A Kúria
végzése
Az ügy száma: Kvk.IV.39.485/2022/2.
A tanács tagjai:
Dr. Patyi András a tanács elnöke
Dr. Hajas Barnabás előadó bíró
Dr. Dobó Viola bíró
A kérelmező: Élhető Erzsébetváros Egyesület (…)
A kérelmező képviselője: Dr. Sima Ákos egyéni ügyvéd (...)
Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: kérelmező
A felülvizsgálni kért határozat: a Fővárosi Választási Bizottság 20/2022. (VI. 21.) FVB számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a Fővárosi Választási Bizottság 20/2022. (VI. 21.) FVB számú határozatát helybenhagyja.
Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak – felhívásra – 10.000 (azaz tízezer) forint közigazgatási nemperes eljárási illetéket.
A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.
Indokolás
A kifogás
[1] Egy választópolgár a Budapest VII. kerületi Helyi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: HVB) 2022. június 15. napján kifogást nyújtott be, melyben előadta, hogy az Élhető Erzsébetváros Egyesület, mint jelölő szervezet (jelen bírósági felülvizsgálati eljárás kérelmezője, a továbbiakban: kérelmező) által kiadott kiadvány a jelölő szervezet és annak jelöltje népszerűsítését szolgálja, így kampánykiadványnak tekintendő. Annak 8. oldalán csupán a kiadó neve szerepel, de a kiadó székhelye, a kiadásért felelős személy neve, valamint a szerkesztésért felelős személy neve nem volt megjelölve. Álláspontja szerint a kiadvány a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét, továbbá a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 46. § (9) bekezdésében foglaltakat, valamint a Ve. 144. § (2) bekezdését sérti.
[2] A kifogástevő kérte a HVB-t, hogy a jogszabálysértés tényét állapítsa meg és a jelölő szervezetet tiltsa el a további jogszabálysértéstől, továbbá, hogy a jelölő szervezettel szemben szabjon ki bírságot.
A HVB döntése
[3] A HVB a 27/2022. (VI. 15.) számú határozatában részben helyt adott a kifogásnak és megállapította, hogy a kérelmező megsértette a Ve. 144. § (2) bekezdésében foglaltakat, egyebekben a kifogást elutasította. A HVB a kifogással érintett választási szórólap vonatkozásában a jelölő szervezetet eltiltotta a további jogszabálysértéstől.
A fellebbezés
[4] A HVB döntésével szemben a kérelmező elnöke nyújtott be fellebbezést, a HVB határozatának hatályon kívül helyezését kérte. Előadta, hogy tévedett a HVB akkor, amikor megállapította a Ve. 144. §-a megsértését. Arra hivatkozott, hogy a jogszabályi rendelkezéseket annak céljával együtt kell értelmezni és alkalmazni, és a Ve. 144. § (2) bekezdésének a célja az volt, hogy a kiadó egyértelműen azonosítható és elérhető legyen. Ennek a kiadvány megfelel, mert annak utolsó oldalán szerepel a kérelmező, mint kiadó neve, továbbá minden oldalán szerepel a kérelmező logója, a kiadvány 6. oldalán szerepel a kérelmező elnökének neve, aki a bárki által megtekinthető és közhiteles bírósági nyilvántartás szerint jogosult a kérelmezőt képviselni, a kiadvány 7. oldalán postacímet és e-mail címet is megadtak, továbbá a kérelmező telefonszáma és weboldalának címe is szerepel a kiadványon.
A másodfokú választási szerv határozata
[5] A Fővárosi Választási Bizottság (a továbbiakban: FVB) az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Határozatában rámutatott arra, hogy a HVB helytállóan állapította meg, hogy a kifogással érintett kiadvány nem tekinthető sajtóterméknek, az a Ve. 144. § (1) bekezdése szerinti plakát, amelyen a (2) bekezdése értelmében fel kell tüntetni a kiadó nevét, székhelyét és a kiadásért felelős személy nevét. Az FVB szerint a választási plakáton a Ve. 144. § (2) bekezdés második mondatában meghatározott valamennyi adatot fel kell tüntetni, nem mentesít ez alól az sem, ha egyébként a kifogással érintett többoldalas szórólap különböző oldalain megtalálható információk alapján a kérelmező, mint a szórólap kiadója, továbbá annak törvényes képviselője és székhelye egyéb nyilvántartásokból beazonosítható. A kiadó neve, székhelye és a kiadásért felelős személy neve kötelezővé tett feltüntetésének az a célja, hogy azok magán a választási szórólapon jelenjenek meg, és ezzel közvetve is szolgálják a választás tisztaságát.
A bírósági felülvizsgálati kérelem
[6] A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmében az FVB határozatának hatályon kívül helyezését és az eljárás megszüntetését kérte.
[7] Kérelmében előadta, hogy egyetért a választási bizottságokkal abban, hogy kampányeszköze nem sajtótermék, hanem szórólap, azonban fellebbezésével megegyezően hangsúlyozott álláspontja szerint tévedtek a Ve. 144. §-ával kapcsolatban, mert a kiadvány utolsó oldalán szerepel annak kiadója, minden oldalán szerepel az egyesületi logó, a 6. oldalon az egyesület elnökének neve, és a 7. oldalon pedig az egyesület postacíme és e-mail címe is. Kifejtette, hogy a jogalkotói szándék az volt, hogy a Ve. 144. § szerinti plakát kiadója azonosítható legyen, és a kiadvány ennek megfelel, ezért az FVB határozata jogszabálysértő.
A Kúria döntése és jogi indokai
[8] A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme az alábbiak szerint nem megalapozott.
[9] A HVB és az FVB határozata a kérelmezőre vonatkozó döntést tartalmaztak, az ő jogsértését állapították meg, a további jogszabálysértő magatartástól eltiltották, ezért a kérelmező jelölő szerv Ve. 222. § (1) bekezdése szerinti érintettségére kétség nem merült fel, azt a Kúria elfogadta.
[10] A Ve. 212. § (2) bekezdés a)-b) pontjai alapján a kifogásnak tartalmaznia kell a jogszabálysértés megjelölését és annak bizonyítékait. A választási bizottság a Ve. 218. § (1) bekezdése szerint a rendelkezésre álló adatok alapján dönt. A Ve. 225. §-a értelmében a fellebbezésben és a bírósági felülvizsgálati kérelemben új tények és bizonyítékok is felhozhatók.
[11] A Kúria joggyakorlata szerint (Kvk.IV.37.316/2014., Kvk.IV.37.657/2019/3.) a választási eljárás sommás jellege és a Ve.-ben a bírósági jogorvoslatra előírt rövid határidők kizárják a bizonyítási eljárás lefolytatásának és ennek keretében hiánypótlási felhívás kibocsátásának a lehetőségét. Ebből következően a Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelemmel egyidejűleg elé tárt bizonyítékok alapján hozza meg döntését.
[12] A Ve. 231. § (4) bekezdése értelmében a fellebbezés, illetve a bírósági felülvizsgálati kérelem folytán a fellebbezés elbírálására jogosult választási bizottság, illetve a bíróság a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja. Ennek megfelelően az FVB-nek kötelessége volt az HVB által a Ve. 43. §-a alapján megállapított tényállás vizsgálata, illetőleg a Ve. 43. § (4) bekezdésével kapcsolatos jogértelmezés helytállósságának értékelése.
[13] A Ve. 144. § (2) bekezdés második mondata egyértelműen előírja, hogy a plakáton fel kell tüntetni a kiadó nevét, székhelyét és a kiadásért felelős személy nevét. Ez azt jelenti, hogy a Ve. 144. § szerinti plakáton egyértelműen kiadóként kell feltüntetni a kiadó nevét és ezzel együtt fel kell tüntetni a székhelyét, továbbá ebbéli minőségét kifejezetten meghatározva kell a kiadásért felelős személy nevét feltüntetni. A törvényi szabály mérlegelést nem engedő, felszólító módban megfogalmazott szabálya kötelezettséget rögzít. Ez a tételes és pontos törvényi rendelkezés nem értelmezhető úgy, hogy a kiadó megjelölése mellett valamennyi, törvény által feltüntetni rendelt adat feltüntetésére vonatkozó kötelezettség a plakát – jelen esetben a nyolcoldalas szórólap – különböző részein, a kiadói minőség, illetve a kiadását való felelősség feltüntetése nélkül is teljesíthető.
[14] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében nem azt állította, hogy szórólapja a törvényben előírt módon úgynevezett impresszumot tartalmaz, hanem azt, hogy az előírt adatok a kiadvány különböző részein egyébként megtalálhatóak, és közhiteles nyilvántartásból megismerhetőek. Érvelésének visszatérő eleme volt, hogy a jogalkotói szándéknak megfelelően a szórólap kiadója azonosítható. A Ve. említett rendelkezése azonban nem erről szól. A törvényi megfogalmazás nem általában az adatok megismerhetőségét vagy egyáltalán nem a közhiteles nyilvántartásban való elérhetőségét tartalmazza.
[15] Ezzel összefüggésben a Kúria kiemeli, hogy a jogállamiság elvének lényeges összetevője a joguralom, vagy másképpen a közhatalom joghoz kötöttsége és a jogbiztonság követelménye. A jogbiztonság követelménye maga is több összetevőből áll, mint pl. a normavilágosság követelménye, vagy a jogszabályok szövegének megismerhetősége, a jog egészének és egyes szabályainak a kiszámíthatósága. A Kúria Kfv. IV. 37.639/2021/11. számú ítéletében kifejtette, hogy „A normavilágosság követelménye érvényesülésének egyik előfeltétele az az megdönthetetlen vélelem, hogy a jogalkotó az előre meghatározott szabályozási célt kívánja megvalósítani, és tudatában van annak is, hogy mit jelentenek az általa használt kifejezések. Ezért azzal a szöveggel alkotják meg a jogszabályt, aminek a megalkotására a jogalkotó szándéka irányult. A jogalkotói szándékra figyelemmel lévő, teleologikus értelmezés szükségessége akkor merülhet fel, ha a normaszövegből több értelmezési eredmény is levezethető volna. Ilyenkor fordul a jogalkalmazó a jogszabály preambulumához, a javaslat indokolásához, kivételesen más, bárki által megismerhető olyan forrásokhoz, amelyekből a jogalkotó céljára is következtetni lehet. (Pl. törvényjavaslat országgyűlési vitájában elhangzó előterjesztői álláspontra.)”
[16] A Kúria nem lát okot arra, hogy a fenti, a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatában megfogalmazott értelmezési tételtől eltérjen, azt továbbra is irányadónak tartja, A hivatkozott döntésben foglalt jogértelmezéssel változatlanul egyetért. A Ve. 144. § (2) bekezdésének második mondata egyértelmű, jelen eljárásban csak egy értelemzési eredmény fakad, annak megállapításához a jogalkotói cél feltárására nincs szükség, mert a jogalkotói cél maga jelenik meg közvetlenül a tételes és kötelezettséget tartalmazó („fel kell tüntetni”) normaszövegben.
[17] A Kúria a fentiekre tekintettel a TVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.
A döntés elvi tartalma
[18] A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 144. § (2) bekezdésének második mondata értelmében a plakáton a kiadó nevét, székhelyét és a kiadásért felelős személy nevét együtt, e minőségeik megjelölése mellett kell feltüntetni. Azt nem pótolja, ha ezek az adatok közhiteles nyilvántartásból megismerhetőek, vagy a kiadó székhelye, illetve a kiadásért felelős személy – e minősége feltüntetése nélkül – a szórólapon egyébként megtalálható.
Záró rész
[19] A Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelemről a Ve. 228. § (2) bekezdésére, 229. § (1) és (2) bekezdéseire, a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 124. § (5) bekezdésére, 151. § (1) bekezdésére és 157. § (13) bekezdésére figyelemmel közigazgatási nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban, tárgyaláson kívül határozott.
[20] A kérelmező az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 5. § (1) bekezdés d) pontja alapján őt megillető, az Itv. 5. § (2) bekezdésében feltételhez kötött illetékmentességével kapcsolatos, a (3) bekezdésben előírt nyilatkozatot nem tette meg, ezért az Itv.62. § (1) bekezdés s) pontjában biztosított tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az Itv. 45/A. § (5) bekezdésében meghatározott mértékű közigazgatási nemperes eljárási illeték viselésére a kérelmező a Kp. 35. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 101. § (1) bekezdése és 102. § (1) bekezdése alapján köteles.
[21] A határozat elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2022. június 27.
Dr. Patyi András s.k. a tanács elnöke
Dr. Hajas Barnabás s.k. előadó bíró
Dr. Dobó Viola s.k. bíró