A Kúria
végzése
Az ügy száma: Kvk.IV.39.403/2022/2.
A tanács tagjai:
Dr. Dobó Viola a tanács elnöke
Dr. Hajas Barnabás előadó bíró
Dr. Balogh Zsolt bíró
A kérelmező: (…) (…)
Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: kérelmező
A felülvizsgálni kért határozat: a Nemzeti Választási Bizottság 261/2022. számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A kérelmező 2022. március 30-án elektronikus úton kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz, amelyben idézte a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 275. § (1) bekezdés c) pontját, amely szerint a „szavazási levélcsomag tartalmazza a levélben szavazás szavazólapjának borítékját (a továbbiakban: belső boríték).” Előadta, hogy a belső borítékot megkapta, ami egy sima, kívül és belül fehér boríték, felirattal. Kifejtette, hogy „[s]em a belső boríték, sem – a fent említett törvényszöveg 278. §-ban – az a rendelkezés, hogy bármely más borítékba (válaszboríték) is zárhatja (a választó) nem alkalmasak, a választók akaratának szabad kifejezését biztosítani (Alaptörvény 2. cikk).”
[2] Az NVB 261/2022. számú határozatával a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Megállapította, hogy a kérelmező jogszabálysértésként lényegében azt jelölte meg, hogy a Ve. 278. § (4) bekezdés b) pontja, amely lehetővé teszi, hogy a levélben szavazók névjegyzékében szereplő választópolgár a szavazási levélcsomag lezárt belső borítékját és a kitöltött azonosítólapot olyan külső borítékba helyezze, amelyet nem a Nemzeti Választási Iroda küldött, nem felel meg az Alaptörvény 2. cikkének, mert nem biztosítja a választói akarat szabad kifejezését. Az NVB megállapította, hogy annak megítélésére, hogy a Ve. 278. §-ának a kérelmező által felhívott rendelkezése alaptörvény-konform-e, sem az NVB, sem más választási bizottság nem jogosult.
A felülvizsgálati kérelem
[3] A határozattal szemben a kérelmező – személyesen eljárva – felülvizsgálati kérelemmel élt, amelyben a levélszavazásra vonatkozó szabályok alaptörvényellenességét és nemzetközi szerződésbe ütközését állította.
A Kúria döntése és jogi indokai
[4] A kérelmező felülvizsgálati kérelme érdemi vizsgálatra alkalmatlan.
[5] A Ve. 224. § (5) bekezdése alapján, a bírósági felülvizsgálati eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat.
[6] A Kúria megállapította, hogy a kérelmező felülvizsgálati kérelmét az NVB határozatának jogorvoslati záradékában foglalt kioktatás ellenére ügyvédi képviselet nélkül nyújtotta be. A kérelmező a Ve. 228. § (2) bekezdése folytán alkalmazandó polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 75. § (1) bekezdésében felsorolt más módon sem gondoskodott a kötelező jogi képviseletéről.
[7] A kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelmének érdemi vizsgálatát kizárja az ügyvédi képviselet hiánya, mert a Ve. 231. § (2) bekezdése szerint a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha azt a 224. § (5) bekezdésben foglalt rendelkezés megsértésével nyújtják be.
[8] A Kúria mindezek alapján a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 231. § (2) bekezdése alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
Záró rész
[9] A Kúria a felülvizsgálati kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban, tárgyaláson kívül határozott.
[10] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. § (1) bekezdés a) pontja szerint illetékmentes.
[11] A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2022. április 6.
Dr. Dobó Viola s.k. a tanács elnöke
Dr. Hajas Barnabás s.k. előadó bíró
Dr. Balogh Zsolt s.k. bíró