A Kúria
végzése
Az ügy száma: Kvk.IV.39.387/2022/3.
A tanács tagjai: Dr. Dobó Viola a tanács elnöke, Dr. Kiss Árpád Lajos előadó bíró, Dr. Balogh Zsolt bíró
A kérelmező: Fidesz-Magyar Polgári Szövetség (...)
A kérelmező képviselője: Biczi és Turi Ügyvédi Iroda ((...), ügyintéző ügyvéd: Dr. Biczi Tamás)
Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező
A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Nemzeti Választási Bizottság 244/2022. számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 244/2022. számú határozatát helybenhagyja.
A nemperes eljárás illetéke az állam terhén marad.
A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A magánszemély kifogástevő (a továbbiakban: Kifogástevő) 2022. március 23-án kifogást nyújtott be a Győr-Moson-Sopron megyei 01. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB) arra hivatkozással, hogy Jancsó Zita képviselőjelölt (a továbbiakban: a Jelölt) és a vele együttműködő külső finanszírozó (kormanyvaltas2022.eu, a továbbiakban: Honlap) megsértették a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt, a választás tisztaságának megóvása, a c) pontjában foglalt esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között, illetve az e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelveit, azáltal, hogy az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételérő szóló 2013. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Kftv.) 7. § (1) bekezdésében meghatározott kampánykeret-korlátozás megkerülése érdekében a külső finanszírozó igénybevételével folytatták a Jelölt internetes kampányát. Kérte továbbá, a Jelölt és a Honlap további jogsértéstől való eltiltását.
[2] Az OEVB 19/2022. (III.25.) számú határozatával a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasította. A kérelmező a határozattal szemben 2022. március 28-án elektronikus úton fellebbezést nyújtott be a határozat megváltoztatása és a kifogásnak történő helyt adás iránt.
A Nemzeti Választási Bizottság határozata
[3] A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) a 244/2022. számú határozatában az OEVB határozatát helybenhagyta. Az indokolásban rámutatott, hogy a fellebbezésben kifogásolt joggyakorlat nem egyedi, hiszen a 98/2022., a 129/2022., a 204/2022. és a 217/2022. számú határozataiban ugyanilyen tényállás alapján eljárva hozott döntéseket. Ugyanígy a Kúria sem csupán egyetlen végzésben rendelkezett arról, hogy a Kftv. rendelkezéseinek megsértésén alapuló és ehhez kapcsolódóan a választási eljárási alapelvekbe ütközést állító kifogás elbírálására a választási bizottságoknak nincs hatásköre, azaz a Kúria Kvk.VI.39.270/2022/2. számú és Kvk.III.39.264/2022/4. döntéseiben megjelenő joggyakorlat is kiforrottnak tekinthető.
[4] A határozat szerint a Kúria döntései mindenkire nézve kötelező megállapításokat tartalmaznak, rendes jogorvoslattal nem támadhatók és az azokban kifejtett jogértelmezéshez az NVB is kötve van.
[5] Az NVB kiemelte, hogy a Kftv. rendelkezik a választási kampány költségeinek elszámolásáról és ellenőrzéséről, a Kftv. 8. § (1) és (2) bekezdéseire tekintettel a választási kampány költségeinek elszámolása és ellenőrzése tekintetében kizárólag a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: MÁK) jogosult eljárni. A Kftv. hatálya alá tartozó személyi kör vizsgálata kapcsán megállapította, hogy az az országgyűlési képviselők választási eljárásában a jelöltek, jelölő szervezetek részére nevesít jogosultságokat és kötelezettségeket, emellett a Ve. 3. § 15. pontja értelmében választási szervnek nem minősülő, közpénzügyi ellenőrzést végző Állami Számvevőszék (a továbbiakban: ÁSZ) és a MÁK részére állapít meg számos feladat- és hatáskört, a Kftv. a választási szervek részéről kizárólag az NVB és a Nemzeti Választási Iroda számára határoz meg feladat- és hatáskört. E két központi választási szerven kívül a Kftv. azonban más választási szerv részére – így például az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság részére – semmilyen feladatot vagy hatáskört nem állapít meg.
[6] A kérelmező fellebbezésében analógiaként a nevelési intézményekben folytatott választási kampány kérdését érintő Kvk.II.37.395/2014/2. számú határozatot hívta fel, amelyben a Kúria úgy foglalt állást, hogy a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) megszegése alapot ad a választási eljárás alapelvei sérelmének megállapítására. Ezzel kapcsolatban az NVB rögzítette, hogy az Nkt. 24. § (3) bekezdése egy általános tiltó rendelkezést tartalmaz a nevelési-oktatási intézményekben folytatott politikai tevékenységgel kapcsolatban, mely megsértésének megítélői választási kampányidőszakban a választási bizottságok. Ezzel szemben a Kftv. megsértése esetében a Kftv. nem a választási bizottságokat nevesíti eljáró szervként, hanem a MÁK-ot. Az NVB így a kérelmező Kvk.III.39.264/2022/4. számú döntéstől való eltérésre vonatkozó érvelését nem tartotta alaposnak.
A felülvizsgálati kérelem
[7] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében kérte az NVB határozatának megváltoztatását oly módon, hogy a Kúria a kifogásnak adjon helyt.
[8] A kérelmező szerint, ha a megállapítani kért jogsértések csak egy része nem tartozik a választási bizottság hatáskörébe, az nem vezethet automatikusan a kifogás elutasításához. A kifogás arra hívta fel a figyelmet, hogy a választási eljárás esélyegyenlősége megbomlott, amely egy jelölt kampányának jogkerülő jellegére vezethető vissza, továbbá az átvállalt kampányfinanszírozással a választókat is megtévesztik. Ezzel összefüggésben hivatkozott a 177/2022. (III.16.) NVB határozatra.
[9] Kifejtette, hogy az NVB a támadott határozatában kizárólag a Kftv. választásra irányadó szabály jellegéről értekezett, nem vizsgálta azonban, hogy a bizonyítékok alátámasztják-e azt a megállapítást, hogy a Honlap nem önálló, politikai véleményformáló entitás, hanem egy finanszírozó szervezet, így közösségi oldalon folytatott reklámtevékenysége nem valamely jelölt melletti kiállás, hanem magának a Jelöltnek a kampánya. Ezen mulasztása miatt pedig arról sem tudott dönteni, hogy a választási eljárásban jogszerűen igénybe vehető-e olyan kampány, amely névlegesen nem a jelölt vagy jelölő szervezete által finanszírozott. Ez pedig a véleménye szerint tételes Ve. rendelkezés hiányában csak a választási eljárás alapelvei alapján vizsgálható.
[10] A kérelmező szerint egyértelműen fennáll a választási eljárás alapelveinek sérelme, annak ellenére, hogy a megállapítható tényállás a választási eljáráson kívüli szabályok sérelmét veti fel. Azzal, hogy a Jelölt nem maga finanszírozta hirdetéseit, így megtévesztette a választópolgárokat, sérült a választás tisztaságának alapelve, a Jelölt olyan előnyökhöz jutott, ami a jogkövető magatartást megvalósító versenytársak számára nem volt adott, így az objektív, külső feltételek nem voltak azonosak. A jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének sérelmét eredményezte, hogy a Jelölt olyan forrásokat vont be a kampányba, amelyeket a Kftv. zárt felsorolása nem tartalmaz, ekként nem megengedettek, a tevékenység továbbá a kiadásokra vonatkozó felső határ megkerülésére irányul.
[11] A Kúria Kvk.III.37.608/2019/4. számú határozatában megjelenő álláspontra hivatkozással hangsúlyozta, a választási eljárásban csak a Ve. szabályai kérhetőek számon, más törvény rendelkezései annyiban, amennyiben azokra a Ve. utal, vagy a külön törvény a Ve-re visszautal. Az Nkt. nem szerepel a Ve. szabályai körében, és nem is utal vissza rá, ennek ellenére az általa felhívott döntésben analógia útján alkalmazták. Az NVB határozata nem támasztotta alá, hogy az Nkt., illetve a Kftv. választási eljárási alapelvet is sértő tényállásainak megítélése között milyen alapon tehető különbség.Nem csak az Nkt., hanem a Kftv. is konkrét tilalmat fogalmaz meg a 7. § (3) bekezdés b) pontjában, amikor jogellenessé nyilvánítja az 5 millió forintot meghaladó kampánykiadásokat az egyéni képviselőjelöltek vonatkozásában. A különbségtétel tehát ezen az alapon nem támasztható alá.
[12] A különbségtételt kizárja továbbá, hogy sem az Nkt., sem a Ve. nem tartalmaz arra vonatkozó rendelkezést, amely a köznevelési intézményekben folytatott politikai tevékenység tilalmának megszegése tárgyában megállapítaná a választási bizottságok hatáskörét.
[13] A kérelmező szerint felülvizsgálati kérelméhez csatolt bizonyítékai megerősítik a kifogást előterjesztő azon állítását, hogy a Jelölt közösségi oldalán folytatott kampányának átvállalt finanszírozása zajlik. Ezért nélkülözhetetlen a választási eljárás törvényes rendjének helyreállítása, a kifogásban kért jogkövetkezmény alkalmazása.
[14] A Kúria a Jelöltet nyilatkozattételre felhívta, aki azonban nem nyilatkozott.
A Kúria döntése és jogi indokai
[15] A felülvizsgálati kérelem alaptalan.
[16] A felülvizsgálati kérelmet az ügyben érdekelt kérelmező terjesztette elő a Ve. 224. § (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül, tartalma megfelel a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglaltaknak, az eljárásban a kérelmezőt ügyvéd képviseli, valamint az elektronikus dokumentumban benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelem tartalmazza az elektronikus aláírást. A Kúria a fentiekre figyelemmel a felülvizsgálati kérelmet érdemben bírálta el.
[17] A Kúria hasonló tényállás mellett a jelen felülvizsgálattal érintett kérdésben már állást foglalt Kvk.III.39.264/2022/4., Kvk.III.39.363/2022/3. és Kvk.VI.39.270/2022/2. számú döntéseiben. A döntések lényege a következőkben foglalható össze:
[18] A Ve. 208. §-a értelmében kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére (a továbbiakban együtt: jogszabálysértés) hivatkozással a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be.
[19] A Kftv. 1. § (1) bekezdése szerint az országgyűlési képviselők általános és időközi választásán minden egyéni választókerületi képviselőjelölt (a továbbiakban: jelölt) egymillió forint összegű, a központi költségvetésből juttatott támogatásra jogosult. A 2. § (6) bekezdése alapján az 1. § szerinti támogatás terhére kiadásokat a jelölt nevére, a számvitelről szóló törvény és az általános forgalmi adó előírásainak megfelelően kiállított számla, számviteli bizonylat alapján lehet elszámolni, amelyen fel kell tüntetni az egyéni választókerület megjelölését. A 7. § (1) bekezdés b) pontja kimondja, a választási kampányidőszak alatt, a választási kampánytevékenységgel összefüggő kiadások finanszírozására a jelöltet vagy pártlistát állító párt és annak jelöltje együttesen jelöltenként legfeljebb ötmillió forintot fordíthat.
[20] A Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontja szerint a választási eljárás szabályainak az alkalmazása során érvényre kell juttatni a választás tisztaságának megóvása, a jelöltek és a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelveit.
[21] A Kftv. 8. és 9. §-a rendelkezik a választási kampány költségeinek elszámolásáról és ellenőrzéséről. Ebben a körben a Kftv. az ÁSZ-hoz és a MÁK-hoz telepít hatáskört, ehhez kapcsolódóan egyik választási bizottságnak sincs jogköre.
[22] A Kftv. az OEVB-t mint hatáskörrel bíró szervet nem említi, az NVB-nek a 4. § (2) bekezdésében határoz meg hatáskört kizárólag a nemzetiségi listát állító országos nemzetiségi önkormányzatnak járó összeg tekintetében.
[23] A Kúria hivatkozott gyakorlata szerint a Kftv. – figyelembevéve a Ve. zárt rendszerét – nem minősül olyan választásra irányadó jogszabálynak, amely közvetlenül érint választási anyagi- és eljárásjogi szabályokat. Ezt az érvelést támasztja alá a Kúria Knk.VII.37.918/2018/2. számú végzésének [28] bekezdése. Az a tény sem teremt eljárási jogosultságot a választási bizottságok részére, hogy a kifogást előterjesztő kifogásában a választási eljárási alapelvek sérelmét hívja fel, mert valójában a Kftv. szabályainak megsértését állítja. A Ve. hatálya nem terjed ki sem a jelölő szervezetek, sem egyéb, a választási eljárásban tevékenységet kifejtő szervezetek gazdálkodásának vizsgálatára. Önmagában az a tény, hogy a Kftv. szabályainak megsértéséhez kapcsolódóan a kifogást előterjesztő a Ve. egyes alapelveinek megsértésére is hivatkozik, nem jelenti azt, hogy a kifogás elbírálására az OEVB – és fellebbezés előterjesztése esetén – az NVB hatáskörrel rendelkezik. A választási eljárási alapelvek – és általában az alapelvek – alkalmazhatók egy adott ügy eldöntésekor – adott esetben – más jogszabály közbejötte nélkül is. Alapelvi rendelkezések azonban önmagukban nem teremtenek (nem teremthetnek) valamely szerv eljárására önálló hatáskört.
[24] A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 32. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltakra tekintettel a Kúria ítélkező tanácsát a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett kúriai döntés köti, amelytől csak jogegységi eljárás kezdeményezésével, előzetes döntéshozatali indítvány benyújtásával térhetne el, amelyre a választási nemperes eljárásra irányadó Ve. 228. § (2) bekezdése szerinti három napos elintézési határidő nem ad lehetőséget. Másrészt a Kúria jelen ítélkező tanácsa a hivatkozott döntésekben foglaltakkal egyetértett, attól eltérni nem kívánt.
[25] A kifejtettekre tekintettel a Kúria a továbbiakban vizsgálta, hogy jelen ügy és a felhívott ügyek között az ügyazonosság – figyelemmel a Jpe.I.60.002/2021/7. számú döntésben foglaltakra – fennállt-e. Ennek során megállapította, hogy az ügyek között mind a releváns tényekben, mind a hivatkozott jogkérdésben az azonosság fennáll, ezek alapján jelen ügyben is alkalmazandóak az előzőekben rögzített megállapítások.
[26] A felülvizsgálati kérelemben foglaltakra tekintettel hangsúlyozza a Kúria, hogy a kérelmező által felhívott Nkt. rendelkezéseit sértő cselekmény esetében a tényállás egyértelműen megállapítható volt, míg jelen esetben a kérelem érdemi vizsgálata csak akkor lenne lefolytatható, ha megállapítható lenne a kampánykeret-korlátozás szabályának megkerülése. A kampánykeret-korlátozás vizsgálatát lehetővé tevő hatáskör hiányában tényállás nem állapítható meg, arra a MÁK és az ÁSZ rendelkezik hatáskörrel, így a Ve. keretei között az sem vizsgálható, hogy ez mennyiben hatna ki a választás tisztaságára, a jelöltek és a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőségre, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásra.
[27] A Kúria hangsúlyozza, hogy a felülvizsgálati kérelem alapján csak az egyedi ügyben, a támadott határozat jogszerűsége kérdésében rendelkezik hatáskörrel, más – adott felülvizsgálati kérelemmel nem érintett – eljárást nem vizsgálhat. Így jelen ügy tárgya is csak az NVB 244/2022. határozatának jogszerűsége lehetett.
[28] Figyelemmel arra tehát, hogy a kérelmező által előadott bizonyítékok vizsgálatára az OEVB és az NVB hatáskörrel nem rendelkezett, ezért a választási bizottságok a jogszabályoknak megfelelően utasították el a kifogást annak érdemi vizsgálata nélkül.
[29] A Kúria a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontját alkalmazva a támadott határozatot helybenhagyta.
A döntés elvi tartalma
[30] A Kftv. rendelkezéseinek megsértésén alapuló és ehhez kapcsolódóan a választási eljárási alapelvekbe ütközést állító kifogás elbírálására az OEVB-nek nincs hatásköre.
Záró rész
[31] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet nemperes eljárásban a Ve. 228. § (2) bekezdésében és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 157. § (13) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint alkalmazandó Kp. 124. § (5) bekezdésének alapulvételével tárgyaláson kívül bírálta el.
[32] A kérelmezőt az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 5. § (1) bekezdés d) pontja alapján személyes illetékmentesség illette meg, ezért az Itv. 45/A. § (5) bekezdése szerint feljegyzett nemperes eljárási illetéket a Ve. 228. § (2) bekezdése alapján irányadó – a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 157. § (13) bekezdése és 35. § (1) bekezdése szerint alkalmazandó –, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 101. § (1) bekezdésének és 102. § (1) bekezdésének megfelelően az állam viseli.
[33] A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2022. április 6.
Dr. Dobó Viola s.k. a tanács elnöke,
Dr. Kiss Árpád s.k. Lajos előadó bíró,
Dr. Balogh Zsolt s.k. bíró