KÚRIA
mint közjogi jogvitában eljáró bíróság
végzése
Az ügy száma: Kvk.V.38.003/2019/4.
A tanács tagjai: Dr. Lomnici Zoltán a tanács elnöke
Dr. Stefancsik Márta előadó bíró
Dr. Kurucz Krisztina bíró
A kérelmező:
A kérelmező képviselője: Staudt Ügyvédi Iroda
(ügyintéző: Dr. Staudt Gábor ügyvéd)
A kérelmezett: Nemzeti Választási Bizottság
A kérelmezett képviselője: Dr. Rádi Péter elnök
Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata
A felülvizsgálni kért határozat száma: Nemzeti Választási Bizottság 2019. szeptember 6-án kelt 311/2019. számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 2019. szeptember 6-án kelt 311/2019. számú határozatát helybenhagyja.
Az eljárási illeték az állam terhén marad.
A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
Indokolás
A jogvita alapjául szolgáló tényállás
[1] A helyi önkormányzatok képviselői és a polgármesterek 2019. évi választásának kampányidőszaka 2019. augusztus 24-től 2019. október 13-án 19.00 óráig tart [a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2019. október 13. napjára kitűzött választása eljárási határidőinek és határnapjainak megállapításáról szóló 19/2019. (VII. 29.) IM rendelet 25. §].
[2] A TV2 Médiacsoport Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: médiaszolgáltató) „TV2” nevű szolgáltatása a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság hivatalos nyilvántartása szerint bejelentés alapján működő, országos lineáris audiovizuális médiaszolgáltatás. A „Tények” című műsora (a továbbiakban: hírműsorszám) a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 203. § 17. pontja szerinti hírműsorszám.
A választási kifogás
[3] A médiaszolgáltató 2019. augusztus 25. és szeptember 3. közötti időszakban sugárzott hírműsorszámai tartalmával kapcsolatban egy természetes személy (a továbbiakban: kifogást tevő) 2019. szeptember 4-én kifogást terjesztett elő a Nemzeti Választási Bizottságnál (továbbiakban: NVB) a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjában foglalt, a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelveinek sérelme miatt.
[4] Előadta, hogy a hírműsorszám az általa megjelölt napokon és időpontokban csak a Fidesz-KDNP jelölő szervezet főpolgármester-jelöltjéről számolt be, az ellenzéki jelöltekről nem, vagy kizárólag negatív hangnemben esett szó, annak ellenére, hogy az ellenzéki pártok is minden nap tartanak sajtóeseményeket. Utóbbi állítása igazolására a Magyar Távirati Iroda (MTI) sajtóközleményeit idézte. Kérte a jogsértés megállapítását, a médiaszolgáltató további jogsértéstől való eltiltását, valamint maximális összegű bírság kiszabását.
[5] A médiaszolgáltató nyilatkozatában vitatta a választójogi jogsértés elkövetését, az alapelvi sérelem igazoltságát és a kifogás elutasítását kérte.
A választási határozat
[6] Az NVB a 2019. szeptember 6-án meghozott 311/2019. NVB számú határozatával a kifogást elutasította.
[7] Határozatát a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjára, 301. §-ára és a Kúria Kvk.IV.37.516/2019/4., Kvk.III.37.375/2015/3., Kvk.III.37.376/2015/3., Kvk.VI.37.432/2018/2., Kvk.I.37.353/2018/2., Kvk.III.37.465/2014/2., Kvk.V.37.540/2014/3., Kvk.I.37.572/2019/2., Kvk.II.37.651/2019/4., Kvk.V.37.637/2019/6., Kvk.I.37.388/2018/2., Kvk.V.37.683/2019/6. és Kvk.IV.37.609/2019/3. számú végzéseiben foglalt joggyakorlatra alapította.
[8] Indokolása szerint a kifogásban megjelölt 10 adásnap a műsorfolyam vizsgálatára alkalmas időtartam, mert a hírműsorszám naponta többször sugárzásra került. A kifogásban megjelölt 16 műsorszám közül (amelyből 12 részben ismétlődő hírblokk volt), 7 (amelyből 4 részben ismétlődő riport) volt összefüggésbe hozható az önkormányzati választással és a Fidesz-KDNP jelölő szervezettel. A hírműsorszámok tartalma és a riportok terjedelme, ismétlődése miatt a kereskedelmi médiaszolgáltató műsorszerkesztési gyakorlata az esélyegyenlőség, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét nem sértette, a kifogást tevő a médiaszolgáltató szerkesztői szabadsága szükséges és arányos korlátozását megalapozó más alapjog sérelmét nem is igazolta. A kifogásban hivatkozott több jelölő szervezetet érintő MTI sajtóközlemények tekintetében megállapította, hogy a médiaszolgáltatót azokat illetően közzétételi kötelezettség nem terhelte, azok részben nem is köthetők a választási kampányhoz, ezért a jogsértés megállapítását nem igazolják.
A felülvizsgálati kérelem
[9] A kérelmező a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontjára hivatkozással előterjesztett felülvizsgálati kérelmében az NVB határozatának megváltoztatását, a jogsértés megállapítását, a médiaszolgáltató további jogszabálysértéstől való eltiltását, a Kúria döntése rendelkező részének közzétételére való kötelezését, valamint a bírság kiszabását kérte.
[10] Álláspontja szerint a médiaszolgáltató megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt "esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek között" és az e) pontjában foglalt "jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás" választási alapelveket, a Kúria irányadó joggyakorlatát.
[11] Előadta, hogy a médiaszolgáltató az ajánlásgyűjtési időszakban 12 napon keresztül kizárólag a Fidesz-KDNP jelölő szervezet kampánytevékenységéről adott tájékoztatást, ezáltal befolyásolhatta a választói akaratot. Vitatta, hogy az ismétlődések miatt csupán 4 műsorszám hozható összefüggésbe a választási kampánnyal, a kormányoldal főpolgármester-jelöltje ajánló íveinek ladása, a közmunkások megbecsülése, a Fidelitas tevékenysége is azzal kapcsolatos, és az ellenzéki jelölő szervezetekre vonatkozó hírek hiánya önmagában is sérti a választás alapelveit. Vitatta az NVB azon megállapítását is, hogy a kifogásban megjelölt MTI közlemények nem a kampányra vonatkoznak, illetve hogy a hírműsorok terjedelme miatt nem volt lehetséges a többi jelölő szervezet bemutatása (Kúria Kvk.37.516/2019/4.). Álláspontja szerint nem jelenti a szerkesztői szabadság aránytalan korlátozását, ha a többi jelölőszervezet a hírműsorokban legalább utalásszerűen megjelenik. A médiaszolgáltató a jogkövetés látszatát keltve, a szerkesztői szabadságra hivatkozva sérti az esélyegyenlőség és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét (Kúria Kvk.IV.37.516/2019/4., Kvk.V.37.540/2014/3., Kvk.IV.37.565/2019/2.).
[12] A Kúria felhívására a médiaszolgáltató nyilatkozatában a kérelem elutasítását kérte.
A Kúria döntése és jogi indokai
[13] A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
[14] A Ve. 222. § (1) bekezdés második fordulata szerint az NVB határozata ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be. A 225. § szerint a bírósági felülvizsgálati kérelemben új tények és bizonyítékok is felhozhatók.
[15] A Kúria mindenekelőtt rögzíti, hogy a kérelmezőt az NVB a 199/2019. számú határozatával mint jelölő szervezetet a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2019. évi általános választásán nyilvántartásba vette. A kérelmező jelölő szervezetként érintettnek minősül a médiaszolgáltatással kapcsolatosan a választási esélyegyenlőség és a választási jogok rendeltetésszerű gyakorlása szempontjából, így a felülvizsgálati kérelem előterjesztésre jogosult volt.
[16] A választási bizottság határozata ellen a bírósági felülvizsgálati kérelmet a Ve. 223. § (3) bekezdése értelmében jogszabálysértésre hivatkozással [a) pont], illetve a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen [b) pont] lehet benyújtani.
[17] A kérelmező felülvizsgálati kérelmének alapjaként az NVB mérlegelési jogkörének megsértését jelölte meg. A támadott határozat azonban nem minősül még részben sem mérlegelési jogkörben hozott határozatnak. A Kúria 2/2015.(XI.23.) KMK véleményében rögzítette, hogy a hatóság bizonyítékok mérlegelésére vonatkozó tevékenysége nem azonos a mérlegelési jogkörével. Az a határozat nem minősül mérlegelési jogkörben hozott határozatnak, amelyben a hatóság a határozathozatalhoz szükséges bizonyítékok értékelése alapján döntési lehetőségeket nem biztosító jogszabály alkalmazásával dönt. Mérlegelési jogkörben hozott közigazgatási határozatnak az a határozat minősül, amelyben a hatóság döntését olyan jogszabályra alapozza, amely kizárólag a döntés kereteit jelöli ki, és az is, ahol a döntési lehetőségeket meghatározó jogszabályi rendelkezés a döntés meghozatalának feltételeit és szempontjait nem jelöli meg.
[18] Az NVB a választási kifogás elbírálásakor a bizonyítékok alapján dönt a jogsértés fennálltáról vagy hiányáról, így a határozat nem minősül mérlegelési jogkörben hozott döntésnek, ezért a Kúria a felülvizsgálati kérelem indokolásában megjelölt jogszabálysértést vizsgálta.
[19] A Kúria továbbra is irányadónak tekinti kialakított gyakorlatát, mely szerint egyrészt a kereskedelmi alapon működő médiaszolgáltatót hírügynökségi feladatok nem terhelik, a nem közszolgálati média szolgáltatásaival szembeni szabályozás alapján az a törvényi és alapjogi követelmény, hogy a közérdeklődésre számot tartó helyi, országos, nemzeti és európai, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről, vitatott kérdésekről az általuk közzétett tájékoztató, illetve híreket szolgáltató műsorszámokban kiegyensúlyozottan tájékoztassanak [Kvk.V.37.637/2019/6., Kvk.IV.37.516/2019/4.], másrészt a Ve. alapelvi követelmények teljesülésének vizsgálata során nem az egyes műsorok, hanem a műsorfolyam vizsgálatát kell elvégezni. Műsorfolyamként az adott ügy szempontjából összehasonlításra alkalmas, meghatározott tartalmú műsorszámok értékelésére van lehetőség [EBH2018. K.15. 1. pont, Kvk.III.37.375/2015/3., Kvk.III.37.376/2015/3., Kvk.I.37.353/2018/2., Kvk.IV.37.516/2019/4., Kvk.I.37.572/2019/2.].
[20] A „Tények” címet viselő, hétköznap naponta a „Tények röviden” sugárzásán kívül öt alkalommal („Tények reggel”, „Tények délben”, „Tények”, Tények Plusz”„Tények este”), hétvégén egyszer leadott hírműsorok alkalmasak a műsorfolyam, a szerkesztői gyakorlat vizsgálatára, mert a kifogásban megjelölt 10 napos (2019. augusztus 25. vasárnap - szeptember 3. kedd) időtartam ugyan két hétvégét is érint, de megfelelő az értékelésre, mert 40 körüli hírműsort jelent.
[21] Az önkormányzati és polgármester választás közérdeklődésre számot tartó esemény, így a médiaszolgáltató ezzel kapcsolatos híradásainak a választási kampányidőszakban meg kell felelnie a jelöltek és jelölő szervezetek esélyegyenlőségére vonatkozó választási alapelvnek. A kereskedelmi médiaszolgáltatókat azonban a választásokkal kapcsolatban kifejezett törvényi tájékoztatási kötelezettsége nincs, ezért műsorszerkesztési joga gyakorlásakor a közszolgáltatóknál nagyobb szabadsággal rendelkezik, alapjogi szempontból pedig ezen joga szigorúbb feltételekkel korlátozható. A kampányidőszakban nyújtott szolgáltatásait az esélyegyenlőség szempontjából úgy kell megítélni, hogy a vele szemben támasztott követelmények ne haladják meg a szerkesztői szabadság korlátozásának a kiegyensúlyozott közérdekű tájékoztatáshoz szükséges mértékét.
[22] Az esélyegyenlőség, mint a választói közvélemény közügyekről való tájékozódásának jogához kötődő alapelv biztosítását az eset összes körülménye alapján kell megítélni.
[23] Rögzíti a Kúria, hogy a kifogást tevő 16 hírműsorszámot kifogásolt, amelyekből az NVB 7 adást, azon belül 4 riportot (Hiteltelenek az ellenzék ígéretei, Visszavágót vizionál az ellenzék, K. G. alkalmatlan, Negatív kampányt folytat K.!) minősített az önkormányzati választásokkal összefüggőnek. A felülvizsgálati kérelemben foglaltakkal szemben az NVB határozatában rögzítette ennek indokait, amelyekkel a Kúria – két kivétellel – egyetértett. E két műsorrészlet: a „Leadták T. ajánlóíveit” és a „Hivatalosan is jelölt T.” valóban összefüggésben áll a választásokkal, azonban e körben a Kúria emlékeztet arra, hogy a Ve. 212. § (1) bekezdés b) pontja értelmében a kérelmezőt terhelte annak bizonyítása, hogy a hír közlésének napján, vagy a kifogásolt időtartamon belül máskor, másik jelölő szervezet is leadta az ajánlóíveket, illetve jelöltjét nyilvántartásba vették. Ennek igazolása azonban a felülvizsgálati kérelemben még utalásszerűen sem történt meg, így ezen tények médiaszolgáltató részéről való közlése nem sértette más jelölt vagy jelölőszervezet esélyegyenlőségét.
[24] A kifogásban szereplő 2019. augusztus 25 - szeptember 3-ig terjedő időszakban sugárzott műsorfolyam vizsgálata alapján a Kúria azt állapította meg, hogy a médiaszolgáltató hírműsorainak szerkesztése a választásokkal összefüggő tartalmat illetően nem mutat kiegyensúlyozatlanságot, az egyéb közéleti események túlsúlya jellemzi. A riportok alanyai kifogást tevőnek nem tetsző, negatív véleménye vagy hangneme nem választójogi kérdés, a véleménypluralizmus érdekében azok közlése a sajtószabadság megvalósítása. A közérdeklődésre számot tartó híreket a médiaszolgáltató szabadon választhatja ki. A hivatkozott MTI közlemények tekintetében ezért a médiaszolgáltatót nem terhelte közzétételi kötelezettség, e körben mulasztás terhére értékelése a szerkesztői szabadsága indokolatlan korlátját jelentené.
[25] A felülvizsgálati kérelemben a kérelmező a kifogásban foglaltakhoz képest új tényként hivatkozott arra, hogy az ajánlásgyűjtés zajlott a megjelölt időszakban, így a médiaszolgáltató a választópolgárok akaratát a választás ezen kiemelt szakaszában egyoldalú közléseivel különösen súlyosan jogellenesen befolyásolta. A Kúria megítélése szerint a már kifejtettek értelmében a hírműsorok a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét nem sértették, jogsértés hiányában nem volt jelentősége annak, hogy a kifogással érintett időszak az ajánlásgyűjtés idejére esett.
[26] Mindezek alapján a Kúria megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelemben foglaltak körében a médiaszolgáltató nem sértette a jelölő szervezetek és jelöltek esélyegyenlőségét, a szerkesztői szabadságát nem visszaélésszerűen, rendeltetésellenesen gyakorolta, ezért az NVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.
A döntés elvi tartalma
[27] A kereskedelmi alapon működő lineáris médiaszolgáltatónak választási időszakban is kötelezettsége a közéleti eseményekről való kiegyensúlyozott tájékoztatás.
Záró rész
[28] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228.§ (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 157.§ (7) bekezdése szerint alkalmazandó Kp. 124.§ (5) bekezdésének megfelelően tárgyaláson kívül bírálta el.
[29] A Kúria megállapította, hogy az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban. Itv.) 43. § (7) bekezdése szerint megállapított feljegyzett eljárási illeték a kérelmező Itv.5. § (1) bekezdés d) pontja szerinti alanyi illetékmentessége folytán az Itv. 59. § (1) bekezdése, a Kp. 115. § (2) bekezdése, 99. § (2) bekezdése és 35. § (1) bekezdése értelmében alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 102. § (6) bekezdésének megfelelően az állam terhén marad.
[30] A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232.§ (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2019. szeptember 13.
Dr. Lomnici Zoltán sk. a tanács elnöke,
Dr. Stefancsik Márta sk. előadó bíró,
Dr. Kurucz Krisztina sk.bíró