A Kúria
végzése
Az ügy száma: Kvk.V.39.373/2022/5.
A tanács tagjai:
Dr. Darák Péter a tanács elnöke
Dr. Demjén Péter előadó bíró
Dr. Márton Gizella bíró
A kérelmező: Fidesz-Magyar Polgári Szövetség
A kérelmező képviselője: Biczi és Turi Ügyvédi Iroda eljáró ügyvéd: dr. Biczi Tamás László ügyvéd
I. rendű érintett: Demokratikus Koalíció
II. rendű érintett: Párbeszéd Magyarországért Párt
III. rendű érintett: magánszemély
Az ügy tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: kérelmező
A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Nemzeti Választási Bizottság 2022. március 28. napján kelt 217/2022. számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 217/2022. számú határozatát helybenhagyja.
A nemperes eljárás illetéke az állam terhén marad.
A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A III.rendű érintett magánszemély választópolgár (a továbbiakban: kifogást előterjesztő) 2022. március 25-én postai úton kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: NVB) a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 208. §-a alapján, a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt, a választás tisztaságának megóvása, c) pontjában foglalt esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között, illetve e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvek megsértése miatt.
[2] A kifogást előterjesztő előadta, hogy az I. és II. rendű érintett, mint az országgyűlési képviselők 2022. évi általános választásán jelölő szervezetként jogerősen nyilvántartásba vett jelölő szervezetek, további 4 jelölő szervezettel 106 országgyűlési egyéni választókerületben közös egyéni jelöltet állított, továbbá közös pártlistát jelentett be, melyet az NVB nyilvántartásba vett. A jelölő szervezetekre vonatkozik az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló 2013. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Kftv.) 7. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt az a szabály, ami a választási kampánytevékenységgel összefüggő kiadások finanszírozására jelöltenként 5.000.000 Ft értékű felső határt állapít meg és amely összeg a Kftv. 7. § (2) bekezdése alapján összesen 5.914.477 Ft. A Kftv. 7. § (4) bekezdése szerint a jelöltet és listát állító jelölőszervezet a kampányra összesen 1.176.900.000 Ft-ot fordíthat. Kifogása 3. számú mellékletében szerepeltette azon jelölteket, akik az I. és II. rendű érintett képviseletében a 6 jelölő szervezet által állított közös országos listán szerepelnek, 30 képviselőjelölt (az egyéni választókerületeket is megjelölte ahol a képviselőjelölt a választáson indul) rendelkezik nyilvános Facebook oldallal, amelyeken a megjelenő tartalmakat a kampányidőszakban is folyamatosan fizetett hirdetések népszerűsítik.
[3] A kifogáshoz bizonyítékként mellékelt 109, a M. Hirdetéstár-jelentés oldaláról készült képernyőfotót és 1 a kormanyvaltas2022.eu honlap oldaláról készített képernyőfotót, amelyek alapján szerinte az elmúlt 30 napban az I. rendű érintett Facebook oldalát 399.998 Ft, azon belül az elmúlt 7 napban 132.450 Ft értékben hirdette a kormanyvaltas2022.eu nevű internetes honlap. Szerinte az érintett 30 képviselőjelölt külső finanszírozók által fizetett hirdetéseinek értéke az elmúlt 30 napban 15.305.259 Ft, az elmúlt 7 napban pedig 6.797.241 Ft.
[4] Szerinte ezzel az I. és II. rendű érintett olyan tevékenységet folytat, amely a kampánykiadásokat korlátozó rendelkezések megkerülésére irányul azáltal, hogy külső, tőlük látszólag független finanszírozót vonnak be a kiadások fedezésébe, és ezzel olyan mértékben tudják megnövelni hirdetéseik elérését, ami törvényes keretek között nem volna lehetséges és olyan előnyhöz jutottak, ami a többi képviselőjelölt számára nem elérhető. Ezáltal sérül a Kftv. 7. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott, a választási kampánytevékenységgel összefüggő kiadások finanszírozására vonatkozóan 5.000.000 Ft-os felső határt megállapító szabály. Ezen keresztül sérül a választás tisztaságának megóvását előíró alapelv is, mivel azzal, hogy az érintett egy tőle látszólag független honlapot von be a kiadások fedezésére, csökken a kampányfinanszírozás átláthatósága. Sérül az esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezet között is, mivel a honlap igénybevételével az érintett olyan lehetőséget kap a törvényben meghatározott költési korlátok átlépésére, amely más jelöltek számára nem adott. A jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelve szintén sérül, mivel a kampánytevékenységgel összefüggő kiadások finanszírozása kizárólag a jelölt és a jelölő szervezet joga, harmadik személyek ebben nem vehetnek részt.
[5] A Kftv. sérelmének a Ve. alapelveivel való összefüggésével kapcsolatban hivatkozott az NVB 98/2022. és 129/2022. számú határozataira – amelyekben az NVB megállapította, hogy a Kftv. sérelmére vonatkozó kifogások elbírálására a választási bizottságoknak nincs hatásköre – és a Kúria Kvk.III.39.264/2022/4. számú végzésére, szerinte azonban ez a gyakorlat nem fenntartható. Ennek alátámasztására hivatkozott a Kúria Knk.VII.37.918/2018/2. számú határozatára, miszerint a Kftv. önmagában nem minősül választásra irányadó jogszabálynak, csak ha a választásra irányadó jogszabály közvetlenül érintett, ami jelen ügyben megvalósul, mivel közvetlenül kimutatható a Kftv. megsértésének hatása a jelöltek közötti versenyre.
[6] A Kftv. sérelmének a Ve. alapelveivel való összefüggésével kapcsolatban analógiaként a nevelési intézményekben folytatott választási kampány kérdését érintő Kvk.II.37.395/2014/2. számú határozatot hivatkozta, amelyben a Kúria úgy foglalt állást, hogy a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) megszegése alapot ad a választási eljárás alapelvei sérelmének megállapítására. A Kftv. jelen ügyben megvalósult sérelme egyértelműen és közvetlenül kihat a választási versenyre, a választási eljárás integritására, és ezáltal – ugyanúgy, mint a fenti kúriai döntésben – a választási eljárás alapelveinek megsértése megállapítható.
[7] Az általa hivatkozott értékben hirdetésként a Facebook közösségi oldalon a jelölő szervezetek által megjelenített bejegyzések mindegyikét a kormanyvaltas2022.eu és a kormanyvaltok.hu honlapon finanszírozták, ami egyértelművé teszi, hogy a jelölő szervezetek, valamint a képviselőjelöltek oldalán a Kftv. szerinti felső költséghatár meghaladásával kerültek közzétételre kampánytevékenységnek minősülő bejegyzések, kizárólag a Kftv. szabályainak megkerülésére jött létre e két honlap. Itt a kérelmező képviselőjelöltjei elleni szavazásra buzdítanak, a jelölő szervezetek saját programja, politikai céljai támogatására történik felhívás, vagyis a hirdetések finanszírozása hosszú ideje folyamatosan zajlik, a jogsértés folyamatosnak tekinthető. Minderre figyelemmel a kifogást előterjesztő annak megállapítását kérte, hogy az I. és II. rendű érintettek és a velük együttműködő külső finanszírozók megsértették a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjában foglalt alapelveket, és ezen túlmenően kérte a további jogsértéstől történő eltiltásukat.
Az NVB határozata
[8] Az NVB a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Rögzítette, hogy a 98/2022., 129/2022. és 204/2022. NVB számú határozataiban ugyanilyen tényállás alapján eljárva hozott érdemi döntést, a 129/2022. számú döntés ellen benyújtott felülvizsgálati kérelem alapján a Kúria a Kvk.III.39.264/2022/4. számú határozatában az NVB határozatát helybenhagyta. Ezért e határozatait a jelen ügy elbírálása során is irányadónak tekintette, a Kúria döntése pedig mindenkire nézve kötelező megállapításokat tartalmaz és jogorvoslattal nem támadható.
[9] A Kvk.II.37.395/2014/2. számú végzéssel összefüggésben megállapította, hogy az Nkt., mint alkalmazott jogszabály 24. § (3) bekezdése egy általános tiltó rendelkezést tartalmaz a nevelési-oktatási intézményekben folytatott politikai tevékenységgel kapcsolatban, ennek megítélésére a kampányidőszakban a választási bizottságok jogosultak a Ve. különös része szerinti jogorvoslati hatásköri szabályok alapján. A Kftv. megsértése esetén a Kftv. ugyanakkor nem a választási bizottságokat nevesíti eljáró szervként, hanem a Magyar Államkincstárt. Ezért a kifogást előterjesztőnek a Kvk.III.39.264/2022/4. számú döntéstől való eltérésre vonatkozó érvelését nem tartotta alaposnak.
[10] Az NVB vizsgálta, hogy a kifogás elbírálására rendelkezik-e hatáskörrel. Ennek során abból indult ki, hogy a Ve. 208. §-a alapján kifogást a választásra irányadó szabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére hivatkozással lehet benyújtani. A kifogást előterjesztő által hivatkozott Kftv. rendelkezik a választási kampány költségeinek elszámolásáról és ellenőrzéséről. A Kftv. 8. § (1) bekezdése határozza meg, hogy a jelöltnek mennyi időn belül, hová kell benyújtania a támogatás összegének felhasználásáról szóló elszámolást, és a Kft. 8. § (2) bekezdése írja elő, hogy melyek azok a területek, amelyeket a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) kötelezettsége ellenőrizni. A Kftv. az országgyűlési képviselők választási eljárásában főként a jelölteknek és a jelölő szervezeteknek nevesít jogosultságokat és kötelezettségeket, emellett a választási szervnek nem minősülő Állami Számvevőszék és a Kincstár részére állapít meg számos feladat- és hatáskört. A választási szervek részéről kizárólag az NVB és a Nemzeti Választási Iroda (a továbbiakban: NVI) számára határoz meg feladat- és hatáskört akként, hogy az NVI-nek adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő, az NVB részére pedig az országgyűlési képviselők általános választásán nemzetiségi listát állító országos nemzetiségi önkormányzatok költségvetési támogatása kapcsán állapít meg feladat- és hatáskört. Mindezek alapján a választási kampány költségeinek elszámolása és ellenőrzése tekintetében a Kftv. egyetlen választási bizottság részére sem állapít meg hatáskört.
[11] A Kvk.III.39.264/2022/4. számú kúriai végzésre utalással kifejtette, hogy ha a kifogást előterjesztő a választási eljárási alapelvek sérelmére hivatkozik, de azzal valójában a Kftv. szabályainak a megsértését állítja, az alapelvi sérelemre hivatkozás ténye sem teremt eljárási jogosultságot a választási bizottságok részére. Erre figyelemmel nem fogadta el a kifogást előterjesztő azon érvelését, hogy amennyiben az Nktv. szabályainak megsértése és ezáltal a Ve. alapelveinek megsértése megállapítható, akkor a Kftv. szabályainak megsértése is a Ve. alapelveinek megsértésére vezet.
A felülvizsgálati kérelem
[12] A kérelmező a felülvizsgálati kérelmében az NVB határozatának megváltoztatását és a kifogásnak helyt adó határozat meghozatalát kérte.
[13] Az érintettség alátámasztása körében a Ve. 221. § (1) bekezdésére és a Kúria ítélkezési gyakorlatára (Kvk.I.37.597/2014/5., Kvk.I.37.493/2014/3. és a Kvk.III.37.298/2014/2.) hivatkozva kifejtette, hogy a kérelmezőt az országgyűlési képviselők 2022. évi általános választásán jelölő szervezetként nyilvántartásba vették, és mivel az országos lista állításával a Fidesz-Magyari Polgári Szövetség is állított a Keresztény Demokrata Néppárttal közös listát, így az ellenérdekű jelöltek és listát állító jelölő szervezetek feltételezhetően jogszabálysértő magatartása megalapozza az érintettségét.
[14] A kérelmező sérelmezte az NVB azon álláspontját, miszerint nem teremt eljárási jogosultságot a választási bizottságok részére a választási eljárási alapelvek sérelmére hivatkozás, ha a kifogást előterjesztő azzal valójában a Kftv. szabályainak megsértését állítja. E megközelítés miatt elmulasztotta a tényállás tényleges vizsgálatát, holott az nem lett volna mellőzhető, mivel ha a megállapítani kért jogsértéseknek csak egy része nem tartozik a választási bizottság hatáskörébe, az nem vezethet automatikusan a kifogás elutasításához.
[15] A kifogás nem arra irányult, hogy a Kftv. rendelkezéseinek megsértését állapítsa meg az NVB, hanem arra hívta fel a figyelmet, hogy a választási eljárás esélyegyenlősége megbomlott. A 177/2022. NVB határozatához hasonlóan jelen esetben is az lett volna megállapítható, hogy a tényállás ugyan a választási eljáráson kívüli szabályok sérelmét is felveti, de anélkül is egyértelműen helytálló a választási eljárás alapelveinek sérelmére történő hivatkozás. A jelen ügyben is a jogi helyzet hasonló, mivel a tényállás ugyan a választási eljáráson kívüli szabályok sérelmét is felveti (Kftv. szabályai), de enélkül is megállapítható a választási eljárás alapelveinek sérelme. Utalt arra, hogy az NVB félreérti saját gyakorlatát, amely az adott tényállás-típusban az utolsó kúriai gyakorlat követését jelenti. A Kúria döntése nem normatív erejű, kötelező alkalmazása kimerül a konkrét ügyben. A hasonló ügyekben a joggyakorlat változása hiányában alappal hivatkozható a döntés alátámasztására, de ha a tényállás és az ahhoz kapcsolódó jogi érvelés eltérő irányú döntést indokol, úgy az NVB-nek megvan a jogosultsága a kúriai döntéstől való eltéréshez. A joggyakorlat fejlődése nem jogellenes és ez a Kúria választási gyakorlatában is tetten érhető.
[16] A kérelmező szerint az NVB határozatában kizárólag a Kftv. választásra irányadó szabály-jellegéről értekezett, és nem vizsgálta, hogy a bizonyítékok alátámasztották-e azt a megállapítást, amely szerint a „kormanyvaltas22.eu” és a kormanyvaltok.hu honlap nem önálló, politikai véleményformáló entitás, hanem egy finanszírozó szervezet, így a közösségi oldalon folytatott reklámtevékenysége nem valamely jelölt melletti kiállás, hanem magának a jelöltnek a kampánya. Ennek elmulasztása miatt pedig arról sem tudott dönteni, hogy a választási eljárásban jogszerűen igénybe vehető-e olyan kampányeszköz, vagy folytatható-e olyan kampánytevékenység, amely igazoltan nem a jelölt vagy jelölő szervezet által finanszírozott. Tételes Ve. rendelkezés hiányában ez pedig csak a választási eljárás alapelvei alapján vizsgálható.
[17] A kérelmező szerint a nyilvánosan elérhető bizonyítékok alátámasztják, hogy sérült a választás tisztaságának alapelve, mert az érintett nem maga finanszírozta a hirdetéseit és mindezzel megtévesztette a választópolgárokat, követhetetlenné tette a kiadások áttekintését, a jogszerű és a jogellenes kampányeszközök egymástól való elválasztását. Az esélyegyenlőség sérelmét okozta az, hogy az érintett a tevékenysége révén olyan előnyökhöz jutott, amelyek a jogkövető magatartást megvalósító versenytársak számára nem adottak. A Kúria Kvk.IV.37.359/2014/2. számú határozata alapján a kampányhoz kötődő jogegyenlőség követelménye akkor érvényesül, ha a jelölő szervezetek és jelöltek számára azonosak azok az objektív külső feltételek, amelyek mellett képesek választási üzeneteiket eljuttatni a választókhoz. A jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének sérelmét eredményezte, hogy az érintett olyan forrásokat vont be a kampányba, amelyeket a Kftv. zárt felsorolása nem tartalmaz, ekként nem megengedettek, ráadásul a tevékenység a kiadásokra vonatkozó felső határ megkerülésére irányul.
[18] A kérelmező az NVB határozatából kiemelte a felhívott Nkt. analógia elvetésének módját, mivel az érvelés jelentős hibában szenved. Az NVB nem igazolta, hogy van bármilyen létjogosultsága a különbségtételnek az Nkt., illetve a Kftv. választási eljárási alapelvet is sértő tényállásainak megítélése között.
[19] A felülvizsgálati kérelemhez mellékelt újabb bizonyítékok (képernyőfotók) a kérelmező szerint megerősítik a kifogást előterjesztő azon állítását, hogy az I. és II. rendű érintett közösségi oldalon folytatott kampányának átvállalt finanszírozása zajlik. Mindezért nélkülözhetetlen a választási eljárás törvényes rendjének helyreállítása, a kifogásban kért jogkövetkezmény alkalmazása.
[20] A Kúria felhívására egyik érintett sem tett nyilatkozatot.
A Kúria döntése és jogi indokai
[21] A felülvizsgálati kérelem alaptalan.
[22] A kérelmező Ve. 222. § (1) bekezdés szerinti érintettségére nézve kétség nem merült fel, ezért azt a Kúria elfogadta. Az elektronikus dokumentumban benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelmet az ügyvédi képviselettel eljáró kérelmező a Ve. 224. § (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül terjesztette elő, azon minősített elektronikus aláírás szerepelt és annak tartalma megfelelt a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglaltaknak, így a Kúria a felülvizsgálati kérelmet érdemben bírálta el.
[23] Mivel a felülvizsgálati eljárásban sérelmezett határozatában az NVB a kifogást érdemi vizsgálat nélkül, a Ve. 215. § d) pontjára hivatkozással utasította el, a Kúria azt vizsgálta, hogy valóban fennállt-e az az ok, amely szerint a kifogás elbírálása nem tartozik egyik választási bizottság hatáskörébe sem.
[24] A Kúria hangsúlyozza, hogy a kérdés elbírálása során fenntartja a Kvk.III.39.264/2022/4. számú és a Kvk.III.39.363/2022/3. számú döntéseiben megjelenített gyakorlatát. E szerint a Kftv. rendelkezéseinek megsértésén alapuló és ehhez kapcsolódóan a választási eljárási alapelvekbe ütközést állító kifogás elbírálására az NVB-nek nincs hatásköre.
[25] A Ve. 208. §-a értelmében kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére (a továbbiakban együtt: jogszabálysértés) hivatkozással a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be.
[26] A kifogást előterjesztő azt állította kifogásában, hogy az érintett és a vele együttműködő külső finanszírozó megsértették a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c), e) pontjában meghatározott alapelveket azzal, hogy az I. és II. rendű érintett internetes kampányát a Kftv. 7. § (1) bekezdésében rögzített kampánykeret-korlátozás megkerülése érdekében külső finanszírozó igénybevételével folytatták. A kifogásban foglaltak alapja erre tekintettel az volt, hogy sérült a Kftv. 7. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés, mivel a jelölő szervezetek és az érintett 30 képviselőjelölt olyan tevékenységet folytatnak, amely a Kftv. kampánykiadásokat korlátozó rendelkezésének megkerülésére irányul azáltal, hogy külső, tőlük látszólag független finanszírozót vonnak be a kiadások fedezésébe, e tevékenységükkel pedig oly mértékben tudják megnövelni hirdetéseik elérését, amely törvényes keretek között nem volna lehetséges, és ezáltal sérültek a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjában rögzített választási eljárási alapelvek is.
[27] A Kúria egyetértett az NVB határozatában kifejtett és a Kúria korábbi döntésein (Knk.VII.37.918/2018/2., Kvk.III.39.264/2022/4.) alapuló, a Ve. 208. §-ához kapcsolódó azon érveléssel, amely szerint a Kftv. – figyelembe véve a Ve. zárt rendszerét – nem minősül a választásra irányadó jogszabálynak, amely közvetlenül érint választási anyagi és eljárásjogi szabályokat. Mindennek azért volt kiemelt jelentősége, mert a kifogást előterjesztő a kifogásban kifejezetten a Kftv. 7. § (1) bekezdésének megsértésére hivatkozott és ebből az általa állított jogsértésből vezette le az alapelvi sérelmeket.
[28] A Kftv. 7. § (1) bekezdés b) pontja szerint a választási kampányidőszak alatt a választási kampánytevékenységgel összefüggő kiadások finanszírozására a jelöltet vagy pártlistát állító párt és annak jelöltje együttesen jelöltenként legfeljebb 5.000.000 Ft-ot fordíthat. A választási kampány költségeinek elszámolásáról és ellenőrzéséről a Kftv. 8. és 9. §-a tartalmaz kötelező rendelkezéseket, amelyek az ÁSZ-hoz és a Kincstárhoz telepítenek különböző jogköröket, ehhez kapcsolódóan egyik választási bizottságnak sincs hatásköre. A Kftv. egyedül a 4. § (2) bekezdésében határoz meg hatáskört az NVB vonatkozásában, kizárólag a nemzetiségi listát állító országos nemzetiségi önkormányzatnak járó összeg tekintetében.
[29] Téves – és a kifogásban foglaltakkal ellentétes – a kérelmező azon álláspontja, hogy jelen esetben a Kftv. szabályainak megsértésével összefüggő vizsgálat nélkül is értelmezhetőek az alapelvi sérelmekre történő hivatkozások. A kifogásban állított alapelvi sérelmek megvalósulásáról ugyanis nem lehet állást foglalni a Kftv. 7. §-ának sérelmével összefüggésben hivatkozottak elbírálása nélkül, amely viszont nem tartozik egyik választási bizottság hatáskörébe sem. A Kftv. egyértelmű szabályokat és eljárásrendet rögzít a kampányköltségek átláthatóvá tétele érdekében, pontosan meghatározva és elhatárolva az egyes állami szervek ehhez kapcsolódó hatásköreit.
[30] Önmagában az, hogy a Kftv. szabályainak megsértéséhez kapcsolódóan a kifogást előterjesztő a Ve. egyes alapelveinek megsértésére is hivatkozik, nem jelenti azt, hogy a kifogás elbírálására az NVB hatáskörrel rendelkezik. Erre figyelemmel az NVB helytállóan hivatkozott hatáskörének hiányára a kifogás egészét érintően. Az NVB helytállóan járt el ezért amikor a Kúria által kialakított bírói gyakorlatot követte döntésének meghozatalakor, az attól való eltérést sem a tényállás valamely sajátossága, sem a hatályos jogszabályi környezet nem indokolta.
[31] A kérelmező által felhívott formális érvelési hiba kapcsán a Kúria hangsúlyozza, hogy a Kvk.II.37.395/2014/2. számú ügyben csupán az Nkt. egy jogszabályi rendelkezésének az értelmezésére került sor, így nem összehasonlítható jelen üggyel, ahol olyan, a kampány finanszírozásának jogszerűségéhez kapcsolódó „előkérdésre” hivatkozott a kifogást előterjesztő, illetve a kérelmező, amely kérdésben történő döntés nem képezheti egyetlen választási bizottság feladatát sem a Ve. és a Kftv. vonatkozó szabályainak figyelembevételével.
[32] Hatáskör hiányában az NVB nem értékelhette a becsatolt bizonyítékokat, ezért az ennek hiányát kifogásoló felülvizsgálati érvelés is alaptalan.
[33] Mindezek alapján a Kúria a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontját alkalmazva a támadott határozatot helybenhagyta.
A döntés elvi tartalma
[34] A Kftv. rendelkezéseinek megsértésén alapuló és ehhez kapcsolódóan a választási eljárási alapelvekbe ütközést állító kifogás elbírálására az NVB-nek nincs hatásköre.
Záró rész
[35] A Kúria a felülvizsgálati kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése szerint nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határozott.
[36] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 45/A. § (5) bekezdése szerint feljegyzett nemperes eljárási illeték a kérelmezőt az Itv. 5. § (1) bekezdés d) pontja alapján megillető személyes illetékmentességre tekintettel, a Ve. 228. § (2) bekezdése alapján irányadó és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 157. § (13) bekezdése és 35. § (1) bekezdése szerint alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 102. § (6) bekezdésének megfelelően az állam terhén marad.
[37] A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2022. április 4.
Dr. Darák Péter s.k. a tanács elnöke
Dr. Demjén Péter s.k. előadó bíró
Dr. Márton Gizella s.k. bíró