A Kúria
végzése
Az ügy száma: Kvk.IV.39.364/2022/6.
A tanács tagjai: Dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke, Dr. Kiss Árpád Lajos előadó bíró, Dr. Dobó Viola bíró
A kérelmező: Vajda Zoltán Tamás (…...)
A kérelmező képviselője: dr. Enyedi Krisztián ügyvéd (……)
A kérelmezett: Nemzeti Választási Bizottság (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.)
Az érintett: Kovács Péter, Budapest XVI. kerület polgármestere (…...)
Az eljárás tárgya: választási ügy
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó: a kérelmező
A felülvizsgált jogerős határozat: a Nemzeti Választási Bizottság 216/2022. számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria
- a Nemzeti Választási Bizottság 216/2022. számú határozatát helybenhagyja;
- kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak – külön felhívásra – 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.
A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] Budapest XVI. kerületi Polgármesteri Hivatal az önkormányzati választási ciklusok felénél, több alkalommal megjelentette az Első Félidő című kiadványt. A kiadvány 16 színes oldalból áll, azon az önkormányzat elnevezése és címere, illetve a „Fejlődő Kertváros” jelmondata van feltüntetve. A kiadvány alcíme: „Beszámoló a XVI. kerületi Önkormányzat […-…] között végzett munkájáról”. Ekként korábban megjelent a „Beszámoló a XVI. kerületi Önkormányzat 2006-2008 között végzett munkájáról” és a „Beszámoló a XVI. kerületi Önkormányzat 2014-2017 között végzett munkájáról” alcímet viselő kiadvány.
[2] 2022. március 18-án, pénteken, Kovács Péter polgármester feladóként való feltüntetése (az önkormányzat elnevezése és címere, illetve a „Fejlődő Kertváros” jelmondata megjelenítése) mellett Budapest XVI. kerület postaládáiba kézbesítésre került az Első Félidő „Beszámoló a XVI. kerületi Önkormányzat 2019-2022 között végzett munkájáról” alcímet viselő kiadvány (a továbbiakban: a Kiadvány).
[3] A Kiadványban Szatmáry Kristóf – a 39 fényképből – három fényképen (az 5., a 6. és a 16. oldalon) is megjelenik, neve ötször leírásra kerül az alábbi mondatokban: 5. oldal: „Szatmáry Kristóf országgyűlési képviselőnknek köszönhetően", 6. oldal: „Szatmáry Kristóf országgyűlési képviselőnknek köszönhetően", 14. oldal: „Szatmáry Kristóf képviselői munkájának köszönhetően”, ugyanezen az oldalon: „Szatmáry Kristóf országgyűlési képviselőnek és Kovács Péter polgármesternek 2021 nyarára sikerült elérnie". A kiadvány 16. oldalán található az ún. „Szatmáry Számláló”, melyben az önkormányzat tételesen, táblázat formájában foglalja össze a helyi országgyűlési egyéni választókerületi jelöltnek „betudható kormányzati támogatások” mértékét.
[4] A kérelmező és Szatmáry Kristóf Budapest 13. számú országgyűlési egyéni választókerület nyilvántartásba vett jelöltje, Szatmáry Kristóf jelenleg a választókerület megválasztott országgyűlési képviselője.
[5] A kérelmező kifogást nyújtott be Budapest 13. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB), azzal kapcsolatban, hogy Kovács Péter, Budapest XVI. kerületi polgármester megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti választás tisztaságának megóvása, a c) pont szerinti esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek között, valamint az e) pont szerinti, jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét. Előadta, hogy 2022. március 18-án, pénteken, Budapest XVI. kerület postaládáiba a Kiadvány kézbesítésre került, akként, hogy feladóként Kovács Péter polgármester volt feltüntetve.
[6] Az álláspontja szerint a Kiadvány a kampányidőszakban kampánytevékenységnek minősül, mert alkalmas a választói akarat befolyásolására, vagy annak megkísérlésére. A Kiadványban a kerület fejlesztéseinek bemutatása mellett a kerület jelenlegi országgyűlési képviselőjét, Szatmáry Kristófot, aki egyben az országgyűlési egyéni választókerület jelenlegi képviselőjelöltje is, kizárólagosan pozitív színben tünteti fel.
[7] Kovács Péter polgármesteri minőségében eljárva szólította meg a címzetteket, a Kiadványt a XVI. kerületi önkormányzat küldte meg a választópolgárok számára. Ezzel a pártok szabad versengésébe beavatkozva Szatmáry Kristóf képviselőjelölt érdemeit hangsúlyozza, és azt a látszatot kelti, hogy ez a polgármesteri hivatalnak, illetve a helyi közhatalom letéteményesének, magának az önkormányzatnak az álláspontja. A polgármester által feladott önkormányzati kiadvány felerősítő módon hatott Szatmáry Kristóf, a Fidesz-KDNP országgyűlési egyéni képviselőjelöltjének esélyeire, szemben más jelöltekkel, akiket az önkormányzat nem népszerűsített. Ez a cselekmény a véleménye szerint alkalmas a választási versengésbeli esélyegyenlőség megbontására.
[8] Mivel az önkormányzati kiadványt a Ve. 139. §-a szerinti kampányidőszakban juttatták el a választókhoz, ezért a Ve. szabályai irányadóak. A Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti esélyegyenlőség biztosítása érdekében az önkormányzati szerveknek tartózkodniuk kell a pártok szabad versengésébe való beavatkozástól, amely nem valósult meg, ezért az önkormányzat megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti esélyegyenlőséget a jelöltek és a jelölő szervezetek között. A levél előállításának és kézbesítésének finanszírozása az önkormányzati infrastruktúra és közpénz felhasználásával ment végbe, és ebből az következik, hogy a postaköltséget is a hivatal fedezte. A közpénz felhasználása az önkormányzat által az egyik jelölt népszerűsítése érdekében pedig alkalmas a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjába foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás tilalmának megsértésére. A polgármester a népszerűsítő levél feladásával tiltott kampánytevékenységet végzett, mely szintén a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjába ütközött.
[9] A kérelmező szerint közhatalmi hivatali szervezet és közpénz felhasználásával az egyik jelölt mellett való egyértelmű elköteleződés nyilvánvalóan sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt esélyegyenlőség alapelvét is, hiszen más jelölteknek ilyen jellegű lehetőség nem áll rendelkezésre.
A választási bizottságok határozatai
[10] Az OEVB a kifogást a 23/2022. (III. 24.) számú határozatával elutasította. A kérelmező fellebbezése folytán eljárt Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) a 216/2022. számú határozatával az OEVB határozatát helybenhagyta, megállapítva, hogy Kovács Péter, Budapest XVI. kerületi Önkormányzat polgármesterének kifogásban sérelmezett tevékenysége nem valósította meg a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjaiban foglalt alapelvek sérelmét.
[11] A határozat szerint Szatmáry Kristóf a 2018. évi országgyűlési képviselők választásán Budapest 13. számú országgyűlési egyéni választókerületében szerzett mandátumot. Az Alaptörvény 4. cikk (1) bekezdése szerint pedig az egyéni képviselők köz érdekében végzett tevékenysége azt jelenti, hogy az Országgyűlésben egyéni választókerületi érdekek megjelenítését, illetve az egyéni választókerület fejlődése érdekében a központi költségvetésből folyósított támogatások megszerzése érdekében érdekérvényesítő tevékenységet végeznek. Budapest 13. számú országgyűlési egyéni választókerületének területe az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény (a továbbiakban: Vjt.) 2. melléklete szerint Budapest XVI. kerületét foglalja magában, ennél fogva az előzőekben említett, egyéni országgyűlési képviselői tevékenység eredményei is ezen önkormányzat tekintetében realizálódnak.
[12] Ebből kifolyólag nem kifogásolható az, hogy az önkormányzati kiadványban helyet kap, hogy az önkormányzat területén megvalósult egyes beruházások és fejlesztések megvalósulása tekintetében szerepe volt a jelenleg is regnáló országgyűlési képviselőnek. Az, hogy a 16 oldalas kiadványban összesen három fényképen szerepel és összesen ötször kerül név szerint megemlítésre, nem teszi aránytalanná az önkormányzati eredményekről szóló beszámolót, azaz az nem tekinthető úgy, mintha a kiadvány ne arról tudósítana, amelyre a címe is utal, az Önkormányzat 2019. és 2022. között végzett munkájáról.
[13] Az NVB vizsgálta a Kiadvány hangvételét és a Kúria gyakorlatára utalva megállapította, hogy a polgármester, már a megválasztás szabályánál fogva is politikai szereplő, aki saját és az általa képviselt képviselő-testület politikáját hajtja végre. A közfeladatellátáshoz kapcsolódó kommunikációs tevékenység szabad belátáson alapul és diszkrecionális politikai döntés eredménye, és e lényeges jogalkotói megfontolásokból kívül esik a kampánytevékenység fogalmi körén, amelynek a Ve. 142. §-ában való megjelenítése az egységes bírói gyakorlat kifejezését szolgálta.
[14] A Kormány, valamint a hatáskörükben eljáró központi államigazgatási szervek és a települési önkormányzatok a Ve. 1-2. §-aira tekintettel nem alanyai a választási eljárásnak, ugyanakkor tevékenységük a kampány időszakban érinti a választással kapcsolatos egyes közjogi jogviszonyokat. A választási eljárásban résztvevők jogait és kötelezettségeit a Ve. határozza meg. A Ve. hatálya alá egyébként nem tartozó szervezetek vonatkozásában részletesen kell vizsgálni a kifogással érintett tevékenységekre tekintettel a választási jogviszonyok tényleges érintettségét. A jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség megbontására kampányidőszak alatt az a kommunikációs tevékenység lehet alkalmas, amely formai és/vagy tartalmi egyezősége okán felerősíti az egyik jelölő szervezet üzenetét, ilyen esetben ugyanis a támogatott jelölő szervezet kampányüzenete több választóhoz képes eljutni.
[15] Az NVB szerint kérelmező sem hivatkozik, és nem szolgáltat bizonyítékot arra, hogy az önkormányzati kiadvány grafikai kialakítása, vagy az abban használt szlogenek egyezést mutatnának Szatmáry Kristóf jelölti kampányában használt elemekkel, amely miatt arra az önkormányzati kiadvány felerősítőleg hat. Önmagában az, hogy a Polgármester, aki ugyanazon pártok jelöltjeként nyerte el mandátumát a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2019. évi általános választásán, mint 2018-ban Szatmáry Kristóf országgyűlési képviselőként, és a kiadványban pozitívan értékeli, illetve eredményesnek nevezi a választókerület érdekében végzett munkáját, az önkormányzati feladatellátást nem vonja ki a Ve. 142. §-a alól. Ennek oka egyrészt az, hogy a kiadványban Szatmáry Kristóffal kapcsolatban a már elvégzett képviselői tevékenysége kerül említésre, a kiadványban való szerepeltetésének mértéke nem tekinthető aránytalannak, jelölő szervezete, azok emblémái, illetve a folyó választási eljárásban használt szlogenjei nem jelentek meg. A képviselői munka méltatásával kapcsolatos megnyilvánulások pedig a tájékoztató tevékenység jogszabály által nem kötött formája miatt alappal nem kifogásolható.
[16] Mindezek alapján a Kiadvány kiadása és terjesztése a Ve. 142. §-ának hatálya alá tartozó, a helyi önkormányzat jogszabályban meghatározott feladatellátása körébe tartozik. Nincs szó továbbá arról, hogy a polgármester direkt kampánytevékenységet folytatott volna és ennek során igénybe vette volna az önkormányzati infrastruktúrát. Ahogyan arról sincs szó, hogy a polgármester valamilyen tisztséget töltene be az őt az önkormányzati választásokon jelölő pártokban, és azt összemosná a jelenlegi közjogi pozíciójával.
[17] Az NVB szerint a Kiadvány a helyi önkormányzatnak az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 32. §-a szerinti tájékoztató tevékenysége, ugyanis a közfeladatot ellátó szerv a feladatkörébe tartozó ügyekben köteles elősegíteni és biztosítani a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását. Ennél fogva nem kifogásolható, hogy a választópolgárokhoz eljuttató borítékon szerepelt a polgármester neve, az önkormányzat logója és a „Fejlődő Kertváros” szlogenje.
[18] A kérelmező által felhívott, 2014-es, a helyi önkormányzatok semlegességével kapcsolatos megállapításokat rögzítő kúriai végzésekkel kapcsolatban megjegyezte, hogy a Ve. 142. §-ának 2018. december 28-i hatályú módosítása okán azok meghaladottá váltak, amelynek tényét a Kúria Kvk.III.38.043/2019/2. számú végzése indokolásának [21] bekezdése is rögzítette.
A felülvizsgálati kérelem és az érintett nyilatkozata
[19] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében a támadott határozat megváltoztatását, a jogsértés megállapítását, Kovács Péter Budapest XVI. kerületi polgármester további jogszabálysértéstől való eltiltását és a jogsértés szándékos jellegére, valamint a jogsértéssel érintett választókerületi polgárok nagy számára való tekintettel bírság kiszabását kérte.
[20] Az álláspontja szerint az NVB helytelenül azonosította a tényállás valós jogi problémáját. A megválaszolásra váró kérdés nem az, hogy az önkormányzatoknak jogszabályban foglalt kötelezettsége-e a kerületben megvalósult fejlesztések állásáról való beszámolás, a választópolgárok tájékoztatása. A sérelmezett kiadvánnyal kapcsolatban hivatkozott és érdemben el nem bírált jogi kérdés az, hogy a Ve. 142. §-ában foglalt önkormányzati feladatellátásakor van-e korlát, amit be kell tartania a közhatalom egyik szervének, vagy a Ve. 142. §-ára hivatkozva tartalmi korlátok és a Ve. 2. § (1) bekezdésében foglalt alapelvekre tekintet nélkül folytathat egy önkormányzat akár a jogintézmény eredeti céljával és rendeltetésével visszaélve kampánytevékenységet. A jogsérelem azzal valósult meg, hogy az önkormányzat Szatmáry Kristóf képviselő és képviselőjelölt tevékenységét indokolás és objektív tények bemutatása nélkül kapcsolta össze szinte valamennyi, a kerületben megvalósított beruházással.
[21] A kérelmező kifejtette, hogy az önkormányzati kiadvány nem is törekszik annak bemutatására, hogy melyik fejlesztés miért köszönhető meg a képviselőnek. Egy országgyűlési képviselő tevékenységéről való beszámolás fogalmilag feltételezi azt, hogy igazolható tények szerint mutatja be eredményeit, munkájának következményeit. Jelen esetben azonban egyetlen olyan tartalmú iromány sem fűződik Szatmáry Kristóf nevéhez, ami akár csak részlegesen megalapozná az önkormányzati kiadvány állításait.
[22] A felülvizsgálati kérelem szerint így az indokolás szükségességét nem nélkülözheti a helyi közhatalom által közpénzből előállított és a választópolgárokhoz eljuttatott kiadvány, hogy a hivatalban lévő országgyűlési képviselőnek és képviselőjelöltnek miért tudható be szinte minden önkormányzati fejlesztés. Ennek hiányában ugyanis attól még, hogy az „Önkormányzat 2019. és 2022. között végzett munkájáról” van szó, még nem használhatja egy jogszabályi feladatellátási kötelezettségét arra, hogy e jogintézményt céljától eltérően felhasználva kampánytevékenységet valósítson meg. Jelen esetben ugyanis ez történt: a Ve. 142. §-ára hivatkozva az önkormányzat ki kívánta magát vonni a Ve. kampánytevékenységre vonatkozó szabályrendszere alól, hogy korlátozás nélküli kampánytevékenységet folytathasson közhatalmi szerepkörben, közforrásból.
[23] A kérelmező álláspontja szerint esetről esetre vizsgálandó az, hogy a helyi önkormányzat kampányidőszakban végzett tevékenysége a Ve. NVB által jelen ügyben azonosított 142. §-a, vagy a 141. §-a alá tartozik. A Ve. 141. §-a értelmében kampánytevékenység a kampányeszközök kampányidőszakban történő felhasználása és minden egyéb kampányidőszakban folytatott tevékenység a választói akarat befolyásolása vagy ennek megkísérlése céljából. Az önkormányzati munkával kapcsolatos tájékoztatását a polgármester, illetve az önkormányzat arra használta fel, hogy Szatmáry Kristófot népszerűsítse úgy, hogy olyan fejlesztéseket is a képviselőnek tud be, melyekhez neki kapcsolata nincs, illetve nem látható sem indokolása, sem tények ismertetése azzal kapcsolatban, hogy az miért neki köszönhető. Ennek hiánya önmagában felveti a tényszerűséget feltételező „tájékoztató” megalapozatlanságát és a kampánytevékenység megvalósulását.
[24] A kérelmező hivatkozott a Kúria Kvk.III.37.421/2018/8. számú határozatának [26] bekezdésére, kifejtve, hogy jelen ügyben hiányzik a konkrét információtartalom a képviselő, illetve képviselőjelölt tevékenysége és az önkormányzati fejlesztés megvalósulása közötti kapcsolat tekintetében, mely a tájékoztatási tevékenység fogalmának így meg nem feleltethető.
[25] A véleménye szerint az NVB határozata téves jogi álláspontra helyezkedik annak [52] bekezdésében. Ennek változatlan tartalommal való fenntartása oly nagy mértékben tágítaná ki a közhatalom által megvalósítható és közpénzből finanszírozható kampánytevékenység kereteit, mely jelentősen meghaladja a Ve. szabályrendszere által kijelölt kereteket, illetve az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló 2013. évi LXXXVII. törvény költési limitjét. A támadott határozat szerint ugyanis elegendő, ha az önkormányzati kiadvány grafikai megjelenésében és szlogenjében nem azonos Szatmáry Kristóf „üzeneteivel”. Mindez azt jelentené, hogy egy egyéni képviselőjelölt szabadon népszerűsíthetné magát egy önkormányzati kiadványban mindaddig, amíg bizonyos külső megjelenési elemeket nem használ, sértve ezzel a Ve. számos, 2. § (1) bekezdésében foglalt alapelvét.
[26] A kérelmező utalt a Kúria Kvk.VI.37.699/2019/2. számú határozatában foglaltakra és kifejtette, hogy mivel a polgármester, illetve az önkormányzat választási kampánytevékenységet folytatott, ezért a helyi közhatalom vezetőjeként és képviselőjeként e magatartása során nem élhet a helyi önkormányzat címerével, közpénzből kialakított szlogenjével, polgármesteri címének hangsúlyozásával, közpénz felhasználásával e tevékenységét nem finanszírozhatja. Vitatta, hogy mivel a polgármester nem tölt be tisztséget a pártjában, ezért nem is lehet összemosni a pártpolitikusi tevékenységét a politikaival.
[27] A felülvizsgálati kérelem szerint a Kovács Péter polgármester által jegyzett Kiadvány kampánytevékenységet valósított meg, célja Szatmáry Kristóf képviselőjelölt népszerűsítése tényként bemutatott, de a valóságban alá nem támasztott kijelentésekkel, miszerint szinte minden önkormányzati fejlesztés Szatmáry Kristófnak köszönhető, aki „ha bemegy dolgozni a munkahelyére, a Parlamentbe, akkor napi 14 millió forinttal gazdagodik a XVI. kerület” (Kiadvány, 16. oldal). A cél ebből is következően a választók akaratának befolyásolása, és nem az önkormányzati munkáról szóló tájékoztatás volt.
[28] Budapest XVI. kerület polgármestere érintettként az NVB határozatának helybenhagyását kérte. Hangsúlyozta, hogy 2006 óta polgármester, azóta minden alkalommal az önkormányzati „ciklus” félidejében és végén írásos kiadványban beszámol az önkormányzat munkájáról és a kerületi fejlesztésekről. A kiadványokban „természetes módon” a munkát segítő közéleti szereplők feltüntetésre kerülnek, így került feltüntetésre Szatmáry Kristóf jelenlegi országgyűlési képviselő, akinek a tevékenysége nagyban segítette a kiadványban szereplő fejlesztések megvalósítását. Tévesnek tartotta a kérelmező azon álláspontját, hogy egy országgyűlési képviselő választókörzetben végzett munkáját kizárólag az általa benyújtott törvényjavaslatok alapján lehetne megítélni.
[29] A polgármester véleménye szerint az országgyűlési képviselő feladata, hogy rendszeresen kapcsolatot tartson a kerületi polgárokkal, a választókörzetéhez tartozó önkormányzati képviselőkkel és a polgármesterrel, a választókörzetben megjelenő és az általa jogosnak tartott fejlesztési igényeket képviselje.
A Kúria döntése és jogi indokai
[30] A kérelmező felülvizsgálati kérelme az alábbiak szerint megalapozatlan.
[31] A Kúria megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelmet az ügyben érdekelt kérelmező nyújtotta be a Ve. 224. § (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül, tartalma megfelel a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglaltaknak, valamint az eljárásban a kérelmezőt ügyvéd képviseli. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet ezért érdemben bírálta el.
[32] A felülvizsgálati kérelem alapján a Kúriának abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy Szatmáry Kristóf képviselőjelöltnek a Kiadványban való szerepeltetése a Ve. rendelkezéseibe ütközött-e.
[33] A Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjai szerint a választási eljárás szabályainak alkalmazása során érvényre kell juttatni a választás tisztaságának megóvását, a jelöltek és a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőséget, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét.
[34] A Ve. 140. §-a alapján kampányeszköznek minősül minden olyan eszköz, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére, így különösen a plakát, a jelölő szervezet vagy jelölt által történő közvetlen megkeresés, a politikai reklám és politikai hirdetés és a választási gyűlés. A Ve. 141. §-a szerint kampánytevékenység a kampányeszközök kampányidőszakban történő felhasználása és minden egyéb kampányidőszakban folytatott tevékenység a választói akarat befolyásolása vagy ennek megkísérlése céljából.
[35] A Ve. 2018. december 28. napjától hatályos 142. §-a értelmében nem minősül választási kampánynak a helyi önkormányzatok jogszabályban meghatározott feladatuk során végzett tevékenysége.
[36] Az eljárásban nem vitatottak szerint a Kiadványt az önkormányzat jelentette meg, eldöntendő volt azonban, hogy az abban foglaltak, így különösen Szatmáry Kristóf képviselőjelölt országgyűlési képviselőként végzett tevékenységének bemutatása az önkormányzat jogszabályban meghatározott tevékenységének minősült-e, vagy az a Ve. 141. §-a szerinti kampánytevékenységet valósított meg.
[37] A Kúria hangsúlyozza, hogy a Kiadvány nem egyszeri, az országgyűlési választás miatt megjelentett anyag volt, az Első Félidő, mint az adott önkormányzati választási ciklus első felében végzett tevékenységéről szóló beszámoló a korábbi önkormányzati választási ciklusok közepén is megjelent.
[38] Az Alkotmánybíróság 3096/2014. (IV. 11.) AB határozata (a továbbiakban: Abh.1) és a 3149/2018. (V. 7.) AB határozata (a továbbiakban: Abh.2.) az országgyűlési képviselő-választás kampányidőszakában megjelent helyi önkormányzati lapokban közzétett cikkek, állítások jogszerűségét vizsgálta a választási alapelvek sérelme szempontjából. Az Abh.1 kiemelte, hogy a választási kampányban más időszakokhoz képest is különösen nagy jelentősége van a választópolgárok minél teljesebb körű tájékoztatásának. A demokratikus jogállamiság elve megkívánja, hogy a népképviseleti szervek megválasztására demokratikus közvélemény és a választók minél megalapozottabb döntése alapján kerüljön sor. Szabad és demokratikus választások nem képzelhetők el anélkül, hogy a sajtó ne a megfelelő tájékoztatáshoz kapcsolódó alkotmányos felelőssége szerint járna el. Az Alkotmánybíróság hangsúlyozta, hogy ez mindenekelőtt és leginkább a szerkesztés szabadságának elismerését, a tartalmi beavatkozás tilalmának tiszteletben tartását igényli az állam részéről. Meghatározott körben azonban alkotmányosan indokolhatóvá és szükségessé válhat a tájékoztatást érintő egyes követelmények előírása. A médiaszolgáltatók tevékenysége mellett ebbe a körbe vonható a közpénzből fenntartott sajtótermékek működése is (Indokolás [42]). Emellett arra is rámutatott a testület, hogy jóllehet az önkormányzatoknak a választási kampány ideje alatt is megvannak az általános feladatai, ebben az időszakban a választójog gyakorlásának a különös szabályai kerülnek előtérbe. Alkotmányjogi szempontból nem kifogásolható alappal, ha választás idején a széles értelemben vett állam (ideértve az önkormányzatokat is) kezén lévő sajtó szerkesztésével szemben a bíróság [...] más követelményeket támaszt az általa megállapított konkrét tényállás összes jellemzőjétől függően, mint máskor (Indokolás [47]).
[39] Figyelembe kell venni továbbá, hogy a – fenti alkotmánybírósági határozatokat követően – 2018. december 28-ával módosult a Ve. 142. §-a, amelynek értelmében – többek között – immár nem minősül választási kampánynak a helyi önkormányzatok és más állami szervek jogszabályban meghatározott feladatuk során végzett tevékenysége.
[40] A Ve. módosított 142. §-a egyértelműbbé tette az állami és helyi önkormányzati szervek választási kampányban vállalt tevékenysége jogszerűségének megítélését. A Kúria az új szabályokat értelmező egyik első Kvk.III.38.043/2019/2. számú határozatában megállapította, hogy a Ve. 142. §-a helyi önkormányzatokon túl a kormány a kormány tagjai és a kormányzati igazgatási szervek tevékenységére is kiterjed. Az Alkotmánybíróság a IV/665/2022. számú ügyben hozott határozatával ezt az értelmezést megerősítette.
[41] Jelen ügyben a Kiadvány és az Első Félidő korábbi számainak formai és tartalmi vizsgálata alapján az állapítható meg, hogy a Kiadvány célja egyértelműen az önkormányzati választásokat követő két év eredményeinek a bemutatása. Ezt alátámasztja a Kiadvány címe, a korábbi önkormányzati gyakorlatnak megfelelő ütemezésű megjelenítés, és annak helyi érdekű tartalma is. A Kiadvány – hasonlóan a korábbi megjelenésekhez – a polgármester köszöntőjével kezdődik és feladóként is a polgármestert jelöli meg. Abban képviselőjelöltre (ilyen minőségben), az országgyűlési választásokra, politikai pártokra való utalás nem szerepel. Mindezek alapján egyértelműen megállapítható, hogy nem a választási kampányt szolgáló kiadványról, hanem a helyi önkormányzat munkáját bemutató időszakonként megjelenő sajtótermékről van szó.
[42] A Kúria megítélése szerint ezért helyesen állapította meg az NVB – az OEVB-vel ellentétben – hogy a Kiadvány előállítása és terjesztése nem minősült kampánytevékenységnek, az a Ve. 142. §-a alapján a XVI. kerületi önkormányzat feladatának bemutatására szorítkozik. Az is megállapítható – s a kérelmező ezt nem is állította –, hogy a kiadvány közvetlenül nem foglal állást az országgyűlési képviselőválasztáson induló egyik jelölt mellett vagy ellen, a szavazás mikéntjére vonatkozó felhívást nem tartalmaz. Mindezért a Kúria jelen ügyre nem találta analóg módon alkalmazhatónak a kérelmező által felhívott Kvk.VI.37.699/2019/2. számú határozatában foglaltakat. Ez utóbbi ügyben ugyanis a polgármester ebben a minőségében egy adott jelölő szervezet támogatására buzdító kampánylevelet küldött az első választók számára. Mindezért a két ügy között az ügyazonosság – figyelemmel a Kúria Jpe.I.60.002/2021/7. számú döntésében foglaltakra – nem állt fenn.
[43] A Kiadvány továbbá sem színezésében, sem szlogenében nem hasonlít egyik jelölő szervezet szimbólumaihoz, jelmondataihoz sem, ebben a tekintetben sem lehetett megállapítani, hogy az a képviselőjelölt, illetve a jelölő szervezet valamely kampányüzenetét erősítené. Tartalmazza viszont a Kiadvány a „Fejlődő Kertváros” mondatot, ami vitathatatlanul a XVI. kerület szlogenje (ilyen pl. a XVII. kerületben a „Modern kertváros” szlogen is), tartalmazza továbbá a Budapest XVI. kerülti önkormányzat elmúlt két évben elért eredményeit.
[44] Az összesen 16 oldalból álló Kiadványban vannak beágyazva a kérelmező által sérelmezett Szatmáry Kristóf országgyűlési képviselőre utaló részek. Ezekkel kapcsolatban megállapítható, hogy a kiadvány még ebben a körben sem tartalmaz a jövőre utaló állítást (úgy, mint például az Abh.2 alapjául szolgáló ügyben, ahol „az Út- és lakóparkfejlesztésre újabb 745 milliót költött önkormányzatunk” szövegrész után az szerepelt, hogy „Önökön is múlik, az marad-e” című cikk).
[45] A kérelmező által sérelmezett részekben lényegében Kovács Péter polgármester az önkormányzat nevében megköszöni Szatmáry Kristóf országgyűlési képviselőnek a kerülettel kapcsolatos előző országgyűlési ciklusban végzett lobby-tevékenységét. Az országgyűlési képviselő megbízatása ugyanis a négy év elteltével megszűnik. Ettől különálló kérdés, hogy mint képviselőjelölt újra indul a választásokon, a Kiadvány azonban a jövőre vonatkozóan semmilyen közvetlen utalást nem tesz, ilyet a kérelmező sem állít.
[46] A Kúria egyetértett az NVB határozat azon indokaival, hogy „az országgyűlési képviselők esetében az Alaptörvény 4. cikk (1) bekezdése szerinti köz érdekében végzett tevékenység az egyéni képviselők esetében mindenképpen jelenti, az egyéni választókerületi érdekek megjelenítését az Országgyűlésben, illetve az egyéni választókerület fejlődése érdekében a központi költségvetésből folyósított támogatások megszerzése érdekében a központi költségvetésből folyósított támogatások megszerzése érdekében végzett érdekérvényesítő tevékenységet.” Ebben a körben a Kúria újra visszautal a Ve. 2018. december 28-ával módosult a Ve. 142. §-ára, amely kimondja, hogy nem minősül választási kampánynak nemcsak a helyi önkormányzatok, hanem más állami szervek jogszabályban meghatározott feladatuk ellátása érdekében végzett tevékenysége. Jelen ügyben a Kiadvány Szatmáry Kristóf országgyűlési képviselő ilyen tevékenységére utal.
[47] A kérelmező kifogásolja az NVB határozat azon részét is, amelyben az NVB megállapítja, hogy „jelen esetben azonban nincs arról szó, hogy a Polgármester az említett üggyel azonos, direkt kampánytevékenységet folytatott volna és ennek során igénybe vette volna az önkormányzati infrastruktúrát. Ahogyan arról sincs szó, hogy a Polgármester valamilyen tisztséget töltene be az őt az önkormányzati választásokon jelölő pártokban, és azt összemosná a jelenlegi közjogi pozíciójával.” Ezzel kapcsolatban a Kúria utal a fentebb kifejtettekre, azaz, hogy egyértelműen a polgármester polgármesteri minőségében jegyzett kiadványról van szó és nem kampánytevékenységről, ezért helytálló az NVB fönti megállapítása. Másrészt utal a Kúria az Alkotmánybíróság 3154/2018. (V. 11.) AB határozatára is, amely szerint a polgármester által, nem polgármesteri minőségben, hanem pártpolitikusként írt választásra buzdító levél nem feltétlenül sérti a Ve-t. {Indokolás [30]} Hangsúlyozandó azonban, hogy a Kiadványban még választásra buzdító megállapítás sincs.
[48] Végül a kérelmező kifogásolja, hogy a kiadványban Szatmáry Kristóf érdemeként feltüntetett egyes beruházások nem is az ő közreműködéséhez kötődnek, „az önkormányzat Szatmáry Kristóf képviselő és képviselőjelölt tevékenységét indokolás és objektív tények bemutatása nélkül kapcsolta össze szinte valamennyi, a kerületben megvalósult beruházással”. A véleménye szerint jelen ügyben hiányzik a konkrét információtartalom a képviselő, illetve képviselőjelölt tevékenysége és az önkormányzati fejlesztés megvalósulása közötti kapcsolat tekintetében, mely a tájékoztatási tevékenység fogalmának így meg nem feleltethető.
[49] A Kúria megítélése szerint nem jelen ügynek a tárgya, hogy feltárja az országgyűlési képviselő valós tevékenységét, még inkább nem, hogy feltárja a Kiadványban foglalt állítások igazságtartalmát. Jelen ügynek a tárgya, hogy egy, a polgármester által jegyzett önkormányzati kiadványban – kampányidőszak alatt – lehet-e és milyen összefüggések alapján utalni a település (kerület) egyéni képviseletét is ellátó országgyűlési képviselő közreműködésére.
[50] A kifejtettek szerint a Kúria megállapította, hogy a Kiadvány megjelenítése a Ve. 142. §-a alapján nem minősült választási kampánynak, ezért a vitatott hírlevél kapcsán választási jogsértés nem valósulhatott meg. Mindezek folytán a bírósági felülvizsgálati kérelemben foglaltak alapján a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjának megsértése nem volt megállapítható, így a Kúria az NVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.
A döntés elvi tartalma
[51] Nem minősül választási kampánynak az önkormányzat jogszabályban meghatározott feladatellátása során kifejtett kommunikációja.
Záró rész
[52] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 157.§ (7) bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 124. § (5) bekezdésének megfelelően tárgyaláson kívül bírálta el.
[53] A Kúria a kérelmezőt a Ve. 228. § (2) bekezdése és a Kp. 157. § (7) bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 35. § (1) bekezdése, valamint a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 101. § (1) bekezdése és 102. § (1) bekezdése alapján kötelezte, hogy fizesse meg a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A.§ (5) bekezdése szerinti összegű eljárási illetéket.
[54] A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2022. április 1.
Dr. Balogh Zsolt s.k. a tanács elnöke,
Dr. Kiss Árpád Lajos s.k. előadó bíró,
Dr. Dobó Viola s.k. bíró