Kvk.IV.39.185/2024/6. számú határozat

A Kúria
végzése

Az ügy száma: Kvk.IV.39.185/2024/6.

A tanács tagjai: Dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke
                        Dr. Bögös Fruzsina előadó bíró
                        Dr. Kalas Tibor bíró

A kérelmező: Magyar Szocialista Párt
                     (cím1)

A kérelmező képviselője: dr. Enyedi Krisztián ügyvéd
                                      (cím2)

Az érintett: Dr. Barkóczi Csaba
                  (cím3)

Az érintett képviselője: Dr. Csizmadia Péter ügyvéd
                                     (cím4)

Az eljárás tárgya: választási ügy

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező

A felülvizsgálni kért határozat: a Baranya Vármegyei Területi Választási Bizottság 92/2024. (VI.19.) TVB határozata

Rendelkező rész

A Kúria

- a Baranya Vármegyei Területi Választási Bizottság 92/2024. (VI. 19.) TVB határozatát az indokolás módosításával helybenhagyja;
- kötelezi a kérelmezőt, hogy az esedékesség napjáig fizessen be az állami adó- és vámhatóság illetékbevételi számlájára 10.000 (tízezer) forint feljegyzett nemperes eljárási illetéket. A fizetendő illeték a határozat jogerőre emelkedését követő 60. napon válik esedékessé.

A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

1. A kérelmező 2024. június 12. napján 15 óra 53 perckor elektronikus úton kifogást terjesztett elő a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 208. §-a és 211. §-a alapján, amelyben előadta, hogy Barkóczi Csaba képviselőjelölt a Ve. 143/A. § (2) bekezdését és a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét megsértve a választás napján egymás után több választópolgárt szállított, illetve szervezte meg a szavazóhelyiséghez történő szállításukat, illetve többször megjelent a választókerülethez tartozó szavazókörökben. Hivatkozott a 18/2008. (III.12.) AB határozatra, és a Kúria Kvk.II.37.419/2018/2. számú határozatára. Minderre tekintettel kérte a jogszabálysértés megállapítását és Pécs Megyei Jogú Város 09. számú önkormányzati egyéni választókerületi választás eredményének elsődlegesen teljes mértékben, másodlagosan a 049. és a 050. számú szavazókör tekintetében a Ve. 218. § (2) bekezdés c) pontja alapján történő megsemmisítését és a választás megismételtetését.
2. Kifogásához csatolta egyéb érdekelt1 Facebookra feltöltött bejegyzésről készült képernyőfelvételt, valamint az azt közzétévő személy ezzel kapcsolatos nyilatkozatát, továbbá a 050. számú szavazatszámláló bizottság (a továbbiakban: SZSZB) elnökétől és egy megbízott tagjától, valamint a 049. számú szavazatszámláló bizottság megbízott tagjától származó nyilatkozatot. Előadása szerint a 049. szavazókör bizottsági tagjának nyilatkozata azt is alátámasztja, hogy lélegeztetőgépen lévő, beteg ember helyett az ápolója töltötte ki a szavazólapot.
3. Egyéb érdekelt1 magánszemély Facebook bejegyzése a Facebookra kitett posztjáról készült képernyőfotót, illetve a nyilatkozatát tartalmazza arról, hogy a csatolt képernyőfotón lévő bejegyzés tőle származik. A bejegyzés szerint a 92 éves, demenciában szenvedő édesanyját két alkalommal egy középkorú hölgy kereste fel és ajánlkozott, hogy mozgóurnát intéz számára a szavazás napján és átadott számára egy személyre szóló levelet a miniszterelnöktől, amely tartalma szerint csak a FIDESZ támogatása akadályozhatja meg hazánk háborúba sodródását. Hétfői, édesanyjánál történt látogatásakor az általa lefotózott és nyilatkozatához csatolt papírlapot találta az íróasztalán a következő felirattal: „Polgármester: Dr. Csizmadia Péter képviselőjelölt: Barkóczi Csaba, Európai képviselő FIDESZ — KDNP”.
4. A 050. számú szavazatszámláló bizottság elnökének, illetve delegáltjának nyilatkozata egybehangzóan tartalmazza, hogy dr. Barkóczi Csaba képviselőjelölt a szavazóhelyiségben megjelent, valamint, hogy a szavazóhelyiséget magában foglaló épületben az érkező választópolgárokkal beszélgetett. A nyilatkozat szerint a képviselőjelölt mozgóurna iránti kérelmeket is leadott, illetve idős hölgyet kísért a bejáratig, és „szemmel láthatóan szavazásra agitálta őt”. Az SZSZB elnöke a későbbiekben azt észlelte, hogy a képviselőjelölt a szavazóhelyiség előterében tartózkodik, továbbá a jelölt „órákat tartózkodott az előtérben, ujjongva fogadta a választópolgárokat”. Ezen túlmenően dr. Barkóczi Csaba képviselőjelölt egy idősebb hölgyet „bensőségesen győzködve hozott szavazni”, ezt követően pedig azt észlelte, hogy a jelölt „az előtérben tartózkodik a szavazásra érkezőket fogadja és beszélget velük”. A 049. szavazókör SZSZB-be delegált tagjának nyilatkozata szerint dr. Barkóczi Csaba képviselőjelölt többször megjelent a szavazás helyszínén és minden esetben valakit kisért. A mozgóurnás szavazás lebonyolítása során az SZSZB tag azt is tapasztalta, hogy Alapítvány1 …..utcai helyiségében 23 mozgóurna iránti igény került bejelentésre. Az itt tartózkodók egy része olyan állapotú volt, hogy csodálkozott azon, hogyan tudhattak a választópolgárok egyáltalán mozgóurnát igényelni. Előadása szerint a választópolgárok helyett az ott lévő ápolónők töltötték ki a szavazólapokat. Egy másik helyen a magatehetetlen, kommunikációra képtelen beteg helyett a felesége töltötte ki a szavazólapot.
5. A kérelmező 2024. június 14-én kifogását kiegészítette, amelyben előadta, hogy Barkóczi Csaba képviselőjelölt a szavazókörökben rendszeresen és visszatérőn megjelent, a szavazásra váró választópolgárokkal és szavazatszámláló bizottsági tagokkal kezdett beszélgetni, számba vette, hogy hogyan alakult a részvétel, ki szavazott és ki nem. Visszatérve ebédet is hozott egyes szavazatszámláló bizottsági tagoknak, ezek alkalmával ismételten huzamosabb ideig a szavazókörökben tartózkodott, gyakorlatilag „élő plakátként” kívánta befolyásolni a választópolgárok akaratát. Hivatkozott a Pécsi Ítélőtábla a Pk.VI.50.033/2019/5. számú végzésére.
6. Pécs Megyei Jogú Város Helyi Választási Bizottsága (a továbbiakban: HVB) 259/2024. (VI. 14.) számú határozatával a kifogásnak részben helyt adott és megállapította, hogy Dr. Barkóczi Csaba, a FIDESZ-KDNP-ÖPE jelölő szervezetek Pécs Megyei Jogú Város 09. számú egyéni választókerületi közös képviselőjelöltje megsértette egyrészt a Ve. 143. § (1) bekezdés a) pontja szerinti relatív kampánytilalomra vonatkozó szabályokat azzal, hogy a szavazás napján a szavazóhelyiségben és az azt magában foglaló épületben huzamosabb ideig jelen volt, ott több választópolgárral kommunikált, másrészt megsértette a Ve. 173. § (2) és (3) bekezdéseit azzal, hogy a szavazóhelyiségekben választópolgári joggyakorlásán túl tartózkodott. A HVB Barkóczi Csabát 50.000 Ft, azaz ötvenezer forint összegű bírság megfizetésére kötelezte. A kérelmezőnek a szavazás megismétlésére vonatkozó kérelmét elutasította.
7. Határozatának indokolásban kifejtette, az, hogy a jelölőszervezet aktivistája az állampolgárt az otthonában felkeresi, és egy képviselőjelöltre történő szavazásra buzdítja, a Ve. szerinti, közvetlen politikai kampánytevékenységnek minősül. Továbbá az, hogy a választópolgárnak a mozgóurna kérelem benyújtásához valaki felajánlja a segítséget, önmagában jogsértést nem alapoz meg, továbbá az sem bizonyítható kétséget kizáróan, hogy az íróasztalon talált, a leadandó szavazatokat tartalmazó cédula mikor ki által és hogyan került oda. Mindezek alapján arra a megállapításra jutott, hogy a csatolt bejegyzés jelen ügyben választási jogsértés kétséget kizáró bizonyítására nem alkalmas.
8. Rögzítette, a kifogással érintett 049. és 050. számú szavazókörök Pécs Megyei Jogú Város 09. számú egyéni választókerületéhez tartoznak, amelyben Barkóczi Csaba képviselőjelöltként indult. A 049. számú szavazókörben szavazók Pécsett a Petőfi Sándor u. 72 (Angster József Szakképző Iskola) szám alatti, a 050. számú szavazókörben voksolók pedig a Köztársaság tér 1. (Általános Iskola) szám alatti épületben elhelyezett szavazóhelyiségben adhatták le szavazataikat. Megjegyezte, hogy az érintett épületekben további szavazóhelyiségek is elhelyezésre kerültek, így az előbbi helyiségben a 054. számú, míg az utóbbiban a 051. számú szavazókör került elhelyezésre. Mindkét hivatkozott szavazókör a 09. számú egyéni választókerülethez tartozik, így a képviselő jelenléte a választókerület 6 szavazóköréből 4 szavazókör elhelyezésére szolgáló szavazóhelyiség épületét érintette.
9. Az SZSZB tagok nyilatkozatai alapján bizonyíthatónak találta, hogy Barkóczi Csaba képviselőjelölt a szavazás napján több, eltérő helyen lévő szavazókörben nem kizárólag a szavazata leadása céljából megjelent, valamint a szavazóhelyiségnek helyt adó épületben huzamosabb ideig tartózkodott, ott a választópolgárokkal közvetlen kommunikációba lépett. Hivatkozott a Ve. 173. § (2) és (3) bekezdéseire, és a Ve. 143. §-ára. Kiemelte, a választópolgárok szavazóhelyiséghez való kísérése önmagában nem alkalmas a kérelmező által hivatkozott 143/A. § (2) bekezdése szerinti jogsértés megállapítására, mivel az ott megfogalmazott jogi tilalom kimondottan az autóbusszal történő személyszállításra, és az erre való felhívás közzétételének tilalmára vonatkozik.
10. Megállapította, azzal, hogy Barkóczi Csaba képviselőjelölt a szavazás napján a választókerületéhez tartozó egyes szavazóhelyiségeket többször felkereste, a szavazóhelyiségnek helyt adó épületben huzamosabb ideig tartózkodott, a szavazás céljából megjelenő választópolgárokkal a szavazóhelyiségeknek helyt adó épületben kommunikációba lépett, megsértette egyrészt a szavazóhelyiségekben tartózkodni jogosultak körét szabályozó Ve. 173. §-t, másrészt a választópolgárokkal folytatott kommunikációjával megvalósított kampánytevékenységével megsértette a relatív területi kampánytilalomra vonatkozó, Ve. 143. §-át is.
11. A mozgóurnás szavazással kapcsolatban hivatkozott a Ve. 181. § (1) bekezdésére, és kifejtette, az a körülmény, hogy a választópolgárok a szavazólap kitöltéséhez segítséget vesznek igénybe, így például az ápoló személy, vagy a házastárs segítségét, önmagában nem alapozza meg a választási jogsértés bekövetkeztét. Rámutatott, ilyen jellegű jogsértés akkor lenne kétséget kizáróan megállapítható, ha bizonyítható lenne, hogy a választópolgár akarata ellenére, vagy akaratát befolyásolva töltötte ki más személy a szavazólapját. Arra is hivatkozott, a választópolgár mindaddig, amíg cselekvőképességében és ilyen módon választójogában a bíróság által nem korlátozott, gyakorolhatja a szavazati jogát, akár önálló, akár a Ve. szerinti segítség igénybevétele útján. Erre figyelemmel a mozgóurnás szavazás során jogsértést nem állapított meg.
12. Az elkövetett cselekmény súlyát mérlegelve arra a megállapításra jutott, hogy a jelölt cselekménye sértette ugyan a Ve. hivatkozott rendelkezéseit, azonban megítélése szerint nem érte el azt a szintet, amelynek alapján a 049., a 050. számú szavazókör tekintetében vagy a teljes egyéni választókerületben a szavazás megismétlése indokolt lenne.
13. A Ve. 218. § (2) bekezdés d) pontja alapján indokoltnak tartotta bírság kiszabását. A bírság összegének meghatározása során a Ve. 219. § (1) bekezdése szerinti körülmények mérlegelése során súlyosító körülményként vette figyelembe a jogsértés nyilvánvalóan szándékos jellegét, továbbá, hogy a jogsértés a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának napján, 2024. június 9-én történt, így a választói akarat befolyásolására különösen alkalmas volt, mert a képviselőjelölt a választópolgárokkal gyakorlatilag a szavazatuk leadását megelőzően találkozott és adott esetben befolyásolhatta őket. Megállapította, hogy a képviselőjelölt a jogsértő tevékenységét azokban a szavazókörökben fejtette ki, amelyekben képviselőjelöltként szerepelt a választókerületi szavazólapokon. További súlyosító tényezőként értékelte a HVB a jogsértés területi és személyi kiterjedése kapcsán, hogy az érintett szavazóköröknek otthon adó épületben további olyan szavazókörök is működtek, amelyek szintén az érintett a választókerülethez tartoznak, így összesen 7 szavazókörből 4 szavazókör elhelyezésére szolgáló épületben bizonyíthatóan — nem szavazatleadási céllal — tartózkodott, és jelentős számú választópolgárral volt lehetősége találkozni. A jogsértés ismétlődő jellegét is megállapította, mert a bizonyítékok alapján nem egyszeri jogsértés történt, hanem egyes szavazókörökbe többször vissza-visszatérve sértette meg a jelölt a választási eljárás tételes jogi előírásait. Végezetül súlyosító körülményként vette figyelembe azt is, hogy az elmarasztalt képviselőjelölt aktív helyi önkormányzati képviselői mandátummal rendelkezik, melyre tekintettel a választási kampányban tőle az általános mércénél jobban elvárható a jogszerű és példamutató magatartás tanúsítása. Enyhítő körülményként értékelte, hogy a képviselőjelölt a 2024. évi kampányidőszakban első alkalommal került elmarasztalásra, és a HVB-nek nincs arról sem tudomása, hogy a korábbi kampányidőszakokban jogerősen választási jogsértés miatt elmarasztalták volna.
14. A HVB határozata ellen a kérelmező és Barkóczi Csaba képviselőjelölt fellebbezést nyújtott be, amelyet a Baranya Vármegyei Területi Bizottság (a továbbiakban: TVB) a Ve. 230/A. §-a alapján együttesen bírált el, és 92/2024. (VI. 19.) számú határozatával a HVB 259/2024. (VI. 14.) számú határozatát megváltoztatta, a kérelmező kifogását elutasította és a Barkóczi Csaba képviselőjelölt bírság megfizetésére kötelezését mellőzte. Barkóczi Csaba fellebbezését érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
15. Utalt a Kúria Kvk.I.37.494/2014/2. és Kvk.VI.37.524/2018/2. számú határozataira, és kifejtette, meg kell különböztetni a Ve. 307/P. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, a szavazatszámláló bizottság döntése és tevékenysége elleni kifogást a választás eredménye elleni, Ve. 241. § szerinti jogorvoslattól. A Ve. 211. §-a alapján a szavazatszámláló bizottság tevékenysége és döntése ellen – a szavazóköri eredményt megállapító döntés kivételével – kifogást lehet benyújtani. A Ve. 241. § (1) bekezdése értelmében pedig a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntése ellen csak a választási bizottságnak a választási eredményt megállapító döntése elleni fellebbezéssel együtt van helye. A két jogorvoslati formában eltér egymástól a jogorvoslati határidő, a jogorvoslat indoka és az elbírálási fórumrendszer. A kifogás a választások napján a szavazatszámláló bizottság jogsértő eljárása ellen irányult, nem minősül a szavazóköri eredményt megállapító döntés elleni jogorvoslatnak, mivel egyértelműen a szavazatszámláló bizottság eljárási cselekményének jogszerűségét kérdőjelezi meg. Ha a kérelmező szerint ez kihat a választás eredményére is, fellebbezést kell benyújtania a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntése ellen, a kifogás nem tekinthető a Ve. 241. §-a szerinti jogorvoslatnak. Érvelése szerint a Ve. rendelkezései párhuzamos eljárások megindítására ösztönzik a kérelmezőket, melyek közös célja elsődlegesen a választás eredményének megsemmisítése, megismételtetése vagy újra számlálás.
16. Rámutatott, ugyan a HVB döntésében elutasította a kérelmező szavazás megismételtetésére irányuló kérelmét, azonban a Ve. 218. § (2) bekezdés c) pontjában írt jogkövetkezmény alkalmazása, vagyis a jogorvoslattal érintett rész megsemmisítése és a szavazás megismételtetése jelen ügyben egyébként sem lenne alkalmazható jogkövetkezmény, mert a kérelmező a Ve. 211. §-a alapján sérelmezhette a szavazatszámláló bizottság tevékenységét és döntését, mely jogorvoslat elkülönül az eredmény vitatásától (lásd még: Ve. 307/P. §). Hivatkozott a Kúria Kvk.VI.37.524/2018/2. számú határozatára.
17. Megállapította, hogy a HVB határozata nem tartalmazza a kérelmező kifogásának kiegészítésével kapcsolatos érvelését, annak sorsáról a fellebbezéssel érintett határozatában a HVB nem rendelkezett. A TVB a kifogás kiegészítése kapcsán rögzítette, hogy annak vizsgálatára a TVB-nek nincs és a HVB-nek sem lett volna módja, tekintettel arra, hogy a kifogás nem egészíthető ki. E körben hivatkozott a Nemzeti Választási Bizottság Kúria által megerősített joggyakorlatára (Nemzeti Választási Bizottság 8/2015., 13/2016., 129/2016., 133/2018., 951/2018. és a 441/2019., 60/2020., 78/2022., 80/2022. számú határozatai és a Kúria Kvk.I.37.951/2016/3. számú végzése és Kvk.IV.37.531/2018/2. számú végzése).
18. Egyéb érdekelt1 magánszemély Facebook bejegyzésével kapcsolatban osztotta a HVB álláspontját. Kifejtette, a Ve. 185. §-a a szavazóhelyiségben történő szavazás szabályainak értelemszerű alkalmazását írja elő a mozgóurnás szavazás során is, azzal, hogy a szavazófülke biztosítása ennek során nyilvánvalóan nem lehetséges. A szavazás titkossága ugyanakkor feltétlen érvényesülést kívánó alkotmányos követelmény, így az ennek érvényesülését biztosító feltételeket a mozgóurnás szavazás során is biztosítani kell. Rámutatott, nem vonható párhuzam a Pécsi Ítélőtábla Pk.VI.20.019/2014/2. számú végzése alapjául szolgáló tényállás és jelen ügy között, ugyanis a szóban forgó Facebook bejegyzés nem tartalmaz kétséget kizáró bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a bejegyzéshez fotóként csatolt papírlap a szavazás időpontjában abban a helyiségben volt-e, ahol a mozgóurnás szavazás lebonyolításra került, ugyanis a Pécsi Ítélőtábla azért tudta megállapítani a jogsértést és alkalmazni a döntésében írt jogkövetkezményt, mert „a szavazás napján a szavazókörben, a szavazófülkén belül a szavazópolgárok szavazatának befolyásolásának lehetősége adott volt a „kitöltési útmutató” révén.” Arra az álláspontra helyezkedett, önmagában az, hogy a választópolgár lakcímén található íróasztalon egy „papírfecnin” ismeretlen személy jelöltek, és/vagy listák nevét feltüntette, nem bizonyítja kétséget kizáróan a választási jogsértést, mint ahogy azt sem bizonyítja, hogy a jelölő szervezet aktivistája, vagy bármely más személy ne nyújthatna segítséget a mozgóurna iránti kérelem benyújtásához, melyet egyebekben a Ve. 103. § (2) bekezdés bc), ca), cb) pontjai is lehetővé tesznek.
19. Az SZSZB tagok nyilatkozataival kapcsolatban rögzítette, mindegyikben közös elem az, hogy a képviselőjelölt a 049. és 050. számú szavazóhelyiségekben többször megjelent, mozgóurna iránti kérelmeket adott át a szavazatszámláló bizottság tagjainak, választópolgárokat kísért, a szavazóhelyiséget magában foglaló épületben megjelent, ott tartózkodott, beszélgetett. Azt a körülményt, mely szerint a kifogásban szereplő bizonyítékok bizonyítják, hogy a képviselőjelölt „mintha ellenőrizné a megjelenteket, beállt közéjük a sorba is, miközben az adott szavazókörben nem jelenhetett volna meg, hiszen értelemszerűen nem tudja többször, több helyszínen gyakorolni” nem találta igazoltnak, mert e vonatkozásban a bizonyítékok nem tartalmaznak megállapításokat, illetve ezen állításával összefüggésben a kérelmező nem adott elő érvelést.
20. Utalt a Ve. 173. § (3) bekezdésére, a Ve. 181. § (1) bekezdésére és rámutatott, az, hogy a segítség nyújtását ki kérheti, elsődlegesen a választópolgár kompetenciájába tartozó kérdés. Az általa választott segítő hiányában igénybe veheti a szavazatszámláló bizottság két tagjának együttes segítségét is. A rendelkezés garanciális jellege folytán ez esetben is a választópolgár akarata az elsődleges, a szavazásban való akadályoztatást bizonyítani nem kell. Ezért a HVB tévesen helyezkedett arra az álláspontra, hogy a segítségnyújtás tekintetében nem a választópolgár akaratát tekintette elsődlegesnek, hiszen a csatolt bizonyítékok alapján egyértelmű, hogy a választópolgárok sem szóban, sem tevőleges magatartásukkal nem ellenezték a segítségnyújtást, a bizonyítékokból pedig nem tűnik ki, hogy a jelölt és a választópolgár közti kapcsolat nem a választópolgár akaratából történt volna.
21. Hivatkozott a Ve. 140. §-ára, és kifejtette, a Ve. megszüntette a klasszikus értelemben vett kampánycsend intézményét, azonban a szavazás napján a Ve. 143. § (1) bekezdésében meghatározott területen tiltja a kampánytevékenység folytatását (relatív területi kampánytilalom). Rámutatott, a Ve. 143. §-ában foglalt szabály alkalmazhatóságának elsődleges feltétele, hogy a Ve. 141. §-a szerinti tevékenységről legyen szó. Kiemelte, kampánytevékenységnek minősül minden olyan tevékenység, amelynek célja, hogy a választói akaratot befolyásolja, azonban nem minősül kampánytevékenységnek az egyéb célból végzett tevékenység, a választói akarat nem szándékosan történő befolyásolása. Minderre tekintettel vizsgálta, hogy mi volt a tevékenységet végző szándéka.
22. Megállapította, önmagában egy jogszerűen végzett tevékenység, a választópolgárok segítése, mozgóurna iránti kérelem szavazatszámláló bizottsághoz történő eljuttatása nem minősül, nem minősülhet kampánytevékenységnek, hiszen az önmagában nem a választói akaratot befolyásolja, pusztán egy adott választópolgár akarata által végrehajtott tevékenység ellátását (segítségnyújtást, kérelem eljuttatását) célozza. A képviselőjelölt „élő plakátnak” minősítése pedig a Ve. szabályainak olyan mértékű kiterjesztését jelenti, mely a TVB álláspontja szerint a Ve. szabályozási környezetéből nem következik.
23. A választópolgárok kísérésére vonatkozó tevékenységgel összefüggésben utalt a Ve. 143/A. § (1) bekezdésére, mely szerint a választójog gyakorlásának megkönnyítése érdekében nemcsak a választási szervek nyújthatnak segítséget a választópolgár számára, hanem bárki más is. A jogszabály „más személy” fordulatának sem lehet olyan értelmezése, mely kizárná a segítségnyújtók köréből a képviselőjelöltet, vagy más személyt, ezért a HVB-vel egyezően arra a megállapításra jutott, hogy a választópolgárok szavazóhelyiséghez való kísérése önmagában nem alkalmas a kérelmező által hivatkozott 143/A. § (2) bekezdése szerinti jogsértés megállapítására, mivel az ott megfogalmazott jogi tilalom kimondottan az autóbusszal történő személyszállításra, és az erre való felhívás közzétételének tilalmára vonatkozik.
24. Kiemelte, azok a segítségnyújtási formák tehát, melyek a választópolgár akaratából, saját kéréséből erednek és nem ellentétesek a Ve. szabályrendszerével, nem alkalmasak arra, hogy a választásra vonatkozó szabályok megsértésének alapjául szolgálhassanak és e vonatkozásokban irreleváns egy harmadik személy szubjektív meggyőződése, mely a segítségnyújtó és a segítséget fogadó fél közti érzelmi vagy más kapcsolatra vonatkozik. A kérelmezőnek a képviselőjelölt választási részvétel számba vételére irányuló magatartásával összefüggésben tett állítását érdemben nem vizsgálta, mert a csatolt bizonyítékok ezt az állítást nem támasztják alá.
25. Nem találta kétséget kizáróan bizonyítottnak azt az állítást sem, amely szerint a képviselőjelölt tevékenysége potenciálisan több ezres nagyságrendű szavazat leadására hatott volna ki. A szavazáson első és második legtöbb érvényes szavazatot kapó jelöltek közti különbségre vonatkozóan utalva megállapította, a HVB helyesen jutott arra következtetésre, hogy a jogsértést „kisebb tárgyi súlyúnak” tekintette. E tekintetben hivatkozott a Kúria Kvk.II.37.500/2014/6. számú végzésére.
26. A Ve. 142. §-t idézve kifejtette, annak megítélése tekintetében, hogy a képviselőjelölt által kifejtett tevékenység (huzamosabb idejű beszélgetés a választópolgárokkal, egyes választópolgárok üdvözlése stb.) minősíthető-e kampánytevékenységnek, akként foglal állást, hogy a kifogáshoz csatolt bizonyítékokból még csak következtetni sem lehet arra, hogy a választópolgárok és a jelölt között milyen tartalmú beszélgetés zajlott, a képviselőjelölt milyen minőségben járt el, pártpolitikusként vagy magánszemélyként, ugyanis nem minősül kampánynak a magánszemélyek közötti kommunikáció, még abban az esetben sem, ha annak célja a másik magánszemély választói akaratának befolyásolása.
27. Kifejtette, egy polgármesterjelölt és így a képviselőjelölt is, abban az esetben, ha nem jelölti minőségében jár el, az egyes személyek egymás közti kommunikációjában ugyanúgy magánszemélynek tekinthető, akit szintén megillet az alapjogok védelme, így többek között a véleménynyilvánítás szabadsága is, amelyet magától értetődő módon kampányidőszakban, politikai kérdések vonatkozásában is gyakorolhat. Hangsúlyozta, hogy egy képviselőjelöltnek minden olyan szerepvállalása vagy véleménynyilvánítása során, amely nem jelölti minőségéhez, hanem pártpolitikai vagy épp magánéleti oldalához tartozik, tartózkodnia kell annak látszatától, hogy aktuális megnyilvánulása képviselőjelölti minőségéhez kötődik. A többes szerepvállalás esetében a határok meghúzása természetesen csak több szempont együttes mérlegelése alapján lehetséges. Ezt pedig nem lehet pusztán csak az alapján megítélni, hogy valaki megjelent-e szavazóhelyiségben, vagy a szavazóhelyiség elhelyezésére szolgáló épületben, szükséges ehhez annak a vizsgálata is, hogy ténylegesen milyen tevékenységet fejtett ki. Rámutatott, ha a HVB és a kérelmező érvelését elfogadnánk, akkor a jogszerű módon, a választópolgár saját akarata szerint igénybe vett segítők köre kerülne korlátozásra, melyre a Ve. 181. § (1) bekezdése egyébként sem adna lehetőséget.
28. A TVB a mozgóurnás szavazás lebonyolításával kapcsolatban, a mozgóurnát kérő választópolgárok állapotával és a szavazólapok más személy általi kitöltésével összefüggő bizonyítékok kapcsán osztotta a HVB megállapításait, és rögzítette, a Ve. 103. § (1) bekezdésének figyelembevételével a szavazatszámláló bizottságok mozgóurnás szavazást lebonyolító tagjai olyan választópolgárokkal találkozhatnak, akik egészségi állapotuk vagy fogyatékosságuk okán kis vagy nagy mértékben, de akadályozottak abban, hogy megjelenjenek a szavazóhelyiségben. Az esetleges mentális készség, állapot megítélése kérdésében a választási bizottságok sem rendelkeznek hatáskörrel, melyet helyesen állapított meg a HVB, ugyanis a választójogból bárkit is kizárni, csak jogerős bírósági ítélet alapján lehet. Megjegyezte, hogy a szavazás napján a szavazatszámláló bizottság előtt lévő névjegyzékekből egyértelműen megállapítható, ki az, aki jogosult a szavazásra, és ki az, aki nem.
29. A Ve. 225. §-ával és a Kúria BH 2014/12/377. számú elvi döntésének és Kvk.I.37.951/2016/3. számú végzésének idézését követően kifejtette, újabb jogsértés vizsgálatára, és erre alapítottan jogsértés megállapítására nincs lehetőség. A Ve. 225. §-a fellebbezésben és a bírósági felülvizsgálati kérelemben új tényekre és bizonyítékokra való hivatkozást teszi lehetővé, ez azonban nem azonos azzal, hogy a kérelmező olyan jogsértésre hivatkozzon, - jelen esetben a 051. számú és 054. számú szavazókörre vonatkozóan - amely nem volt a kifogás tartalma alapján a választási bizottság eljárásának tárgya, így arról a választási bizottság határozata döntést sem tartalmaz.
30. Álláspontja szerint a másodfokú eljárásban csak a 049. számú szavazatszámláló bizottság mellett működő jegyzőkönyvvezető nyilatkozata feleltethető meg a Ve. 225. §-ában nevesített új bizonyítéknak, így ez utóbbit a tényállás tisztázása során a TVB megvizsgálta. E körben rögzítette, hogy a kérelmező által előterjesztett új bizonyíték szerint a 049. számú szavazatszámláló bizottság mellett működő jegyzőkönyvvezető „egyéb érdekelt2 képviselőjelölt megkeresésére” Barkóczi Csaba képviselőjelölt mozgóurnás kérelmeket nyújtott be a szavazókörben, majd később újra megjelent és egy visszavont kérelem tárgyában érdeklődött, majd a déli órákban ebédet hozott jelölő szervezete delegáltjainak. Kiemelte, a kérelmező által előterjesztett jegyzőkönyvvezetői nyilatkozat az abban foglaltak szerint „egyéb érdekelt2 képviselőjelölt megkeresésére”, vagyis a szavazókörben második legtöbb érvényes szavazatot kapó jelölt megkeresésére, szándéka alapján készült, ami azt jelenti, hogy a jelenleg aktív helyi önkormányzati képviselői mandátummal rendelkező egyéb érdekelt2 tevékenyen részt vett a bizonyíték beszerzésében, így okkal merülhet fel a kétség, hogy Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala köztisztviselőjeként foglalkoztatott jegyzőkönyvvezető nem volt olyan helyzetben, hogy az ilyen jellegű „megkeresésnek”, aktív fellépésnek ne tegyen eleget, vagy ne a kért módon tegyen eleget.
31. Kifogásolta, hogy a kérelmező 2024. június 14. napján előterjesztett kifogás-kiegészítésében került először meghivatkozásra azon döntés, mely a jelölt ételszállítása kérdését célozza és a szóban forgó jegyzőkönyvvezetői nyilatkozat megtételére is aznap került sor, holott, a nyilatkozóknak, ideértve a szavazatszámláló bizottságok többi nyilatkozó tagját is, már a szavazás napján tisztában kellett volna lenniük az esetleges jogsértő tevékenységgel, azonban azt semmilyen módon nem jegyzőkönyvezték, vagy bármilyen más módon nem jelezték, holott erre a szavazatszámláló bizottságoknak lehetőségük lett volna, mellyel élve az ilyen vitás kérdések valóságtartalma egyértelműen bizonyítható volna.
32. A Kúria hivatkozott Kvk.II.37.500/2014/6. számú határozatával összefüggésben kifejtette, hogy az nem alkalmazható, ugyanis a szóban forgó érvelést a legfőbb bírói fórum a Ve. 241. §-a szerinti eredmény elleni jogorvoslat vonatkozásában fogalmazta meg, azonban a kifogását nem a Ve. 241. §-ára alapította.
33. A nem megfelelő mérlegelésre alapított fellebbezési hivatkozás kapcsán hivatkozott a Kúria Kvk.V.38.003/2019/4. számú határozatában írtakra, és rögzítette, hogy a HVB támadott határozata csak a bírság kiszabásáról szóló részében minősül mérlegelési jogkörben hozott határozatnak, ezért erre alapozva fellebbezés nem terjeszthető elő.
34. Rögzítette, hogy bírság kiszabására a választási kampány szabályainak megsértése esetén van lehetőség [Ve. 152. § (2) bekezdés, 218. § (2) bekezdés d) pont], továbbá abban az esetben, ha a szavazóköri névjegyzékben szereplő választópolgároknak a választási kampány céljából kiadott adatai kezelésére vonatkozó szabályokat a jelölt, illetve a jelölő szervezet megsérti (Ve. 155. §). Megjegyezte, hogy a Ve. 218. § (2) bekezdés d) pontjában foglaltak ellenére, az ajánlóívek leadásának elmulasztása miatti bírság kiszabása nem csupán lehetőség, hanem a választási bizottság hivatalbóli kötelezettsége [Ve. 124. § (2) bekezdés]. Hangsúlyozta, mivel a HVB eljárását egy adott jogorvoslati kérelem alapján folytatta le, ezért kötve van a kérelemben foglaltakhoz, ami azt is jelenti, hogy a HVB nem bírálhatja felül a benyújtónak a kérelemben foglalt, a jogorvoslati forma egyértelmű meghatározására vonatkozó nyilatkozatát. Megjegyezte, nemcsak amiatt szükséges mellőzni a bírság kiszabását, mert a HVB mérlegelési szempontjai tekintetében túlterjeszkedett a Ve. rendelkezésein, hanem mert a TVB nem találta bizonyítottnak a választási kampány szabályainak megsértését, másrészről azért, mert a HVB olyan jogsértést állapított meg, melyre kérelmező kifogásában nem hivatkozott.

A felülvizsgálati kérelem

35. A kérelmező felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a TVB  92/2024. (VI. 19.) határozata ellen, azt állítva, hogy a TVB tévesen mérlegelt és megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjait, a Ve. 143. § (1) bekezdés a) pontját, és a Ve. 173. § (2)-(3) bekezdéseit. Kérte a TVB határozatának a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján történő megváltoztatását és a kifogásnak történő helyt adást, továbbá Pécs Megyei Jogú Város 9. számú önkormányzati egyéni választókerületi választás eredményének elsődlegesen teljes egészében, másodlagosan a 49., 50., 51. és 54. számú szavazókör tekintetében a Ve. 218. § (2) bekezdés c) pontja alapján történő megsemmisítését, és a választás megismétlését, és ennek eredménye alapján Pécs Megyei Jogú Város Helyi Választási Bizottságának 239/2024. (VI.10) számú határozatának megváltoztatását.
36. Az érintettség körében arra hivatkozott, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán jogerősen nyilvántartásba vett jelölő szervezet, mely Pécs Megyei Jogú Város 9. számú egyéni választókerületében egyéni képviselőjelöltet állított, így a kérelmező ügyben való érintettsége a Kúria Kvk.I.37.513/2019/2. számú határozata értelmében fennáll.
37. Előadta, hogy a TVB 2024. június 19-én kelt 92/2024. (VI. 19.) határozatával [helyesen: 88/2024. (VI. 15.) számú határozat]szemben a kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújtott be. Tekintettel arra, hogy jelen kérelem és a korábban benyújtott kérelem ugyanazon jogsértésre tekintettel azonos jogkövetkezmény alkalmazását kérelmezte, ezért a Ve. 228. § (2) bekezdése alapján felhívott, a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 31. §-a alapján kérte az ügyek egyesítését.
38. A Ve. 218. § (2) bekezdés c) pontja szerinti, a választás, mint az eljárás meghatározott részének megismétlése körében kifejtett állásponttal szemben rámutatott, a TVB határozat maga is szükségesnek ítélte az eredmény elleni jogorvoslat és a kifogás párhuzamos lefolytatását annak érdekében, hogy a szavazás megismételtetésre kerülhessen. E körben hivatkozott a Kúria Kvk.VI.37.508/2018/2. számú határozatának [23]-[24] bekezdéseire, és a Kvk.VII.39.544/2022/2. számú határozat [9] bekezdésére. Érvelése szerint a TVB hiába értékelte eljárásjogilag helyesnek a fellebbezését, ha ezt követően eleve eredménytelennek, a kívánt következmény alkalmazására alkalmatlannak minősítette a kérelmező által benyújtott kifogást, illetve az ahhoz kapcsolódó fellebbezést. Ezzel szemben a kérelmező a Kúria határozataiban foglaltaknak megfelelően járt el, amikor a Kúria számára már benyújtásra került felülvizsgálati kérelemben, továbbá a jelen ügy alapját képező kifogás fellebbezés formájában is előadta az eredmény megsemmisítését és a szavazás megismétlését célzó kérelmét.
39. Arra is utalt, hogy a TVB határozat [105]-[106] bekezdéseiben felrótta a HVB-nek, hogy a bírság kiszabásakor „túlterjeszkedett az eredeti kérelmen”, annak ellenére is, hogy a Kúria elvi döntésében kimondta, hogy „[a] bírság kiszabása, mint a jogsértés megtorló (represszív) jogkövetkezménye, nem a sérelmet szenvedett személy, hanem az állam igénye” (Kvk.VII.39.105/2024/10. számú határozat), tehát annak kiszabásához egy választási bizottságnak erre irányuló kifogástevői kérelem hiányában is minden joga megvan. Sérelmezte, hogy ugyan a bírságolt képviselőjelölt fellebbezését érdemi vizsgálat nélkül elutasította, ennek ellenére kérelmének mégis eleget téve törölte a kiszabott bírságot.
40. Kifejtette, hogy a TVB a jelen felülvizsgálati kérelemmel támadott határozatának meghozatala előtt 4 nappal a 88/2024. (VI.15.) számú határozatának [22] pontjában éppen azzal az indokkal utasította el az eredmény elleni fellebbezés elbírálása során a szavazás megismétlését, hogy álláspontja szerint a sérelmezett tevékenység kapcsán a kérelmezőnek kifogást kellett volna benyújtania, nem eredmény elleni jogorvoslatot. Most pedig, miután a kérelmező kifogás jogcímén is benyújtotta a beadványt, akkor az elbíráló határozatban az került megállapításra, hogy a vitatott szituációt mégis az eredmény elleni jogorvoslat keretein belül kellett volna támadni, ha szavazás megismételtetését kéri. Ezzel a TVB sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt választás tisztaságának megóvása alapelvet.
41. Állította, érdemi, minden egyes szavazatra vonatkozó bizonyítás nem várható el a kérelmezőtől a jogsértés speciális, a választás eredményére is kiható jellegére tekintettel, azonban a kifogáshoz, illetve később a Ve. 225. §-a alapján biztosított joggal élve a fellebbezéshez csatolt bizonyítékok oly mértékben emelték a jogsértés eredményre gyakorolt hatása valószínűsítésének szintjét, hogy a TVB határozata megalapozatlanul várta el, hogy a kérelmező a jogsértő indítékait is feltárja, a célját, belső motivációját is bizonyítsa, ráadásul úgy, hogy teljesen elzárja előle az újabb bizonyítékok csatolásának jogát.
42. Kifogásolta, hogy a TVB határozata [56]-[60] bekezdésében hibásan kifogás-kiegészítésként rögzítette a fellebbezés azon tartalmát (tanúnyilatkozat), amelyet a kérelmező a Ve. 225. §-a szerint eljárva a fellebbezésben „rendes” úton is a TVB tudomására hozott. A Ve. 225. §-át Kúria elvi döntésével akként értelmezte, hogy választási ügyben a jogorvoslat során felhozható új tényeknek, bizonyítékoknak oksági kapcsolatban kell lenniük a kifogás tárgyával, a sérelmezett tevékenységgel, a sérelmezett jogszabállyal (BH 2014/12/377. számú elvi döntés és Kvk.III.37.421/2018/8. számú határozat). A kérelmező teljes mértékben a Kúria által kijelölt határon belül gyakorolta kiegészítési jogát, hiszen azonos tárgyban, azonos jogsértő tevékenységgel kapcsolatban, ugyanazon jogszabálysértéssel összefüggésben, azokkal okozati kapcsolatban álló bizonyítékokat csatolt.
43. Arra is utalt, hogy a TVB határozatának [72]-[75] bekezdései a Ve. kampánytevékenységgel kapcsolatos szabályainak megsértése tekintetében olyan kimentési módot kínálnak a potenciális jogsértők számára, amellyel a Ve. kampányolással kapcsolatos valamennyi tételes tilalmát relativizálja, és amely sem a következetes bírósági gyakorlatból, sem a Ve. szabályaiból közvetett logikai módon sem következik. Ez a jogértelmezés oda vezetne, hogy nem lehetne érvényt szerezni a közoktatási intézmények területén nevelési időben végzett politikai tevékenység tilalmának vagy – mint jelen esetben – a Ve. 143. §-ára irányadó szabályoknak. Rámutatott, a Ve. szabályozási rendszeréből a TVB álláspontjával szemben az következik, hogy gyakorlatilag minden kampánytevékenységnek tekintendő, ami a választói akarat befolyásolását eredményezheti, a szándéktól függetlenül. A jogalkotó ezen kodifikációs elvet követte, amikor meghatározta pl. a Ve. 142. §-át, benne a kampánytevékenység alóli kivételek eseteit.
44. Sérelmezte, hogy a TVB nem foglalkozott a Pécsi Ítélőtábla Pk.VI.50.033/2019/5. számon meghozott határozatával, mely mind ténybeli, mind jogi alapon szinte teljes egészében megegyezett a kifogással érintett esettel. Állította, az ítélőtáblai határozat alapján egyértelmű, hogy teljesen lényegtelen, hogy mi volt a szavazókörben tartózkodó képviselőjelölt szándéka, sőt még az is, hogy a tevékenysége egyáltalán tiltott kampánytevékenységnek minősül-e. Önmagában az, hogy a szavazókörökben megjelent, ott személyes kontaktot létesített a választópolgárokkal, személyes kommunikációt folytatott a szavazóköri delegálttal, a Ve. garanciális szabályait olyan súlyosan megsértette, hogy az önmagában megalapozta a Ve. 218. § (1) bekezdés c) pontjának alkalmazását.
45. Kiemelte, a Ve. 173. § (2) és (3) bekezdései egyértelműen rendelkeznek arról, hogy ki lehet jelen a szavazóhelyiségben a szavazás megkezdésétől annak lezárásáig, ezen személyek között pedig a jelölt nem szerepel. A jelöltnek az a magatartása, hogy a szavazás ideje alatt a szavazóhelyiségekbe belépett, és ott a delegáltakkal kommunikált, a fenti abszolút törvényi tilalmak többszöri megsértését jelenti, ami önmagában is jogszabálysértő kampánytevékenység, amely közvetlenül alkalmas a szavazópolgárok befolyásolására.
46. Kiemelte, a cselekmény értékelésénél nem hagyható figyelmen kívül, hogy a jelölt nyilvánvalóan érdekelt az adott választókerülethez tartozó szavazókörökben zajló szavazás kimenetelében, eredményében. A rendelkezésre álló adatok, nyilatkozatok szerint ugyanakkor tényként megállapítható, hogy a szavazóhelyiségekben a jelölt megjelenésekor voltak választópolgárok, így cselekményének a szavazás kimenetelére, tisztaságára tényleges befolyása lehetett.
47. Arra is utalt, hogy a szavazás megismételtetésére nem csak akkor kerülhet sor, ha az adott jogszabálysértés a választás eredményére érdemi befolyással volt, hanem abban az esetben is, ha az érdemi befolyásolás lehetősége megállapítható. Annak egzakt bizonyítása ugyanis nyilvánvalóan kizárt, hogy a tevékenység a jelen esetben ténylegesen hány választópolgár választási akaratára volt/lehetett kihatással, hiszen annak bizonyítási kísérlete sértené a szavazás titkosságának elvét, továbbá a bírói gyakorlat által következetesen követett ún. nyilatkozati elv alkalmazásának tilalmába ütközne.
48. Érvelése szerint figyelembe kell azonban venni a választás eredménye és a törvénysértő magatartás által befolyásolt választópolgárok lehetséges száma közötti összefüggést is. A három egybehangzó nyilatkozat alkalmas a történtek bizonyítására, az adott körülményeket figyelembe véve (korlátozott bizonyítási helyzet) elegendő a kellő fokú valószínűsítéshez. Kiemelte, a megállapított jogsértés területi és személyi kiterjedése kapcsán jelentőséggel bír, hogy az érintett szavazóköröknek helyszínt adó épületben további olyan szavazókörök is működtek, amelyek szintén az érintett a választókerülethez tartoznak, így összesen az EVK 6 szavazóköréből 4 szavazókör elhelyezésére szolgáló épületben bizonyíthatóan – nem szavazatleadási céllal – tartózkodott a jelölt, és jelentős számú választópolgárral volt lehetősége találkozni. A jogsértés ismétlődő jellege – mint súlyosító tényező – is megmutatkozik a képviselőjelölt magatartásában, mivel a bizonyítékok alapján nem egyszeri jogsértést követett el az érintett, hanem egyes szavazókörökbe többször vissza-visszatérve sértette meg a választási eljárás tételes jogi előírásait.
49. Rámutatott, ebből az következik, hogy a jogsértés nyilvánvalóan szándékos és ismételt volt, több választópolgár befolyásolására alkalmasként érdemben érinthette a szavazás eredményét, mely eredmény egyébként a releváns szavazókörökben szoros volt, így múlhatott a jogsértő magatartáson, annak hatásán, de ennek elvi lehetősége mindenképpen fennállt.
50. Azt is állította, hogy a TVB határozat a bizonyítékokból helytelen következtetéseket vont le. Előadta e körben, hogy egyéb érdekelt1 nyilatkozatából, továbbá a Facebook bejegyzésére érkező, hasonló esetekkel találkozó választópolgárok nagy számából, az SZSZB tagok által jelentett, Barkóczi képviselőjelölt által leadott magas számú mozgóurna iránti kérelmek összevetéséből helyesen az következik, hogy a mozgóurnás kérelmek begyűjtése során előre megadták a választópolgároknak, hogy milyen listákra és milyen jelöltekre kell leadni a szavazatukat. A választópolgárok idős korára, illetve fogyatékosságukra tekintettel alappal alakulhatott ki bennük az a kép, hogy a mozgóurnás kérelmek leadásában az érintettek csak akkor működnek közre, illetve a mozgóurnás szavazásban csak akkor tudnak majd részt venni, ha a megadott jelöltekre és listákra szavaznak. E körben hivatkozott a Pécsi Ítélőtábla Pk.VI.20.019/2014/2. számú határozatára.
51. Hivatkozott arra is, hogy a szavazatszámláló bizottsági tagoktól, illetve elnököktől, jegyzőkönyvvezetőktől származó tanúnyilatkozatokat csatolt, amelyek bizonyítják, hogy a Pécs 9. számú egyéni választókerületének Fidesz-KDNP-ÖPE jelöltje egyrészt többször megjelent a 049., 050., 051. számú szavazókörben, mintha ellenőrizné a megjelenteket, beállt közéjük a sorba is, miközben az adott szavazókörben nem jelenhetett volna meg, hiszen választójogát értelemszerűen nem tudja többször, több helyszínen gyakorolni, valamint arra vonatkozó bizonyítékot is, hogy maga is szervezetten szállította a választópolgárokat.
52. Megjegyezte, hogy az érintett – 049. és 050. számú – szavazókörök Pécs Megyei Jogú Város 09. számú egyéni választókerületéhez tartoznak, amelyben Barkóczi Csaba képviselőjelöltként indult. A 049. számú szavazókörben szavazók Pécsett a Petőfi Sándor u. 72. (Angster József Szakképző Iskola) szám alatti, a 050. számú szavazókörben voksolók pedig a Köztársaság tér 1. (Általános Iskola) szám alatti épületben elhelyezett szavazóhelyiségben adhatták le szavazataikat. Az érintett épületekben további szavazóhelyiségek is elhelyezésre kerültek, így az előbbi helyiségben a 054. számú, míg az utóbbiban a 051. számú szavazókör került elhelyezésre. Mindkét hivatkozott szavazókör a 09. számú egyéni választókerülethez tartozik, így a képviselő jelenléte a választókerület 6 szavazóköréből 4 szavazókör elhelyezésére szolgáló szavazóhelyiség épületét érintette. Vagyis Barkóczi Csaba megjelent a 49., a 050., a 051. (ennek tényét tanúnyilatkozatok is igazolják) és a 054. számú szavazókörök helyszínén. A valasztas.hu oldalra feltöltött jegyzőkönyvek értelmében a szavazáson az urnákban talált lebélyegzett szavazólapok száma az egyéni képviselőjelölt tekintetében az alábbiak szerint alakult: 049. számú: 500 db, 050. számú: 654 db, 051. számú: 729 db és 054. számú: 550 db, vagyis összesen: 2 433 db szavazólap. Barkóczi Csabának a jogsértő magatartása tehát potenciálisan súlyosabb jogsértés megvalósítására volt alkalmas, mint ahogy azt a TVB határozata hibásan kisebb súlyúként értékelte, hiszen a hivatkozott adatok alapján nagyszámú szavazat leadására hathatott ki, de mindenképpen az 1. és 2. helyezett közötti 103 szavazatkülönbség többszörösére.
53. A nyilatkozatok mellőzése kapcsán végül arra utalt, nem csorbíthatja a kérelmező bizonyíték benyújtásához fűződő jogát, hogy a nyilatkozatban foglaltak miért nem kerültek a jegyzőkönyvbe is külön rögzítésre, hangsúlyozta, a Ve. ilyen kritériumot nem határoz meg.
54. Dr. Barkóczi Csaba nyilatkozatában a TVB határozatának helybenhagyását kérte. Akként nyilatkozott, hogy 2024. június 9. napján délelőtt a tartózkodási helye szerinti Köztársaság Téri Általános Iskolában szavazott (Pécs, 51-es szavazókör), amely választókörzetének része. Az iskolaépületben két egymás mellett lévő osztályteremben két különböző szavazóhelyiség volt kijelölve (50-es és 51-es), melyek előtt hosszú sor alakult ki és ezek részben össze is értek. Előadta, hogy a sorban való várakozás alkalmával több szavazópolgár rá köszönt, néhányan kezet is nyújtottak, amit viszonozott, de beszélgetni egyedül egyéb érdekelt3-rel, a egyéb1 fotósával beszélgetett, aki velem együtt érkezett a voksolásra, fényképezni.
55. Szavazatának leadását követően a Fidesz Rákóczi úti irodájába ment, ahol adminisztratív feladatokban segített a nap folyamán. Onnan két alkalommal távozott el rövid időre: az első alkalommal hozzá forduló, életkoruk vagy egészségi állapotuk miatt mozgásukban korlátozott választópolgárok által kitöltött mozgóurna kérelmeket juttatott el a szavazatszámláló bizottságok részére, a második alkalommal a déli időszakban ételcsomagokat juttatott el a szavazatszámláló bizottság Fidesz-KDNP-ÖPE jelölőszervezetek által delegált tagjai részére. Ez alkalommal a csomagokat a szavazókörök előtt adta át és távozott is az épületekből. Hangsúlyozta, hogy az ételcsomagok átadásakor választópolgárokkal nem találkozott, az adott időszakokban az épületekben nem tartózkodott választópolgár. Állította, jogsértést nem követett el. Egyéb érdekelt1-et és édesanyját nem ismeri, náluk sem a szavazás napján, sem azt megelőzően nem járt, a beadványban hivatkozott cetliről semmilyen tudomása nincs.
56. Rámutatott, a kérelmező által csatolt nyilatkozatokat író személyek a választás napján még mindent rendben találtak, a választás éjszakáján panasz és megjegyzés nélkül aláírták a szavazóköri jegyzőkönyveket, noha jogsértés észlelése esetén minden lehetőségük meg lett volna panaszt tenni, ráadásul a szabályokat pontosan ismerték is, mivel a választás előtt valamennyi SZSZB tag felkészítésben részesült a HVI által. Az általa elmondottak alátámasztására csatolta azokat a tanúnyilatkozatokat, melyek bemutatják, hogy a kérelmező által csatolt nyilatkozatokban szereplő állítások nem, vagy nem a beadványokban leírt módon történtek meg. Előadta, a kérelmező helytelenül hivatkozott a Pécsi Ítélőtábla Pk.VI.50.033/2019/5. számú végzésére, mert azon tényállás szerint a jelölt a szavazóhelyiségekbe jogszabályi felhatalmazás nélkül rendszeresen és több ízben belépett és tartózkodott és ott bizonyítottan tiltott kampánytevékenységet folytatott, azáltal, hogy a jelölőszervezetének lógoját tartalmazó pólóban közlekedett és mint „élő plakát” jelent meg.

A Kúria döntése és jogi indokai

57. A kérelmező felülvizsgálati kérelme az alábbiak szerint érdemben nem alapos.
58. A kérelmező Ve. 222. § (1) bekezdése szerinti érintettsége körében nem merült fel kétség, így azt a Kúria elfogadta. A felülvizsgálati kérelmet a kérelmező a Ve. 224. § (2) bekezdésében rögzített határidőn belül terjesztette elő, annak tartalma megfelel a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglaltaknak, továbbá az eljárásban a kérelmezőt szabályos meghatalmazással rendelkező ügyvéd képviselte. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet ezért érdemben bírálta el.
59. A kérelmező vitatta a TVB határozati álláspontját a kifogás és a választás eredményét megállapító határozat elleni fellebbezés, illetőleg azok eredményessége esetén alkalmazható jogkövetkezmények tekintetében. A Kúria e körben az alábbiakra mutat rá. A Ve. 211. §-a kimondja, hogy a szavazatszámláló bizottság tevékenysége és döntése ellen – a szavazóköri eredményt megállapító döntés kivételével – kifogást lehet benyújtani. E jogszabályi rendelkezésből az következik, hogy a szavazatszámláló bizottság tevékenységével szemben kétféle jogorvoslat vehető igénybe: az egyik jogorvoslat a szavazóköri eredményt megállapító döntéssel szemben nyújtható be, a másik a szavazatszámláló bizottság tevékenysége és egyéb döntése ellen. Az első tekintetében a Ve. 241. § tartalmaz rendelkezéseket, az (1) bekezdésben kimondva, hogy a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntése ellen csak a választási bizottságnak a választási eredményt megállapító döntése elleni fellebbezéssel együtt van helye: e fellebbezésben egyrészt a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértő voltára, vagy a szavazóköri eredmények összesítésére és a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértésére lehet hivatkozni. A Kúria hangsúlyozza, amennyiben az eredményt megállapító döntés, vagy az eredmények összesítésére törvénysértő módon került sor, ebben az esetben lehetséges a szavazatok újraszámolása [Ve. 241. § (3) bekezdés], mint jogkövetkezmény.
60. Ettől eltérő jogintézmény a kifogás, amelynek elbírálására a Ve. a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választása során a helyi választási bizottságot jelöli ki, deklarálva, hogy a helyi választási bizottság dönt: a szavazatszámláló bizottság tevékenysége, döntése elleni kifogásról, valamint a szavazóhelyiségben elkövetett egyéb cselekménnyel kapcsolatos kifogásról [(a) pont], minden olyan kifogásról, amely kifejezetten az egyéni listás, az egyéni választókerületi, a kompenzációs listás vagy a polgármester-választáshoz kapcsolódik [(b) pont]. [Ve. 307/P. § (1) bekezdés]. Vagyis, kifogást lehet benyújtani egyrészt a választás napján történtek, másrészt a szavazatszámláló bizottság tevékenysége, vagy harmadrészt a szavazóhelyiségben elkövetett cselekmények miatt. Amennyiben a jogsértés e tevékenységek miatt megállapításra kerül, a lehetséges jogkövetkezményeket a Ve. 218. § (2) bekezdése tartalmazza: a jogszabálysértés tényének megállapítása, a jogsértő eltiltása a további jogszabálysértéstől, a választási eljárás vagy annak a jogorvoslattal érintett részének megsemmisítése és megismételtetése, bírság kiszabása.
61. Látható tehát, hogy míg az eredményt megállapító határozat elleni fellebbezésben a választás eredménye kizárólag számszaki szempontból sérelmezhető, addig a szavazatszámláló bizottság vagy a szavazóhelyiségben történt egyéb, vagyis nem a szavazás számszaki eredményével összefüggő tevékenység miatt kifogást lehet benyújtani. Amennyiben a kifogás alapos, akkor alkalmazható jogkövetkezményként egyebek mellett a választási eljárás vagy annak a jogorvoslattal érintett részének megsemmisítése és megismételtetése. A választás eredményének számszaki hibája esetén a választási eljárás vagy a jogorvoslattal érintett részének megsemmisítése és megismételtetése nem lehetséges jogkövetkezmény, ez esetben ugyanis kizárólag egyféle jogkövetkezmény alkalmazását teszi lehetővé a Ve.: a szavazatok újraszámlálását, tekintettel arra, hogy az eredmény megállapításának számszaki hibája az újraszámlálással hárítható el. 
62. A Kúria végül utal az e körben kialakult egységes ítélkezési gyakorlatára, mely szerint a Ve. a 241. § (2) bekezdés alapján benyújtott fellebbezés esetén nem teszi lehetővé a döntés megsemmisítését, csak a (3) bekezdésben meghatározott szavazat-újraszámlálást. A szabályozás hátterében az a jogalkotói akarat áll, hogy a választási bizottságok - fellebbezés elbírálásakor - már csak érdemi döntést hozhassanak. Megsemmisítés esetén ugyanis új eljárást kellene lefolytatni, ami időt vesz igénybe. A választási eljárásra vonatkozó szabályozás sajátossága pedig éppen az, hogy minél rövidebb idő alatt szülessenek az ügyekben érdemi döntések. Csak akkor van lehetőség a jogorvoslat során a választási eljárás, vagy a jogorvoslattal érintett rész megsemmisítésére és megismételtetésére [Ve. 218. § (2) bek. c) pont], ha a választási bizottság a szavazatszámláló bizottság tevékenysége és döntése elleni - kivéve a szavazóköri eredmény megállapítását - kifogásról dönt és annak helyt ad. (Kvk.IV.37.504/2018/2.)
63. Minderre tekintettel helytállóan kifogásolta a kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmében, hogy amennyiben a kifogást a választási bizottság alaposnak találja, jogkövetkezményként a kifogás elbírálásával rendelheti el a választási eljárás vagy a jogorvoslattal érintett részének megsemmisítését és annak megismételtetését, az eredményt megállapító döntés elleni fellebbezésben indult eljárásban azonban ezt a jogkövetkezményt nem alkalmazhatja.
64. A kérelmező vitatta a kérelemhez kötöttség tekintetében a TVB határozatában megállapítottakat: a TVB e tekintetben arra az álláspontra helyezkedett, hogy mivel a beadványozó bírság kiszabását nem kérte, a HVB nem szabhatott volna ki bírságot, mert a HVB-nek a kérelem keretein belül kell eljárnia. A Kúria ezen érveléssel szemben rámutat, hogy a kifogás alapossága esetén alkalmazandó jogkövetkezményről a választási bizottság nem kérelemre, hanem hivatalból dönt, vagyis a választási bizottság nincs kötve a kifogásban foglaltakhoz a jogkövetkezmények tekintetében, így akkor is alkalmazhat szankciót, ha arra a kifogást előterjesztő nem tett indítványt, illetve más jogkövetkezményt is alkalmazhat, mint amit a kifogást előterjesztő indítványoz. A kérelemhez kötöttség érvényesül a kifogás tekintetében, azonban kizárólag a kifogásban megjelölt jogsértés, és nem a jogkövetkezmény tekintetében, a jogkövetkezmény alkalmazásáról, és annak fajtájáról a választási bizottságok „hivatalból” döntenek. Helytállóan hivatkozott a kérelmező e körben a Kúria Kvk.VII.39.105/2024/10. számú határozatára.
65. A kifogás kiegészítésének körében és ezzel együtt a vizsgálat terjedelmével kapcsolatban a Kúria mindenekelőtt utal arra, hogy a benyújtott kifogás adja meg a helyi választási bizottság vizsgálatának kereteit és terjedelmét, arra is figyelemmel, hogy a Kúria, a választási bizottságok határozatainak felülvizsgálata során a kifogásban előadottak körében megállapítottakat vizsgálhatja felül, és olyan hivatkozás körében, amely nem szerepelt a kifogásban, sem a fellebbezés folytán eljáró területi választási bizottság, sem a Kúria nem foglalhat állást, hiszen a fellebbezés és a bírósági felülvizsgálati kérelem elbírálásakor a területi választási bizottság és a Kúria a határozatok felülvizsgálatát végzik. Ezt támasztja alá a Kúria a Kvk.IV.39.149/2024/4. számú végzése is, amely szerint „a Kúria a bírósági eljárási szakaszban a támadott határozatok alapjául szolgáló hivatkozásoktól és a felülvizsgálati kérelemtől eltérő jogalapot nem vizsgálhatott.”
66. Mindez meghatározza a Ve. 225. §-ának értelmezését is, amely szerint a fellebbezésben és a bírósági felülvizsgálati kérelemben új tények és bizonyítékok is felhozhatók. Az ugyanis, hogy a kifogásban megjelöltektől eltérő, azt kibővítő újabb jogsértés nem jelölhető meg sem a fellebbezésben, sem a bírósági felülvizsgálati kérelemben, azt is jelenti, hogy kizárólag a kifogásban szereplő jogsértések körében hozható fel új bizonyíték, a fellebbezésben és a bírósági felülvizsgálati kérelemben. Ezzel a megállapítással vannak összhangban a Kúria Kvk.III.37.421/2018/8. számú végzésében kifejtettek, amely szerint a kérelmező által e körben hivatkozott bizonyítékok kapcsán a Kúria elsődlegesen azt állapította meg, hogy összhangban a Ve. 225. §-ával és a BH 2014/12/377. számú elvi döntéssel a bírósági felülvizsgálat során előterjesztett új bizonyítékoknak oksági kapcsolatban kell lennie a kifogás tárgyával, a sérelmezett tevékenységgel, a sérelmezett jogszabállyal, amely jelen ügyben megvalósult.
67. Mindez a jelen ügyben azt jelenti, hogy mivel a kifogásban a kérelmező sérelmezte, hogy a képviselőjelölt a szavazóhelyiségben a szavazás napján több ízben megjelent, az ennek alátámasztásául utóbb csatolt, de akár másik szavazókörre vonatkozó tanúnyilatkozat nem tekinthető a kifogás kiegészítésének, mert az nem a kifogásban hivatkozott jogalapok körét bővítette, hanem a már kifogásoltak alátámasztására vonatkozó új bizonyíték volt.
68. A Kúria a Ve. 173. §-ában foglaltak körében általánosságban hangsúlyozza, hogy a jelölt a szavazóhelyiségben csak szavazásra vagy más felkérése kapcsán, annak segítésére tartózkodhat. A TVB határozatában kifejtettekkel szemben az általánosság szintjén rögzítendő, hogy amennyiben a jelölt a szavazóhelyiségben a szavazás napján a szavazatának leadásán túl, illetve nem segítőként, többször megjelenik, ott ismétlődő módon a szavazásra érkezőket egyenként üdvözli, velük beszélget, sértheti a Ve. 173. § (2) bekezdését, amely kategorikusan úgy rendelkezik, hogy a választópolgár – valamint a 181. § (1) bekezdése szerinti segítője – a választójoga gyakorlásához szükséges ideig tartózkodhat a szavazóhelyiségben.
69. A TVB határozatában foglaltakkal szintén szemben, a Kúria az általánosság szintjén azt is hangsúlyozza, hogy a Ve. 143. § (1) bekezdése szerinti kampány-tilalom körében nem értékelhető a képviselőjelölt szándéka, mert e jogszabályi rendelkezés kimentési ok meghatározása nélkül tiltja a szavazás napján a kampánytevékenységet. Azt tehát, hogy egy képviselőjelölt a kampánytevékenységet milyen szándékkal folytatja, e jogszabályi rendelkezés nem értékeli, kizárólag az eredményt, tehát magát a kampányolási tevékenységet. Vagyis a Ve. szabályozási rendszerében minden olyan tevékenység kampánytevékenységnek tekintendő, függetlenül a tevékenységet kifejtő szándékától, amely a választói akaratot befolyásolja, vagy annak befolyásolását eredményezheti.
70. Mindemellett a Kúria a jelen ügyben rendelkezésre álló bizonyítékokat az alábbiak szerint értékelte. A kérelmező kifogásához, majd fellebbezéséhez több nyilatkozatot csatolt, amelyek tanúsága szerint dr. Barkóczi Csaba képviselőjelölt a szavazóhelyiségben megjelent, valamint, hogy a szavazóhelyiséget magában foglaló épületben az érkező választópolgárokkal beszélgetett, őket üdvözölte, a szavazóhelyiséghez kísérte. Dr. Barkóczi Csaba a bírósági felülvizsgálati eljárásban tett nyilatkozatához szintén több nyilatkozatot csatolt, amelyek tanúsága szerint a jelölt a szavazás napján a szavazás mellett még két alkalommal jelent meg a szavazóhelyiségben, illetve akörül: egy ízben akkor, amikor a mozgóurnás szavazatokat leadta, egyszer pedig akkor, amikor saját delegáltjainak ebédet vitt, ekkor azonban a szavazóhelyiségbe nem lépett be.
71. Amikor a jelölt szavazás céljából lépett be a szavazókörbe, magatartása az Alaptörvény XXXIII. cikk (1) bekezdésén alapult, a mozgóurnás szavazatokkal kapcsolatos magatartása összefüggésbe hozható a Ve. 181. § (1) bekezdésével, továbbá arra vonatkozó Ve.-beli tilalom nem lelhető fel, hogy saját delegáltjainak ebédet vigyen úgy, hogy nem lép be a szavazóhelyiségbe. Ezen túlmenően a Kúria a következőket állapította meg: A rendelkezésre álló bizonyítékok ellentmondásossága folytán a Ve. 143. § (1) bekezdés a) pontjának és a 173. § (1) és (2) bekezdéseinek sérelme nem volt megállapítható, mert a kérelmező által a kifogáshoz csatolt, illetve dr. Barkóczi Csaba által a felülvizsgálati eljárás során becsatolt tanúnyilatkozatok a képviselőjelöltnek a szavazás napján a szavazóhelyiségben történő megjelenésével kapcsolatban egymásnak teljes mértékben ellentmondóak voltak egyrészt a körben, hogy dr. Barkóczi Csaba hány alkalommal és milyen cél(ok)ból jelent meg a választás napján a szavazóhelyiségben, illetőleg az annak otthont adó épületben, ott meddig tartózkodott, másrészt a tekintetben is, hogy dr. Barkóczi Csaba a szavazóhelyiségben történő megjelenésekor hogyan viselkedett, szóba állt-e a választópolgárokkal, vagy nem. Így a Ve. fent hivatkozott jogsértése bizonyítottság hiányában nem volt megállapítható, és ezen okból a Pécsi Ítélőtábla Pk.VI.50.033/2019/5. számon meghozott határozatával való tényállás-egyezés sem.
72. A Kúria mindemellett hangsúlyozza, tévesen érvelt a TVB akkor, amikor arra az álláspontra helyezkedett, hogy nem lehet arra következtetni, hogy a választópolgárok és a jelölt között milyen tartalmú beszélgetés zajlott, a képviselőjelölt milyen minőségben járt el, pártpolitikusként vagy magánszemélyként, mert a TVB érvelése szerint nem minősül kampánynak a magánszemélyek közötti kommunikáció, még abban az esetben sem, ha annak célja a másik magánszemély választói akaratának befolyásolása. A Kúria ezen okfejtéssel szemben kiemeli, 2024. június 9. napján választás volt, ami egy politikai tevékenység. Mindebből következően kétséges az, hogy amennyiben egy politikus, egy képviselőjelölt a választásra igyekvő polgárral a szavazóhelyiségben, vagy éppen az azt magában foglaló épületben beszélget, akkor a képviselőjelölt kizárólag magánemberként, magánvéleményét kifejtve van jelen. Következetes az alkotmánybírósági gyakorlat abban, hogy nemcsak a már megválasztott képviselőt, hanem a választások során a jelöltet is közszereplőnek kell tekinteni. [lásd. pl. 3107/2018. (IV.9.) AB határozat, Indokolás [25]. A Kúria álláspontja szerint, amennyiben egy képviselőjelölt a választással kapcsolatos álláspontját fejti ki akár a szavazóhelyiségben, valamint a szavazóhelyiséget magában foglaló épületben, vagy a szavazóhelyiséget magában foglaló épületnek a szavazóhelyiség megközelítését szolgáló bejáratától számított 150 méteres távolságán belül közterületen, nem állítható az, hogy mivel ott magánemberként van jelen, nem sérülhet a Ve. 143. § (1) bekezdése szerinti kampánytilalmi szabály. Mivel azonban a jelen ügyben nem volt megállapítható, hogy a képviselőjelölt hányszor és milyen okból volt jelen a szavazóhelyiségben, illetve az azt magában foglaló épületben, továbbá ott a választópolgárokkal a szavazással összefüggésben szóba állt-e, a jelen ügyben a Ve. ezen szakaszainak megsértése nem volt megállapítható.
73. Minderre tekintettel a Kúria a TVB határozatának indokolását megváltoztatta és a HVB határozatában megállapított jogsértéseket a bizonyítottság hiánya miatt nem állapította meg.
74. Végül, egyéb érdekelt1 magánszemély Facebook bejegyzésével kapcsolatban a Kúria osztotta a választási bizottságok határozataiban foglalt okfejtést: önmagában ugyanis az, ha egy jelölőszervezet tagja a választópolgárt otthonában felkeresi, részére a szavazás és a mozgóurna kérelem benyújtásához segítségét felajánlja, nem minősül tiltott kampánytevékenységnek, és ekként jogsértést nem alapoz meg. Az pedig, hogy a mozgóurnás szavazás során a választópolgár lakcímén található íróasztalon egy „papírfecnin” ismeretlen személy jelöltek, és/vagy listák nevét feltüntette, nem bizonyítja kétséget kizáróan a választási jogsértést.
75. A Kúria a kérelmező egyesítés iránti kérelmét nem tartotta alaposnak, mert az ugyan nem vitás, hogy a TVB 88/2024. (VI. 15.) számú határozata elleni jogorvoslati kérelem és a jelen ügy a jogsértésre hivatkozás azonossága miatt szorosan összefügg, azonban a TVB külön határozatban (választás eredményét megállapító határozat elleni fellebbezés, illetve kifogás tárgyában hozott határozat elleni fellebbezés) döntött a fellebbezésekről, amelyek egyesítését és egy ügyben történő elbírálását a Kúria nem tartotta szükségesnek.
76. A fentiekben kifejtettekre tekintettel a Kúria a TVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján az indokolás megváltoztatásával helybenhagyta. 

A határozat elvi tartalma

77. A kifogásnak történő helyt adás jogkövetkezménye lehet a választási eljárás vagy a jogorvoslattal érintett részének megsemmisítése és annak megismételtetése. A választás eredményét megállapító döntés elleni fellebbezés jogkövetkezménye pedig kizárólag a szavazatok újraszámlálása lehet, a választás, vagy annak egy részének megsemmisítése és megismételtetése nem.
78. A választási bizottságok nem a jogkövetkezmény, hanem a kifogásban felhozott jogsértés tekintetében vannak a kifogásban foglaltakhoz kötve, a jogkövetkezmény alkalmazásáról, és annak fajtájáról a választási bizottságok „hivatalból” döntenek.

Záró rész

79. A Kúria a felülvizsgálati kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban döntött.
80. A kérelmező illetékmentességi nyilatkozatot nem csatolt, amelyre figyelemmel a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 35. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 102. § (1) bekezdése alapján az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A. § (5) bekezdése szerinti mértékű nemperes eljárási illetéket köteles viselni.
81. A Kúria tájékoztatja a kérelmezőt, hogy az illetéket a Nemzeti Adó-és Vámhivatal 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára kell az esedékesség napjáig megfizetnie. A megfizetés során közleményként fel kell tüntetni a Kúria megnevezését, a kúriai ügyszámot, valamint a fizetésre kötelezett adóazonosító számát.
82. A határozat elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2024. június 25. 

Dr. Balogh Zsolt s.k. a tanács elnöke
Dr. Bögös Fruzsina s.k. előadó bíró
Dr. Kalas Tibor s.k. bíró