közvetett közreműködésével kiadott sajtótermék esetén a közhatalmi jellegből automatikusan adódik, hogy a választási időszakban a választási eljárási alapelvek betartása kötelező. Utalt arra, hogy a fellebbezést előterjesztő K.Tv.N. Kft. maga sem vitatta a kifogásban panaszolt cégek közpénzből történő működését.
[23] Álláspontja szerint sajtótermék esetében az esélyegyenlőség sérelme nem kizárólag kampányidőszakban valósítható meg, hanem már a választás kitűzésétől kezdve, ezzel ellentétes szűkítő rendelkezést a Ve., de a 208. § sem tartalmaz. Mindezek alapján a kifogásolt 11. lapszámot is vizsgálni kellett volna érdemben.
[24] Költségjegyzéken 48.000 forint költséget felszámított, melynek megtérítését kérte.
[25] A Kúria biztosította az érintetteknek a nyilatkozattétel lehetőségét, de a K.L. Kft., mint az egyik érintett nyilatkozatot nem tett, a K.Tv.N. Kft., mint a másik érintett a nyilatkozatát az előírt határidőn túl terjesztette elő, amelyben a fellebbezésében foglalt érveit ismételte meg.
A Kúria döntése és jogi indokai
[26] A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem nagyobbrészt alaptalan.
[27] A Kúria a kérelmező érintettségét a Ve. 222. § (1) bekezdése alapján elfogadta, a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet érdemben vizsgálta.
[28] A Ve. 231. § (4) bekezdése értelmében a bíróság a bírósági felülvizsgálati kérelem folytán a sérelmezett határozatot és az azt megelőző eljárást is megvizsgálja.
[29] A Kúria elsőként a 11. lapszámmal kapcsolatosan vizsgálta a kifogás Ve. 215. § d) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül történő elutasításának jogszerűségét. A Kúria következetes ítélkezési gyakorlata alapján (Knk.II.37.710/2016/2., Kvk.IV.37.531/2018/2.) a Ve. 141. §-a szerinti kampánytevékenységnek a kampányidőszakban folytatott tevékenység minősül. A választási kampányidőszak a Ve. 139. § (1) bekezdése alapján a szavazás napját megelőző 50. naptól a szavazás napján, a szavazás befejezéséig tart. Jelen eljárást érintően az időközi helyi önkormányzati képviselőválasztás kampányidőszaka a HVB 1/2022. (IV. 30.) számú határozata szerint 2022. május 21. napjától 2022. július 10-én 19 óráig tartott. Az NVB helytállóan foglalt állást abban a kérdésben, hogy a 11. lapszámnak az esélyegyenlőség elve betartásának szempontjából történő vizsgálatára a lapszámnak a kampányidőszak előtti, 2022. május 12-i megjelenésére tekintettel, mint kampányidőszakon kívül eső tevékenység vizsgálatára hatáskör hiányában nincs lehetőség, így a kifogásnak ebben a körben az érdemi vizsgálat nélküli elutasítása jogszerű volt, a Kúria az NVB határozatát ebben a részében a Ve. 231. (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.
[30] Megjegyzi a Kúria, hogy a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja jelöltek közötti esélyegyenlőség érvényre juttatását szabályozza, csak nyilvántartásba vett jelölt esetében van mód ennek az alapelvnek esetleges megsértése vizsgálatára. A kérelmezőt, mint jelöltet csak 2022. június 3-tól vették nyilvántartásba, az azt megelőző időszakra őt, mint jelöltet ért és a kifogásban állított esélyegyenlőségi alapelvi sérelem nem értelmezhető.
[31] A Kúria ezt követően a 12., 13. lapszámok tekintetében vizsgálta a kifogás elutasításának jogszerűségét. A sajtótermék 12. lapszámának megjelenése időpontjában – 2022. május 26-án – a kérelmező még jelöltként a nyilvántartásban nem szerepelt, ennek hiányában a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának - a jelöltek és jelölő szervezetek esélyegyenlőségének - megsértését e lapszám vonatkozásában sem kérheti számon. A kérelmező alapelvi sérelemre való hivatkozása ezért érdemben nem vizsgálható, e körben a Ve. 215. § d) pontja alapján a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kellett volna utasítani.
[32] A Kúria a 13. lapszám tekintetében a fellebbezésben kifogásoltak szerint, a kifogás határidőben való benyújtásának kérdését vizsgálta. A Ve. 209. § (1) bekezdése a kifogás benyújtásának határideje a sérelmezett jogszabálysértés elkövetésétől számított három nap. A Ve. 209. § (3) bekezdése szerint nyomtatott sajtótermék esetén a jogszabálysértés elkövetése időpontjának a sajtótermék megjelenésének napját kell tekinteni, kizárva ez esetben a 209. § (2) bekezdés szerinti folyamatos jogsértés fennállására vonatkozó szabály alkalmazását.
[33] A Ve. 151. § (2) bekezdése a nyomtatott sajtótermék oldalhű elektronikus változata tekintetében elkövetett jogsértésre vonatkozóan a kifogás benyújtásának határidejét a nyomtatott sajtótermék megjelenésének időpontjától számított három napban határozza meg. Az (5) bekezdés szerint nem vizsgálható érdemben a kifogás, ha az abban megjelölt internetes médiatartalom valamely más médiatartalom változatlan utánközlése, és a kifogást az eredeti médiatartalom közzétételétől számított három napon túl nyújtották be.
[34] A Kúriának a határidő megtartottságának elbírálásához elsődlegesen azt kellett vizsgálnia, hogy a kérelmező által kifogásolt sajtótermék 13. nyomtatott lapszáma, illetőleg az elektronikus hírközlési hálózat útján megjelenő online lapszám két önálló sajtóterméknek tekinthető-e, vagy az online lapszám csupán a nyomtatott sajtótermék oldalhű elektronikus változata.
[35] A kérelmező sem hivatkozott arra, hogy a nyomtatott, illetőleg elektronikusan megjelenő lapszámok között tartalmi, megjelenésbeli eltérés lenne, tartalmi eltérést az NVB sem állapított meg. A Kúria a nyomtatott és az elektronikus lapszámok egybevetését elvégezte, mely alapján egyértelműen megállapítható volt, hogy azok között eltérés nem mutatható ki, a lapszám ugyanazon tartalommal jelent meg elektronikus formában is a nyomtatottal megegyező tartalommal és képi megjelenéssel.
[36] A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) és a sajtószabadságról szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) egységes szabályozási rendszerbe helyezte a médiatartalmakat és szolgáltatókat, amely szabályozás kiterjed a nyomtatott és az internetes sajtótermékekre is.
[37] Az NMHH Médiatanács A médiaszolgáltatás és a sajtótermék fogalma az új magyar médiaszabályozásban címet viselő tájékoztató anyagának 2.3.1.b) pontja szerint „a nyomtatott formában megjelenő szolgáltatás, valamint az internetes sajtótermékként működő, a nyomtatott változat tartalmától eltérő tartalmat kínáló másik – akár az előzővel azonos címet viselő – szolgáltatás regisztrációja is külön meg kell, hogy történjen. Amennyiben azonban egy kiadó sajtótermékét ugyanazon tartalommal papíron és elektronikus hírközlő hálózat útján is nyújtja, azt egy sajtóterméknek kell tekinteni, egyszeri bejelentési kötelezettséggel”.
A 2.3.1.c) pont szerint: „A már regisztrált, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal nyilvántartásában szereplő nyomtatott sajtótermékek azonos tartalommal megjelenő, elektronikus hírközlési hálózat útján továbbított változatát nem internetes sajtótermékként kell regisztrálni, hanem azt – a vélelem szerint – egy (a nyomtatott sajtótermékkel egyező tartalmú) sajtóterméknek kell tekinteni, amely a bejelentési kötelezettségét már teljesítette. Amennyiben azonban az egyazon név alatt megjelenő sajtótermék print és online tartalma eltérő, két önálló sajtótermékről beszélhetünk, külön-külön fennálló bejelentési kötelezettséggel.”
[38] Jelen eljárást érintően a Kúria a nyomtatott és elektronikus lapszámok fentiekben ismertetett egybevetése alapján az NVB-vel egyezően állapította meg, hogy a kifogás tárgyává tett sajtótermék egyik lapszáma sem tekintendő internetes sajtóterméknek, csupán a nyomtatott sajtótermék oldalhű elektronikus változatának, így a kifogás előterjesztésének határideje a Ve. 151. § (2) bekezdése, valamint 209. § (3) bekezdése alapján a nyomtatott sajtótermék megjelenésének időpontjához igazodik. Ez az időpont a 13. lapszám tekintetében 2022. június 16., így a 2022. július 9. napján előterjesztett kifogás elkésett, annak érdemi vizsgálatára a Ve. 215. § b) pontja alapján nincs lehetőség, ezt kizárja a Ve. 151. § (5) bekezdése is.
[39] Mindezek folytán a Kúria az NVB határozatát – a TVB határozatára is kiterjedően – a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján megváltoztatta, a sajtótermék 12., 13. lapszámai tekintetében a kifogást a Ve. 215. § d) és b) pontjai alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
[40] A 14. lapszám 2022. július 7-ei megjelenését követően a kérelmező által 2022. július 9. napján előterjesztett kifogás a jogorvoslati határidő megtartottságára tekintettel érdemben vizsgálható volt.
[41] Az NVB-nek – a kifogásban foglaltak alapján – arról a jogkérdésről kellett döntenie, hogy a sajtótermék 14. nyomtatott lapszáma megsértette-e a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerint, a jelöltek és a jelölőszervezetek közötti esélyegyenlőség elvét, megállapítható-e, hogy a kormánypárti jelöltön kívül nem biztosított másnak, így a kérelmezőnek jelöltként megjelenési lehetőséget.
[42] A Kúria áttekintette az Alkotmánybíróság e körben irányadó határozatait. Az Alkotmánybíróság a szerkesztői szabadságot érintő alkotmányossági kérdéseket több esetben vizsgálta, rögzítve, hogy a sajtótermékek nem szankcionálhatók az általuk nyújtott tájékoztatás jellege, minősége miatt. Ez alól a közhatalmi szerv által fenntartott, közpénzből működtetett sajtótermékek jelenthetnek kivételt, mivel tevékenységük mind a helyi közhatalom gyakorlása, mind a felhasznált közpénzek miatt más kapcsolatba hozható a társadalom tagjainak tájékozódáshoz való jogával. Erre tekintettel az ilyen sajtótermék által nyújtott tájékoztatásra mégis előírhatók bizonyos követelmények {3096/2014. (IV. 11.) AB határozat] [35]-[36] bekezdés}.
[43] A Kúria Kvk.I.37.394/2014/2. és Kvk.III.37.236/2018/4. számú végzéseiben rögzítettek értelmében a közpénzből fenntartott önkormányzati lapok szerkesztési gyakorlatát választási kampányidőszakban a Ve. követelményei korlátozhatják.
[44] Mindezek folytán a Kúriának elsődlegesen abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a kérelmező által megjelölt Kecskeméti Lapok nyomtatott és a www.kecskemetilapok.hu internetes oldalon oldalhűen közölt sajtótermék a Kecskemét MJV Önkormányzata, mint közhatalmi szerv befolyása alatt álló közpénzből működtetett sajtóterméknek minősül-e. Ehhez annak tisztázására volt szükség, hogy ki minősül az érintett sajtótermékek kiadójának.
[45] Az NVB által is vizsgált NMHH közhiteles nyilvántartási adatai szerint mindkét sajtótermék kiadója egyaránt a K.L. Kft., amit a kérelmező sem vitatott, azonban álláspontja szerint a nyomtatott sajtótermék impresszumában közölt adatok alapján az online megjelenési felület médiatartalom szolgáltatója a K.Tv.N. Kft., mivel a kifogásolt lapszám online változata a https://kecskemetilapok.hu linken, továbbá a https://hiros.hu/kecskemeti-lapok-9 internetes oldalon is megtalálható, mely oldalt az impresszuma szerint a K.Tv.N. Kft. tartja fenn.
[46] A Kúria megtekintette a kecskemetilapok.hu, illetőleg a hiros.hu weboldalakat, melyek egyaránt kölcsönös átlinkelési lehetőséget nyújtanak egymás weboldalára. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a hiros.hu, illetőleg annak kiadója, lenne a sajtótermék kiadója.
[47] Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 97. §-a rögzíti a hatósági nyilvántartásra vonatkozó szabályokat. E § (1) bekezdés b) pontja szerint a nyilvántartás vezetésének célja a benne foglalt adatok közhitelű igazolására, bizonyítására szolgál, mely a (2) bekezdésben foglaltak alapján az ellenkező bizonyításáig vélelmezi az abban foglalt adatok helytállóságát. Közhiteles nyilvántartás vezetésére jogszabály alapján kerülhet sor, jogszabály határozza meg a nyilvántartandó adattartalmat. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint a közhitelesség elve harmadik személyekkel szemben fennálló olyan elv, amelyre a jóhiszemű jogok gyakorlása épül, amely alkotmányos jogok garanciájaként is funkcionálhat és amelynek lényeges tartalma nem korlátozható [8/1998. (III. 20.) AB határozat]. A közhitelesség lényege és a közhiteles nyilvántartás fogalmi eleme, hogy a közhitelű nyilvántartásokhoz általában a bejegyzett adatok fennállásáról és a hozzájuk fűződő jogosultságokról, a törölt jogok fenn nem állásáról szóló vélelmek fűződnek [144/2008 (XI. 26.) AB határozat]. A Kúria Kfv.I.35.497/2012/8. számú eseti döntésében leszögezte, hogy a hatósági nyilvántartásban feltüntetett adatokkal szemben azt terheli a bizonyítás, aki az adatok helyességét, valóságát vitatja.
[48] A Kúria töretlen gyakorlata szerint (Kvk.IV.37.316/2014., Kvk.IV.37.657/2019/3.) a választási eljárás sommás jellege és a Ve.-ben a bírósági jogorvoslatra előírt rövid határidők kizárják a bizonyítási eljárás lefolytatásának, és ennek keretében hiánypótlási felhívás kibocsátásának a lehetőségét. Ebből következően a Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelemmel egyidejűleg elé tárt bizonyítékok alapján hozza meg döntését. Ennek megfelelően a Kúria a K.L. Kft. 2021. évi éves beszámolója alapján 2022. évben kiadott lapszám tekintetében nem tehetett olyan megállapítást, hogy a kiadó nem képes a sajtótermék kiadására pénzügyi és személyi feltételek hiányában, ennek vizsgálata túlmutatna a jelen eljárás keretein. A közhiteles nyilvántartás adatainak megdöntésére a kérelmező impresszumban szereplő adatokra való hivatkozása sem lehet alkalmas, de nem is bizonyító erejű, mert a hiros.hu weboldal nem a Kecskeméti Lapok online kiadásának helye, hanem csak átlinkelési lehetőséget biztosít a kecskemetilapok.hu oldalra, ahol a Kecskeméti Lapok valamennyi lapszáma elérhető.
[49] Mindezek folytán téves a TVB azon megállapítása, hogy a K.Tv.N. Kft. a hiros.hu oldal médiatartalom szolgáltatójaként a sajtótermék kiadójának tekinthető. Hangsúlyozza a Kúria figyelemmel a www.kecskemetilapok.hu weboldalon megjelenő lapszámra, hogy azt a nyomtatott sajtótermék oldalhű elektronikus változataként, egy sajtóterméknek kell tekinteni, kiadója a K.L. Kft. A fentiekre tekintettel a K.Tv.N. Kft. felelőssége a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának megsértéséért nem állapítható meg, ezt az NVB helyesen rögzítette a határozata indokolásában. A Kúria a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján az NVB döntését – a TVB döntésére kiterjedően – a K.Tv.N. Kft. vonatkozásában azért változtatta meg, mert a 14. lapszám tekintetében a K.Tv.N. Kft.-vel szembeni kifogás alaptalan, mivel a K.Tv.N. Kft. a nyomtatott sajtótermék online megjelenési felületének nem a médiatartalom-szolgáltatója, a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja megsértése vele szemben nem vizsgálható, a kifogást e vonatkozásban a Ve. 220. § alapján el kellett elutasítani.
[50] A fenti megállapítások alapján a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának megsértése a lapkiadóval, a K.L. Kft.-vel szemben volt csak vizsgálható, melyhez vizsgálni kellett a közhatalmi szerep, közpénzből működés fennállását is. Egyezően foglaltak állást a választási bizottságok arról – amit a kérelmező által becsatolt cégkivonat is alátámasztott –, hogy a K.L. Kft. többségi, 50%-ot meghaladó szavazati joggal rendelkező tulajdonosa a kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló K.F. Kft.
[51] Az NVB a Kúria Kvk.III.37.570/2019/4. számú végzésére hivatkozással a kifogást azért sem találta alaposnak, mert a kérelmező nem igazolta a sajtóterméket kiadó közpénzből való működését. A Kúria fenti végzésében valóban szükségesnek látta a tevékenység közpénzből (nagyrészt közpénzből) finanszírozásának igazolását, a tényállás szerint egy magánszervezet és az általa közzétett közvetlen kormányzati hirdetések, mint állami források vonatkozásában. Jelen eljárás tényállása azonban az eseti döntéstől eltér, mivel itt egy közhatalmi szerv, a Kecskemét MJV Önkormányzata által fenntartott, ebből következően „nagyrészt” közpénzből működtetett kiadó által megjelentetett sajtótermékről van szó, ami további bizonyítás lefolytatása nélkül megállapítható.
[52] A Kúria Kvk.I.37.394/2014/2. számú végzése az Alkotmánybíróság 3096/2014. (IV.11.) AB határozatában is vizsgált módon megállapította, hogy az önkormányzat sajtóterméke a helyi közhatalmat jeleníti meg, választási időszakban megkérdőjelezi az egyenlő esélyek elvének érvényesülését az a tény – vagy akár csak a látszata –, ha választási kampányban semleges pozícióját feladva az egyik jelölő szervezet vagy jelölt mellett tűnik fel. Ilyen esetekben politikai hirdetés hiányában is alkalmas lehet az adott lapszám arra, hogy helyi szinten megbontsa a jelölő szervezetek és a jelöltek közötti esélyegyenlőséget.
[53] Az Alkotmánybíróság fent hivatkozott határozata [46] bekezdésében leszögezte „Minden jelöltnek alapvetően azonos lehetőségek kell, hogy a rendelkezésére álljanak a választási kampányban, vagyis a szavazatokért való verseny nyitott kell legyen. Ez azt jelenti, hogy az »államnak«elkötelezettnek kell lennie a törvények olyan alkalmazása iránt, amely az egyenlő bánásmódot biztosítja minden érintettet illetően a választási eljárásban.”
[54] Az NVB eltérő jogi álláspontja okán nem vizsgálta a sajtótermék 14. lapszámát a kifogással érintett körben. A Kúria a kifogásban megjelölt jogsértésre figyelemmel elvégezte a Ve. 231. § (4) bekezdése szerinti vizsgálatot. A lapszám megtekintése alapján megállapítható, hogy a 2. oldal valóban tájékoztatást nyújt a 2022. július 10-i időközi önkormányzati választásról, abc sorrendben a jelöltek nevét és a jelölő szervezeteket is feltüntetve. Ezt meghaladóan azonban a lapszám a kérelmezőről fényképfelvételt, programjáról, tevékenységéről semmilyen információt nem tartalmaz, míg a kormánypárti jelölt a főoldal 1/3-ad részén fényképpel, szöveggel szerepel a kormánypárti jelölt kezdeményezésére megvalósuló közlekedési tükör felszerelése kapcsán. A 14. lapszámban a fellebbezésben említett, 3. oldalon szereplő cikk a kuláküldözés áldozataira emlékezéssel kapcsolatosan nem vehető figyelembe más, a Polgári Válasz jelöltje tevékenységét bemutató cikként, mert a jelölt neve sehol sem szerepel, csupán egy képen név nélkül való megjelenése nem alkalmas a jelölt népszerűsítésére.
[55] A Ve. 152. § (4) bekezdése szerint a 2. § (1) bekezdés c) pontjának megsértése időszaki kiadvány esetén akkor állapítható meg, ha az legalább két egymást követő lapszám együttes vizsgálata alapján fennáll a megjelölt bizonyítékok alapján.
[56] A Kúria álláspontja szerint a Ve. szabálya csak úgy értelmezhető, hogy nem kell önálló, eredményes jogorvoslattal támadni valamennyi egymást követő lapszámot ahhoz, hogy a folytonosság a későbbi lapszám tekintetében megállapítható legyen. Így függetlenül attól, hogy a 13. lapszámra vonatkozóan a kérelmező kifogása nem vezetett eredményre, a Ve. 152. § (4) bekezdése szerinti feltétel szempontjából vizsgálható volt. Ellenkező értelmezés a Ve. 152. § (4) bekezdése szerinti megelőző lapszám vizsgálatát kizárná, ezzel a jogszabályi rendelkezést kiüresítené.
[57] Megtekintve a 13. lapszámot megállapítható, hogy a főoldal 1/3 területén fényképpel, szöveggel a kormánypárti jelölt szerepel, a 2. oldal felén szintén a kormánypárti jelölt sportszakmai tevékenységét bemutató cikk olvasható. A lapszám a kérelmezővel kapcsolatban semmilyen közlést nem tartalmaz.
[58] A Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja értelmében a választási eljárás szabályainak alkalmazása során érvényre kell juttatni a jelöltek és a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőséget.
[59] A Kúria eljáró tanácsa jelen ügyben is irányadónak tekintette a Kvk.IV.37.359/2014/2. számú végzésben foglaltakat, melyben rögzítette, hogy a választási kampány a jelölő szervezetek és jelöltek közötti verseny, amelynek kifejezett célja a választópolgári akarat befolyásolása, formálása, a választópolgárok meggyőződésének kialakítása. A kampányhoz kötődő jogegyenlőség követelménye az egyenlő esély elve, a választási kampány idején akkor érvényesül, ha a jelölő szervezetek és jelöltek számára azonosak azok az objektív, külső feltételek, amelyek mellett képesek választási üzeneteiket eljuttatni a választókhoz. Így külső, objektív feltétel egyebek mellett az, hogy azonos eséllyel férjenek hozzá azokhoz az eszközökhöz, alkalmazhassák azokat a technikákat, amelyek sikeresen és hatékonyan többszörözik meg a kommunikációk meggyőző erejét. Megbomlik a választási versengésbeli esélyegyenlőség akkor, ha valamely jelölő szervezet vagy jelölt a kampányidőszakában olyan támogatásban részesül, olyan segítséget kap, amely őt ésszerű indok nélkül privilegizálja más szervezetekhez és jelöltekhez képest. A választási versengés során megkérdőjelezi az egyenlő esélyek elvének érvényesülését az a tény, avagy látszat, amikor a helyi közhatalom a választási kampányban semleges pozícióját feladva az egyik jelölő szervezet vagy jelölt mellett tűnik fel.
[60] Jelen ügyben releváns, hogy a sajtótermék sem az érdemben vizsgált 14. lapszámában, sem az azt közvetlenül megelőző 13. lapszámban nem biztosította azonos módon a sajtótermékben való megjelenést a kérelmező számára. A kifogás nem irányult annak feltárására, hogy a kérelmezőn kívül más jelölt vonatkozásában a lapszám milyen megjelenést biztosított, így azt – erre irányuló kérelem hiányában – a Kúriának vizsgálnia nem kellett.
[61] Fent kifejtettek folytán a Kúria a TVB határozatával egyezően megállapította, hogy a K.L. Kft. által kiadott Kecskeméti Lapok sajtótermék 14. (2022. július 7-ei) lapszáma a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjába ütközően törvénysértő volt, ezért a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján a TVB határozatát helybenhagyta az abban megállapított jogkövetkezmények alkalmazása mellett. A Kúria egyezően a TVB-vel bírság kiszabását nem tartotta indokoltnak.
[62] Ezt meghaladóan a Kúria a felülvizsgálati kérelmet elutasította figyelemmel arra, hogy a Ve. 14. § (1) bekezdésére, Alaptörvény IX. cikk (3) bekezdésének, XXIV. cikk (1) bekezdésének és az EJEE 6. cikk 1. pontjának megsértésére a kérelmező felülvizsgálati kérelmét megelőzően nem hivatkozott. A Kúria csak olyan kérdésben folytathat le felülvizsgálati eljárást, amelyre fennáll a választási bizottság döntési kötelezettsége. A Ve. nem zárja ki, hogy más-más kérelmező adja be a kifogást, a fellebbezést vagy a bírósági felülvizsgálati kérelmet, azonban arra nincs lehetőség, hogy a korábbi eljárásban nem szereplő újabb jogszabálysértést jelöljön meg (Kvk.I.37.394/2014/2.).
[63] A fentiekben kifejtettekre figyelemmel a Kúria a rendelkező részben foglaltak szerint döntött.
A döntés elvi tartalma
[64] A kampányidőszakon kívül eső kampánytevékenység vizsgálatára, a Ve. alapelvi sérelmére alapított kifogás elbírálására hatáskör hiányában nincs lehetőség.
[65] A Ve. 151. § (5) bekezdése alapján nem vizsgálható érdemben a kifogás, ha az abban megjelölt internetes médiatartalom valamely más médiatartalom változatlan utánközlése, és a kifogást az eredeti médiatartalom közzétételétől számított három napon túl nyújtották be.
[66] A Ve. 152. § (4) bekezdése értelmében nem kell önálló, eredményes jogorvoslattal támadni valamennyi egymást követő lapszámot ahhoz, hogy a folytonosság a későbbi lapszám tekintetében megállapítható legyen. Így függetlenül attól, hogy egy korábbi lapszám tekintetében a kérelmező kifogása nem vezetett eredményre, a Ve. 152. § (4) bekezdése szerinti feltétel szempontjából vizsgálható.
Záró rész
[67] A Kúria a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 157. § (13) bekezdése szerint alkalmazandó Kp. 124. § (5) bekezdésének megfelelően tárgyaláson kívül bírálta el.
[68] A Kúria a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 45/A. § (5) bekezdés szerinti összegű eljárási illeték megfizetésére a Kp. 157. § (13) bekezdése, 35. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 101. § (1) bekezdése, 102. § (1) bekezdése értelmében a túlnyomórészt sikertelen jogorvoslati kérelemmel élő kérelmezőt kötelezte.
[69] A Kúria a kérelmező költségigényét elutasította az eljárás sommás, nemperes jellegére és arra figyelemmel, hogy kontradiktórius eljárás hiányában nincs a nemperes eljárásban olyan ellenérdekű fél, amely a költség megtérítésére kötelezhető lenne (Kp. 35. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 83. § (1) bekezdés).
[70] A Kúria határozata ellen a további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2022. július 26.
dr. Márton Gizella sk. a tanács elnöke
dr. Bernáthné dr. Kádár Judit sk. előadó bíró
dr. Darák Péter sk. bíró