Kvk.V.37.683/2019/6. számú határozat

A Kúria
mint közjogi jogvitában eljáró bíróság
végzése

Az ügy száma: Kvk.V.37.683/2019/6.
A tanács tagjai:     Dr. Lomnici Zoltán a tanács elnöke
                             Dr. Stefancsik Márta előadó bíró
                             Dr. Kurucz Krisztina bíró

A kérelmező:
A kérelmező képviselője: Dr. Stubenvoll Zsolt ügyvéd

A kérelmezett: Nemzeti Választási Bizottság

A kérelmezett képviselője: Dr. Rádi Péter elnök

Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata   

A felülvizsgálni kért határozat száma: Nemzeti Választási Bizottság 2019. május 21-én kelt 127/2019. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 127/2019. (V.21.) NVB számú határozatát megváltoztatja és a kifogást teljes körűen elutasítja.

Az eljárási illeték az állam terhén marad.

A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

Indokolás

A jogvita alapjául szolgáló tényállás

[1] A kérelmező „Magyar ATV” nevű szolgáltatása a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság hivatalos nyilvántartása szerint bejelentés alapján működő, kereskedelmi országos lineáris audiovizuális médiaszolgáltatás. Az  „ATV Híradó” [a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 203. § 17. pontja szerinti] hírműsorszám, „A Nap Híre” és az „Egyenes Beszéd” című műsor [az Mttv. 203. § 17. pontja szerinti] politikai tájékoztató műsorszámok.
[2] Az Európai Parlament tagjai 2019. évi választásának 2019. április 6-tól május 26-a 19.00 óráig tartó kampányidőszakán belül [az Európai Parlament tagjainak 2019. május 26. napjára kitűzött választása eljárási határidőinek és határnapjainak megállapításáról szóló 4/2019. (III. 1.) IM rendelet 30. §] a kérelmező internetes portálján több tájékoztatást tett közzé a Magyar Munkáspárt (a továbbiakban: kifogást tevő) jelölő szervezettel kapcsolatban, a 2019. május 1-i „ATV Híradó” déli kiadásában beszámolt annak tevékenységéről, aznap esti adásban híranyagként közölte programját, és nyilatkoztatta a párt elnökét. A 2019. április 24-én az esti, valamint 2019. április 25-én a déli „ATV Híradó”-ban megszólalt egy elnökségi tag, és 2019. április 23-tól április 26-ig terjedő időszak híradóiban a kifogást tevő említésre került.
[3] A 2019. május 13-18. időszakban az „ATV Híradó”-ban, 2019. május 13-16. között  az „Egyenes Beszéd”-ben és „A Nap Híre” című műsor 2019.05.14-17-i adásaiban nem volt a kifogást tevővel kapcsolatos megjelenés.
[4] A kérelmező 2019. május 20-án 9 óra 20 perckor elektronikus levelet küldött a kifogást tevő elnökének, és meghívta őt, vagy a párt egy vezető tisztségviselőjét „A nap híre” és az „Egyenes Beszéd” című műsorába. A párt a meghívást nem fogadta el.
[5] A kifogást tevő jogorvoslati kérelme alapján eljárt Nemzeti Választási Bizottság (továbbiakban: NVB) a 2019. május 1-13. időszak vizsgálata alapján - a Kúria 2019. május 22-én meghozott Kvk.II.37.654/2019/2. számú végzésével helybenhagyott - 111/2019. számú határozatával a választási kifogásának részben helyt adott, és megállapította, hogy a kérelmező médiaszolgáltatásában megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve,) 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt, a jelöltek és jelölő szervezetek között esélyegyenlőség választási eljárási alapelvet azzal, hogy az „Egyenes Beszéd” és „A Nap Híre” című politikai tájékoztató műsorai folyamában a kifogást tevő nem biztosított megjelenési lehetőséget, a kérelmezőt eltiltotta a további jogsértéstől, és kötelezte, hogy a határozat rendelkező részét a közlésétől számított három napon belül az érintett műsorokban a jogsértő közléssel azonos napszakban, ahhoz hasonló módon tegye közzé, ezt meghaladóan a kifogást elutasította.

A választási kifogás

[6] A kifogást tevő a  Ve. 208. § alapján, 2019. május 19-én 9 óra 29 perckor és 9 óra 32 perckor - tartalmilag azonos - elektronikus úton benyújtott kifogásában kérte, hogy az NVB állapítsa meg a jogszabálysértés tényét, a kérelmezőt tiltsa el a további jogszabálysértéstől, valamint vele szemben maximális összegű bírságot szabjon ki, kötelezze a marasztaló határozat rendelkező részének közléstől számított három napon belül - a jogsértő közléssel azonos napszakban és ahhoz hasonló módon – való közzétételére.
[7] Indokolása szerint a kérelmező 2019. május 14-17-e között leadott „A Nap Híre” és az „Egyenes Beszéd” című, a 2019. május 13-18-a között a 18 óra 45 perc kezdetű adásidőben sugárzott „ATV Híradó” című műsorainak szerkesztése sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjában foglalt alapelveket, valamint a Ve. 151. § (1) bekezdését, mert azokban több, a 2019. évi európai parlamenti képviselők választásán listát állító jelölő szervezet megnyilvánult, azonban a kifogást tevőt a szerkesztő tudatosan mellőzte, ezáltal a választókat befolyásolta.
[8] Megjelölte a kifogásolt műsorszámokat, feltüntette azok linkjét, 2019. május 13-18-a közötti sajtómeghívókról szóló elektronikus leveleket csatolt.
[9] A kérelmező az NVB elé terjesztett nyilatkozatában – a kifogást tevővel kapcsolatos műsorszámaira utaló linkek megjelölésével – vitatta a választójogi jogsértés elkövetését, és a kifogás elutasítását kérte.

A választási határozat

[10] Az NVB a kifogásnak a 2019. május 21-én meghozott 127/2019. NVB számú határozatával részben helyt adott, megállapította, hogy a kérelmező a Magyar ATV nevű médiaszolgáltatásában megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt, a jelöltek és jelölő szervezetek között esélyegyenlőség választási eljárási alapelvet azzal, hogy 2019. május 13-18. között az „ATV Híradó”, valamint 2019. május 14-17. között az „Egyenes Beszéd” és „A Nap Híre” című műsorai folyamában a kifogást tevő jelölő szervezetnek nem biztosított megjelenési lehetőséget. A jogsértőt eltiltotta a további jogsértéstől, és kötelezte, hogy a határozat rendelkező részét annak közlésétől számított három napon belül az „ ATV Híradó”, az „Egyenes Beszéd” és „A Nap Híre” című műsorokban a jogsértő közlésekkel azonos napszakban, azokhoz hasonló módon közzé tegye. Ezt meghaladóan a kifogást elutasította.
[11] Határozatát az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésére, IX. cikk (1) bekezdésére, a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjára, 151. § (1) bekezdésére, 152. § (1) bekezdés c) pontjára, 218. § (2) bekezdés a) és b) pontjára, 220. §-ra, az Alkotmánybíróság 19/2016. (X.28.) AB határozatában, valamint a Kúria Kvk.IV.37.516/2019/4., Kvk.III.37.375/2015/3., Kvk.III.37.376/2015/3., Kvk.VI.37.432/2018/2., Kvk.I.37.353/2018/2.,  Kvk.V.37.620/2019/2., Kvk.IV.37.359/2014/2., Kvk.II.37.394/2015/2., Kvk.VI.37.942/2016/2., Kvk.III.37.465/2014/2., Kvk.V.37.540/2014/3. és Kvk.I.37.572/2019/2. számú végzéseiben foglalt joggyakorlatra alapította.
[12] Indokolása szerint a véleménynyilvánítás szabadságából következik a médiatartalom-szerkesztés szabadsága, amely alapjogi védelemben részesül, azonban nem tekinthető abszolút jognak, korlátozása más alapvető jog vagy alkotmányos érték érvényesülése érdekében lehetséges. A Ve. 2. § (1) bekezdésében foglalt eljárási alapelvek – így az esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között alapelv - érvényesülése alkotmányos értéknek tekintendő. A médiatartalom-szerkesztési szabadság korlátozásának a védendő alkotmányos érdekkel arányban kell állnia, azonban a teljes arányosság nem abszolút követelmény.
[13] Ennek alapján az 5 napos időtartam műsorfolyamának összehasonlítható adásait – külön az „ATV Híradó”-t és együttesen az „Egyenes Beszéd” és „A Nap híre” című műsorokat – vizsgálta.
[14] Megállapította, hogy a kérelmező műsorszerkesztési gyakorlata a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti esélyegyenlőséget megsértette azzal, hogy az „ATV Híradó” 2019. május 13-18. adásaiban egyetlen egyszer sem számolt be a kifogást tevő tevékenységéről, továbbá 2019. május 13-17. között az „Egyenes Beszéd” 8 adásában az MSZP-PM több képviselőjelöltjének, a Párbeszéd Magyarországért Párt társelnökének, a Mi Hazánk Mozgalom listavezetőjének, a Demokratikus Koalíció listavezetőjének, jelöltjének és pártelnökének megjelenési lehetőséget biztosított.
[15] Rögzítette, hogy  „A Nap Híré”-ben újságírói-szakértői elemzések hangzottak el, a műsorok nem hozhatók összefüggésben kampánnyal, így a két összehasonlítható műsorszámot illetően a kifogásban megjelölt 18 adásból 8 valósít meg jogsértést.
[16] Kifejtette ugyanakkor, hogy a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség tartós és súlyos sérelme (Ve. 2. § (1) bekezdés e) pont) nem volt megállapítható, mert a kérelmező az „ATV Híradó” című műsorában a választási kampány idején többször is tudósított a kifogást tevőről, 2019. május 20-án meghívást küldött részére az „Egyenes Beszéd” és „A Nap Híre” című műsorokba. Ezért nem látta indokoltnak a bírság kiszabását.

A felülvizsgálati kérelem

[17] A kérelmező a támadott határozat megváltoztatását és a kifogás teljes körű elutasítását kérte.
[18] Álláspontja szerint a határozat sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontját, 43. § (1) és (2) bekezdéseit, valamint az Mttv. 3. §-át, továbbá ellentétes az Alkotmánybíróság [1/2007. (III.7.) AB határozat] és a Kúria irányadó gyakorlatával [Kvk.IV.37.214/2006/2. és Kvk.V.37.540/2014/3.].
[19] Indokolása szerint az NVB figyelmen kívül hagyta a kifogást tevővel kapcsolatos tájékoztatásait, továbbá a megjelenési lehetőség biztosítását. A kialakult gyakorlattal ellentétben az alapelvi sérelmet nem a teljes időszakra és nem a választásokkal kapcsolatba hozható összes hír- és politikai műsorra vizsgálta. Álláspontja szerint nem kiragadott műsorszámok, hanem a vonatkozó műsorfolyamok egésze, és nem 5 napos, hanem legalább két hetes időszak alapján lehetett volna csak a választási alapelv sérelméről döntést hozni. A szerkesztési szabadság ilyen fokú korlátozását jog- és alkotmánysértőnek állította, véleménye szerint az NVB értelmezésének helyessége lehetetlenné tenné az Smtv. 13. §-a szerinti közügyekről való tájékoztatási kötelezettségének teljesítését a műsorszámok ideje 90%-ban. Hivatkozása szerint az esélyegyenlőség sérelme azért sem állapítható meg terhére, mert a kifogást előterjesztő jelölő szervezet nem kívánt élni az általa felajánlott megjelenés lehetőségével, ezáltal megsértette a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét (Ve. 2. § e) pont). Hangsúlyozta, hogy az NVB határozatában alkalmazott – a közpénzből finanszírozott szolgáltatók korlátozhatóságára vonatkozó elvek - a kereskedelmi médiára nem alkalmazhatók.
[20] A Kúria felhívására a választási kifogást előterjesztő jelölő szervezet nyilatkozatában a választási kifogásában írtakat fenntartotta.

A Kúria döntése és jogi indokai

[21] A Ve. 222. § (1) bekezdés második fordulata szerint az NVB határozata ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be a Ve. 223. § (3) bekezdése értelmében jogszabálysértésre hivatkozással [a) pont], illetve a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen [b) pont]. A 225. § szerint a bírósági felülvizsgálati kérelemben új tények és bizonyítékok is felhozhatók.
[22] Az irányadó tényállás szerint a kérelmező „Magyar ATV” nevű szolgáltatása bejelentés alapján működő országos lineáris audiovizuális médiaszolgáltatás.
[23] A Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során, az esélyegyenlőség, mint választási alapelv értelmezése érdekében mindenekelőtt áttekintette, és rögzítette a kereskedelmi médiaszolgáltatók tájékoztatási kötelezettségével kapcsolatos jogi szabályozást, ezen belül az Alaptörvény rendelkezéseit és annak a sajtószabadság, mint alapjog korlátozhatóságával kapcsolatban az Alkotmánybíróság és Kúriai által kialakított joggyakorlatot.
[24] A döntésnél alapjogi kiindulópontként figyelembe vette Magyarország Alaptörvényének IX. cikk (1)-(3) bekezdését, amely szerint mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit. A demokratikus közvélemény kialakulásához választási kampányidőszakban szükséges megfelelő tájékoztatás érdekében politikai reklám médiaszolgáltatásban kizárólag ellenérték nélkül, az esélyegyenlőséget biztosító, sarkalatos törvényben meghatározott feltételek mellett közölhető.
[25] Az Mttv. 203. § 55. pontja szerint politikai reklám: valamely párt, politikai mozgalom vagy a kormány népszerűsítését szolgáló vagy támogatására ösztönző, illetve azok nevét, célját, tevékenységét, jelszavát, emblémáját népszerűsítő, a reklámhoz hasonló módon megjelenő, illetve közzétett műsorszám.
[26] A jogvita tárgyát képező kifogás nem politikai reklámot, hanem a kérelmező hír- és politikai tájékoztató műsorszámait érintette.
[27] Az Alaptörvény IX. cikk (6) bekezdése szerint a sajtószabadságra, valamint a médiaszolgáltatások, a sajtótermékek és a hírközlési piac felügyeletét ellátó szervre vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.
[28]  Az Mttv. 229. §-a és szerint a 1-203. §-a, 206-218/B. §-a, 1. számú melléklete és 4. számú melléklete, valamint a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető követelményeiről szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbikban: Smtv.) 23/A. §-a értelmében e törvény 1-9. §-a és 12-21. §-a az Alaptörvény alapján sarkalatosnak minősül.
[29] Az Mttv. 101. § (1) h) pontja kimondja, hogy közszolgálati médiaszolgáltató hírügynökségi feladataként választási időszakban külön törvényben meghatározottak szerint gondoskodik a tájékoztatásról.
[30] Az Mttv. 203. § 32. pontja értelmében „Közszolgálati médiaszolgáltató: kizárólag - a közszolgálati médiaszolgáltatás céljainak megvalósítására - e törvény 84. § (1) bekezdésében nevesített médiaszolgáltató.” A 84. § (1) bekezdése szerint a közszolgálati média- és hírszolgáltatás biztosítására, függetlenségének védelmére az Országgyűlés létrehozza a Közszolgálati Közalapítványt (a továbbiakban: Közalapítvány). A Közalapítvány a Duna Médiaszolgáltató Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság (a továbbiakban: közszolgálati médiaszolgáltató) tulajdonosa.
[31] A kérelmező nem minősül tehát az Mttv. 203. § 32. pontja szerinti közszolgálati médiaszolgáltatónak, így az Mttv. 101. § (1) bekezdés h) pontja szerinti hírügynökségi feladattal járó követelmények nem terhelik.
[32] A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. CLXI. törvény (Bszi) 42. § (1) bekezdése alapján kötelezően alkalmazandó elvi határozat (EBH2018. K.15.) szerint „I. A Ve. alapelvi követelmények teljesülését érintően, lineáris médiaszolgáltatás esetében, nem egyes műsorok, hanem a műsorfolyam vizsgálatát kell elvégezni. A műsorszám- műsorfolyam kapcsolat megteremtése során műsorfolyamként az adott ügy szempontjából összehasonlításra alkalmas meghatározott tartalmú műsorszámok értékelésére van lehetőség. II. Kampányidőszakban a politikai, közéleti témákkal foglalkozó műsorban nem lehet csak egyes jelölőszervezetek vonatkozásában biztosítani a megjelenési lehetőséget. Ez a magatartás sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontját [2013. évi XXXVI. tv. 2. §, 43. §, 151. §, 152. §, 218. §, 2017. évi I. tv. 85. §].”
[33] Az elvi határozat a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap [Mttv. 136. §], mint közszolgáltatónak minősülő médiaszolgáltató által működtetett M1 televízió műsorainak választási szabályok szerinti működését vizsgáló ügyben született, tehát az abban megfogalmazott jogértelmezés – a kereskedelmi alapon működő médiaszolgáltatóra vonatkozó eltérő szabályozás miatt - jelen ügyben nem mechanikusan irányadó, mert a közpénzből finanszírozott média esetén a sajtószabadság és a véleménynyilvánítás szabadságának erőteljesebb korlátozása megengedett [3096/2014. (IV.11.) AB határozat 47. pont].
[34] Az Mttv. 3. §-ban foglalt alapelvi rendelkezés szerint Magyarországon a médiaszolgáltatások szabadon nyújthatók, a sajtótermékek szabadon közzétehetők, az információk és a vélemények a tömegkommunikációs eszközök útján szabadon továbbíthatók, a nyilvános vételre szánt magyarországi és külföldi médiaszolgáltatások szabadon elérhetők. A médiaszolgáltatás és a sajtótermék tartalmának meghatározása szabad, a médiaszolgáltató és a sajtótermék kiadója felelősséggel tartozik e törvényben foglaltak betartásáért.
[35] Az Mttv. 12. §-a a tájékoztatási tevékenységgel kapcsolatos követelményként rögzíti, hogy a médiaszolgáltatások tájékoztatási tevékenységének meg kell felelnie az Smtv. 13. § szerinti kötelezettségnek. A tájékoztatás kiegyensúlyozottságát - a műsorszámok jellegétől függően - az egyes műsorszámokon belül, vagy a rendszeresen jelentkező műsorszámok sorozatában kell biztosítani. A médiaszolgáltató hírszolgáltatást és politikai tájékoztatást nyújtó műsorszámaiban műsorvezetőként, hírolvasóként, tudósítóként rendszeresen közreműködő munkatársai bármely médiaszolgáltató által közzétett műsorszámban szereplő politikai hírhez véleményt, értékelő magyarázatot - kivéve a hírmagyarázatot - nem fűzhetnek. A műsorszámban közzétett hírekhez fűzött véleményt, értékelő magyarázatot e minőségének megjelölésével és szerzőjének megnevezésével, a hírektől megkülönböztetve kell közzétenni.
[36] Az Smtv. 13. §-a alapján a tájékoztatási tevékenységet végző lineáris médiaszolgáltatások kötelesek a közérdeklődésre számot tartó helyi, országos, nemzeti és európai, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről, vitatott kérdésekről az általuk közzétett tájékoztató, illetve híreket szolgáltató műsorszámokban kiegyensúlyozottan tájékoztatni. E kötelezettség részletes szabályait törvény az arányosság és a demokratikus közvélemény biztosítása követelményeinek megfelelően állapítja meg.
[37] Az Smtv. további előírást a választási kampány időszakra sem támaszt, ezért a kérelmező tevékenységével kapcsolatban – a kifogást tevő jogorvoslati kérelme alapján - az vizsgálandó, hogy a kérelmező kereskedelmi médiaszolgáltatása a kiegyensúlyozottság, arányosság és demokratikus közvélemény biztosításának követelményét sértette-e a választási kampány időszakában a Magyar Munkáspárt által megjelölt öt napos időszakban. Ennek eldöntése az Smtv. és a Ve. szabályainak együttes értelmezésével lehetséges.
[38] Az Smtv. 21. §-ának (1) bekezdése szerint a médiatartalom-szolgáltató a jogszabályok keretei között önállóan dönt a médiatartalom közzétételéről, és felelősséggel tartozik e törvényben foglaltak megtartásáért. Ez a rendelkezés a sajtószabadság elemét képező szerkesztői szabadság rögzítése. „A sajtószabadság komplex, több összetevőből álló szabadságjog. A sajtószabadság legfontosabb összetevői: a sajtóalapítás szabadsága, a sajtó-előállítás szabadsága, a sajtóterjesztés szabadsága, a sajtószerkesztés szabadsága, valamint az újságírók és szerkesztők sajtóban megjelenő véleményének a szabadsága.” [3096/2014. (IV.11.) AB határozat 34.1. pont első mondata].
[39] Az Alkotmánybíróság az állam elektronikus médiamonopóliumának megszüntetése után – de még a korábban hatályos jog alapján – rámutatott arra, hogy „Általánosan elfogadott, hogy a rádiós és televíziós műsorszolgáltatás véleményformáló hatása és a mozgóképek, hangok, élő tudósítások meggyőző ereje sokszorosa az egyéb információs társadalmi szolgáltatások gondolkodásra ható erejének. Az elektronikus média esetében ezért indokolt speciális, a sokoldalú tájékoztatásra vonatkozó előírások meghozatala, amelynek célja az, hogy a politikai közösség tagjai közérdekű kérdésekben a releváns vélemények ismeretében alakíthassák ki álláspontjukat.” [1/2007. (I.18.) AB határozat III/2. pont]
[40] Hangsúlyozta, hogy a véleménypluralizmus fenntartása érdekében a közpénzből létrehozott és működtetett közszolgálati műsorszolgáltatók, továbbá azon kereskedelmi rádiók és televíziók esetében, amelyek véleményformáló ereje jelentőssé válik, a tájékoztató szolgáltatásaikkal szemben a kiegyensúlyozottság egyaránt követelmény [1/2007. (I.18.) AB határozat III/3.2. pont].
[41] Ez abból ered, hogy „A sajtó a szólásszabadság intézménye. Így a sajtószabadság, amennyiben a szólás, a közlés, a vélemény szabad kinyilvánítását szolgálja, úgy védelme szintén kettős meghatározottságú: a szubjektív alanyi jogi jelleg mellett a közösség oldaláról a demokratikus közvélemény megteremtését és fenntartását szolgálja. […] A sajtószabadság jogának gyakorlása révén az alapjog jogosultja aktív alakítója a demokratikus közvéleménynek.” [165/2011. (XII. 20.) AB ABH 2011, 478, 503. idézi a 7/2014. (III.7.) AB határozat 19. pont, 23-24. pontok]. „A sajtószabadság – amely felöleli valamennyi médiatípus szabadságát – a szólásszabadság intézménye. A sajtó ugyanis – tevékenységének egyre összetettebb és szerteágazóbb jellege mellett is – mindenekelőtt a véleménynyilvánításnak, a véleményformálásnak és a véleményalkotáshoz nélkülözhetetlen információszerzésnek az eszköze. (…) Az Alaptörvény IX. cikke (2) bekezdése ennek megfelelően a sajtószabadság elismerése mellett a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeinek biztosításáról is rendelkezik.” [7/2014. (III.7.) AB határozat 40. pont ].
[42] Ezen elvi keretek rögzítését követően a Kúria vizsgálta, hogy az NVB a kérelmező médiaszolgáltatását a kifogásban megjelölt körben az Alaptörvény, az Mttv., az Smtv. és a Ve. 2. § (1) bekezdés c)  pontjában foglaltaknak megfelelően értékelte-e. A Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti sérelem – felülvizsgálati kérelem hiányában – nem tárgya a Kúria eljárásának.
[43] A Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja alapelvként mondja ki, hogy választási eljárás szabályainak alkalmazása során érvényre kell juttatni a jelöltek és a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőséget. Ennek érdekében a NVB-t felhatalmazza a jogsértés megállapítása, illetve szankciói alkalmazásának hatáskörével [Ve. 151. § (1) bekezdés].
[44] Mint ahogy fentebb rögzítésre került, a nem közszolgálati média szolgáltatásaival szembeni szabályozás alapján alapjogi és törvényi követelmény, hogy a közérdeklődésre számot tartó helyi, országos, nemzeti és európai, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről, vitatott kérdésekről az általuk közzétett tájékoztató, illetve híreket szolgáltató műsorszámokban kiegyensúlyozottan tájékoztassanak.
[45] Az Európai Parlament képviselőinek választása közérdeklődésre számot tartó esemény, így a kérelmező tevékenységének a választási kampányidőszakban meg kell felelnie a jelöltek és jelölő szervezetek esélyegyenlőségére vonatkozó választási alapelvnek. A kereskedelmi médiaszolgáltatóknak azonban a választásokkal kapcsolatban kifejezett törvényi tájékoztatási kötelezettsége nincs, ezért műsorszerkesztési joga gyakorlásakor a közszolgáltatóknál nagyobb szabadsággal rendelkezik, és - alapjogi szempontból - ezen joga szigorúbb feltételekkel korlátozható.
[46] A sajtószabadság elemét képező szerkesztői szabadság, mint alapjog állam általi korlátozásának minősül a tárgyi választási jogsértés megállapítása. Ezért az NVB határozata jogszerűségének vizsgálatakor tekintettel kell lenni az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésére, mely rendelkezés szerint alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható.
[47] Ebből következik, hogy a kampányidőszakban nyújtott szolgáltatásait az esélyegyenlőség szempontjából úgy kell megítélni, hogy a vele szemben támasztott követelmények ne haladják meg a szerkesztői szabadság korlátozásának a kiegyensúlyozott közérdekű tájékoztatáshoz szükséges mértékét.
[48] A kifogással érintett 5 napban sugárzott „A Nap Híre” adásokra és az „Egyenes Beszéd” 18 megjelölt műsorszámból 10-re nézve az NVB határozata – a felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részében – a kifogást alaptalannak találta, a fennmaradó 8 eset, továbbá az „ATV Híradó” 2019. május 13., továbbá május 15-18. időszaki adásai képezték a határozat ténybeli alapját (a 2018. május 14-i híradót a választási kifogás nem érintette).
[49] A Kúria által megállapított tényállás szerint a kérelmező - a kifogással érintett 5 napon kívül - a kampányidőszakban a 2019. május 1-i „ATV Híradó” déli kiadásában beszámolt a kifogást tevő tevékenységéről, aznap esti adásban híranyagként közölte programját, és nyilatkoztatta a párt elnökét. A 2019. április 24-én az esti, valamint 2019. április 25-én a déli „ATV Híradó”-ban megszólalt egy elnökségi tag, és 2019. április 23-tól április 26-ig terjedő időszak híradóiban a kifogást tevő öt alkalommal említésre került. A kérelmező 2019. május 20-án elektronikus levelet küldött a párt elnökének, és meghívta őt, vagy egy másik vezető tisztségviselőjét „A nap híre” és az „Egyenes Beszéd” című műsorába. A párt a meghívást nem fogadta el.
[50] Ennek megfelelően a kifogást tevő mellőzésének ténye - a kampányidőszak kifogás előterjesztéséig tartó időszakában - nem állapítható meg. Arra is alappal hivatkozott a kérelmező, hogy honlapja a párttal kapcsolatban a kampányidőszakban tájékoztatásokat jelentetett meg, ezek száma a kifogás előterjesztéséig 10 db volt, azt követően a felülvizsgálati kérelem elbírálásáig 45 darabra emelkedett. (http://www.atv.hu/kereses?search=Magyar+Munk%C3%A1sp%C3%A1rt&heading_id…)
[51] Az esélyegyenlőség, mint a választói közvélemény közügyekről való tájékozódásának jogához kötődő alapelv kérelmező általi biztosítását a Kúria megítélése szerint az eset összes körülménye alapján kell megítélni. A kereskedelmi médiaszolgáltatóra a kampányidőszakra vonatkozóan rótt kötelezettség teljesítésének vizsgálata ennek megfelelően nem végezhető el csupán a kifogásban megjelölt időkeretet illetően, mert az folyamatos kötelezettségnek tekintendő. Ezért önmagában az a tény, hogy az összesen 50 napos kampányidőszakból kifogással érintett 5 napban nem történt a kérelmező általi médiamegjelentetés, a jelölőszervezet választási esélyegyenlőségének sérelmét nem okozhatja. Annak megállapítására akkor van törvényes lehetőség, amennyiben a médiaszolgáltató tevékenységében a mellőzés, vagy annak szándéka az irányadó teljes időszakra fennáll. Ez jelen esetben nem következett be. Tényszerű, hogy a kérelmező a kampányidőszakban a közérdeklődésre számot tartó témában megjelenési lehetőséget biztosított a kifogást tevőnek a jogorvoslati kérelme előterjesztését megelőzően és azt követően is. A kérelmezőre vonatkozó szabályozásból nem következik napi szintű tájékoztatási kötelezettség annak tevékenységét illetően. A részére biztosított megjelenések a választási esélyeihez hozzájárulhattak, a kampányidőszakban felajánlott, de általa visszautasított lehetőséggel azok erősödhettek volna.
[52] A támadott határozatban - a kifogásban megjelöltek közül - a jogsértés alapjául hivatkozott politikai tájékoztató műsorszámok tartalma alapján az állapítható meg, hogy azokban összesen négy jelölőszervezet képviselője jelent meg. A Kúria megítélése szerint a műsoridő korlátozottságát is figyelembe véve (a kifogásban megjelölt hírműsorszámok 2-10 perc időtartamúak) a szerkesztői szabadság indokolatlan korlátját jelenti a kifogással érintett 5 nap megjelenései alapján a kifogást előterjesztő jelölő szervezetre vonatkozó műsorszám hiányát az esélyegyenlőség megsértésnek minősíteni.
[53] Mindezek alapján egyrészt a kérelmezőre, mint kereskedelmi alapon működő elektronikus médiaszolgáltatóra vonatkozó alapjogi és sarkalatos törvényben lefektetett szabályozás, a sajtószabadság korlátozhatóságára, valamint a közérdekű tájékoztatás kiegyensúlyozottságára, ezáltal a jelöltek és jelölő szervezetek esélyegyenlőségének biztosítására vonatkozó irányadó döntések, másrészt a jelen esetben feltárt tények (a kifogásolt műsorszámok, a megvalósult televíziós és honlapon történő megjelenések, a műsoridők tartama, a kifogással érintett viszonylag rövid időszak, illetve az azt megelőző és követő kampányidőszakban folytatott kérelmezői magatartás) összevetésével a Kúria megállapította, hogy az NVB a tényeket hiányosan értékelte, ezzel megsértette a Ve. 43. § (1) és (2) bekezdését, továbbá a kereskedelmi médiaszolgáltatóval szemben a sajtószabadságot indokolatlanul korlátozó döntést hozott, ezáltal sérült az Mttv. 3. §-a, 13. §-a és az Smtv. 12. §-a.
[54] A Kúria az NVB határozatában megjelölt határozatai áttekintése alapján megállapította, hogy a Kvk.III.37.376/2015/3., Kvk.I.37.353/2018/2., Kvk.IV.37.359/2014/2. számú végzések közszolgálati média ügyben, a Kvk.VI.37.432/2018/2. (adott műsorban tett hátrányos megállapítások reagálási lehetőség nélkül), Kvk.VI.37.942/2016/2. (mobil applikáció), Kvk.II.37.394/2015/2. (közösségi média), Kvk.III.37.375/2015/3. (politikai reklám), Kvk.V.37.540/2014/3. (20 napos időtartam, nem bizonyított a megjelenés) végzések eltérő jogkérdést elbírálásaként, a Kvk.III.37.465/2014/2. számú végzés kizárólag a kiszabott bírság összege tárgyában, míg a Kvk.IV.37.516/2019/4., Kvk.V.37.620/2019/2., Kvk.I.37.572/2019/2. végzés eltérő tényállás alapján hozott döntések.
[55] Mindezek alapján a Kúria az NVB felülvizsgálati kérelemmel támadott határozatának a választási kifogásnak helyt adó jogszabálysértő rendelkezését a Ve. 231.§ (5) bekezdés b) pontja alapján megváltoztatta és a kifogást teljes körűen elutasította.

A döntés elvi tartalma

[56] A kereskedelmi médiaszolgáltató választási kampányidőszakban folytatott közérdekű tájékoztatási tevékenységének megítélésekor a sajtószabadságra vonatkozó általános rendelkezések a választási szabályokkal együttesen alkalmazandók.

Záró rész

[57] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228.§ (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 157.§ (7) bekezdése szerint alkalmazandó Kp. 124.§ (5) bekezdésének megfelelően tárgyaláson kívül bírálta el.
[58] A Kúria megállapította, hogy az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban. Itv.) 43. § (7) bekezdése szerint megállapított feljegyzett eljárási illeték az NVB Itv.5. § (1) bekezdés c) pontja szerinti alanyi illetékmentessége folytán az Itv. 59. § (1) bekezdése, a Kp. 115. § (2) bekezdése, 99. § (2) bekezdése és 35. § (1) bekezdése értelmében alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 102. § (6) bekezdésének megfelelően az állam terhén marad.
[59] A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232.§ (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2019. május 27.

Dr. Lomnici Zoltán sk. a tanács elnöke,
Dr. Stefancsik Márta sk. előadó bíró,
Dr. Kurucz Krisztina  sk.bíró