A Kúria
végzése
Az ügy száma: Kvk.IV.39.386/2022/3.
A tanács tagjai:
Dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke
Dr. Hajas Barnabás előadó bíró
Dr. Dobó Viola bíró
A kérelmező: FIDESZ – Magyar Polgári Szövetség (1062 Budapest Lendvay utca 28.)
A kérelmező képviselője: Biczi és Turi Ügyvédi Iroda (Cím, ügyintéző: Dr. Biczi Tamás)
Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: kérelmező
A felülvizsgálni kért határozat: a Nemzeti Választási Bizottság 243/2022. számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 243/2022. számú határozatát helybenhagyja.
A nemperes eljárás illetéke az állam terhén marad.
A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] Magánszemély kifogástevő a Zala megyei 03. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB) fordult 2022. március 24. napján beérkezett kifogásával azért, mert Horváth Jácint egyéni választókerületben jogerősen nyilvántartásba vett képviselőjelölt és a vele együttműködő külső finanszírozó (kormanyvaltas2022.eu, a továbbiakban: Honlap) megsértették a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a), c), illetve e) pontjában foglalt alapelveket azzal, hogy az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló 2013. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Kftv.) 7. § (1) bekezdésében meghatározott kampánykeret-korlátozás megkerülése érdekében a külső finanszírozó igénybevételével folytatták a képviselőjelölt internetes kampányát. Kérte továbbá a jelölt és a honlap további jogsértéstől való eltiltását.
[2] Álláspontja szerint a jelöltre vonatkozik a Kftv. 7. § (1) bekezdés b) pontjának a választási kampánytevékenységgel összefüggő kiadások finanszírozására vonatkozóan megállapított 5 millió forintos felső határ. A kifogástevő csatolt egy olyan képernyőfotót, amelyen az látszik, hogy a jelölt közszereplői oldalán megjelenő hirdetések finanszírozójaként egy honlap van megjelölve. Álláspontja szerint a jelölt a Kftv. kampánykiadásokat korlátozó rendelkezésének megkerülésére irányuló tevékenységet folytat azzal, hogy külső, látszólag független finanszírozót vont be a kiadások fedezésébe. Mindezt pedig a Ve. alapelvi rendelkezései (választás tisztaságának megóvása, esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között, jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás) sérelmét eredményezi a Kftv. rendelkezéseinek megsértése miatt.
[3] Utalt a Kftv. sérelmének a Ve. alapelveivel való összefüggésével kapcsolatban a Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) 98/2022. és 129/2022. számú határozataira, amelyekben az megállapította, hogy a Kftv. sérelmére vonatkozó kifogások elbírálására a választási bizottságoknak nincs hatásköre, továbbá a Kúria utóbbi határozatot helyben hagyó Kvk.III.39.264/2022/4. számú végzésére is hivatkozott.
[4] A Kúria Knk.VII.37.918/2018/2. számú és Kvk.37.395/2014/2. számú határozata alapján álláspontja szerint a Kftv. jelen ügyben látható sérelme – ahogyan az általa hivatkozott 2014. évi kúriai döntésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) választási eljárásban való alkalmazása során – egyértelműen és közvetlenül kihat a választási versenyre, a választási eljárás integritására azzal, hogy formálisan nem maga a jelölt, hanem a honlap finanszírozza a hirdetéseket.
[5] A kifogásához bizonyítékként csatolt képernyőfelvételek szerint a jelölt bejegyzéseit a kampányidőszakban hirdetésként jelentették meg a Facebook közösségi oldalon, amelyeket a honlap finanszírozott. Álláspontja szerint a bizonyítékok alapján a jelölt oldalán a Kftv. szerinti felső költséghatár meghaladására irányuló tevékenység történik.
[6] Hivatkozott arra is, hogy a jelölt üzenetei, álláspontja sokkal szélesebb körben terjed, mint amit a jogszabályi keretek betartásával folytatott kampánytevékenység lehetővé tenne, így a honlap tevékenysége közvetlen kihatással van a választási versenyre, hiszen a választói akarat befolyásolásának mértékét a törvény rendelkezéseinek megkerülésével kívánja növelni. Álláspontja szerint a jogsértés és annak következményei utóbb nem reparálhatók, hiszen a Kftv. szabályai szerint eljáró Állami Számvevőszék (a továbbiakban: ÁSZ), illetve a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: MÁK) utólag hiába állapítaná meg a jogsértést, annak hatásait elhárítani már nem lehet.
[7] Az OEVB 22/2022. (III.25.) számú határozatával a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Határozatának indokolásában osztotta az NVB 129/2022. (III.03.) számú határozatában, valamint a Kúria Kvk.III.39.264/2022/4. számú végzésében megfogalmazottakat.
[8] Az OEVB azt is megállapította, hogy a Kftv. 8. és 9. §-a rendelkezik a választási kampány költségeinek elszámolásáról és ellenőrzéséről, a Kftv. pedig az ÁSZ-hoz és a MÁK-hoz telepít hatáskört, ehhez kapcsolódóan egyik választási bizottságnak sincs jogköre. Önmagában az a tény, hogy kifogástevő a Kftv. szabályainak megsértéséhez kapcsolódóan a Ve. egyes alapelveinek megsértésére is hivatkozik nem jelenti azt, hogy a kifogás elbírálására az OEVB hatáskörrel rendelkezne, ezért azt a Ve. 215. § d) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
A fellebbezés
[9] A kérelmező jelölő szervezet fellebbezésében az OEVB határozatának megváltoztatását, és annak megállapítását kérte, hogy a jelölt és honlap megsértették a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjában meghatározott alapelveket.
[10] A kérelmező érintettségét azzal támasztotta alá, hogy nyilvántartásba vett jelölő szervezetként Zala megye 03. országgyűlési egyéni választókerületben (a továbbiakban: OEVK) egyéni jelöltet is állított. Előadta, hogy a jelöltre vonatkozik a Kftv. 7. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott szabály, amely a választási kampánytevékenységgel összefüggő kiadások finanszírozására vonatkozóan 5 millió forintos felső határt állapít meg. Állítása szerint a jelölt olyan tevékenységet folytat, amely a Kftv. kampánykiadásokat korlátozó rendelkezésének megkerülésére irányul a tőle látszólag független finanszírozó bevonásán keresztül, amely magában foglalja annak lehetőségét is, hogy hirdetéseinek elérését olyan mértékben növelje, amely törvényes keretek között nem lenne lehetséges.
[11] Előadta, hogy a jelölt által bevont finanszírozási többlet mértéke a kifogás benyújtása óta tovább nőtt, melynek összege a Kftv. 1.§ (1) bekezdése által biztosított költségvetési támogatáshoz és a Kftv. 7. § (1) bekezdés b) pontja által meghatározott költési plafonhoz képest is számottevő.
[12] Hivatkozott a Kúria Kvk.IV.37.359/2014/2. számú határozatára, amelyből arra következtetett, hogy ha a külső finanszírozó bevonása jogellenes, a jelölt mégis jogkövetkezmények nélkül alkalmazhatja, az az esélyegyenlőség sérelmére vezet, hiszen más jelöltek számára e lehetőség nem adott.
[13] Kifejtette, hogy a jelölt olyan forrásokat vont be kampányába, melyeket a Kftv. nem enged meg, és a tevékenység a kiadásokra vonatkozó felső határ megkerülésére irányul.
[14] Hivatkozott arra, hogy az OEVB határozata nem oldotta fel azt az ellentmondást, amely a választásra nem irányadó jogszabályok és a Ve. alapelveinek sérelme közti összefüggés kapcsán kialakult.
[15] Álláspontja szerint a Kftv., a Kúria egyetlen határozata szerint sem tartozik a választásra irányadó jogszabályok közé, így az választási jogvitában nem hivatkozható, ugyanakkor következetlen annak megítélése, hogy a választásra nem irányadó jogszabályok sérelme okoz-e választási eljárási alapelvi sérelmet. Hivatkozott a Kúria a Kvk.37.395/2014/2. számú határozatára, amelyben a Kúria arra a következtetésre jutott, hogy az Nkt. 24. § (3) bekezdésének megsértése alapot ad a választási eljárás alapelvei sérelmének megállapítására.
[16] Helytelennek tartotta azt az érvelést, amely a Kftv. rendelkezéseit veszi figyelembe a hatáskör vizsgálata során, mert az Nkt. sem telepít hatáskört a választási bizottságokra, így a köznevelési intézményekben folytatott kampánytevékenység kapcsán sem lett volna megállapítható a jogsértés.
[17] A kérelmező megítélése szerint semmi sem indokolja azt, hogy a választás alapelveit súlyosan sértő gyakorlatát a jogalkalmazó szervek bármelyike fenntartsa, ezért a hatáskör hiányára vonatkozó érvelést megalapozatlannak tartotta, mert az elbírálandó jogsértés a Kftv. sérelmén keresztül a Ve. alapelveinek sérelme, nem pedig önmagában a Kftv. sérelme.
[18] Álláspontja szerint az OEVB helytelenül állapította meg a tényállást, következtetései iratellenesek, indokolása pedig hiányos, ezért nem tudta elbírálni a választásra nem irányadó jogszabályok sérelme és a választási eljárási alapelvek közti összefüggést, mint jogkérdést.
Az NVB határozata
[19] Az NVB a 243/2022. számú határozatával az OEVB 19/2022. (III. 25.) számú határozatát helybenhagyta.
[20] Az NVB utalt arra, hogy a kérelmező által kifogásolt joggyakorlat nem egyedi, hiszen a 98/2022., a 129/2022., a 204/2022. és a 217/2022. NVB számú határozataiban ugyanilyen tényállás alapján eljárva hozott döntéseket. Rávilágított továbbá, hogy a Kúria sem csupán egyetlen végzésben rendelkezett arról, hogy a Kftv. rendelkezéseinek megsértésén alapuló és ehhez kapcsolódóan a választási eljárási alapelvekbe ütközést állító kifogás elbírálására a választási bizottságoknak nincs hatásköre. Az NVB a Kúria Kvk.VI.39.270/2022/2. számú és Kvk.III.39.264/2022/4. számú határozatát irányadónak tekintette.
[21] A Kftv. rendelkezik a választási kampány költségeinek elszámolásáról és ellenőrzéséről. A választási kampány költségeinek elszámolása és ellenőrzése tekintetében kizárólag a MÁK jogosult eljárni. A Kftv. az országgyűlési képviselők választási eljárásában a jelöltek, jelölő szervezetek részére nevesít jogosultságokat és kötelezettségeket, emellett a Ve. 3. § 15. pontja értelmében választási szervnek nem minősülő, közpénzügyi ellenőrzést végző ÁSZ és a MÁK részére állapít meg számos feladat- és hatáskört. A Kftv. a választási szervek részéről kizárólag az NVB és a Nemzeti Választási Iroda (a továbbiakban: NVI) számára határoz meg feladat- és hatáskört, más választási szerv részére azonban semmilyen feladatot vagy hatáskört nem állapít meg, azonban a választási kampány költségeinek elszámolása és ellenőrzése tekintetében a egyetlen választási bizottság részére sem állapít meg hatáskört. Önmagában pedig az a tény sem teremt eljárási jogosultságot a választási bizottságok részére, hogy a kifogásban a választási eljárás alapelveinek sérelmét állítják.
[22] Az NVB felhívta a Kúria Kvk.III.39.264/2022/4. számú határozatát, amely ugyancsak arra a következtetésre jutott, hogy a Kftv. nem választásra irányadó jogszabály, és azon tény sem teremt eljárási jogosultságot a választási bizottságok részére, hogy a kifogást előterjesztő kifogásában a választási eljárási alapelvek sérelmét hívja fel, mert valójában a Kftv. szabályainak megsértését állítja. {Kvk.III.39.264/2022/4. számú végzés, Indokolás [44]}
[23] Az NVB hivatkozott továbbá a Kúria Kvk.VI.39.270/2022/2. számú végzésére is, amely szerint „(…) a Kftv. – figyelembe véve a Ve. rendszerét – nem minősül olyan választásra irányadó jogszabálynak, amely közvetlenül érint választási anyagi és eljárásjogi szabályokat, a kérelmező felülvizsgálati kérelmében ilyen rendelkezéseket meg sem jelölt. Önmagában az a tény, hogy a finanszírozáshoz kapcsolódóan a Ve. egyes alapelveinek megsértésére hivatkozik a kérelmező, nem alapozza meg azt, hogy kifogása e részének elbírálására az NVB hatáskörrel rendelkezne. Helytállóan döntött akként az NVB, hogy a Ve. hatálya nem terjed ki sem a jelölő szervezetek, sem egyéb, a választási eljárásban tevékenységet kifejtő szervezetek gazdálkodásának vizsgálatára. Hatáskör, jogszabályi felhatalmazás hiányában a kérelmező által hivatkozott bizonyítékok értékelését így nem kellett elvégeznie.” {Indokolás [31]-[32]}
[24] Az Nkt. alkalmazásával összefüggésben az NVB megállapította, hogy annak 24. § (3) bekezdése a nevelési-oktatási intézményekben folytatott politikai tevékenységgel kapcsolatban egy általános tiltó rendelkezést tartalmaz, mely megsértéséről – a Ve. különös részében rögzített jogorvoslati hatásköri szabályok alapján – a választási bizottságok döntenek. Ezzel szemben a Kftv. megsértése esetében a Kftv. nem a választási bizottságokat nevesíti eljáró szervként, hanem a Magyar Államkincstárat, ezért az NVB a Kúria Kvk.III.39.264/2022/4. számú döntésétől való eltérésre vonatkozó érvelését nem tartotta alaposnak.
A felülvizsgálati kérelem
[25] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében az NVB határozatának megváltoztatását, és a jogszabálysértés megállapítását kérte.
[26] Álláspontja szerint, ha a megállapítani kért jogsértések csak egy része nem tartozik a választási bizottság hatáskörébe, az nem vezethet automatikusan a kifogás elutasításához. A kifogás NVB határozatban megjelölt indokai alapján nem irányult arra, hogy a Kftv. rendelkezéseinek megsértését állapíttassa meg a választási szervekkel, hanem arra hívta fel a figyelmet, hogy a választási eljárás esélyegyenlősége megbomlott, amely egy jelölt kampányának jogkerülő jellegére vezethető vissza, továbbá az átvállalt kampányfinanszírozással a választókat is megtévesztik.
[27] Kifejtette, hogy a kifogásból kitűnő szemlélet megjelenik a 177/2022. (III. 16.) NVB határozatban, amelyben az NVB az OEVB hatáskör hiányára vonatkozó döntésének felülbírálatát indokolva kiemelte, hogy „mindez független attól a ténytől, hogy egyes választójogi jogsértések ezzel párhuzamosan más jogágak tekintetében is jogsértésnek minősülnek és szankciót vonhatnak maguk után.”
[28] Vitatta, hogy a Kúria határozatai mennyiben kötik az NVB-t, és kifejtette, hogy az utolsó kúriai gyakorlat követését jelentő gyakorlata félreértésen alapul, a Kúria döntése ugyanis nem normatív erejű, attól – mivel a kifogásban nem a Kúria határozatának felülvizsgálatát kérték, hanem az abban megjelenő joggyakorlat követése ellen érvelt – az NVB eltérhetett volna.
[29] Sérelmezte, hogy az NVB határozatában kizárólag a Kftv. választásra irányadó jogszabály-jellegéről szól, azonban a tényelőadásokat érdemben nem vizsgálta, így arról sem tudott dönteni, hogy a választási eljárásban jogszerűen igénybe vehető-e olyan kampány, amelyet névlegesen nem a jelölt vagy jelölő szervezete finanszírozott.
[30] Az esélyegyenlőség értelmezése tekintetében hivatkozott a Kúria Kvk.IV.37.359/2014/2. számú határozatára, amely szerint „A kampányhoz kötődő jogegyenlőség követelménye, az egyenlő esély elve a választási kampány idején akkor érvényesül, ha a jelölőszervezetek és jelöltek számára azonosak azok az objektív, külső feltételek, amelyek mellett képesek választási üzeneteiket eljuttatni a választókhoz. Így külső, objektív feltétel egyebek mellett az, hogy azonos eséllyel férjenek hozzá azokhoz az eszközökhöz, alkalmazhassák azokat a technikákat, amelyek sikeresen és hatékonyan többszörözik meg kommunikációjuk meggyőző erejét.” Ebből arra következtetett, hogy ha a külső finanszírozó bevonása jogellenes, és azt a jelölt jogkövetkezmények nélkül alkalmazhatja, az az esélyegyenlőség sérelmére vezet, egyúttal pedig a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének sérelmét is okozza.
[31] Hivatkozott arra, hogy a Kúria Kvk.III.37.608/2019/4. számú határozata szerint ,,a választási eljárásban a Ve. szabályai kérhetők számon, és az Mttv. vagy más törvény szabályai csak annyiban, amennyiben azokra maga a Ve. utal, vagy az adott külön jogszabály a Ve.-re utal vissza, és ilyen módon azok közvetlen alkalmazását a választási eljárásban tehetővé teszi.” Az Nkt. alkalmazása a Ve. hatályba lépése óta nem tételes Ve., vagy Nkt., rendelkezésen alapul, a különös részi hatásköri megjelölése téves, ott az Nkt. nem szerepel, és az Nkt. sem hívja fel a Ve.-t.
[32] Kifejtette, hogy nem a Kftv. által meghatározott hatásköri szabályok bírnak relevanciával, mert azok más ügyekre, a kampánykiadások utólagos elszámolására vonatkoznak. A választási bizottságok hatásköre nem erre vonatkozóan állapítható meg, hanem a választási eljárás alapelveinek törvénysértő gyakorlat folytán bekövetkezett sérelme miatt. Ennek figyelmen kívül hagyása oda vezetett, hogy az NVB nem fogalmazott meg jogértelmezést arra vonatkozóan, hogy a választásra nem irányadó törvények sérelme milyen viszonyban áll a Ve. alapelveivel, utóbbiak sérelme mikor, milyen törvénysértés esetén állapítható meg.
[33] A Kérelmező felülvizsgálati kérelméhez újabb bizonyítékokat mellékelt, amelyek álláspontja szerint megerősítik a kifogástevő azon állítását, hogy a jelölt közösségi oldala kampányát külső szereplő finanszírozza.
A Kúria döntése és jogi indokai
[34] A kérelmező felülvizsgálati kérelme az alábbiak szerint nem megalapozott.
[35] A kérelmező jelölő szervezet a Ve. 222. § (1) bekezdése szerinti érintettségére kétség nem merült fel, azt a Kúria elfogadta.
[36] A Ve. 212. § (2) bekezdés a)-b) pontjai alapján a kifogásnak tartalmaznia kell a jogszabálysértés megjelölését és annak bizonyítékait. A választási bizottság a Ve. 218. § (1) bekezdése szerint a rendelkezésre álló adatok alapján dönt. A Ve. 225. §-a értelmében a fellebbezésben és a bírósági felülvizsgálati kérelemben új tények és bizonyítékok is felhozhatók.
[37] A Kúria joggyakorlata szerint (Kvk.IV.37.316/2014., Kvk.IV.37.657/2019/3.) a választási eljárás sommás jellege és a Ve.-ben a bírósági jogorvoslatra előírt rövid határidők kizárják a bizonyítási eljárás lefolytatásának és ennek keretében hiánypótlási felhívás kibocsátásának a lehetőségét. Ebből következően a Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelemmel egyidejűleg elé tárt bizonyítékok alapján hozza meg döntését.
[38] A Kftv. 1. § (1) bekezdése szerint az országgyűlési képviselők általános és időközi választásán minden egyéni választókerületi képviselőjelölt (a továbbiakban: jelölt) egymillió forint összegű, a központi költségvetésből juttatott támogatásra jogosult. A 2. § (6) bekezdése alapján az 1. § szerinti támogatás terhére kiadásokat a jelölt nevére, a számvitelről szóló törvény és az általános forgalmi adó előírásainak megfelelően kiállított számla, számviteli bizonylat alapján lehet elszámolni, amelyen fel kell tüntetni az egyéni választókerület megjelölését. A 7. § (1) bekezdés b) pontja kimondja, a választási kampányidőszak alatt, a választási kampánytevékenységgel összefüggő kiadások finanszírozására a jelöltet vagy pártlistát állító párt és annak jelöltje együttesen jelöltenként legfeljebb ötmillió forintot fordíthat.
[39] A Kftv. 8. és 9. §-a rendelkezik a választási kampány költségeinek elszámolásáról és ellenőrzéséről. Ebben a körben a Kftv. az ÁSZ-hoz és a MÁK-hoz telepít hatáskört, ehhez kapcsolódóan egyik választási bizottságnak sincs jogköre.
[40] A fentiekből az is következik, hogy a választási bizottságok és a Kúria is csak akkor értékelhetik eljárásuk során azt, hogy valamely jelölt vagy jelölő szervezet megsértette a Kftv. kampányfinanszírozási szabályait, ha azt a MÁK vagy az ÁSZ már megállapította. A kérelmező érvelésével szemben e körben ugyanis – az Nkt.-vel összehasonlítva – meghatározó az a szabályozási különbség, hogy míg a Kftv. differenciált szabályokkal biztosítja a MÁK, illetve az ÁSZ hatáskörét, addig az Nkt. a választási eljárással összefüggésben nem telepíti a jogsértés megállapításának hatáskörét más szervhez. A hatáskörelvonás tilalma olyan, a jogrendszer egészét átható, a jogállamiság elvével (közhatalom joghoz kötöttségével) közvetlenül összefüggő, annak megvalósítását szolgáló szabály, amely választási eljárásban sem hágható át. A hatáskör hiányát, mint fórumhibát valamennyi eljárásjog az ügy érdemére kiható eljárási szabálysértésként tételez. Ha a Kftv.-ben a hatáskörrel felruházott MÁK, illetve ÁSZ a Kftv. előírásának vizsgálata során megállapított tényállás alapján felmerül a kampányfinanszírozási szabályok megsértése, akkor a hatáskörrel rendelkező szervek megállapításai alapján, azok választási alapelvi szempontú értékelését a választási bizottságoknak és a Kúriának is el kell végeznie.
[41] A Kúria eljárása során – függetlenül attól, hogy több hasonló felülvizsgálati kérelem is érkezett hozzá – kizárólag az előtte fekvő ügyet bírálhatja el, melynek során nem lehet figyelemmel sem más – még el nem bírált – felülvizsgálati kérelemre, sem pedig a hasonló ügyek számára.
[42] A Ve. 231. § (4) bekezdése értelmében a fellebbezés, illetve a bírósági felülvizsgálati kérelem folytán a fellebbezés elbírálására jogosult választási bizottság, illetve a bíróság a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja. Ennek megfelelően az Nemzeti Választási Bizottságnak kötelessége volt az OEVB által megállapított tényállás vizsgálata, illetőleg a jogértelmezés helytállósságának értékelése.
[43] A Kúria a kérelmező korábbi felülvizsgálati kérelme alapján, a Kvk.III.39.264/2022/4. számú határozatában már megerősítette Knk.VII.37.918/2018/2. számú végzésében kialakított álláspontját, amely szerint a Kftv. – figyelembevéve a Ve. zárt rendszerét – nem minősül olyan választásra irányadó jogszabálynak, amely közvetlenül érint választási anyagi- és eljárásjogi szabályokat. Hasonló álláspontra jutott a Kúria a Kvk.III.39.363/2022. számú és a Kvk.VI.39.270/2022. számú döntéseiben. A Kftv. egyértelmű szabályokat és eljárásrendet rögzít a kampányköltségek átláthatóvá tétele érdekében, pontosan meghatározva és elhatárolva az egyes állami szervek ehhez kapcsolódó hatásköreit. Ugyanakkor – a korábban rögzítetteknek megfelelően – a Kftv. nem választásra irányadó jogszabály, és az OEVB-hez egyáltalán nem, míg az NVB-hez a jelen ügyet érintően nem telepít hatáskört. Önmagában az a tény, hogy a Kftv. szabályainak megsértéséhez kapcsolódóan a kifogást előterjesztő a Ve. egyes alapelveinek megsértésére is hivatkozik, nem jelenti azt, hogy a kifogás elbírálására az OEVB – és fellebbezés előterjesztése esetén – az NVB hatáskörrel rendelkezik. {Kvk.III.39.264/2022/4. [44]-[46], hasonlóan ld. még Kvk.VI.39.270/2022/2. és Kvk.III.39.360/2022/5.}A választási eljárási alapelvek – és általában az alapelvek –alkalmazhatók egy adott ügy eldöntésekor – adott esetben – más jogszabály közbejötte nélkül is. Alapelvi rendelkezések azonban önmagukban nem teremtenek (nem teremthetnek) valamely szerv eljárására önálló hatáskört.
[44] A Kúria a jelen ügy elbírálása során a fenti, a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatoktól jogkérdésben nem térhet el, az abban foglalt jogértelmezés köti.
[45] A Kúria a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontját alkalmazva a támadott határozatot helybenhagyta.
A döntés elvi tartalma
[46] A Kftv. nem választásra irányadó jogszabály, ezért rendelkezéseinek megsértésén alapuló és ehhez kapcsolódóan a választási eljárási alapelvekbe ütközést állító kifogás elbírálására az OEVB-nek nincs hatásköre.
Záró rész
[47] A kérelmező az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. § (1) bekezdés d) pontja értelmében teljes személyes illetékmentességben részesül, amely miatt a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 35. § (1) bekezdése szerint alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 101. § (1) bekezdése, 102. § (6) bekezdése alapján a nemperes eljárás illetéke az állam terhén marad.
[48] A határozat elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.
[49] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 229. § (2) bekezdésének megfelelően nem peres eljárásban bírálta el.
Budapest, 2022. április 6.
Dr. Balogh Zsolt s.k. a tanács elnöke
Dr. Hajas Barnabás s.k. előadó bíró
Dr. Dobó Viola s.k. bíró