A Kúria
v é g z é s e
Az ügy száma: Kvk.V.37.413/2018/2.
A tanács tagjai: Dr. Lomnici Zoltán a tanács elnöke
Dr. Kurucz Krisztina előadó bíró
Dr. Kárpáti Magdolna bíró
A kérelmező:
Képviselője: dr. Sepsi Tibor Lajos ügyvéd
Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat bíróság általi felülvizsgálata
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó: a kérelmező
A felülvizsgált jogerős határozat: a Nemzeti Választási Bizottság 2018. március 26. napján kelt 595/2018. számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 595/2018. számú határozatát helybenhagyja.
Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 10.000 (azaz tízezer) forint eljárási illetéket.
A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A kérelmező a Lehet Más a Politika elnevezésű jelölő szervezet képviselőjelöltje megbízásából városában a 2018. március 16-án 2,5×2,5×6,0 táblaméretű hirdető-berendezést helyeztek el. A kihelyezéséhez szükséges engedéllyel a kérelmező – általa tudottan - nem rendelkezett.
[2] A Megyei Jogú Város Önkormányzatának (a továbbiakban: önkormányzat) képviseletében eljáró polgármester a 2017. március 17. napján kelt III/B.171-1/2018. számú, azonnali bontást elrendelő határozata alapján a hirdetőeszközt a felállítását követő napon elbontatta.
[3] A Tolna Megyei 1. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Bizottsághoz (OEVB) a kérelmező kifogást terjesztett elő, sérelmezve a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvényben (a továbbiakban: Ve.) a plakátok, hirdető-berendezések elhelyezésének szabályait tartalmazó 144.§ megsértését. Előadta, a Megyei Jogú Város Közgyűlésének a közterületek használatáról szóló 1/2009.(II.3.) számú rendelete (a továbbiakban: Khr.) 3.§ (2) bekezdés f) pontja alapján önálló hirdetési berendezésnek minősülő reklámhordozó kihelyezése közterület-használati engedéllyel lehetséges, ezért „magam is úgy gondoltam, hogy hozzájárulást kell kérnem az eszköz kihelyezésére, azonban az önkormányzat egyhetes hallgatása után nem várhattam tovább, hiszen a késedelem a választási kampányban komoly érdeksérelmet okozott volna a számomra.”. Jogsértő az önkormányzat eljárása, mert közterület-használati szabályokra hivatkozással, előzetes értesítés nélkül szereltette szét és szállítatta el a berendezést, és „nem reagált elvárható időn belül a hozzájárulás kiadására irányuló kérelemre”.
[4] Az OEVB a 2018. március 22. napján kelt 9/2018.(III.22.) OEVB számú határozatával a kifogásnak helyt adott, megállapította, hogy az önkormányzat a kérelmező által kihelyezett kampányeszköz közterület-használati szabályokra tekintettel történő elszállíttatásával megsértette a Ve. 144.§ rendelkezéseit, a jogsértőt a további jogsértéstől eltiltotta.
[5] Indokolása szerint az Országos Egyéni Választási Iroda tájékoztatta az OEVB-t arról, hogy a kifogással érintett reklámhordozó eszköz elhelyezésére vonatkozó kérelmet a polgármester 2018. március 20-án elbírálta, és a III/B.171-8/2018. számú határozatával a kérelmezett közterület-használatot nem engedélyezte. Nem vitás, hogy a kérelmező a választási kampány időszakában a választási kampányt szolgáló önálló, hirdető-berendezést állíttatott fel a város közterületén a Khr.-ben előírt engedély nélkül. Az OEVB úgy foglalt állást, hogy a választási plakát elhelyezésére kizárólag a Ve. 144.§-ának rendelkezései irányadóak, a választási szervek e törvényhelynek való megfelelést vizsgálhatják. Mindezek alapján a R. hatálya a közterületen kampányidőszakban elhelyezett önálló hirdető-berendezés eltávolítására nem biztosíthat jogalapot. A közterületen elhelyezett reklámhordozók és az ahhoz kapcsolódó rendeletből vagy egyéb jogviszonyból fakadó jogosultságok nem a Ve. 144.§-ában foglaltak alapján érvényesíthetők, ezért e jogszabályt az önkormányzat az eszköz eltávolításával megsértette.
[6] A polgármester fellebbezése folytán eljárt Nemzeti Választási Bizottság (NVB) a 2018. március 26. napján kelt 595/2018. számú határozatával az OEVB határozatát megváltoztatta, és a kifogást elutasította.
[7] Indokolása szerint a Ve. 144.§ (5) és (6) bekezdése alapján az egyes középületeken vagy a közterület meghatározott részén plakát, illetve óriásplakát elhelyezését a helyi önkormányzat, a fővárosban a fővárosi önkormányzat műemlékvédelmi, környezetvédelmi okból rendeletben megtilthatja. A választási kampányt szolgáló önálló hirdető-berendezés elhelyezésére, valamint az óriásplakátok vonatkozásában a közterület-használatról szóló jogszabályokat kell alkalmazni. Az ügy alapját nem választási plakát, hanem a választási kampányt szolgáló önálló hirdető-berendezés elhelyezése és annak elszállítása képezte, így a közterület-használatról szóló helyi jogszabályt: a Khr.-t alkalmazni kell.
[8] A Khr. 3.§ (2) bekezdés f) pontja alapján közterület-használati engedélyt kell beszerezni reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés, tartóoszlop stb. elhelyezésére. A közterület-használati engedély a hirdető-berendezés elhelyezésének közjogi feltétele, amelyet a Khr.-ben, valamint az egyéb jogszabályban foglalt követelmények teljesítése esetén, átruházott hatáskörben, a polgármester ad ki. A kérelmező elismerte, hogy engedély nélkül helyezte el a hirdető-berendezést a Khr. hatálya alá tartozó közterületen. Az NVB álláspontja szerint a Khr. 3.§ (1) bekezdésében meghatározott közterület-használati engedély olyan közjogi feltétele a hirdető-berendezés elhelyezésének, amely a Ve. 144.§ (6) bekezdése szerinti szabályozási körbe esik, és amelynek meglététől választási plakátot tartalmazó hirdető-berendezés esetén sem lehet eltekinteni. A Ve. 144.§ (1)-(3) bekezdésére hivatkozással különösen nem élvezhet védelmet egy olyan választási plakátot tartalmazó hirdető-berendezés, amely kialakításánál, technikai jellemzőinél fogva nem felel meg az egyéb jogszabályi követelményeknek, különösen, ha használata baleset-, vagy életveszélyes. A kérelmező az önálló hirdető-berendezés elhelyezésekor nem rendelkezett a közterület-használatról szóló jogszabály szerinti engedéllyel, erre tekintettel a polgármester nem követett el választási jogsértést azzal, hogy a Ve. 144.§ (6) bekezdése szerinti Khr. 3.§ (1) bekezdés f) pontjában rögzített, a közjogi követelménynek minősülő közterület-használati engedély nélküli, életveszélyesnek minősített berendezést lebontatta.
A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem
[9] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében az NVB határozatának a megváltoztatását, és annak megállapítását kérte, hogy a közterületen általa felállított kampányeszköznek 2018. március 17-én, a közterület-használati szabályokra hivatkozással történt eltávolításával az önkormányzat megsértette a Ve. 144.§-át. Kérte továbbá az önkormányzatnak a további jogsértéstől való eltiltását.
[10] Ismertette az előzményeket, majd kifejtette, hogy az NVB határozatát megalapozatlannak, az OEVB határozatát alaposnak tartja. A Ve. 144.§-ának helyes értelmezéséből az következik, hogy választási plakát elhelyezésére kizárólag e § rendelkezései az irányadóak. Választási kampány során a választásokhoz kapcsolódó politikai véleményszabadság korlátozására csak egészen kivételes esetben kerülhet sor. Nem kétséges, hogy a Ve. 144.§ (6) bekezdése alapján a választási kampányt szolgáló önálló hirdető-berendezés elhelyezésére a közterület-használatról szóló jogszabályokat kell alkalmazni. Azonban ahogyan az NVB határozatában megállapította, választási eljárás során a megelőző eljárás is a vizsgálat tárgya kell, hogy legyen, e vizsgálatot viszont az NVB - csak az önkormányzat határozatainak tartalmát alapul véve, az előzetes eljárás körülményeit nem vizsgálva – nem végezte el.
[11] Az engedélyezési hatáskör gyakorlója a konkrét esetben maga a polgármester, aki a választáson induló egyik párt színeiben megválasztott tisztségviselő. Álláspontja szerint kampányidőszakban a polgármesternek a hirdető-berendezés elhelyezésére benyújtott közterület-használati engedélykérelmet soron kívül kellene elbírálnia. Megjegyezést fűzött továbbá a polgármester határozatainak tartalmára is.
A Kúria döntés és jogi indokai
[12] A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
[13] Elsődlegesen rögzíti a Kúria, hogy az NVB helyesen járt el akkor, amikor meghatározta az ügy tárgyát, ami csak és kizárólag hirdető-berendezéssel volt kapcsolatos, az elhelyezésének és eltávolíttatásának jogszerűségéről és annak jogkövetkezményeiről kellett dönteni. Az eljárás tényállási részében plakát nem szerepelt. A Kúria a Kfv.VI.37.328/2018/3., Kfv.I.37.352/2018/2., Kfv.II.37.354/2018/2. számú végzéseiben is kifejtette már, hogy meg kell különböztetni a választási kampányt szolgáló önálló hirdető-berendezést a választási plakáttól.
[14] A hirdető-berendezésre vonatkozó rendelkezést a jogalkotó a Ve. „Választási kampány” című VIII. fejezetében, a plakátok szabályait tartalmazó 144.§-ban helyezte el. A Ve. 144.§ (6) bekezdése szerint a választási kampányt szolgáló önálló hirdető-berendezés elhelyezésére, valamint az óriásplakátok vonatkozásában a közterület-használatról szóló jogszabályokat kell alkalmazni. Egyértelmű e törvényhelyben az az előírás, hogy a választási kampányt szolgáló önálló hirdető-berendezés elhelyezésére a közterület-használatról szóló jogszabályokat kell alkalmazni. Amíg az (5) bekezdés megengedi a helyi illetve a fővárosi önkormányzat számára, hogy műemlékvédelmi, környezetvédelmi okból rendeletben megtilthatja meghatározott helyen plakát, illetve óriásplakát elhelyezését, addig a (6) bekezdés kötelezően alkalmazandónak rendeli hirdető-berendezés elhelyezésére a közterület-használatról szóló jogszabályokat. Az NVB tehát az ügyben a Ve. 144.§ (6) bekezdésének helyes jogértelmezésével alkalmazta a Khr.-t.
[15] A Khr. 3.§ (2) bekezdés f) pontja szerint közterület használati engedélyt kell beszerezni önálló hirdető-berendezés elhelyezésére. A kérelmező elismerte, hogy az általa kihelyezett hirdető-berendezés elhelyezéséhez engedélyre volt szükség, és azt is, hogy az engedéllyel nem rendelkezett. A kérelmező jogsértő módon helyezte el az önálló hirdető-berendezést, így annak következményét, a berendezés elbontását alaptalanul kifogásolta. Az NVB a Ve. 144.§ (6) bekezdése és a Khr. 3.§ (2) bekezdés f) pontja alapján jogszerűen rendelkezett, a kérelmező felülvizsgálati kérelmének nincsen jogszabályi alapja.
[16] A Kúria rámutat még, hogy a hirdető-berendezés elbontására a kérelmező – általa elismert – engedély nélküli eljárása okán került sor, amely miatt további tényállás elemeket az NVB-nek nem kellett feltárnia. Az NVB határozatában részletesen, közérthetően ismertette a kifogást, az OEVB határozatát, a fellebbezést, továbbá saját rendelkezésének jogi indokait, a megállapított tényállási elemek a valósággal egyezőek és a döntéshez elegendőek. A közterület-használat engedélyezésének eljárását az NVB – jogszabályi lehetősége, hatáskör hiányában - helytállóan nem minősítette, sem annak időtartamát, sem a meghozott határozatok tartalmának megfelelőségét. A kérelmező e körben tett előadásait ezért a Kúria érdemben nem értékelhette.
[17] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében az NVB által megsértett jogszabályként a Ve. 144.§-át jelölte meg. E törvényhely (1)-(7) bekezdéseket tartalmaz, amelyek közül a tényállásra a (6) bekezdést kellett alkalmazni, a további bekezdésekben foglalt rendelkezések a szabályozásuk eltérő tárgya miatt az NVB helyes döntése szerint nem voltak irányadóak.
[18] Mindezek folytán a Kúria az NVB határozatát a Ve. 231.§ (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.
Záró rész
[19] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228.§ (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 157.§ (7) bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 124.§ (5) bekezdésének megfelelően – tekintettel Ve. 229.§ (2) bekezdése folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokról szóló 2005. évi XVII. törvény 1.§ (2) bekezdésére – tárgyaláson kívül bírálta el.
[20] A Kúria – illetékmentességet igazoló nyilatkozat hiányában – az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A.§ (5) bekezdése alapján kötelezte a kérelmezőt a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt eljárási illeték megfizetésére.
[21] A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232.§ (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2018. április 02.
Dr. Lomnici Zoltán sk. a tanács elnöke,
Dr. Kurucz Krisztina sk. előadó bíró,
Dr. Kárpáti Magdolna sk. bíró