Kvk.IV.39.266/2022/4. számú határozat

A Kúria

végzése

Az ügy száma: Kvk.IV.39.266/2022/4.

A tanács tagjai:

Dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke
Dr. Hajas Barnabás előadó bíró
Dr. Dobó Viola bíró

A kérelmező: Magyarországi Munkáspárt 2006 – Európai Baloldal (Cím)

A kérelmező képviselője: Dr. Kósa Apollónia ügyvéd (Cím)

Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: kérelmező

A felülvizsgálni kért határozat: a Baranya Megyei Területi Választási Bizottság 1/2022. (III. 1.) számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Baranya Megyei Területi Választási Bizottság 1/2022. (III. 1.) számú határozatát helybenhagyja.

A felülvizsgálati eljárási illeték az állam terhén marad.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A Baranya Megye 04. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (a továbbiakban: OEVB) a választási eljárásról szóló 2013. évi  XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 252. § (2) bekezdésében foglalt hatásköre alapján a 15/2022. (II. 25.) számú határozatában megállapította, hogy a Magyarországi Munkáspárt 2006 - Európai Baloldal jelölő szervezet jelöltjeként indulni szándékozó Pöttendi János egyéni választókerületi jelölt bejelentésekor benyújtott ajánlóíveken 397 db érvényes ajánlás szerepelt. Az érvényes ajánlások száma nem érte el az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény 6. §-a szerinti, a jelöltséghez szükséges ötszáz érvényes ajánlást. A jelölt bejelentése a törvényes feltételeknek nem felelt meg, ezért az OEVB visszautasította a jelölt nyilvántartásba vételét az országgyűlési képviselők 2022. évi általános választásán.

A fellebbezés

[2] A jelölt fellebbezéssel támadta az OEVB határozatát, melyben az OEVB határozatának hatályon kívül helyezését, és a fellebbezésben megjelölt érvénytelen ajánlások újbóli ellenőrzését kérte. Kérte annak lehetővé tételét is, hogy „a választási szervek informatikai eszközeit is fel lehessen használni annak feltárására, hogyan lehetséges az, hogy a választópolgárok tudtukon kívül nagy számban nem szerepelnek a választási névjegyzéken.” Előadta, hogy 2022. február 25-én telefonon értesítést kapott arról, hogy az általa a törvényi határidőn belül leadott ajánlások közül sok az érvénytelen ajánlás és így az érvényes ajánlások száma nem éri el a szükséges ötszázat. Előadta továbbá, hogy „személyesen jelent meg az OEVB hivatalos helyiségében, ahol általános tájékoztatást kapott csupán az érvénytelen ajánlásokról és csupán néhány konkrét esetet említettek meg neki a tájékoztatás során. Az ajánlások érvénytelenségét tételesen bemutató tájékoztatást nem kapott”, mely miatt nem élhetett tételes észrevételekkel az érvénytelenségi okokkal kapcsolatban.

[3] Hivatkozott arra is, hogy azt a szóbeli tájékoztatást kapta, hogy „sok ajánlás azért érvénytelen, mert az érintett állampolgárok nem szerepelnek a választási névjegyzékben.” Álláspontja szerint arról van szó, hogy a választópolgárok eleve nincsenek is tudatában annak, hogy az adott választókerületben nem tudnak érvényesen szavazni, amely ilyen magas szám mellett alkalmas arra, hogy módosítsa a választás eredményét és ezzel megsértse a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt alapelvet.

[4] A Baranya Megyei Területi Választási Bizottság 1/2022. (III. 1.) számú határozatával az OEVB határozatát helybenhagyta. Indokolása szerint a Ve. 122. §, 125. § (1) és (3) bekezdései, 127. § (3) bekezdése alapján az ajánlások ellenőrzése az egyéni választókerületi jelölt nyilvántartásba vételére illetékes országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda feladata. Az ajánlások ellenőrzése során a választási iroda nem mérlegelési jogkörében jár el, mivel a Ve. 126. §-a egyértelműen rögzíti, hogy mely ajánlások fogadhatók el érvényesnek.

[5] A TVB utalt a Ve. 127. § (3) bekezdésében írt szabályra is, amely szerint az ajánlás-ellenőrzés eredményéről a választási iroda külön tájékoztatást készít. A Kúria Kvk.II.37.326/2014/3.számú határozatában ezzel egyező álláspontot fogadott el és rögzítette, hogy „[a] nem megfelelő számú ajánlás hiányára alapítottan a jelölt nyilvántartásba vételének visszautasításáról döntő határozatnak nem része az egyes ajánlások érvénytelenségi okának megjelölése, mert erről a Ve. 127. § (3) bekezdése szerint külön tájékoztatás készül, amelyből az egyes ajánlások érvénytelenségi okairól a kérelmező tájékozódhat.”

[6] A TVB kifejtette, hogy a választási eljárásban szabott rövid határidők és az eljárások sommás jellegéből adódóan a választási szervek elsősorban a beadványozó által csatolt bizonyítékokat tudják értékelni, azonban érdemi bizonyíték hiányában a vélelmezett jogsértés és annak indokai nem ítélhetők meg, illetve értékelhetők, fellebbező jelölt nem bizonyította azon állítását, hogy ne kapott volna tájékoztatást az ajánlások ellenőrzésének eredményéről, ideértve az egyes elutasított ajánlások érvénytelenségi okait is.

[7] A TVB kitért arra is, hogy a fellebbezés kizárólag az általánosság szintjén vitatja az OEVB határozatban foglaltakat, nem tartalmaz semmilyen konkrét állítást arra vonatkozóan, hogy az ajánlóíveken szereplő ajánlások ellenőrzéséhez kapcsolódóan álláspontja szerint mi volt a konkrét jogszabálysértés. A jelölt fellebbezésében nem jelölte meg (az ajánlóív sorszáma és ezen belül az ajánlás sorszámának a feltüntetésével) azt sem, hogy melyek azok a konkrét ajánlások, amelyek esetében sérelmesnek találta azok érvénytelenné nyilvánítását, illetve, hogy ezeket milyen oknál fogva kellett volna érvényesként elfogadni, noha az egyéni jelöltként induló választópolgárnak, illetve az őt jelölő szervezet képviseletére jogosultnak is lehetősége lett volna tájékoztatást kérni a választási irodától az ajánlások érvénytelenségének okairól.

A felülvizsgálati kérelem

[8] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében a TVB határozatának megváltoztatását és jelöltje nyilvántartásba vételét kérte, mert a határozat a jogszabály téves (jogsértő) értelmezése és alkalmazása miatt jogszabálysértő.  

[9] Arra hivatkozott, hogy a jelölt az ajánlások érvénytelenségével kapcsolatban elégtelen tájékoztatást kapott. Kifejtette, hogy ha az ajánlások nagy számban azért érvénytelenek, mert az adott választópolgárok nem szerepelnek a választási névjegyzékben, a tájékoztatásnak külön kérelem nélkül is ki kell terjednie arra, hogy pontosan kik azok a választópolgárok, akik nem élhetnek ajánlási jogukkal, azért, mert nem szerepelnek a névjegyzékben. Ennek pedig azért van különös jelentősége, mert a választójog az Alaptörvény XXIII. cikkében meghatározott alapjog, amelynek gyakorlásától el van zárva az a választópolgár, aki a választási névjegyzékben nem szerepel, amelyről mindaddig, amíg a választás napján a szavazókörben meg nem jelenik, nem kap információt.

[10] Álláspontja szerint az ellenőrzésről történő tájékoztatás hiányossága külön bizonyításra nem szorul, ez az ajánlási rendszer sajátosságaiból következik, a tájékoztatás elmaradása pedig mint nemleges tény nem bizonyítható. Utalt arra is, hogy a jelölt Ve. 127. § (3) bekezdése szerinti tájékoztatásáról nem készült jegyzőkönyv, így a tájékoztatás hiányát a jelölt ezen okból sem tudja bizonyítani.

A Kúria döntése és jogi indokai

[11] A kérelmező felülvizsgálati kérelme az alábbiak szerint nem megalapozott.

[12] A kérelmező jelölő szervezet Ve. 222. § (1) bekezdése szerinti érintettségére kétség nem   merült fel, azt a Kúria elfogadta.

[13] A Ve. 212. § (2) bekezdés a)-b) pontjai alapján a kifogásnak tartalmaznia kell a jogszabálysértés megjelölését és annak bizonyítékait. A választási bizottság a Ve. 218. § (1) bekezdése szerint a rendelkezésre álló adatok alapján dönt. A Ve. 225. §-a értelmében a fellebbezésben és a bírósági felülvizsgálati kérelemben új tények és bizonyítékok is felhozhatók.

[14] A Kúria joggyakorlata szerint (Kvk.IV.37.316/2014., Kvk.IV.37.657/2019/3.) a választási eljárás sommás jellege és a Ve.-ben a bírósági jogorvoslatra előírt rövid határidők kizárják a bizonyítási eljárás lefolytatásának és ennek keretében hiánypótlási felhívás kibocsátásának a lehetőségét. Ebből következően a Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelemmel egyidejűleg elé tárt bizonyítékok alapján hozza meg döntését.

[15] A Ve. 231. § (4) bekezdése értelmében a fellebbezés, illetve a bírósági felülvizsgálati kérelem folytán a fellebbezés elbírálására jogosult választási bizottság, illetve a bíróság a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja. Ennek megfelelően a Baranya Megyei Területi Választási Bizottságnak kötelessége volt az OEVB által a Ve. 43. §-a alapján megállapított tényállás vizsgálata, illetőleg a Ve. 43. § (4) bekezdésével kapcsolatos jogértelmezés helytállósságának értékelése.

[16] A Ve. 124. § (1) bekezdésének megfelelően az országgyűlési képviselő-jelöltet az ajánlóívek átadásával a választási bizottságnál kell bejelenteni a nyilvántartásba vételre. Az ajánlásokat a Ve. 122. § (1) bekezdése szerint a választási iroda ellenőrzi. Az ellenőrzés eredményéről a Ve. 127. § (3) bekezdésének megfelelően tájékoztatja a jelölt nyilvántartásba vételére illetékes választási bizottságot, de a Ve. kizáró rendelkezésének hiányában magának a jelöltnek, illetve az őt indítani kívánó szervezetnek is van tájékozódási lehetősége az ajánlásokat érintő érvénytelenségi okokról. Ezt tartalmazza a TVB által megjelölt Kúria Kvk.II.37.326/2014/3. számú végzése is. A kérelmező csak állította a felülvizsgálati kérelemben, hogy az ajánlások érvénytelenségi okaira is kiterjedő tájékoztatást kért, de arra vonatkozó adat nem állt rendelkezésre, hogy ezirányú kérelmét a választási irodánál terjesztette volna elő. A tájékoztatás módját a Ve. 127. § (3) bekezdése nem szabályozza, ezért a jegyzőkönyvi formában történő tájékoztatás esetleges hiánya önmagában jogszabálysértő nyilvántartásba vételi eljárás megállapítását nem alapozza meg.

[17] Az érvénytelenségi okok tételes megismerhetőségének lehetősége nem mentesíti a választási bizottságokat azon kötelezettség alól, hogy a jelölt nyilvántartásba vételének visszautasítása esetén a határozat tartalmazza a Ve. 46. § da) pontjának megfelelően a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat. Amint az a kérelmező felülvizsgálati kérelméből kitűnik, az OEVB határozata szerint a „865 darab rögzített ajánlásból 397 db volt elfogadható, egyéb okokból nem elfogadható 268 db, formai hibás ajánlás 0 db, többszörös ajánlás miatt nem elfogadható 20 db.”  

[18] A TVB határozatának [16] pontjában kiemelte, hogy „a jelölt fellebbezésében maga is elismerte a tájékoztatás tényét, azonban a jelöltnek a tájékoztatás során lehetősége lett volna akár kérdéseket is intézni az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda tagjaihoz, melynek során, és az erre vonatkozó kifejezett igénye alapján a választási iroda még a megtettnél is részletesebb tájékoztatást nyújtott volna részére.” A kérelmező ezzel a lehetőséggel nem élt.

[19] A jelölt nyilvántartásba vételéről döntő OEVB határozatban az alapul szolgáló tényállás azonban nem az egyes ajánlások tételes érvényessége/érvénytelensége felsorolásából áll, hanem az ajánlások összességének, mint bizonyítéknak az értékeléséből a jelölt nyilvántartásba vételéhez szükséges feltételek be-, vagy be nem álltának a megállapításából.

[20] Az ajánlások nagy számára és az ellenőrzésük rövid időtartamára figyelemmel a Kúria töretlen gyakorlata sem fogalmaz meg elvárást az ajánlások el nem fogadási okainak egyenkénti ismertetésére. Elegendőnek tekinti, ha a határozatban megjelenítésre kerül a beadott és elfogadott ajánlások száma, mivel a kérelmező által is megismerhető ajánlás ellenőrző rendszerből kinyomtatott eredmény statisztikai adatlap alapján az egyes ajánlások el nem fogadásának pontos indoka megállapítható.

[21] A kérelmező fellebbezésében általánosan hivatkozott az OEVB határozatának jogszabálysértő voltára, azt, hogy melyik érvénytelen ajánlás esetén miért kellett volna ellentétes következtetésre jutni, nem jelölte meg. A TVB csak ezzel az általános tartalommal bírálhatta el a fellebbezést, ennek pedig a Ve. 46. § da) pontjának megfelelően eleget tett.

[22] A fellebbezés arra is utal, hogy ha a pártot ajánló választópolgárok nem szerepelnek a választási névjegyzékben, akkor nem tudják gyakorolni az Alaptörvény XXIII. cikkében foglalt választójogukat. A Kúria ezzel kapcsolatban utal arra, hogy a választópolgárok a Ve. 115. § (1) és (2) bekezdésben foglalt rendelkezés alapján tájékoztatást kapnak arról, hogy szerepelnek a szavazóköri névjegyzékben. Ha a választópolgár nem kapja meg az értesítőt, az ellen jogorvoslattal élhet. Az, hogy a választópolgár szerepel-e a szavazóköri névjegyzékben vagy nem, illetve, hogy melyik szavazókörben szerepel az a választópolgárhoz és nem ahhoz a párthoz kapcsolódik, amellyel a választópolgár esetlegesen szimpatizál.  

[23] A kérelmező bírósági felülvizsgálat kezdeményezése során a Kúria azt állapította meg, hogy a Ve. szerinti indokolási kötelezettség körében a jelen eljárásban a TVB nem sértett jogszabályt, ennek következtében pedig a Ve. 122. §-ának sérelme sem állapítható meg. Ezért a TVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.

A döntés elvi tartalma 

[24] Az ajánlások nagy számára és az ellenőrzésük rövid időtartamára figyelemmel a Kúria nem fogalmaz meg elvárást az ajánlások el nem fogadási okainak egyenkénti ismertetésére. Elegendőnek tekinti, ha a határozatban megjelenítésre kerül a beadott és elfogadott ajánlások száma, mivel a kérelmező által is megismerhető ajánlás ellenőrző rendszerből kinyomtatott eredmény statisztikai adatlap alapján az egyes ajánlások el nem fogadásának pontos indoka megállapítható. A tájékoztatás módját a Ve. 127. § (3) bekezdése nem szabályozza, ezért a jelölt kérelmére a nem jegyzőkönyvi formában történő tájékoztatás jogszabálysértő nyilvántartásba vételi eljárás megállapítását nem alapozza meg.

Záró rész

[25] A kérelmező az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. § (1) bekezdés d) pontja értelmében teljes személyes illetékmentességben részesül, amely miatt a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 35. § (1) bekezdése szerint alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 101. § (1) bekezdése, 102. § (6) bekezdése alapján a felülvizsgálati eljárási illeték az állam terhén marad.

[26] A határozat elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

[27] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 229. § (2) bekezdésének megfelelően nem peres eljárásban bírálta el.

Budapest, 2022. március 8.

Dr. Balogh Zsolt s.k. a tanács elnöke   
Dr. Hajas Barnabás s.k. előadó bíró
Dr. Dobó Viola s.k. bíró