Kvk.V.38.238/2019/3. számú határozat

KÚRIA
v é g z é s e

Az ügy száma: Kvk.V.38.238/2019/3.

A tanács tagjai: Dr. Lomnici Zoltán a tanács elnöke
                         Dr. Stefancsik Márta előadó bíró
                         Dr. Kurucz Krisztina bíró

A kérelmezők:

A kérelmezők képviselője: dr. Kovács Loránd Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Kovács Loránd)

A kérelmezett: Nemzeti Választási Bizottság

Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata   

A felülvizsgálni kért határozat száma: Nemzeti Választási Bizottság 2019. október 21-én kelt 455/2019. számú határozata

Rendelkező rész
 
A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 2019. október 21-én kelt 455/2019. számú határozatát helybenhagyja.

Kötelezi a kérelmezőket, hogy fizessenek meg egyetemlegesen az állami adó- és vámhatóság felhívásában megjelölt módon és számlára 10.000 Ft (azaz tízezer) Ft nemperes eljárási illetéket.

A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

Indokolás

A jogvita alapjául szolgáló tényállás

[1] Az önkormányzati képviselők és polgármesterek 2019. évi általános választásán Hajdúszoboszló Város Helyi Választási Bizottsága (a továbbiakban: HVB) az I. és II. rendű kérelmezők, mint jelölő szervezetek FIDESZ Magyar Polgári Szövetséggel és Kereszténydemokrata Néppárttal állított 8 főből álló kompenzációs képviselőjelölt-listáját, egyéni képviselőjelöltjeit, továbbá a III. rendű kérelmezőt, mint független polgármesterjelöltet nyilvántartásba vette.

[2] A Hajdúszoboszlói Városi Televízió (a továbbiakban: Médiaszolgáltató) kereskedelmi típusú helyi lineáris audiovizuális médiaszolgáltatása 2019. október 4-i „Hírhozó” című műsorában a III. rendű kérelmező és H. A. (Összefogás Hajdúszoboszlóért és a Jövőért Egyesület, Párbeszéd Magyarországért Párt, Momentum Mozgalom, Magyar Szocialista Párt, Demokratikus Koalíció, Magyar Szolidaritás Mozgalom, Mindenki Magyarországa Mozgalom, Jobbik Magyarországért Mozgalom közös jelöltje) polgármesterjelöltekkel készült 30-30 perces interjút sugározta.

[3] A 2019. október 11-i 18 órakor kezdődő azonos című műsorszámban két független képviselőjelöltet, a Hajrá Hajdúszoboszló jelölőszervezetet, továbbá H. A. választási gyűlését mutatta be. Jónás Kálmán nyilatkozott, hogy polgármesterjelöltként a III. rendű kérelmezőt támogatja.

[4] Az I-II. rendű kérelmezők a műsorokba külön meghívást nem kaptak, a Médiaszolgáltató a FIDESZ-KDNP képviselőjét kereste meg a 2019. október 11-i műsor szerkesztésekor, azonban az a megjelenési lehetőséggel nem kívánt élni. A III. rendű kérelmezőt a 2019. október 11-i adásban való részvétel érdekében nem keresték meg.

A választási kifogás

[5] A kérelmezők a külön-külön előterjesztett választási kifogásaikban sérelmezték, hogy nem kaptak meghívást a 2019. október 11-i műsorba, ezért polgármesterjelöltként, valamint jelölő szervezetként nem volt lehetőségük programjuk népszerűsítésére, és ezzel hátrányba kerültek más meghívást kapott szervezetekkel, jelöltekkel szemben. A Médiaszolgáltató ezzel megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között választási alapelvet, illetve a kiegyensúlyozott tájékoztatásra vonatkozó kötelezettségét.

[6] Kérték a jogszabálysértés megállapítását, bírság kiszabását, illetve a Médiaszolgáltató kötelezését a jogsértést megállapító határozat rendelkező részének a jogsértő közléssel azonos napszakban és hasonló módon való közzétételére.

[7] A Médiaszolgáltató nyilatkozatában a kifogás elutasítását kérte arra hivatkozással, hogy 2019. október 7-én, elektronikus úton B. S. államtitkárnak címzett levelében megkereséssel fordult a FIDESZ-KDNP és a velük együtt induló jelölő szervezetekhez, hogy beszámoljanak a választási eseményeikről. A megkeresésre nem érkezett válasz, végül érdeklődésükre 2019. október 11-én az államtitkár arról tájékoztatta, hogy nem kívánnak élni a lehetőséggel, amelyet a FIDESZ-KDNP helyi szervezete is megerősített. Előadta, hogy a kérelmezőktől 2019. október 4-e után nem érkezett megkeresés a média-megjelenésük biztosítása érdekében.

Az első- és másodfokú választási határozat

[8] A Hajdú-Bihar Megyei Területi Választási Bizottság (a továbbiakban: TVB) a 61/2019. (X. 16.) számú határozatával a kérelmezők kifogásait, majd a kérelmezők jogorvoslati kérelme alapján eljárt Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) a 2019. október 21-én meghozott 455/2019. NVB számú határozatával a fellebbezését elutasította.

[9] Az NVB határozatát a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjára és a Kúria Kvk.IV.38.044/2019/3., Kvk.IV.37.359/2014/2., Kvk.I.37.394/2014/2. számú végzéseiben foglalt joggyakorlatra alapította.

[10] Az NVB megállapította, hogy a II. rendű kérelmező fellebbezése nem fogadható be, mert a feltüntetett nyilvántartási száma nem egyezik a civil szervezetek közhiteles nyilvántartásában szereplővel. Rögzítette, hogy a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének sérelmére kifogásában egyik kérelmező sem hivatkozott, az nem képezte a TVB eljárásának tárgyát, csak a fellebbezésben került megjelölésre, ezért ezen jogsérelem érdemi vizsgálatára nincs lehetőség.

[11] Az I. és III. kérelmező fellebbezését érdemben elbírálva megállapította, hogy a Médiaszolgáltató a 2019. október 4-i és a 2019. október 11-i műsorban foglalkozott a hajdúszoboszlói helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásával, amelyekben a választókerületben induló két polgármesterjelölt 30-30 percben ismertethette programját. A Médiaszolgáltató ezt követően megkereste a jelölő szervezeteket, 2019. október 7-én a FIDESZ-KDNP-hez és a velük együtt induló jelölőszervezetekhez fordult további megjelenés biztosítása érdekében. Megkeresését a FIDESZ-KDNP képviseletére Hajdúszoboszlón jogosult B. S.-nak címezte, akinek válasza szerint az érintettek nem kívántak élni a további televíziós szereplés lehetőségével. A választókerületben a FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt az I. és II. rendű kérelmezőkkel állított közös egyéni választókerületi jelölteket, továbbá III. rendű kérelmezőt, mint független polgármesterjelöltet e szervezetek politikailag támogatták. A Médiaszolgáltató minden tőle elvárhatót megtett annak érdekében, hogy kérelmezők részére a választókerületben induló jelöltekkel és jelölő szervezetekkel azonos megjelenést biztosítson. A kérelmezők nem igazolták, hogy a Médiaszolgáltató tudott volna arról, hogy a megjelenési lehetőség visszautasítása rájuk nem vonatkozik, továbbá önállóan nem kérték a megjelenés biztosítását, ezért az esélyegyenlőség választójogi alapelvének sérelme nem következett be.

A felülvizsgálati kérelem

[12] A kérelmezők a Ve. 222. §-ára és 223. § (3) bekezdés a) pontjára hivatkozással előterjesztett felülvizsgálati kérelmükben az NVB határozatának megváltoztatását, a jogsértés megállapítását, a döntés rendelkező részének közzétételére való kötelezést, valamint bírság kiszabását kérték.

[13] Álláspontjuk szerint az NVB határozata sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt „esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek között” és az e) pontjában foglalt „jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás” választási alapelveket, a Ve. 141. §-át, 151. § (1) bekezdését, 152. § (2) bekezdését, 224. § (3) bekezdés c) pontját.

[14] Előadták, hogy Bodó Sándor képviseletükre nem rendelkezett jogosultsággal, a közös listaállítás a jelölőszervezetek és jelöltek önállóságát nem kérdőjelezi meg. A III. rendű kérelmező független polgármesterjelöltként indult, esetében a közös lista kérdése fel sem merülhet. A Médiaszolgáltató műsorszerkesztési terveit nem ismerhették, ezért tévesen állapította meg az NVB, hogy nekik kellett volna megjelenési szándékukat jelezni.

[15] A kifogásolt műsorszám a kampányidőszakban rendkívüli választási különkiadás volt, és mint ilyen, alkalmas a műsorszerkesztési gyakorlat kampányidőszakban való önálló vizsgálatára. E körben a kérelmezők utaltak a Kúria Kvk.VI.37.484/2019/2. és Kvk.VI.37.432/2018/2. számú végzéseire. Az urnanyitás előtt 36 órával, 18 órai kezdési időponttal, 1,5 órás időtartamban leadott műsorszám a választók legszélesebb köréhez jutott el, és abban egyetlen szó sem esett az I-II. rendű kérelmező jelölő szervezetekről és a III. rendű kérelmező polgármesterjelöltről.

[16] A Kúria felhívása ellenére a Médiaszolgáltató nyilatkozatot nem terjesztett elő.

A Kúria döntése és jogi indokai

[17] A bírósági felülvizsgálati kérelem nem alapos.

[18] A Ve. 222. § (1) bekezdése szerint az NVB másodfokú határozata ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be. A 225. § szerint a bírósági felülvizsgálati kérelemben új tények és bizonyítékok is felhozhatók. A választási bizottság határozata ellen a bírósági felülvizsgálati kérelmet a Ve. 223. § (3) bekezdése értelmében jogszabálysértésre hivatkozással [a) pont], illetve a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen [b) pont] lehet benyújtani.

[19] A Kúria mindenekelőtt rögzíti, hogy a Hajdúszoboszlói Városi Televízió kereskedelmi típusú lineáris audiovizuális médiaszolgáltatás, és a HVB az I. és II. rendű kérelmezők, mint jelölő szervezetek a FIDESZ Magyar Polgári Szövetséggel és a Kereszténydemokrata Néppárttal közösen állított egyéni képviselőjelöltjeit és 8 főből álló kompenzációs képviselőjelölt-listáját, továbbá a III. rendű kérelmezőt független polgármesterjelöltként vette nyilvántartásba. Az I-II. rendű kérelmezők jelölő szervezetként, a III. rendű kérelmező polgármesterjelöltként érintettnek minősülnek a médiaszolgáltatással kapcsolatosan a választási esélyegyenlőség és a választási jogok rendeltetésszerű gyakorlása szempontjából, így a felülvizsgálati kérelem előterjesztésre jogosultak voltak.

[20] A kérelmezők álláspontja szerint az NVB határozata sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt „esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek között” és az e)  pontjában foglalt „jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás” választási alapelveket.

[21] A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) 13. §-a kimondja, hogy a tájékoztatási tevékenységet végző lineáris médiaszolgáltatások kötelesek a közérdeklődésre számot tartó helyi, országos, nemzeti és európai, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről, vitatott kérdésekről az általuk közzétett tájékoztató, illetve híreket szolgáltató műsorszámokban kiegyensúlyozottan tájékoztatni. E kötelezettség részletes szabályait törvény az arányosság és a demokratikus közvélemény biztosítása követelményeinek megfelelően állapítja meg.

[22] A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 12. § (1) – (3) bekezdése szerint a médiaszolgáltatások tájékoztatási tevékenységének meg kell felelnie az Smtv. 13. § szerinti kötelezettségnek. A tájékoztatás kiegyensúlyozottságát - a műsorszámok jellegétől függően - az egyes műsorszámokon belül, vagy a rendszeresen jelentkező műsorszámok sorozatában kell biztosítani. A médiaszolgáltató hírszolgáltatást és politikai tájékoztatást nyújtó műsorszámaiban műsorvezetőként, hírolvasóként, tudósítóként rendszeresen közreműködő munkatársai bármely médiaszolgáltató által közzétett műsorszámban szereplő politikai hírhez véleményt, értékelő magyarázatot - kivéve a hírmagyarázatot - nem fűzhetnek. A műsorszámban közzétett hírekhez fűzött véleményt, értékelő magyarázatot e minőségének megjelölésével és szerzőjének megnevezésével, a hírektől megkülönböztetve kell közzétenni.

[23] A Kúria ezen rendelkezések alapján kialakított gyakorlata szerint a Ve. alapelvi követelmények teljesülésének vizsgálata során nem az egyes műsorok, hanem a műsorfolyam vizsgálatát kell elvégezni. Műsorfolyamként az adott ügy szempontjából összehasonlításra alkalmas, meghatározott tartalmú műsorszámok értékelésére van lehetőség [EBH2018. K.15. 1. pont, Kvk.III.37.375/2015/3., Kvk.III.37.376/2015/3., Kvk.I.37.353/2018/2. Kvk.IV.37.516/2019/4., Kvk.I.37.572/2019/2.]. Amennyiben egy önálló műsorszám célja kizárólag a jelöltek és jelölőszervezetek bemutatása, a kiegyensúlyozott tájékoztatás megvalósulása vizsgálható egy műsorszámon belül is.

[24] A Kúria megállapította, hogy a kifogásolt műsorszám nem kizárólag a választással foglalkozott, abban több más közérdeklődésre számot tartó közéleti esemény szerepelt. Tévesen állították tehát a kérelmezők a felülvizsgálati kérelemben, hogy a hírműsorszám 1,5 órás választási különkiadásában nem kaptak megjelenési lehetőséget, mert az nem minősül választási rendkívüli adásnak, illetve annak választásokkal összefüggő tartama nem 1,5 óra volt. A Kúria megállapította továbbá: a kifogásolt műsorszámban a Médiaszolgáltató utalt arra, hogy korábbi adásában már a két induló polgármesterjelöltet bemutatta, és az adott műsorral a további jelöltek és jelölőszervezetek számára nyújt megjelenési lehetőséget. A korábbi műsorszámban a III. rendű kérelmező polgármesterjelöltként mintegy 30 percben bemutatkozott. Mindezek folytán esetében a választási alapelv sérelme kizárható.

[25] Az I-II. rendű kérelmező jelölő szervezetek – más pártokkal együtt – közös jelölteket és közös, kompenzációs listát állítottak. A választási eljárás szabályai szerint a közös jelölte(ke)t indító jelölő szervezetek már az ajánlóív igénylésekor együttesen lépnek fel, részükre az ajánlóívet a választási iroda valamennyi jelölő szervezet feltüntetésével adja ki [Ve. 121. § (1) bekezdés utolsó mondat], az ajánlóívek gyűjtése is együttesen, nem jelölő szervezetenként zajlik. A közös listával kapcsolatos jognyilatkozatot a közös listát állító jelölő szervezetek közösen teszik meg [Ve. 131. §], a lista bejelentést követő módosítására nincs lehetőségük [Ve. 130. § (1) bekezdés]. A választási bizottság a jelölteket, jelölő szervezeteket és listákat az így összegyűjtött ajánlóívek alapján veszi nyilvántartásba.

[26] A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény 8. § (7) bekezdése szerint egy jelölő szervezet egy egyéni választókerületben csak egy jelöltet állíthat, vagyis a közös jelöltállításban részt vevő jelölő szervezet önállóan nem jogosult ugyanabban az egyéni választókerületben másik jelölt állítására. Ugyanezen törvény 11. § (1) bekezdése értelmében közös kompenzációs listát azok a jelölő szervezetek állíthatnak, amelyek az egyéni választókerületek több mint felében közös egyéni jelöltet állítottak.

[27] Ezen rendelkezésekből következik, hogy a közös jelöltek és közös listák nyilvántartásba vétele után, az így fellépő jelölőszervezetek nem önálló, hanem együttes résztvevői a választási eljárásnak, ezért a Médiaszolgáltató nem mulasztott azzal, hogy az I. és II. rendű kérelmezőt külön nem hívta meg a választásokkal is foglalkozó műsorába, hanem a vele közös jelölteket és listát állító jelölőszervezeten keresztül biztosított részükre megjelenési lehetőséget. A választási eljárás sajátosságai miatt tehát nincs annak jelentősége, hogy az I. és II. rendű kérelmező a választás egy megelőző szakaszában önálló jelölő szervezetnek volt tekinthető. A közösen fellépő jelölő szervezeteket is terheli a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye [Ve. 2. § (1) bekezdés e) pont], amely folytán maguk közt is együttműködésre, egymás tájékoztatására kötelesek. Ennek elmulasztásáért a Médiaszolgáltató nem felelhet. Mindennek következtében jogszerűen állapította meg az NVB, hogy a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában előírt jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség alapelve a kifogásolt műsorszám kapcsán nem sérült.

[28] A Ve. 2. § (1) bekezdés e)  pontjában foglalt „jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás” választási alapelv sérelmével kapcsolatban a kifogás, a fellebbezés és a bírósági felülvizsgálati kérelem sem tartalmazott jogi okfejtést, e körben kifogás előterjesztésének hiányában az NVB határozatában megalapozottan állapította meg a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában rögzített alapelv sérelmének hiányát is.

[29] Mindezek alapján a Kúria megállapította, hogy a Médiaszolgáltató a felülvizsgálati kérelemben foglaltak szerint nem sértette a jelölő szervezetek és jelöltek esélyegyenlőségét, a szerkesztői szabadságát nem visszaélésszerűen, vagy rendeltetésellenesen gyakorolta, ezért a Kúria az NVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.

A döntés elvi tartalma

[30] A közös jelöltek és közös listák nyilvántartásba vétele után a közösen fellépő jelölőszervezetek nem önálló, hanem együttes résztvevői a választási eljárásnak, amelyben az esélyegyenlőség számukra ennek megfelelően biztosítandó.

Záró rész

[31] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228.§ (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 157.§ (7) bekezdése szerint alkalmazandó Kp. 124.§ (5) bekezdésének megfelelően – tekintettel a Ve. 229. § (2) bekezdés alapján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokról szóló 2005. évi XVII. törvény 1. § (2) bekezdésére - tárgyaláson kívül bírálta el.

[32] A Kúria az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban. Itv.) 45/A. § (5) bekezdése szerint megállapított feljegyzett eljárási illeték megfizetésére a kérelmezőket - az Itv. 5. § (2) bekezdés szerinti igazolás hiányában - az Itv. 59. § (1) bekezdése, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 630. § (5) bekezdése szerint alkalmazandó Kp. 35. § (1) bekezdése értelmében alkalmazandó  Pp. 101. § (1) bekezdése és 102. § (1) bekezdése alapján kötelezte.

[33] A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232.§ (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2019. október 28.

Dr. Lomnici Zoltán sk. a tanács elnöke,
Dr. Stefancsik Márta sk. előadó bíró,
Dr. Kurucz Krisztina sk. bíró