A Kúria
végzése
Az ügy száma: Kvk.IV.39.365/2022/5. szám
A tanács tagjai:
Dr. Dobó Viola a tanács elnöke
Dr. Varga Eszter előadó bíró
Dr. Balogh Zsolt bíró
A kérelmező: Hencz Kornél (...)
A kérelmező képviselője: Dr. Enyedi Krisztián ügyvéd (...)
Az érintettek: D. B. (...) V. M. (...) P. E. I. (...)
Az érintettek képviselője: Dr. Erős Anikó egyéni ügyvéd (...)
Az ügy tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező
A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Nemzeti Választási Bizottság 224/2022. számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 224/2022. számú határozatát akként változtatja meg, hogy a kifogásnak részben helyt ad, és megállapítja, hogy D. B., V. M. és P. E. I. azáltal, hogy eltávolították Hencz Kornél képviselőjelölti plakátját, megsértették a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét; ezt meghaladóan a Nemzeti Választási Bizottság határozatát helybenhagyja.
Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak – külön felhívásra – 5.000 (ötezer) forint eljárási részilletéket, a fennmaradó 5.000 (ötezer) forint eljárási részilletéket az állam viseli.
A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A kérelmező az országgyűlési képviselők 2022. évi általános választásán a Vas megye 02. számú választókerületében a Demokratikus Koalíció, a Jobbik Magyarországért Mozgalom, a Magyar Szocialista Párt, a Momentum Mozgalom, az LMP – Magyarország Zöld Pártja és a Párbeszéd Magyarországért Párt jelölő szervezetek közös országgyűlési képviselőjelöltjeként indul, választási plakátjait 2022. február 12. napjától kezdődően helyezték ki a választókerület területén.
[2] A kérelmező 2022. március 18. napján éjjel, a (…)i Tesco körforgalmában autózva azzal szembesült, hogy a kihelyezett plakátjait eltávolították, melyről értesítette a rendőrséget. A jelen felülvizsgálati eljárásban rendelkezésre álló, a (…)i Rendőrkapitányság által 18040/2811/2022/id. számon felvett „Feljelentés szabálysértési ügyben” okirat szerint, 2022. március 18-án 21 óra 5 perckor a szolgálatot ellátó rendőrök megjelentek a (…) szám alatti körforgalom kihajtójánál. A kérelmező a helyszínen elmondta, hogy észlelte, hogy három, számára ismeretlen férfi sétál egy gépjármű felé, egyikőjük kezében pedig az ő plakátja van. A hivatkozott okirat rögzíti, hogy az intézkedő rendőr kérdésére V. M., D. B. és P. E. I. (a továbbiakban együtt: érintettek) elmondták, hogy a FIDESZ politikai pártnak helyeznek el választási plakátokat a környéken. Észlelték a villanyoszlopon lévő Egységben Magyarországért politikai párt plakátját, melyet ezt követően D. B. egy csípőfogóval három darab fehér színű műanyag kábelkötegelőt elvágva eltávolított az oszlopról. Ezután V. M. a plakátot felemelte a földről, és a P. E. I. tulajdonát képező (…) forgalmi rendszámú gépkocsi irányába vitte. Ezt követően jelent meg a helyszínen a kérelmező, aki kérdőre vonta őket. Az intézkedő rendőr kérdésére az érintettek elmondták, hogy a plakátot csak eltávolították, azt eltulajdonítani, megrongálni nem állt szándékukban. A helyszínen fényképfelvételek készültek.
[3] A kérelmező 2022. március 19. napján 21 óra 15 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a Vas Megye 02. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB) a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 208. §-a alapján, a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt, a választás tisztaságának megóvása, c) pontjában foglalt esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között és e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvek megsértése miatt.
[4] Kifogásában előadta, hogy a fenti rendőrségi igazoltatás során az derült ki, hogy Ágh Péter, a FIDESZ – Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt jelölő szervezetek Vas megye 02. számú országgyűlési választókerületében induló egyéni jelöltjének „plakátoló csapata” a három fő, akik a plakátját eltávolították. Álláspontja szerint ezt az is igazolja, hogy a három személy gépjárművében több tucat Ágh Péter képviselőjelöltet ábrázoló plakát volt. Ezen plakátok, ilyen mennyiségben csak Ágh Péter tudtával és hozzájárulásával kerülhettek az elkövetők birtokába. A kérelmező szerint bizonyítottnak tekinthető, hogy nem csak Ágh Péter képviselőjelölti plakátjainak kihelyezése, hanem az ő, mint ellenérdekű képviselőjelölt plakátjainak leszerelése is szorosan kapcsolódik a megbízó, azaz Ágh Péter utasításaihoz.
[5] A kérelmező a kifogásához 5 db fényképet mellékelt, amelyek közül az egyiken két férfi látható, egyikük kezében a kérelmező választási plakátja van; a másikon három személy; egy további képen a kérelmező földre helyezett plakátja, mellette a földön heverő gyorskötözők; míg további két képen egy gépkocsi látható, a hátsó ülésen Ágh Péter plakátjaival. A kérelmező bizonyítékként hivatkozott továbbá a saját Facebook oldalának linkjére, amely részben a csatolt fényképeket, részben további olyan fotókat tartalmaz, amelyeken az látszik, hogy a kérelmező visszahelyezi az egyik plakátját.
[6] Összességében a kérelmező kérte, hogy az OEVB a kifogásának adjon helyt, a Ve. 218. § (2) bekezdésének a) pontja alapján a jogszabálysértés tényét állapítsa meg, b) pontja alapján az elkövetőket, illetve Ágh Péter képviselőjelöltet tiltsa el a további jogszabálysértéstől, d) pontja alapján pedig szabjon ki bírságot.
Az OEVB határozata
[7] Az OEVB a 12/2022. (III. 23.) számú határozatával a kifogást elutasította. Megállapította, hogy a csatolt bizonyítékok nem bizonyítják sem az állított jogsértés elkövetését, sem pedig azt, hogy a leírt cselekményt Ágh Péter megbízásából követték volna el. A fotók a plakátok eltulajdonításával rokonítható cselekményt vagy az eltulajdonítás megtörténtét, mint eredményt sem képesek egyértelműen bizonyítani. A határozati álláspont szerint „életszerűtlen az a feltételezés, hogy bárki az általa eltulajdonított tárggyal mutatkozna a cselekmény sértettje előtt”. Rögzítette, hogy a „Beadványozó megfogalmazásában olykor összefüggéstelen, logikailag következetlen érvelése alapján az OEVB nem volt abban a helyzetben, hogy pusztán a képek alapján jogsértést tudjon beazonosítani”. Az OEVB megjegyezte, hogy ha bizonyított is lenne a jogsértés megtörténte, a felhívott alapelvek sérelmének megállapítására nincs lehetőség, mert van olyan tételes jogszabály [Ve. 144. § (7) bekezdése], amelyet a jogellenesnek minősített magatartás sért. A kérelmező ugyanakkor erre nem hivatkozott. Az elkövető személyének kétséget kizáró ismerete nélkül pedig nincs lehetőség a jogsértő eltiltására a további jogszabálysértéstől, illetve bírság kiszabására sem.
A Nemzeti Választási Bizottság határozata
[8] A kérelmező fellebbezésére eljárt Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) az OEVB határozatát megváltoztatta, a kifogásnak részben helyt adott, és megállapította, hogy ismeretlen személyek azáltal, hogy eltávolították Hencz Kornél képviselőjelölti plakátját, megsértették a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvet. Az NVB a kifogást egyebekben elutasította.
[9] Megállapította, hogy – szemben az OEVB határozatban foglaltakkal – nem a plakátra vonatkozó eltulajdonítási célzatot szükséges megállapítani, hanem önmagában azt a tényt, hogy a kihelyezett plakátot eltávolították a korábbi helyéről.
[10] Határozati álláspontja szerint, a tényállás megállapításához szükséges mértékben bizonyított, hogy a kérelmező egy darab, a Ve. 140. § a) pontja szerinti választási plakátját korábbi helyéről eltávolították. Ezt egyértelműen alátámasztják a bizonyítékként csatolt fotók, ugyanis azokon látszik, hogy a plakát rögzítésére szolgáló gyorskötözők elvágva, részben a földön heverve találhatóak.
[11] Nem osztotta az OEVB-nek a bizonyítékok értékelése során tett azon megállapítását sem, amely szerint „életszerűtlen” az, hogy bárki az általa eltulajdonított tárggyal mutatkozna a cselekmény sértettje előtt. A kérelmező okszerű magyarázatot adott erre a tényre, hiszen előadta, hogy „tetten érte” a jogsértőket, akiknek így nem volt lehetőségük megszabadulni az eltávolított plakáttól. Ezt az érvelést támasztja alá a fényképfelvételekből levonható azon következtetés is, amely szerint a képen szereplő ismeretlen személyek egyértelműen a kérelmezőtől különböző jelölt érdekében járnak el, náluk egy másik jelölt plakátjai voltak nagyobb számban. Ebből következően inkább az tekinthető életszerűtlennek, hogy a kérelmező plakátja a kihelyezés céljából volt náluk. Mindezekből egyértelműen megállapítható, hogy ismeretlen személyek eltávolították a kérelmező plakátját, így megsértették a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelveit.
[12] Az NVB álláspontja szerint a fényképek csupán azt bizonyítják, hogy az ismeretlen személyek eltávolították a kérelmező egyik választási plakátját, azt azonban nem, hogy ezt Ágh Péter megbízásából tették. Önmagában az a tény ugyanis, hogy az ismeretlen személyek az említett képviselőjelölt érdekében jártak el (helyezték ki plakátjait), egyéb, a plakát leszedésére irányuló utasítás, kérés meglétének alátámasztására szolgáló bizonyíték nélkül nem teremt okszerű kapcsolatot Ágh Péter és a kérelmező plakátjának jogellenes eltávolítása között. A jogszabálysértés megállapításán túli szankciók alkalmazása esetén előkérdés, hogy annak elkövetője ismert-e a fellebbezés elbírálásakor. Mivel nem állapítható meg a kérelmező választási plakátját eltávolító három személy személyazonossága, ezért a további jogszabálysértéstől való eltiltásra és bírság kiszabására nincs lehetőség.
[13] A Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti alapelv sérelmével kapcsolatban a Kúria Kvk.II.39.260/2022/5. számú végzésére hivatkozással rögzítette, hogy a választás tisztaságának megóvása, mint választási alapelv megsértése a joggyakorlatban akkor merül fel, ha a vitatott tevékenység célja vagy eredménye a választópolgári akarat szabad kifejezésének korlátozása. A bírói gyakorlat alapvetően a szavazás titkosságával hozta ezt az elvet összefüggésbe (Kvk.VI.37.942/2016/2., Pécsi Ítélőtábla Pk.VI.20.014/2014/3.), valamint a jóhiszemű és tisztességes joggyakorlás mellett a kampányeszközök adattartalma vonatkozásában hívta fel (Kvk.V.37.941/2016/3.). Az NVB megállapította, hogy a plakát eltávolításának célja nem a választópolgári akarat szabad kifejezésének korlátozása volt, nem a szavazással kapcsolatban merült fel a jogsérelem, így a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjának sérelmét nem látta megalapozottnak.
[14] Tévedett ugyanakkor az OEVB, amikor arra az álláspontra helyezkedett, hogy a plakát jogellenes eltávolítása tételes Ve. szabályt sért, ezért alapelvi rendelkezés megsértésének megállapítására nincs lehetőség. A Ve. 144. § (7) bekezdése és a plakát jogellenes eltávolítása között nincs érdemi összefüggés, ezért az ügyben kizárólag alapelvi rendelkezések megsértésének megállapítására volt lehetőség.
[15] A NVB a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt – a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőségre vonatkozó – alapelv sérelmét sem látta megállapíthatónak. Ezen alapelv kapcsán a Kúria a Kvk.VII.39.334/2022/4. számú határozatában – megerősítve a Kvk.III.37.481/2018/2. számú határozatában foglaltakat – megállapította, hogy „a kampányhoz kötődő jogegyenlőség követelménye, az egyenlő esély elve a választási kampány idején akkor érvényesül, ha a jelölőszervezetek és jelöltek számára azonosak azok az objektív, külső feltételek, amelyek mellett képesek választási üzeneteiket eljuttatni a választókhoz. A választási versengés során megkérdőjelezi az egyenlő esélyek elvének érvényesülését az a tény vagy látszat, amikor a helyi közhatalom a választási kampányban semleges pozícióját feladva az egyik jelölő szervezet vagy jelölt mellett tűnik fel.” A jelen eljárás során nem merült fel a közhatalmi szervek semlegességi követelményét sértő magatartás, amely a jelöltek és jelölőszervezetek közti esélyegyenlőséget megbonthatná.
A felülvizsgálati kérelem
[16] A határozattal szemben a kérelmező – a Ve. 223. § (3) bekezdés a) és b) pontjára hivatkozással – felülvizsgálati kérelemmel élt, melyben annak megváltoztatását kérte akként, hogy a Kúria a kifogásnak adjon helyt, és állapítsa meg, hogy Ágh Péter Fidesz-KDNP jelölt óriásplakátjait birtokló D. B., V. M., P. E. I. személyek azáltal, hogy eltávolították Hencz Kornél képviselőjelölti plakátját, megsértették a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt a választás tisztaságának megóvása és c) pontjában foglalt esélyegyenlőség, valamint az e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét. Állította, hogy a támadott határozat sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és c) pontját, a Ve. 14. § (1) bekezdését, valamint a Ve. 43. §-át, különösen annak (2) bekezdését. A Ve. 225. §-ára hivatkozva csatolta a számára a S. Rendőrkapitányság által 2022. március 29. napján kiadott 18040/2811/2022/id. számú feljelentés másolatát. Előadta, hogy ezen bizonyíték alapján megállapítható, hogy a plakátot az érintettek szedték le jogellenesen, akik Ágh Péter Fidesz-KDNP jelölt óriásplakátjait birtokolták, nyilvánvalóan abból a célból, hogy az ő plakátjai helyére azokat rakják ki. Álláspontja szerint az NVB-nek már a csatolt fényképek alapján a felülvizsgálati kérelemnek megfelelő rendelkező részt kellett volna meghoznia. Az, hogy a plakátjait leszedték és „nyilván” Ágh Péter Fidesz-KDNP jelölt óriásplakátjait rakták volna ki, a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt a választás tisztaságának megóvása és c) pontjában foglalt esélyegyenlőség alapelvét is sérti.
Az érintettek nyilatkozata
[17] A Kúria felhívására az érintettek jogi képviselőjük útján úgy nyilatkoztak, hogy álláspontjuk szerint a felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. Elsődlegesen azért, mert nem tartalmaz okfejtést arra vonatkozóan, hogy a megjelölt rendelkezéseket pontosan miként, miért és mennyiben sérti az NVB határozata. Másodlagosan a kérelmező úgy hivatkozik a Ve. 223. § (3) bekezdés b) pontja szerinti mérlegelési hibára, hogy a határozat nem tekinthető mérlegelési jogkörben meghozott döntésnek.
A Kúria döntése és jogi indokai
[18] A kérelmező felülvizsgálati kérelme részben megalapozott.
[19] A kérelmező Ve. 222. § (1) bekezdés szerinti érintettségére nézve kétség nem merült fel, ezért azt a Kúria elfogadta. Az elektronikus dokumentumban benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelmet az ügyvédi képviselettel eljáró kérelmező a Ve. 224. § (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül terjesztette elő, azon minősített elektronikus aláírás szerepelt, és annak tartalma megfelelt a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglaltaknak, így a Kúria a felülvizsgálati kérelmet érdemben bírálta el.
[20] Az NVB a rendelkezésére bocsátott bizonyítékok értékelése során arra az álláspontra helyezkedett, hogy a csatolt fényképek azt ugyan bizonyítják, hogy az ismeretlen személyek eltávolították a kérelmező egyik választási plakátját, ugyanakkor a kérelmező választási plakátját eltávolító három személy személyazonossága a fényképek alapján nem volt megállapítható (l. NVB határozat [42] bekezdés).
[21] A Kúria megállapította, hogy a kérelmező megalapozatlanul hivatkozott arra a felülvizsgálati kérelmében, hogy az NVB-nek már a fényképek alapján meg kellett volna állapítania, hogy a szóban forgó plakátot az érintettek távolították el. A kérelmező ugyanis nem vitatta, hogy a kifogásához a fényképeken kívül egyéb, az érintettek személyazonosságának megállapítására alkalmas bizonyítékot nem csatolt.
[22] A Ve. 225. §-a ugyanakkor lehetővé teszi, hogy a kérelmező a bírósági felülvizsgálati kérelemben új tényekre, bizonyítékokra is hivatkozzon. Az új tényeknek, bizonyítékoknak egyrészt oksági kapcsolatban kell lenniük a kifogás tárgyával, a sérelmezett tevékenységgel, a sérelmezett jogszabállyal, amely az ügyben megvalósult. (l. Kvk.V.37.197/2014/3.) Másrészt az „új bizonyíték” azt is feltételezi, hogy már korábban is csatoltak bizonyítékot és ez az „új bizonyíték” e korábbit kívánja megerősíteni. (l. Kvk.I.37.494/2014/2.)
[23] A Kúria a becsatolt rendőrségi feljelentés alapján megállapította, hogy az az „új bizonyítékkal” szemben támasztott fenti kritériumoknak megfelel, és az egyértelműen alkalmas az NVB határozatában megállapított jogsértést elkövető – ismeretlenként megjelölt – három személy személyazonosságának megállapítására. A becsatolt közokirat rögzíti a rendőrségi igazoltatással érintett három személy adatait, továbbá azon nyilatkozatukat, melyben a képviselőjelölti plakát eltávolítását elismerték. A Kúria e körben utal az NVB határozatában foglaltakra, mely szerint a megállapított jogsértés tekintetében nem a plakátra vonatkozó eltulajdonítási célzatot szükséges megállapítani, hanem önmagában azt a tényt, hogy a kihelyezett plakátot eltávolították a korábbi helyéről. E tekintetben tehát az esetleges szabálysértési felelősség és a pusztán a plakát eltávolításának tényén alapuló választási alapelvi jogsérelem elválik egymástól.
[24] A Kúria a fentiek alapján megállapította, hogy az új bizonyíték alapján a kérelmező arra megalapozottan hivatkozott, hogy a képviselőjelölti plakát eltávolítását végző három személy személyazonossága ismertté vált. E körben nem hagyható figyelmen kívül, hogy a plakát eltávolítását maguk az érintettek nem vitatták sem a helyszínen, sem a jelen eljárásban tett nyilatkozatukban. Ugyanakkor a kérelmező azon hivatkozása, mely szerint a jogsértés megállapításához az is hozzátartozna, hogy az érintettek „Ágh Péter plakátjait birtokolták”, illetve, hogy „nyilván” Ágh Péter Fidesz-KDNP jelölt óriásplakátjait rakták volna ki, nem foghat helyt. Egyrészt a jogsértés nem Ágh Péter plakátjainak birtoklásához kötődik, ez pusztán az NVB által elvégzett bizonyítékértékelés és az abból levont következtetés részét képezte. („…a képen szereplő ismeretlen személyek egyértelműen Beadványozótól különböző jelölt érdekében eljáró személyek voltak, akiknél egy másik jelölt plakátjai voltak nagyobb számban, így inkább az tekinthető életszerűtlennek, hogy Beadványozó plakátja a kihelyezés céljából volt náluk.” NVB határozat [30] bekezdés) Másrészt a felülvizsgálati kérelem „nyilván mit tettek volna, ha” fordulata a kérelmező feltételezésének szintjén maradt, a plakátja helyére kitett más plakátra vonatkozó bizonyítékot nem terjesztett elő.
[25] A kérelmező úgy hivatkozott a Ve. 2. § (1) bekezdés a) (a választás tisztaságának megóvása) és c) (esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között) pontjának, a 14. § (1) bekezdésének (választási bizottságok feladata), valamint a Ve. 43. §-ának (tényállás megállapítása) sérelmére, hogy ezzel kapcsolatos indokait, az NVB határozatban ezen alapelvekkel összefüggésben kifejtettek cáfolatát nem adta elő. Azon túl, hogy a fellebbezésével egyezően ismételten felhívta a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti alapelvek megsértését, nem jelölte meg, hogy e jogszabályhelyekhez kapcsolódóan mi volt a konkrét jogszabálysértés (Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontja és 224. § (3) bekezdés a) pontja szerinti kötelezettség), az NVB határozat e körben kifejtett indokolása milyen oknál/okoknál fogva megalapozatlan. Ebből következően a kérelmező felülvizsgálati kérelme e körben – konkrét érvelés hiányában – megalapozatlan.
[26] A fentiek alapján a Kúria a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján az NVB határozatát a rendelkező részben foglaltak szerint megváltoztatta, egyebekben a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.
A döntés elvi tartalma
[27] 1. A kampányeszköznek minősülő plakát eltávolításához kapcsolódó jogsértés megállapításához nem a plakátra vonatkozó eltulajdonítási, rongálási célzatot kell vizsgálni, hanem önmagában azt a tényt, hogy a kihelyezett plakátot jogellenesen eltávolították a korábbi helyéről.
2. A felülvizsgálati kérelemhez csatolt új bizonyítéknak oksági kapcsolatban kell állnia a kifogás tárgyával, a sérelmezett jogszabállyal, továbbá egy már korábban is csatolt bizonyítékhoz kell kapcsolódnia, azt megerősítenie, avagy éppen cáfolnia.
Záró rész
[28] A Kúria a felülvizsgálati kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban, tárgyaláson kívül határozott.
[29] A kérelmező felülvizsgálati kérelme részben volt megalapozott, ezért a Ve. 228. § (2) bekezdése és a Kp. 35. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (továbbiakban: Pp.) 101. § (1) és 102. § (1) bekezdései alapján a Kúria kötelezte, hogy a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A. § (5) bekezdése szerinti összegű eljárási illeték fele összegét a kérelmező fizesse meg, míg a fennmaradó illeték a Pp. 102. § (1) bekezdése alapján az állam terhén marad.
[30] A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2022. április 1.
Dr. Dobó Viola sk. a tanács elnöke
Dr. Varga Eszter sk. előadó bíró
Dr. Balogh Zsolt sk. bíró