A KÚRIA
v é g z é s e
Az ügy száma: Kvk.V.37.428/2018/2.
A tanács tagjai: Dr. Lomnici Zoltán a tanács elnöke
Dr. Kurucz Krisztina előadó bíró
Dr. Kárpáti Magdolna bíró
A kérelmező:
Képviselője: dr. Tordai Csaba ügyvéd
Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat bíróság általi felülvizsgálata
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó: a kérelmező
A felülvizsgált jogerős határozat: a Nemzeti Választási Bizottság 2018. április 3. napján kelt 667/2018. számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 667/2018. számú határozatát – az OEVB határozatára is kiterjedően – megváltoztatja, és a kifogást elutasítja.
A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.
A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] Heves megye 3. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottságához (OEVB) kifogást nyújtott be, amelyben sérelmezte, hogy a Magyar Kétfarkú Kutya Párt jelölő szervezet (a továbbiakban: kérelmező) városban az út és a Múzeum, a tér közterületen különböző méretű plakátokat helyezett el, amellyel megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2.§ (1) bekezdés e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét, továbbá a Ve. 144.§ (5) bekezdésének, a Város önkormányzata Képviselő-testületének a közterületek használatáról, valamint a parkolóhelyek létesítéséről és használatáról szóló 1512007.(Ill.30.) önkormányzati rendeletének (a továbbiakban: Khr.) 16.§-ának, 13. számú mellékletének a választási plakát elhelyezését tiltó rendelkezéseit.
[2] Az OEVB a 2018. március 29-én kelt 4912018.(III.29.) számú határozatával a kifogásnak helyt adott, megállapította, hogy a kérelmező megsértette a Ve. 2.§ (1) bekezdés e) pontját, valamint a Khr. 16.§-át, és a kérelmezőt eltiltotta a további jogsértéstől. Indokolása szerint a kifogáshoz mellékelt fényképfelvételek alapján megállapította, hogy a plakátok a város olyan közterületein lettek kihelyezve, ahol a Khr. alapján a kihelyezésük tilos.
[3] A kérelmező fellebbezésében a kifogás elutasítását, illetve a megállapított jogsértés és attól való eltiltás mellőzését kérte. A fellebbezéséhez a város térképét, a járási hivatal által kiadott térképmásolatokat, a műemléki leírását tartalmazó, muemleken.hu internetes oldalról letöltött adatlapot csatolt.
[4] Indokolásában a Ve. 144.§-ában, a Kúria Kvk.VI.37.328/2018/3., Kvk.I.37.352/2018/2., Kvk.II.37.354/2018/2., Kvk.III.37.400/2018/2, számú végzésekre, a BH 2014. 349., KGD 2015. 6., KGD 2016. 8. számú eseti döntésekre alapítottan kifejtette, hogy a választási plakát elhelyezését tiltó önkormányzati rendeleti szabály a választási eljárásban csak akkor alkalmazható, ha „az belül van a Ve. 144.§-ának zárt rendszerén”, a Ve. 144.§ (5) bekezdésének felhatalmazása alapján alkották meg, továbbá ha az abban tilalmazott helyszínek és a környezetvédelmi vagy műemlékvédelmi érdek között kimutatható összefüggés van.
[5] A főút átvezető, az út nevet viselő kétszer két sávos szakaszán sem környezetvédelmi, sem műemlékvédelmi indok a plakátok elhelyezése ellen nem áll fenn, így a tiltó szabályt a kérelmező szerint itt nem lehet alkalmazni. A téren járdán került sor a plakát kihelyezésére, a járdaszakasz helyrajzi száma nem azonos a műemléki védelem alatt lévő múzeum ingatlan helyrajzi számával, és a nyilvántartás arra sem utal, hogy a múzeum környezete műemléki védelem alatt állna. A járdarész nem zöldfelület. Sem környezetvédelmi, sem műemlékvédelmi indok nem támasztja alá a plakát elhelyezésének tilalmát. A kérelmező fellebbezéséhez térképmásolatokat
[6] A kérelmező szerint továbbá nem bizonyított, hogy az érintett plakátokat ő helyezte el.
[7] A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) a 2018. április 3. napján kelt 667/2018. számú határozatával az OEVB határozatát a jogszabálysértés tényének megállapítása vonatkozásában helybenhagyta, megállapítva, hogy ismeretlen személy megsértette a Ve. 144.§ (5) bekezdését azzal, hogy városában az úton, illetve a téren a Múzeum előtt választási plakátokat helyezett el. Az NVB a Ve. 2.§ (1) bekezdés e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelve megsértésének megállapítását, valamint - tekintettel arra, hogy az elkövető személyének kiléte ismeretlen - a további jogsértéstől való eltiltást mellőzte.
[8] Indokolása szerint a fellebbezés részben alapos. Az Alkotmánybíróság 5/2015.(II.25.) AB és 1/2013.(I.07.) AB határozatai, a Kúria Kvk.I.37.476/2014/4., Kvk.I.37.491/2014/3. számú végzéseire, a Ve. 14.§, 141.§, 144.§, a Khr. 16.§ rendelkezései, a fényképfelvételek alapján megállapította, hogy az érintett plakátok kampányeszköznek és választási plakátnak minősülnek, továbbá – mivel a Ve. 144.§ (5) bekezdése szerint a helyi önkormányzat jogosult rendeletében megtiltani a plakát elhelyezését műemlékvédelmi vagy környezetvédelmi okból, és a Khr. ezen okokra hivatkozással rendelkezik a tiltásról - a plakátok kihelyezésével megvalósított jogszabálysértést az NVB a Ve. 144.§ (5) bekezdésére alapította megállapíthatónak értékelte. Rámutatott az NVB arra, hogy az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközését a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 12.§ (4) bekezdés a) pontja alapján a Kúria vizsgálhatja.
[9] Kifejtette az NVB a jogszabálysértés megállapításán túli szankciók alkalmazása esetén előkérdés, hogy annak elkövetője ismert-e. Nem áll rendelkezésre olyan bizonyíték, amely alapján megállapítható lenne, hogy a plakátokat a kérelmező helyezte ki, ezért az elkövető személyének megállapíthatósága nélkül a további jogsértéstől való eltiltásra nincs lehetőség.
[10] Az NVB álláspontja szerint mivel a Ve. tételes szabályának, a 144.§ (5) bekezdésnek a megsértése megában foglalja az alapelv (2.§ (1) bekezdés c) pont) sérelmét is, így annak külön megállapítása nem indokolt, illetve az elkövető személyének ismerete hiányában arra nincs is mód.
A felülvizsgálati kérelem
[11] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében az NVB és az OEVB határozatainak a megváltoztatását és a kifogás elutasítását kérte.
[12] Álláspontja szerint az NVB döntése a Ve. 144.§ (5) bekezdés, a Khr. 13.§-a rendelkezéseit sérti. Előadta, hogy a fellebbezésében részletesen bizonyította, a Khr.-tel a város önkormányzatának képviselő-testülete lényegében a teljes belvárosban megtiltotta a választási plakátok közzétételét, anélkül, hogy a környezetvédelmi vagy a műemlékvédelmi érdek mérlegelését ténylegesen elvégezte volna. A támadott határozattal érintett két választási plakát vonatkozásában pedig, azok elhelyezése alapján a fellebbezéshez csatolt bizonyítékokra figyelemmel, egyik érdek sérülése sem mutatható ki. A kérelmező továbbra is hivatkozott a fellebbezésében megjelölt kúriai végzésekre.
A Kúria döntése és jogi indokai
[13] A felülvizsgálati kérelem alapos.
[14] A Kúria elsődlegesen rögzíti, hogy a kérelmező, mint a választási eljárásban jelölő szervezet érintettsége fennáll, és azon alapul, hogy a választási plakátjai elhelyezésének jogszerűsége képezte az eljárás tárgyát.
[15] A Kúria a választási plakátok elhelyezésére vonatkozó, a Kvk.I.37.476/2014/4., Kvk.I.37.491/2014/3., Kvk.I.37.352/2018., Kvk.II.37.354/2018., Kvk.VI.37.328/218. számú kúriai eseti döntésekben kifejtett egységes bírósági joggyakorlatot teljes körűen osztja, attól eltérni nem kíván.
[16] Az Alaptörvény IX. cikke mindenkinek biztosítja a szabad politikai véleménynyilvánítás jogát, amely megnyilvánulhat politikai reklámok közzétételében is.
[17] Az Alkotmánybíróság több döntésében – így az 5/2015.(II.25.) AB határozatban is – általános érvénnyel mondta ki, hogy az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésében elismert véleménynyilvánítási szabadság kiterjed a választási kampány során a jelöltek és a jelölő szervezetek által folytatott kampánytevékenységre. Az 1/2013.(I.07.) AB határozat pedig azt hangsúlyozta, hogy a politikai reklámozás mindenek előtt a választáson induló pártok, jelölő szervezetek véleménynyilvánítását érinti.
[18] A választási kampányidőszakban kampányeszköznek minősül minden olyan eszköz, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére, így különösen a plakát (Ve. 140.§ a) pont). A jogalkotó a Ve. „Választási kampány” című VIII. fejezetében helyezte el a plakátokra vonatkozó szabályokat.
[19] A Ve. 144.§ (1) bekezdése értelmében e szakasz alkalmazásában plakát, a választási falragasz, felirat, szórólap, vetített kép, embléma mérettől és hordozóanyagtól függetlenül. A kifogást tevő, az OEVB, a kérelmező és az NVB egyet értettek abban, hogy a kifogással érintett kampányeszköz a kérelmező választási plakátja.
[20] A Ve. 144.§ (2) bekezdés szerint a kampányidőszakban a jelölő szervezetek és a jelöltek engedély és bejelentés nélkül készíthetnek plakátot. A (3) bekezdés alapján plakát a kampányidőszakban – a (4)-(7) bekezdésben meghatározott kivételekkel – korlátozás nélkül elhelyezhető. Az (5) bekezdésben rögzített, hogy egyes középületeken vagy a közterület meghatározott részén plakát, illetve óriás plakát elhelyezését a helyi önkormányzat, a fővárosban a fővárosi önkormányzat műemlékvédelmi, környezetvédelmi okból rendeletben megtilthatja. Állami vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületen vagy azon belül plakátot elhelyezni tilos. A (6) bekezdés azt mondja ki, hogy a választási kampányt szolgáló önálló hirdető-berendezés elhelyezésére, valamint az óriásplakátok vonatkozásában a közterület-használatról szóló jogszabályokat kell alkalmazni.
[21] Az OEVB és az NVB is a Khr. 16.§-ára hivatkozott, amely szerint: „A 13. számú mellékletben meghatározott közterületeken, valamint ezen közterületek által határolt területeken műemlékvédelmi, környezetvédelmi okból választási plakát elhelyezése tilos”, a sérelmezett helyszíneken pedig a Khr.-nek a plakátok kihelyezését tiltó szabálya van érvényben.
[22] A Ve. 144. § (5) bekezdése felhatalmazást ad a helyi, illetve a fővárosi önkormányzat számára arra, hogy egyes középületeken vagy a közterület meghatározott részén plakát, illetve óriásplakát elhelyezését megtiltsa. Hangsúlyozza a Kúria, e felhatalmazás kifejezetten akként rendelkezik, hogy „a helyi önkormányzat műemlékvédelmi, környezetvédelmi okból” tilthatja meg rendeletben plakátok kihelyezését. Az önkormányzati rendeletnél magasabb rendű jogszabály, a Ve. előírása szerint tehát a műemlékvédelmi, környezetvédelmi oknak megállapíthatónak kell lennie, figyelemmel a (3) bekezdésben foglalt, a kampányidőszakban – kivételekkel - korlátozás nélküli plakát-elhelyezést megengedő rendelkezésre. A rendeleti tiltó szabályozás tehát nem lehet általános érvényű. A Khr.-ből nem állapítható meg, hogy a Ve. 144.§ (5) bekezdésében kötelezően megkövetelt műemlékvédelmi, környezetvédelmi okok a kampányidőszakban a sérelmezett helyszíneken (közút, járda) fennálltak-e, e területekre a Khr.-ből a törvényi szabályozásnak való megfelelés, a törvény céljának teljesülése nem ismerhető meg. A Khr. általános tiltása olyan mérvű, hogy a rendelet megalkotója a műemlékvédelmi illetve a környezetvédelmi okokat meg sem bontotta, a közterületekre tételesen el sem különítette. Mindezek folytán a Kúria álláspontja szerint a felülvizsgálati kérelmében megalapozottan hivatkozott a kérelmező arra, hogy a kampányidőszakban az eljárással érintett helyszínekre vonatkozóan a Khr.13.§-a tartalmát tekintve nem esik a Ve. 144.§ (5) bekezdésében kapott felhatalmazás hatálya alá.
[23] A rendelkezésre álló iratok szerint a kérelmező az eljárás során okiratokkal igazolta, hogy a kifogásban sérelmezett helyszínek (a közút és a járdaszakasz) környezetvédelmi vagy műemléki jellegű védettség alatt nem állnak, amelyet az NVB nem vitatott. A plakátok kihelyezése tehát a Ve. 144.§ (5) bekezdésében foglaltakat nem sértette meg, így a Ve. 2.§ (1) bekezdés e) pontja szerinti alapelv sérelme sem állapítható meg.
[24] A felülvizsgálati eljárásnak nem volt a tárgya a kérelmező részéről nem vitatott azon NVB megállapítás, hogy a plakátokat kihelyező személye ismeretlen.
[25] Mindezek folytán a Kúria az NVB, az OEVB határozatát a Ve. 231.§ (5) bekezdés b) pontja alapján megváltoztatta és a kifogást elutasította.
Záró rész
[26] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228.§ (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 157.§ (7) bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 124.§ (5) bekezdésének megfelelően – tekintettel Ve. 229.§ (2) bekezdése folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokról szóló 2005. évi XVII. törvény 1.§ (2) bekezdésére – tárgyaláson kívül bírálta el.
[27] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A.§ (5) bekezdése szerint feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket a Ve. 228.§ (2) bekezdése és a Kp. 157.§ (7) bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 35.§ (1) bekezdése szerinti, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 102.§ (1) bekezdése alapján az állam viseli.
[28] A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232.§ (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2018. április 08.
Dr. Lomnici Zoltán sk. a tanács elnöke,
Dr. Kurucz Krisztina sk. előadó bíró,
Dr. Kárpáti Magdolna sk.bíró