A Kúria
végzése
Az ügy száma: Kvk.V.39.180/2022/3. szám
A tanács tagjai: dr. Darák Péter a tanács elnöke, dr. Stefancsik Márta előadó bíró, dr. Márton Gizella bíró
A kérelmező:
A kérelmező jogi képviselője: dr. Berzsenyi Nóra ügyvéd
Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata
A felülvizsgálni kért határozat: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság 1/2022. (II. 07.) számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság 1/2022.(II. 07.) számú határozatát helybenhagyja.
Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 10.000 (tízezer) forint bírósági nemperes eljárási illetéket.
A határozat ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A kérelmező …. község polgármestere.
[2] …. Község Helyi Választási Bizottság (a továbbiakban: Helyi Választási Bizottság) az 1/2022.(II. 01.) számú határozatával …. Község Önkormányzata Képviselő-testületében az egyéni listáról megválasztott személy1 lemondása miatt megüresedett képviselői mandátumot – a képviselő-testület tagjainak választásáról szóló TK 05-076-001-7 számú szavazóköri jegyzőkönyv alapján – a következő legtöbb szavazatot elért személy2 független jelölt (a továbbiakban: Jelölt) részére kiadta.
[3] A kérelmező természetes személy a határozat ellen a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottságnál (a továbbiakban: Területi Választási Bizottság) a törvényes határidőben – a Nemzeti Választási Bizottsághoz címzett – fellebbezésében az elsőfokú határozat megváltoztatását kérte oly módon, hogy a megüresedett képviselői mandátum ne kerüljön kiadásra a Jelölt részére.
[4] Előadta, hogy …. perben áll az önkormányzattal, ezt igazolja a Miskolci Törvényszék általa a kérelméhez csatolt 13.K.700.666/2021/16. számú jogerős ítélete, amely ellen a Kúria előtt felülvizsgálati eljárás van folyamatban. A Jelölt az egyházközség képviselője, az általa képviselt szervezet az önkormányzat által indított perbe az alperes oldalán érdekeltként belépett. Ennek következtében álláspontja szerint a Jelölt a képviselő-testület ülésein idegen érdekek mentén szavazna, a peres felek közti nagy összegű elszámolási igények folytán logikailag, politikailag, és erkölcsileg is kizárt, hogy egyszerre két, egymással szemben álló érdeket tudjon képviselni. Ezáltal kétséges, hogy képviselői feladatait Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 32. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően el tudja látni. Véleménye szerint a Mötv. 36. §-ában foglalt összeférhetetlenségi ok is fennáll, ugyanis a Jelölt képviselői tevékenysége a közbizalmat megingathatja, ezért a választást követően keletkezett jogvitát a választási bizottságnak ki kell vizsgálnia. Az Alaptörvény 28. cikkére utalással kifejtette, hogy nyilvánvalóan nem lehet logikusnak, a józan észnek megfelelőnek, erkölcsösnek tekinteni egy ilyen helyzetet, különösen akkor, ha az önkormányzati tevékenység egyik leglényegesebb aspektusát, a falugondnoki szolgálatot illetően van érdekellentét az önkormányzat és a képviselő-testület leendő tagja, illetve az általa képviselt szervezet között. Egyértelmű, hogy nem lehet a közjónak megfelelő a Jelölt tevékenysége. Ez a helyzet csak úgy oldható fel törvényesen, ha a Jelölt nem lesz képviselő-testületi tag, vagy ha lemond az ellenérdekű szervezetben történő pozíciójáról és ezt igazolja.
A Területi Választási Bizottság döntése és jogi indokai
[5] A Területi Választási Bizottság a bírósági felülvizsgálati kérelemmel támadott határozatával a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
[6] Határozatát a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 221. § (1) bekezdésére, 223. § (3) bekezdésére, 224. § (1)-(3) bekezdésére, 226. §-ára, 231. § (1) bekezdés a) és d) pontjára, illetve (3) bekezdésére alapította, hivatkozott a Kúria Kvk.I.37.510/2019/2., Kvk.I.37.597/2014/5., Kvk.I.37.493/2014/3., Kvk.III.37.298/2014/2., Kvk.V.37.985/2019/6., Kvk.VI.37.638/2019/3., Kvk.I.37.391/2014/2., Kvk.IV.37.286/2018/2. számú eseti döntéseire.
[7] Indokolása szerint a Helyi Választási Bizottság határozata a jogorvoslat benyújtásának helyéről téves tájékoztatást tartalmazott, azonban a kérelmező a fellebbezést – bár tévesen címezve – az annak elbírálására jogosult választási szervnél határidőben terjesztette elő, így elbírálásának ez nem képezte akadályát. A kérelmező azonban abban nem jelölte meg az érintettségét, illetve az azt alátámasztó körülményeket, továbbá a fellebbezés nem tartalmazza a személyi azonosítóját.
[8] Hivatkozott arra, hogy 2018. szeptember 1-jét követően a fellebbezés benyújtásakor minden esetben szükségessé vált az érintettség igazolása a kérelmezői oldalon. A Kúria a Kvk.I.37.510/2019/2. számú végzésében kifejtette, hogy az egyes választásokkal kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2018. évi XXXVI. törvény 77. §-ának 2018. szeptember 1-jei hatályba lépése következtében a Ve. jogorvoslati rendszerében azonos módon határozza meg az egyes jogorvoslati szinteken a jogosultak alanyi körét. A fellebbezés és bírósági felülvizsgálat előterjesztésére a Ve. 221. § (1) és 222. § (1) bekezdéseinek rendelkezése értelmében csak az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet jogosult. Mindkét kérelem befogadásának feltétele tehát az egyéb formai feltételek mellett az is, hogy a kérelmező az ügyben érintett legyen. A Kúria ítélkezési gyakorlata [Kvk.I.37.597/2014/5., Kvk.I.37.493/2014/3. és Kvk.III.37.298/2014/2.] értelmében a Ve. 222. §-ának (1) bekezdése szerinti érintettség akkor állapítható meg, ha a kérelmező saját jogaira és kötelezettségeire az állított jogsérelem közvetlenül kihat. Az érintettség választási ügyben való vizsgálata során nincs helye hivatalból bizonyításnak, annak igazolása a kérelmezőt terheli [Kvk.V.37.985/2019/6.és Kvk.VI.37.638/2019/3.].
[9] Jelen eljárásban a kérelmező az érintettségét semmilyen módon nem igazolta, nem jelölt meg a személyében fennálló, jogait vagy kötelezettségeit érintő közvetlen érintettséget, és a választási eljárásban – annak sommás jellegéből adódóan – hivatalbóli bizonyítás felvételére nincs mód. A kérelmezőt terheli a fellebbezés valamennyi formai és tartalmi kellékének határidőben való előterjesztése, így az érintettség igazolása is, amelyre jelen ügyben nem került sor [Kvk.I.37.391/2014/2., Kvk.IV.37.286/2018/2.]. Emellett a fellebbezés nem tartalmazza a kérelem benyújtójának személyi azonosítóját [Ve. 224. § (3) bekezdés c) pont], a fellebbezés tehát nem felel meg a Ve. rendelkezéseinek, ezért azt a Ve. 231. § (1) bekezdés a) és d) pontjai alapján érdemi vizsgálat nélkül el kellett utasítani.
A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem
[10] A kérelmező a Ve. 231. § (5) bekezdése alapján a Területi Választási Bizottság határozatának megváltoztatását és a Helyi Választási Bizottság határozatának megsemmisítését, a megüresedett képviselő-testületi mandátum Jelölt részére történő kiadásának mellőzését kérte.
[11] Álláspontja szerint a határozat sérti Ve. 228. § (2) bekezdését, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 266. § (2) bekezdését, 630. § (5) bekezdését, valamint a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 6. §-át.
[12] Indokolása szerint az érintettségét igazolta. A csatolt bírósági ítélet szerint az önkormányzat a falugondnoki szolgálattal kapcsolatban közigazgatási pert indított, amelyben a Jelölt által képviselt szervezet az alperes mellett érdekeltként vett részt. A Ve. 228. § (2) bekezdése, a Pp. 630. § (5) bekezdése, valamint a Kp. 6. §-a alapján alkalmazandó Pp. 266. § (2) bekezdése szerint „A bíróság az általa köztudomásúnak tekintett és az olyan tényeket, amelyekről hivatalos tudomása van, akkor is figyelembe veszi, ha azokra a felek nem hivatkoztak." Mivel köztudomású tény, hogy a község polgármestere, így elemi érdeke, hogy a képviselő-testület munkája gördülékeny legyen, azt ne akadályozzák a község és az ott lakók érdekeivel ellentétes egyéni érdekek. Több olyan konkrét körülmény merült fel a Jelölt tekintetében, amely alapján feltehető, hogy nem az önkormányzat érdekében végezné tevékenységét. Állítása indokolására megismételte a fellebbezésében foglaltakat.
A Kúria döntése és jogi indokai
[13] A választási bizottság határozata ellen előterjesztett bírósági felülvizsgálati kérelem alaptalan.
[14] A Ve. 222. § (1) bekezdés első fordulata szerint a választási bizottság másodfokú határozata ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be jogszabálysértésre hivatkozással [Ve. 223. § (3) bekezdés a) pont], illetve a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen [Ve. 223. § (3) bekezdés b) pont]. A 225. § szerint a bírósági felülvizsgálati kérelemben új tények és bizonyítékok is felhozhatók.
[15] A Kúria mindenekelőtt rögzíti, hogy a kérelmező nem támadta a felülvizsgálati kérelmében a Területi Választási Bizottság megállapítását, mely szerint a fellebbezése nem tartalmazta a Ve. 224. § (3) bekezdés c) pontjának megfelelően a személyi azonosítóját, amely hiányosság a Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja értelmében a fellebbezés érdemi vizsgálat nélküli elutasítását vonja maga után. Ennek folytán a bírósági felülvizsgálati kérelem szerinti döntés meghozatalára önmagában ezen okból nem volt törvényes lehetőség.
[16] Rámutat emellett a Kúria, hogy a kérelmező a Helyi Választási Bizottság határozata elleni fellebbezést magánszemélyként, és nem az önkormányzat nevében, annak törvényes képviselőjeként, azaz nem polgármesterként terjesztette elő. Ennek következtében súlytalan az a felülvizsgálati kérelemben tett előadása, hogy a Ve. 228. § (2) bekezdése, 630. § (5) bekezdése, illetve a Kp. 6. §-a alapján alkalmazandó Pp. 266. § (2) bekezdése szerint köztudomású ténynek minősülő polgármesteri minősége folytán nem volt köteles bemutatni, illetve igazolni a Helyi Választási Bizottság határozatával érintett üggyel kapcsolatos közvetlen jogi érdekeltségét.
[17] A Ve. 221. § (1) bekezdése szerint a választási bizottság elsőfokú határozata ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet fellebbezést nyújthat be.
[18] Ezen rendelkezés alapján a fellebbezést előterjesztő személy az ügyben való érintettségét, mint a jogorvoslati kérelem törvényi feltételét, köteles megjelölni és elégséges módon igazolni. Ennek hiányában nem állapítható meg, hogy a jogorvoslati kérelem (fellebbezés) jogosulttól származik. A jogorvoslati kérelem előterjesztése szempontjából nem azonos státuszú a természetes személy, illetve a jogi személy nevében eljáró törvényes képviselő személye. Ezért elengedhetetlen, hogy a fellebbező megjelölje az ügyben való közvetlen érintettségét megalapozó tényeket, illetve a lehetőségekhez képest azt igazolja is. A másodfokú választási szerv eljárásában, majd a bíróság a választási határozat felülvizsgálata iránti sajátos nemperes eljárásban hiánypótlást és hivatalból bizonyítást nem rendelhet el, döntését kizárólag a rendelkezésre álló okiratok alapján hozza meg [Kvk.I.37.510/2019/2., Kvk.IV.37.675/2019/3., Kvk,III.37.656/2019/3., Kvk.IV.37.990/2014/3., Kvk.IV.483/2018/2.]. A kérelmezett helytállóan jelölte meg, illetve idézte határozatában a Kúria joggyakorlatát, mely szerint az érintettség igazolása a kérelmezőt terheli, ennek hiányában a jogorvoslati kérelem érdemi elbírálására nem kerülhet sor, a Ve. 231. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a fellebbezés érdemi vizsgálat nélküli elutasítását vonja maga után [Kvk.V.37.985/2019/6., Kvk.VI.37.638/2019/3., Kvk.III.38.295/2019/2., Kvk.I.37.597/2014/2, Kvk.I.37.493/2014/3.].
[19] A Kúria a Kvk.III.38.069/2014/2. számú határozatában már kifejtette, hogy a bírósági felülvizsgálat, mint jogorvoslat célja nem az alapeljárásban rögzített – érdemi vizsgálatra alkalmatlanságot eredményező – hiányosságok pótlása. A Kúria a felülvizsgálati eljárás során a választási határozatot a meghozatalakori jogszerűség szempontjából vizsgálja, és ha a választási bizottság a kérelmet a Ve.-ben megkövetelt kötelező tartalmi és formai elemek alapján megvizsgálta, hiányosnak értékelte, és ezen megállapítása helytállónak bizonyult, a Kúria a határozat megváltoztatásáról nem dönthet.
[20] A Kúria egyúttal rá kíván mutatni, hogy a választási ügyben való érintettség akkor állapítható meg, ha a kérelmező saját jogaira és kötelezettségeire az állított jogsérelem közvetlenül kihat [Kvk.I.37.597/2014/5., Kvk.I.37.493/2014/3., Kvk.III.37.298/2014/2.,Kvk.V.37.507/2018/2.]. Önmagában az önkormányzat által indított közigazgatási per léte, amelybe az ellenérdekű fél mellett a Jelölt által képviselt egyházközség érdekeltként belépett, nem alkalmas a kérelmező természetes személynek a Jelölt mandátumának kiadásával kapcsolatos választási ügyben való érdekeltségének az alátámasztására.
[21] Mindezek folytán a Kúria a felülvizsgálati kérelemmel támadott határozatot a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alkalmazásával helybenhagyta.
A döntés elvi tartalma
[22] A választási ügyben a jogorvoslati kérelmet előterjesztő érintettségének igazolása a kérelmezőt terheli, amely hiányában a Ve. 231. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a fellebbezés érdemi vizsgálat nélküli elutasításának van helye.
Záró rész
[23] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228. § (2) bekezdése és a Kp. 157. § (13) bekezdése szerint alkalmazandó Kp. 124.§ (5) bekezdésének megfelelően tárgyaláson kívül bírálta el.
[24] A Kúria a kérelmezőt az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban. Itv.) 45/A. § (5) bekezdése szerinti nemperes eljárási illeték viselésére a Ve. 228. § (2) bekezdése és a Kp. 35. § (1) bekezdése értelmében alkalmazandó Pp. 101. § (1) bekezdése és 102. § (1) bekezdése alapján kötelezte.
[25] A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232.§ (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2022. február 17.
Dr. Darák Péter s.k. a tanács elnöke
Dr. Stefancsik Márta s.k. előadó bíró
Dr. Márton Gizella s.k. bíró