Kvk.V.37.985/2019/6. számú határozat

KÚRIA
v é g z é s e

Az ügy száma: Kvk.V.37.985/2019/6.

A tanács tagjai: Dr. Lomnici Zoltán a tanács elnöke, Dr. Kurucz Krisztina előadó bíró, Dr. Stefancsik Márta bíró

A kérelmezők: I. rendű
                        II. rendű
                        III. rendű

Képviselő: dr. Székely Marianna ügyvéd     

Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat bíróság általi felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó: I. rendű, II. rendű, III. rendű kérelmezők

A felülvizsgált határozat: a Nemzeti Választási Bizottság 2019. szeptember 02. napján kelt 298/2019. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 298/2019. számú határozatát helybenhagyja.

Kötelezi egyetemlegesen az I. rendű, II. rendű, III. rendű kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 10.000 (azaz tízezer) forint nemperes eljárási illetéket.

A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

I n d o k o l á s

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A Pest Megyei Területi Választási Bizottság (a továbbiakban: TVB) a 2019. augusztus 27. napján kelt 95/2019.(VIII.27.) számú határozatában a F. L. Egyesületet, mint jelölő szervezetet (a továbbiakban: egyesület) a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2019. évi általános választásán nyilvántartásba vette.

[2] A kérelmezők előterjesztett jogorvoslati kérelmükben a TVB határozatának megsemmisítését kérték, közölték, hogy az egyesület tagjai, és arra hivatkoztak, az önkormányzati választásokon való indulásról az egyesület taggyűlésen nem határozott. 

[3] A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) a 2019. szeptember 02. napján kelt 298/2019. számú határozatával a kérelmezők fellebbezését érdemi vizsgálat nélkül elutasította. 

[4] Indokolása szerint a választási bizottság elsőfokú határozata ellen a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 221.§ (1) bekezdése értelmében az ügyben érintett személy, szervezet terjeszthet elő jogorvoslati kérelmet. Az NVB azt állapította meg, hogy „a beadványozók érintettségük alátámasztásaként a fellebbezésükben csak arra hivatkoztak, hogy ők az egyesület tagjai, és a hatályos alapszabály szerint nem járultak hozzá a szervezetnek a választási eljárásban való részvételéhez, amelyen kívül a döntéssel szemben, vagy annak jogsértő voltával kapcsolatban nem fogalmaztak meg érveket. Az általuk előadottak igazolására nem közöltek olyan adatot, tényt, illetve nem csatoltak be olyan bizonyítékot sem, amely igazolhatná, hogy a kifogásolt tevékenység rájuk személy szerint, jogaik gyakorlása, illetve kötelezettségeik teljesítése tekintetében közvetlenül milyen módon hatott ki.” Az érintettség igazolására tehát nem került sor.

[5] A kérelmezők továbbá nem közölték a támadott határozat pontos megjelölését sem.

[6] A jogorvoslat így nem felel meg a Ve. 231.§ (1) bekezdés a), b) pontjaiban, 224.§ (3) bekezdésében foglaltaknak.

A felülvizsgálati kérelem

[7] Az NVB 298/2019. számú határozata elleni bírósági felülvizsgálati kérelmüket a kérelmezők – törvényes határidőn belül – a Kúriához nyújtották be. Kérték a Ve. 231.§ (5) bekezdés b) pontjára hivatkozva a jogszabálysértés ténye megállapítását és a határozat megváltoztatását.

[8] Álláspontjuk szerint az NVB tévesen értelmezte az érintettség fogalmi körét. A Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:63.§ (1) bekezdése, 3:65.§ (1) bekezdése alapján, amennyiben a tagok felhatalmazása hiányában születik az egyesület alapszabályával ellentétes döntés az egyesület tevékenységét illetően, a tagok jogos érdekét nyilvánvalóan az sérti, vagy legalábbis érinti.

[9] Kifogásolták továbbá, hogy a Ve. 224.§ (3) bekezdése olyan előírást nem tartalmaz, amely szerint a fellebbezésben meg kellene jelölni a fellebbezéssel támadott határozat számát.

[10] A Kúria a kérelmezők bírósági felülvizsgálat iránti kérelmét továbbította az NVB-nek, a választási szerv ezt követően az eljárás iratait megküldte a felülvizsgálati bíróságnak.

[11] Az Egyesület írásbeli beadványában az NVB határozatának helybenhagyását indítványozta.

A Kúria döntése és jogi indokai

[12] A kérelmezők felülvizsgálati kérelme nem alapos.

[13] Elsődlegesen rögzíti a Kúria, hogy a jogalkotónak a Ve. 224. § (1) bekezdésében foglalt normavilágos szabályozása szerint a bírósági felülvizsgálati kérelmet a megtámadott határozatot hozó választási bizottságnál kell előterjeszteni. A kérelmezők felülvizsgálati kérelmüket törvényes határidőben a Kúriánál nyújtották be, és mivel a Ve. 231.§ (3) bekezdése alapján a bírósági felülvizsgálati kérelem nem utasítható el, ha azt a fél az elbírálására jogosult bíróságnál - határidőben - terjeszti elő, a felülvizsgálati bíróság intézkedett az iratok beszerzéséről.

[14] A Kúriának – a felülvizsgálati kérelem keretei között – arról kellett döntenie, hogy az NVB a kérelmezők részéről benyújtott fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül jogszerűen utasította-e el.

[15] A kérelmezők a TVB 95/2019. számú határozatával szemben terjesztették elő jogorvoslati kérelmüket. A Ve. 221.§ (1) bekezdése értelmében a választási bizottság elsőfokú határozata ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet fellebbezést nyújthat be.  Az NVB jogszerűen vizsgálta a kérelmezők vonatkozásában „az ügyben érintettség” törvényi feltétel teljesültségét.

[16] Az Alkotmánybíróság 3081/2014.(IV.01.) AB döntésére is figyelemmel a Kúria kialakított joggyakorlata (Kvk.II.37.111/2014.2., Kvk.I.37.493/2014/3., Kvk.III.37.182/2014/3., Kvk.IV.37.196/2014/2., Kvk.I.37.439/2014/2., Kvk.V.37.489/2014/2.) szerint az érintettség akkor állapítható meg, ha a kérelmező saját jogaira és kötelezettségeire az állított jogsérelem közvetlenül kihat. A jogorvoslati kérelem előterjesztőjének az ügyben való érintettségét a jogorvoslat benyújtásával egyidejűleg igazolnia kell.

[17] A Kúria megállapította, hogy a kérelmezők az érintettségüket semmilyen módon, formában nem igazolták, így az NVB a Ve. 231.§ (1) bekezdés a) pontja alapján jogszerűen csak akként dönthetett, hogy a fellebbezésüket érdemi vizsgálat nélkül elutasította. A kérelmezők az egyesületre és annak működésére, a tagságukra vonatkozóan okirati bizonyítékot nem tártak elő, állításaikat dokumentumokkal nem igazolták. Az egyesület működésének vizsgálata a Ve. tárgyi hatálya alá nem tartozik, így annak jogszerűségét az NVB nem értékelhette. Választási ügyben a jogorvoslati kérelmet előterjesztő kötelezettsége az érintettségét alátámasztó bizonyítékok rendelkezésre bocsátása, azt helyette – jogszabályi lehetőség hiányában – sem a választási bizottság, sem a bíróság nem pótolhatja.

[18] A jogalkotó előírta továbbá a Ve. 231.§ (1) bekezdés d) pontjában, hogy a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha nem tartalmazza a Ve. 224.§ (3) bekezdésében foglaltakat. A megjelölt törvényhely: a 224.§ (3) bekezdés a) pontja szerint a fellebbezésnek tartalmaznia kell a kérelem 223. § (3) bekezdése szerinti alapját [a b) és a c) pontok a kérelem benyújtójára tartalmaznak előírásokat]. A Ve. 223.§ (3) bekezdése pedig akként rendelkezik, hogy fellebbezést lehet benyújtani a) jogszabálysértésre hivatkozással, illetve b) a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen. A választási bizottság elsőfokú határozatát, amely ellen a fellebbezés előterjeszthető (Ve. 221.§ (1) bekezdés) a számával, a keltezésével és az azt meghozó bizottság megjelölésével kell beazonosítható módon megjelölni. Nem sértett tehát az NVB jogszabály akkor sem, amikor kifogásolta a Ve. 224.§ (3) bekezdése alapján, hogy a kérelmezettek nem jelölték meg annak az elsőfokú határozatnak a számát, amellyel szemben a jogorvoslati kérelmüket előterjesztették.

[19] Mindezek folytán a Kúria azt állapította meg, hogy az I.r., a II.r és a III.r. kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme nem alapos, ezért a kérelmezett határozatát a Ve. 231.§ (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.

Záró rész

[20] A Kúria a nem alapos felülvizsgálati kérelmet előterjesztő kérelmezőket a Ve. 228.§ (2) bekezdése szerint a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 630.§ (5) bekezdése folytán alkalmazandó a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 35.§ (1) bekezdésének megfelelően, a Pp. 101.§ (1) és 102.§ (1) bekezdései értelmében, az illetékekről szóló 2003. évi XCIII. törvény 38.§ (2) bekezdése alapján kötelezte egyetemlegesen a 45/A.§ (5) bekezdése szerinti mértékű nemperes eljárási illeték megfizetésére.

[21] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228.§ (2) bekezdése és a Kp. 157.§ (7) bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 124.§ (5) bekezdésének megfelelően – tekintettel Ve. 229.§ (2) bekezdése folytán alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokról szóló 2005. évi XVII. törvény 1.§ (2) bekezdésére – tárgyaláson kívül bírálta el.

[22] A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232.§ (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2019. szeptember 09.

Dr. Lomnici Zoltán sk. a tanács elnöke,
Dr. Kurucz Krisztina sk. előadó bíró,
Dr. Stefancsik Márta sk. bíró