Kvk.V.39.138/2024/5. számú határozat

A Kúria
végzése

Az ügy száma: Kvk.V.39.138/2024/5.

A tanács tagjai:

dr. Darák Péter a tanács elnöke
dr. Stefancsik Márta előadó bíró
dr. Márton Gizella bíró

A kérelmező: Kisvárdai Tibor
                     (cím)

A kérelmező jogi képviselője: dr. Pásztor Tünde ügyvéd      
                                              (cím)

Az ügy tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálni kért határozat: Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Területi Választási Bizottság 127/2024. (VI. 14.) határozata

Rendelkező rész

A Kúria

  • a felülvizsgálati kérelemnek a helyi önkormányzati képviselőválasztását, a vármegyei közgyűlés tagjainak választását, valamint a választási eljárásban való önkéntes részvételre vonatkozó alapelv sérelmét állító részét érdemi vizsgálat nélkül elutasítja,
  • a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Területi Választási Bizottság 127/2024. (VI. 14.) számú határozatát megváltoztatja, a Szegi Helyi Választási Bizottság 25/2024. (VI.09.) HVB számú, a polgármesterválasztás eredményét megállapító határozatát megsemmisíti,
  • Borsod Abaúj-Zemplén Vármegye Szegi 001. szavazókörben elrendeli a 2024. évi polgármester-választásra vonatkozó szavazás megismétlését,
  • az ismételt szavazást 2024. július 7. napjára tűzi ki.

A feljegyzett 10.000 (tízezer) forint nemperes eljárási illeték az állam terhén marad.

A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

  1. A kérelmező az Európai Parlament tagjainak, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők - közös eljárásban, 2024. június 9. napjára kitűzött - 2024. évi általános választásán Szegi településen (Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegye) független polgármesterjelölt és egyéni listás jelölt volt.
  2. A község egy szavazókört alkot, a választópolgárok száma 2024. március 11-én 245 fő, a szavazóköri névjegyzék előállításakor (2024. március 13.) 246 fő, 2024. június 3-án 278 fő, a választás napján, 2024. június 9-én 348 fő volt.
  3. A választást követően a helyi lakosok nevük, lakcímük, személyazonosító igazolványuk száma megadása mellett petíciót indítottak, 2024. június 12-én 15:05 órakor a Helyi Választási Bizottság részére leadott 5 ív összesen 59 aláírást tartalmaz. A petíció szövege a következő: „Tisztelt Szegi Választási Bizottság! A 2024. 06.09-én Szegiben az Önkormányzati választáson szembesült a falu lakossága, hogy nem a tényleges itt lakó választópolgárok döntöttek a polgármester személyéről és a képviselő testület tagjairól. Autóztatás történt, melyről fotók készültek. Az újonnan betelepült választópolgárok segédeszközöket használtak, papírra vetett listával érkeztek.Szeretnénk élni a demokratikus jogainkkal, hiszünk a tisztességes választásban és kérjük a választás ismétlését. Aláírást gyűjtöttünk és követeljük a tisztességes újraválasztást.”

A Helyi Választási Bizottság határozata

  1. A Szegi Helyi Választási Bizottság a polgármesterválasztás eredményét a 25/2024. (VI.09.) HVB számú határozatával a mellékletben csatolt szavazóköri jegyzőkönyv szerint állapította meg: Szegi település megválasztott polgármestere Trudics Andrea, a FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség jelölőszervezet polgármesterjelöltje 153 érvényes szavazattal. A kérelmező 105, a további két jelölt 2, illetve 4 szavazatot kapott. Az eredményt megállapító jegyzőkönyv szerint a névjegyzékben lévő választópolgárok száma 348, a megjelent választópolgárok és az urnában lévő, leadott szavazólapok száma egyaránt 278, az érvényes szavazólapok száma 264, az érvénytelen szavazólapok száma 14.

A fellebbezés

  1. A kérelmező a Helyi Választási Bizottság határozatával szemben 2024. június 12-én 15:23 órakor előterjesztett fellebbezésében a határozat megsemmisítését és a választás megismétlésének elrendelését kérte.
  2. Előadta, hogy közvetlenül a választás előtt a nyilvánosan elérhető adatokból tudomására jutott, hogy a 2024. évi helyi önkormányzati választások során Szegi településen a választási eljárás alapelveivel összefüggő jogszabálysértés történt. A község területén 2019. évi választások alkalmával 282, 2024.03.13-án 246 választásra jogosult személy volt, 3 nappal a választás előtt számuk 348-ra ugrott. A bejelentkezések nagy része az utolsó napokra esett. Megállapítható ezért, hogy a választás tisztaságát, rendjét befolyásoló gyakorlat került folytatásra, mely alapján alaposan feltételezhető a választás eredményének befolyásolása. Tudomása szerint az érintett választásra jogosultak körében több esetben tartózkodási helyként került megadásra Szegi településen található cím, amely sérti a választási eljárásról szóló 2013. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) átjelentkezésre vonatkozó 250. §-át is.
  3. A Helyi Választási Bizottságtól már kérte annak kivizsgálását, hogy egy folyamatosan elöregedő régióban, ahol a lakosságszám csökkenése minden népszámlálási és egyéb adat alapján jelentős, hogyan fordulhatott elő, hogy kevesebb, mint 3 hónap alatt több mint 100 fővel, azaz 40%-kal nőtt a település lakossága, és így a választásra jogosultak száma. A témával a választást megelőzően a sajtó is foglalkozott, a listákon Szegit is említve (https://telex.hu/valasztasi-foldrajz/2024/06/08/valasztoi-nevjegyzek-fu…). Mindezek, valamint a választás során látottak alapján klasszikus, a választások kimenetelét befolyásoló, új választók szervezett bejelentkeztetéséről volt szó, ami a választási eljárási szabályok szerint törvényellenes (pl. https://pecsiitelotabla.birosag.hu/sites/default/files/field attachment/pk.iii .50.029.2019.7.v anonim.pdf).
  4. Hivatkozása szerint fényképpel is bizonyítható, hogy a választás napján szervezetten, kisbuszokkal hordtak frissen, fiktív lakóhelyet létesített szavazókat a szavazóhelyiségbe. Ezt a fényképeken túl a Helyi Választási Bizottság tagjai is látták, tanúkkal is bizonyítható a jogsértés. A „buszoztatás” miatt a szavazás során többször is hosszú sorok alakultak ki, a helyiek (tehát valóban több éve életvitelszerűen a községben élő lakosok) legnagyobb megdöbbenésére. E tény bizottsági és más szavazópolgárok által bizonyítható. Van olyan bizottsági tag, akinek a lakcímére jó néhány frissen lakóhelyet létesített szavazó lett bejelentve. A bizottsági tagok, mint tanúk igazolják, hogy volt olyan szavazó, aki a Helyi Választási Bizottság elnökének kérésére az igazolványa helyett azt a nyomtatványt adta oda, amire leírták neki, hogy kire, melyik polgármesterre és képviselőre kell szavazni. Ilyen nyomtatványt („puskát”) a szavazólapok mellett, a borítékba bedobva is találtak a bizottsági tagok. Joggal feltételezhető, hogy üres telekre/telkekre is jelentettek be embereket. A fiktív lakcím létesítést bizonyítja az a tény is, hogy egy tulajdonos nem adott engedélyt az ingatlanába történő bejelentkezésre, ez esetben rendőrségi eljárás is folyamatban van. A rendőrségi bejelentést a fellebbezéséhez csatolta.
  5. Előadta, hogy a faluban életvitelszerűen élők aláírásokat gyűjtenek, mert szeretnének a saját sorsukról maguk dönteni, nem pedig a rengeteg bejelentett, fiktív szavazó segítségével megválasztott jelölt vezetése alatt élni. A jogorvoslati kérelem benyújtásakor összegyűjtött aláírásokat tartalmazó petíciót a fellebbezéséhez csatolta.
  6. Mindezek alapján álláspontja szerint a választást megelőzően és közben sérült a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, a választás tisztaságának megóvása és e) pontja szerinti, a jóhiszemű és rendeltetetésszerű joggyakorlás követelményének elve. Álláspontja szerint a választás eredményének befolyásolása és az alapelvek, továbbá büntetőjogi szabályok megsértése is megállapítható, a választás eredményének megsemmisítését és új választás kiírását kérte.

A Területi Választási Bizottság másodfokú határozata

  1. A Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Területi Választási Bizottság 127/2024. (VI. 14.) számú határozatával a helyi Választási Bizottság határozatát helybenhagyta.
  2. Indokolása szerint a Ve. 241. §-a alapján a választás eredménye elleni jogorvoslat - annak speciális jellege miatt csak - valamely szavazóköri eredmény törvénysértő megállapítására, illetve a szavazóköri eredmények törvénysértő összesítésére vagy a mandátumkiosztás szabályainak megsértésére hivatkozással terjeszthető elő. A választási eredmény megváltoztatására olyan tényállás nem szolgálhat alapul, amely közvetlenül nem befolyásolta a szavazatszámláló bizottság szavazóköri tevékenységét, feladatellátását. A választási eredmény elleni jogorvoslat annyiban is speciális az egyéb választási jogorvoslathoz képest, hogy a törvénysértés pontos megjelölése mellett annak bizonyítékait is olyan fokon kell megjelölni, illetve hivatkozni, amely legalább a valószínűsítés szintjén alátámasztja az eredmény megállapítása során bekövetkezett jogsértéseket. A választás eredményének megsemmisítésére és a szavazás megismételtetésére jogsértés megvalósulása esetén csak abban az esetben kerülhet sor, ha kimutatható a jogsértés érdemi kihatása.
  3. Kifejtette, hogy a kérelmező fellebbezésében a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjában foglalt alapelvek, továbbá a Ve. 250. §-a megsértését állította lényegében ugyanazon körülmények alapján, amelyeket a Helyi Választási Bizottságához 2024. június 8. napján benyújtott kifogásában, illetve az azt elbíráló 25/2024. (VI. 09.) HVB határozata ellen benyújtott fellebbezésben is leírt. A Területi Választási Bizottság álláspontja szerint a vélelmezett alapelvi sérelmeket, illetve az általa hivatkozott jogszabályhelyeken található rendelkezések megsértését a becsatolt bizonyítékok nem támasztják alá, az átjelentkezést szabályozó Ve. 250. §-ának pedig - a Ve. 301. §-a alapján - csak a (6) és (7) bekezdése alkalmazandó a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán.

A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem és észrevétel

  1. A kérelmező a másodfokú választási határozattal szemben – jogi képviselője útján – törvényes határidőben bírósági felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, amelyben kérte a Területi Választási Bizottság határozatának megváltoztatását, a polgármester-választásra, a képviselő-választásra és a vármegyei közgyűlés tagjainak választására vonatkozó szavazóköri eredményt megállapító döntést  megsemmisítését, továbbá a polgármester-választásra, a képviselő-választásra és a vármegyei közgyűlés tagjainak választására vonatkozó szavazás megismétlésének elrendelését, valamint a jogszabálysértés tényének megállapítását.
  2. Felülvizsgálati kérelmében részben megismételte, részben kiegészítette korábbi előadását: az adatigénylés keretében lekért választói névjegyzék alapján a választópolgárok száma 2024. március 13-án 246 fő, június 5-én 300 fő, június 6-án 333 fő és június 9-én 348 fő volt, a választások előtt tehát 102 fővel nőtt. Egyes ingatlanokba 6-10 fő jelentkezett be, és a Helyi Választási Bizottság két tagjához további 8-8 fő került bejelentésre.
  3. Hivatkozása szerint ezen adatok közhiteles nyilvántartásból ellenőrizhetőek, bizonyíték csatolására ebben a körben nincs lehetősége, mivel a névjegyzékből igényelt adatokat meg kellett semmisíteni, így a bizonyítási lehetősége korlátozott, azonban a választói névjegyzék adatai a választási bizottságok számára hozzáférhetőek, így a bizonyítás keretében ezen adatokat a Helyi és a Területi Választási Bizottság is beszerezhette volna.
  4. A Területi Választási Bizottság - a Ve. 43. (l) bekezdésében foglaltak megsértésével - a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján nem tisztázta a döntéshozatalhoz szükséges tényállást, a bemutatott, jelentős súlyú jogsértések szükségképpen kihatottak a választási eredményt megállapító döntésre, a Területi Választási Bizottság határozata a Helyi Választási Bizottság határozatára is kiterjedően sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés a), b) és e) pontja szerinti választási alapelveket.
  5. A polgármesterválasztáson nyertes jelölt a Kúria felhívására tett észrevételeiben előadta, hogy mindent megtett a választások tisztasága érdekében, a lakosságszám növekedésével kapcsolatos tényekről a felülvizsgálati kérelemből szerzett tudomást, azt nem befolyásolta. A különböző lakcímekre történő bejelentkezés nem a jelöltek felelőssége, az ingatlantulajdonosok saját elhatározásukból döntenek úgy, hogy engedélyt adnak ahhoz, hogy az ingatlanukba bejelentkezzenek. Amennyiben a kérelmező már a választások előtt tudott a lakcímekre történt bejelentésekről, miért nem a választás előtt jelezte azt a Helyi Választási Bizottságnak. A csatolt fényképekkel kapcsolatban előadta, hogy nincs arról tudomása arról, hogy csoportosan, buszokkal hordták volna a szavazókat a választási helyiségbe, a képeken az látható, hogy autók mellett emberek állnak, de ezek a képek bárhol bármikor készülhettek. Szegi Tokaj - Hegyalja egyik legszebb települése, ahol hétvégente rengeteg turista fordul meg, így a csatolt képek nem alkalmasak a kérelmező állításainak bizonyítására. Semmilyen információval nem rendelkezik arról, hogy a választás napján bármilyen jelzés érkezett volna a Helyi Választási Bizottsághoz a választások tisztaságát, rendjét befolyásoló gyakorlatról. A közzétett jegyzőkönyv szerint a választás rendben lezajlott. A Területi Választási Bizottság felülvizsgálati kérelemmel támadott határozata a jogszabályoknak mindenben megfelel, mind a megállapított tényállás, mind az ebből levont jogkövetkeztetés tekintetében. A felülvizsgálati kérelemben előadottak nem alkalmasak arra, hogy a másodfokú határozatban rögzítetteknek akár a ténybeli-, akár a jogi alapját kérdésessé tegyék.

A Kúria döntése és jogi indokai

  1. A felülvizsgálati kérelem polgármester-választással kapcsolatos részében alapos, ezt meghaladóan a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának volt helye.
  2. A kérelmezőnek, mint az adott választókerületben nyilvántartásba vett polgármesterjelölt érintettsége a bírósági felülvizsgálattal támadott választási határozat kapcsán fennáll, a jogorvoslati kérelmét a törvényes határidőben, a megsértett jogszabályhelyek megjelölésével, jogi képviselő közreműködésével terjesztette elő, ezért a felülvizsgálati kérelem megfelel a Ve. 222. § (1) bekezdésében, 223. § (3) bekezdésében, 224. § (2) bekezdésében, (3) bekezdés a) pontjában, 224. § (5) bekezdésében foglalt követelményeknek.
  3. Rögzíti ugyanakkor a Kúria, hogy a Területi Választási Bizottság a felülvizsgálati kérelemmel támadott határozatával a kérelmezőnek a polgármesterválasztás eredményét megállapító elsőfokú választási határozat elleni fellebbezését bírálta el, a Helyi Választási Bizottság 25/2024. (VI.09.) HVB számú határozatának és a fellebbezésnek nem volt tárgya a helyi önkormányzati képviselők és a vármegyei közgyűlés tagjai választásának szavazóköri eredményét megállapító döntés. A Ve. 222. § (1) bekezdés első fordulata szerint bírósági felülvizsgálati kérelem a választási bizottság másodfokú határozata ellen nyújtható be. Figyelemmel arra, hogy a helyi önkormányzati képviselőválasztás és a vármegyei közgyűlés tagjai választásának szavazóköri eredményét illetően a másodfokú választási bizottság nem döntött jelen ügyben, ezért nincs olyan érintett sem, aki/amely bírósági felülvizsgálati kérelmet terjeszthetne elő e tárgykörökben. Emellett a kérelmező fellebbezésében nem állította a Ve. 2. § (1) bekezdés b) pontjában rögzített, a választási eljárásban való önkéntes részvételre vonatkozó alapelv sérelmét, így e körben sem hozott a Területi Választási Bizottság másodfokú határozatot. Mindezek alapján a kérelmező felülvizsgálati kérelmének a helyi önkormányzati képviselőválasztására és a vármegyei közgyűlés tagjai választására, valamint a választási eljárásban való önkéntes részvételre vonatkozó alapelv sérelmét állító részét a Ve. 231. § (1) bekezdés a) pont második fordulata alapján érdemi vizsgálat nélkül el kellett utasítani.
  4. A Kúria az ügy érdemét illetően kiemeli, hogy a választás eredményét megállapító határozat ellen előterjeszthető jogorvoslati kérelemre a Ve. sajátos rendelkezéseket tartalmaz.
  5. A Ve. 211. §-a alapján a szavazatszámláló bizottság tevékenysége és döntése ellen – a szavazóköri eredményt megállapító döntés kivételével – kifogást lehet benyújtani.  A Ve. 241. § (1) bekezdése szerint a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntése ellen csak a választási bizottságnak a választási eredményt megállapító döntése elleni fellebbezéssel együtt van helye. A (2) bekezdés kimondja, hogy a választási bizottságnak a választás eredményét megállapító döntése ellen a) a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértő voltára, vagy b) a szavazóköri eredmények összesítésére és a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértésére hivatkozással lehet fellebbezést benyújtani. {Kvk.VI.37.524/2018/2. Indokolás [14], [15], [18]}
  6. A fellebbezéssel támadott elsőfokú választási határozat kizárólag Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Szegi 001. szavazókör polgármester választásról szóló jegyzőkönyvén alapul. A polgármester-választásról az adott szavazókörben kiállított szavazóköri jegyzőkönyv a szavazóköri választás eredményének összefoglalója, és mint ilyen a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének minősül.
  7. Ezért a szavazóköri jegyzőkönyv adataival, így a választópolgárok számával kapcsolatos jogorvoslati kérelmet a Ve. 211. §-a, 241. § (1) bekezdése és (2) bekezdés a) pontja értelmében a polgármester választás eredményét megállapító választási határozattal szembeni fellebbezésben lehet előterjeszteni. A fellebbezés alapján a másodfokú választási bizottság, és a határozata ellen előterjesztett bírósági felülvizsgálati kérelem alapján a Kúria a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvényességét köteles megvizsgálni a jogorvoslati kérelemben előadottak szempontjából. A döntés akkor törvényes, ha mind az alaki, mind a tartalmi követelményeknek megfelel. A választási határozattal szembeni hatékony bírósági jogorvoslat érvényesülése érdekében a tartalmi követelmények keretében a választás és a választási eljárás alapelveinek érvényesülése is vizsgálható.
  8. A kérelmező felülvizsgálati kérelmében sérelmezte, hogy a Területi Választási Bizottság a bizonyítékok értékelését elmulasztotta, ezért megsértette a tényállástisztázási és -megállapítási kötelezettségét.
  9. A Ve. meghatározza a választási bizottságok eljárására és határozatainak tartalmára vonatkozó kötelező előírásokat. A Ve. 43. § (1) bekezdése szerint a választási bizottság a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján tisztázza a döntéshozatalhoz szükséges tényállást. A (2) bekezdés értelmében a választási bizottság eljárásában minden olyan bizonyíték felhasználható, amely alkalmas a tényállás tisztázásának megkönnyítésére. Bizonyíték különösen: a nyilatkozat, az irat, az írásbeli tanúvallomás és a tárgyi bizonyíték. A (4) bekezdés szerint a választási bizottság vagy a választási iroda által hivatalosan ismert és a köztudomású tényeket nem kell bizonyítani. Az (5) bekezdés kimondja, hogy a választási bizottság a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást. A Ve. 46. § d) pont da) ás db) pontja kimondja, hogy a választási bizottság határozata tartalmazza az indokolásban a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat, a felajánlott, de mellőzött bizonyítást és a mellőzés indokait.
  10. A Kúria megállapította, hogy a kérelmező megalapozottan hivatkozott arra, hogy a Területi Választási Bizottság megsértette a Ve. 43. § (1) bekezdését, mert határozatában nem rögzítette a fellebbezés elbírálásához szükséges tényeket sem a választópolgárok választási nyilvántartásokból elérhető száma, növekedése, a növekedés időpontja, továbbá a választás napján történtekkel kapcsolatos események, valamint a választópolgárok petíciója tekintetében, és a kérelmező által csatolt, illetve hivatkozott bizonyítékokat egyáltalán nem értékelte. Mivel a Kúria a bírósági jogorvoslati eljárásban a Ve. 231. § (5) bekezdése értelmében köteles a választási jogvitát érdemben lezárni, a Kúria az ügy eldöntéséhez szükséges tényállást jelen határozatában fentebb rögzítette, továbbá mérlegelte a rendelkezésre álló bizonyítékokat, és arra a következtetésre jutott az alábbi indokok alapján, hogy az érintett szavazókörben sérült a választás tisztasága megóvásának és a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének választási alapelve.
  11. Az Alaptörvény XXIII. cikk (5) bekezdése szerint „A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán a választópolgár lakóhelyén vagy bejelentett tartózkodási helyén választhat. A választópolgár a szavazás jogát lakóhelyén vagy bejelentett tartózkodási helyén gyakorolhatja.” A Ve. 168. §-a szerint a választópolgár a lakcíme szerinti szavazókörben szavazhat. A lakóhely megválasztásának joga szabad, és az Alkotmánybíróság a lakcímbejelentés és a választójog összefüggéseit vizsgálva a 3063/2022. (II. 25.) AB számú határozatában rámutatott, hogy a lakóhely fogalma [a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 5. § (2) bekezdés] nem követeli meg az életvitelszerű ott tartózkodást, az elsősorban az állam és a polgár közti hivatalos kapcsolattartást szolgálja. Ebből következik, hogy a választási eljárásban a lakcím sem feltételezi, hogy a választópolgár életvitelszerűen a bejelentett lakcímén tartózkodjon. Mivel azonban a lakcím alapozza meg, hogy a választópolgár egy adott település polgármester választásán részt vehessen, jelen esetben a Ve. tételes jogi rendelkezéseinek betartása ellenére - a lakcím-bejelentéshez kapcsolódó rendeltetésellenes joggyakorlás miatt - a választás alapelveinek sérelme következett be az alábbiakban kifejtettek szerint. Az alapelvi sérelmek egyedi esetben történő vizsgálhatóságára az Alkotmánybíróság hivatkozott döntésének [39] bekezdésében maga is utalt, azt - rendes bíróságokra tartozó - törvényességi kérdésnek minősítette.
  12. A Kúria rámutat, hogy a Területi Választási Bizottság az általa hivatalból ismert tényeket nem rögzítette határozatában, így a felülvizsgálati eljárás során nem álltak rendelkezésre a választási szervek által hivatalból ismert, nyilvántartott adatok az újonnan létesített lakcímek és a bejelentésük időpontja vonatkozásában. A Kúria azonban a Ve. 43. § (4) bekezdése alapján a nyilvánosan is elérhető adatokat a felülvizsgálati kérelemben foglalt adatokkal összevetette, azokat a bizonyítékok értékelésekor figyelembe vette, és tekintettel volt arra, hogy a választási jogorvoslat sommás, nemperes eljárás, amelyben hiánypótlásnak, bizonyítás felvételének nincs helye, továbbá a joggyakorlata szerint a jogorvoslati kérelmet előterjesztő fél bizonyítási kötelezettségét ezen eljárásjogi lehetőségek által meghatározott keretek között lehet csak megkövetelni[Kvk.II.37.500/2014/6.].
  13. A Kúria a szavazóköri jegyzőkönyv és a Nemzeti Választási Iroda (a továbbiakban: NVI) hivatalos adatai (https://vtr.valasztas.hu/onk2024/valasztopolgaroknak/varmegyek-telepulesek/varmegyek/05/telepulesek/287?tab=data) alapján megállapította, hogy a kérelmező megalapozottan hivatkozott arra, hogy a településen a választópolgárok száma a szavazóköri névjegyzék előállításának időpontjától (2024. március 13.) 246 főről annak lezárásáig, illetve a választás napjáig 348 főre, azaz 102 fővel emelkedett. Az emelkedés mértéke 41,46%. Ezen belül az a választópolgárok számának településszintű bontásáról készült és közzétett statisztika (https://www.valasztas.hu/telepulesek-lakossag-es-valasztopolgarszama) szerint 2024. június 3-án, tehát a választási hét hétfőjén a választópolgárok száma még csak 278 fő volt. A szavazóköri névjegyzék kötelező lezárásának és hitelesítésének időpontjáig, 2024. június 7-éig [Ve. 106. § (1) és (6) bekezdés] a választás hetében tehát 70 új választópolgár létesített lakcímet a településen. Ez a szavazóköri névjegyzék megnyitásának adatához képest 28,45% növekedés. A településen érvényes lakcímmel rendelkezők száma az NVI statisztikai adatai szerint 2023. október 17-én 290 fő volt (https://www.valasztas.hu/telepulesek-lakossag-es-valasztopolgarszama), amely a település összes (bejelentett) lakosának teljes számát jelenti. Ezen tényadatok alátámasztják, hogy a településen közvetlenül a választás időpontja előtt a választópolgárok száma ugrásszerűen megemelkedett. Mivel Szegi község egy szavazókört alkot, a polgármester-választás eredményét kizárólag e szavazókörben leadott szavazatok adták.
  14. A kérelmező fellebbezéséhez csatolta azt a petíciót, amelyet a fellebbezése benyújtásáig 59 helyi lakos írt alá, és amelyben azt állították, hogy a választás napján szembesültek azzal, hogy nem az ott lakó választópolgárok döntöttek a polgármester személyéről és a képviselő-testület tagjairól. Autóztatás történt, melyről fotók készültek. Az újonnan betelepült választópolgárok segédeszközöket használtak, papírra vetett listával érkeztek. A Kúria megítélése szerint az, hogy a petíciót aláírók a választópolgárok számához képest jelentős arányt képviselnek, alátámasztja, hogy aláírásukkal és adataik megadásával az általuk tapasztalt tényeket tartalmazó petíciót hitelesítettek. E tényeket ezért valósnak elfogadva és összevetve a választópolgárok számának a választást közvetlenül megelőzően bekövetkezett, kiugró emelkedésével, a Kúria arra a következtetésre jutott, hogy a településre a választópolgárok csoportosan, nagy számban, a választás befolyásolása érdekében, a választás tisztaságát és a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét sértő módon jelentkeztek be. 
  15. Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) 31. cikk (1) bekezdése alapján „Magyarországon a helyi közügyek intézése és a helyi közhatalom gyakorlása érdekében helyi önkormányzatok működnek.” A helyi önkormányzatok az államszervezet részei és autonómiát élveznek. A helyi önkormányzati rendszer a „nemzeti együttműködést erősíti” és a települések önfenntartási képességére, valamint a helyi közösségek öngondoskodására épül. A Kúria rögzíti, hogy a helyi önkormányzatok működésének élén a közvetlenül választott képviselő-testület áll, amelyet polgármester vezet [Alaptörvény 33. cikk (1) és (2) bekezdése]. Az Alaptörvény B. cikk (1) bekezdése szerint Magyarország független demokratikus jogállam, a jogállamiság elvéből a fentiekre tekintettel levezethető a helyi önkormányzat demokratikus jellege. A helyi önkormányzatok jellemzője, hogy kizárólag helyi szinten működnek, a helyi választópolgárok közösségét megillető jogot gyakorolnak, és ezen jogkörükben a helyi közügyeket önállóan intézik. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 2.§ (1) bekezdése értelmében a helyi önkormányzás gyakorlása során „érvényre jut az állampolgári felelősségérzet”. A helyi önkormányzáshoz való jog olyan kollektív jogosultság, amelynek eredményeképpen „kibontakozik az alkotó együttműködés a helyi közösségen belül”. A Mötv. ezt a kollektív alapjogot a helyi választópolgárok közötti kooperáció, együttműködés és alkotás megvalósítása egyik eszközeként kezeli. A helyi önkormányzati tisztviselők választása tehát a helyi autonómiából, a helyi önkormányzáshoz való jogból fakad. Ennek megfelelően a helyi közösség demokratikus önkormányzati jogait sérti, ha képviselőiről olyan személyek döntenek, akik a lakcím bejelentésén túlmenően semmilyen igazolható módon nem kötődnek a településhez, illetve a helyi közösséghez. Az adott szavazókörben való szavazás jogát a polgár lakcíme alapozza meg, visszaélés esetén azonban a választójog és a lakcím közti kapcsolat megfordul: nem azért szavaz a polgár az adott szavazókörben, mert ott lakik, hanem azért létesít lakcímet, hogy az adott szavazókörben szavazhasson. A polgárok által rövid időn belül, nagy arányban tanúsított ezen magatartása sérti a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét és a választások tisztaságát.
  16. E megállapítást erősíti a kérelmező által csatolt rendőrségi jegyzőkönyv, amelyben egy, a településen ingatlannal rendelkező személy 2024. június 8-án bejelentést tett, amiatt, hogy a kérelmezőtől - a kikért szavazóköri névjegyzék alapján - tudomására jutott, hogy a tulajdonában álló ingatlanban több személy létesített lakcímet. A rendőrségi bejelentést tevő személy konkrét adatokat az ingatlanában lakcímet létesítettek számáról, a bejelentkezésük időpontjáról adatot szolgáltatni nem tudott, azonban kijelentette, hogy a bejelentkezésre hozzájárulása nélkül került sor, szállásadóként egyetlen személy bejelentkezéséhez sem járult hozzá.
  17. Ugyanakkor a Kúria megállapítása szerint a kérelmező által megküldött fényképfelvételek az általa állított választási jogsértés bizonyítására nem alkalmasak, azokon gépjármű külső és belső felvétele, több, együtt lévő személy, illetve épület és kertje látható, azonban igazolt összefüggés a jogvita és a képek között nem volt feltárható. Kiemelendő továbbá, hogy a kérelmező a Ve.-nek a szavazóhelyiséghez való eljutásához történő segítségnyújtásra és ezzel kapcsolatban a tiltott kampánytevékenységre, így az e körbe tartozó csoportos utaztatásra vonatkozó 143-143/A. §-ainak megsértését jogorvoslati kérelmeiben nem állította, így e körben a Kúria nem is vizsgálódhatott.
  18. Összefoglalóan a Kúria tehát azt állapította meg, hogy a polgármester-választást megelőzően, a szavazóköri névjegyzék megnyitásától annak lezárásáig, illetve a választás napjáig a településen a választásra jogosultak száma 246-ról 41,46%-kal, 348-ra, ezen belül a választást közvetlenül megelőző napokon 70 fővel, azaz 28,45%-kal nőtt. Ezen objektív adatok az 59 választópolgár írásbeli nyilatkozatával alátámasztva - figyelembe véve a település nagyságát is - alátámasztják a fellebbezésben állított törvénysértést: a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntése sérti a választás tisztaságának megóvását előíró Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét előíró 2. § (1) bekezdés e) pontjában rögzített választási alapelveket, mert olyan polgárok szavazatait is tartalmazhatja, akik tömegesen, közvetlenül a választás előtt kifejezetten azért létesítettek lakcímet a településen, hogy szavazataikat a választási eredmény befolyásolása érdekében leadhassák. Ez a magatartás ellentétben áll a helyi önkormányzatiság - Alaptörvény 31 - 32. cikkeiben megfogalmazott - lényegével, azaz azzal, hogy a helyi választópolgárok a közösségüket megillető jogaikat, így a polgármesterük megválasztásának jogát szabadon gyakorolhassák. Mivel Szegi község egy szavazókört alkot, a polgármester választás eredményét kizárólag e szavazóköri eredmény adta, ezért a szavazóköri eredményt megállapító döntés törvénysértő volta egyértelműen kihatott a választás eredményére, illetve az azt megállapító választási határozat törvényességére.
  19. Végül a Kúria rögzíti, hogy a Területi Választási Bizottság azt helytállóan állapította meg, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, a Ve. 301. §-a alapján, a Ve. XII. fejezetében elhelyezett 250. §-ának csak a mozgóurnás szavazással kapcsolatos (6) és (7) bekezdése alkalmazandó, így a fellebbezés e jogszabályhelyre történő hivatkozása alaptalan volt.
  20. A Kúria mindezen indokok alapján megállapította, hogy a szavazatköri eredményt megállapító döntés, és az azon alapuló, a Helyi Választási Bizottság polgármester-választás eredményét megállapító elsőfokú, illetve az azt helybenhagyó másodfokú választási határozat jogszabálysértő, ezért a Területi Választási Bizottság határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján megváltoztatta, a Helyi Választási Bizottság határozatát a Ve. 218. § (2) bekezdésének a) és c) pontjai megfelelő alkalmazásával megsemmisítette, és a szavazókörben a polgármester választás megismétlését rendelte el.
  21. A Ve. 7. §-a alapján a megismételt szavazás napját a megismételtetett szavazás napját követő harminc napon belüli időpontra tűzte ki.

A döntés elvi tartalma

  1. A szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntése, és ezen keresztül a választási bizottság választás eredményét megállapító határozata sérti a választás tisztaságát és a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét, ha olyan polgárok szavazatait is tartalmazhatja, akik tömegesen, közvetlenül a választás előtt kifejezetten azért létesítettek lakcímet a településen, hogy szavazataikat a választási eredmény befolyásolása érdekében ott adhassák le.

Záró rész

  1. A Kúria a felülvizsgálati kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban döntött.
  2. A kérelmező felülvizsgálati kérelme alapos volt, amelyre figyelemmel az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A. § (5) bekezdésében meghatározott mértékű nemperes eljárási illeték, a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 35. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 102. § (6) bekezdése alapján az állam terhén marad.
  3. A végzés ellen a további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2024. június 26.

dr. Darák Péter s.k. a tanács elnöke
dr. Stefancsik Márta s.k. előadó bíró
dr. Márton Gizella s.k. bíró