A Kúria
végzése
Az ügy száma: Kvk.V.39.374/2022/3.
A tanács tagjai:
Dr. Márton Gizella a tanács elnöke
Ságiné dr. Márkus Anett előadó bíró
Dr. Darák Péter bíró
A kérelmező: kérelmező (cím1)
A kérelmező képviselője: dr. Cseh Dalma kamarai jogtanácsos
Az ügy tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező
A felülvizsgálni kért határozat: Nemzeti Választási Bizottság 219/2022. számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 219/2022. számú határozatának bírósági felülvizsgálat iránti kérelemmel nem támadott részét nem érinti, felülvizsgálati kérelemmel támadott rendelkezését részben megváltoztatja és megállapítja, hogy a …. megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét azzal, hogy a Mi Hazánk Mozgalom 2022. március 24-én kért, 25-én megismételt politikai hirdetésének közzétételét nem elfogadható indokra hivatkozva tagadta meg, a Mi Hazánk Mozgalomnak nem adott megfelelő tájékoztatást.
A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt 10.000 (tízezer) forint eljárási illeték az állam terhén marad.
A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A kérelmező, mint médiaszolgáltató (a továbbiakban: kérelmező vagy médiaszolgáltató) az Állami Számvevőszék honlapján (asz.hu/valasztasok) közzétett nyilvántartás szerint az országos népszavazáshoz kapcsolódóan a nyomtatott és elektronikus sajtótermékeiben biztosítja politikai hirdetés közzétételét. A kérelmező a 2022. április 3-i országgyűlési választásokhoz kapcsolódóan politikai hirdetés közzétételét nem vállalta.
[2] A Mi Hazánk Mozgalom (a továbbiakban: beadványozó) a 2022. április 3-án megtartandó országos népszavazáshoz kapcsolódó kampányidőszakban politikai hirdetés közzétételét kérte a kérelmezőtől. A kérelmezőtől a jelen ügyben érintett politikai hirdetéssel azonos tartalmú – de impresszum nélküli – politikai hirdetés közzétételét a beadványozó már 2022. március 14-én kérte, amelyre a kérelmező 2022. március 18-án azt válaszolta, hogy mivel értesült arról, hogy a beadványozó kifogást kíván előterjeszteni egy korábbi, részben eltérő adattartalmú politikai hirdetés megjelentetésére adott megtagadó válaszra tekintettel, ebben a függő jogi helyzetben a kifogás elbírálását követően tud dönteni az újabb politikai hirdetés közzétételéről. A beadványozó kifogására a Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) a 2022. március 23-án meghozott és közölt 193/2022. számú határozatával az ugyanilyen tartalmú (azaz a 2022. március 14-i adattartalmú – de impresszum nélküli –)politikai hirdetés kapcsán megállapította, hogy a médiaszolgáltató megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban Ve.) 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét azzal, hogy nem tette közzé a népszavazási kampányhoz kapcsolódó politikai hirdetést a jelölő szervezet által 2022. március 14-én kért tartalommal.
[3] Ilyen előzmények után a jelen ügyben a beadványozó a 2022. március 24-én 7 óra 28 perckor írt email-ben előterjesztett kérelmében – utalva a „csatolt politikai hirdetésére” –, és hivatkozva az NVB határozatára, mely szerint „jogosult a csatolt hirdetés megjelentetésére”, kérte annak közzétételét 1/4 vagy 1/8 oldalas méretben a kérelmező érdekeltségébe tartozó sajtótermék neve elnevezésű sajtótermékben, rákérdezve a lehetséges méretekre és az árakra.
[4] A beadványozó 2022. március 24-i adattartalmú hirdetése felső részében a Mi Hazánk Mozgalom országgyűlési képviselője és kormányfőjelöltje fotóval, névvel, országgyűlési képviselői, illetve kormányfőjelölti minősége, míg a politikai hirdetés alsó részén a Mi Hazánk Mozgalom logója került feltüntetésre. A politikai reklám felső részében a következő szöveg olvasható: „Április 3-án szavazzon nemmel!” A politikai reklám középen elhelyezett elemében az előző tartalomhoz képest egy betűmérettel nagyobb betűvel a következő szöveg olvasható: „A Mi Hazánk az egyetlen párt, mely...”, ezt követő sorban piros háttérrel jóval nagyobb méretű betűvel „...betiltaná az LMBTQ-felvonulásokat is” szöveg található.
[5] A beadványozó a jelen ügyben 2022. március 24-én, aznap másodszor, 14 óra 06 perckor írt emailt a kérelmezőnek, melyben jelezte, hogy a hirdetésre a szükséges impresszum elhelyezésre kerül, amint kiderül a hirdetés konkrét mérete.
[6] A kérelmező értékesítési igazgatója 2022. március 24-én 17 óra 23 perckor email-ben válaszolt a Mi Hazánk Mozgalom képviselőjének, mely szerint a kérelmező a csatolt (193/2022. számú) NVB döntés ellen jogorvoslattal kíván élni, ezért „– korábbi tájékoztatásuknak megfelelően – a jogorvoslati eljárás lezárulta után, annak kimenetele fényében tud döntést hozni a megjelentetéssel kapcsolatban”.
[7] A beadványozó a kérelmezőhöz 2022. március 25-én 13 óra 23 perckor írt email-ben előterjesztett kérelmében egy, csatolt, új hirdetésre hivatkozott és annak közzétételét kérte a kérelmező érdekeltségébe tartozó több sajtótermékben, köztük a sajtótermék neveben, valamint jelezte, hogy nem kívánja megvárni az előző ügy jogorvoslatának eredményét. Hozzátette: „Ez egy új hirdetés, ezzel bizonyára nincs fenntartásuk, vagy ha igen, micsoda?”.
[8] A csatolt politikai hirdetés (a továbbiakban: 2022. március 25-i adattartalmú politikai hirdetés) – eltérően a korábbi, 2022. március 24-i e-mailben közzétenni kért hirdetéstől –már tartalmazta az impresszumot, a legalsó részén a megrendelő névvel és székhelycímmel feltüntetésre került [Mi Hazánk Mozgalom (székhely: 1141 Budapest, Komócsy utca 5.)].
[9] A Kúria rendelkezésére álló iratanyagban a beadványozó 2022. március 25-én írt email-jére vonatkozóan nem található kérelmezői válasz.
[10] Mindezek után a beadványozó 2022. március 25-én 13 óra 36 perckor elektronikus úton kifogást terjesztett elő a NVB-hez, amelyben sérelmezte, hogy a kérelmező folyamatosan és ismételten megtagadta politikai hirdetéseinek megjelentetését. Kifogásához csatolta a kérelmező és a közte a politikai hirdetés közzétételével összefüggésben keletkezett levelezést.
[11] Állította, hogy 2022. március 24-én, tekintettel az NVB 193/2022. számú határozatára, ismételten kérte a kérelmező értékesítőjét, hogy ezúttal az impresszumot is tartalmazó újabb hirdetését jelentesse meg, de a kérelmező médiaszolgálató a 2022. március 24-i válaszában a kérésnek ismételten nem tett eleget, arra utalva, hogy a hivatkozott NVB határozattal szemben jogorvoslati eljárást kíván kezdeményezni. Álláspontja szerint egyrészt, függetlenül az NVB határozat jogerőre emelkedésétől, a hirdetést közzé kell tenni, másrészt ez egy új tartalmú hirdetés, új ügy. A kérelmező a magatartásával szándékosan akadályozni törekedett a hirdetéseinek megjelentetését, ezzel szándékosan és ismételten megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét.
[12] Kifogásában kérte, hogy az NVB a kifogásnak adjon helyt, a Ve. 218. § (2) bekezdése szerint állapítsa meg a jogsértés tényét, a jogsértőt tiltsa el a további jogszabálysértéstől, és a jogsértés folyamatos és ismétlődő jellegére tekintettel szabjon ki bírságot a kérelmezővel szemben.
A Nemzeti Választási Bizottság döntése
[13] A NVB a 2022. március 28-án meghozott 219/2022. számú határozatával a kifogásnak részben helyt adott, és megállapította, hogy a médiaszolgáltató megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét azzal, hogy nem tette közzé a Mi Hazánk Mozgalom politikai hirdetését a jelölő szervezet által 2022. március 24-én kért tartalommal. Az NVB a jogsértőt eltiltotta a további jogsértéstől. Az NVB a kifogást egyebekben (a bírság kiszabására irányuló részében) elutasította.
[14] Megállapította, hogy a kérelemhez csatolt hirdetés megfeleltethető volt a Ve. 146. § b) pontja szerinti politikai hirdetésnek, a jogvita tárgya ezért a 2022. április 3-ára kitűzött országos népszavazás kapcsán közzétenni kívánt politikai hirdetés volt. Azáltal, hogy a kérelmező vállalta a Ve. 148. §-a alapján népszavazási kampányidőszakban politikai hirdetés közzétételét, ezzel vonatkoztak rá a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) és a Ve. által szabályozott, a politikai hirdetés közzétételére vonatkozó szabályok, amelyek miatt az előírt kötelezettségek is vonatkoztak rá, magatartását a hivatkozott jogszabályokhoz kellett igazítania. A kúriai joggyakorlatra utalva hivatkozott arra, hogy a jog által biztosított eszközöket, így a fizetett politikai hirdetést is csak a törvényi rendelkezésekkel összhangban állóan lehet használni. A kampány célja a szavazók döntésének befolyásolása, amelyben a résztvevőkre azonos törvényi követelmények vonatkoznak (Kvk.V.37.849/2016/3., Kvk.IV.37.359/2014/2.).
[15] Rögzítette, hogy a jelen esetben közzétenni kért politikai hirdetés lényegi tartalmában és megjelenésében megegyezik az előző ügyben benyújtott (2022. március 14-i adattartalmú) politikai hirdetéssel. A 193/2022. számú határozatával a 2022. március 14-i adattartalmú politikai hirdetés vonatkozásában megállapította a kérelmező jogsértését, a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pont szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének azzal történő megsértését, hogy a kérelmező a beadványozó politikai hirdetését nem tette közzé. Hangsúlyozta, hogy hivatalos tudomása van arról, hogy a kérelmező a 193/2022. számú határozattal szemben bírósági felülvizsgálati kérelemmel élt. Kiemelte, hogy a jelen ügyben a kérelmező azért nem jelentette meg a beadványozó újabb politikai hirdetését, mert a közzététellel kapcsolatos döntését a jogorvoslati eljárás eredményétől kívánta függővé tenni.
[16] Az NVB mindezek alapján megállapította, hogy az a körülmény, hogy a 193/2022. számú határozattal szemben jogorvoslati eljárás van folyamatban, nem hat ki a kérelmező médiaszolgáltató magatartása törvényességének megítélésére; döntenie kellett a rendelkezésre álló bizonyítékok, a figyelembe vehető köztudomású tények és hivatalosan ismert tények alapján, a hatályos jogi környezetnek megfelelően. Megjegyezte ugyanakkor, hogy az idő múlásának a választási eljárás során komoly jelentősége van, a jogorvoslati eljárásra hivatkozással történő késleltetett megjelentetés – a kampányidőszak lezárulása miatt – adott esetben a beadványozó jogainak kiüresítéséhez vezethet.
[17] A fentiek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a kérelmező megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét azzal, hogy a beadványozó által 2022. március 24-én kért politikai hirdetést sem tette közzé.
[18] A bírság kiszabására azonban nem látott lehetőséget, figyelemmel arra, hogy a 193/2022. számú határozatban foglalt kötelezés még nem emelkedett jogerőre.
A Kúria döntése az NVB 193/2022. számú határozatával kapcsolatban
[19] A médiaszolgáltató (aki a jelen ügyben is kérelmező) bírósági felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria a 2022. március 29-én kelt Kvk.II.39.355/2022/3. számú végzésével az NVB 193/2022. számú határozatát részben megváltoztatta és megállapította, hogy a kérelmező megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét azzal, hogy a Mi Hazánk Mozgalom 2022. március 14-i adattartalmú politikai hirdetésének közzétételét nem valós indokra hivatkozva tagadta meg. Ezt meghaladóan az NVB határozatát helybenhagyta. A politikai hirdetést – tartalma, megjelenítése, üzenete alapján – nem a népszavazáshoz, hanem az ugyanakkor tartandó országgyűlési választásokhoz kapcsolódó politikai hirdetésnek tekintette és ehhez mérten vizsgálta a médiaszolgáltató megjelentetési kérelemre adott válasza jogszerűségét. Megállapította – a jelen üggyel azonos körben –, hogy a kérelmező nem adott megfelelő tartalmú tájékoztatást, mert általánosságban jelölte meg a közzététel akadályát (az „jogszabálysértő”), illetve a közzététel szempontjából irreleváns körülményre (a jogorvoslati eljárás folyamatban léte) hivatkozott, nem tájékoztatta a beadványozót az elutasítás felülvizsgálati kérelemben hivatkozott valós (nem népszavazási kampánnyal kapcsolatos politikai hirdetés, nem felel meg a Ve. 148. § (2) bekezdésében foglaltaknak) okáról. A jogsértést a médiaszolgáltató a tájékoztatás elégtelen tartalmával, nem a valós indokot tartalmazó közlésével követte el.
A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem
[20] Az NVB 219/2022. számú határozatával szemben a médiaszolgáltató felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, amelyben – a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontjára hivatkozással – annak részbeni, a kifogásnak helyt adó részének a megváltoztatását, és a kifogásnak teljes egészében, azaz a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjának megsértése tárgyában való elutasítását is kérte. Álláspontja szerint az NVB határozata a Ve. 148. § (2) és (4) bekezdéseit és a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontját sérti.
[21] Érvelése szerint médiaszolgáltatóként kizárólag a népszavazás kampányidőszakában a népszavazással kapcsolatos politikai hirdetés közzétételére jogosult. A jelen ügyben vizsgálandó hirdetés azonban – az alábbiakban is kifejtettekre figyelemmel –, nem népszavazáshoz kapcsolódó politikai hirdetés, ezért annak közzétételét jogosult volt megtagadni. Mivel a Ve. nem tartalmaz olyan szabályt, amely kizárná a médiaszolgáltató felelősségét az általa közzétett politikai tartalmak terén, ezért kiadóként vizsgálhatja, sőt vizsgálni köteles a politikai hirdetés tartalmát, és megtagadhatja annak közzétételét, ha annak tartalma sérti a Ve. alapelvi rendelkezéseit. Utalt e körben a Kúria választási és népszavazási eljárásokkal kapcsolatos jogorvoslat tárgyában létrejött joggyakorlat-elemző csoportja 2018 januárjában közzétett összefoglaló véleményére, amely megerősítette, hogy a kiadó vizsgálhatja és vizsgálni köteles a politikai hirdetés tartalmát. Kiemelte, hogy az NVB 193/2022. számú határozatának bírósági felülvizsgálata során a Kúria a Kvk.II.39.355/2022/3. számú végzésében ugyanezt a megállapítást tette.
[22] Hangsúlyozta, hogy a Kúria által a Kvk.II.39.355/2022. számú ügyben vizsgált 2022. március 14-én közzétenni kért és a tárgyi ügyben 2022. március 24-én közzétenni kért politikai hirdetés – melyeket csatolt – megegyeznek, ezért a közzétételük megtagadása is azonosan ítélhető meg, bírálható el. Ebből következően a jelen ügyben érintett hirdetés a Ve. 146. § b) pontja szerinti definíció alapján nem minősül egyértelműen és kizárólag az országos népszavazási kampánnyal kapcsolatban közzétenni kívánt politikai hirdetésnek, mert bár tartalmazta a népszavazásra feltett kérdésre a beadványozó által népszerűsítendő választ („nem”), de a politikai hirdetés – jóval nagyobb betűmérettel, mint a népszavazási kampányra vonatkozó tartalom – feltüntette a megrendelő párt kampányígéretét, azaz azt, hogy „a Mi Hazánk az egyetlen párt, amely betiltaná az LMBTQ felvonulásokat is”. Továbbá a politikai hirdetésben megjelent a párt kormányfőjelöltje, valamint országgyűlési képviselője nagyméretű képmással és névvel is, megjelent a jelölő szervezet neve és emblémája, amely összességében a jelölő szervezet népszerűsítését szolgálta. A politikai hirdetésen nem került feltüntetésre a megrendelő neve, lakóhelye és székhelye, azaz a hirdetés nem felelt meg a Ve. 148. § (2) bekezdésében foglaltaknak. A tárgyi politikai hirdetés alkalmas volt arra, hogy a választói akaratot az országgyűlési választásokkal kapcsolatban befolyásolja, amely a beadványozónak az országgyűlési választásokkal kapcsolatos kampánytevékenységének, s nem csupán a népszavazással kapcsolatos kampánytevékenységnek minősül.
[23] Felülvizsgálati kérelméhez csatolta a Mi Hazánk Mozgalom országgyűlési választási plakátját, állítva, hogy az formai jegyeiben – az „április 3-án szavazzon nemmel” feliraton kívül – megegyezik a népszavazási kampányban közzétenni kívánt hirdetéssel.
[24] Hivatkozása szerint a Kúria azt rögzítette az említett végzésében, hogy „a vizsgált politikai hirdetésben a népszavazáshoz kapcsolódó politikai üzenet összemosódik az országgyűlési választáshoz kapcsolódó politikai üzenettel, az egyúttal a jelölő szervezet országgyűlési választásokhoz kapcsolódó kifejezett (és nemcsak az egyidejűségből eredő szükségszerű módon történő) népszerűsítését is szolgálja, amely politikai hirdetés közzétételére a médiaszolgáltató nem jogosult.”
[25] A 2022. március 14-én és 2022. március 24-én közzétenni kért politikai hirdetések egyezőségére tekintettel vitatta a kifogásban szereplő azon megállapítást, hogy 2022. március 24-én új tartalmú hirdetés megjelentetését kérte volna a beadványozó és új ügy keletkezett volna.
[26] Kifejtette, hogy a beadványozónak a kiadó külön erre vonatkozó tájékoztatása nélkül is tudomása kellett, hogy legyen arról, hogy a hirdetése nem felel meg a jogszabályoknak, mert az NVB a 193/2022. számú határozatában megállapította, hogy a politikai hirdetés a Ve. 148. § (2) bekezdésében foglaltaknak nem felelt meg, nem tartalmazta a megrendelő nevét és székhelyét.
[27] Álláspontja szerint a hivatkozott két politikai hirdetés egyezőségére figyelemmel, jogszerű volt az eljárása, hogy meg kívánta várni a 193/2022. számú NVB határozat bírósági felülvizsgálatának eredményét, a Kúria Kvk.II.39.355/2022/3. számú végzése „res iudicata”-nak minősül a politikai hirdetés jogi értékelése tekintetében.
[28] Összegezve állította, mivel a politikai hirdetés országgyűlési választással kapcsolatos politikai hirdetésnek minősült, annak a kérelmező általi közzététele jogellenesnek minősülne. Mindezekre tekintettel a közzététel megtagadása jogszerű volt, nem sértette meg a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontját. Utalt arra ezen felül, hogy a politikai hirdetés nem tartalmazta a Ve. 148. § (2) bekezdése szerinti kötelező tartalmi elemeket, mely körülményt az NVB indokolatlanul figyelmen kívül hagyott, ezért az NVB határozata sérti a Ve. 148. § (2) és (4) bekezdését is.
[29] A Kúria az ügyben kifogást előterjesztő jelölő szervezetet email útján értesítette a bírósági felülvizsgálati eljárásról, és nyilatkozattételi lehetőséget biztosított a beadványozónak. A beadványozó nyilatkozatot nem tett.
A Kúria döntése és jogi indokai
[30] A felülvizsgálati kérelem – az alábbiak szerint – nagyobb részben alapos, kisebb részben alaptalan.
[31] A Kúria a bírósági felülvizsgálat iránti kérelem keretei között vizsgálhatja felül az NVB határozatát. Mivel a felülvizsgálati kérelem nem támadta a 219/2022. számú NVB határozatnak a bírság kiszabásának mellőzésével kapcsolatosan a kifogást elutasító rendelkezését, a Kúria ezt nem vizsgálhatta, döntésével nem érinthette.
[32] A Kúria a kérelmező érintettségét megállapította, a felülvizsgálati kérelem a tartalmi, alaki követelményeknek megfelelő volt, ezért azt a Kúria érdemben vizsgálta.
[33] A felülvizsgálati kérelemben a kérelmező kizárólag a közzétenni kért politikai hirdetés megjelentetésének megtagadásával összefüggésben a terhére rótt Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja miatti jogsértés megállapítása okán támadta a döntést, így a Kúria is csak ebben a körben vizsgálta az NVB határozatát.
[34] A Kúria előre bocsátja, hogy a rendelkezésre álló iratok alapján az volt megállapítható, hogy a beadványozó a kifogásában a már impresszummal ellátott politikai hirdetés közzétételének a megtagadását sérelmezte, és ehhez a kérelmező 2022. március 24-én adott válaszát társította. Ugyanakkor a jelen végzés tényállásában írtak szerint a kérelmező a 2022. március 24-i adattartalommal közzétenni kért politikai hirdetés iránti igényre – amelynek kapcsán a beadványozó jelezte, hogy impresszummal is ellátja, mihelyt a méretet megtudja –, adta azt a választ, hogy a jogorvoslati eljárásra tekintettel nem jelenteti azt meg, míg a 2022. március 25-i adatartalmú – beadványozó által már impresszummal ellátott – politikai hirdetés közzététele iránti igényre a médiaszolgáltató részéről nem érkezett válasz. A Kúria mindezek alapján egy, impresszummal ellátott hirdetés megjelentetésének bejelentéseként értékelte a beadványozó és a médiaszolgáltató közti levelezést. A Kúria ennek megfelelően vizsgálta a kérelmező magatartását, az ugyanarra, impresszummal ellátott hirdetésre vonatkozó válaszát.
[35] Hangsúlyozza a Kúria, hogy a jelölő szervezet politikai hirdetés megjelentetését többször is kérheti, ha korábbi ilyen tárgyú igényét a médiaszolgáltató nem teljesíti, az újabb megjelentetés iránti igény bejelentése újabb kérelemnek (új ügynek) minősül, mellyel minden esetben a médiaszolgáltatónak - az igény megvizsgálásától kezdve az új kérelemre vonatkozó válasz megadásáig – foglalkoznia kell.
[36] A Kúria azt is rögzíti, hogy a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 32. § (1) bekezdés b) pontja alapján köti a Kúria másik tanácsa által hozott Kvk.II.39.355/2022/3. számú végzésben foglalt azon minősítés, hogy az a politikai hirdetés, amely több politikai üzenetet hordoz, nem minősül kizárólag népszavazáshoz kapcsolódó politikai hirdetésnek, mely körülményt a kizárólag a népszavazáshoz kapcsolódó politikai hirdetés közzétételét vállaló médiaszolgáltató köteles vizsgálni és ha a hirdetés az országgyűlési választáshoz kapcsolódó politikai üzenetet is hordoz, ezen az alapon annak megjelentetését jogszerűen megtagadhatja.
[37] A Kúria a fentiekre is figyelemmel, az NVB előtti eljárás iratait, a kifogást, az ahhoz kapcsolódó, közzététellel összefüggésben keletkezett levelezést, a felülvizsgálati kérelmet és annak mellékleteit megvizsgálva, összességében értékelve megállapította, hogy a 2022. március 24-i és a 2022. március 25-i adattartalmú politikai hirdetések egyezőek voltak, a március 25-i kérelemhez csatolt, megjelentetni kért hirdetés adatai alapján tartalmaztak impresszumot, így azokat egy hirdetésnek tekintve, azzal kapcsolatban a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglaltak megsértése – az alábbiak miatt – nem azért róható fel a kérelmezőnek, mert nem tette közzé az országgyűlési választással kapcsolatos politikai hirdetést, hanem a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában rögzített jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elve azáltal sérült, hogy a kérelmező nem tájékoztatta megfelelően, a valós okra utalással a politikai hirdetést közzétenni szándékozó Mi Hazánk Mozgalmat arról, hogy miért teljesíthetetlen ez a kérelme. A megtagadás indokaként a jogorvoslati eljárásra való hivatkozás irreleváns körülmény volt, erre alapozva a megtagadás nem volt jogszerű. Megjegyzi a Kúria, hogy azt nem vonja kétségbe, hogy a médiaszolgáltató – jogorvoslati eljárás folyamatban létére vonatkozó okra – hivatkozása mögött a megtagadás hátterében az a megfontolás állhatott, amelyre a felülvizsgálati kérelemben már hivatkozás történt, de az is tény, hogy a médiaszolgáltató a beadványozóval ezt az okot nem közölte.
[38] A Kúriának a felülvizsgálati kérelem elbírálása során elsődlegesen az eljárásának kereteit illetően abban a kérdésben kellett döntenie, hogy amennyiben az NVB a felülvizsgálattal támadott határozatában nem tért ki arra, hogy a Ve. 148. § (2) bekezdése szerint a politikai hirdetésben fel kell tüntetni a megrendelőjének nevét és lakóhelyét/székhelyét, és ezt a körülményt nem vizsgálta, a kérelmező hivatkozhat-e a felülvizsgálati kérelmében a Ve. 148. § (2) bekezdése sérelmére, illetve további, NVB által nem vizsgált jogi érveket felhozhat-e a magatartása kimentésére.
[39] A Kúria álláspontja szerint az NVB és a Kúria előtti eljárás sajátosságaiból, valamint a Ve. 225. §-ának megfogalmazásából, azaz az új tények, bizonyítékok hivatkozását megengedő szabályból következik, hogy a kérelmező, aki nem került bevonásra az NVB előtti eljárásba, utóbb hivatkozhat a Ve. 148. § (2) bekezdése sérelmére, és érdemi vizsgálat tárgyát képezheti a vizsgált politikai hirdetés országgyűlési választásokhoz kapcsolódó tartalomra történő hivatkozás megfelelősége is.
[40] A Kúria megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelemben a kérelmező megalapozottan állította, hogy a médiaszolgáltató vizsgálni köteles, hogy a politikai hirdetés megfelel-e Ve.-nek. A Kúria a hivatkozott Kvk.II.39.355/2022/3. számú végzésében foglaltakból e körben kiemeli a következőket: „a kúriai gyakorlat szerint a médiaszolgáltató vizsgálhatja, sőt, vizsgálni köteles a politikai hirdetés választási eljárási törvénynek való megfelelőségét. A Kúria Knk.IV.37.658/2019. számú döntése elvi éllel tartalmazza ezt a megállapítást, igaz, a politikai reklámmal összefüggésben, és ugyanezen elvet rögzíti az Mttv. 32. § (3) bekezdése is, amikor kimondja, hogy választási kampányidőszakban a választási eljárásról szóló törvény szabályai szerint lehet politikai reklámot médiaszolgáltatásban közzétenni. [..] A politikai reklám tartalmáért a médiaszolgáltató nem felel. Amennyiben a politikai reklám közzétételére irányuló igény megfelel a választási eljárásról szóló törvényben foglaltaknak, úgy mérlegelés nélkül köteles közzétenni azt. A Kúria ezt az elvet a politikai hirdetés közzétételére is alkalmazandónak ítéli, tekintve, hogy a médiaszolgáltató – azzal, hogy vállalta a politikai hirdetés megjelenítését népszavazási kampányban – a Ve. rendelkezései hatálya alá került, magatartását köteles e szabályokhoz igazítani. A médiaszolgáltató kérelmező tehát vizsgálhatta a politikai hirdetés Ve. 148. § (2) bekezdésének való megfelelését, és amennyiben úgy ítélte meg, hogy a politikai hirdetés a Ve. 148. § (2) bekezdése szerinti tartalomnak nem felel meg, megtagadhatta a politikai hirdetés közzétételét.”
[41] A Kúria a jelen ügy tényállása alapján megállapította, hogy a politikai hirdetés a fentiekben kifejtettek okán impresszumot tartalmazott, így a felülvizsgálati kérelemben állított Ve. 148. § (2) bekezdés megsértésére való hivatkozás alaptalan volt.
[42] Közös volt azonban a jelen ügyben érintett politikai hirdetésben és a Kúria Kvk.II.39.355/2022/3. számú végzésében vizsgált, a beadványozó 2022. március 14-i adattartalmú politikai hirdetésében, hogy lényegi tartalmukat és üzenetüket tekintve egyezőek voltak, melyről a Kúria korábbi végzésében megállapította: az a politikai hirdetés, amely vegyes adattartalmú politikai üzenetet hordoz, nem minősül kizárólag népszavazáshoz kapcsolódó politikai hirdetésnek, mely körülményt a médiaszolgáltató köteles vizsgálni és ezen az alapon a megjelentetést jogszerűen megtagadhatja. A hivatkozott kúriai végzés a [35]-[36], [38]-[39] bekezdéseiben rögzítette, hogy „az a médiaszolgáltató, amely 2022-ben csak a népszavazáshoz kapcsolódó politikai hirdetések közzétételét vállalta, az nem jelentethet meg az országgyűlési választásokkal kapcsolatos politikai hirdetést. Ez az értelmezés vezethető le a Ve. 148. § (4) bekezdésében foglaltakból, tekintve, hogy a médiaszolgáltató bejelentésében pontosan meg kell jelölni, hogy a népszavazási vagy az országgyűlési választási kampányhoz kapcsolódó politikai hirdetést kíván-e megjelentetni, milyen árjegyzék alapján és az ÁSZ is külön-külön (népszavazás-választás) tartja nyilván az egyes médiaszolgáltatókat. A médiaszolgáltató kérelmező emiatt vizsgálhatta azt is, hogy a kérdéses politikai hirdetés népszavazáshoz vagy az országgyűlési választáshoz kapcsolódó politikai hirdetés. […] a kérdésnek a vizsgálata azonban mindig gondos mérlegelést igényel a médiaszolgáltató részéről. Abban a különös helyzetben, hogy 2022-ben az országgyűlési választás és a népszavazás azonos időpontra esik, szükségszerű, hogy a népszavazáshoz kapcsolódó politikai hirdetések során egy párt és jelölő szervezet politikai hirdetése egyidejűleg felerősítheti a jelölő szervezet országgyűlési választási kampányát is. Erre figyelemmel is az elhatárolást a Kúria álláspontja szerint annak a kérdésnek a tisztázása jelenti, hogy az adott politikai hirdetésnek mi a fő üzenete. Ezért […] vizsgálta, hogy a tárgyi politikai hirdetés fő üzenete vajon a hirdetés felső sorában szereplő nemmel történő szavazásra buzdítás, vagy – a kormányfőjelölt személye és pozíciója feltüntetésére és a párt egyébként más országgyűlési választáshoz kapcsolódó politikai hirdetésénél használt szlogennel való azonosság miatt – országgyűlési választási üzenet-e.”
[43] A Kúria a jelen ügyben érintett közzétenni kért politikai hirdetés vizsgálatát elvégezve, azonosan a másik ügyben tett megállapítással, - figyelemmel arra a sajátos helyzetre, hogy a 2022. évi országgyűlési választások napján országos népszavazást is tartanak – rögzíti, hogy ezt a politikai hirdetést összevetve a kérelmező által megjelölt, Mi Hazánk Mozgalom részéről alkalmazott országgyűlési választási plakát tartalmával és megjelenésével, megállapítható: a plakát nem tér el a tárgyi ügyben vizsgált politikai hirdetések formai jegyeitől, kizárólag a felső sorban feltüntetett „nem”-mel történő szavazásra buzdítás terén. Mind a plakáton, mind az érintett megjelentetni kért politikai hirdetéseken a Mi Hazánk Mozgalom kormányfőjelöltje –az országgyűlési választásokhoz kapcsolódó minőségében – jelenik meg, és a politikai hirdetések a központi helyen és meghatározó betűmérettel használják az országgyűlési választásokra készült plakátok szlogenfordulatát („a Mi Hazánk az egyetlen párt, amely betiltaná...”), ezzel nem a népszavazási kérdést, hanem a jelölő szervezetet és annak politikai célkitűzéseit helyezik a középpontba. A Kúria megállapította, hogy a vizsgált politikai hirdetésben a népszavazáshoz kapcsolódó politikai üzenet összemosódik az országgyűlési választáshoz kapcsolódó politikai üzenettel, az egyúttal a jelölő szervezet országgyűlési választásokhoz kapcsolódó kifejezett (és nemcsak az egyidejűségből eredő szükségszerű módon történő) népszerűsítését is szolgálja, amely politikai hirdetések közzétételére a médiaszolgáltató nem jogosult. A fentiekből következően a kérelmező az ilyen politikai hirdetés kapcsán jogszerűen járt el, hogy azt nem tette közzé.
[44] A Kúria álláspontja szerint azonban – a fentiek ellenére – a kifogást tevő alappal sérelmezte, hogy a médiaszolgáltató kérelmező a jelölő szervezet közzétételi kérelmére vonatkozóan nem adott megfelelő tartalmú tájékoztatást. Emiatt a jogsértés abban nyilvánul meg, hogy a kérelmező nem tájékoztatta a kifogást előterjesztőt az elutasítás felülvizsgálati kérelemben hivatkozott valós okáról. Nem állja meg a helyét a kérelmező azon érvelése, hogy a beadványozónak a tájékoztatása nélkül is tudomással kellett bírnia arról, hogy a hirdetése nem felel meg a jogszabályoknak, figyelemmel az NVB 193/2022. számú határozatára. A Kúria kiemeli, hogy a 193/2022. számú NVB határozat a Ve. 148. § (2) bekezdésében foglaltaknak való megfelelésről azt állapította meg, hogy az nem volt tárgya az eljárásának. Másrészt a médiaszolgáltató kötelezettsége, hogy a beadványozó közzététel iránti igényére a tájékoztatást a megfelelő indokkal adja meg, amennyiben nem lát jogszerű lehetőséget a politikai hirdetés megjelentetésére.
[45] A Kúria mindezek alapján megállapította, hogy a kérelmező médiaszolgáltató a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét azzal sértette meg, hogy a politikai hirdetés közzétételét irreleváns indokra alapozva tagadta meg, nem adott megfelelő tartalmú tájékoztatást. A médiaszolgáltató ugyanis a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti alapelv szerint köteles arra, hogy ha a kért politikai hirdetés közzétételét annak jogsértő volta miatt nem tudja teljesíteni, akkor jelölje meg az általa azonosított valós indokot. A tájékoztatásnak ki kellett volna terjednie arra, hogy a médiaszolgáltató a politikai hirdetés tartalmát miként minősítette, azt kellett volna közölnie, hogy országgyűlési választásokhoz kapcsolódó politikai hirdetés közzétételére nem jogosult. E tájékoztatás elmaradásával a médiaszolgáltató magatartása nemcsak a jogsértő közzétételt akadályozta meg (amely jogszerű magatartása lett volna), de a Mi Hazánk Mozgalmat olyan helyzetbe hozta, hogy nem tudta megfelelően és időben korrigálni politikai hirdetésének tartalmát annak érdekében, hogy politikai üzenete a népszavazáshoz kapcsolódó kampányban a választókhoz – a választási kampányidőszakra tekintettel időben – eljuthasson.
[46] Mindezek alapján a Kúria az NVB határozatának felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érintve, a felülvizsgálati kérelemmel támadott rendelkezését az Nsztv 1. § (1) bekezdése alapján is alkalmazandó Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontja alkalmazásával a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján részben megváltoztatta.
A döntés elvi tartalma
[47] A médiaszolgáltató a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti alapelv szerint köteles arra, hogy ha a kért politikai hirdetés közzétételét annak jogsértő volta miatt nem tudja teljesíteni, akkor jelölje meg az általa azonosított valós indokot; nem releváns indokra nem hivatkozhat.
Záró rész
[48] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228. § (2) bekezdése, a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 157. § (13) bekezdése szerint alkalmazandó Kp. 124. § (5) bekezdésének megfelelően tárgyaláson kívül bírálta el.
[49] A felülvizsgálati kérelem részben alapos volt, erre figyelemmel a Kúria úgy rendelkezett, hogy a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A. § (5) bekezdése szerint megállapított összegű nemperes eljárási illeték a Kp. 35. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. vi CXXX. törvény 102. § (6) bekezdése alapján az állam terhén marad.
[50] A végzés ellen a további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése kizárja.
Budapest, 2022. április 4.
Dr. Márton Gizella s.k. a tanács elnöke
Ságiné dr. Márkus Anett s.k. előadó bíró
Dr. Darák Péter s.k. bíró