A KÚRIA
v é g z é s e
Az ügy száma: Kvk.V.37.466/2018/2.
A tanács tagjai: Dr. Lomnici Zoltán a tanács elnöke
Dr. Kurucz Krisztina előadó bíró
Dr. Kárpáti Magdolna bíró
A kérelmező:
Képviselője: dr. Kovács Béla Sándor ügyvéd
Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat bíróság általi felülvizsgálata
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó: a kérelmező
A felülvizsgált jogerős határozat: a Nemzeti Választási Bizottság 2018. április 10. napján kelt 714/2018. számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 714/2018. számú határozatát helybenhagyja.
Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 10.000 (azaz tízezer) forint eljárási illetéket.
A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A magánszemély a Fejér megye 02. számú Országgyűlési Egyéni Választókerület Választási Bizottságához (a továbbiakban: OEVB) 2018. április 3-án kifogást nyújtott be. Előadta az 1. pontba foglaltan, hogy polgármestereként (a továbbiakban: kérelmező) aláírt levelet küldött el a Fejér megye 02. számú Országgyűlési Egyéni Választókerülethez tartozó lakcímekre. A levélben a polgármester a Fidesz-KDNP jelölő szervezet jelöltjét, Törő Gábort támogatja, polgármesteri tapasztalatai alapján fogalmazva meg, hogy a jelölt megválasztása esetén mit nyerhet a város. A kifogást tevő szerint a levél kampányeszköznek minősül, és a kérelmező megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2.§ (1) bekezdés a), c) és e) pontjában foglalt, a választás tisztaságának megóvása, a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás választási alapelveket, kérte ezért jogkövetkezményként a jogszabálysértés tényének a megállapítását, a további jogszabálysértéstől való eltiltást és bírság kiszabását.
[2] A kifogást tevő szerint a polgármester nem a pártjában betöltött esetleges tisztsége vagy párttagsága címén írt a választópolgároknak a FIDESZ-KDNP képviselőjelöltjét támogató levelet, hanem polgármesteri címét felhasználva azt sugallja, hogy nem csupán ő, személy szerint, hanem - mivel annak képviseletére a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Önk.tv.) 65.§-a alapján jogosult - az általa vezetett önkormányzat is elköteleződött a jelölt mellett. Mindezzel - a Kúria Kvk.III.37.326/2018/4. számú határozatában foglaltakat semmibe véve - a jelöltek közötti esélyegyenlőséget megbontotta. Egy önkormányzatnak a választások idején semlegesnek kell maradnia, nem köteleződhet el egyetlen jelölt mellett sem. A polgármester továbbá a város anyagi forrásait, tehát közpénzt felhasználva folytatatta a kampányt.
[3] A beadvány 2. pontjában a kifogást tevő másik személyre vonatkozóan is kifogást terjesztett elő.
[4] Az OEVB a 2018. április 08. napján kelt 32/2018.(IV.08.) számú határozatával a) pont: a kifogás 2. pontjával érintett másik személy jogszabálysértésének megállapítására irányuló indítványt érdemi vizsgálat nélkül elutasította, b) pont: a kérelmező tekintetében a Ve. 2.§ (1) bekezdés e) pontja megsértésének megállapítására irányuló indítványt érdemi vizsgálat nélkül elutasította, c) pont: a kérelmező tekintetében a Ve. 2.§ (1) bekezdés a) és c) pontja megsértésének megállapítására irányuló indítványt elutasította.
[5] Indokolásában az OEVB rögzítette, hogy a Ve. 212.§ (2) bekezdés b) pontja alapján a kifogásnak tartalmaznia kell a jogszabálysértés bizonyítékait. Megállapította (egyebek mellett), a kifogás nem tartalmaz arra vonatkozó bizonyítékot, hogy a kérelmező a város anyagi forrásait, közpénzt felhasználva folytatott kampányt, ezért a Ve. 2.§ (1) bekezdés e) pontjára alapított indítványt érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
[6] A kifogáshoz csatolt levélben foglaltra vonatkozóan az OEVB - a Kúria Kvk.1.37.597/2014/5. számú végzéséből idézve - kifejtette, a kérelmező egyetlen egyszer sem utalt arra, hogy a jelölt országgyűlési képviselővé választását a város önkormányzata, vagy annak képviselő-testülete nevében támogatná, kifejezetten saját tapasztalataira hivatkozott, annak ismertetésével, hogy személyesen támogatja a jelöltet. A levél nem tartalmaz kifejezett felhívást a képviselőjelölt melletti szavazásra, a „menjünk el együtt szavazni április 8-án" felhívással pedig nem sérültek a Ve. 2.§ a) és c) pontja megfogalmazott alapelvek.
[7] A kifogást tevő fellebbezésében fenntartotta a kérelmezőre vonatkozóan a kifogásában foglaltakat.
[8] A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) a 2018. április 10. napján kelt 714/2018. számú határozatával az OEVB határozatát részben megváltoztatta, és megállapította, hogy a kérelmező megsértette a Ve. 2.§ (1) bekezdés c) pontja szerinti, esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek alapelvét azzal, hogy a város polgármestereként a helyi választópolgároknak olyan tartalmú leveleket küldött, amelyekben egy országgyűlési képviselőjelölt támogatására buzdított. Az NVB a kérelmező-polgármestert 345.000 Ft bírság megfizetésére kötelezte.
[9] Indokolásában rögzítette, hogy a kifogást tevő fellebbezésében nem vitatta az OEVB határozatának azon rendelkezését, amely a kifogás 2. pontjában foglaltak körében a másik személy vonatkozásában az indítványt érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Ennek következtében az NVB eljárása során kizárólag a kérelmező-polgármester által megvalósított sérelmezett tevékenységet vizsgálta.
[10] Az OEVB a kifogást a Ve. 2.§ e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás tekintetében azért utasította el érdemi vizsgálat nélkül, mert álláspontja szerint a jogorvoslati kérelem nem tartalmazott arra vonatkozó bizonyítékot, hogy a kérelmező a város polgármestereként, az önkormányzat anyagi forrásait igénybe véve, közpénzt felhasználva folytatott kampányt. Az OEVB a Ve. 2.§ a) és c) pontjainak megsértése vonatkozásában a kifogást tevő kifogását azonban érdemi vizsgálatra alkalmasnak találta. Az NVB álláspontja szerint az érdemi vizsgálat nélküli elutasítás megfelelő bizonyíték hiányában csak az egész kifogásra értelmezhető, így az OEVB tévedett, amikor egy alapelvi jogsértés vonatkozásában érdemi vizsgálat nélkül utasította el a kifogást.
[11] A levél tartalmának vizsgálata során az NVB rögzítette, a fejlécben a képviselőjelölt mellett szerepel a polgármester, aki a választópolgároknak írt üzenetében vázolja, hogy tapasztalatai szerint mit nyerhet, illetve mit veszíthet a város a közelgő országgyűlési választások tekintetében. A helyi közhatalom megtestesítőjeként ismerteti a kormányzattól kapott támogatások mértékét, az abból megvalósított fejlesztéseket és aggodalmát fejezte ki számos jövőbeni beruházás kapcsán. Végezetül a számvetését elvégezve, támogatásáról biztosította a képviselőjelöltet. Az NVB szerint a sérelmezett üzenet alkalmas arra, hogy megbontsa a választási versengésbeli esélyegyenlőséget azzal, hogy a kampányidőszak végén, ésszerű indok nélkül privilegizál egy képviselőjelöltet.
[12] Az NVB a Ve. 218.§ (2) bekezdés d) pontjában foglalt jogkövetkezményt alkalmazva indokoltnak tartotta bírság kiszabását is a jogsértővel szemben, amely összegének meghatározatása során a Ve. 219.§ (1) bekezdés szerint mérlegelte az eset összes körülményét, így különösen az érintettek körének nagyságát, a jogsértés súlyát és területi kiterjedtségét, a jogsértés ismétlődő jellegét, annak szándékosságát. Figyelembe vette azt, hogy a kérelmező jogszabálysértése a 2018. évi országgyűlési képviselők általános választása kampányidőszakának utolsó napjaiban történt, továbbá, hogy a választópolgárok megkeresése postai szolgáltató útján, névre szólóan került megküldésre oly módon, hogy a feladó megnevezése alatt a helyi közhatalomban betöltött minősége is feltüntetésre került.
[13] Az NVB a határozathozatal időpontjára tekintettel a kérelmező vonatkozásában mellőzte a további jogszabálysértéstől való eltiltás jogkövetkezményét.
Bírósági felülvizsgá1at iránti kérelem
[14] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében az NVB határozatának megváltoztatását és az OEVB határozatának helybenhagyását kérte. Álláspontja szerint az NVB határozata sérti az Alaptörvény I. és IX. cikkeit, a Ve. 2.§ (1) bekezdésének c) pontját, 43.§ (5) bekezdését, 140.§-át, 218.§ (2) bekezdését.
[15] Az előzmények ismertetése után kifejtett álláspontja szerint a neve mellett, illetve a borítékon a polgármesteri tisztségének a feltüntetése nem eredményezi az önkormányzat képviseletében történő eljárást, nyilatkozattételt. A városban és környékén köztudomású tény, hogy a megyei jogú város főállású polgármestere, ez a foglalkozása, ami nem jelenti azt, hogy valamennyi, általa tett nyilatkozat „automatikusan " polgármesteri nyilatkozat lenne. A levél nem címerrel ellátott, fejléces papírra íródott és nem is szerepel rajta bélyegzőlenyomat, a formai vizsgálat szerint nem közhatalmi irat. Az önkormányzat képviseletében való aláíráshoz szükséges továbbá a polgármesteri tisztség mellett az önkormányzat nevének is a megjelenítése, ami itt szintén hiányzott. A levélben egyetlen egyszer sem szerepel az önkormányzat szó, még csak utalás szintjén sem.
[16] Előadta továbbá, a helyi választási iroda vezetője, aki a város jegyzője a 2018. április 8-i OEVB ülésen tényként állította, hogy sem a borítékot, sem a nyomtatási papírt, sem pedig a postaköltséget nem a polgármesteri hivatal költségvetéséből finanszírozták. Így egyértelműen megállapítható, hogy a levelet nem az önkormányzat, hanem a Fidesz-MPSZ írta, nyomtatta és postázta.
[17] Hivatkozott a Kúria Kvk.I.37.597/2014/5., Kvk.VI.37.414/2018/2. számú végzéseire, az Alkotmánybíróság (a továbbiakban: AB) IV/619/2018. számú határozatára, azzal, hogy az NVB határozata Alaptörvénybe ütköző módon korlátozza a véleménynyilvánítási jogát. Sem magánszemélyként, sem politikusként nem kel1 biztosítania az esélyegyenlőséget, következésképpen meg sem sérthette ezt az elvet.
[18] Kifogásolta, hogy az NVB határozata önmagának is ellentmond, mert nem az önkormányzatot bírságolta meg, továbbá, mert nem világos, hogy miért hivatkozott a Ve. 140.§ b) pontjára. Álláspontja szerint az NVB helytelenül mérlegelte a rendelkezésre álló bizonyítékokat, részben tévesen állapította meg a tényállást, abból helytelen következtetést vont le. A kiszabott bírság összege eltúlzott és önkényes.
A Kúria döntése és jogi indokai
[19] A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
[20] A Kúria egyet értett a kérelmezővel abban, hogy érintettsége (Ve. 221.§ (1) bekezdés) az ügyben megállapítható, mivel a terhére állapított meg jogszabálysértést az NVB, és kötelezte bírságfizetésre is.
[21] Rögzíti a Kúria, hogy nem képezte a felülvizsgálati eljárás tárgyát az OEVB határozatának 2. pontja, továbbá az NVB határozatának a Ve. 2.§ (1) bekezdés a) és e) pontjaival kapcsolatos részei, a kérelmező az alapelvek közül csak és kizárólag a Ve. 2.§ (1) bekezdés c) pontjára vonatkozó rendelkezés és indokolás jogszerűségét vitatta.
[22] Az NVB a Ve. 2.§ (1) bekezdés c) pontjában foglalt alapelv kérelmező általi megsértését állapította meg, amely törvényhely szerint a választási eljárás szabályainak alkalmazása során érvényre kell juttatni az esélyegyenlőséget a jelöltek és a jelölő szervezetek között.
[23] Elsődlegesen rögzíti a Kúria, hogy a helyi önkormányzás a helyi közügyekben demokratikus módon, széles körű nyilvánosságot teremtve kifejezi és megvalósítja a helyi közakaratot. A helyi önkormányzás joga a települések (települési önkormányzatok) és a megyék (területi önkormányzatok) választópolgárainak közösségét illeti meg. A választópolgárok választott képviselőik útján és a helyi népszavazáson történő részvételükkel gyakorolják az önkormányzáshoz való közösségi jogaikat A helyi önkormányzati képviselőket és a polgármestereket a választópolgárok a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény alapján megválasztják. A helyi önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják. A képviselő-testület szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a polgármesteri hivatal, a jegyző. A képviselő-testület elnöke a polgármester, a képviselő-testületet a polgármester képviseli (Önk.tv. 2.§, 3.§, 41.§, 65.§). A polgármester tehát, mint egyszemélyes önkormányzati szerv a törvény előírása alapján jogosult képviselni az önkormányzati jogok elsődleges letéteményesét, a több választott tagból álló, tehát kollegiális jellegű képviselő-testületet.
[24] A Kúriának a választási és népszavazási eljárásokkal kapcsolatos jogorvoslat tárgyában létrejött joggyakorlat-elemző csoportja összefoglaló véleményében (192.-199. oldalak) elemezte a Kormány és az önkormányzatok pozícióját a választási kampányban: „Az állami és önkormányzati szervek népszavazási eljárásban tanúsítható elvárt magatartásának kérdése (aktív, vagy passzív) elsődlegesen az állami semlegesség alkotmányos alapelve tükrében értelmezhető. Az Alkotmánybíróság és a Kúria számos eseti döntésében alkalmazza és követelményként írja elő az állam és a közhatalmat gyakorló intézmények, önkormányzatok számára a semlegesség kritériumát (30/1992.(V.26.) AB, 4/1993.(II.12.) AB számú határozatok). A semlegességi elv alkotmányos alapjaként a korábbi Alkotmánynak az Alaptörvény által is átvett azon rendelkezését szokás meghatározni, amely szerint a „pártok közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak” (Alaptörvény VIII. cikk (3) bekezdés). További hivatkozása a semlegességi doktrínának az esélyegyenlőség alapelve (Alaptörvény XV. cikk), és a pártokra vonatkozó további alkotmányos szabályozás, amely szerint „a pártok közreműködnek a nép akaratának kialakításában és kinyilvánításában”. Ezen funkciójukat viszont abban az esetben tudják betölteni, ha az állam részéről befolyásmentesen végezhetik tevékenységüket és a választások során tisztességes és szabad versengésben mérettetik meg magukat a választópolgárok előtt. Ezt fejezi ki a Ve. 2.§ (1) bekezdés c) pontja szerinti követelmény: esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között. (...) Kiemelkedő fontossággal bír a 63/2008.(IV.30.) AB határozat, amely rögzítette, hogy „a parlamenti demokrácia alapja a politikai pártok választópolgári támogatottságért való versengése. A demokrácia egészséges működése nem képzelhető el politikai pluralizmus és a pártok politikai küzdelemben való esélyegyenlősége nélkül. Ez viszont feltételezi a pártok tevékenységére vonatkozó jogi keret azonosságát. Az államnak ezért semlegesnek kell maradnia a politikai pártok küzdelmében és a politikai verseny feltételeit szabályozó jogszabályok megalkotása során”. Hangsúlyozandó, hogy a több határozatban is megerősített álláspont kifejezetten a pártok versengésében tartotta követelménynek az állami és önkormányzati szervek semlegességét és azok az általános országgyűlési választások kontextusában születtek meg.”
[25] E tárgykörben meghozott kúriai döntések (pl.: Kvk.III.37.328/2014/6., Kvk.III.37.305/2004/2., Kfv.II.39.090/2008/3., Kvk.IV.37.115/2008/2., Kvk.II.37.121/2008/2.) közül a Kúria kiemeli a Kvk.IV.37.360/2014/2. számú eseti döntést, amely szerint: „A Ve. 2.§ (1) bekezdés c) pontja lényegében a pártok esélyegyenlőségének a követelményét rögzíti a választási eljárás során. A parlamenti demokrácia alapja a politikai pártok választópolgári támogatottságért való versengése. A demokrácia egészséges működése nem képzelhető el politikai pluralizmus és a pártok politikai küzdelemben való esélyegyenlősége nélkül. Az azonos feltételeket tartalmazó jogi keret garantálja az állam semlegességét a politikai pártok küzdelmében. Ez a követelmény az önkormányzatokra is irányadó, azaz az önkormányzat - mint közhatalommal bíró szervezet - nem vehet részt a pártok országgyűlési mandátumért folytatott küzdelmében sem valamely jelölt, jelölő szervezet mellett, sem ellene. Ahogy az államnak, úgy az önkormányzatnak is kötelezettsége, hogy a politizáló polgárok pártpreferenciáinak egyenlő esélyű kifejezését szavatolja. Az állam, illetve a közhatalommal rendelkező önkormányzat a ténylegesen kialakult versenyhelyzetet nem befolyásolhatja, nem nivellálhat, de a különbségek növelése irányába sem hathat.”.
[26] A Ve. alapján kialakított kúriai gyakorlat – amint arra a Joggyakorlat-elemző csoport is rámutatott - az állam, az önkormányzat és a szerveik kampányidőszakban folytatott tevékenységét tartalmi vizsgálatnak veti alá annak megállapítása érdekében, hogy az a Ve. szabályai szerint megvalósít-e kampánytevékenységet. Ha megállapítható, hogy a jogorvoslati kérelemmel érintett tevékenység túlmutat az állami, önkormányzati szervek közfeladatukból eredő, általános és semleges tájékoztatási tevékenységén, és kampánytevékenységnek minősül, akkor ez sérti a Ve. alapelveit és jogsértés megállapításának, valamint az annak megfelelő jogkövetkezmények alkalmazásának van helye.
[27] Jogalkotói meghatározás, hogy az önkormányzat jogi személy, amely természetes személyek útján jár el, a képviselő-testület elnöke és képviselője a választópolgárok által megválasztott polgármester. Az NVB iratszerűen rögzítette határozatában, hogy a kérelmező levelét a boríték tanúsága szerint a város polgármestereként adta fel („Feladó: ... polgármestere”), azt akként is írta alá („.... polgármestere”), a levélben meghatározta, hogy ő a polgármester („Engem 2010-ben azzal bíztak meg Önök, hogy városunk ügyeit intézzem”, „Polgármesterként azt kérem Öntől”), és a fejlécében a jelölt fényképe mellett a saját fényképét is szerepelteti. Helytállóan állapította meg az NVB, hogy kérelmező nem magánszemélyként írta meg és küldte el a levelét, hanem a város polgármestereként.
[28] Azt is tényszerűen állapította meg az NVB, hogy a kérelmező a levélben polgármesterként ismerteti a kormányzattól kapott támogatások mértékét, az azokból megvalósított beruházásokat, és polgármesterként közli, hogy a Fidesz jelöltjét támogatja.
[29] A Ve. 141.§-a szerint kampánytevékenység a kampányeszközök kampányidőszakban történő felhasználása és minden egyéb kampányidőszakban folytatott tevékenység a választói akarat befolyásolása vagy ennek megkísérlése céljából. A kérelmező az önkormányzat választott képviselő-testületének szerveként beavatkozott a pártok szabad versengésébe azzal, hogy a választópolgároknak kampányidőszakban polgármesterként megküldött levelében egy jelölőszervezet jelöltjét támogatta, privilegizálta, amellyel a közhatalommal rendelkező önkormányzat szerveként nem a jelöltek és a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőséget juttatta érvényre, hanem – támogatásáról biztosítva egy jelöltet - tevékenyen beleavatkozott a pártok szabad versengésébe. Kúria egyet értett az NVB megállapításával, hogy e magatartásával a kérelmező megsértette a Ve. 2.§ (1) bekezdés c) pontjában rögzített, az esélyegyenlőség érvényesítésének alapelvi követelményét.
[30] Az NVB a Ve. 218.§ (2) bekezdés d) pontja alapján a jogsértés következményeként helytállóan szabott ki bírságot, amelynek mértékét mérlegelés alapján határozta meg, és a Ve. 219.§-a szerint határozata 23., 24. pontjaiban részletesen meg is indokolta. A bírság mértékét a kérelmező alaptalanul kifogásolta.
[31] Rámutat még a Kúria a következőkre: az NVB-nek eljárása során nem tényállítás és véleménynyilvánítás között kellett különbséget tennie, hanem azt kellett megállapítania, hogy a kérelmező magánszemélyként vagy a közhatalom gyakorlójaként írta meg és küldte el a levelét, így döntése nem hozható közvetlen kapcsolatba az AB IV/619/2018. AB számú határozatával. Az NVB továbbá nem korlátozta sem magánszemély, sem ... polgármesterének véleményalkotási jogát, így meg sem sérthette az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdését, hanem annak jogkövetkezményét vonta le, hogy a kérelmező polgármesterként nem önkormányzati feladatkörbe tartozó tevékenységet végzett, hanem a levelében névvel és képpel konkrétan meghatározott jelölt, illetve megnevezett jelölő szervezet mellett kampányolt.
[32] A tevőleges magatartást a kérelmező folytatta, így az NVB nem döntött ellentmondóan akkor, amikor a kérelmezőt és nem az eljárásban részt nem vevő önkormányzatot kötelezte bírság megfizetésére, a Ve. 140.§ b) pontjával pedig a kampányeszköz meghatározásának jogszabályi alapját jelölte meg.
[33] A kérelmezőnek más személyek kampánytevékenységére való hivatkozása, továbbá a város jegyzőjének kijelentése a küldemény finanszírozásával kapcsolatban az NVB határozatának jogszerűségét nem érinti.
[34] Mindezek folytán a Kúria az NVB határozatát a Ve. 231.§ (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.
Záró rész
[35] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228.§ (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 157.§ (7) bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 124.§ (5) bekezdésének megfelelően – tekintettel Ve. 229.§ (2) bekezdése folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokról szóló 2005. évi XVII. törvény 1.§ (2) bekezdésére – tárgyaláson kívül bírálta el.
[36] A Kúria a kérelmezőt a Ve. 228.§ (2) bekezdésének megfelelően a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 630.§ (5) bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 35.§ (1) bekezdésének megfelelően, a Pp. 101.§ (1) és 102.§ (1) bekezdései alapján kötelezte, hogy fizesse meg a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A.§ (5) bekezdése szerinti összegű eljárási illetéket.
[37] A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232.§ (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2018. április 17.
Dr. Lomnici Zoltán sk. a tanács elnöke,
Dr. Kurucz Krisztina sk. előadó bíró,
Dr. Kárpáti Magdolna sk.bíró