A Kúria
végzése
Az ügy száma: Kvk.IV.39.419/2022/4.
A tanács tagjai: Dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke, Dr. Kiss Árpád Lajos előadó bíró, Dr. Dobó Viola bíró
A kérelmező: Háttér Társaság (székhely: 1136 Budapest, Balzac u. 8-10. fszt 1.)
A kérelmező képviselője: Dr. Tordai Csaba ügyvéd (Cím)
Az érintett: Magyarország Kormánya (képviseli: dr. Varga Judit igazságügyi miniszter, értesítési címe: 1055 Budapest, Nádor utca 22.)
Az érintett képviselője: Balsai Ügyvédi Iroda, eljáró ügyvéd: dr. ifj. Balsai István (Cím)
Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező
A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Nemzeti Választási Bizottság 324/2022. számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A magánszemély kifogástevő 2022. április 6. napján benyújtott kifogásában előadta, hogy a kérelmező megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjaiban foglalt alapelveket azzal, hogy a Facebook oldalán megtalálható bejegyzés szerint a 2022. április 3. napján megtartott országos népszavazáson való olyanképpeni részvételre buzdítanak, hogy azon a választópolgárok érvénytelenül szavazzanak.
[2] Kifejtette, hogy a kérelmező többszázezer forint nagyságrendben finanszírozott a Facebookon megjelenő olyan hirdetéseket, amely a „népszavazz érvénytelenül” üzenetet hordozták. A véleménye szerint a kérelmező sorozatosan, több alkalommal elkövetett cselekményei súlyosan jogszabálysértők, tekintettel arra, hogy az üzeneteivel nyíltan és egyértelműen arra hívja fel és buzdítja a választópolgárokat, hogy nyilvánvalóan érvénytelen szavazólapokat dobjanak az urnába, ezáltal teljes mértékben ellehetetleníteni törekszik a népszavazást és a választópolgárok valós akaratának megismerését. Hivatkozott a Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) 270/2022. számú határozatára, amelyben kimondta, hogy „az érvénytelen szavazat egy jogsértő szavazat, szembemegy a népszavazás céljával és a Ve. rendelkezéseivel, az ilyen szavazatra való buzdítás ezért egy jogellenes tevékenység.”
[3] Mindezek alapján a kifogástevő indítványozta, hogy az NVB a jogszabálysértés tényét állapítsa meg, a jogsértőt a további jogsértéstől tiltsa el, valamint szabjon ki bírságot.
[4] Azonos tartalommal a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom is kifogást nyújtott be az NVB-hez.
A Nemzeti Választási Bizottság határozata
[5] Az NVB a 328/2022. számú határozatában a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom kifogását érdemi vizsgálat nélkül elutasította, továbbá a magánszemély kifogástevő kifogásának részben helyt adott, megállapította, hogy a kérelmező megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét; a kifogást a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti választás tisztaságának megóvása miatti alapelv sérelme tekintetében elutasította, továbbá a kérelmezőt 3.000.000 forint összegű bírság megfizetésére kötelezte.
[6] Az NVB fenntartotta a 270/2022. számú határozatában foglaltakat és megállapította, hogy a kérelmező alapvető célja nem a választópolgári akarat szabad kifejezésének korlátozása vagy a szavazás titkosságának csorbítása volt, hanem egyfajta tudatos választópolgári engedetlenségre ösztönzés, felhasználva a választójogosultság adta lehetőségeket. Ezért a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjának sérelmét nem látta megalapozottnak.
[7] A Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelv sérelme kapcsán kifejtette, hogy a demokratikus hatalomgyakorlás része, hogy az ország sorsát érintő legfontosabb ügyek eldöntésében a polgárok közvetlenül, népszavazás útján is részt vehessenek. A népszavazás intézményesített célja az, hogy valamely kérdésben a nép átvegye a jogalkotó szerepét, ezzel pedig a képviseleti hatalomgyakorlás helyett a közvetlen hatalomgyakorlás kerüljön előtérbe. Érvényes és eredményes népszavazás esetén az országos népszavazással hozott döntés az Országgyűlésre a népszavazás napjától – ha a népszavazás törvényalkotási kötelezettséget keletkeztet, a törvény kihirdetésétől – számított három évig kötelező. A referendum által az állampolgárok személyesen vesznek részt a törvényhozásban, a közügyek eldöntésében. A személyes részvétel célja pedig az egyértelmű, minden kétséget kizáró, egy későbbi törvény alapját képező véleménynyilvánítás.
[8] Az NVB szerint annak érdekében, hogy az Országgyűlés olyan helyzetbe kerüljön, hogy az eredményes népszavazást követően a nép akaratát visszatükröző döntést tudjon hozni, szükséges az, hogy a választópolgárok egyértelműen, kétséget kizáróan kifejezzék véleményüket. Nem véletlen ugyanis, hogy meg kell tagadni valamely népszavazásra javasolt kérdés hitelesítését, ha annak tartalma nem egyértelmű. A Kúria Knk.II.39.058/2022/8. számú döntésére és az Alkotmánybíróság 52/2001. (XI. 29.) AB határozatára utalással megállapította, hogy csak olyan kérdés hitelesíthető, amelyre egyértelműen „igen”-nel vagy „nem”-mel lehet válaszolni, harmadik válaszadási lehetőség kizárt.
[9] A népszavazási kampányidőszak során a kampánytevékenységet végzők fő célja, hogy közérdekű üzenetet juttassanak el a választópolgárokhoz, amelyben annak érdekében szólítják meg a választópolgárokat, hogy a népszavazás intézménye az Alaptörvényben meghatározott célja és funkciója szerinti szerepét töltse be, és így népszavazáson hozott érvényes döntéssel az Országgyűlés végrehajtó szerepbe kerüljön. A népszavazás fő funkciója pedig az, hogy az Országgyűlés a népszavazásra feltett kérdésben, a népszavazás eredményének megfelelő döntést hozzon. Döntést pedig akkor tud hozni, ha tisztában van a népakarattal.
[10] A határozatában az NVB kiemelte, hogy a rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme több a jogsértés megállapításánál: az a jogintézmény céljával és tartalmával való visszaélést jelent. Csak az a joggyakorlás élvez törvényi védelmet és elismerést, amelyben a jogosultság formális előírásain túl annak valódi tartalma is felismerhető. A népszavazási kampány nem irányulhat az érvénytelen szavazásra való buzdításra, mert az nemcsak szétfeszíti, hanem át is töri a közvetlen hatalomgyakorlás alkotmányos célját és a mögötte meghúzódó jogalkotói akaratot.
[11] Az NVB nem vitatta azt, hogy a választópolgári akarat testet ölthet akár egy érvénytelen szavazat formájában is, az a szavazólapon érvényes – érvénytelen szavazat formájában jelenhet meg. Az érvényes szavazat pedig lehet „igen”, vagy „nem” szavazat. Rámutatott azonban, hogy a választópolgári akarat kinyilvánítása előtt, még mielőtt az a szavazólapon megjelenne, a választási kampány azon iránya, amely az érvénytelen szavazásra buzdít, a jogintézmény alkotmányos céljával, a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) és a Ve. szellemével össze nem egyeztethető, visszaélésszerű joggyakorlásnak minősül. Ezen magatartás pedig azáltal válik jogellenessé és ütközik a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjába, mert formális jogkövetés égisze alatt, azaz azon állampolgári jogosultságot felhasználva, hogy valaki szavazati joggal rendelkezik, nem a népakarat jogi keretek közötti kifejezésére ösztönöz, buzdít, nem a népszavazás valódi célját igyekszik elősegíteni, hanem épp annak alkotmányos célját igyekszik kiüresíteni, azaz annak érdekében végez tevékenységet, hogy az érvénytelen szavazás eredményeként a nép ne kerüljön a jogalkotó szerepébe.
[12] Az NVB ezért a kifogásnak részben helyt adott, és megállapította, hogy a kérelmező azon tevékenysége, amely a népszavazási eljárásban érvénytelen szavazásra buzdít, a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjába ütközik. Vele szemben továbbá a Ve. 219. § (1) és (2) bekezdése alapján bírságot szabott ki, amely összegének meghatározásakor figyelemmel volt arra, hogy a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt és a jogsértő tudatosan helyezkedett szembe a népszavazás jogintézményének alkotmányos céljával. Az alkotmányellenes álláspontját a közösségi médiában terjesztette, amely az internet révén jelentős számú választópolgárhoz juthatott el, ennél fogva a jogsértéssel érintettek valódi köre gyakorlatilag beláthatatlan. A jogsértés súlyosságát támasztotta alá az is, hogy a jogellenes cselekmény az Nsztv. és a Ve. szellemével nyíltan szembe helyezkedő magatartásban valósul meg, amely tudatos és visszaélésszerű joggyakorlásnak is minősült. A jogsértés ismétlődő jellegét pedig az támasztotta alá, hogy több alkalommal került közzétételre az érvénytelen szavazásra buzdító poszt. Enyhítő körülményként értékelte végül, hogy a kérelmezővel szemben a népszavazási eljárásban még nem szabott ki bírságot.
A felülvizsgálati kérelem
[13] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében kérte az NVB határozatának megváltoztatását oly módon, hogy a Kúria a kifogást utasítsa el. A véleménye szerint a választópolgárnak az Alaptörvény XXIII. cikk (7) bekezdése alapján alapjogi védelmet élvező, a népszuverenitás közvetlen megnyilvánulásának részét képező szabadságában áll annak eldöntése, hogy az országos népszavazáson részt vesz-e vagy sem, ha azon részt vesz, érvényes vagy érvénytelen szavazatot ad-e le, ha pedig érvényesen voksol, akkor igennel vagy nemmel szavaz. Az érvénytelen szavazat tudatos leadásával az országos népszavazás tárgyává tett közügyben a választópolgár – a népszavazáson való részvételével, aktívan – azt a véleményét fejezi ki, hogy a feltett kérdést értelmetlennek vagy olyannak tartja, amelyre véleménye szerint helyes válasz nem adható. Megjegyezte továbbá, hogy az a körülmény, hogy egy népszavazási kérdést az arra hatáskörrel rendelkező szervek hitelesítettek, nem áll összefüggésben azzal, hogy a választópolgár leadhat-e tudatosan érvénytelen szavazatot a népszavazáson. Utalt arra, hogy az utóbbi években jelentős számú választópolgár élt az érvénytelen szavazat tudatos és megfontolt leadásának lehetőségével, ez a szám a 2022. április 3-i népszavazás alkalmával elérte az 1.750.000-et.
[14] A kérelmező szerint a választópolgárok – a támadott határozat által is elismerten – a népszavazáson az akaratukat igen, nem és érvénytelen szavazat leadásával fejezhetik ki. A népszavazási kampány éppen arra irányul, hogy a választópolgárt befolyásolja abban, hogy a népszavazáson részt vegyen-e, illetve azon milyen szavazatot adjon le. A választópolgár által tanúsítható magatartáshoz, illetve a leadható szavazatokhoz igazodóan ezért a népszavazási kampány is négy irányba is befolyásolhatja a választópolgári akaratot, így azt, hogy a választópolgár részt vegyen-e a népszavazáson, illetve azon igen, nem vagy érvénytelen szavazatot adjon-e le. A kérelmező álláspontja szerint éppen ezért a népszavazási kampánytevékenység rendeltetésével egyáltalán nem ellentétes, ha az a választópolgár által jogszerűen leadható érvénytelen szavazatra buzdít, ezért a kérelmezőnek az érvénytelen szavazat leadására buzdító tevékenysége sem volt ellentétes a népszavazási kampány rendeltetésével, hanem kifejezetten a népszavazási kampány rendeltetésén belül maradt. A támadott határozat így a kérelmező terhére a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontját megsértve állapította meg a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének megsértését, illetve szabott ki bírságot.
[15] A felülvizsgálati kérelmében a kérelmező rámutatott, hogy az országos népszavazás a népszuverenitás közvetlen megnyilvánulása, a népszavazási kampány ezért a közügyek megvitatásának kiemelt terepe. Az arra vonatkozó buzdítás, hogy a választópolgár milyen magatartást tanúsítson az országos népszavazással összefüggésben, az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésében elismert, a véleménynyilvánításhoz való jog leginkább védett aspektusába tartozik.
[16] A kérelmező kifogásolta, hogy a támadott határozat rendelkező része a kérelmezőt a jóhiszemű joggyakorlás követelményének sérelme miatt is elmarasztalta, azonban a jóhiszeműség megsértését nem indokolta.
[17] A Kúria felhívta a kifogástevőt és az ügy alapjául szolgáló népszavazás kezdeményező Kormányt, hogy a felülvizsgálati kérelemre észrevételt tehet. A kifogástevő e lehetőséggel nem élt, a Kormány pedig a felülvizsgálati kérelmet több szempontból is alaptalannak találta.
A Kúria döntése és jogi indokai
[18] A Kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme érdemi vizsgálatra alkalmatlan.
[19] A Ve. 231. § (1) bekezdés c) pontja szerint a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha nem tartalmazza a 224. § (3) bekezdésében foglaltakat. A Ve. 224. § (3) bekezdés a) pontja szerint a bírósági felülvizsgálati kérelemnek tartalmaznia kell a kérelem 223. § (3) bekezdése szerinti alapját, azaz a Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontja alapján a jogszabálysértésre való hivatkozást.
[20] A Kúria a Kvk.VII.39.409/2022. számú határozatában érdemi vizsgálat nélkül elutasította a 289/2022. NVB határozat törvényellenességének megállapítására irányuló, a jelen határozattal érintett felülvizsgálati kérelemmel szinte azonos tartalmú, azonos jogi képviselő által előterjesztett felülvizsgálati kérelmet. Abban az ügyben – az országgyűlési képviselőválasztással egy időben megrendezett országos népszavazás kapcsán – a jelen üggyel hasonlóan szintén az érvénytelen szavazás problémája merült fel. A Kúria abban a döntésben azért nem vizsgálta érdemben a felülvizsgálati kérelmet, mert a kérelmező csupán alaptörvényi rendelkezéseket jelölt meg, a Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontja szerinti jogszabálysértésre a kérelem nem utalt.
[21] A jelen ügyben előterjesztett felülvizsgálati kérelem – az alaptörvényi összefüggések megjelölésén túl – formálisan utal ugyan arra, hogy az NVB a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontját megsértve állapította meg a rendeltetésszerű joggyakorlás sérelmét, azonban az azzal kapcsolatosan az érdemi érvelését nem adta elő.
[22] Választási ügyekben a Kúria a Kvk.I.39.411/2022/3. számú határozatában rámutatott, hogy a kérelmező felülvizsgálati kérelmének hiányosságait a Kúria nem pótolhatja a felülvizsgálati eljárásban, nem végezheti el azt a tartalmi elemzést, ami a kérelem elbírálásához szükséges. E döntés szerint „A Ve. 222-225. §-ában foglalt rendelkezések tartalmazzák a bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtására vonatkozó alapvető szabályokat. A Ve. 223. § (3) bekezdése értelmében a bírósági felülvizsgálati kérelmet jogszabálysértésre hivatkozással, illetve a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen lehet benyújtani. A Ve. 224. § (3) bekezdés a) pontja értelmében a bírósági felülvizsgálati kérelemnek tartalmaznia kell az annak alapját képező jogszabálysértés megjelölését. A bírósági felülvizsgálati kérelemben nem elég a kifogásban megjelölt jogsértésre hivatkozni, hanem a választási bizottság döntésének jogszabálysértő jellegét kell megjeleníteni és bizonyítani. A Kúria ugyanis alapvetően nem a kifogásról dönt, hanem a választási bizottság döntésének jogszerűségéről, ezért kiemelkedően jelentős szerepe van, hogy a kérelmező milyen jogszabálysértésre hivatkozva és milyen indokolással támadja a választási bizottság határozatát.
[23] A Ve. 228. § (2) bekezdése alapján a bírósági felülvizsgálati kérelemről való döntés során a közigazgatási perekre vonatkozó perrendi szabályokat – a Ve.-ben foglalt eltérésekkel – megfelelően alkalmazni kell. A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 2. § (4) bekezdése szerinti rendelkezési elv alapvető jelentőségű a jogvita kereteinek meghatározásához, ezáltal rögzülnek azok a korlátok, hogy a bíróság milyen jogsérelmet, mely bizonyítékok alapján vizsgál. A kereseti kérelemhez kötöttség elve megfelelően irányadó jelen eljárásban is, ezáltal a Kúria az NVB határozatát a bírósági felülvizsgálati kérelem korlátai között vizsgálhatja.” (Indokolás [14]-[15])
[24] Jelen felülvizsgálati kérelem kapcsán megállapítható, hogy a Ve. alapelvi rendelkezésének formális felhívásán túl a kérelmező nem mutatja be, hogy a határozat milyen konkrét összefüggések alapján jogszabálysértő. Nem mutatja be a Kúria által elbírálható módon, hogy a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjának miért nem tulajdonítható olyan értelmezés, mint amilyet annak az NVB támadott határozata adott. Utal ugyan arra, hogy az NVB határozat az ügy alapjogi aspektusait figyelmen kívül hagyja, de hiányzik az általa helyesnek vélt értékmérlegelés bemutatása. Nem tartalmazza a felülvizsgálati kérelem az elbírálhatósághoz szükséges pontossággal, hogy milyen jog áll szemben milyen joggal, milyen alkotmányos értékkel, ezek közötti a Ve 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt rendeltetésszerű joggyakorlás szempontjából milyen következtetések levonását tartaná a kérelmező helyesnek.
[25] A fentiek alapján a Kúria megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelem alapján nincs abban a helyzetben, hogy a kérelmező érvelését érdemben vizsgálhassa, annak elfogadásával vagy elvetésével megalapozottan foglaljon állást az ügyben a rendeltetésellenes joggyakorlásról.
[26] A felülvizsgálati kérelem felveti továbbá, hogy a 342/2022. NVB határozat megállapítja ugyan, de nem indokolja a jóhiszemű joggyakorlás sérelmét. E körben maga a felülvizsgálati kérelem több megállapítást nem tartalmaz. A Kúria megjegyzi, hogy nem léphet az NVB helyébe, s nem is kötelezheti az NVB-t új eljárásra az indokolási hiányosság pótlására. A Ve. 231. § (5) bekezdése szerint a bíróság a megtámadott határozatot a) helybenhagyja vagy b) megváltoztatja. Mivel e rendelkezés szerint az NVB határozat hatályon kívül helyezésére és új eljárás elrendelésére nincs lehetőség, csak megváltoztatásra, azonban a kérelmező ezzel összefüggésben semmilyen utalást nem tesz (még annyit sem rögzít, hogy jóhiszeműen járt el), a beadvány hiányosságai miatt a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának van helye e vonatkozásban is.
[27] Megállapítható végül, hogy a kérelmező a kiszabott bírság összegét is vitatta, azonban jogszabálysértésre ebben a körben még csak formálisan sem utalt.
[28] Mindezekre tekintettel a Kúria a kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
A döntés elvi tartalma
[29] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében kifejtett érvei csak abban az esetben vizsgálhatók érdemben, amennyiben nem csupán formálisan jelöl meg jogszabálysértést, hanem az azzal kapcsolatos érdemi érveit is előadja.
Záró rész
[30] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228. § (2) bekezdése és a Kp. 157. § (13) bekezdése szerint alkalmazandó Kp. 124. § (5) bekezdésének megfelelően tárgyaláson kívül bírálta el.
[31] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 57. § (1) bekezdés a) pontja szerint illetékmentes volt.
[32] A végzés ellen a további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2022. április 13.
Dr. Balogh Zsolt s.k. a tanács elnöke,
Dr. Kiss Árpád Lajos s.k. előadó bíró,
Dr. Dobó Viola s.k. bíró