Kvk.V.39.086/2024/7. számú határozat

A Kúria
végzése

Az ügy száma: Kvk.V.39.086/2024/7.

A tanács tagjai:

dr. Márton Gizella a tanács elnöke
Ságiné dr. Márkus Anett előadó bíró
dr. Darák Péter bíró

A kérelmező: Hajrá Békéscsaba Egyesület
                     (cím1)

A kérelmező képviselője: Juhász Társas Ügyvédi Iroda
                                      (ügyintéző: jogi képviselő1 ügyvéd;
                                      cím2)   

Az eljárás tárgya: választási határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgált határozat: Nemzeti Választási Bizottság 2024. május 9. napján kelt 307/2024. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 2014. május 9. napján kelt 307/2024. számú határozatát helybenhagyja.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy az esedékesség napjáig fizessen meg 10.000 (tízezer) forint feljegyzett nemperes eljárási illetéket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal „Bírósági határozatban megállapított eljárási illeték bevételi számla” elnevezésű eljárási illeték bevételi számlájára. A fizetendő illeték a határozat jogerőre emelkedését követő 60. napon válik esedékessé.

A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

  1. A Békés Vármegyei Területi Választási Bizottság (a továbbiakban: TVB) a kérelmezőt a 2024. március 25-én jogerős 1/2024. számú határozatával, a Polgárok Békéscsabáért Egyesületet a 2024. április 15-én kelt, április 18-án jogerőre emelkedett 20/2024. számú határozatával a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2024. évi választásán jelölő szervezetként nyilvántartásba vette.
  2. Mindkét jelölő szervezet a bejelentésére szolgáló P5 formanyomtatványon kérte a szavazólapon az emblémája feltüntetését és azt az előírt formátumban csatolta. A Békés Vármegyei Területi Választási Iroda a jelölő szervezetek emblémájának vizsgálatát a jogszabályi rendelkezések alapján elvégezte.
  3. A kérelmező bejelentett emblémája (jelképe) egy lila szív, amely fölött egy félkörív részen a „Hajrá”, míg az alsó körív részen a „Békéscsaba” felirat szerepel. A Polgárok Békéscsabáért Egyesület bejelentett emblémája egy narancssárga szív, felirat nélkül.
  4. A kérelmező 2024. április 29-én kifogást terjesztett elő a Polgárok Békéscsabáért Egyesület emblémájának használatával szemben a Békéscsabai Helyi Választási Bizottságnál (a továbbiakban: HVB). Előadta, hogy aznap szerzett tudomást arról a Nemzeti Választási Iroda honlapjáról, hogy a Polgárok Békéscsabáért Egyesületnek az egyéni választókerületi jelöltjei Békéscsabán a fenti emblémával – egy szív, felirat nélkül – szerepelnek. Kérte ezen jelkép használatának, szavazólapon való feltüntetésének a megtiltását a választási eljárás során, mert álláspontja szerint a választópolgárok megtévesztésére alkalmas a Polgárok Békéscsabáért Egyesület jelölő szervezet szív emblémájának választási eljárásban történő használata és a szavazólapokon való feltüntetése. A kérelmezőt a választópolgárok a lila szívvel azonosították, és a Polgárok Békéscsabáért Egyesület emblémája szintén egy szív. Mivel a szavazólapokon az emblémák szürkeárnyalatos megjelenítésére kerül sor, a két szív embléma ezért hasonlóságot mutat egymással, ezáltal az nem alkalmas a két jelölő szervezet megkülönböztetésére, de egyúttal megtéveszti a választópolgárokat. A választáson résztvevő jelölő szervezetek között nemcsak névazonosság tiltott, az azonossági tilalom az emblémára is vonatkozik. Miután őt, mint kérelmezőt jelölő szervezetként a TVB elsőként vette nyilvántartásba szív alakú jelképével, a Polgárok Békéscsabáért Egyesület ugyanilyen képi megjelenítésű emblémája használatának nem lehet helye. Megjegyezte, hogy alapszabályban, bírósági nyilvántartásban nem szereplő jelkép alkalmazására sincs lehetőség. Álláspontja szerint a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés c) és e) pontja szerinti alapelvek megsértésre kerültek.
  5. 2024. április 30-án a HVB jegyzőkönyvbe foglalt döntésével a kifogást áttette a TVB-hez a Ve. 213. § (1) bekezdése alapján.
  6. A TVB a kifogást a 2024. május 3-án kelt 30/2024. számú határozatával elutasította. A kérelmező érintettségét elfogadta és a folyamatosan fennálló tevékenységre (az állított folyamatos jogsértésre) tekintettel a jogorvoslatot határidőben előterjesztettnek tekintette a Ve. 209. § (2) bekezdése alapján, ezért azt érdemben vizsgálta. Határozatának indokolásában az emblémák színét is összehasonlítva rögzítette, hogy – tekintettel a különbözőséget biztosító elemekre, így az embléma formájára és az embléma részét képező szövegre – nem sérültek a Ve. felhívott alapelvi rendelkezései az érintett jelölő szervezetek nyilvántartásba vétele során; az emblémák kommunikációs szerepének elismerése mellett az volt az álláspontja, hogy a jelen esetben egyértelműen megállapítható a jelképek különbözősége azok eltérő színeiből és megkülönböztető jegyeikből adódóan. Kifejtette, hogy nem követelmény a választási eljárásban használt emblémák vonatkozásában, hogy azt a szervezet alapszabálya tartalmazza, és azt sem írja elő jogszabály, hogy kizárólag a bírósági nyilvántartásban szereplő jelkép használható a választási eljárás során. Kifejtette, hogy a szavazólapon is felismerhető az emblémák különbözősége, függetlenül attól, hogy azok szürkeárnyalatos képben jelennek meg. A felismerhetőséget segíti az is, hogy a Polgárok Békéscsabáért Egyesület emblémája nem önállóan jelenik meg, mert más jelölő szervezettel közösen állít jelölteket az önkormányzati választáson.

A fellebbezés

  1. A kérelmező a TVB határozatával szemben, törvényes határidőben előterjesztett fellebbezésében kérte annak megváltoztatását, valamint a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől. Előadta, hogy a TVB határozata sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés c), e) pontjaiban foglalt alapelveken túl a d) pont szerinti alapelvet is, valamint az Alaptörvény XV. cikk (2) és (5) bekezdéseiben foglaltakat. Megismételte a kifogásában írtakat, a két jelkép formájára és színére hivatkozva ismételten hangsúlyozta a saját emblémájának elsőként történt nyilvántartásba vételét, a megelőzés szabályát, a két jelkép összetéveszthetőségét, azoknak a választópolgárok megtévesztésére való alkalmasságát. Kifejtette, hogy az embléma tartalmi vizsgálatára nincs tételes jogszabályi előírás, de a TVB-nek a Ve. 134. §-a alapján az ellenőrzést a jelölő szervezet jelképe esetében is el kellett végezni.

A Nemzeti Választási Bizottság határozata

  1. A kérelmező fellebbezése alapján eljárt Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) a 2024. május 9-én meghozott 307/2024. számú határozatával a kifogást elutasító határozatot megváltoztatta és a jogorvoslati kérelmet – mint elkésettet – érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Megállapította, hogy a nyilvántartásba vett embléma használata az érintett jelölő szervezet nyilvántartásba vételéről hozott határozat ellen előterjeszthető fellebbezésben lett volna támadható. Kifejtette, hogy a választási bizottság döntése ellen folyamatos jogsértő tevékenységre való hivatkozással kifogás a jogorvoslati határidő letelte után nem terjeszthető elő. A támadott 20/2024. határozat ellen fellebbezés 2024. április 18-ig volt előterjeszthető, ezért a 2024. április 29-én benyújtott jogorvoslati kérelem elkésett, az érdemben nem bírálható el.

A bírósági felülvizsgálati kérelem

  1. A kérelmező 2024. május 10-én előterjesztett bírósági felülvizsgálati kérelmében az NVB határozatának felülvizsgálatát, megváltoztatását és a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontja megsértésnek megállapítását, a jogsértőnek a jogsértéstől való eltiltását kérte. Álláspontja szerint az NVB megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c), d) és e) pontjait, a 10. § (1) és (3) bekezdését, a 14. § (1) bekezdését, a 132. §-át, 133. § (2) bekezdését, 134. §-át, 181. § (1) bekezdését, 208. §-át, 209. § (2) bekezdését és az Alaptörvény XV. cikk (2) és (5) bekezdésében foglaltakat.
  2. Tévesnek ítélte a kifogás helyett fellebbezés benyújtására vonatkozó okfejtést. Ezzel összefüggésben a Ve. 221. § (1) bekezdését felhívva előadta, hogy a két jelölő szervezet emblémájának a Ve. alapelvi rendelkezései szempontjából való vizsgálatát a TVB a kifogását elutasító 30/2024. számú határozatával végezte el, ezért akkor vált érintetté és fellebbezés benyújtására jogosulttá, nem pedig a TVB 20/2024. számú nyilvántartásba vételi határozata nyomán. A nyilvántartásba vételről való tudomásszerzéssel a nyilvántartásba vételi határozat ellen fellebbezés benyújtásához megkívánt érintettséggel nem rendelkezett, csak kifogás előterjesztésére volt lehetősége a Ve. 208. §-a alapján. Sérelmezte továbbá, hogy a TVB határozatával szembeni fellebbezését az NVB a Ve. 231. § (1) bekezdés b) pontjába ütköző módon, érdemi vizsgálat nélkül utasította el. Álláspontja szerint az NVB határozatából nem derül ki, hogy a TVB a nyilvántartásba vételkor vizsgálta-e, hogy a Polgárok Békéscsabáért Egyesület által bejelentett embléma használata azonos-e vagy összetéveszthető-e más jelölő szervezet emblémájával. A felülvizsgálati kérelem további részében a kifogásával, fellebbezésével egyező érveit adta elő.

Az iratok felterjesztése és az időközben történtek

  1. A Nemzeti Választási Iroda (a továbbiakban: NVI) átiratában foglaltak szerint a kérelmező jogi képviselője útján 2024. május 10-én 21 óra 05 perckor az nvb@nvi.hu email címre benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelem a spam mappába került, annak benyújtásáról a Kvk.VII.39.065/2024/4. számú végzés indokolásából szereztek tudomást és csak 2024. május 17-én 12 óra 53 perckor kapták meg, ezért annak a Kúriához való felterjesztésére késedelmesen, 2024. május 17-én 13 óra 44 perckor került sor.
  2. Időközben a HVB a 2024. május 14-én meghozott határozataival Békéscsaba egyéni választókerületi képviselőjelöltek szavazólapjának adattartalmát a határozatok melléklete szerinti tartalommal jóváhagyta. A szavazólap minta a nyilvántartásba vett adatoknak megfelelően tartalmazza mind a kérelmező, mind a Polgárok Békéscsabáért Egyesület emblémáját. A határozatok ellen a kérelmező által benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelmeket a Kúria elbírálta és a HVB határozatait helybenhagyta.
  3. A Kúria az ügyben érintettnek tekintette a Polgárok Békéscsabáért Egyesületet, ezért a jelölő szervezetet nyilatkozattételre hívta fel. A jelölő szervezet – jogi képviselője útján – benyújtott 4. sorszámú nyilatkozatában a bírósági felülvizsgálati kérelmet alaptalannak ítélve kérte döntés hozatalát.

A Kúria döntése és jogi indokai

  1. A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alaptalan.
  2. A Kúria a kérelmező érintettségét a Ve. 222. § (1) bekezdés alapján megállapította, a felülvizsgálati kérelem az alaki és tartalmi feltételeknek megfelelt, határidőben került benyújtásra, ezért a felülvizsgálati kérelem elbírálásának akadálya nem volt.
  3. A kérelmezőnek a kifogás, illetve fellebbezés előterjeszthetőségére vonatkozó érvelésére a Kúria a következőket hangsúlyozza. A Ve. 208. §-a alapján kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére hivatkozással, vagyis úgyszintén jogszabálysértésre hivatkozással lehet benyújtani, hasonlóan a fellebbezéshez, azonban a kifogás és a fellebbezés között alapvető különbség, hogy míg a kifogás egy eljárást megindító beadvány, a fellebbezés egy meghozott döntés ellen igénybe vehető jogorvoslat. Így, ha az adott jogkérdést érintően az arra jogosult választási szerv döntést hozott, a határozattal szemben állított jogsértés esetén a fellebbezés, mint jogorvoslati forma vehető igénybe. A jelen esetben a TVB – hatáskörében eljárva – 20/2024. számú határozatával érdemi határozatot hozott a Polgárok Békéscsabáért Egyesület jelölő szervezet nyilvántartásba vételéről, amely határozat ellen a kifogástól eltérő más jogorvoslat, a fellebbezés volt igénybe vehető és veendő.
  4. Tévesen hivatkozott a kérelmező arra, hogy más jelölő szervezet nyilvántartásba vétele tárgyában hozott határozat ellen fellebbezésre – érintettség hiányában – nem volt, nem lett volna jogosult. A Ve. 208. §-a és a Ve. 221. § (1) bekezdése mind a kifogás, mind a fellebbezés vonatkozásában feltételként írja elő a jogorvoslattal élő érintettségét. Ahogy a kifogásban, ugyanúgy a fellebbezésben is felhozhatók ugyanazok az érvek az érintettség mellett, így nem találta alaposnak a Kúria a kérelmezőnek a 20/2024. számú TVB határozat elleni fellebbezés benyújtásának ez okból való kizártságára vonatkozó érvelését. A kérelmezőnek lehetősége lett volna volt kellő időben megismerni a nyilvántartásba vételi adatokat, a választási szervek rendelkezésére álló, a Polgárok Békéscsabáért Egyesület jelölő szervezetként történő nyilvántartásba vételével, emblémájával kapcsolatos iratokat, és azok alapján határidőben fellebbezést előterjeszteni.
  5. Mindebből következően az NVB a támadott határozatában helytállóan állapította meg, mivel a kérelmező a 20/2024. számú TVB határozat szerinti döntést, a Polgárok Békéscsabáért Egyesület jelölő szervezet adott emblémával történő nyilvántartásba vételét sérelmezte, (utalva az emblémák szavazó lapokon való feltüntetését illetően az összetéveszthetőségre) és ezzel a jelkép használat kérdése eldőlt, a kérelmező alappal nem hivatkozhat a jogsértés tekintetében a folyamatosan fennálló tevékenységre, a folyamatos jogsértő tevékenységre, és ezáltal nem tekinthet úgy a jogorvoslati határidőre, hogy az számára meghosszabbodik, lehetőséget teremtve a kifogás benyújtására, az egyébként igénybe vehető, rövidebb jogorvoslati határidővel előterjesztendő fellebbezés helyett. Az NVB megalapozottan állapította meg, hogy a jelen esetben a 20/2024. számú TVB határozat elleni fellebbezési határidő 2024. április 18-án 16 órakor lejárt, a kérelmezőnek eddig az időpontig lett volna lehetősége a fellebbezés előterjesztésére, ezért az elkésett fellebbezés érdemi vizsgálat nélküli elutasításának volt helye a Ve. 231. § (1) bekezdés b) pontja értelmében, amely a jelen esetben a kifogást elbíráló téves döntésnek, a 30/2024. számú TVB határozatnak a megváltoztatásával is járt.
  6. A fentiek alapján a Kúria megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása jogszerű volt, azzal szemben a kérelmező nem tudott olyan, alaposnak minősülő érveléssel élni a bírósági jogorvoslati kérelmében, amely a kérelem szerinti döntés hozatalát indokolta volna. Mindezekre tekintettel a Kúria az NVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.
  7. A meghozott döntésre tekintettel sem az NVB a másodfokú eljárás során, sem a Kúria a bírósági felülvizsgálat során nem foglalkozhatott a kérelmezőnek az egyéb, az ügy érdemére tartozó, többek között a jelképek összetéveszthetőségével kapcsolatos hivatkozásával.

A döntés elvi tartalma

  1. A jelölő szervezet nyilvántartásba vett adatai (jelképe) a nyilvántartásba vételről szóló határozat elleni fellebbezésben támadhatók, nem lehet ehelyett folyamatos jogsértő tevékenységre hivatkozással a jogorvoslati határidőt mintegy meghosszabbítva kifogást benyújtani.

Záró rész

  1. A Kúria a felülvizsgálati kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban döntött.
  2. A Kúria az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 45/A. § (5) bekezdésében meghatározott mértékű nemperes eljárási illeték viseléséről a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 35. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 102. § (1) bekezdése alapján határozott, miután a kérelmező illetékmentességét az Itv. 5. § (2) bekezdés szerinti nyilatkozattal nem igazolta.
  3. A Kúria tájékoztatja a kérelmezőt, hogy az illetéket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára kell az esedékesség napjáig megfizetnie. A megfizetés során közleményként fel kell tüntetni a Kúria megnevezését, a kúriai ügyszámot, valamint a fizetésre kötelezett adóazonosító számát [30/2017. (XII. 27.) IM rendelet 2. § (2) bekezdése e) pont]. Az esedékességről az Itv. 78. § (4) bekezdése rendelkezik.
  4. A Kúria végzése elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2024. május 20.

dr. Márton Gizella s.k. a tanács elnöke
Ságiné dr. Márkus Anett s.k. előadó bíró
dr. Darák Péter s.k. bíró