Kvk.V.37.637/2019/6. számú határozat

A Kúria
mint közjogi jogvitában eljáró bíróság
végzése

Az ügy száma: Kvk.V.37.637/2019/6.
A tanács tagjai:     Dr. Lomnici Zoltán a tanács elnöke
                             Dr. Stefancsik Márta előadó bíró
                             Dr. Kurucz Krisztina bíró

A kérelmező:                Minisztérium

A kérelmező képviselője: Dr. Varga István

A kérelmezett: Nemzeti Választási Bizottság

A kérelmezett képviselője: dr. Rádi Péter elnök

I. rendű érdekelt:
I. rendű érdekelt jogi képviselője: Dr. Czegléd és Társai Ügyvédi Iroda
Ügyintéző: dr. Fodor Tímea ügyvéd

II. rendű érdekelt:
II. rendű érdekelt jogi képviselője: dr. Kaszai Balázs LL.M ügyvéd


Az eljárás tárgya:
választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata   

A felülvizsgálni kért határozat száma: Nemzeti Választási Bizottság 2019. május 13-án kelt 109/2019. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 109/2019. NVB számú határozatát megváltoztatja és I. rendű érdekelt által 2019. május 12-én előterjesztett kifogást teljes körűen elutasítja.

Az eljárási illeték az állam terhén marad.

A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1]    A Csongrád Megyei Főügyészség vádirata alapján I. rendű érdekelt vádlottal szemben különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége, valamint különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen és társtettesként elkövetett gazdasági csalás bűntette miatt a Szegedi Törvényszék előtt alatt büntetőeljárás indult.
[2]    A Nemzeti Választási Bizottság (továbbiakban: NVB) 51/2019. számú határozatával I.rendű érdekelt az Európai Parlament tagjainak 2019. május 26. napjára kitűzött választásán a Demokratikus Koalíció által állított lista 36. helyén szereplő jelöltjeként 2019. április 22-én jogerősen nyilvántartásba vette, amelyre tekintettel a Szegedi Törvényszék Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Epjtv.) 12. § (7) bekezdése alapján a vádlott mentelmi jogának felfüggesztését indítványozta.
[3]    Az NVB a 2019. május 7-én kelt 91/2019. számú határozatával I. rendű érdeklt európai parlamenti képviselőjelölt mentelmi jogát az érintett büntetőügyben fenntartotta.
[4]    A döntésre reagálva 2019. május 11-én az Igazságügyi Minisztérium (a továbbiakban: IM) közleményt (http://os.mti.hu/hirek/144878/os-az_igazsagugyi_mimiszterium_kozlemenye)  (a továbbiakban: Közlemény) jelentetett meg, továbbá az abban szereplő levelet ( a továbbiakban: Levél) II.rendű érdekelt, az IM parlamenti államtitkára megküldte az NVB elnökének, amely a Minisztérium honlapján közzétételre került (https://www.kormany.hu/hu/igazsagugyi-miniszterium/parlamenti-allamtitk… ).
            A Közlemény szövege a következő:
           „2019. május 11., szombat 14:43
            Az Igazságügyi Minisztérium Közleménye
         Budapest, 2019. május 11., szombat (OC) – II. érdekeltnek, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkárának levele  az NVM elnökének”
        Ezt követően a levél teljes tartalma szerepel, az aláírásként pedig „II. rendű érdekelt parlamenti államtitkár Igazságügyi Minisztérium” került megjelölésre.
[5]    A Levél szövege a következő: „Az Igazságügyi Minisztérium mély megdöbbenéssel értesült arról, hogy a Nemzeti Választási Bizottság elutasította a Szegedi Törvényszék kérését, és a bíróság kezdeményezése ellenére sem függesztette fel I. rendű érdekelt, a Demokratikus Koalíció európai parlamenti képviselő-jelöltjének a mentelmi jogát.
         Magyarországon még nem volt példa arra, hogy köztörvényes bűncselekmény gyanúja esetén ne függesszék fel a mentelmi jogot. Ez elfogadhatatlan, a bűnüldöző szervek munkáját nehezíti és lehetővé teszi a gyanúsított számára, hogy bizonyítékokat tüntessen el, vagy az országból elszökjön.
          A magyar demokrácia történetében példátlan, hogy egyes politikai körök megpróbálják ellehetetleníteni az igazságszolgáltatás működését. Felszólítjuk az ellenzéki pártokat, hogy a törvények adta lehetőségekkel ne éljenek vissza, ne akadályozzák a bíróságokat a munkájukban.
     Amint az közismert, I. rendű érdekelt az évekkel a választás kiírását megelőző cselekményen alapuló, a választási eljárással semmiféle összefüggésben nem lévő büntetőügyekben kell bíróság elé állnia - azaz esetének a mentelmi jog lényegéhez, szelleméhez nincsen köze. Emellett azt, hogy a mentelmi jog nem alapjog, az Alkotmánybíróság is hangsúlyozta már - éppen I. rendű érdekelt ügyében, 2018-ban.
         Összegezve a történteket, elmondható, hogy az NVB ellenzéki delegáltjainak magatartása semmi másra nem alkalmas, csak a jogrendszerbe vetett bizalom rombolására, a jogállam megcsúfolására.
      Mindezekre tekintettel kérem Elnök Urat, hogy levelemet juttassa el minden párt küldöttjének. A magyar demokrácia és Európa jövőjének ügye ugyanis nem lehet néhány politikai hazárdőr játékszere. (Igazságügyi Minisztérium)”

A választási kifogás

[6]    I. rendű érdekelt 2019. május 12-én 15 óra 57 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be az NVB-nél a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 208. § alapján, az IM Országos Sajtószolgálatának hivatalos oldalán 2019. május 11-én megjelent közleménye miatt.
[7]    Álláspontja szerint az IM beavatkozott a független, kizárólag a választópolgároknak és a törvénynek alárendelt NVB eljárásába, továbbá valótlanságot állítva befolyásolta a választókat, ezzel a magatartásával megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdését, a 14. § (1) bekezdését, valamint a 18. § (1) bekezdés c) pontját és a (2) bekezdés d) pontját, az 55. § (2) bekezdését, továbbá az Alaptörvény C) cikk (1) bekezdését.
[8]    Hivatkozása szerint a Közlemény az „ellenzéki” bizottsági tagokat bírálta, annak ellenére, hogy a Kormány tagjainak feladat és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) az igazságügyi miniszterre nem telepít feladatot és hatáskört az NVB vonatkozásában. Az IM a véleménynyilvánítás alapjogának alkotmányos oltalmát nem élvezi, a politikai felhangoktól sem mentes közlemény választási kampányidőszakban történő közzétételével a rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét megsértette, befolyásolta a választókat.
[9]    Az NVB 565/2018. számú határozatára utalással állította, hogy valótlan az IM állítása, mely szerint „Magyarországon még nem volt példa arra, hogy köztörvényes bűncselekmény gyanúja esetén ne függesszék fel a mentelmi jogot.” Előadta, hogy az IM a valótlan állításával megsértette a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét.
[10]    Álláspontja szerint a választás tisztaságát veszélyezteti, ha az IM felelősségre von egy választási bizottsági tagot a leadott szavazata miatt. A választók érdeke, egyben a választások tisztaságának egyik garanciális eleme, hogy a választási bizottságok tagjai kényszer- és fenyegetettség mentesen végezhessék munkájukat, és őrködjenek a választások tisztasága felett. Tartalmilag az IM támadást intézett a törvényeknek és a választóknak alárendelt, független választási bizottsági tagok ellen.
[11]    Utalt arra, hogy az Igazságügyi Miniszter a 43/2019. NVB határozattal nyilvántartásba vett a FIDESZ - Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt Európai Parlament tagjainak 2019. évi választására állított közös listájának vezető képviselőjelöltje.

A választási határozat

[12]    Az NVB a kifogásnak a 2019. május 13-án meghozott 109/2019. NVB számú határozatával részben helyt adott, és megállapította, hogy az IM a II. rendű érdekelt parlamenti államtitkár által jegyzett közlemény és megkeresés tartalmával megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt, jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét.
[13]    Indokolásában előzetesen rögzítette, hogy a Közlemény megjelenésével lényegében egy időben, 2019. május 11-én 13 óra 35 perckor juttatta el a Levelet az NVB elnöke részére, ezért a Levél és a Közlemény tartalmát együttesen vizsgálta.
[14]    Korábbi nyilvános gyakorlatát áttekintve megállapította, hogy a 15 alkalommal járt el mentelmi ügyben, amelyek közül 9 esetben a mentelmi jogot felfüggesztette, 5 esetben fenntartotta, egy esetben a kérelmet hatáskör hiányában utasította el. A mentelmi jog fenntartását eredményező döntések közül négy született „köztörvényes” bűncselekmény miatti indítvány alapján, ezért a Közlemény és a Levél helytelen információt tartalmaz. Ez azonban, vagy a Közlemény és a Levél más kijelentése nem befolyásolta a 91/2019. NVB határozattal jogerősen lezárt eljárásban a Ve. 14. § (1) bekezdése szerinti eljárását.
[15]    A kifogásban állított alapelvi sérelmet vizsgálva megállapította, hogy a valóságnak nem megfelelő adatot tartalmazó Közlemény és Levél a 91/2019. NVB számú döntéssel kapcsolatban több vélemény jellegű állítást is megfogalmaz: az ügyben a mentelmi jog fenntartása „elfogadhatatlan”; „[f]elszólítjuk az ellenzéki pártokat, hogy a törvények adta lehetőségekkel ne éljenek vissza, ne akadályozzák a bíróságokat a munkájukban”; „az NVB ellenzéki delegáltjainak magatartása semmi másra nem alkalmas, csak a jogrendszerbe vetett bizalom rombolására, a jogállam megcsúfolására”.
[16]    A Kúria a Kvk.III.37.421/2018/8. számú határozatára utalással kifejtette, hogy a Kormányt, mint az állam egyik közhatalmi szervét nem illeti meg a szólás- és véleménynyilvánítás szabadságának alapjoga, viszont az Alaptörvényben meghatározott feladatköréből adódóan rendelkezik a tájékoztatás jogával, amelyet azonban választási kampányidőszakban a Ve. keretei között kell gyakorolnia. Ennek megfelelően valamely választási kampánytémában a tájékoztatásnak a választási kampánytól független, objektív indoka kell, hogy legyen, a tájékoztatás módját pedig úgy kell megválasztani, hogy a kampányt a lehető legkevésbé érintse, az esélyegyenlőséget ne sértse.
[17]    Kifejtette, hogy a precedens nélküliségre történő valótlan hivatkozás, a személyes tevékenység és a lehetséges politikai indítékok felvetése, minősítése nem tekinthető objektív tájékoztatásnak. A miniszter, mint a választáson induló listavezető jelölt és a Közleményt jegyző államtitkár, mint a választáson induló jelölő szervezet politikusa tehet ilyen tartalmú nyilatkozatot a választási eljárás alatt is, azonban a közhatalom képviseletében kiadott Közlemény tartalma meghaladja a jogszerűség kereteit. A mentelmi ügyben született döntés megítélése köztudomásúlag a választási kampány aktuális eleme lett. Az IM, mint a választási eljáráson kívül álló szereplő által nyilvánosságra hozott Közlemény alkalmas arra, hogy egyes jelölő szervezetek politikai véleményét objektív tényként tüntesse fel. A mentelmi döntés utólagos megítélése – mivel egy választási kampányban szereplő jelölt joga a döntés tárgya – értelemszerűen a választási kampány része. Álláspontja szerint az IM a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás választási alapelvének kereteit akkor tartotta volna meg, ha tájékoztatásával eljárási hibára hívja fel a figyelmet, vagy tényszerűen és átfogóan ismerteti a döntés következményeit az alapeljárásra.
[18]    Ezt meghaladóan megállapította, hogy a Közlemény az NVB joggyakorlatába való beavatkozásra nem alkalmas, és mivel a közlemény a döntést követően született, ennek szándéka sem áll fenn.

A kérelem és az érdekeltek nyilatkozatai

[19]    A kérelmező a támadott határozat megváltoztatását és a kifogás teljes körű elutasítását kérte.
[20]    Álláspontja szerint a határozat sérti a Kormányrendelet 111. § (1) bekezdés d) pontját, 112. § (6) bekezdését, az Igazságügyi Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/20I4. (XI. 14.) IM utasítás (a továbbiakban: IM SZMSZ) 19. § (1) bekezdés c) pontját, az Alaptörvény IX., XV. és XXVIII. cikkeit.
[21]    Indokolása szerint Magyarország Alaptörvényének 15. cikk (1) bekezdése értelmében a Kormány a végrehajtó hatalom általános szerve, amelynek feladat- és hatásköre kiterjed mindarra, amit törvény vagy jogszabály kifejezetten nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe. A Kormányrendelet 109. §-a kimondja, hogy az igazságügyi miniszter a Kormány választójogi és népszavazási szabályozásért felelős tagja, a 111. § (1) bekezdés h) pontja a bíróságokra, 113. § d) pontja az európai parlamenti képviselők választására vonatkozó jogszabályokkal kapcsolatos kormányzati feladatokat rá telepíti. A Kormányrendelet 112. § (6) bekezdése értelmében tájékoztatást nyújt a magyar alkotmányosság, a jogállamiság, a demokrácia és az emberi jogok érvényre jutásáról.
[22]    A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kormányzati igazgatási tv.) 23. § (2) bekezdése és az IM SZMSZ l. melléklet 18. §-a szerint a parlamenti államtitkár a miniszter általános helyettese, aki az IM SZMSZ 19. § (2) bekezdése értelmében közreműködik a minisztérium sajtó-és kommunikációs feladatainak ellátásában. II. rendű érdekelt tehát hivatali feladatai keretében fogalmazta meg a NVB döntésével kapcsolatos jogi, és nem politikai tartalmú véleményét.
[23]    A Közlemény és a Levél jogi, és nem politikai tartalommal bírt, mert az NVB döntésének célja az Európai Parlament tagjainak 2019. évi választásán a jelöltek listáján a 21 betölthető képviselői hellyel szemben 36. helyen nyilvántartásba vett jelölttel szembeni, a képviselői jogállással összefüggésbe nem hozható bűncselekmény miatt indult büntetőeljárás ideiglenes megszüntetése volt, ezzel az NVB a bíróság hatáskörét jogegyenlőtlenséget okozva elvonta.
[24]    A parlamenti államtitkár, mint magánszemély az Alaptörvény a XV. cikk (2) bekezdése értelmében megkülönböztetés nélkül megillető, a IX. cikk (1) bekezdése szerinti közügyekkel kapcsolatos szabad véleménynyilvánítás jogával élt, mert úgy érezte, hogy véleménye Magyarországot, a magyar nemzetet és a közjót szolgálja.
[25]    Az I. rendű érdekelt az NVB határozatának felülvizsgálati kérelemmel érintett részének helybenhagyását kérte.
[26]    Hangsúlyozta, hogy a parlamenti államtitkár magatartásáért jogi felelősség az IM-et terheli, és állami szervek nem részesülnek alapjogi védelemben, az államtitkárt magánszemélyként megillető alapjogi hivatkozást alaptalannak ítélte, mert a nyilatkozat az állami szervtől származott. Előadta, hogy az IM a választásokkal kapcsolatban kizárólag jogszabály-előkészítési hatáskörrel rendelkezik, az NVB felügyeletét nem látja el, így a konkrét döntést véleményező Közleményt a sajtókommunikációs feladatai keretében sem adhatta ki. Utalt arra, hogy az IM fokozott felelősséggel rendelkezik a közvélemény tájékoztatásában, a valótlan tényközléssel, a közlés formájával támadást intézett a független NVB működése ellen.
[27]    II. rendű érdekelt az NVB határozatának a kérelmező által előadott indokok alapján történő megváltoztatását és a kifogás elutasítását kérte.

A Kúria döntése és jogi indokai

[28]    A Ve. 222. § (1) bekezdés második fordulata szerint az NVB határozata ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be a Ve. 223. § (3) bekezdése értelmében jogszabálysértésre hivatkozással [a) pont], illetve a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen [b) pont]. A 225. § szerint a bírósági felülvizsgálati kérelemben új tények és bizonyítékok is felhozhatók.
[29]    Az irányadó tényállás szerint az IM, mint kormányzati szerv képviseletében a II. rendű érdekelt a 2019. április 6-tól május 26-a 19.00 óráig tartó kampányidőszakban [az Európai Parlament tagjainak 2019. május 26. napjára kitűzött választása eljárási határidőinek és határnapjainak megállapításáról szóló 4/2019. (III. 1.) IM rendelet 30. §] levelet juttatott el az NVB egyedi ügyben hozott döntése kapcsán az NVB elnökének, amelyben példátlannak, és a mentelmi jog lényegével ellentétesnek minősítette annak fenntartását a választásokkal összefüggésbe nem hozható bűncselekmény miatt indult büntetőeljárásban. Ezt összefüggésbe hozta „egyes” illetve „ellenzéki” politikai körök bíróságok működését ellehetetlenítő törekvéseivel, és kifejtette, hogy az NVB ellenzéki tagjainak magatartása a jogrendszerbe vetett bizalom rombolására, a jogállam megcsúfolására vezet. Egyben felszólította az ellenzéki pártokat, hogy a törvények adta lehetőségeikkel ne éljenek vissza és ne akadályozzák a bíróságokat munkájukban.
[30]    A Levelet a hozzá fűzött megjegyzéssel az MTI-nek is eljuttatta. A Levél címzettje az NVB elnöke, a Közleményé pedig a valamennyi polgár, vagyis a közvélemény volt.
[31]    A Kúria rögzíti, hogy a Levél és a Közlemény tartalma, aláírása alapján egyértelműen megállapítható, hogy az az IM álláspontjaként került elküldésre és közzétételre.
[32]    A Kúria ezért osztja az I. rendű érdekelt nyilatkozatában foglaltakat abban, hogy az NVB sérelmezett határozata törvényességi felülvizsgálata során a II. rendű érdekelt közéleti vitákban való részvételéhez, az őt magánszemélyként megillető szólásszabadságához fűződő alapjoga nem érintett, mert a Levél megküldésére és annak nyilvánosságra hozatalára az IM nevében került sor.
[33]    A Kúria megítélése szerint a választási kifogás elbírálásakor a Levél címzettje és az azt elküldő állami szerv közjogi státuszának, egymáshoz való viszonyuknak, és a Levél nyilvánosságra hozatala folytán e két közjogi szereplő tevékenységének közvélemény alakítására gyakorolt hatásának van jelentősége.
[34]    Egyrészről rögzítendő, hogy az NVB a választópolgárok független, kizárólag a jogszabályoknak alárendelt, a pártatlanság elve alapján működő szerve, amely – többek között – a választásokkal kapcsolatos elvi iránymutatásokat alkothat és elbírálja a választási jogorvoslatokat. Elsődleges feladata a választási eredmény megállapítása, a választások tisztaságának, törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása. A köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés 2/3-os többségével 9 évre megválasztott tagjai az Európai Parlament tagjainak választása során további egy-egy, a listát állító jelölő szervezetek által megbízott taggal bővül. A tagokra vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok, tagjainak díjazása, az eskü- és fogadalomtételi kötelezettség, a határozatképességre, a döntéshozatalt megelőző tényállás tisztázási, a döntésekre vonatkozó indokolási kötelezettségre, az eljárás nyilvánosságára vonatkozó rendelkezések biztosítják függetlenségét. Feladatainak ellátását a Nemzeti Választási Iroda (NVI), mint autonóm államigazgatási szerv segíti, amely független, csak a törvénynek van alárendelve, feladatkörében nem utasítható, a feladatát más szervektől elkülönülten, befolyásolástól mentesen látja el. Számára feladatot csak törvény vagy törvény felhatalmazása alapján megalkotott jogszabály írhat elő, fejezeti jogosítványokkal felruházott központi költségvetési szerv, költségvetése az Országgyűlés költségvetési fejezetén belül önálló címet képez.
[35]    Másrészről figyelembe veendő, hogy az Országgyűlésnek felelős Kormány az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdése szerint a végrehajtó hatalom általános szerve, amelynek feladat- és hatásköre kiterjed mindarra, amit az Alaptörvény vagy jogszabály kifejezetten nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe. A Kormány a miniszterelnökből és miniszterekből áll, az IM a  Kormányzati igazgatási tv. 19. § (1) bekezdése szerint az igazságügyi miniszter munkaszerveként működő, a Kormány irányítása alatt álló különös hatáskörű központi kormányzati igazgatási szerv. A Kormányrendelet 109. §-a szerint az igazságügyi miniszter a Kormány igazságügyért, választójogi és népszavazási szabályozásért, áldozatsegítésért és kárpótlásért felelős tagja, a 112. § (1) bekezdése szerint a miniszter az igazságügyért való felelőssége keretében felel a Kormány igazságügy-politikájának kialakításáért és az alkotmányos szervekkel együttműködve annak végrehajtásáért.
[36]    Az igazságügyi politikáról szóló 1710/2014. (XII. 5.) Korm. határozat szerint „1. A Kormány – összhangban azon alapvető értékkel, hogy a magyar állam és nemzet alkotmányos hagyományai önálló európai értéket képviselnek, amelyek alkotmányos identitásunk kifejezéseként az Alaptörvény szabály- és értékrendszerében öltenek testet, valamint, hogy Magyarország, mint jogállam jogrendszere alakításában figyelemmel van nemzetközi és Európai Uniós tagságából fakadó kötelezettségeire is –, egyetért azzal, hogy a Kormány igazságügyi politikája a jövőben is az alábbi célok és területek mentén érvényesüljön: a) az alapjogok érvényre juttatása terén figyelembe kell venni, hogy az egyéni és a közösségi érdekek (szabadság és felelősség) összhangban álljanak, b) a jogszabályok előkészítése során az alkotmányosság elve érvényesüljön, c) a tágabb értelemben vett igazságszolgáltatásba vetett közbizalom erősödjön, d) az Alaptörvényben meghatározott tisztességes eljárás követelménye ne csak az eljárás tisztességére, nyilvánosságára és ésszerű határidejére vonatkozzon, hanem abból a döntés tisztességére vonatkozó elvárás megkérdőjelezhetetlen legyen, e) szükséges a jogászképzés színvonalának emelése, a jogászi hivatás védelme és a jogászi identitástudat növelése, f) erősíteni kell az európai együttműködés keretén belül a nemzeti érdek hatékony képviseletét, g) elő kell segíteni az igazságügyi szervezetrendszerrel történő hatékony közreműködést és a velük történő kapcsolattartás folyamatos biztosítását. 2. A Kormány felhívja az igazságügyi minisztert, hogy az 1. pontban meghatározott szempontokat figyelembe véve érvényesítse a Kormány igazságügyi politikáját.”
[37]    A fentiekből megállapítható, hogy az IM az alkotmányos szervekkel, így az NVB-vel együttműködésre köteles a Kormány igazságügy-politikájának végrehajtása körében. Ennek következtében a választási bizottság egyedi döntésével kapcsolatban megfogalmazott véleményének az NVB-vel való közlése, illetve ennek a közvéleménnyel való megismertetése kormányzati tevékenységnek minősül, és mint ilyen, a Ve. 142. § értelmében nem része a választási kampánynak.
[38]    Az NVB, illetve az IM a Kormányon keresztül tevékenységét illetően beszámolási kötelezettséggel, így felelősséggel az Országgyűlésnek tartozik, közjogi státuszuk folytán az NVB választójogi jogsértést az IM terhére kormányzati teendőinek ellátásával kapcsolatban nem állapíthat meg. A Levél a mentelmi jog fenntartásának példa nélküliségét állító valótlan tényállítása, illetve annak hangneme ennek következtében nem minősülhet választójogi jogsértésnek.
[39]    A Kúria megállapította, hogy téves jogértelmezésen alapul az NVB felülvizsgálati kérelemmel támadott határozatának a választási kifogásnak helyt adó rendelkezése, ennek folytán az NVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján megváltoztatta és a kifogást teljes körűen elutasította.

A döntés elvi tartalma

[40]    Nem minősül választási kampánynak az állami szerv jogszabályban meghatározott feladata során végzett tevékenysége.

Záró rész

[41]    A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 157. § (7) bekezdése szerint alkalmazandó Kp. 124. § (5) bekezdésének megfelelően tárgyaláson kívül bírálta el.
[42]    A Kúria megállapította, hogy az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban. Itv.) 43. § (7) bekezdése szerint megállapított feljegyzett eljárási illeték az NVB Itv.5. § (1) bekezdés c) pontja szerinti alanyi illetékmentessége folytán az Itv. 59. § (1) bekezdése, a Kp. 115. § (2) bekezdése, 99. § (2) bekezdése és 35. § (1) bekezdése értelmében alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 102. § (6) bekezdésének megfelelően az állam terhén marad.
[43]    A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2019. május 18.

Dr. Lomnici Zoltán sk. a tanács elnöke,
Dr. Stefancsik Márta sk. előadó bíró,
Dr. Kurucz Krisztina sk. bíró