A Kúria
végzése
Az ügy száma: Kvk.V.39.112/2024/3.
A tanács tagjai:
Dr. Darák Péter a tanács elnöke
Ságiné dr. Márkus Anett előadó bíró
Dr. Márton Gizella bíró
A kérelmező: Csepeli Városkép Kft.
(cím)
A kérelmező képviselője: Dr. Kökény Zoltán ügyvéd
(cím)
Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata
A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet benyújtó fél: a kérelmező
A felülvizsgálni kért határozat: Nemzeti Választási Bizottság 354/2024. számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 2024. május 29. napján kelt 354/2024. számú határozatának felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érinti, a felülvizsgálati kérelemmel támadott részét – a Fővárosi Választási Bizottság 171/2024. (V. 24.) számú határozatára is kiterjedően – megváltoztatja és a 2024. május 22. napján 15 óra 28 perckor előterjesztett kifogásnak a Csepeli Hírmondó 2024. XV. évfolyam 14. lapszámát érintő részét elutasítja, a 13. lapszám vonatkozásában a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A feljegyzett 10.000 (tízezer) forint eljárási illeték az állam terhén marad.
A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
Indokolás
Az ügy alapjául szolgáló tényállás
- A kérelmező kiadásában megjelenő Csepeli Hírmondó (a továbbiakban: Kiadvány) vonatkozásában hozta meg a Fővárosi Választási Bizottság (a továbbiakban: FVB) 164/2024. (V.20.) számú határozatát (a továbbiakban: Előzményi határozat), amelyben megállapította, hogy a Kiadvány XV. évfolyam 11-13. lapszámaival a kérelmező megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti, a jelöltek és a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség alapelvét, azzal,, hogy a „Választás 2024” fejléc alatti írásaiban egyoldalúan mutatta be dr. Dukán András Ferenc polgármesterjelölt (a továbbiakban: Jelölt) tevékenységét.
- A magánszemély kifogástevő (a továbbiakban: kifogástevő) 2024. május 22. napján 15 óra 28 perckor kifogást (a továbbiakban: Kifogás1) nyújtott be a Budapest XXI. kerületi Helyi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: HVB), amelyben a kérelmező által kiadott Kiadvány 2024. XV. évfolyam 13. lapszámában (a továbbiakban: 13. lapszám) a 7. és 8. oldalon megjelent írást, valamint a Kiadvány XV. évfolyam 14. lapszámában (a továbbiakban: 14. lapszám) a 8. és 10. oldalon megjelent írást sérelmezte. A kifogástevő 2024. május 22. napján 15 óra 29 perckor újabb kifogást (a továbbiakban: Kifogás2) nyújtott be a HVB-hez, amelyben a 13. lapszám 10. és 11. oldalán megjelent, valamint a 14. lapszám 12. és 13. oldalain megjelent cikkeket sérelmezte. Mindkét kifogásban a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti, a jelöltek és a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség alapelvének sérelmét állította, és kiemelte, hogy egyes cikkek egyenlőtlenül mutatták be a Jelölt tevékenységét. A HVB a kifogásokat áttette az FVB-hez.
- Az FVB a Kifogás2-öt a 172/2024. (V. 24.) számú határozatával (a továbbiakban: 172/2024. számú határozat) bírálta el. A Kifogás2-nek helyt adott és megállapította, hogy a Kiadvány XV. évfolyam 13. és 14. számával a kiadó kérelmező megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti, a jelöltek és a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség alapelvét azzal, hogy a „Mi lesz veled, Csepel?” és a „Mi lesz veled, Csepel? 2. rész” című írásaiban a választókban a jelöltekkel kapcsolatban kialakult képet egyoldalúan, a Közösen Csepelért Polgári Egyesület jelölő szervezet jelöltjei irányában pozitívan, más jelölő szervezetek irányában negatívan befolyásolta. Az FVB eltiltotta a jogsértőt a további jogsértéstől és kötelezte arra, hogy a határozat rendelkező részét a következő lapszámban teljes terjedelemben tegye közzé. Mindezeken túl az FVB a jogsértővel szemben 5.336.000 forint bírságot szabott ki. A kérelmező a 172/2024. számú határozottal szemben fellebbezést terjesztett elő, amelyet a Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) a jelen ügyben támadott 2024. május 29-én meghozott 354/2024. számú – egyesített ügyben – hozott határozatával bírált el. Határozata rendelkező részének 3. pontjában a 172/2024. számú határozatot megváltoztatta, és Kifogás2-őt elutasította. Jelen ügyben előterjesztett bírósági felülvizsgálati kérelem az NVB 354/2024. számú határozatának ezen pontját nem érintette.
- A bírósági felülvizsgálati kérelem releváns hivatkozásaira tekintettel a Kifogás1 14. lapszámmal kapcsolatos részei a következők.
- A Kifogás1-ben a 14. lapszámban a 8. és 10. oldalon megjelent „Dr. Dukán András Ferenc: Borbély valójában fideszes” című cikk kapcsán a kifogástevő előadta, hogy a szöveg Borbély Lénárd, Györfi Krisztina, Kál Károly, Kerékgyártó Nóra esetében a polgármesterjelöltek vonatkozásában a program leírását tartalmazza, míg dr. Dukán András Ferenc esetében a kijelentések és a múltbeli események leírását is, amely alkalmas a választók befolyásolására. Sérelmezte a következőket: 1. A Baloldali összefogás és még egy jelölő szervezet esetében fordult elő csak, hogy negatív kicsengésű mondatot írtak, minden egyes jelölő szervezet polgármesterjelöltjénél pozitív jellegű az üzenet. A magánszemély előadta, hogy Dukán András Ferenc jelmondata a következő: „21 - A mi évszázadunk, a mi Csepelünk!”, ezzel ellentétben a következő került kiadásra: „Baloldali összefogás: Borbély valójában fideszes”. A kifogástevő előadta a 2. pontban, hogy az a megállapítás sem igaz, hogy nem történt feljelentés az önkormányzati működéssel kapcsolatban, csak azt a tényt, hogy felderítési szakaszban van az ügy, nem említette meg a cikkíró a „Borbély Lénárd: Csepel fejlesztéséhez összefogás kell” részben. Miként nem került említésre a Kis-Duna Liget esetében a kormányhivatali határozat sem, amely szerint a hatóság nem engedélyezte az erdő engedély nélküli igénybevétele miatt kialakult állapot fennmaradását és gyakorlatilag a munkálatokat be kellett szüntetni. A kifogástevő a 3. pontban kifejtette, hogy az önkormányzati működés átláthatóságáról szóló részt a cikkíró csak azért emelte ki, hogy a cikkben említett két személy ellen hozott bírósági döntést a Jelölt bemutatásába bele tudja írni, ezzel annak üzenetét negatív kontextusba helyezve. Hivatkozása szerint a Kiadvány az írások közlésével többször folytatólagosan beleavatkozott a pártok szabad versengésébe azzal, hogy nem biztosította a kiegyensúlyozott tájékoztatást, nem biztosította a jelölő szervezetek megszólalását mindazon írásokra, amelyek megjelentek a lapszámban.
- A Kifogás1-et az FVB a 171/2024. (V. 24.) számú határozatával (a továbbiakban: 171/2024. számú határozat) bírálta el, és a Kifogás1-nek helyt adva megállapította, hogy a Kiadvány XV. évfolyam 13. és 14. számaival a kérelmező megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti, a jelöltek és a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség alapelvét, azzal, hogy a „Európai parlamenti és helyi önkormányzati választás 2024” fejléc alatti írásaiban egyoldalúan mutatta be a Jelölt tevékenységét. Az FVB eltiltotta a jogsértőt a további jogsértéstől és kötelezte arra, hogy a határozat rendelkező részét a következő lapszámban teljes terjedelemben, a jogsértő közléshez hasonló tegye közzé. Mindezeken túl az FVB a kérelmezőt 5.336.000 forint bírság megfizetésére kötelezte.
- A határozat indokolásában rögíztette, hogy a Kifogás1-et érdemben bírálta el, és azt tisztázta, hogy érvényesíthető-e a Kiadvánnyal szemben a kiegyensúlyozottság követelménye. Annak érvényesíthetőségét megállapította az Alkotmánybíróság 3096/2014. (IV. 11.) számú határozatára és a Kúria Kvk.IV.37.359/2014/2. számú végzésére utalva. Kitért a Ve. 152. § (4) bekezdésében foglalt feltételre, amely szerint a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának megsértése időszaki kiadvány esetén akkor állapítható meg, ha az legalább két egymást követő lapszám együttes vizsgálata alapján fennállt a megjelölt bizonyítékok alapján.
- Vizsgálta a kétszeres értékelés tilalmának esetleges sérelmét, rögzítve, hogy azt nem látta megállapíthatónak. E körben figyelemmel volt egyrészt az Előzményi határozatra, valamint arra is, hogy abban a határozatban a jogsérelmet a 13. lapszám tekintetében a Kifogás1 által is panaszolt cikkére tekintettel állapította meg. Rögzítette, hogy a 13. és a 14. lapszám tekintetében vizsgálta az esélyegyenlőség sérelmét, mert álláspontja szerint a 13. lapszámmal kapcsolatos, az Előzményi határozatban már megállapított jogsértés hivatkozása és annak 14. lapszámmal együttes vizsgálata a Ve. 152. § (4) bekezdésében meghatározott folytatólagosság követelményének igazolása miatt szükséges.
- A Kifogás1 alaki vizsgálatát követően azt az FVB érdemben bírálta el, áttekintve 13. és 14. lapszámot. A 13. lapszám 7. és 8. oldalán közölt írás tekintetében lényegében osztotta a Kifogás1-ben foglaltakat: a politikai programok bemutatásába a cikkíró által beemelt politikai feltételezésekre utalt; a programok elemei mellett az egyes jelöltekkel kapcsolatos politikai üzenetek és cikkírói értékelések is megjelentek (előrevetítve például a strandfürdő működtetésének átadását, mely kijelentéshez tényszerű adatközlés nem kapcsolódott). Kiemelte továbbá, hogy a cikk utolsó bekezdése nem a Jelölt programjáról szól, hanem az ennek bemutatására szolgáló részben egy vélemény (a DK frakcióvezetője által megfogalmazottak) negatív jellegű leírása jelent meg, azt a látszatot keltve, mintha a vélemény a Jelölttől származna. Megállapította, hogy az ilyen állítások választókban a jelöltekkel kapcsolatban egyoldalú kép kialakítására lehetnek alkalmasak. (171/2024. számú határozat [21] bekezdés).
- Az FVB a 14. lapszám 8. és 10. oldalán közölt írás kapcsán visszautalt a 13. lapszámra, mint azzal kialakításában hasonló cikkre: a jelöltek programjainak bemutatásába ágyazva tartalmaz politikai üzeneteket, tüntet fel negatív színben egyes jelölteket; bizonyos döntéseket ismét egyes jelöltekhez kapcsolva egyoldalúan számol be a jelöltekről; a Baloldali összefogáshoz és még egy jelölő szervezethez fűz csak negatív kicsengésű mondatot; más polgármesterjelöltnél pozitív jellegű az üzenet. Kitért a Jelölt hivatalos jelmondatának kérdésére is, amely a Kifogás1-ben előadottak alapján: „21- A mi évszázadunk, a mi Csepelünk!”, míg a szövegben az került feltüntetése, hogy: „Baloldali összefogás: Borbély valójában fideszes”. E körben a határozat beidézte a cikk egyes részeit – például a két képviselőjelölt közös cége által az önkormányzatnak okozott kárra utaló részt – és megállapította, hogy a bizonyítékok nélkül közölt ellenőrizhetetlen állítás felfogható politikai kinyilatkoztatásként is. Az FVB összegezve kiemelte, hogy mindez olyan véleménynyilvánítás, amely alkalmas lehet a választók befolyásolására (171/2024. számú határozat [22]-[23] bekezdés).
- Az FVB a Kiadvány „Borbély Lénárd: Csepel fejlesztéséhez összefogás kell” részének vizsgálata alapján megállapította, hogy a cikk olyan állításokat fogalmazott meg, amelyek teljes valóságtartalmát nem tárta fel. A határozat idézte a 14. lapszám 8. oldalán, a Kis-Duna-part megvédése kapcsán közölteket és hiányolta a további tényközlést (pl. a Kifogás1-ben említett kormányhivatali határozatról). Rögzítette, hogy a szöveg azt a látszatot keltette, hogy ellenzéki képviselők alaptalanul támadják a Kis-Duna Ligetet érintő fejlesztéseket; a cikk szóhasználata is – pl.: „alattomos támadás” – önmagában értékítéletet hordoz; a jelenlegi polgármester, Borbély Lénárd tevékenységét pozitív, a többi polgármesterjelölt – így a Jelölt – tevékenységét pedig kifejezetten negatív színben tüntette fel (171/2024. számú határozat [24] bekezdés).
- Az FVB összegezte az álláspontját a 171/2024. számú határozat [25]-[28] bekezdéseiben, az előzőek mellett rögzítve, hogy a negatív kicsengésű korábbi cikkekre vonatkozó reflexió sem szerepel a Kiadványban, a jelöltek nem interjú-szerűen számolnak be a kampány jelenlegi állásáról. Összességében megállapította, hogy az írások alkalmasak lehetnek a választói akarat egyoldalú befolyásolására, ami nem felel meg a közpénzből finanszírozott sajtótermékekkel szembeni semlegesség követelményének: az írások ezt áttörve a jelöltek egy részéről aránytalanul hosszan és a választói akarat pozitív befolyásolására alkalmas módon számolnak be, más jelöltekről vagy elenyésző terjedelemben, vagy kizárólag negatív tartalmat átadva írnak. Mindezek alapján a jogsértést a hivatkozottak szerint a kérelmező terhére megállapította, eltiltotta a további jogsértéstől és bírságot szabott ki vele szemben, amelynek összegszerűsége kapcsán is megjelenítette a mérlegelésének szempontjait.
- A határozat indokolásában az FVB a Kifogás2 vonatkozásában is azt vizsgálta, érvényesíthető-e a Kiadvánnyal szemben a kiegyensúlyozottság követelménye, és arra a megállapításra jutott, hogy vizsgálhatók a Kiadvány panaszolt lapszámai. A kétszeres értékelés tilalmának elvével kapcsolatban megállapítást nem tett.
- Az FVB úgy értékelte, hogy a sérelmezett írások – a Kifogás2-ben előadottakkal összhangban – azt a látszatot keltik, hogy az egyéni választókerületi jelöltek és programjaik, illetve vállalásaik bemutatására szolgálnak. Ugyanezen látszatot erősíti a Kiadványban a „Választás 2024” fejléc alatt a polgármesterjelöltek bemutatására szolgáló rendszeres írások, amelyek a választási eljárás alatt megjelent korábbi lapszámokban, valamint a kifogás szerinti lapszámokban is megtalálhatóak. A bevezető szöveg ezáltal azt sugallja, hogy az utána következő cikkek (a sérelmezett cikkek) nem politikai véleménycikkek, azokban az egyéni jelöltek bemutatása a polgármesterjelöltekhez hasonló módon, a kampányról történő tájékoztatás érdekébent történik. (172/2024. számú határozat [16]-[17] bekezdés).
- A sérelmezett írásokról az FVB megállapította, hogy azok alkalmasak lehetnek a választói akarat egyoldalú befolyásolására: a Közösen Csepelért Polgári Egyesület jelölő szervezet jelöltjeinél feltüntetik a jelölő szervezet nevét, a jelöltjeik vállalásai, programjuk pozitív elemeit kiemelik, közölnek a jelöltről való pozitív kép kialakítását segítő valamilyen egyéb információt is. Ezzel szemben a más jelölő szervezetek által állított jelöltek vonatkozásában a sérelmezett írások rendszerint látszólag nem a programjukból vagy jelöltektől idéznek, hanem a jelöltekkel kapcsolatos – a kifogásban bizonyos körben valótlannak feltételezett – állításokat fogalmaznak meg. (172/2024. számú határozat [18]-[19] bekezdés).
- Az FVB hangsúlyozta azt is, hogy a sérelmezett írásokban szereplő, valótlannak vélt tényállításokra nézve ellenkező tartalmú bizonyítékok nem kerültek előadásra, erre tekintettel az FVB ezen állítások valóságtartalmát nem vizsgálta, viszont értékelte a kifogásolt cikkek esélyegyenlőség alapelvét sértő voltát. Kiemelte, hogy a más jelölő szervezet által állított jelöltekkel kapcsolatban megfogalmazottak alkalmasak lehetnek a jelöltekről negatív kép kialakítására vagy azáltal, hogy a jelölt politikai tevékenységével kapcsolatban hordoznak negatív tartalmat, vagy egyébként a jelölt népszerűsége, politikai támogatása, alkalmassága hiányának látszatát keltik.
- Megállapította, hogy egyes jelöltekkel kapcsolatban a nevükön és jelölő szervezetükön kívül a sérelmezett írások semmilyen információt nem közölnek, amely szintén sérti a jelöltek közötti esélyegyenlőséget, miként az is, hogy egyes jelöltek megjelenésére aránytalanul kevesebb teret hagynak, mint más, a sérelmezett írásokban bemutatott jelölteknek.
- Hasonlóan a 171/2024. számú határozatban foglalt következtetéshez az FVB kimondta, hogy a sérelmezett írások alkalmasak arra, hogy a választókban a jelöltekkel kapcsolatban kialakult képet egyoldalúan, a Közösen Csepelért Polgári Egyesület jelölő szervezet jelöltjei irányában pozitívan, más jelölő szervezetek irányában negatívan befolyásolják. Ezáltal az FVB részéről a jogsértés megállapítására, a jogkövetkezmények kiszabására is sor került.
A fellebbezések
- A 171/2024. számú és a 172/2024. számú határozatokkal szemben a kérelmező fellebbezéseket terjesztett elő.
- A 171/2024. számú határozat elleni fellebbezésében kérte, hogy az NVB a határozatot a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján változtassa meg, a kiszabott bírság megfizetése alól mentesítse és állapítsa meg elsődlegesen azt, hogy az FVB-nek a kifogást a Ve. 215. § c) és d) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül el kellett volna utasítania. Másodlagosan kérte, hogy az NVB állapítsa meg azt, hogy az FVB határozat meghozatala során megsértette a Ve. 43. §-át azzal, hogy a hivatalból folytatott le bizonyítási eljárást és az alapján hozta meg döntését, ezzel szemben a kifogásokban megjelölt jogszabálysértéseket nem megfelelően bírálta el, mellyel megsértette a Ve. 212. §-át. Harmadlagosan hivatkozott arra, hogy FVB határozata nem felel meg a Ve. 43. §-ának és a 46. § d) pontjában foglaltaknak azzal, hogy indokolása nem tartalmazza a megállapított tényállás alapjául elfogadott bizonyítékokat, azokhoz sem a mérlegelésben szerepet játszó szempontokat és tényeket nem jelöli meg, továbbá a bizonyítékokat nem megfelelően értékelte. Negyedlegesen, ha a kifogásokat az NVB nem utasítja el és azzal egyidejűleg a bírság alól nem mentesíti, úgy kérte a határozat megváltoztatását és a bírság kiszabásának mellőzését, ennek hiányában pedig annak a minimum összegre történő mérséklését.
- Rámutatott arra, hogy az FVB következetlen volt azon kérdésben, hogy a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség alapelvének megsértésekor van-e relevanciája a cikkekben szereplő tények valóságtartalmának, vagy attól függetlenül elegendő, hogy alkalmas legyen negatív kép kialakítására egy jelölttel, jelölő szervezettel szemben.
- Az FVB úgy foglalt állást, (171/2024. számú határozat [28] bekezdése,) hogy a cikkek vizsgálata elegendő volt a jogsértés megállapítására, ezáltal viszont figyelmen kívül hagyta a Kifogás1-ben foglaltakat, túlterjeszkedett azon (171/2024. számú határozat [24] bekezdésében a 14. lapszám 8. oldalán lévő cikk vizsgálatával) és az újságot vizsgálva megállapította a tényállást, majd figyelmen kívül hagyva a kúriai gyakorlatot, jogsértőnek minősítette a Kiadvány tevékenységét.
- Sérelmezte, hogy a választók befolyásolására alkalmas véleménynyilvánításnak minősített egyes nem bizonyított tényállításokat.
- A 171/2024. számú határozat továbbá a kétszeres értékelés tilalmának az elvébe ütközik tekintettel arra, hogy az FVB az Előzményi határozatával már megállapította azt, hogy a Kiadvány XV. évfolyam 13. számával a kiadó kérelmező megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti alapelvet azzal, hogy a „Választás 2024” fejléc alatti írásaiban egyoldalúan mutatta be a Jelölt tevékenységét és a 171/2024. számú határozat ugyanazon 13. lapszámra vonatkozóan azonos jogalapon álló jogsértés okán, ugyanazt a cikket érintően, ugyanazon kifogástevő által benyújtott kérelem alapján állapította meg a jelöltek és a jelölőszervezet közötti esélyegyenlőség alapelvének megsértését. Álláspontja szerint az alapelv sérelmét a 13. lapszámra vonatkozóan csak egyszer lehet megvalósítani, így megállapítani is. Az NVB gyakorlatára hivatkozva rögzítette, hogy a kifogás érdemi elutasításának lett volna helye ezen az alapon.
- Sérelmezte, hogy a Kifogás1 nem tartalmazta a Ve. 212. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerint a jogszabálysértés megjelölését és bizonyítékait, a kifogástevő értékítéletét tükrözték, emiatt az érdemi vizsgálat nélküli elutasításnak lett volna helye. Jogsértő a 171/2024. számú határozat a Ve. 215. § d) pontja alapján is, mivel az előadottak elbírálása – kiegyensúlyozottság követelményének érvényesülése – nem tartozik egyik választási bizottság hatáskörébe sem.
- Az FVB továbbá hivatalbóli bizonyítással állapította meg a határozata meghozatala alapjául szolgáló tényállást, és ezzel megsértette a Ve. 43. §-át és 46. §-át, továbbá a döntés a mérlegelési jogkörben hozott határozat meghozatalánál irányadó szempontoknak sem felelt meg.
- Hangsúlyozta, hogy téves, jogi okfejtéssel és bizonyítékkal alá nem támasztott az FVB azon megállapítása, miszerint egyoldalúan számolt be az újság egyes jelöltekről (jelen esetben a Baloldali Összefogás jelöltjeiről). Kérelmező álláspontja szerint a cikk több pozitív megállapítást is tartalmaz a Jelöltről, melyek értékelését az FVB elmulasztotta.
- Ismertette, hogy a 171/2024. számú határozat a 14. lapszám 8. oldalán lévő cikk vizsgálatát végezte el, elfogadott egy bizonyíték nélkül benyújtott kifogástevői nyilatkozatot valósnak, annak alátámasztása szándékával egy, a Kifogás1-ben nem sérelmezett cikk tartalmát önállóan, hivatalból megvizsgálva tett megállapításokat, állított fel tényállást és végezte el a jogi minősítést, ezáltal nem a Kifogás1-ben jelzett feltételezett jogsértéseket értékelte, hanem azokon túlterjeszkedett.
- Határozott álláspontja szerint a Kiadvány 13. és 14. lapszáma nem sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti alapelvet. Kiemelte, hogy a mind Kifogás1, mind 171/2024. számú határozat egyoldalúan mutatta be az alapelvi sérelem megállapítását bemutató joggyakorlatot. A kifogástevő nem állította, és nem is bizonyította, hogy a kifogásolt lapszámok kiemelten csak egy párttal vagy jelölő szervezettel összefüggő cikkeket tartalmaznak (ilyen megállapítást 171/2024. számú határozat sem tartalmaz).
- Hangsúlyozta az Előzményi határozat és 171/2024. számú határozat kapcsán, hogy a 13. lapszámot vonták eljárás alá, és ugyanazon jogszabály megsértését állapították meg ugyanazon lapszámot érintően, még a jogsértés alapját is ugyanúgy határozták meg a rendelkező részben. A jogszabálysértés azonossága okán azonban csak egyszeresen értékelhető a jogsértés a 13. lapszámra vonatkozóan. Erre tekintettel a jogsértés megállapítása és így az ezért járó bírság kiszabása a kétszeres értékelés tilalmába ütközik, ahogy azt a Kúria is kifejtette a Kvk.VI.37.559/2019/2. számú határozatában.
- Végül a bírság mérlegelési szempontjait illetően támadta a 171/2024. számú határozatot.
A Nemzeti Választási Bizottság határozata
- Az NVB a fellebbezett ügyeket egyesítette, majd a 2024. május 29-én meghozott 354/2024. számú határozatának 1. pontjában az FVB 171/2024. számú határozatát megváltoztatta, és megállapította, hogy a Kiadvány 13 és 14. számaival a kiadó kérelmező megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti, a jelöltek és a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség alapelvét. A kérelmezőre kiszabott bírság összegét 1.334.000 forint összegben állapította meg. A 2. pontban az FVB 171/2024. számú határozatát egyebekben – a határozatában foglalt indokolással – helybenhagyta. A már hivatkozottak szerint 3. pontban az FVB 172/2024. számú határozatát megváltoztatta, és a Kifogás2-öt elutasította.
- Megállapította, hogy a fellebbezések a bírságkiszabás szankció megállapítása tekintetében részben alaposak, a kifogás tárgyává tett lapszámokkal kapcsolatban állított jogsértés vonatkozásában alaptalanok.
- Az egyesítés kapcsán hivatkozott Ve. 217. § (1) bekezdésre, és arra, hogy az egymással összefüggő tárgyú ügyek egyesítése azon okból célszerű, mert azonos történeti tényállású kifogásokban elkülönülten megjelölt tényeket, állított jogsérelmeket a választási bizottság együttesen értékelheti.
- Először azt vizsgálta, hogy a Kiadvány sajtótermék-e, valamint, hogy számonkérhető-e rajta a kiegyensúlyozottság követelménye, és e körben a 171/2024. és 172/2024. számú határozatokban foglaltakkal egyező eredményre jutott.
- Ezt követően foglalkozott a kétszeres értékelés tilalmával többek között a határozat [105], [106], [110], [114], [115], [116] és [135] bekezdéseiben, megvizsgálva, hogy a 13. lapszám vonatkozásában tekintettel kell-e lennie a kétszeres értékelés tilalmára. Leszögezte, hogy az FVB a 13. lapszám egészének áttekintését elmulasztotta, ugyanakkor a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti alapelv sérelme a lapszám szintjén vizsgálható, ezért úgy ítélte meg, hogy a lapszám egészére kiterjedő (korábbi) vizsgálat hiányában nem zárhatja ki a 13. lapszám tárgyi ügyben való vizsgálatát. Az NVB határozat [120]-[121] bekezdése rögzítette továbbá, hogy a Ve. 152. § (4) bekezdés miatt legalább két egymást követő lapszám együttes vizsgálata szükséges, így kizárólag e célból a már vizsgált lapszám is figyelembe vehető, ugyanis a jogsértés csak a későbbi lapszám vizsgálatának eredményétől függően állapítható meg.
- Az NVB rögzítette, hogy a kiegyensúlyozottság egyszerre mennyiségi és minőségi kérdés is. Egyrészt valamely jelölt, jelölő szervezet más módon nem indokolt túlzott megjelenítése [Kúria Kvk.III.37.236/2018/4. számú végzése] éppúgy vezethet a kiegyensúlyozottság sérelmére, amint olyan tartalmaknak az időszaki kiadványban való megjelenítése is, amelyek valamely jelölt vagy jelölő szervezet számára más jelöltekhez, vagy jelölő szervezetekhez képest számottevő előnyt, támogatást biztosítanak [Kúria Kvk.I.37.435/2018/3. számú végzése], vagy olyan, közérdekű tájékoztatásként nem értelmezhető tartalmak, amelyek valamely jelöltet vagy jelölő szervezetet indokolatlanul kiemelnek [Kúria Kvk.III.38.223/2019/4. számú végzése].
- Rögzítette, hogy a vizsgálatnak előfeltételét képezi a Ve. által meghatározott formai feltételeknek megfelelő jogorvoslati kérelem, amely az állított jogsértés megindokolása körében konkrétan megjelöli azokat a tartalmakat, amelyek okán a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának sérelmét fennállni látja, de a vizsgálata során a választási bizottság a megjelölt időszaki kiadvány lapszámait, mint egészet tekinti át, amely azonban nem értékelhető akként, hogy a választási bizottság hivatalból végezne bizonyítási cselekményt.
- Áttekintette mind a 13. lapszámot és mind a 14. lapszámot. A 13. lapszám kapcsán összefoglalta, hogy az huszonnégy oldalas, ebből nagyjából tizennyolc oldalon közéleti tartalmakat megjelenítő lapszám Borbély Lénárd polgármester nevét összesen 18 alkalommal említi meg. Ezek egy része polgármesteri működéssel kapcsolatos, két alkalommal az általa létesített egyesület, mint a választásra regisztrált jelölő szervezet nevének megemlítésekor jelenik meg a polgármester neve. Előbbiekhez kapcsolódva fényképe két alkalommal, önkormányzati programokat hirdető tartalmakban további két helyen látható.
- Rögzítette, hogy a Kifogás1 a 13. lapszám 7-8. oldalán, a Kifogás2 a 13 lapszám 10-11. oldalán található tartalmakat támadja, az Előzményi határozat kizárólag a 7-8. oldalon található tartalmakat támadja, az Előzményi határozat kizárólag a 7-8. oldalon található tartalmat értékelte. A 171/2024. és 172/2024. számú határozat által e vonatkozásban megjelenített értékeléssel részben egyetértett, részben pedig más indokkal látta szükségesnek kiegészíteni. Értékelte azt is, hogy 13. lapszám választással kapcsolatos tartalomnak csak szűk körben ad teret, az általános közéleti tartalmak politikai spektrumba tartozó részét pedig kizárólag a polgármester tevékenységéhez kapcsolódva jeleníti meg. Értékelte a 13. lapszám 12. oldalán található, „Négy éve került alapítványi tulajdonba a Csepel SC” című cikk, valamint a 13. oldalon található, „Németh Szilárd bejelentette az új tankerületi vezetőt, saját bizalmasát” című írást is, miszerint az helyi közügyhöz kapcsolódik ugyan, de kétségtelen, hogy a polgármester és Németh Szilárd közötti vitás ügyekben mindkét cikk Borbély Lénárd polgármester álláspontját támogatva érvel, a másik érintett álláspontjának helytelenítésével egyidejűleg. Kiemelte, hogy a 13. lapszám azt a benyomást kelti, hogy a hivatalban lévő polgármesternek és az általa alapított jelölő szervezet jelöltjeinek a választáson nincs valódi alternatívája, mert más közéleti szereplők a választáshoz kötődő híreken kívül csak abban az esetben jelennek meg, ha tevékenységük nyílt, vagy bújtatott kritikáját kell megfogalmazni. Ez a tény pedig attól függetlenül megállapítható, hogy a 7-8. oldalon található cikket jelen eljárásban vizsgálat tárgyává teheti-e az NVB, vagy sem. Téves ugyanakkor a kérelmező álláspontja a hatáskör hiányával kapcsolatban: a kiegyensúlyozottság választási eljárásban történő vizsgálata sem az a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) kiegyensúlyozottság követelményével, sem a sajtó-helyreigazítás Smtv. szerinti jogintézményével, sem pedig a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 495. §-a szerinti sajtó-helyreigazítás iránti perrel nem hozható kapcsolatba. A jogsértés, a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának sérelme azért válik megállapíthatóvá, hogy valamely jelölt vagy jelölő szervezet számára a közpénzből fenntartott időszaki kiadvány érdemi előnyt biztosít.
- Megjegyezte, hogy az egyes tényállítások valóságtartalmát az NVB joggyakorlata a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti, jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményéhez kapcsolódva vizsgálja. E körben figyelemmel kell lenni a véleménynyilvánítás szabadságára vonatkozó alkotmánybírósági és kúriai joggyakorlatra is, ugyanakkor a vékony ténybeli alap nélküli állítások valótlansága vezethet alapelvi sérelem megállapítására.
- A jelen ügy tényei alapján megállapította, hogy a 13. lapszám egyes cikkei a hivatalban lévő polgármestert, mint jelöltet is kiemelten kezelték, ugyanakkor más jelölteket, vagy politikai rivális érdekcsoportokat, személyeket illetően összességében olyan képet alakítottak ki, amelyek egyértelművé tették, hogy a választáson egyetlen alkalmas polgármesterjelölt és képviselőjelölteket állító jelölő szervezet indul. A kifogásolt cikkek ilyen módon minden esetben véleményközlésként értelmezendőek, így a tényállítások valóságát az NVB nem vizsgálhatja, ezért nem volt jelentősége a kérelmező által előterjesztett új bizonyítéknak sem, hiszen nem a tartalmak átvételével, hanem azok szerkesztése által valósult meg a Ve. alapelvi sérelme.
- Az NVB áttekintette a 14. lapszámot is. Megállapította, hogy a 14. lapszám a 13-assal azonos terjedelmű, és a közéleti tartalmakkal érintett oldalak száma is azonos. Borbély Lénárd polgármestert ez a lapszám már huszonöt alkalommal említi, és három fényképen jeleníti meg beazonosíthatóan. Az említések számának növekedése a politikai tartalmú cikkek számának növekedésével is összefüggésben áll. A 14. lapszám összképe azt mutatja, hogy a 13. lapszám vonatkozásában folytatott szerkesztési gyakorlat folytonos, az ezutóbbi esetben is fennáll. A kiegyensúlyozottságot az 171/2024. és 172/2024. számú határozatokban is vizsgált cikkeken kívül kétségessé teszi a 14. lapszám 6-7. és 11. oldalán olvasható írások tartalma is. Borbély Lénárd alkalmasságáról beszél többek között Tarlós István korábbi főpolgármester, miniszterelnöki megbízott, akinek ez utóbbi tisztségének az általa tett közlések nyilvánvalóan nem betudhatók [6. oldal]. Ezt követően a kerületi polgármesterjelöltek vonatkozásában követett gyakorlatnak megfelelően [8-10.oldal] ismerteti a lapszám a főpolgármester-jelölteket is [7. oldal], ehhez kapcsolódva pedig Karácsony Gergely főpolgármestert, mint jelöltet is kritizálja [15. oldal]. Az FVB határozatok keretei között az FVB által tett megállapítások mellett a jogsérelmet az is megalapozza, hogy a Tarlós István által készített interjúhoz hasonló megjelenési lehetőséget a Kiadvány más polgármesterjelölt számára nem biztosított [Kúria Kvk.I.37.435/2018/3. számú végzése]. Az ilyen tartalmak megjelenítése egy, a választással kapcsolatos tartalmakat egyébként megjeleníteni nem törekvő kiadvány esetében is megalapozza a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti, esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek alapelvének sérelmét [Kúria Kvk.III.38.223/2019/4. számú végzése].
- Az NVB összegezve megállapította, hogy mindkét lapszámban sérült a kiegyensúlyozottság követelménye, így a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pont szerinti alapelv sérelme megállapítható, a kérelmező kifogások elutasítása iránti kérelmei ez okból nem alaposak.
- Kiemelte ugyanakkor, hogy csak a Kifogás1 alapján állapíthatta meg az esélyegyenlőség alapelvének sérelmét, a Kifogás2-öt el kell utasítania azon okból, hogy az abban állított jogsértést az NVB a Kifogás1 tekintetében – a lapszámok egészének áttekintésekor – már vizsgálta és értékelte. A jelen ügy körülményeire figyelemmel tehát ugyanazon lapszám vonatkozásában ugyanazon jogszabályi rendelkezésre alapított jogsértést megállapító határozat a kettős értékelés tilalmának sérelmére vezetne, ezért a Kifogás2-nek nem adhatott helyt.
- A továbbiakban a jogkövetkezmények és a bírság szankció mérséklése vonatkozásában fejtette ki indokait.
A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem
- Az NVB határozata ellen a kérelmező nyújtott be bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet. A kérelmező kérte elsődlegesen az NVB határozatának megváltoztatását, a kiszabott bírság alóli mentesítését és a kifogások érdemi vizsgálat nélküli elutasítását, másodlagosan az előzőeket a kifogások érdemi vizsgálat alapján történő elutasításával kérelmezte. Harmadlagosan, amennyiben a kifogások elutasítására, a bírság alóli mentesítésére nem kerül sor, kérte az NVB határozatának megváltoztatását, a bírság kiszabásának mellőzését, ennek hiányában a bírságnak a mérséklését. A bírósági felülvizsgálati kérelmének 1. pontjában sérelmezte, hogy az NVB határozata a kétszeres értékelés tilalmának elvébe ütközik, mivel az Előzményi határozat már megállapította a 13. lapszámmal kapcsolatban a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti, a jelöltek és a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség alapelvének sérelmét azzal, hogy egyoldalúan mutatta be a Jelölt polgármesterjelölti tevékenységét A 171/2024. számú határozat ezt figyelmen kívül hagyó helybenhagyására tekintettel jogsértő az NVB határozata, ugyanazon 13. lapszám vonatkozóan azonos jogalapon álló jogsértés okán, ugyanazon kifogástevő által benyújtott kérelem alapján újra megállapította ugyanezen jogsértést. A kérelmező e körben hivatkozott a Kúria Kvk.VI.37.559/2019/2. számú határozatában foglaltakra.
- A kérelmező a bírósági felülvizsgálati kérelem 2. pontjában állította, hogy az NVB határozata a Ve. 215. § c) ütköző módon jogszabálysértő, mivel a kifogásokat érdemi vizsgálat nélkül el kellett volna utasítani, ugyanis azok nem tartalmazták a Ve. 212. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerint a jogszabálysértés megjelölését és bizonyítékait. A kifogástevő csak a sérelmezett lapszámokat csatolta, de a további előadásai alátámasztására a bizonyítékot nem mellékelte. A kérelmező részletesen ismertette, hogy az érintett lapszámok tekintetében a kifogás(ok) miért nem teljesítik ezen törvényi követelményeket. Azok tényeknek nem minősíthető, a kifogástevő véleményét, értékítéletét, az általa valónak tartott állításokat fejtettek ki, minden alátámasztás és bizonyítás nélkül.
- A felülvizsgálati kérelem 3. pontjában a kérelmező kifejtette, hogy a Ve. 215. § d) pontjába ütközően jogszabálysértő az NVB határozata, a kifogásokat érdemi vizsgálat nélkül el kellett volna utasítani, mert a kiegyensúlyozottság követelményének érvényesülése nem tartozik egyik választási bizottság hatáskörébe sem.
- A kérelmező a 4. pontban sérelmezte, hogy a kifogások a Ve. 212. §-ába, a Ve. 43. §-ába és a Ve. 152.§ (4) bekezdésébe ütköztek, ezért érdemi vizsgálat nélküli vagy érdemi vizsgálat alapján történő elutasításuknak lett volna helye. Ehelyett az FVB és az NVB a Ve. 43. §-át megsértve a jogorvoslati kérelemben túlterjeszkedően, a vizsgálódását hivatalból az egész lapfolyamra kiterjesztette. Amennyiben a kifogástevő a lap példányok egy-egy cikkét, annak is egy részét jelöli meg jogsértőként, akkor az a beadványát alkalmatlanná teszi az elbírálásra, mert a jogalkotó akarata szerint valamely lapfolyam tartalmának egészét vizsgálva lehet egy adott sérelem választásokat befolyásoló jellegéről dönteni.
- A kérelmező a felülvizsgálati kérelem 5. pontjában arra hivatkozott, hogy az eljáró választási bizottságok figyelmen kívül hagyták a kifogásban foglaltakat, azokon túlterjeszkedve maguk állapították meg a véleményük szerinti tényállást, jogsértőnek minősítve a kérelmező tevékenységét és a korábbi elmarasztaló döntést jogszerűtlenül figyelembe véve. Előadta, hogy álláspontja szerint a tényállítások valóságtartalmának van jelentősége a jogsértés megállapíthatósága kapcsán, a bizonyítási tehet a kifogástevőn áll, ugyanakkor a jelen ügyben a bizonyítás nem történt meg. Hivatkozott arra is, hogy az eljáró választási bizottságok a kifogások egy-egy részét tévesen értelmezték. Sem a 13. lapszám 12. és 13. oldalán fellelhető írások, sem a 14. lapszámban megjelent vitatott cikk, illetve 14. lapszám nem ütközik az esélyegyenlőség alapelvébe, nem alakít ki az NVB határozatának indokolásában említett egyoldalú képet/bemutatást. Az FVB és az NVB csak a kifogás(oka)t alátámasztó és annak kedvező mondatokat vette figyelembe a tényállás megállapítása során, így e vonatkozásban túllépték a hatáskörüket, és vizsgáltak a jogorvoslati kérelemben nem szereplő tényállást.
- A kifogásolt lapszámokban cáfolhatatlanul megjelent az ellenkező oldalon álló állók tevékenységének irányát, lényegét kifejező pozitív, illetve a velük szemben állókkal szembeni kritikus negatív vélemény is, de önmagában a szerkesztői módszernek a kifogástevő által sérelmesnek tartott szubjektív hiányosságai nem vezethetnek jogsértés megállapítására, a sajtó és szerkesztői szabadságot korlátozó jogalkalmazói gyakorlat alá nem vethetők. A kérelmező kiemelte a 14. lapszám 8. oldalán lévő cikket, mint amely esetében az FVB a kifogás keretein terjeszkedve járt el, a határozatot helybenhagyó NVB határozat ugyanúgy jogsértő. Sérelmezte, hogy a 14. lapszám tekintetében a lapszám tartalmi elemzése során két elemmel is kiegészítésre került a tényállás (Borbély Lénárd jelenlegi polgármester megjelenítésének gyakorisága és a Tarlós István-féle interjú). Mindezekre tekintettel a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának sérelmét is megvalósítja az NVB határozat. Egyebekben a kérelmező a bírság mérséklésével, elengedésével kapcsolatban fejtette ki álláspontját és utalt a Kifogás2 elutasítására.
A Kúria döntése és jogi indokai
- A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem az alábbiak szerint nagyobbrészt alapos.
- A Kúria a kérelmező érintettségét a Ve. 222. § (1) bekezdése alapján elfogadta, a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet érdemben vizsgálta. A bírósági felülvizsgálati kérelem nem érintette az NVB határozatának 3. pontját, a Kifogás2-öt elutasító rendelkezését, ezért azt a Kúria nem vizsgálta.
- A Ve. 231. § (4) bekezdése értelmében a bíróság a bírósági felülvizsgálati kérelem keretei között eljárva elsőként a kérelem 1. pontjában rögzített, a kétszeres értékelés tilalmára vonatkozó hivatkozást vizsgálta meg.
- Ehhez át kellett tekintenie, hogy mely lapszámokat és milyen jogsértés vonatkozásában érintett a Kifogás1 és a Kifogás2, volt-e ugyanazon lapszám tekintetében ugyanazon jogsértés miatt a kérelmezőt választási ügyben elmarasztaló döntés.
- A tényállásban rögzítettek szerint az Előzményi határozat megállapította, hogy a kérelmező a Kiadvány 2024. XV. évfolyam 11-13. lapszámaival megsértette a jelöltek és a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség alapelvét, az FVB a jogsérelmet a 13. lapszám Kifogás1 által is sérelmezett, 7. és 8. oldalon megjelent cikkére tekintettel állapította meg. Ezt követően a Kifogás1 alapján – amely az előbbiekben hivatkozottak szerint a 13. lapszám 7. és 8. oldalán megjelent írást és a 14. lapszám 8. és 10. oldalán megjelent tartalmakat sérelmezte – az FVB a 171/2024. számú határozatával a kifogásolt írásokra tekintettel a jogsértést a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerint a kérelmező terhére megállapította, és vele szemben egyebek között bírságot szabott ki. A Kifogás2 alapján – amely a 13. lapszám 10. és 11. oldalán megjelent „Mi lesz veled, Csepel?” című írást és a 14. lapszám 12. és 13. oldalán megjelent „Mi lesz veled, Csepel? 2. rész” című írást sérelmezte -, az FVB a 172/2024. számú határozatával megállapította a kifogásolt cikkekre figyelemmel, hogy a kérelmező megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti alapelvet, és vele szemben egyebek mellett bírságot szabott ki. A kétszeres értékelés tilalmának elvével az FVB 171/2024. számú határozata foglalkozott a [15]-[16] bekezdéseiben, az eljárását nem tartotta ezen elvbe ütközőnek, mert az Előzményi határozathoz képest (11-13. lapszám vizsgálata és a tárgyi ügyben a 13-14. lapszám vizsgálata) azt állapította meg, hogy a jelen ügy tényállása részben fedi a korábbit, de azzal nem azonos, nem ugyanazon időszakra vonatkozik, sőt a korábbi döntésben megtiltott, a döntés ellenére folytatott jogsértés vizsgálatára irányul.
- A fellebbezések folytán eljárt NVB a támadott határozatában a kétszeres értékelés tilalmával többek között a határozat [105], [106], [110], [114], [115], [116] és [135] bekezdéseiben foglalkozott, megvizsgálva, hogy a 13. lapszám vonatkozásában tekintettel kell-e lennie a kétszeres értékelés tilalmára. Leszögezte, hogy az FVB a 13. lapszám egészének áttekintését elmulasztotta, ugyanakkor a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti alapelv sérelme a lapszám szintjén vizsgálható, ezért úgy ítélte meg, hogy a lapszám egészére kiterjedő (korábbi) vizsgálat hiányában nem zárhatja ki a 13. lapszám tárgyi ügyben való vizsgálatát. Az NVB határozat [120]-[121] bekezdése rögzítette továbbá, hogy a Ve. 152. § (4) bekezdés miatt legalább két egymást követő lapszám együttes vizsgálata szükséges, így kizárólag e célból a már vizsgált lapszám is figyelembe vehető ugyanis a jogsértés csak a későbbi lapszám vizsgálatának eredményétől függően állapítható meg. Miután megállapította, hogy a kiegyensúlyozottság követelménye mindkét vizsgált lapszámban (13. és 14. lapszám) sérült, a [135] bekezdésben annyiban és úgy kívánt figyelemmel lenni a kétszeres értékelés tilalmának elvére, hogy kimondta: csak a Kifogás1 alapján állapíthatta meg az esélyegyenlőség alapelvének sérelmét, a Kifogás2-öt el kellett utasítania azon okból, hogy az abban állított jogsértést maga a Kifogás1 tekintetében a lapszámok egészének áttekintésekor már vizsgálta és értékelte.
- A Kúria a fentiek tükrében megállapította, hogy a kérelmezőnek a kétszeres értékelés tilalmára vonatkozó hivatkozása az alábbiak szerint alapos.
- A kérelmező helytállóan utalt a Kúria joggyakorlatából a Kvk.VI.37.559/2019/2. számú eseti döntésre, amely ugyan műsorfolyam tekintetében hozott határozat, de elvi állásfoglalása az esélyegyenlőség alapelvének megsértésének jogkérdését illetően irányadó: a kétszeres értékelés tilalmának elvébe ütközik, ha az NVB ugyanazon időszakra és műsorfolyamra vonatkozóan azonos jogalapon megállapított jogsértés okán ismételten elmarasztalja a műsorszolgáltatót. A kérelmező helyesen érvelt, amikor kifejtette, hogy az NVB tárgyi eljárása a ne bis in idem elvébe ütközően jogsértő és téves az Előzményi határozattal elbírált ugyanazon jogsértés ismételt vizsgálata és elbírálása. A Kúria megállapította, hogy az NVB azt helytállóan rögzítette, hogy tekintettel kellett lennie a kétszeres értékelés tilalmának elvére, azt alkalmaznia kellett, azonban e körben a releváns tényeket nem megfelelően vette figyelembe, téves jogértelmezése miatt a jogi következtetése is helytelen. A Kifogás1 és a Kifogás2 egyaránt sérelmezte a 13. és 14. lapszámot is az esélyegyenlőség alapelvének, a kiegyensúlyozottság követelményének a megsértése okán, a különbség a két kifogás között a kifogásolt cikkek eltéréséből adódott, míg az Előzményi határozat a 11-13. lapszámok tekintetében ugyanezen alapelv megsértését állapította meg jogerősen. A fellebbezett ügyek egyesítése folytán az NVB előtt egyaránt áttekinthetővé vált a két kifogás tartalma, - mindegyiknek volt 13. lapszámot érintő tartalma – és az Előzményi határozat hivatkozott, 13. lapszámot is érintő, jogsértésben marasztaló megállapítása. A Kúria álláspontja szerint ezek azok a releváns tények, amelyeket az NVB-nek a kétszeres értékelés tilalmának vizsgálatához figyelembe kellett volna vennie. Amennyiben így járt volna el, akkor észlelte volna, hogy az Előzményi határozat 13. lapszámot is értékelő, az esélyegyenlőség alapelvének megsértését jogerősen megállapító rendelkezése miatt a két kifogásnak ugyanezen jogsértés miatti, a 13. lapszámot illető érdemi értékelése nem lett volna elvégezhető, a 13. lapszámot illetően az Előzményi határozat jogerős megállapítása miatt ugyanezen jogsértés (esélyegyenlőség alapelvének, a kiegyensúlyozottság követelményének a megsértése) újbóli megállapítására nem kerülhetett volna sor. A Kúria megállapította, hogy ezért az NVB határozatának a Kifogás1 és a Kifogás2 13. lapszámot érintő, érdemi értékelését és annak nyomán jogsértést megállapító része a kétszeres értékelés tilalmába ütközött. Az NVB tehát a Kifogás1-nek és a Kifogás2-nek a 13. lapszám vonatkozásában előterjesztett részét ismételten nem értékelhette volna. Mivel azonban az NVB határozata az FVB 172/2024. számú határozatát megváltoztatta és a Kifogás2-öt elutasította, - amely rendelkezést a kérelmező a bírósági felülvizsgálati kérelmében külön nem sérelmezett, a Kúria a jelen végzéssel nem érintette az NVB határozatának az FVB 172/2024. számú határozatával kapcsolatos rendelkezését. Mindezek alapján a Kifogás1-nek a 13. lapszám vonatkozásában előterjesztett részét érdemi vizsgálat nélkül el kellett volna utasítani, figyelemmel arra, hogy az Előzményi határozat jogereje beállt az NVB határozatának meghozatalakor.
- A fentiekből az is következik, hogy a Kúria a továbbiakban a Kifogás1-nek csak a 14. lapszámot illető részével, az NVB határozatnak az azokra vonatkozó értékelésével foglalkozott a bírósági felülvizsgálati kérelem keretei között.
- Először azt vizsgálta, hogy a Kifogás1 előterjesztése a törvényi feltételeknek megfelelt-e.
- A Kúria következetes ítélkezési gyakorlata alapján (Knk.II.37.710/2016/2., Kvk.IV.37.531/2018/2.) a Ve. 141. §-a szerinti kampánytevékenységnek a kampányidőszakban folytatott tevékenység minősül. A választási kampányidőszak a Ve. 139. § (1) bekezdése alapján a szavazás napját megelőző 50. naptól a szavazás napján, a szavazás befejezéséig tart. Jelen eljárást érintően az önkormányzati választás kampányidőszaka 2024. április 20. napjától 2024. június 9. 19 óráig tart, a 14. lapszám megjelenése (2024. május 22.) ebbe az időszakba esik.
- A Kúria a Kifogás1 határidőben való benyújtásának kérdése kapcsán utal arra, hogy a Ve. 209. § (1) bekezdése a kifogás benyújtásának határideje a sérelmezett jogszabálysértés elkövetésétől számított három nap. A Ve. 209. § (3) bekezdése szerint nyomtatott sajtótermék esetén a jogszabálysértés elkövetése időpontjának a sajtótermék megjelenésének napját kell tekinteni, kizárva ez esetben a 209. § (2) bekezdés szerinti folyamatos jogsértés fennállására vonatkozó szabály alkalmazását.
- A jelen esetben a Kifogás1 vizsgálandó része a sajtóterméknek a nyomtatott 14. lapszámára vonatkozott.
- A Kifogás1 előterjesztőjének az érintettsége fennállt.
- Mindezek alapján a Kifogás1 alaki szempontból megfelelt a törvényi feltételeknek.
- A Kúria ezt követően vizsgálta a kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmének 2. pontját, amelyben sérelmezte, hogy a kifogás nem tartalmazta a Ve. 212. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerint a jogszabálysértés megjelölését és bizonyítékait; és a 3. pontját, amelyben a kérelmező azt állította a Ve. 215. § d) pontjának megjelölése mellett, hogy a kérdés egyik választási bizottság hatáskörébe sem tartozik.
- A választási bizottság hatáskörének hiánya kapcsán a kérelmező arra hivatkozott, hogy a kiegyensúlyozottság követelménye csak az Smtv. 13. §-ában és a médiaszolgálatatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 12. § (2) bekezdésében jelenik meg, a Ve. nem tartalmaz erre előírást. A kérelmező érvelésével szemben a Kúria utal arra, hogy a jelen eljárás tényállása szerint közhatalmi szerv, a Csepeli Önkormányzat által fenntartott, ebből következően „nagyrészt” közpénzből működtetett kiadó által megjelentetett sajtótermékről van szó. Az ebben, kampányidőszakban megjelent, a jelöltekkel, jelölő szervezetekkel kapcsolatos írások miatt a Kiadvány vonatkozásában a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti esélyegyenlőség alapelvének biztosítása vizsgálandó, amelynek része a kiegyensúlyozottság követelményének elvárása és a választási bizottságok hatásköre kiterjed ennek vizsgálatára, az alapelv sérelmét állító kifogás elbírálására. A Kúria áttekintette az Alkotmánybíróság e körben irányadó határozatait. Az Alkotmánybíróság a szerkesztői szabadságot érintő alkotmányossági kérdéseket több esetben vizsgálta, rögzítve, hogy a sajtótermékek nem szankcionálhatók az általuk nyújtott tájékoztatás jellege, minősége miatt. Ez alól a közhatalmi szerv által fenntartott, közpénzből működtetett sajtótermékek jelenthetnek kivételt, mivel tevékenységük mind a helyi közhatalom gyakorlása, mind a felhasznált közpénzek miatt más kapcsolatba hozható a társadalom tagjainak tájékozódáshoz való jogával. Erre tekintettel az ilyen sajtótermék által nyújtott tájékoztatásra mégis előírhatók bizonyos követelmények {3096/2014. (IV. 11.) AB határozat] [35]-[36] bekezdés}.
- A Kúria joggyakorlata is ezt támasztja alá. A Kúria Kvk.I.37.394/2014/2. és Kvk.III.37.236/2018/4. számú végzéseiben rögzítettek értelmében a közpénzből fenntartott önkormányzati lapok szerkesztési gyakorlatát választási kampányidőszakban a Ve. követelményei korlátozhatják. A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmének 3. pontjában foglalt hivatkozás ezért alaptalan.
- A Kúria a felülvizsgálati kérelem 2. pontjában foglaltakkal kapcsolatban szintén azt állapította meg, hogy megalapozatlan az az állítás, hogy a Kifogás1 nem tartalmazta a jogszabálysértés megjelölését és annak bizonyítékait, ezért azt emiatt érdemi vizsgálat nélkül el kellett volna utasítani. A kérelmező e körben a Ve. 152. § (4) bekezdésében foglaltakra utalt, amely kimondja, hogy a 2. § (1) bekezdés c) pontjának megsértése időszaki kiadvány esetén akkor állapítható meg, ha az legalább két egymást követő lapszám együttes vizsgálata alapján fennállt a megjelölt bizonyítékok alapján. A Kifogás1 a kifogásolt lapszám(ok) tekintetében a tartalmazta, hogy a kifogástevő álláspontja szerint sérült az esélyegyenlőség alapelve a polgármesterjelöltek, a jelölő szervezetek programjának közlése vagy bemutatása során. A kiadó egyoldalúan, a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének megsértésével járt el a Kifogás1-ben foglaltak szerint, a kifogástevő erre a beadványokban példákat is felhozott, feltüntette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának sérelmét. A kifogástevő a hivatkozott lapszámokat, mint a bizonyítékokat, csatolta. A jogszabálysértés megjelölése és a bizonyítékok csatolása eltérő kérdés. Az érdemi elbírálás körébe tartozik, hogy a hivatkozott jogsérelem fennáll illetve, hogy annak bizonyítására a kifogástevő alkalmas bizonyítékot csatolt-e. A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmének 2. pontjában előadottak nem alaposak.
- A kérelmező a bírósági felülvizsgálati kérelem 4. és 5. pontjában sérelmezte, hogy az eljáró választási bizottságok, így az FVB és az NVB is, figyelmen kívül hagyva a kifogásokban foglaltakat, azokon túlterjeszkedve állapított meg tényállást, az NVB a Ve. 43. §-át is megsértve terjesztette ki vizsgálódását „hivatalból” az egész lapfolyamra. A Kúria megállapította, hogy a kérelmező ezen hivatkozása alapos. A felülvizsgálati eljárás keretei között (kizárólag a 171/2024. számú határozatnak az NVB indokolásával helybenhagyott részét megvizsgálva) a 14. lapszám tekintetében megállapítható, hogy az NVB túlterjeszkedett a Kifogás1-nek a 14. lapszámot érintő hivatkozásain. A választási bizottságok a kifogás kereteihez kötve vannak, az abban megjelölt jogsértés, az annak alátámasztására szolgáló előadás, és a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján járhatnak el. A jelen esetben az egész lapszám vizsgálatát az NVB azzal indokolta, hogy a kiegyensúlyozottság követelményének elbírálása időszaki lapnál legalább a két egymást követő lapszám vizsgálatával és az adott lapszámok egészére vonatkozóan, azok áttekintésével végezhető el. Az NVB érdemi vizsgálatának terjedelme ugyanakkor a gyakorlatban nemcsak a lapszámok áttekintését foglalta magában, hanem olyan további cikkek és tartalmak elemzését, amelyet a kifogástevő nem jelölt meg. Az NVB ezen cikkek tartalmának, az egyébként kifogásolt írásokon túli ismertetésével és értékelésbe való bevonásával jogsértően túlterjeszkedett a konkrét jogorvoslati kérelem (kifogások) keretein, quasi hivatalbóli eljárást megvalósítva. A Kúria kiemeli, hogy a kiegyensúlyozottság követelményének sérelmére történő hivatkozás vizsgálata során a lapszám egészének áttekintése lehetséges, azonban csak a kifogás által hivatkozott a jogsértés szempontjából, így például, ha a kifogás egy-egy jelölt programjának a bemutatását hiányolja, akkor ebből a szempontból áttekinthető, hogy legalább két lapszámon keresztül valóban a jelölt programjáról nem tesz említést a kifogásolt kiadvány. A tárgyi esetben az NVB határozatának [132] és [133] bekezdése a Kifogás1 tartalmán túl konkrétan a 14. lapszám Tarlós István-féle interjúra is utal, mint amelyben az interjúalany Borbély Lénárd alkalmasságáról beszél, míg az NVB megállapítása ehhez kapcsolódóan az, hogy más polgármesterjelölteknek ilyen megjelenési lehetőséget nem biztosítottak. Tehát jogorvoslati kérelem keretein való túlterjeszkedés jogsértő volt, ezért e körben a kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme megalapozott.
- A kérelmező a bírósági felülvizsgálati kérelem 5. pontjában azt is kifogásolta, hogy az esélyegyenlőség alapelvének megsértése nem lett volna megállapítható a kiegyensúlyozottság követelményének sérelme okán, mert a kifogásokban felvetettek nem voltak alkalmasak arra, hogy ezt a jogsértést alátámasszák.
- A Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja értelmében a választási eljárás szabályainak alkalmazása során érvényre kell juttatni a jelöltek és a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőséget.
- A Kúria eljáró tanácsa jelen ügyben is irányadónak tekintette a Kvk.IV.37.359/2014/2. számú végzésben foglaltakat, melyben rögzítette, hogy a választási kampány a jelölő szervezetek és jelöltek közötti verseny, amelynek kifejezett célja a választópolgári akarat befolyásolása, formálása, a választópolgárok meggyőződésének kialakítása. A kampányhoz kötődő jogegyenlőség követelménye az egyenlő esély elve, a választási kampány idején akkor érvényesül, ha a jelölő szervezetek és jelöltek számára azonosak azok az objektív, külső feltételek, amelyek mellett képesek választási üzeneteiket eljuttatni a választókhoz. Így külső, objektív feltétel egyebek mellett az, hogy azonos eséllyel férjenek hozzá azokhoz az eszközökhöz, alkalmazhassák azokat a technikákat, amelyek sikeresen és hatékonyan többszörözik meg a kommunikációk meggyőző erejét. Megbomlik a választási versengésbeli esélyegyenlőség akkor, ha valamely jelölő szervezet vagy jelölt a kampányidőszakában olyan támogatásban részesül, olyan segítséget kap, amely őt ésszerű indok nélkül privilegizálja más szervezetekhez és jelöltekhez képest. A választási versengés során megkérdőjelezi az egyenlő esélyek elvének érvényesülését az a tény, avagy látszat, amikor a helyi közhatalom a választási kampányban semleges pozícióját feladva az egyik jelölő szervezet vagy jelölt mellett tűnik fel.
- A Kúria a fentiek alapján hangsúlyozza, hogy az esélyegyenlőség alapelve azt kívánja meg, hogy a jelöltek objektív mércével azonos eséllyel férjenek hozzá a megjelenési lehetőségekhez, a kommunikációs eszközökhöz, ne merüljön fel egyik vagy másik jelölt egyoldalú privilegizálása.
- A jelen felülvizsgálati eljárásban kizárólag a Kifogás1 alapján, a 14. lapszámot érintő jogsértésre hivatkozás volt vizsgálható, ezt kellett összevetni a 171/2024. számú határozatnak, és az NVB határozatnak az erre vonatkozó részével, a Kifogás1-nek a 14. lapszámot érintő sérelmezett cikkei alapján. A Kifogás1 azt sérelmezte, hogy „Borbély valójában fideszes” címmel jelent meg a sérelmezett cikk, amely alkalmas a választók befolyásolására, mert a Jelölt (dr. Dukán András Ferenc) programját nem tartalmazza; más polgármesterjelöltek vonatkozásában a program leírását tartalmazza, a Jelölt esetében a kijelentések és a múltbeli események leírását is magában foglalja; 1. a Jelölt jelmondatával szemben a fenti címmel jelent meg az írás,, 2. az önkormányzati működéssel kapcsolatos feljelentés hiánya nem valós, az, hogy felderítési szakaszban van ,az írás más részében nem említi, ahogy a Kis-Duna Liget esetében hozott kormányhivatali határozatot sem, amely a munkálatok megszüntetését eredményezte. A Kifogás1 14. lapszámot érintő 3. pontja a Jelölt bemutatásának negatív kontextusba helyezését sérelmezi a cikkben említett két személy ellen hozott bírósági döntés említésével. Továbbá a kifogástevő arra hivatkozott, hogy a Kiadvány folytatólagosan beleavatkozott a pártok szabad versengésébe azzal, hogy nem biztosította a kiegyensúlyozott tájékoztatást, nem biztosította a jelölő szervezetek megszólalását mindazon írásokra, amelyek megjelentek a lapszámban.
- A Kúria a 14. lapszám hivatkozott cikkét megvizsgálva megállapította, hogy az írás kezdetén a Jelöltet idézik, a választási programját illetően, abban az idézetben a cikk címével párhuzamba állítható tartalom szerepel („fideszes állam”, „pénzéhes vállalkozók”, „velük összejátszó Borbély Lénárd”). Ezt követően a Jelölt céljait idézik „A holnap Csepelje szabad, egészséges, biztonságos és fejlődő”. A cikk első felében további célkitűzések és az átlátható önkormányzati működés kiemelt fontossága szerepel. A cikk Jelöltet bemutató befejező része is idézi a szavait. A szerző a feljelentés elmaradására vonatkozó és a két képviselőjelölttel kapcsolatos bírósági döntésre utalást illesztett a cikk Jelöltet bemutató részének első fele és a vége közé. A Kúria megállapítása szerint azonban ebből nem következik a kiegyensúlyozottság követelményének megsértése, a Jelölt programjának bemutatása megtörtént, ugyanolyan megjelenési lehetőséget kapott, mint más polgármesterjelöltek. A kérelmező tehát a 14. lapszámban azonos módon biztosította a sajtótermékben való megjelenést a Jelölt számára. A választások velejárója a politikai versengés, a másik jelölt tevékenységének a kritikája, amelynek keretében akár negatív értékítéletek is megfogalmazódhatnak, és megjelenhetnek, ez önmagában az esélyegyenlőség alapelvének sérelmét nem veti fel. A bírósági felülvizsgálati kérelem e körben megalapozott volt, a Kifogás1 14. lapszámot illető érdemi elutasításának lett volna helye a Ve. 220. §-a alapján.
- Mindezekre tekintettel a Kúria megállapította, hogy a Kifogás1-ben sérelmezett 14. lapszám érintett írása nem ütközött a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjába, ezért az NVB határozatának felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érintette, a felülvizsgálati kérelemmel támadott részét a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján – az FVB 171/2024. (V. 24.) számú határozatára is kiterjedően – megváltoztatta és a Kifogás1-nek a Kiadvány 2024. XV. évfolyam 14. lapszámára vonatkozó részét elutasította, és a Kifogás1-et a Ve. 47. § (1) bekezdés alkalmazásával a 13. lapszám vonatkozásában érdemi vizsgálat nélkül elutasította. A meghozott döntésre figyelemmel a Kúria nem bírálta el a bírósági felülvizsgálati kérelemnek a bírságra vonatkozó részét.
A döntés elvi tartalma
I. A választási bizottság a kiegyensúlyozottság követelményének vizsgálatához a lapszám egészét csak abból a szempontból tekintheti át, hogy a kifogásban hivatkozott cikk kapcsán felmerült jogsértés a lap(ok) vagy lapszám(ok) egészét tekintve is fennáll-e, vagy a lapszám más részében a jogsértés orvoslásra került egy másik cikkben megjelent tartalommal.
II. A választási bizottság a kifogás elbírálásakor a kifogásban megjelölt jogsértésen túli jogsértéseket nem állapíthat meg.
III. A kétszeres értékelés tilalmának elvébe ütközik, ha a választási bizottság újabb kifogás kapcsán a kiadvány ugyanazon lapszáma vonatkozásában ugyanazon, már jogerősen megállapított jogsérelem tekintetében, ismételten jogsértést állapít meg.
IV. Nem sérti az esélyegyenlőség elvét, ha a lapszám a jelöltek programját valamennyi jelölt vonatkozásában bemutatja.
Záró rész
- A Kúria a felülvizsgálati kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban döntött.
- A kérelmező bírósági felükvizsgálati kérelme eredményes lett, ezért a feljegyzett nemperes eljárási illeték az állam terhén marad a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 35. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó, a Pp. 102.§ (1) bekezdése alapján.
- A végzés ellen a további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése kizárja.
Budapest, 2024. június 5.
Dr. Darák Péter s.k. a tanács elnöke
Ságiné dr. Márkus Anett s.k. előadó bíró
Dr. Márton Gizella s.k. bíró