Kvk.IV.39.161/2024/5. számú határozat

A Kúria
végzése

Az ügy száma: Kvk.IV.39.161/2024/5.

A tanács tagjai: Dr. Kalas Tibor a tanács elnöke, Dr. Dobó Viola előadó bíró, Dr. Balogh Zsolt bíró

Kérelmező: Magyar Szocialista Párt (Cím1)

Kérelmező képviselője: Dr. Enyedi Krisztián ügyvéd (Cím2)

Az ügy tárgya: választási ügyben hozott határozat felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: kérelmező

Az érintett: Barkóczi Csaba (Cím3)

Az érintett képviselője: Dr. Szarka Mónika Piroska ügyvéd (Cím4)

A felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: a Baranya Vármegyei Területi Választási Bizottság 88/2024. (VI. 15.) számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Baranya Vármegyei Területi Választási Bizottság 88/2024. (VI. 15.) számú határozatát helybenhagyja.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy az esedékesség napjáig fizessen be az állami adó- és vámhatóság illetékbevételi számlájára 10.000 (azaz tízezer) forint nemperes eljárási illetéket. A fizetendő illeték e végzés jogerőre emelkedését követő 60. napon válik esedékessé.

A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

  1. Pécs Megyei Jogú Város Helyi Választási Bizottsága (a továbbiakban: HVB) a 239/2024. (VI. 10.) számú határozatával a határozat mellékletét képező „Egyéni választókerületi képviselőválasztás eredményéről” elnevezésű jegyzőkönyv szerint megállapította, hogy Pécs Megyei Jogú Városban a 09. számú egyéni választókerületi képviselő-választás eredményes volt és 1376 db érvényes szavazattal a megválasztott képviselő Barkóczi Csaba lett.
  2. Kérelmező a HVB 239/2024. (VI. 10.) határozatával szemben 2024. június 13. napján 14 óra 58 perckor elektronikus úton fellebbezést nyújtott be a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 221. § (1) bekezdése és 241. (1) bekezdése alapján a Ve. 241. § (1) bekezdése és 242. § (2) bekezdés a) és e) pontjára figyelemmel.
  3. Fellebbezésében előadta, hogy „a szavazatszámláló bizottsági eredményt megállapító döntések” jogszabálysértők, melynek következtében a HVB határozata is jogszabálysértő.
  4. A Kúria Kvk.VI.37.524/2018/2. számú határozatára hivatkozva kifejtette, hogy álláspontja szerint a választás napján elkövetett, a választási bizottságok által nem kezelt, a választás eredményét befolyásoló jogsértéseket fellebbezésben kell előadni és elintézni.
  5. A Kúria Kvk.II.37.500/2014/6. számú határozatára is hivatkozott, mely szerint érdemi, minden egyes szavazatra vonatkozó bizonyítás nem várható el, azonban a jogsértés valószínűsítése körében tanúnyilatkozatokat csatol, melyek tovább emelik a valószínűsítés szintjét. Fellebbezéséhez bizonyítékot csatolt egyrészt arról, hogy Név1 (vagy nyilatkozattevő) demens édesanyját hogyan befolyásolták jogszerűtlenül arra, hogy mozgóurnát igényeltessen, a szavazásban részt vegyen és az akaratával nem egyező szavazatot adjon le, mely álláspontja szerint önmagában sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt alapelvet.
  6. Bizonyítékokat csatolt továbbá arra vonatkozóan, hogy a „Pécs 09. számú egyéni választókerületének jelöltje (Barkóczi Csaba) egyrészt többször megjelent az 50. szavazókörben, mintha ellenőrizné a megjelenteket”, másrészt a 049. számú szavazókörben a választópolgárok szavazókörhöz való utaztatását szervezte, megsértve ezzel a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontját, illetve 143/A. § (2)-(3) bekezdését.
  7. Álláspontja szerint a fenti jogsértések, olyan szabálysértésnek minősülnek, amellyel szemben a szavazatszámláló bizottság – a választások tisztaságának fenntartása és a törvényesség biztosítása érdekében – fellépni köteles.  Hangsúlyozta, hogy a szavazatszámláló bizottság e kötelezettségének jogsértő mulasztása érdemben befolyásolta a szavazóköri eredményeket, és az ezek alapján megállapított egyéni képviselői választási eredményt, illetve az azt megállapító HVB határozatot.
  8. A kérelmező mindezek alapján kérte a Baranya Vármegyei Területi Választási Bizottságtól (a továbbiakban: TVB) a Pécs Megyei Jogú Város 09. számú önkormányzati egyéni választókerületi választás eredményének elsődlegesen teljes egészében, másodlagosan a 49. és 50. számú szavazókörök tekintetében a Ve. 218. § (2) bekezdés c) pontja alapján történő megsemmisítését, a választás megismételtetését és ennek eredménye alapján a HVB 239/2024. (VI. 10.) számú határozatának megváltoztatását.

A Területi Választási Bizottság határozata

  1. A TVB a 88/2024. (VI. 15.) határozatával a HVB határozatát helybenhagyta.
  2. Határozatának indokolásában a Ve. 241. § (1) bekezdésére hivatkozva kifejtette, hogy a választás eredménye elleni jogorvoslat önálló jogorvoslati forma a Ve.-ben. Azt a jogalap és az alkalmazható jogkövetkezmények is megkülönböztetik a Ve. 221. szerinti, a kifogás elbírálása folytán hozott határozat elleni fellebbezéstől. A két jogorvoslat eltérő jellegét a Kúria is hangsúlyozta Kvk.II.37.501/2014/2. számú határozatában. Míg az általános szabály szerint fellebbezést jogszabálysértésre hivatkozással, vagy a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozatával szemben lehet benyújtani, a Ve. 241. § (2) bekezdése szerint a választási bizottságnak a választás eredményét megállapító döntése elleni fellebbezés esetében kizárólag a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértő voltára, vagy a szavazóköri eredmények összesítésére és a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértésére lehet hivatkozni.
  3. Határozatában megállapította, hogy a kérelmező fellebbezésében egyáltalán nem hivatkozott az általa megjelölt 49. számú és 50. számú szavazókörben működő szavazatszámláló bizottság jogsértő tevékenységére, erre vonatkozóan konkrét bizonyítékot jogorvoslati kérelméhez nem mellékelt, állításait semmivel nem támasztotta alá.
  4. Határozatában kifejtette, hogy a kérelmező által sérelmezett cselekményeket elsődlegesen nem az eredmény elleni jogorvoslatban lehetett volna kifogásolni, mivel azok mindegyike a szavazás napján történt esemény, hanem leginkább a szavazás napját követő 3. napon 16.00 óráig benyújtott kifogásban lehetett volna hivatkozni.
  5. Utalt arra, hogy mindez nem jelenti azt, hogy ezeknek az eseményeknek ne lehetne hatása a választás eredményére, ebben az esetben azonban pontosan meg kell jelölni, ki kell fejteni a fellebbezésben az arra vonatkozó jogi okfejtést, hogy azok hogyan eredményezték a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértő voltát, vagy hogyan eredményezte a szavazóköri eredmények jogsértő összesítését és ezáltal a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértését. A vélelmezett jogsértések és a szavazóköri eredményt megállapító döntés meghozatala, valamint a szavazóköri eredmények összesítése közötti ok-okozati kapcsolat feltárása nélkül a fellebbezés nem eredményezheti a választási eredmény felülvizsgálatát.
  6. A Kúria Kvk.II.37.501/2014/2. számú döntésére hivatkozva kifejtette, hogy „az általánosságban megjelölt és kellően nem is valószínűsített jogsértés(ek) alapján nincs mód a kérelem szerinti döntés meghozatalára. Az elszigetelt, egyedi és más jellegű jogsértések esetleges igazolása sem vezethet oda, hogy az adott országgyűlési egyéni választókerületi választási eredmény megállapításának törvényességét kétségbe lehessen vonni közelebbről meg nem határozott jogsértésekre utalással”.
  7. Hangsúlyozta, hogy a kérelmező által hivatkozott a Ve. 218. § (2) bekezdés c) pontja szerinti jogkövetkezmény alkalmazása (azaz a választási eljárás egészének vagy a jogorvoslattal érintett részének megsemmisítése és megismételtetése) alapvetően a kifogás alapján indult eljárásokban lehetséges, a választási eredményt megállapító HVB döntést azonban ilyen, a kifogás elbírálását jelentő eljárás nem előzi meg. Ezt a fajta jogkövetkezményt a választási eredmény elleni jogorvoslat esetén maga a Ve. konkretizálja, amikor a szavazatok újra számolásáról rendelkezik, hiszen ez a mozzanat maga a választási eljárás egy kiemelkedően fontos, és az eredmény-megállapítás alapjául szolgáló részének – a szavazatok megszámolásának – a megismétlése.

A felülvizsgálati kérelem

  1. A kérelmező 2024. június 18. napján előterjesztett felülvizsgálati kérelmében a 88/2024. (VI. 15.) TVB határozat – a HVB 239/2024. (VI.10.) számú határozatára is kiterjedő – megváltoztatását, a Pécs Megyei Jogú Város 9. számú önkormányzati egyéni választókerületi választás eredményének elsődlegesen teljes egészben, másodlagosan a 49. 50. 51. és 54. számú szavazókör tekintetében a Ve. 218. § (2) bekezdés c) pontja alapján történő megsemmisítését és a szavazás megismételtetését kérte.
  2. Felülvizsgálati kérelmében kifejtette, hogy a TVB arra az elvi hibás következtetésre alapozza határozatát mely szerint – bár a „hivatkozott jellegű jogsértéseknek” akár ráhatása is lehetne a választás eredményére – a jelzett jogsértések kifogás benyújtása útján orvosolhatóak. Ezzel összefüggésben jelezte, hogy a sérelmezett magatartások tárgyában kifogást is benyújott, de  fenntartja álláspontját, miszerint a TVB jogsértő módon nem vette figyelembe a Kúria Kvk.VI.37.524/2018/2. számú határozatában foglaltakat.
  3. Hivatkozott továbbá a fellebbezésében is kifejtett, de a TVB által figyelembe nem vett bizonyítékokra – így Név1 Facebook bejegyzésére, illetve a szavazatszámláló bizottsági tagoktól, elnököktől, jegyzőkönyvvezetőktől származó tanúnyilatkozatokatra, – melyek azt bizonyítják, hogy Barkóczi Csaba a Pécs 9. számú egyéni választókerületben a  049., 050., 051. és 054. számú szavazókörben több alkalommal is megjelent, illetve szervezetten szállította a választópolgárokat a szavazás helyszínére.  Ezzel összefüggésben utalt arra, hogy ebben a négy szavazókörben az urnákban összesen 2433 szavazólap volt, azaz Barkóczi Csaba magatartása potenciálisan súlyosabb jogsértés megvalósítására volt alkalmas, mint ahogy azt a TVB határozata értékelte: nagyszámú szavazat leadására hathatott ki, de a hivatkozott leadott szavazatszámok alapján mindenképpen az 1. és 2. helyezett közötti 103 szavazatkülönbség többszörösére.
  4. Hivtakozott továbbá a Pécsi Ítélőtábla jelen üggyel szinte azonos tényállású és jogi alapokon fekvő Pk.VI.50.033/2019/5. számú végzésére, amelyben az Ítélőtábla a szavazás megismétlését rendelte el.
  5. Kifejtette, hogy a Ve. 143. § (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt relatív területi kampánytilalom intézményének megteremtésével a jogalkotó szándéka arra irányult, hogy a szavazás napján a választópolgár a Ve. 143. §-ában meghatározott területen és a szavazóhelyiségben szabad választói akaratát zavartalanul és befolyásolástól mentesen kinyilváníthassa.
  6. Utalt arra, hogy a Ve. 173. §-a a (2) és (3) bekezdésében egyértelműen rendelkezik arról, hogy ki tartózkodhat a szavazóhelyiségben a szavazás megkezdésétől annak lezárásáig, ezen személyek között a képviselőjelölt nem szerepel. A jelölt magatartása, tehát (a szavazás ideje alatt a szavazóhelyiségekbe belépett, ott a delegáltakkal kommunikált) önmagában is jogszabálysértő kampánytevékenység, amely közvetlenül alkalmas a szavazópolgárok befolyásolására. Hangsúlyozta, hogy a választás eredménye és a törvénysértő magatartás által befolyásolt választópolgárok lehetséges száma közötti összefüggésre is figyelmmel kell lenni. Amennyiben ugyanis az elkövetett jogértés súlyos és az az eredmény befolyásolására alkalmas, úgy indokolt az eredmény megsemmisítése. A nap folyamán többszöri, ismételt elkövetés ezt támasztja alá. Jelen esetben a jogsértés nyilvánvalóan kihatással lehetett az egyéni választókerület szavazóköreinek többségére, tekintettel arra, hogy azok egy épületben kerültek elhelyezésre.
  7. Álláspontja szerint mindezek alapján a TVB határozata a Ve. 143. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, valamint a 173. § (2) és (3) bekezdésében foglaltakba ütközik.
  8. Barkóczi Csaba ellenérdekű fél a Kúria felhívására tett észrevételében előadta, hogy az 51. számú szavazókörben szavazott, az egymás mellett lévő 50. és 51. számú szavazóhelyiség előtti sorban való várakozáskor a jelenlévő választópolgárok közül csak egy helyi sajtóorgánum fotósával beszégetett, akivel együtt érkezett a voksolásra, a jelenlévő többi választópolgárnak köszönt, illetve köszönésüket fogadta. Később a szavazókörbe mozgóurna kérelmeket juttatott el a szavazatszámláló bizottság részére, a kérelmeket a bizottság elnökének átadta, a feltétlenül szükségesnél több időt sehol nem tartózkodott, kampánytevékenysége semmilyen módon nem folytatott. Dél körül szendvics csomagokat  vitt a szavazatszámláló bizottság őt jelölő szervezete (a Fidesz) delegáltjai  részére. A csomagokat a szavazókör előtt adta át, nem a szavazóhelyiségben, ezt követően az épületet elhagyta.
  9. Észrevételéhez tanúnyilatkozatokat csatolt, amelyek bemutatják, hogy a kérelmező „által kreált fellebbezésben szereplő vádak s állítások nem, vagy nem a beadványokban leírt módon történtek meg.”
  10. Mindezekre figyelemmel kérte a Kúriától a TVB 88/2024. (VI. 15.) számú határozatának helybenhagyását.

A Kúria döntése és jogi indokai

  1. A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott.
  2. A Kúria a kérelmező érintettségét a Ve. 222. § (1) bekezdése alapján elfogadta, mert a határozat mellékletét képező jegyzőkönyv alapján a kérelmező nyilvántartásba vett jelölőszervezetként az érintett 09. számú egyéni választókerületben is állított jelöltet a választáson, így az érintettségére nézve kétség nem merült fel.
  3. A felülvizsgálati kérelmet az ügyben érdekelt kérelmező a Ve. 224. § (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül nyújtotta be, tartalma megfelel a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglaltaknak, valamint az eljárásban a kérelmezőt ügyvéd képviseli. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet érdemben bírálta el.
  4. A kérelmező fellebbezésében a HVB választási eredményt megállapító határozatát támadta, azt kérve, hogy a HVB a megjelölt jogszabálysértések okán a Ve. 241. §-a alapján járjon el és döntsön.
  5. A Ve. 241. § (1) bekezdéséből fakadóan a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntése ellen csak a választási bizottságnak a választási eredményt megállapító döntése elleni fellebbezéssel együtt van helye. A 241. § (2) bekezdése értelmében a választási bizottságnak a választás eredményét megállapító döntése ellen a) a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértő voltára, vagy 
    b) a szavazóköri eredmények összesítésére és a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértésére hivatkozással lehet fellebbezést benyújtani.
  6. A Kúria hangsúlyozza, a választási eredményt megállapító döntéssel szemben benyújtott jogorvoslati kérelmében a kérelmezőnek nem elégséges általános jogsértést állítania, abban a Ve. 241. § (2) bekezdése körébe tartozó konkrét tényállítást szükséges tennie, amely a választási eredményt befolyásolhatja és az eredmény megállapításához közvetlenül kapcsolódik. A kérelmezőnek a konkrét hivatkozását valószínűsítenie szükséges, a valószínűsítés megfelelő szintjét a jogorvoslati kérelmet elbíráló választási bizottságnak vagy bíróságnak a konkrét ügy tényállásához képest esetről esetre szükséges vizsgálnia. (Kvk.III.39.158/2024/6. [36])
  7. A kérelmező fellebbezésében olyan cselekményekre hivatkozott, amelyek szorosan nem a szavazatszámláló bizottság tevékenységéhez, illetve annak jogszabálysértő voltához kapcsolódtak, ezért a TVB tévedés nélkül állapította meg, hogy azok érdemi vizsgálatára a Ve. 241. §-a szerinti jogorvoslati eljárásban nem volt jogszerű lehetőség. A Kúria megjegyzi, hogy önmagában az a fellebbezésbeli hivatkozás, hogy a szavazatszámláló bizottság a Ve. 14. § (1) bekezdése szerinti kötelezettségét elmulasztotta nem volt elégséges indok a választási eredményre gyakorolt hatás valószínűsítésére, már csak azon okból kifolyólag sem, mert a Ve. hivatkozott 14. §-a a választási bizottságokra (és nem a szavazatszámláló bizottságra) vonatkozóan tartalmaz rendelkezést, így annak a szavazatszámláló bizottság általi megsértése kizárt.
  8. A Kúriának továbbá figyelemmel kellett lennie a felülvizsgálati kérelemben előadott jogsértések vonatkozásában arra a körülményre, hogy a kérelmező a sérelmezett magatartások tárgyában kifogást is benyújtott, ugyanazon jogsértést a TVB az eredményt megállapító határozat elleni fellebbezésben ezen okból sem vizsgálhatta hatásköre hiányában.
  9. A kifogás tárgyában indult jogorvoslati eljárásban a TVB a 92/2024 (VI. 19.) számú határozatában a HVB 259/2024 (VI.14.) számú határozatát megváltoztatta, a kérelmező kifogását elutasította és az érintett képviselőjelölt bírság megfizetésére kötelezését mellőzte. A kérelmező által kezdeményezett felülvizsgálat iránti eljárásban a Kúria a Kvk.IV.39.185/2024/6. számú végzésében a TVB határozatát az indokolás megváltoztatásával helybenhagyta. A HVB határozatában megállapított jogsértéseket a bizonyítottság hiánya miatt nem állapította meg. A Kúria döntésének indokolása szerint „a rendelkezésre álló bizonyítékok ellentmondásossága folytán a Ve. 143. § (1) bekezdés a) pontjának és a 173. § (1) és (2) bekezdéseinek sérelme nem volt megállapítható.”
  10. Mivel az ezzel összefüggésben megjelölt jogszabálysértés a kifogás tárgyában indult eljárásokban nem nyert bizonyítást, az a jelen felülvizsgálati eljárásban ítélt dolognak (res iudicata) minősül, emiatt a Kúria a felülvizsgálati kérelemnek 2. pontjában („A TVB határozat tartalmi hibái”) előadott jogsértőnek vélt cselekményekkel kapcsolatos hivatkozások érdemi vizsgálatát mellőzte. A hivatkozott szabálysértések megvalósulásának bizonyítottsága hiányában a szavazás eredményét és az eredményt megállapító döntés jogszerűsége sem vonható kétségbe.
  11. A felülvizsgálati kérelemben a kérelmező a TVB határozatát eljárásjogi okból is jogszabálysértőnek minősítette. Állítása szerint a TVB nem a Kúria Kvk.VI.37.524/2018/2. számú végzésében foglaltaknak megfelelően járt el, amikor kizárta a választás eredményére is kiható jogszabálysértéseknek a Ve. 241. § -a szerinti fellebbezéssel való megtámadási lehetőségét és erre hivatkozással mellőzte a benyújtott bizonyítékok érdemi vizsgálatát.
  12. A Kúria megvizsgálta a hivatkozott döntést és azt állapította meg, hogy a két ügy tényállása merőben eltért. A Kvk.VI.37.524/2018/2. számú ügyben a felülvizsgálat tárgyát kifogást elbíráló határozatok képezték, mely kifogás azon tényállításon alapult, hogy a szavazatszámláló bizottság nem a Ve. előírásának megfelelően járt el a szavazatok számlálása során. Míg a jelen ügy kérelmezője a Ve. 241. §-a szerinti fellebbezésben az érintett képviselőjelölt által elkövetett jogszabálysértésekre hivatkozással támadta a TVB választási eredményt megállapító döntését.
    A Kvk.VI.37.524/2018/2. számú végzés hivatkozott megállapításának, mely szerint „ha a szavazatszámláló bizottság jogsértő cselekménye a kérelmező szerint kihat a választás eredményére is, fellebbezést kell benyújtani a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntése ellen” nem mond ellent a TVB határozatában kifejtett jogértelmezéssel. A TVB a határozat [22] bekezdésében éppen azt mutatta be, hogy a kérelmező által bemutatott eseményeknek is lehetne hatása a választás eredményére, erre történő hivatkozás esetén „ azonban pontosan meg kell jelölni, hogy azok hogyan eredményezték  a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének jogszabálysértő voltát, vagy hogyan eredményezte a szavazóköri eredmények jogsértő összesítését és ezáltal a választási eredmények megállapítására vonatkozó szabályok megsértését”. Mivel a fellebbezés a Ve. 241. § (2) bekezdés a) és b) pontjával összefüggő konkrét jogsértést nem tartalmazott, ennek okszerű következménye nem lehetett más, mint amit a TVB is megállapított, azaz nem volt mód a választási eredmény felülvizsgálatára.
  13. Ami a kérelem szerinti jogkövetkezményt illeti, a Kúria mindössze utal arra a gyakorlatára, hogy a Ve. a 241. § (2) bekezdés alapján benyújtott fellebbezés esetén nem teszi lehetővé a döntés megsemmisítését, csak a (3) bekezdésben meghatározott szavazat-újraszámlálást. A szabályozás hátterében az a jogalkotói akarat áll, hogy a választási bizottságok - fellebbezés elbírálásakor - már csak érdemi döntést hozhassanak. Megsemmisítés esetén ugyanis új eljárást kellene lefolytatni, ami időt vesz igénybe. A választási eljárásra vonatkozó szabályozás sajátossága pedig éppen az, hogy minél rövidebb idő alatt szülessenek az ügyekben érdemi döntések. Csak akkor van lehetőség a jogorvoslat során a választási eljárás, vagy a jogorvoslattal érintett rész megsemmisítésére és megismételtetésére [Ve. 218. § (2) bek. c) pont], ha a választási bizottság a szavazatszámláló bizottság tevékenysége és döntése elleni - kivéve a szavazóköri eredmény megállapítását - kifogásról dönt és annak helyt ad. (Kvk.IV.37.504/2018/2.)
  14. A fenti jogértelmezést erősítette meg a Kúria a Kvk.IV.39.185/2024/6. számú végzésében is, mely szerint, „amennyiben a kifogást a választási bizottság alaposnak találja, jogkövetkezményként a kifogás elbírálásával rendelheti el a választási eljárás vagy annak a jogorvoslattal érintett részének megsemmisítését és annak megismételtetését, az eredményt megállapító döntés elleni fellebbezésben indult eljárásban azonban ezt a jogkövetkezményt nem alkalmazhatja.” A választás eredményének számszaki hibája esetén a választási eljárás vagy annak a jogorvoslattal érintett részének megsemmisítése és megismételtetése nem lehetséges jogkövetkezmény.
  15. A TVB a felülvizsgálati kérelemmel megjelölt jogsértést a már kifejtettek szerint nem követte el, ezért a Kúria a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján a TVB felülvizsgált határozatát helybenhagyta.

A döntés elvi tartalma

  1. Ha a sérelmezett magatartások tárgyában benyújtott kifogás nem vezetett eredményre, ugyanazon jogsértés érdemi vizsgálata a választás eredményét megállapító határozat elleni fellebbezési eljárásban, illetve az azt követő bírósági felülvizsgálat során kizárt. Jogszabálysértés megvalósulásának bizonyítottsága hiányában nem vonható kétségbe a szavazás eredményét és az eredményt megállapító döntés jogszerűsége.

Záró rész

  1. A Kúria a bírósági felülvizsgálat iránti kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határozott.
  2. A kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelme érdemben alaptalan volt, amelyre figyelemmel a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 35. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 102. § (1) bekezdése alapján, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 45/A. § (5) bekezdése szerinti mértékű nemperes eljárási illeték megfizetésére köteles.
  3. A Kúria tájékoztatja a kérelmezőt, hogy az illetéket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára kell az esedékesség napjáig megfizetnie. A megfizetés során közleményként fel kell tüntetni a Kúria megnevezését, a kúriai ügyszámot, valamint a fizetésre kötelezett adóazonosító számát [30/2017. (XII. 27.) IM rendelet 2. § (2) bekezdése e) pont]. Az esedékességről az Itv. 78. § (4) bekezdése rendelkezik.
  4. A Kúria határozata ellen a további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezés zárja ki.

Budapest, 2024. június 25.

Dr. Kalas Tibor s.k. a tanács elnöke
Dr. Dobó Viola s.k. előadó bíró
Dr. Balogh Zsolt s.k. bíró