Kvk.V.39.221/2024/7. számú határozat

A Kúria
végzése

Az ügy száma: Kvk.V.39.221/2024/7.

A tanács tagjai:

Dr. Márton Gizella a tanács elnöke
Dr. Demjén Péter előadó bíró
Dr. Darák Péter bíró

A kérelmező: Pécsi Kommunikációs Központ Kft. 
                     (cím1)

A kérelmező jogi képviselője: Bodnár Emese Ügyvédi Iroda
                                             (eljáró ügyvéd: jogi képviselő1; cím2)

Az ügy tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező

A felülvizsgálni kért határozat: Nemzeti Választási Bizottság 2024. szeptember 19-én meghozott 430/2024. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

  1. Körömi Attila jelölt 2024. szeptember 15-én 15 óra 51 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a Baranya Vármegyei Területi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: TVB) a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonában álló, a kérelmező által kiadott pecsma.hu internetes sajtótermék és a Pécsi Hírek című nyomtatott sajtótermék általi, a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés c) pontjában szabályozott esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között alapelv folyamatos megsértése miatt.
  2. A TVB elnöke 20024. szeptember 16-án a kifogást részben, a pecsma.hu-t érintő részében – annak elbírálása végett – áttette a Nemzeti Választási Bizottsághoz.
  3. A Nemzeti Választási Bizottság a 430/2024. számú határozatával a kifogásnak helyt adott és megállapította, hogy a kérelmező megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt esélyegyenlőség a jelöltek és jelölőszervezetek között alapelvet azáltal, hogy a kiadásában lévő www.pecsma.hu elnevezésű internetes sajtótermék a Pécs 15. számú önkormányzati egyéni választókerületben 2024. szeptember 22-én tartandó időközi önkormányzati választáson induló, nyilvántartásba vett jelöltek vonatkozásában az említett választási alapelvből fakadó kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét nem teljesítette, mivel előre deklaráltan kizárólag előre meghatározott jelölteknek biztosított bemutatkozási lehetőséget. A Nemzeti Választási Bizottság a jogsértőt a további jogsértéstől eltiltotta, egyidejűleg kötelezte a kérelmezőt, mint médiatartalom-szolgáltatót, hogy a pecsma.hu internetes sajtótermékben a határozat közlésétől számított 3 napon belül a Nemzeti Választási Bizottság határozatának rendelkező részét tegye közzé.
  4. A határozat jogorvoslati kioktatása többek között tartalmazta, hogy a bírósági felülvizsgálati eljárásban a jogi képviselet kötelező, továbbá, hogy a bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtója jogi képviselőjének minősített elektronikus aláírással kell ellátnia a kérelmet. A tájékoztatás szerint az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban, elektronikus okirati formába kell átalakítani.

A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem

  1. A kérelmező 2024. szeptember hó 20. napján – jogi képviselője útján – a Nemzeti Választási Bizottság határozatával szemben bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet terjesztett elő, amelyben annak megállapítását kérte, hogy nem követett el jogsértést, melyre tekintettel kérte a Nemzeti Választási Bizottság határozata hatályon kívül helyezését, az eljárás megszüntetését, vagy másodlagosan a Nemzeti Választási Bizottság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását.
  2. A Nemzeti Választási Bizottság a jogorvosalti kérelmet az ügy irataival 2024. szeptember 21-én terjesztette fel. A felterjesztett iratok között a bírósági felülvizsgálati kérelem papíralapú iratról készült elektronikus másolatban állt rendelkezésre, informatikai technikai akadály miatt a kérelmező által elektronikus dokumentumként benyújtott bírósági felülvizsgálat iránti kérelem nem érkezett meg.
  3. Időközben a Kúria a rövid elbírálási határidőre tekintettel a kifogástevőt mint érintettet nyilatkozattételre hívta fel, egyúttal intézkedett az eredeti elektronikus dokumentum újbóli megküldése iránt.
  4. A Nemzeti Választási Bizottság által 2024. szeptember 22-én megküldött elektronikus dokumentumként megküldött bírósági felülvizsgálati kérelem alapján a jogorvoslat benyújtásának alaki feltételei vizsgálhatóvá váltak.
  5. A Kúria megállapította, hogy a jogi képviselő a felülvizsgálati kérelmet elektronikus úton terjesztette elő, az aláírása az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) alapján nyújtott azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés (a továbbiakban: AVDH) központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás keretében elektronikus bélyegzővel és időbélyegzővel volt ellátva.

A Kúria döntése és jogi indokai

  1. A kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelme – az alábbiak szerint – érdemi vizsgálatra alkalmatlan.
  2. A Ve. 222-225. §-ai tartalmazzák a bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtására vonatkozó alapvető szabályokat. A Ve. 223. § (1) bekezdése szerint a fellebbezést írásban, a bírósági felülvizsgálati kérelmet személyesen vagy levélben, illetve olyan elektronikus dokumentumként lehet benyújtani, amelyet a kérelem benyújtójának jogi képviselője vagy a 224. § (5) bekezdésben meghatározott esetben a kérelem benyújtója minősített elektronikus aláírásával látott el. Ha a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet elektronikus dokumentumként nyújtja be, annak mellékleteit a kérelmező oldalhű másolatban elektronikus okirati formába alakítja. A Ve. 224. § (5) bekezdése értelmében a bírósági felülvizsgálati eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga -bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat.
  3. A fentiek szerint a bírósági felülvizsgálati eljárásban a jogi képviselet kötelező, a felülvizsgálati kérelem kötelező alaki kelléke, hogy azt a benyújtója minősített elektronikus aláírásával lássa el.
  4. A Kúria Kvk.III.39.123/2024/9., Kvk.IV.39.125/2024/5., Kvk.I.39.145/2024/4. számú döntéseiben már vizsgálta a választási ügyben benyújtott felülvizsgálati kérelem minősített elektronikus aláírásával kapcsolatos követelmény megvalósulását. Az ezekben a döntésekben kifejtettekkel a Kúria jelen tanácsa mindenben egyetért.
  5. Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) 1. § 5. pontja szerint „azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés” (a továbbiakban: AVDH): olyan szolgáltatás, amelynek keretében a jogszabályban meghatározott szolgáltató az ügyfél által rendelkezésre bocsátott nyilatkozatot az általa igazolt személyhez rendeli, majd a személyhez rendelést hitelesen igazolja; 38. pontja szerint „minősített elektronikus aláírás”: az eIDAS Rendelet 3. cikk 12. pontja szerinti aláírás. Az E-ügyintézési törvény helyébe lépő digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Dáptv.) 118. § (1) bekezdése értelmében 2024. július 1-jétől 2024. szeptember 1-jéig e törvény rendelkezéseit az E-ügyintézési törvényben foglaltakkal együtt, úgy kell alkalmazni, hogy azok az E-ügyintézési törvény szerinti kötelezően biztosítandó szolgáltatásokat és az E-ügyintézési törvény alapján beálló joghatásokat ne befolyásolják. A Dáptv. 119. § (2) bekezdése szerint a 2024. augusztus 31-én hatályos E-ügyintézési törvény szerinti azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés-szolgáltatás használatát 2024. december 31-ig kell biztosítani. A 2024. július 1-jétől hatályos Dáptv. 8. § 38. pontja az E-ügyintézési törvénnyel azonosan szabályozza, hogy minősített elektronikus aláírás: az eIDAS Rendelet 3. cikk 12. pontja szerinti aláírás.
  6. Az Európai Parlament és a Tanács belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014. július 23-i 910/2014/EU rendelet (a továbbiakban: eIDAS Rendelet) 3. cikk 12. pontja szerint „minősített elektronikus aláírás”: olyan, fokozott biztonságú elektronikus aláírás, amelyet minősített elektronikus aláírást létrehozó eszközzel állítottak elő, és amely elektronikus aláírás minősített tanúsítványán alapul.
  7. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) is eltérően kezeli a kétféle hitelesítési módot. A Pp. 325. § (1) bekezdés f) pontja szerint teljes bizonyító erejű a magánokirat akkor, ha az elektronikus okiraton az aláíró a minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírását vagy bélyegzőjét helyezte el, és – amennyiben jogszabály úgy rendelkezik – azon időbélyegzőt helyez el, míg a g) pont értelmében akkor, ha az elektronikus okiratot az aláíró a Kormány rendeletében meghatározott azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatással hitelesíti.
  8. A Kúria korábban több határozatában is rögzítette – és ez következik a Pp. 325. § (1) bekezdés g) pontjából is – hogy az AVDH szolgáltatással előterjesztett dokumentum teljes bizonyító erejű magánokiratnak tekintendő (Kpkf.III.40288/2021., Kpkf.V.35415/2021/3., Kpkf.V.39700/2021/2.). A Ve. 223. § (1) bekezdése azonban nem elégszik meg az ilyen formában előterjesztett elektronikus dokumentummal, hanem – az egyébként a Pp. 325. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott – minősített elektronikus aláírással ellátott dokumentumot követeli meg.
  9. Jelen eljárásban a kérelmező a Nemzeti Választási Bizottság határozatának bírósági felülvizsgálata iránti kérelmét bár jogi képviselővel eljárva nyújtotta be, a felülvizsgálati kérelmén azonban nem minősített elektronikus aláírás szerepel. A vizsgált dokumentumokból tehát megállapítható, hogy a kérelem nem tartalmazza a Ve. 223. § (1) bekezdésében megkövetelt minősített elektronikus aláírást.
  10. A Kúria gyakorlata egységes abban, hogy ha az elektronikus dokumentumként benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelem nem tartalmazza a Ve. 223. § (1) bekezdésében megkövetelt minősített elektronikus aláírást, így hitelesített elektronikus aláírás hiányában a jogi képviselet nem igazolt, a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani (Kvk.II.37.442/2018/4., Kvk.I.39.246/2022/2. Kvk.VII.39.117/2024/3.).
  11. Mindezekre figyelemmel a Kúria a kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmét – a Ve. 231. § (2) bekezdése alapján – érdemi vizsgálat nélkül elutasította.

A döntés elvi tartalma

  1. Amennyiben az elektronikus dokumentumként benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelem nem tartalmazza a Ve. 223. § (1) bekezdése szerint megkövetelt minősített elektronikus aláírást, úgy azt érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.

Záró rész

  1. A Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határozott.
  2. Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. § (1) bekezdés a) pontja alapján illetékmentes.
  3. A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2024. szeptember 24.

dr. Márton Gizella s.k. a tanács elnöke
dr. Demjén Péter s.k. előadó bíró
dr. Darák Péter s.k. bíró