Kvk.V.37.558/2019/2. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

KÚRIA
v é g z é s e

Az ügy száma: Kvk.V.37.558/2019/2.
A tanács tagjai: Dr. Lomnici Zoltán a tanács elnöke,
                         Dr. Kurucz Krisztina előadó bíró,
                         Dr. Stefancsik Márta bíró

A kérelmező: Egységes Magyar Nemzeti Néppárt
A képviselője: dr. Király Gábor ügyvéd

A kérelmezett: Nemzeti Választási Bizottság

Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat bíróság általi felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó: a kérelmező

A felülvizsgált jogerős határozat: a Nemzeti Választási Bizottság 2019. április 25. napján kelt 62/2019. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 62/2019. számú határozatát helybenhagyja.

A feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1]    A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) a 2019. április 25. napján kelt 62/2019. számú határozatával az Egységes Magyar Nemzeti Néppárt, mint jelölő szervezet (a továbbiakban: kérelmező) által az Európai Parlament tagjainak 2019. évi választásán állított lista nyilvántartásba vételét visszautasította. Döntése az Európai Parlament tagjainak választásáról szóló 2003. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Epvt.) 5.§, a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 338.§, 133.§ (2) bekezdés, 120.§ (1)-(2) bekezdések, 121.§-128.§-ok, az Európai Parlament tagjainak 2019. május 26. napjára kitűzött választása eljárási határidőinek és határnapjainak megállapításáról szóló 4/2019.(III.1.) IM rendelet (a továbbiakban: IMr.1.) 27.§ rendelkezésein alapul.
[2]    Indokolása szerint az Európai Parlament tagjainak választásán a pártok listát állíthatnak. A listaállításhoz legalább 20.000 választópolgárnak az aláírásával hitelesített ajánlása szükséges. A Nemzeti Választási Iroda (NVI) elvégezte a kérelmező listájának bejelentése alkalmával benyújtott ajánlások ellenőrzését, tájékoztatása szerint a 2.901 ajánló íven mindösszesen 17.167 ajánlás volt érvényes. A törvényi feltételek nem teljesítése miatt a lista nyilvántartásba vételét vissza kellett utasítani.

A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem

[3]    A kérelmező a határozat bírósági felülvizsgálata iránt kérelmet terjesztett elő, amelyben az érvénytelennek nyilvánított ajánlások átvizsgálása eredményeként a határozat megváltoztatását és az Európai Parlament tagjainak 2019. évi választásán listája nyilvántartásba vételét kérte.
[4]    Kifogásolta, hogy a határozat nem tartalmazza sem a leadott ajánlások számát, sem azt, hogy közülük hány volt érvénytelen, továbbá az érvénytelenség indokait sem, amely sérti a Ve. 122.§, 125.§-127.§ rendelkezéseit.
[5]    Előadta, hogy 2019. április 24-én az NVI-től írásban kért meghatalmazottjai részére tájékoztatást a leadott ajánlások ellenőrzésének eredményéről. A tájékoztatást az érintettek időben nem kapták meg, nem ismerhették meg az ajánló ívek ellenőrzésének eredményét, arra nem tudtak észrevételeket tenni az NVB döntése előtt. Meghatalmazottja személyesen sem kapott tájékoztatást.
[6]    Rögzítette továbbá, hogy meghatalmazottja megkísérelte átvizsgálni az érvénytelen ajánlásokat, de a szűkös lehetőségek és időkeret miatt csak szúrópróba szerűen, egy mintát tudott átnézni, amelynek eredményeként arra a megállapításra jutott, hogy számos, a törvényi előírásoknak megfelelő ajánlást is érvénytelennek tekintett az NVI. Mint például a 27151EO3103 sorszámú ajánlóív 7. sorában, a 27151EO3124 sorszámú ajánlóív 7. sorában, a 27151EO7402 sorszámú ajánlóív 6. sorában, a 27151EO1759 sorszámú ajánlóív 6. sorában, a 27151EO1763 sorszámú ajánlóív 8. sorában, a 27151EO1769 sorszámú ajánlóív 7. sorában lévő ajánlásokat „ismeretlen okból érvénytelenítették, pedig azok érvényesek (Ve. 126.§)”; a 27151EO1736 sorszámú ajánlóív 8. sora „valójában tartalmaz ajánlást, pedig az iroda szerint nem (Ve. 122.§)”; a 27151EO3116 sorszámú ajánlóív 8. sorában „rosszul olvasta az iroda a személyi azonosító karaktereit, ezért helytelenül érvénytelenítette azt (Ve. 122.§ (2) bekezdés)”; a 27151EO1269 sorszámú ajánlóív 3. sorában „az érvénytelenségi ok a rossz lakcím, pedig az jó, csak más nyelven van írva és így érvényesnek tekintendő (Ve. 126.§ (2) bekezdés a), ab), ac), ad)”; a 27151EO4567 sorszámú ajánlóív 3., 4., 5., 8., sorában a „személyi azonosító helyett hatósági igazolvány száma szerepel, ez pedig nem feltétlenül érvénytelenségi ok (Ve. 2/A.§ (1a) bekezdés, 4.§)”. 
[7]    A kérelmező szerint mindezekből valószínűsíthető és okszerűen levonható az a következtetés, hogy az érvénytelenné nyilvánított ajánlások között jelentős – végeredményt befolyásoló – számban vannak érvényes ajánlások. Szükséges ezért valamennyi érvénytelenített szavazatnak a Kúria általi megvizsgálása.
[8]    Az NVI elnökhelyettese a kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelmére észrevételt tett. Előadta, hogy a kérelmező 2019. április 23-án adta le az NVI-nél a választás ajánló íveit. Valamennyi jelölő szervezet számára törvényi lehetőség az ajánlások ellenőrzésén való részvétel, azonban a kérelmező e jogával nem élt. Az ajánlások ellenőrzését és az eredmény megállapítását követően 2019. április 24-én azonnal szóban és írásban is tájékoztatta az NVI az irodában jelen lévő elnököt az ajánlások ellenőrzésének eredményéről, továbbá részletes tájékoztatást adott a fontosabb érvénytelenségi okokról és a jogorvoslati lehetőségekről.  2019. április 25-én délután megkezdte az ajánlások szúrópróba szerű ellenőrzését, amely során az NVI munkatársaitól minden segítséget megkapott, az ajánlóívek ellenőrzésének folyamatáról részletes tájékoztatást nyújtottak a számára, továbbá átvette az ajánlás ellenőrzés eredményéről a részletes statisztikát.

A Kúria döntése és jogi indokai

[9]    A kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelme nem alapos.
[10]    Az Európai Parlament tagjainak választása listás szavazással történik. A választópolgár egy listára szavazhat. Listát a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény szerint bejegyzett pártok állíthatnak. A listaállításhoz legalább 20.000 választópolgárnak az aláírásával hitelesített ajánlása szükséges (Epvt. 2.§, 5.§ 7.§).
[11]    Az Európai Parlament tagjainak választásán a listára vonatkozóan a jogalkotó akként rendelkezett, hogy a lista ajánlására a Ve. 120.§ (1)-(2) bekezdése, valamint a 121.§-128.§ rendelkezéseit is alkalmazni kell. A Ve. megjelölt 120.§  (1)  bekezdés, 125.§ szerint jelöltet ajánlani ajánlóíven lehet. A választási iroda az ajánlásokat ellenőrzi.  Az ajánló választópolgár azonosítását és választójoga megállapítását az ajánlóíven feltüntetett adatainak a központi névjegyzék és a szavazókörök és választókerületek nyilvántartásának adataival való összevetésével kell elvégezni. Az NVB határozata tartalmazza a kérelmező részéről átadott ajánlóívek (2.901) és az érvényes ajánlások számait (17.167), továbbá az ajánlások törvényi alsó határát (20.000). A felperes ismerettel bírt az általa leadott ajánlóívek számáról, és azok tartalmáról is, miután az ajánlóíveken gyűjtötte az ajánlásokat, amelyek tartalmát az Európai Parlament tagjainak 2019. évi választásán a választási irodák hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásának részletes szabályairól, a választási eredmény országosan összesített adatai körének megállapításáról, valamint a választási eljárásban használandó nyomtatványokról, valamint egyes választási tárgyú rendeletek módosításáról  szóló 3/2019.(II.27.) IM rendelet (a továbbiakban: IMr.2.) 11. és 12. számú melléklete rögzíti akként, hogy 1 íven 8 ajánlat adható, így tudomással bírt a leadott ajánlásainak számáról, így ennek az adatnak a hiányát a határozatból alappal nem kifogásolhatja. A jogalkotó az érvényes ajánlások számához fűzött jogkövetkezményt, mivel azokat kell összevetni az Epvt. 5.§ (2) bekezdésében „legalább 20.000” számmal meghatározott adattal, a kérelmező nem jelölte meg azt a jogszabályhelyet, amely az érvénytelen ajánlások számának a határozatban való feltüntetését az NVB számára előírta volna, így e jogszabályi alap nélküli kifogása sem alapos.
[12]    A Ve. 225.§-a, továbbá a Ve. 228.§ (2) bekezdésének alapul vételével a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 630.§ (5) bekezdés folytán alkalmazandó, a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 3.§ (3) bekezdése, a Pp. 275.§-a alapján a kérelmezőnek az általa állított jogsértés bizonyítékait elő kell tárnia. A kérelmező nem igazolta, hogy a bírósági felülvizsgálati kérelmében általa állított jogsértéseket az ajánlások ellenőrzése során az NVI megvalósította volna, ezért a Kúria a Ve. 2.§ (1) bekezdés, 43.§ (2) bekezdés, 127.§ (3) bekezdés sérelmét az NVB terhére nem állapíthatta meg.
[13]    Az iratok szerint kérelmező meghatalmazottja az „ajánlásellenőrző rendszer ajánlások tételes listáját”, továbbá az „ajánlásellenőrző rendszer ajánlóívek ellenőrzésének eredmény-statisztikáját” 2019. április 25-én átvette. Az ajánlások tételes listáján ajánlóívenként és ajánlásonként rögzített minden egyes ajánlás minősítése és vizsgálatának eredménye, így „ok”, ha elfogadható, illetve az érvénytelenség oka (amely a lista alján részletezett), az eredmény-statisztika pedig tartalmazza az ellenőrzés eredményét: „feldolgozott ajánlóívek száma: 2.897, ebből érvényes: 2.862, rögzített ajánlások száma: 21.179, érvényes ajánlások száma: 17.167 < 20.000, érvénytelen ajánlások száma: 4.012, formai hibás ajánlás: 1.366, többszörös ajánlás: 138, egyéb okból érvénytelen: 2.508”. A kérelmező rendelkezett tehát azokkal a dokumentumokkal, amelyekből származó adatok képezik az NVB döntésének alapját. Az érvénytelenségi okokat, és minden egyes ajánlás minősítését az „ajánlások tételes listája” tartalmazza, e listát a kérelmező átvette, annak tartalmáról tudomással bírt, joggyakorlatában, jogorvoslatában e körben akadályozva nem volt, és nem bizonyított jogsérelmet amiatt, hogy e lista tartalmát teljes körűen az NVB a határozatában nem szerepeltette, így kérelme e vonatkozásban sem alapos.       
[14]    A Kúria a továbbiakban tételesen vizsgálta a kérelmező által megjelölt ajánlóívsorok tartalmát és a reá vonatkozó kifogásokat. 
[15]    A kérelmező szerint a 27151EO3103 sorszámú ajánlóív 7. sorában, a 27151EO3124 sorszámú ajánlóív 7. sorában, a 27151EO7402 sorszámú ajánlóív 6. sorában, a 27151EO1759 sorszámú ajánlóív 6. sorában, a 27151EO1763 sorszámú ajánlóív 8. sorában, a 27151EO1769 sorszámú ajánlóív 7. sorában lévő ajánlásokat „ismeretlen okból érvénytelenítették, pedig azok érvényesek (Ve. 126.§)”. A kérelmező állításával ellentétben az „ajánlások tételes listája” tartalmazza, hogy a 27151EO3103 sorszámú ajánlóív 7. sorában adott ajánlás „ElutR a rögzítő által adateltérés miatt elutasított”, a 27151EO3124 sorszámú ajánlóív 7. sorában adott ajánlás „Elut02 hibás vagy a nyilvántartásban nem található azonosító”, a 27151EO7402 sorszámú ajánlóív 6. sorában adott ajánlás „Elut02 hibás vagy a nyilvántartásban nem található azonosító”, a 27151EO1759 sorszámú ajánlóív 6. sorában adott ajánlás „ElutR a rögzítő által adateltérés miatt elutasított”, a 27151EO1763 sorszámú ajánlóív 8. sorában adott ajánlás „Elut02 hibás vagy a nyilvántartásban nem található azonosító”, a 27151EO1769 sorszámú ajánlóív 7. sorában adott ajánlás „ElutR a rögzítő által adateltérés miatt elutasított”, azaz az érvénytelenségi okok mind a hat tételnél feltüntetettek. Ugyanígy meghatározott a 27151EO1736 sorszámú ajánlóív 8. sorában foglaltakra vonatkozóan is, hogy rögzítési hibás az adat.
[16]    A 27151EO3116 sorszámú ajánlóív 8. sorában, a 27151EO1269 sorszámú ajánlóív 3. sorában feltüntetett adatok az ajánlások tételes listáján „Elut02 hibás vagy a nyilvántartásban nem található azonosító” érvénytelenségi okkal minősítettek, vonatkozásukban a kérelmező azon előadásait, hogy a 8. sorban „rosszul olvasta az iroda a személyi azonosító karaktereit” és a 3. sorban „az érvénytelenségi ok a rossz lakcím, pedig az jó, csak más nyelven van írva” bizonyítékokkal nem igazolta, így előadása igazolatlan féli állítás maradt.
[17]    A 27151EO4567 sorszámú ajánlóív 3., 4., 5., 8., sorában foglaltakra vonatkozóan a kérelmező azon előadásának, hogy a „személyi azonosító helyett hatósági igazolvány száma szerepel, ez pedig nem feltétlenül érvénytelenségi ok”, a törvényes alapját nem határozta meg, ahogyan azt sem igazolta, hogy a „személyi azonosító” rovatban feltüntetett számok igazolványszámok lennének. Azzal, hogy a kérelmező Epvt.-nek egyes törvényhelyeit megjelöli – így a 2/A.§ (1a) bekezdését, amely szerint „Az Európai Parlament tagjainak választásán az a magyar állampolgár is választó, aki a) Magyarországon élő, lakcímmel nem rendelkező választópolgár, b) az Európai Unió területén kívüli lakóhellyel rendelkezik.”, illetve a 4.§-át, amely értelmében: „Magyarországon az Európai Parlament tagjainak választásán a választójogát gyakorolhatja a) minden magyar választópolgár, ha nem jelezte valamely másik uniós tagállamban, hogy választójogát ott kívánja gyakorolni, valamint b)  az Európai Unió más tagállamainak minden választópolgára, ha nyilatkozatot tesz arról, hogy választójogát Magyarországon kívánja gyakorolni, és magyarországi lakóhellyel való rendelkezését igazolja.” – még nem teremti meg hivatkozása jogszabályi alapját, ugyanis nincsen arra indokolása, hogy a „személyi azonosító” rovatban szereplő számokra vonatkozó előadására miért e törvényhelyeket kellene alkalmazni, kérelme hiányait pedig a Kúria nem pótolhatja.
[18]    A Kúria a kérelemben közöltek alapján a megjelölt ajánlóív sorokban jogszabályi alap, illetve bizonyítottság hiánya miatt érvényes ajánlást nem állapított meg.
[19]    A kérelmező felülvizsgálati kérelmében nem bizonyított olyan tényt, körülményt, amely megalapozta volna az érvénytelenített szavazatok átvizsgálására irányuló kérelmét.
[20]    Mindezek folytán a Kúria az NVB határozatát – amely a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályhelyeket nem sértette meg – a Ve. 231.§ (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.

Záró rész

[21]    A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228.§ (2) bekezdése és a Kp. 157.§ (7) bekezdése szerint alkalmazandó Kp. 124.§ (5) bekezdésének megfelelően tárgyaláson kívül bírálta el.
[22]    A kérelmező az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 5.§ (1) bekezdés d) pontja és a felülvizsgálati eljárásban tett nyilatkozattal igazoltan a (2) bekezdés alapján illetékmentes. Az Itv. 62.§ (1) bekezdés s) pontja értelmében a választási bizottság határozatának felülvizsgálatára irányuló nemperes eljárás a tárgyi illetékfeljegyzési jog hatálya alá tartozik, ezért az Itv. 45/A.§ (5) bekezdése szerinti mértékű, feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket a Ve. 228.§ (2) bekezdése és a Kp. 157.§ (7) bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 35.§ (1) bekezdése szerint a Pp. 102.§ (6) bekezdése alapján az állam viseli.
[23]    A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232.§ (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2019. május 02.

Dr. Lomnici Zoltán sk. a tanács elnöke,
Dr. Kurucz Krisztina sk. előadó bíró,
Dr. Stefancsik Márta sk.bíró