Kvk.V.37.269/2018/3. számú határozat

KÚRIA
v é g z é s e

Az ügy száma: Kvk.V.37.269/2018/3.
A tanács tagjai:    dr. Lomnici Zoltán a tanács elnöke
                            dr. Kurucz Krisztina előadó bíró
                           dr. Kárpáti Magdolna bíró

A kérelmező:  I. rendű
                      II. rendű

Képviselője: dr. Láng Péter ügyvéd

 

A kérelmezett: Nemzeti Választási Bizottság

 

A per tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó: I. rendű kérelmező, II. rendű kérelmező

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Nemzeti Választási Bizottság 2018. március 7. napján kelt 182/2018. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 182/2018. számú határozatát helybenhagyja.

Kötelezi az I. rendű és II. rendű kérelmezőt, hogy egyetemlegesen fizessenek meg az államnak külön felhívásra 10.000 (azaz tízezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1]    Az ORSZÁGOS ÖRMÉNY ÖNKORMÁNYZAT (a továbbiakban: önkormányzat), mint jelölő szervezet képviseletében az elnöke az országgyűlési képviselők 2018. évi általános választásán állított nemzetiségi listáját 2018. március 6-án 5 fő jelölttel bejelentette.
[2]    A kérelmezett a 2018. március 07. napján kelt 182/2018. számú határozatában a jelölő szervezet által állított nemzetiségi listát 3 fő jelölttel nyilvántartásba vette.
[3]    Indokolása szerint a nyilvántartásba vétel törvényi kötelezettségeinek megfelelése körében a formanyomtatványon történt bejelentés adattartalma és az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény (a továbbiakban: Vjt.) 7.§, 9.§ (1)-(2), (4) bekezdések, a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 253.§ (1)-(2) bekezdések, 255.§ (1)-(2) bekezdések rendelkezései alapján vizsgálta a nemzetiségi listaállítás feltételeinek teljesítettségét. Kiemelte azon törvényi előírásokat, hogy az országos nemzetiségi önkormányzat nemzetiségi listát állíthat, illetve hogy a központi névjegyzékben az országgyűlési képviselők választására is kiterjedő hatállyal nemzetiségi választópolgárként szereplő választópolgár ajánlhat nemzetiségi listát. Az ajánlások ellenőrzését a Nemzeti Választási Iroda elvégezte és annak eredményéről tájékoztatta a kérelmezettet. Mivel a nemzetiségi lista a törvényes feltételeknek megfelelt, a kérelmezett a listát a rendelkező részben foglaltak szerint nyilvántartásba vette.

Felülvizsgálati kérelem

[4]    Az I.r. és a II.r. kérelmező felülvizsgálati kérelmükben, mint az önkormányzat elnökhelyettesei a határozat hatályon kívül helyezését, és a Nemzeti Választási Irodát az önkormányzat nemzetiségi listáján megjelölt 3 személy törlésére kötelezését kérték.
[5]    Idézték a Vjt. 9.§ (1) bekezdés, a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Njt.) 76.§ (1), (3) bekezdések, 77.§ (1) bekezdés, 78.§ (3) bekezdés, 99.§ (1) bekezdés, 153.§ (1) bekezdés rendelkezéseit, és előadták, hogy tudatában vannak annak, „a Nemzeti Választási Iroda és a Nemzeti Választási Bizottság csupán azt vizsgálhatja, hogy az önkormányzat nevében benyújtott nemzetiségi listán szereplő személyek szerepelnek-e az országos választásra jogosultak nyilvántartásában, megvannak-e a törvényben előírt ajánlások száma és ott helyes adatok szerepelnek-e”. Állították a továbbiakban, hogy az önkormányzat elnöke az önkormányzat testületének felhatalmazása nélkül, törvénysértő módon, önkényesen nyújtotta be a Nemzeti Választási Irodának a saját maga által kiválasztott személyeket és azoknak listás sorrendjét. Kérelmük mellékleteként benyújtották az önkormányzat közgyűlésének szervezeti és működési szabályzatát (a továbbiakban: SzMSz). 

A Kúria döntése és jogi indokai

[6]    Az I.r. és a II.r. kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelme nem alapos.
[7]    A kérelmezők kérhetik a kérelmezett határozatának felülvizsgálatát arra alapítottan, hogy az irányadó jogszabályok téves értelmezésével hozta meg döntését, vagy nem megfelelő jogszabályhelyet alkalmazott, továbbá, hogy az ügy alapjául szolgáló tényeket, körülményeket nem a valóságnak megfelelően értékelte.
[8]    A Kúria megállapította, az I.r. és a II.r. kérelmező – általuk is elismerten - a kérelmezett eljárásában, és jogalkalmazásában jogsértést nem jelöltek meg. Az Njt. meghatározott törvényhelyeivel az önkormányzat működését mutatták be, és azokra nem a kérelmezett részéről megsértett jogszabályként hivatkoztak. A Kúria, mivel a kérelmezők nem határoztak meg a felülvizsgálati kérelmükben a kérelmezett által megsértett törvényhelyet, kérelmezetti jogszabálysértést a határozatban – annak hiányában – nem állapíthatott meg.
[9]    A kérelmezőknek azt az állításukat, hogy az önkormányzat elnöke felhatalmazás nélkül járt el, bizonyítaniuk kellett. A Ve. 225.§-a szerint a bírósági felülvizsgálati kérelemben új tények és bizonyítékok is felhozhatók. A Kúria megállapította, hogy a kérelmezők állításaikat bizonyítási eszközökkel nem bizonyították. A felülvizsgálati kérelemhez mellékelt, az Njt. 113.§ a) pontja alapján megalkotott SzMSz tartalmaz szabályokat az elnökre vonatkozóan is, de a vizsgált nyilvántartásba vételi eljárásban megvalósított, konkrét magatartást nem igazol.
[10]    A kérelmezők tehát jogsértést a kérelmezett eljárásában nem jelöltek meg és nem is bizonyítottak.
[11]    Rögzíti a Kúria, hogy a Nemzeti Választási Iroda által az iratokhoz megküldött, az eljárásban részt nem vevő személy részéről a felülvizsgálati kérelem kiegészítéseként benyújtott, rendőrségi feljelentésről készített jegyzőkönyv a kérelmezők állításának bizonyítására alkalmatlan irat.
[12]    Mindezek folytán a Kúria azt állapította meg, hogy az I.r. és a II.r. kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme nem alapos, ezért a kérelmezett határozatát a Ve. 231.§ (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.

Záró rész

[13]    A Kúria az alaptalan felülvizsgálati kérelmet előterjesztő kérelmezőket az illetékekről szóló 2003. évi XCIII. törvény 45/A.§ (5) bekezdése alapján egyetemlegesen kötelezte a felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére.
[14]    A Kúria döntése elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232.§ (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2018. március 12.

Dr. Lomnici Zoltán sk.  a tanács elnöke,
Dr. Kurucz Krisztina sk. előadó bíró,
Dr. Kárpáti Magdolna sk. bíró