Kvk.V.39.362/2022/2. számú határozat

A Kúria

végzése

Az ügy száma: Kvk.V.39.362/2022/2.

A tanács tagjai:

Dr. Márton Gizella a tanács elnöke
Dr. Drávecz Margit Gyöngyvér előadó bíró
Dr. Darák Péter bíró

A kérelmezők:

Demokratikus Koalíció (székhelye: cím1);
Magyar Szocialista Párt (székhelye: cím2);
Momentum Mozgalom (székhelye: cím3);
Párbeszéd Magyarországért Párt (székhelye: cím4)

A kérelmezők képviselője: Dr. Tordai Csaba ügyvéd (cím5)

Az ügy tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: kérelmezők

A felülvizsgálni kért határozat: Nemzeti Választási Bizottság 120/2022. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 120/2022. számú határozatának felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érinti, a felülvizsgálat kérelemmel támadott részét helybenhagyja.

A feljegyzett 40.000 (negyvenezer) forint eljárási illeték az állam terhén marad.

A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A kérelmezők és két további kifogástevő (a továbbiakban együtt: kifogástevők) egy közös beadványban, 2022. február 28-án kifogást terjesztettek elő, amelyben előadták, hogy Magyarország Kormánya és az annak érdekében eljáró Miniszterelnöki Kabinetiroda keretében működő Kormányzati Tájékoztatási Központ 2022. február 25-én „A kormány álláspontja az ukrán helyzetről” tárgyú e-mailt (a továbbiakban: e-mail vagy hírlevél) küldött azon állampolgárok számára, akik a vakcinaregisztráció során az adataik kapcsolattartási célú felhasználásához hozzájárultak. A hivatkozott e-mailt a kifogástevők a beadványhoz mellékelték. Az e-mailben a következő szöveget kifogásolták: „Éppen ezért felelőtlennek tartjuk, és nem támogatjuk azt az ellenzéki álláspontot, hogy Magyarország katonákat és fegyvereket küldjön …….. területére. Nem fogunk támogatni olyan javaslatokat sem, amelyek hazánk gázellátását és a rezsicsökkentést veszélyeztetik.”. A kifogástevők álláspontja szerint az e-mail kiküldésével Magyarország Kormánya, illetve az annak érdekében eljáró Miniszterelnöki Kabinetiroda, továbbá az annak részét képező Kormányzati Tájékoztatási Központ megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt választások tisztaságának, a c) pontjában foglalt esélyegyenlőség, valamint az e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét és az e-mail kampányeszközként a Ve. 140., 141. §-ok figyelembevételével a választópolgárok választással összefüggő akaratának befolyásolására alkalmas volt. Magyarország Kormánya és az annak érdekében eljáró Miniszterelnöki Kabinetiroda keretében működő Kormányzati Tájékoztatási Központ a Kormány eszközeinek és erőforrásainak segítségével juttatta el a választópolgárok nagy csoportjához azt a kampányüzenetet, amelyben a kormánypárt jelöltjei mellett foglalt állást, az állítólagos „ellenzéki álláspontot” negatív színben feltüntetve.

[2] A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) a 120/2022. számú határozatával a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasította a Ve. 215. § c) és d) pontja alapján.

[3] A kifogást két pilléren nyugvóként értékelte. A kifogás I. részeként a Kormány személyes adatokhoz való hozzájutásának módját és felhasználását azonosította, és azt állapította meg, hogy a kifogás tényleges iránya az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) szerinti, un. hozzájáruláson alapuló adatkezelés jogszerűségének vizsgálata, amelyre nem terjed ki a Ve. hatálya, ezért azt hatáskör hiányára utalással érdemi vizsgálat nélkül elutasította.

[4] A kifogás II. részeként az üzenet Ve. alapjogi jogsértő jellegét azonosította, melynek érdemi vizsgálatát kizárta a bizonyíték hiányára és nevesítve a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjához tartozóan, valamint a c) és e) pontjához tartozóan is a konkrét alapjogi sérelemmel kapcsolatos okfejtés hiányára hivatkozással.

A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem

[5] A kérelmezők törvényes határidőben előterjesztett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmükben a támadott határozat megváltoztatását kérték akként, hogy a Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontja szerint állapítsa meg, hogy Magyarország Kormánya, illetve az annak érdekében eljáró Miniszterelnöki Kabinetiroda, továbbá az annak részét képező Kormányzati Tájékoztatási Központ megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt, a jelöltek és a jelölőszervezetek közötti esélyegyenlőségre, valamint a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó választási eljárási alapelveket azzal, hogy a 2022. február 25-én „A Kormány álláspontja az ukrán helyzetről” tárggyal olyan e-mailt küldött a vakcinaregisztráció során az adataik kapcsolattartási célú felhasználásához hozzájáruló állampolgárok számára, amelyben egy általa feltételezett ellenzéki állásponttal kapcsolatos álláspontot fejtett ki; a Ve. 218. § (2) bekezdés b) pontja szerint tiltsa el a jogsértőket a további jogsértéstől; a Ve. 218. § (2) bekezdés c) pontja szerint a választási eljárás jogorvoslattal érintett részét akként ismételtesse meg, hogy a kifogástevők mint közös országos listát állító jelölőszervezetek részéről az ukrajnai helyzettel kapcsolatban, azonos személyi körnek e-mail küldésére kötelezze Magyarország Kormányát, illetve az annak érdekében eljáró Miniszterelnöki Kabinetirodát, továbbá az annak részét képező Kormányzati Tájékoztatási Központot.

[6] Az érintettségük fennállásának igazolására előadták, hogy az országgyűlési képviselők 2022. évi általános választásán nyilvántartásba vett jelölőszervezetek, másfelől – lévén ellenzéki pártok – így a kifogást tárgyává tett e-mail rájuk nézve hátrányos. A támadott határozatban a kifogás I. részeként elbíráltakat a kifogás nem is tartalmazta, e vonatkozásban a határozat sérti a Ve. 215. § d) pontját, míg a kifogás II. részeként az érdemi vizsgálat nélküli elutasítás sérti a Ve. 215. § c) pontját, mivel a kifogás tartalmazott bizonyítékot. A csatolt e-mail, valamint adatkezelési tájékoztató egy feltételezett ellenzéki álláspontot negatív színben tüntet fel azzal, hogy azt felelőtlennek minősíti, illetve azt a szöveg egészének értelmezése alapján a gázellátás és a rezsicsökkentés veszélyeztetésével köti össze. A közhatalmi szerv számára rendelkezésre álló e-mail adatbázishoz az ellenzéki jelölőszervezetek nem férhetnek hozzá, saját álláspontjukat nem tudják ezen a csatornán a választók tudomására hozni.

[7] A Kúria érintettként a Miniszterelnöki Kabinetirodát nyilatkozatra hívta fel. A nyilatkozatban az érintett a felülvizsgálati kérelem elutasítását kérte. Kifejtette, hogy egyrészt a kifogás érdemben nem vizsgálható, tekintettel arra, hogy az nem tartalmazza a Ve. 43. § (2) bekezdésében hivatkozott bizonyítékot. A Kúria joggyakorlata szerint (Kvk.I.37.470/2018/2., Kvk.I.37.525/2018/3.) a bizonyítási eszköznek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a kérelmező által előadott körülményeket bizonyítsa. Másrészt az ügy alapjogi érintettségére és az Alkotmánybíróság gyakorlatára (Alaptörvény D, G és Q cikk, IX. cikk (2) bekezdés, 15. cikk (1) bekezdés, 3/2015. (II. 2.) AB határozat, 3154/2018. (V. 11.) AB határozat, 7/2014. (III. 7.) AB határozat) figyelemmel Magyarország Kormányának nemcsak joga, hanem köztelezettsége tájékoztatni az állampolgárokat egy ilyen háborús és rendkívüli helyzetben, hogy Magyarország békéjét mindenek felett és miként kívánja megőrizni. A kérelmező által vitatott tájékoztatás lényegi eleme, hogy a Kormány nem ért egyet fegyverek és katonák Ukrajnába való küldésével, mert a Kormány álláspontja szerint alapvető érdek Magyarország háborúból való kimaradása. A Kúria több döntésében is megerősítette, hogy a választási kampányidőszakban sincs felfüggesztve a Kormány tájékoztató tevékenysége, választási időszakban is feladat- és hatáskörébe tartozik a tájékoztatás (Kvk.IV.37.848/2016/3). A Ve. 142. §-a csak abban az esetben teszi lehetővé a Kormány vagy a Kormány képviseletében végzett tevékenység vizsgálatát, ha kívül esik a Kormány feladatkörén.

A Kúria korábbi döntése

[8] A Kúria a Kvk.V.39.269/2022/4. számú határozatával az NVB 120/2022. számú határozatát részben megváltoztatta, és megállapította, hogy a Kormányzati Tájékoztatási Központ 2022. február 24-én az info@kormany.hu e-mail címről küldött hírlevelében az ellenzéket minősítő álláspontja azon kifejtésével, mely szerint „Éppen ezért felelőtlennek tartjuk és nem támogatjuk azt az ellenzéki álláspontot, hogy Magyarország katonákat és fegyvereket küldjön Ukrajna területére” megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontját. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet elbíráló döntésében hivatkozott a Kúria egy másik tanácsa által meghozott, 2022. március 5-én kelt Kvk.II.39.260/2022/5. számú végzésben (a továbbiakban: előzményi végzés) foglaltakra, mely előzményi végzésében a Kúria másik tanácsa szerint a hírlevélben megjelölt tartalom azáltal lépte át a Ve. 142. §-a kereteit, hogy nem tartozik jogszabály által kijelölt feladatellátás körébe az ellenzék vélt, vagy valós álláspontjának kritizálása. A Kúria hangsúlyozta, hogy az előzményi végzésnek a jelen ügyre is irányadó megállapításaitól az azonos ténybeli és jogi megítélésű ügyben a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 32. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltakra tekintettel nem térhetett el, azokat a jelen ügyben is irányadónak kellett tekintenie.

Az alkotmányjogi panasz kezdeményezés

[9] Magyarország Kormánya nevében a kormányzati kommunikációért felelős miniszter – képviselője útján – az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a, valamint a Ve. 233. §-a alapján alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz, amelyben kérte a Kúria Kvk.V.39.269/2022/4. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését.

Az Alkotmánybíróság határozata  

[10] Az Alkotmánybíróság a IV/712-2/2022. számú határozatában az indítványnak helyt adott és a Kúria Kvk.V.39.269/2022/4. számú végzését megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság utalt arra, hogy az előzményi végzést a IV/665/2022. számú határozatában alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette.  Az Alkotmánybíróság a IV/665/2022. számú tárgyazonos ügyben tett megállapításait ebben az ügyben is irányadónak tekintette. E szerint a Kormány nem a választási kampány lényegét illetően fogalmazott meg egy kampányüzenetet, hanem olyan, minden állampolgárt érintő és mindenki számára releváns és fontos közéleti kérdésben nyilvánult meg, amelyre az ismert háborús körülmények okán éppen kampányidőszakban került sor.

A jogsérelem utólagos orvoslása iránti kúriai eljárás

[11] Az alkotmányjogi panasz esetén követendő, hivatalból  indult,a jogsérelem utólagosorvoslása iránti  eljárásban a Kúria eljáró  tanácsa a Kpk.IV.39.350/2022/2. számú végzésben az eljárására irányadó jogszabályok ismertetését követően megállapította, hogy arra tekintettel, hogy az alkotmánybírósági megsemmisítés következtében a Kúria előtt elbírálatlan felülvizsgálati kérelem van folyamatban – a Kúriát, mint választási ügyekben eljáró bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Az új eljárásra a Kúria azt az iránymutatást adta, hogy az eljáró tanács vegye figyelembe: Az Alkotmánybíróság IV/712-2/2022. számú határozata szerint a vitatott közlés, a tartalma alapján, önmagában nézve nem irányult a 2022-es országgyűlési választásokon induló pártok vagy képviselőjelöltek támogatására, hanem csupán közérdekű célt szolgált, amely által a Kormány intézményvédelmi kötelezettsége körében kifejtett tájékoztatási kötelezettségnek tett eleget.

A Kúria megismételt eljárásban hozott döntése és jogi indokai

[12] A kérelmező felülvizsgálati kérelme alaptalan.

[13] A Kúria a megismételt eljárásban a kötelező iránymutatás keretei között és az Alkotmánybíróság IV/712-2/2022. számú határozatában kinyilvánított alapvetései mentén járhatott el. A Kúria a kérelmezők érintettségét a Ve. 222. § (1) bekezdése alapján megállapította, ezért érdemben vizsgálta a benyújtott bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet.

[14] A Kúria megállapítja, hogy a kérelmezők bírósági felülvizsgálati kérelme a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjához kapcsolódó döntést nem támadta, így az nem képezte a bírósági felülvizsgálat iránti kérelemre folyó eljárás tárgyát. A Kúriának csak arról kellett állást foglalnia a megismételt eljárásban is, hogy a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontja megsértésre került-e a kifogásolt hírlevél kapcsán.

[15] A Kúria a bírósági felülvizsgálat iránti kérelem érvelésére reagálva rámutat, hogy a kifogás tárgya az volt, hogy a Kormány a számára közhatalmi jogkörben elérhető kommunikációs eszközöket kampánycélra használta fel. Ezt az előadást az NVB tévesen értette úgy, hogy az Infotv. szerinti adatkezelés jogszerűtlenségére utal. Ezért nem alkalmazhatta volna a Ve. 215. § d) pontját.

[16] Az NVB határozatában a bizonyítékkal, a kérelmezőket terhelő bizonyítással kapcsolatos hiányosságot, Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjához kapcsolódóan az alapjogi jogsérelemmel kapcsolatos okfejtés hiányát tévesen állapította meg. A kérdéses e-mail – mint bizonyíték – a kifogáshoz csatolásra került, rendelkezésre állt, annak tartalmát és a Ve. alapelveinek megsértésre való alkalmasságát kellett megítélni. A fentiekben kifejtettek alapján azt, mint elégséges bizonyítékot a Kúria elfogadta.

[17] A Kúria – az alábbiakban kifejtettek alapján – azt állapította meg, hogy Magyarország Kormánya, illetve az annak érdekében eljáró Miniszterelnöki Kabinetiroda, továbbá az annak részét képező Kormányzati Tájékoztatási Központ a választási kampány idején közhatalmi szervként rendelkezésre álló e-mail adatbázisa útján a kifogásolt információs tevékenységét a kampányidőszakban a Ve. hatálya alá nem tartozó kormányzati tájékoztatási tevékenység körében közérdekű célból, intézményvédelmi kötelezettsége keretében fejtette ki.

[18] Az Alaptörvény C) cikk (1) bekezdése szerint a magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén alapszik. A Kormány a végrehajtó hatalom általános szerve, feladat- és hatásköre kiterjed mindarra, amit az Alaptörvény vagy jogszabály kifejezetten nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe. A Kormány az Országgyűlésnek felelős, a közigazgatási legfőbb szerve. A Kormány tagjai a miniszterelnök és a miniszterek (Alaptörvény 15., 16. cikkek). Magyarország minisztériumainak felsorolásáról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi V. törvény 1. § i) pontja szerint Magyarország minisztériumai közé tartozik a Miniszterelnökség. A kormány ügyrendjéről szóló 1144/2010. (VII. 7.) Korm. határozat szerinti kormányzati döntéshozatal rendszerébe szervesen illeszkedik a Miniszerelnöki Kabinetiroda, továbbá a Kormányzati Tájékoztatási Központ. E szervek természetüknél fogva az Országgyűlés és a Kormány politikáját hajtják végre, funkciójukból és jogszabályban meghatározott feladataikból szükségszerűen politikai döntéseken és politikai mérlegelés által meghatározottakon alapul a kormányzati politikai tevékenység. A kormányzati tevékenység körébe tartozó kormányzati kommunikációk, tájékoztatások, melyek fő szabály szerint szabad belátáson alapulnak és diszkrecionális politikai döntések, lényeges jogalkotói megfontolásokból kívül esnek a kampánytevékenység fogalmi körén, amelynek a Ve. 142. § -

ában való megjelenítése az egységes bírói gyakorlat kifejezését szolgálta {Kvk.II.37.478/2014/2., Kvk.V.37.637/2019/6. [34], Kvk.III.37.421/2018/8. [16]-[17], Kvk.V.38.047/2019/5. [12], Kvk.V.37.466/2018/2. [24]-[26]}.

[19] Az Alaptörvény 28. cikke alapján a bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. A jogszabályok céljának megállapítása során elsősorban a jogszabály preambulumát, illetve a jogszabály megalkotására vagy módosítására irányuló javaslat indokolását kell figyelembe venni. Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak.

[20] Különösen jelentős súllyal esik latba az Alaptörvény 28. cikke alapján, az Alaptörvénnyel összhangban álló teleologikus  jogszabályértelmezés értelmezési tartományánál – miként az Alkotmánybíróság határozatában kiemelte –, hogy az állampolgárok tájékoztatását célzó, jogszabályon alapuló, a Kormány feladatkörét közvetlenül érintő, a Ve.-ben kifejezetten nevesített kampányeszköznek nem minősülő, aktuálpolitikai kérdést érintő kommunikációs közlésre (tájékoztatásra) sajátos körülmények között, rendkívüli háborús helyzetben, összességében és elsődlegesen az állampolgárok tájékoztatása érdekében került sor. Az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy a hírlevél célja az volt, hogy tájékoztassa az állampolgárokat arról, hogy Magyarország nem kíván részt venni a háború egyik oldalán sem, és nem küld sem katonát, sem fegyvert Ukrajnába, mivel Magyarország célja Magyarország békéjének megőrzése. Sem a hírlevélben foglalt megszólítás, sem egy megnevezett politikai pártra vagy jelölőszervezetre utalás nélkül említett „ellenzék” kifejezés alapján nem lehet azt állítani, hogy a Kormány kampánytevékenységet folytatott volna. A vitatott közlés a tartalma alapján nem irányult a 2022-es országgyűlési választásokon induló pártok vagy képviselőjelöltek támogatására, hanem csupán közérdekű célt szolgált, amellyel a Kormány intézményvédelmi kötelezettsége körében kifejtett tájékoztatási kötelezettségének tett eleget.

[21] Mivel az Alkotmánybíróság megállapítása szerint a Ve. 141. §-a szerinti kampánytevékenység nem valósult meg, a Kormány, valamint a hatáskörükben eljáró központi államigazgatási szervek pedig a Ve. 1-2. §-aira, a 142. § utolsó fordulatában foglaltakra tekintettel nem alanyai a választási eljárásnak, nem szerepel a Ve.-ben kifejezett korlátozás a Kormány rendkívüli helyzetben indokolt tájékoztatási kötelezettségével összefüggésben, ezért a vitatott hírlevél kapcsán választási jogsértés nem valósulhatott meg.

[22] Mindezek folytán a bírósági felülvizsgálati kérelemben foglaltak alapján a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjának megsértése nem volt megállapítható. A Kúria az NVB határozatát – annak felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érintve –, a felülvizsgálati kérelemmel támadott részében a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján – mint érdemben helyes döntést, a fenti indokolás mellett – helybenhagyta.

A döntés elvi tartalma

[23] Nem minősül választási kampánynak az állami szerv jogszabályban meghatározott feladatellátása során és közérdekből végzett, a választások idején fennálló háborús helyzetben kifejtett kormányzati kommunikációja.

Záró rész

[24] A Kúria a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 157. § (13) bekezdése szerint alkalmazandó Kp. 124. § (5) bekezdésének megfelelően tárgyaláson kívül bírálta el.

[25] A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 45/A. § (5) bekezdés szerinti összegű, kérelmezőnként számított eljárási illeték – a kérelmezőket az Itv. 5. § (1) bekezdés d) pontja és a felülvizsgálati kérelemben tett nyilatkozataik alapján megállapítható illetékmentességük folytán – a Kp. 35. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 102. § (6) bekezdése értelmében az állam terhén marad.

[26] A Kúria határozata ellen a további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése kizárja.

Budapest, 2022. március 31.

dr. Márton Gizella s.k. a tanács elnöke
dr. Drávecz Margit Gyöngyvér s.k. előadó bíró
dr. Darák Péter s.k. bíró