Kvk.V.37.506/2018/2. számú határozat

Nyomtatóbarát változat

A KÚRIA
v é g z é s e

Az ügy száma: Kvk.V.37.506/2018/2.

A tanács tagjai: Dr. Lomnici Zoltán a tanács elnöke
                            Dr. Kárpáti Magdolna előadó bíró
                            Dr. Kurucz Krisztina bíró

A kérelmező:

Képviselője: dr. Tordai Csaba ügyvéd

Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat bíróság általi felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó: a kérelmező

A felülvizsgált jogerős határozat: a Nemzeti Választási Bizottság 2018. április 18-án kelt 800/2018. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak – felhívásra – 1.000 (azaz egyezer) forint mérsékelt eljárási illetéket.

A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1]    A Magyar Szocialista Párt és a Párbeszéd Magyarországért Párt (a továbbiakban: fellebbezők) a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 221. § (1) bekezdésére, 241. § (1) bekezdésére alapítottan fellebbezést jelentettek be a  Megyei 03. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (a továbbiakban: OEVB) választás eredményét megállapító jegyzőkönyvi döntése ellen.
[2]    A fellebbezők sérelmezték, hogy az OEVB a választási eredményről nem hozott határozatot, azt kizárólag jegyzőkönyvi döntésbe foglalta, ami sérti a választási eljárás nyilvánosságát. Az EBESZ 2018. április 8-án tartott magyarországi országgyűlési választásokkal kapcsolatban tett előzetes megállapításaira és következtetéseire alapítottan hivatkoztak arra, hogy a választásokat az állam és a kormánypártok anyagi forrásainak jelentős átfedése határozta meg, a megfélemlítő, idegenellenes retorika és a média elfogultsága. A nem átlátható kampányfinanszírozás szűkítette a valódi politika viták terét, nem tette lehetővé a választók számára a teljes tájékozottságot. Mindezek miatt sérült a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség elve, ez közvetlenül kihatott az egyéni választókerületi voksolás eredményére, azt érdemben befolyásolta.
[3]    Előadták, hogy a választás.hu oldal korábbi  verziója nem elérhető, a csökkentett adattartalmú honlap nem biztosítja a választási eljárás nyilvánosságát megfelelő mértékben és módon, sérti a választópolgárok választási eljárásban való tájékozódáshoz fűződő jogát. A Nemzeti Választási Iroda (a továbbiakban: NVI) elnöke nem tisztázta, nem alapozta meg a választási névjegyzékkel és a választási honlappal felmerült informatikai problémákkal kapcsolatos álláspontját, ezért kétség vetül az NVI Ve. 76. § (1) bekezdés c), f) és g) pontjaiban előírt feladatainak teljesítésére.
[4]    A fellebbezők beadványa- az előzőekben részletezettek miatt - arra irányult, hogy az Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) változtassa meg az OEVB határozatát akként, hogy a Ve. 218. § (2) bekezdés c) pontja szerint eljárva ismételtesse meg az egyéni választókerületi szavazást.
[5]    A NVB a 800/2018. számú határozatában a beadványozók fellebbezését elutasította. A Ve. 242.§ (1) bekezdése alapján eljárva megállapította, hogy az OEVB megsértette a Ve. 44. § (1) bekezdését és a Ve. 294. § (2) bekezdését. A fellebbezéssel érintett egyéni választókerület választási eredményét a határozata mellékletét képező, az OEVB által 2018. április 14. napján elfogadott jegyzőkönyvében foglaltaknak megfelelően állapította meg. Az NVB határozatának rendelkező része tartalmazza azt is, hogy a fellebbezéssel érintett országgyűlési egyéni választókerületben a választás eredményes volt, a megválasztott képviselő, a FIDESZ-KDNP képviselő jelölje 21.892 érvényes szavazattal.
[6]    Az NVB határozatának indokolása a következőket tartalmazza: a fellebbezések érdemben nem vizsgálhatók, mivel a Ve. 221. § (2) bekezdése alapján ilyen jogorvoslat a jegyzőkönyvbe foglalt döntés ellen nem terjeszthető elő.
[7]    Az NVB az egyéni választókerület eredményét megállapító döntés elmaradása miatt lefolytatta a Ve. 242. § (1) bekezdése szerinti eljárást. Ennek eredményeként azt állapította meg, hogy az OEVB figyelmen kívül hagyta a Ve. 22. § „A választási bizottság döntése” alcímének rendelkezéseit, továbbá a 44. § (1) bekezdését akkor, amikor az ügy érdemében nem hozott határozatot. Hivatkozott még a Ve. 200. §-ára, 202. § (1) bekezdésére, 294. § (2) bekezdésére, 241. § (2) bekezdésére is azzal, hogy az elkészített jegyzőkönyv önmagában nem jelenti a választási eredmény megállapítását, ezért „fennáll az OEVB mulasztása”. Rögzítette, hogy az elmulasztott döntést pótolnia kellett, mert - a Ve. 296. § (2) bekezdése értelmében - legkésőbb a szavazást követő 19. napon, azaz 2018. április 27-én meg kell állapítania a választás országos listás eredményét, amelyhez szükséges az egyéni választókerületi eredmények megállapítása.

A felülvizsgálati kérelem

[8]    A kérelmező felülvizsgálati kérelmében kérte, hogy a Kúria - a Ve. 241. § (3) bekezdése szerint - a település 007. számú szavazókörében az érvénytelennek minősített egyéni szavazólapokat számolja újra, a támadott határozatot - a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján - úgy változtassa meg, hogy a  Megyei 03. számú országgyűlési egyéni választókerületben az országgyűlési képviselők 2018. évi általános választásán született eredményt a szavazatszámláló bizottság által érvénytelennek minősített szavazólapok újraszámolására figyelemmel állapítsa meg.
[9]    A kérelmező az érintettsége alátámasztásaként arra hivatkozott, hogy a felülvizsgálati kérelem olyan állított jogszabálysértésre vonatkozik, amelynek orvoslása esetén megváltozik az egyes jelölő szervezetek által állított egyéni jelöltekre leadott szavazatok száma, amely a kérelmezőnek a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény (Párt.műk.tv.) 5. § (2) bekezdése szerinti támogatását közvetlenül befolyásolja, ezért az a kérelmező jogaira közvetlenül kihat.
[10]     Kérte továbbá, hogy jelen ügyet a Kúria - a Ve. 228. § (2) bekezdése és a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 630. § (5) bekezdése szerint alkalmazandó, továbbá a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)  31. § (1) bekezdése alapján - egyesítse az NVB 842/2018. számú határozatával szemben benyújtott felülvizsgálati kérelemmel érintett üggyel.
[11]    A kérelmező jogi álláspontja szerint a Ve. 241. § (1) bekezdése szerinti szabályozást az NVB által megállapított választási eredmény esetén akként kell alkalmazni, hogy az eredményt megállapító határozat elleni bírósági felülvizsgálati kérelemben vitatható a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntése. Ettől eltérő jogértelmezés esetén ugyanis a szavazóköri eredményt megállapító döntés nem lenne jogorvoslattal támadható, ami ellentétes lenne az Alaptörvény 28. cikkével.
[12]    Kifejtette, hogy az NVB szavazóköri eredményt megállapító döntése miatt előterjesztett felülvizsgálati kérelemre nem lehet irányadó az az általános szabály, hogy nem hivatkozhat olyan jogszabálysértésre, amely az előző eljárásnak nem volt tárgya. Internetes honlapokat megjelölve kifejtette, hogy a település 007. számú szavazókörében a szavazóköri eredményt megállapító jegyzőkönyvek szerint kiugróan magas volt az érvénytelen szavazólapok száma. Az általa megjelölt internetes honlapokon elérhető sajtótudósítás alapján pedig valószínűsíthető, hogy a szavazólapok jelentős részének érvénytelenné minősítésére a Ve. 193. § (1) bekezdés a) pontjára hivatkozással került sor a következő indok miatt: a szavazatszámláló bizottság a szavazásra nyitva álló idő egy részében olyan bélyegző lenyomattal látta el a szavazólapokat, amely olyan bélyegzőtől származott, amelyet később a szavazatszámlálás során a bizottság nem tekintett hivatalosnak.
[13]    Az volt a kérelmező jogi álláspontja, hogy a Ve. nem tartalmaz olyan előírást, amely közelebbről meghatározná „hivatalos bélyegző lenyomat” fogalmát. A Ve. 193. § (1) bekezdés a) pontjának, a Ve. 178. § (1) bekezdésére is figyelemmel, az a helyes értelmezése, hogy minden olyan szavazólap érvényes, amelyen a szavazatszámláló bizottság rendelkezésére bocsátott bélyegző lenyomat szerepel.  A szavazatszámláló bizottság az ilyen bélyegző lenyomatot tartalmazó szavazólapokat ezért jogsértően minősítette érvénytelennek. 

A Kúria döntése és jogi indokai

[14]    A kérelmező felülvizsgálati kérelme nem alkalmas érdemi vizsgálatra.
[15]    A Ve. 222. § (1) bekezdése értelmében „a választási bizottság másodfokú határozata, továbbá a Nemzeti Választási Bizottság határozata ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be”.
[16]    Az érintettségre vonatkozóan az Alkotmánybíróság hangsúlyozta: „A Ve. a jogorvoslat szabályai között az adott ügyben való érintettség fogalmát nem határozza meg, az érintettség fogalom használatával az eljárásban részes felekhez képest más résztvevői körre utal – mely elvi síkon lehet többek között, akár akinek jogát, jogos érdekét, jogi helyzetét az ügy érinti –, ezt azonban mindig az adott ügyben, esetről esetre a jogorvoslati kérelmet elbíráló szerv, jelen esetben a Kúria dönti el.” [3081/2014. (IV.1.) AB, 3097/2014. (IV.11.) AB számú határozatok].
[17]    A Kúria a Kvk.I.37.389/2018/2. számú végzésében már kifejtette, hogy a Ve. egyfokú rendes és bírósági jogorvoslattal megerősített jogorvoslati rendszerében eltérően határozza meg az egyes jogorvoslati szinteken a jogosultak alanyi körét. A fellebbviteli fórum előtt a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, a jelölt, a jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, valamint a jogi személyiség nélküli szervezet jogosult fellebbezést benyújtani (221. § (1) bekezdés). A bírósági felülvizsgálat előterjesztésére a Ve. 222. § (1) bekezdés értelmében azonban csak az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet jogosult. A felülvizsgálati kérelem befogadásának feltétele tehát az egyéb formai feltételek mellett az is, hogy a kérelmező az ügyben érintett legyen, és azt igazolja is.
[18]    A Kúria ítélkezési gyakorlata (pl.: a Kvk.I.37.597/2014/5., Kvk.I.37.493/2014/3., Kvk.III.37.298/2014/2., Kvk.III. 37.503/2014/3. számú döntések) szerint a Ve. 222. §-ának (1) bekezdésében előírt érintettség akkor állapítható meg, ha a kérelmező saját jogaira és kötelezettségeire az állított jogsérelem közvetlenül kihat. Az eljárás irataiban megtalálható a „Szavazóköri eredmények a 007. számú szavazókör a 03. számú egyéni választókerületi szavazás jegyzőkönyve”, amelyben rögzítettek szerint ebben az egyéni választókerületben a kérelmező részéről jelölt nem indult. A kérelmező a jegyzőkönyv tartalmát nem cáfolta meg, ugyanakkor nem indokolta meg, részletesen nem munkálta ki, és nem igazolta, hogy az általa állított egyéni jelölt hiányában milyen közvetlen érintettsége lenne a más jelölőszervezetek egyéni jelöltjeire leadott szavazatok módosulásában, és ahhoz miként lennének kapcsolhatók a Párt.műk.tv. 5. § (2) bekezdésében foglalt támogatási szabályok.
[19]    Választási ügyben hivatalból bizonyítás nem rendelhető el, az érintettség igazolása a kérelmezőt terheli.  Önmagában egy olyan törvényhely megjelölése, amelynek a választási ügyekben való alkalmazhatóságára a Ve. nem is utal, nem elégséges az érintettség alátámasztására, ezért a kérelmező jelen ügyben nem igazolta a bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtásához szükséges jogorvoslati jogát.
[20]    Az érintettség igazolásának hiányában a Kúria a kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelmét – a Ve. 222. §-ának (1) bekezdése és 231. § (1) bekezdésének a) pontja alapján – érdemi vizsgálat nélkül elutasította.

Záró rész

[21]    A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228. § (2) bekezdése és a Kp. 157. § (7) bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 124. § (5) bekezdésének megfelelően – tekintettel Ve. 229. § (2) bekezdése folytán alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokról szóló 2005. évi XVII. törvény 1. § (2) bekezdésére – tárgyaláson kívül bírálta el.
[22]    A Kúria a kérelmezőt - illetékmentességet igazoló okirat hiányában - a Ve. 228. § (2) bekezdésének megfelelően a Pp. 630. § (5) bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 35.§ (1) bekezdésének megfelelően, a Pp. 101.§ (1) és 102. § (1) bekezdései alapján kötelezte, hogy fizesse meg a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A. § (5) bekezdése szerinti eljárási illetéket az 58. § (1) bekezdés b) pontja szerinti mérsékelt összegben.
[23]    A Kúria végzése elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2018. április 25.

Dr. Lomnici Zoltán sk. a tanács elnöke,
Dr. Kárpáti Magdolna sk. előadó bíró,
Dr. Kurucz Krisztina sk. bíró