Kvk.V.37.338/2018/2. számú határozat

Nyomtatóbarát változat

A KÚRIA
v é g z é s e

Az ügy száma: Kvk.V.37.338/2018/2.

A tanács tagjai: Dr. Lomnici Zoltán a tanács elnöke
                             Dr. Kurucz Krisztina előadó bíró
                             Dr. Kárpáti Magdolna bíró

A kérelmező:

Képviselője: dr. Váczi Árpád ügyvéd
                   
Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat bíróság általi felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó: a kérelmező

A felülvizsgált jogerős határozat: a Nemzeti Választási Bizottság 2018. március 14. napján kelt 466/2018. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 466/2018. számú határozatát helybenhagyja.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 10.000 (azaz tízezer) forint eljárási illetéket.

A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

I n d o k o l á s

[1]    A kérelmező Vácért Lokálpatrióta Egyesület a Pest megyei 04. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB) kifogást nyújtott be, mert álláspontja szerint a helyi önkormányzat újságjának: a Váci Hírnöknek a XIX. évfolyam 2. lapszáma azzal, hogy az országgyűlési képviselők 2018. évi általános választásának kampánya idején az egyik jelölt számára a többi jelölthöz képest sokszoros megjelenési lehetőséget biztosított, alkalmas volt arra, hogy helyi szinten megbontsa a jelölő szervezetek és jelöltek egyenlő esélyét a választási akarat kialakításában, formálásában, megsértette az esélyegyenlőségnek a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2.§ (1) bekezdés c) pontjában foglalt alapelvét.

[2]    Az OEVB a 2018. március 09. napján kelt 36/2018.(III.9.) számú határozatával a kifogást - elkésettsége miatt – érdemi vizsgálat nélkül elutasította.

[3]    A kérelmező fellebbezése folytán eljárt Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) a 2018. március 14. napján kelt 466/2018. számú határozatával az OEVB 36/2018.(III.9.) számú határozatát – az NVB határozatában foglalt eltérő indokolással – helybenhagyta.

[4]    Indokolása szerint az OEVB a kifogás elkésettségének tényét helytelenül állapította meg, az NVB igazoltnak értékelte a benyújtás határidejének megtartottságát.

[5]    Az NVB ugyanakkor megállapította, hogy a kifogás benyújtása a kérelmező által „jogosulatlanul történt, mivel a Ve. 208.§-a által megkövetelt érintettségét az ügyben semmilyen módon nem igazolta.”.

Bírósági felülvizsgálat iránti kérelem 

[6]    A kérelmező felülvizsgálati kérelmében az NVB 466/2018. számú határozatának a megváltoztatását és a kifogás érdemi elbírálását, az abban foglaltak teljesítését kérte. A kérelmében a) – f) pontokba rendezetten adta elő az álláspontja szerinti érintettségét.

A Kúria döntése és jogi indokai  

[7]    A Ve. 222.§ (2) bekezdése szerint bírósági felülvizsgálatra csak akkor kerülhet sor, ha a választási eljárásban a fellebbezési jogot kimerítették vagy a fellebbezés e törvény rendelkezései szerint kizárt. A Kúria megállapította, hogy e jogszabályhelyben foglaltak teljesültek, mivel a kérelmező kifogását utasította el érdemi vizsgálat nélkül az OEVB, és a fellebbezése folytán járt el az NVB. 

[8]    A bírósági felülvizsgálati kérelmet jogszabálysértésre hivatkozással lehet benyújtani [Ve. 223.§ (3) bekezdés a) pontja]. A jogalkotó meghatározta, hogy a bírósági felülvizsgálati kérelemben új tények és bizonyítékok is felhozhatók (Ve. 225.§).

[9]    A határozatok szerint sem az OEVB, sem az NVB nem döntött érdemben a kifogásról, mert az OEVB szerint az elkésett, az NVB megállapította, hogy nem késett el, de jogszerű volt a kifogás érdemi vizsgálata nélküli elutasítása, mert a kérelmező az érintettségét semmilyen módon nem igazolta. A Kúria által felülvizsgálni kért NVB határozat alapján tehát a kifogás azért nem volt érdemben vizsgálható, mert a Ve. 208.§-ában a kifogást tevőre megkövetelt érintettség nem igazolt.

[10]    Az NVB rögzítette határozatában, hogy az érintettség semmilyen módon nem volt igazolt. Az NVB tehát sem kérelmezői előadást, sem bizonyítékot – azok hiányában – az érintettség körében nem tudott értékelni, és a felülvizsgálati kérelem sem tartalmaz a kérelmező részéről olyan állítást, hogy részéről az érintettségre vonatkozóan az OEVB vagy az NVB eljárása alatt igazolás történt volna.  Az NVB az érintettségre vonatkozó tények és bizonyítékok hiányában a Ve. 208.§-a alapján nem hozhatott más döntést, mint a kifogás érdemi vizsgálat nélküli elutasításának helybenhagyása.

[11]    A kérelmező a Ve. 208.§-ra először csak és kizáróan a bírósági jogorvoslat során hivatkozott, ahogyan érintettségére tényeket, bizonyítékot is csak a felülvizsgálati kérelmében tárt elő, amelyet sem a kifogásában, sem a fellebbezésében nem tett meg. 

[12]    A Kúria gyakorlata egységes a tekintetben, hogy az új tényeknek, bizonyítéknak oksági kapcsolatban kell lenniük a kifogások, fellebbezések tárgyával, az azokban előadottakkal (Kvk.V.37.197/2014/3., BH 2014.377.), új bizonyítékra csak akkor lehet hivatkozni, ha a konkrét állított adat, tény tekintetében az NVB előtti eljárásban már nyújtottak be bizonyítékot. Az „új bizonyíték” ugyanis azt feltételezi, hogy már korábban csatoltak bizonyítékot és ez az „új bizonyíték” egy korábbit kíván megerősíteni (Kvk.I.37.494/2014/2.).

[13]    A fellebbezésben és bírósági felülvizsgálati kérelemben lefolytatandó bizonyítással foglalkozott a Kúria választási és népszavazási eljárásokkal kapcsolatos jogorvoslat tárgyában létrejött Joggyakorlat elemző csoportja is, amely a Ve. 225.§-a alapján kialakult jogértelmezést és joggyakorlatot a következőképpen összegezte: az „új bizonyíték (…) feltételezi, hogy már korábban is csatoltak bizonyítékot és a kérelmező az új bizonyítékkal a korábbi bizonyítékot kívánja megerősíteni. Ha azonban korábban (a Választási Bizottság előtti eljárásban) nem csatolt bizonyítékot, ezt már nem teheti meg a bírósági felülvizsgálati eljárásban, ez ugyanis nem „új” bizonyíték lesz, hanem „a” bizonyíték. A bizonyítási eljárást pedig nem lehet először a Kúrián kezdeményezni. Mindezekből következően a már meglévő Nemzeti Választási Bizottság előtti eljárásban felmerült konkrét adatokat, tényeket, alátámasztó bizonyíték minősülhet olyan „új bizonyítéknak”, amely elfogadható, és amelyet lehetséges először a Kúria előtti eljárásban csatolni (http://lb.hu/sites/default/files/joggyak/joggyak_osszesitve).

[14]    A Kúria érdemben először tehát a kifogás és a fellebbezés eljárásában elő nem terjesztett, ezért az OEVB és az NVB által el sem bírált és eljárásuk érdemi tárgyát nem is képezett új tényekről és bizonyítékról nem dönthetett.

[15]    Mindezek folytán a Kúria az NVB határozatát a Ve. 231.§ (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.

Záró rész

[16]    A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228.§ (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 157.§ (7) bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 124.§ (5) bekezdésének megfelelően – tekintettel Ve. 229.§ (2) bekezdése folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokról szóló 2005. évi XVII. törvény 1.§ (2) bekezdésére – tárgyaláson kívül bírálta el.

[17]    A Kúria a kérelmezőt a Ve. 228.§ (2) bekezdésének megfelelően a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 630.§ (5) bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 35.§ (1) bekezdésének megfelelően, a Pp. 101.§ (1) és 102.§ (1) bekezdései alapján kötelezte, hogy fizesse meg a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A.§ (5) bekezdése szerinti összegű eljárási illetéket.

[18]    A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232.§ (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2018. március 21.

Dr. Lomnici Zoltán sk. a tanács elnöke, Dr. Kurucz Krisztina sk. előadó bíró, Dr. Kárpáti Magdolna sk. bíró