A Kúria
végzése
Az ügy száma: Kvk.IV.39.420/2022/4. szám
A tanács tagjai:
Dr. Dobó Viola a tanács elnöke
Dr. Varga Eszter előadó bíró
Dr. Balogh Zsolt bíró
A kérelmezők: Háttér Társaság (...) Amnesty International Magyarország (...)
A kérelmezők képviselője: Dr. Tordai Csaba ügyvéd (...)
Az érintett: Magyarország Kormánya (képviseli: dr. Varga Judit igazságügyi miniszter, értesítési címe: (…))
Az érintett képviselője: Balsai Ügyvédi Iroda, eljáró ügyvéd: dr. ifj. Balsai István (...)
Az ügy tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmezők
A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Nemzeti Választási Bizottság 328/2022. számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a kérelmezők felülvizsgálati kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] Egy magánszemély (a továbbiakban: kifogástevő) 2022. április 6. napján 13 órakor elektronikus úton a kérelmezők jogszabálysértésére hivatkozással kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: NVB). Arra hivatkozott, hogy a kérelmezők üzemeltetik a https://www.ervenytelenul.hu/ honlapot, amely felületen a 2022. április 3-ára kitűzött népszavazáson való érvénytelen szavazásra buzdítanak. A honlap fejlécében található felirat szerint: „Érvénytelen kérdésre érvénytelen válasz”. A fejléc alatt pedig a következő olvasható: „FONTOS a két X Népszavazz te is érvénytelenül április 3-án!” A honlapon elérhető tájékoztatás szerint: „Részt veszek a propaganda-népszavazáson, és mind a négy manipulatív kérdésre érvénytelen szavazatot adok le, vagyis beikszelem az igeneket és a nemeket is.”
[2] A kifogástevő előadta, hogy a honlapon számos cikk található, melyek mind az érvénytelen szavazat leadására buzdítanak. Véleménye szerint a kifogásban leírtak súlyosan jogszabálysértőek, alapjaiban sértik a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdésének a) és e) pontjában foglalt alapelveket. Kérte, hogy az NVB a kifogásnak adjon helyt és a Ve. 218. § (1) és (2) bekezdései alapján állapítsa meg a jogszabálysértés tényét, a jogsértőket tiltsa el a további jogszabálysértéstől, valamint velük szemben szabjon ki bírságot.
A Nemzeti Választási Bizottság határozata
[3] Az NVB a 2022. április 8. napján kelt 328/2022. számú határozatával a kifogásnak részben helyt adott, és megállapította, hogy a kérelmezők megsértették a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét; a kifogást a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti választás tisztaságának megóvása miatti alapelvsérelem tekintetében elutasította; a bírság kiszabását mellőzte.
[4] Megállapította, hogy a kérelmezők alapvető célja nem a választópolgári akarat szabad kifejezésének korlátozása vagy a szavazás titkosságának csorbítása volt, hanem egyfajta tudatos választópolgári engedetlenségre ösztönzés, felhasználva a választójogosultság adta lehetőségeket, így a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjának sérelmét nem látta megalapozottnak.
[5] Rámutatott, hogy a demokratikus hatalomgyakorlás része, hogy az ország sorsát érintő legfontosabb ügyek eldöntésében a polgárok közvetlenül, népszavazás útján is részt vehessenek. 2022. április 3. napján az országgyűlési képviselő választása és az országos népszavazás ún. közös eljárásban bonyolódott le. A népszavazás intézményesített célja az, hogy valamely kérdésben a nép átvegye a jogalkotó szerepét, ezzel pedig a képviseleti hatalomgyakorlás helyett a közvetlen hatalomgyakorlás kerüljön előtérbe. A kötelezően elrendelendő népszavazás az Alaptörvény B) cikkében deklarált „közvetlen hatalomgyakorlás egyetlen tiszta formája”. [52/1997. (X. 14.) AB határozat, ABH 1997, 331, 341; megerősítve: 31/2013. (VI. 17.) AB határozattal] A népszavazás a jogrendszerben fajsúlyos szerepet tölt be, érvényes és eredményes népszavazás esetén az országos népszavazással hozott döntés az Országgyűlésre a népszavazás napjától – ha a népszavazás törvényalkotási kötelezettséget keletkeztet, a törvény kihirdetésétől – számított három évig kötelező [a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 31. § (2) bekezdés].
[6] Kiemelte, hogy a referendum által az állampolgárok személyesen vesznek részt a törvényhozásban, a közügyek eldöntésében; a személyes részvétel célja pedig az egyértelmű, minden kétséget kizáró, egy későbbi törvény alapját képező véleménynyilvánítás. Ahhoz, hogy az Országgyűlés olyan helyzetbe kerüljön, hogy az eredményes népszavazást követően a nép akaratát visszatükröző döntést tudjon hozni, szükséges az, hogy a választópolgárok egyértelműen, kétséget kizáróan kifejezzék véleményüket.
[7] Az Nsztv. 9. § (1) bekezdése a feltett kérdés tekintetében az egyértelműséget követeli meg, tehát csak olyan kérdés hitelesíthető, amelyre egyértelműen „igen”-nel vagy „nem”-mel lehet válaszolni, harmadik válaszadási lehetőség kizárt. A jogalkotó célja ennélfogva a hitelesítési szakaszban kristálytisztán az volt, hogy két válaszadási lehetőség álljon a választópolgárok rendelkezésére. A hitelesítést követő népszavazási eljárás, kampányidőszak során a kampánytevékenységet végzők fő célja, hogy közérdekű üzenetet juttassanak el a választópolgárokhoz, amelyben annak érdekében szólítják meg a választópolgárokat, hogy a népszavazás intézménye az Alaptörvényben meghatározott célja és funkciója szerinti szerepét töltse be, és így a népszavazáson hozott érvényes döntéssel az Országgyűlés végrehajtó szerepbe kerüljön. A népszavazás fő funkciója pedig az, hogy az Országgyűlés a népszavazásra feltett kérdésben, a népszavazás eredményének megfelelő döntést hozzon. Döntést pedig akkor tud hozni, ha tisztában van a népakarattal.
[8] Kifejtette, hogy a rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme több a jogsértés megállapításánál: az a jogintézmény céljával és tartalmával való visszaélést jelent. Csak az a joggyakorlás élvez törvényi védelmet és elismerést, amelyben a jogosultság formális előírásain túl annak valódi tartalma is felismerhető. Az alapelv polgári jogban kimunkált tartalmára hivatkozással rögzítette, hogy a jogosultságok gyakorlása nem irányulhat a jog rendeltetésével össze nem egyeztethető célra, az alanyi jogok gyakorlása akkor számíthat törvényi védelemre és elismerésre, ha az a jogosultság rendeltetésének, céljának megfelelően történik.
[9] Mindezek alapján megállapította, hogy a népszavazási kampány nem irányulhat az érvénytelen szavazásra való buzdításra, mert az „nemcsak szétfeszíti, hanem át is töri a közvetlen hatalomgyakorlás alkotmányos célját és a mögötte meghúzódó jogalkotói akaratot”.
[10] Utalt arra, hogy nem vitatja azt, hogy a választópolgári akarat a szavazólapon érvényes – érvénytelen szavazat formájában jelenhet meg. Az érvényes szavazat pedig lehet „igen”, vagy „nem” szavazat. Ugyanakkor a választási kampány azon iránya, amely az érvénytelen szavazásra buzdít, a jogintézmény alkotmányos céljával, az Nsztv. és a Ve. szellemével össze nem egyeztethető, visszaélésszerű joggyakorlásnak minősül. Ezen magatartás pedig azáltal válik jogellenessé és ütközik a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjába, mert formális jogkövetés égisze alatt, azaz azon állampolgári jogosultságot felhasználva, hogy valaki szavazati joggal rendelkezik, „nem a népakarat jogi keretek közötti kifejezésére ösztönöz, buzdít, nem a népszavazás valódi célját igyekszik elősegíteni, hanem épp annak alkotmányos célját igyekszik kiüresíteni, azaz annak érdekében végez tevékenységét, hogy az érvénytelen szavazás eredményeként a nép ne kerüljön a jogalkotó szerepébe”.
[11] Mindezek alapján megállapította, hogy a kérelmezők azon tevékenysége, amely a népszavazási eljárásban érvénytelen szavazásra buzdít a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjába ütközik.
[12] A Ve. 218. § (2) bekezdés b) pontja szerinti jogkövetkezmény alkalmazását azért nem tartotta szükségesnek, mert a Ve. 139. § (1) bekezdése szerinti kampányidőszak 2022. április 3. napján 19.00 órakor véget ért.
A felülvizsgálati kérelem
[13] A határozattal szemben a kérelmezők felülvizsgálati kérelemmel éltek, melyben annak megváltoztatását és a kifogás elutasítását kérték. Álláspontjuk szerint a választópolgároknak az Alaptörvény XXIII. cikk (7) bekezdése alapján alapjogi védelmet élvező, a népszuverenitás közvetlen megnyilvánulásának részét képező szabadságában áll annak eldöntése, hogy az országos népszavazáson részt vesz-e vagy sem, amennyiben azon részt vesz, érvényes vagy érvénytelen szavazatot ad-e le, ha pedig érvényesen voksol, akkor igennel vagy nemmel szavaz-e, Az érvénytelen szavazat tudatos leadásával az országos népszavazás tárgyává tett közügyben a választópolgár – a népszavazáson való részvételével, aktívan – azt a véleményt fejezi ki, hogy a feltett kérdést értelmetlennek vagy olyannak tartja, amelyre véleménye szerint helyes válasz nem adható. A választópolgárnak ezt a szabadságát egyebekben a támadott határozat is elismeri.
[14] Megjegyezték, hogy az a körülmény, hogy egy népszavazási kérdést az arra hatáskörrel rendelkező szervek hitelesítettek, nincsen értékelhető összefüggésben azzal, hogy a választópolgár leadhat-e tudatosan érvénytelen szavazatot a népszavazáson. Abból, hogy egy kérdésben jogszerűen tartható országos népszavazás, még nem következik a támadott határozatban foglaltak szerint sem, hogy a választópolgár – az általa vallott értékeket vagy az érdekeit mérlegelve, célszerűségi alapon – ne adhatna le tudatosan érvénytelen szavazatot.
[15] Hangsúlyozták, hogy az utóbbi években jelentős számú választópolgár élt az érvénytelen szavazat tudatos és megfontolt leadásának lehetőségével.
[16] Az Nsztv. l. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó Ve. 140-141. §-ából következően a népszavazási kampány rendeltetése, hogy a közügyek megvitatása körében a választópolgárnak a népszavazáson kinyilvánított akaratát befolyásolja. A népszavazási kampány éppen arra irányul, hogy a választópolgárt befolyásolja abban, hogy a népszavazáson részt vegyen-e, illetve azon milyen szavazatot adjon le. Ebből következően álláspontjuk szerint a népszavazási kampánytevékenység rendeltetésével egyáltalán nem ellentétes (hanem a népszavazási kampány rendeltetésén belül marad), ha az a választópolgár által jogszerűen leadható érvénytelen szavazatra buzdít.
[17] Mindezek alapján az NVB a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjának megsértésével állapította meg a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének megsértését.
[18] Előadták, hogy az országos népszavazás a népszuverenitás közvetlen megnyilvánulása, a népszavazási kampány ezért a közügyek megvitatásának kiemelt terepe. Az arra vonatkozó buzdítás, hogy a választópolgár milyen magatartást tanúsítson az országos népszavazással összefüggésben, az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésében elismert, a véleménynyilvánításhoz való jog leginkább védett aspektusába tartozik. Az érvénytelen szavazat leadására való buzdítás, mint kampánytevékenység korlátozására az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdéséből következően csak tételes törvényi alap, valamint a jogkorlátozás szükségessége és arányossága mellett kerülhet sor. Az érvénytelen szavazatra buzdítást tételes törvényi rendelkezés nem tilalmazza, illetve annak tilalmazása más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében nem elkerülhetetlenül szükséges, így a Ve. 2. § (l) bekezdés e) pontjának nem tulajdonítható alaptörvény-szerűen olyan értelmezés, amely alapján jogszerűtlen lenne az érvénytelen szavazat leadására buzdító kampánytevékenység. A Ve. 2. § (l) bekezdés e) pontjának a támadott határozatban megjelenő értelmezése az ügy alapjogi aspektusait figyelmen kívül hagyja, illetve egy alapvető jog gyakorlását az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésében megengedetteken túl is korlátozza.
[19] Végezetül arra hivatkoztak, hogy a támadott határozat rendelkező része őket a jóhiszemű joggyakorlás követelményének sérelme miatt is elmarasztalta, azonban a jóhiszeműség megsértését a határozat semmivel nem támasztotta alá, így e körben is sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontját.
Az érintett Kúria felhívására tett nyilatkozata
[20] A Kúria felhívta a kifogástevőt és az ügy alapjául szolgáló népszavazás kezdeményező Kormányt, hogy a felülvizsgálati kérelemre észrevételt tehet. A kifogástevő e lehetőséggel nem élt, a Kormány pedig a felülvizsgálati kérelmet több szempontból is alaptalannak találta.
A Kúria döntése és jogi indokai
[21] A kérelmezők bírósági felülvizsgálati kérelme érdemi vizsgálatra alkalmatlan.
[22] A Ve. 231. § (1) bekezdés c) pontja szerint a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha nem tartalmazza a 224. § (3) bekezdésében foglaltakat. A Ve. 224. § (3) bekezdés a) pontja szerint a bírósági felülvizsgálati kérelemnek tartalmaznia kell a kérelem 223. § (3) bekezdése szerinti alapját, azaz a Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontja alapján a jogszabálysértésre való hivatkozást.
[23] A Kúria a Kvk.VII.39.409/2022. számú határozatában érdemi vizsgálat nélkül elutasította a 289/2022. NVB határozat törvényellenességének megállapítására irányuló, a jelen határozattal érintett felülvizsgálati kérelemmel szinte azonos tartalmú, azonos jogi képviselő által előterjesztett felülvizsgálati kérelmet. Abban az ügyben – az országgyűlési képviselőválasztással egy időben megrendezett országos népszavazás kapcsán – a jelen üggyel hasonlóan szintén az érvénytelen szavazás problémája merült fel. A Kúria abban a döntésben azért nem vizsgálta érdemben a felülvizsgálati kérelmet, mert a kérelmező csupán alaptörvényi rendelkezéseket jelölt meg, a Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontja szerinti jogszabálysértésre a kérelem nem utalt.
[24] A jelen ügyben előterjesztett felülvizsgálati kérelem – az alaptörvényi összefüggések megjelölésén túl – formálisan utal ugyan arra, hogy az NVB a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontját megsértve állapította meg a rendeltetésszerű joggyakorlás sérelmét, azonban az azzal kapcsolatosan az érdemi érvelését nem adta elő.
[25] Választási ügyekben a Kúria a Kvk.I.39.411/2022/3. számú határozatában rámutatott, hogy a kérelmező felülvizsgálati kérelmének hiányosságait a Kúria nem pótolhatja a felülvizsgálati eljárásban, nem végezheti el azt a tartalmi elemzést, ami a kérelem elbírálásához szükséges. E döntés szerint „A Ve. 222-225. §-ában foglalt rendelkezések tartalmazzák a bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtására vonatkozó alapvető szabályokat. A Ve. 223. § (3) bekezdése értelmében a bírósági felülvizsgálati kérelmet jogszabálysértésre hivatkozással, illetve a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen lehet benyújtani. A Ve. 224. § (3) bekezdés a) pontja értelmében a bírósági felülvizsgálati kérelemnek tartalmaznia kell az annak alapját képező jogszabálysértés megjelölését. A bírósági felülvizsgálati kérelemben nem elég a kifogásban megjelölt jogsértésre hivatkozni, hanem a választási bizottság döntésének jogszabálysértő jellegét kell megjeleníteni és bizonyítani. A Kúria ugyanis alapvetően nem a kifogásról dönt, hanem a választási bizottság döntésének jogszerűségéről, ezért kiemelkedően jelentős szerepe van, hogy a kérelmező milyen jogszabálysértésre hivatkozva és milyen indokolással támadja a választási bizottság határozatát.
[26] A Ve. 228. § (2) bekezdése alapján a bírósági felülvizsgálati kérelemről való döntés során a közigazgatási perekre vonatkozó perrendi szabályokat – a Ve.-ben foglalt eltérésekkel – megfelelően alkalmazni kell. A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 2. § (4) bekezdése szerinti rendelkezési elv alapvető jelentőségű a jogvita kereteinek meghatározásához, ezáltal rögzülnek azok a korlátok, hogy a bíróság milyen jogsérelmet, mely bizonyítékok alapján vizsgál. A kereseti kérelemhez kötöttség elve megfelelően irányadó jelen eljárásban is, ezáltal a Kúria az NVB határozatát a bírósági felülvizsgálati kérelem korlátai között vizsgálhatja.” (Indokolás [14]-[15])
[27] Jelen felülvizsgálati kérelem kapcsán megállapítható, hogy a Ve. alapelvi rendelkezésének formális felhívásán túl a kérelmezők nem mutatták be, hogy a határozat milyen konkrét összefüggések alapján jogszabálysértő. Nem mutatja be a felülvizsgálati kérelem a Kúria által elbírálható módon, hogy a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjának miért nem tulajdonítható olyan értelmezés, mint amilyet annak az NVB támadott határozata adott. Utal ugyan arra, hogy az NVB határozat az ügy alapjogi aspektusait figyelmen kívül hagyja, de hiányzik az általa helyesnek vélt értékmérlegelés bemutatása. Nem tartalmazza a felülvizsgálati kérelem az elbírálhatósághoz szükséges pontossággal, hogy milyen jog áll szemben milyen joggal, milyen alkotmányos értékkel, ezek közötti a Ve 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt rendeltetésszerű joggyakorlás szempontjából milyen következtetések levonását tartanák a kérelmezők helyesnek.
[28] A fentiek alapján a Kúria megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelem alapján nincs abban a helyzetben, hogy a kérelmezők érvelését érdemben vizsgálhassa, annak elfogadásával vagy elvetésével megalapozottan foglaljon állást az ügyben a rendeltetésellenes joggyakorlásról.
[29] A felülvizsgálati kérelem felveti továbbá, hogy a 342/2022. NVB határozat megállapítja ugyan, de nem indokolja a jóhiszemű joggyakorlás sérelmét. E körben maga a felülvizsgálati kérelem több megállapítást nem tartalmaz. A Kúria megjegyzi, hogy nem léphet az NVB helyébe, s nem is kötelezheti az NVB-t új eljárásra az indokolási hiányosság pótlására. A Ve. 231. § (5) bekezdése szerint a bíróság a megtámadott határozatot a) helybenhagyja vagy b) megváltoztatja. Mivel e rendelkezés szerint az NVB határozat hatályon kívül helyezésére és új eljárás elrendelésére nincs lehetőség, csak megváltoztatásra, azonban a kérelmezők ezzel összefüggésben semmilyen utalást nem tettek (még annyit sem rögzítettek, hogy jóhiszeműen jártak el), a beadvány hiányosságai miatt a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának van helye e vonatkozásban is.
[30] Mindezekre tekintettel a Kúria a kérelmezők bírósági felülvizsgálat iránti kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
A döntés elvi tartalma
[31] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében kifejtett érvei csak abban az esetben vizsgálhatók érdemben, amennyiben nem csupán formálisan jelöl meg jogszabálysértést, hanem az azzal kapcsolatos érdemi érveit is előadja.
Záró rész
[32] A Kúria a felülvizsgálati kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban, tárgyaláson kívül határozott.
[33] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. § (1) bekezdés a) pontja szerint illetékmentes volt.
[34] A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2022. április 13.
Dr. Dobó Viola sk. a tanács elnöke
Dr. Varga Eszter sk. előadó bíró
Dr. Balogh Zsolt sk. bíró