Kvk.IV.39.160/2024/7. számú határozat

A Kúria

végzése

Az ügy száma: Kvk.IV.39.160/2024/7.

A tanács tagjai: Dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke
                         Dr. Bögös Fruzsina előadó bíró
                         Dr. Kalas Tibor bíró

A kérelmező: Magyar Szocialista Párt
                     (cím1)

A kérelmező képviselője: dr. Enyedi Krisztián ügyvéd
                                      (cím2)

Az eljárás tárgya: választási ügy

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező

A felülvizsgálni kért határozat: a Baranya Vármegyei Területi Választási Bizottság 87/2024. (VI.15.) TVB határozata

Rendelkező rész

A Kúria

- a Baranya Vármegyei Területi Választási Bizottság 87/2024. (VI. 15.) TVB határozatát helybenhagyja;
- kötelezi a kérelmezőt, hogy az esedékesség napjáig fizessen be az állami adó- és vámhatóság illetékbevételi számlájára 10.000 (tízezer) forint feljegyzett nemperes eljárási illetéket. A fizetendő illeték a határozat jogerőre emelkedését követő 60. napon válik esedékessé.

A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

  1. Pécs Megyei Jogú Város Helyi Választási Bizottsága (a továbbiakban: HVB) 238/2024. (VI. 10.) számú határozatával megállapította, hogy Pécs Megyei Jogú Városban a 08. számú egyéni választókerületi képviselő-választás eredményes volt, a megválasztott képviselő dr. Cziráki Attila lett. A HVB határozatának indokolásában rögzítette, hogy dr. Cziráki Attila 1399 érvényes szavazatot kapott.
  2. A kérelmező fellebbezést nyújtott be a HVB határozata ellen a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 221. § (1) bekezdése alapján a Ve. 241. § (1) bekezdésére és 242. § (2) bekezdés a) pontjára figyelemmel, amelyben elsődlegesen kérte, hogy a Baranya Vármegyei Területi Választási Bizottság Pécs Megyei Jogú Város 08. számú egyéni választókerület valamennyi szavazókörében újraszámolás útján valamennyi szavazólap érvénytelenségét, illetve érvényességét megállapító, a támadott határozat alapjául szolgáló döntéseit vizsgálja meg, illetve a szavazatok érvényessége vagy érvénytelensége tárgyában döntsön, a támadott határozatot az így meghatározott számú érvényes, illetve érvénytelen szavazat alapján a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján változtassa meg, míg másodlagosan kérte az újraszámolást a 056., a 058., a 059. és a 060. számú szavazókörökben.
  3. Fellebbezésében a Ve. 193. § (1) és (2) bekezdései alapján arra hivatkozott, hogy a HVB határozata a szavazás eredményét úgy állapította meg, hogy az azt megalapozó szavazatszámláló bizottsági döntések olyan szavazólapokat, illetve szavazatokat is érvénytelennek minősítettek, amelyek a Ve. 186. § (1)-(2) bekezdéseiben és a Ve. 193. § (1)-(3) bekezdéseiben meghatározott feltételeket nem teljesítik, illetve a (3) bekezdésben foglaltak ellenére minősítettek érvénytelennek. Hivatkozott a Kúria Kvk.II.37.500/2014/6. számú végzésére, és előadta, hogy Pécs Megyei Jogú Város 08. számú egyéni választókerületével kapcsolatban a kérelmező részére számos szavazatszámláló bizottsági tag jelezte, hogy rendszerszinten tévesen alkalmazták az érvényességgel kapcsolatos szabályokat. Előadta, a rendelkezésre álló rövid határidő ellenére ennek bizonyításaként négy szavazókör szavazatszámláló bizottsági tagja is nyilatkozatot tett (056., 058., 059. és a 060. számú szavazókör), mely nyilatkozatok álláspontja szerint alátámasztják a hivatkozott jogsértést. Hivatkozott a Kúria Kvk.III.37.327/2014/5. számú végzésére és a Pécsi Ítélőtábla Pk.III.20.015/2014/3. számú végzésére, és utalt arra, hogy Dr. Cziráki Attila jelöltre 1399 darab, Zag Gábor jelöltre 1394 darab szavazat került leadásra, az érvénytelen lebélyegzett szavazatok száma 79 darab. Végül a Nemzeti Választási Bizottság 2024. június 12. napján meghozott jegyzőkönyvi döntésére hivatkozott, amely az érvénytelen szavazatok újraértékelését rendelte el. Érvelése szerint a Nemzeti Választási Bizottság gyakorlata a területi választási bizottságok számára is irányadó, így Pécs Megyei Jogú Város 08. számú egyéni választókerületében is a szavazatok újraszámolására van szükség: a jelöltek között fennálló 5 szavazatkülönbséget mintegy 15-szörösen meghaladó érvénytelen szavazatok száma miatt.
  4. A fellebbezéshez csatolt nyilatkozatok azonos szövegezésűek, aszerint „[…] nyilatkozom, hogy a szavazatszámlálás során az alábbi szabálytalanságok történtek: Emlékezetem szerint az egyéni képviselő jelölti szavazólapok közül az érvénytelenített szavazatok között volt olyan szavazat, mely egyértelmű volt és vitatható az érvénytelensége, a bizottság nem vette figyelembe. Emellett jelezném, hogy észrevételem szerint ebben a szavazókörben magas volt az egyéni képviselőjelöltre leadott érvénytelen szavazatok száma. A fentiek miatt javaslom, Pécs 08. TEVK teljes egyéni képviselőjelöltekre leadott szavazatok újra számolását.”
  5. A Baranya Vármegyei Területi Választási Bizottság (a továbbiakban: TVB) 87/2024. (VI. 15.) számú határozatával a Pécs Megyei Jogú Város Helyi Választási Bizottság 238/2024. (VI. 10.) számú határozatát helybenhagyta.
  6. Határozatának indokolásában a Ve. 241. § (2) bekezdésére utalással rögzítette, hogy a választási bizottságnak a választás eredményét megállapító döntése elleni fellebbezés esetében kizárólag a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértő voltára, vagy a szavazóköri eredmények összesítésére és a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértésére lehet hivatkozni. A bizonyítás körében a Kúria Kvk.II.37.500/2014/6. számú végzését idézte. Megállapította, hogy Pécs Megyei Jogú Város 08. számú egyéni választókerületébe 7 db szavazókör került beosztásra: a 055., a 056., a 057., a 058., a 059., a 060., és a 061. számú szavazókörök. Az érintett szavazóköri jegyzőkönyvek alapján megállapította, hogy az érvénytelen, lebélyegzett szavazólapok száma a szavazókörökben 17 db, 10 db, 16 db, 5, db, 13 db, 11 db és 7 db volt. Pécs Megyei Jogú Város 08. számú egyéni választókerületében így az érvénytelen lebélyegzett szavazólapok száma összesen 79 db. Megállapította továbbá, hogy a szavazókörben megjelent választópolgárok számához viszonyítva az érvénytelen lebélyegzett szavazólapok száma a fellebbezéssel érintett szavazókörök vonatkozásában, valamint Pécs Megyei Jogú Város 08. számú egyéni választókerület valamennyi (7 db) szavazóköre vonatkozásában nem haladja meg a 2,3%-ot, amely álláspontja szerint kiugrónak, vagy akár lényegesen nagy arányúnak nem mondható. Hivatkozott e körben a Nemzeti Választási Bizottság és a Kúria következetes joggyakorlatára, amely szerint a bármely okból érvénytelen szavazólapok magas száma miatt a szavazás megismételtetése vagy az eredmény felülvizsgálata szoros választási eredmény mellett sem indokolt, ha a szavazatszámlálást, a szavazólapok érvénytelenítését szabályszerűen végezték. Ennek alapján azt vizsgálta, hogy a szavazatszámlálás, a szavazólapok érvénytelenítésének elvégzése szabályszerű volt-e. [Kvk.III.37.515/2018/2. számú határozat]
  7. A fellebbezéshez csatolt nyilatkozatokkal kapcsolatban megállapította, hogy azokat a 056., 058., 059. és 060. számú szavazatszámláló bizottságok kérelmező által megbízott szavazatszámláló bizottsági tagjai tették. A nyilatkozatok alapján nem találta bizonyítottnak a jogorvoslati kérelemben foglalt állítást, ugyanis a kérelmező konkrét, az érvénytelen szavazatok érvényességét valószínűsítő tényeket, körülményeket nem tárt fel. Kiemelte, önmagában a 4 db, azonos szövegezésű, konkrétumot nélkülöző, a fellebbezés alátámasztására szolgáló nyilatkozat csak arra vonatkozik, hogy a nyilatkozók miként vélekednek általában. Arra nézve sem volt nyilatkozataikban adat, miből is következtettek alappal arra, hogy az érvénytelen szavazatok érvényesek lehetnek, vagy azokat mely jelöltre adták le. Kiemelte, a nyilatkozatok nem tartalmaznak egyetlen egy olyan tényt vagy körülményt, konkrét esetet sem, amely a szavazatszámláló bizottság tagjai közt vitássá tette volna a szavazólapok vagy szavazatok minősítését. Megjegyezte, hogy a szavazóköri jegyzőkönyvekből egyértelműen kitűnik, hogy Pécs Megyei Jogú Város 08. számú egyéni választókerületébe sorolt szavazókörök egyikében sem volt bélyegzőlenyomat nélküli érvénytelen szavazólap.
  8. Hivatkozott a Ve. 16. §-ára, valamint az Alkotmánybíróság 917/B/1998. AB határozatára, és hangsúlyozta, kizárólag a megbízott szavazatszámláló bizottsági tag nyilatkozatára történő hivatkozás nem fogadható el a hivatkozott jogsértés kellő szintű valószínűsítésének, mert a nyilatkozóknak a fellebbezés előterjesztésekor már tisztában kellett lenniük a konkrét jogsértéssel, ehhez képest sem a szavazóköri jegyzőkönyvben, sem a fellebbezéshez benyújtott nyilatkozataikban azt nem jelölték meg.
  9. Végül megjegyezte, az esetlegesen utólagosan megtett olyan nyilatkozatok, melyek valóságalapját sem a szavazóköri jegyzőkönyvek, sem a szavazatszámláló bizottság feladatellátása során keletkező dokumentumok, pl. jegyzőkönyvek nem támasztják alá, teljesen kiüresítik a Ve. eredmény elleni jogorvoslati lehetőségeit. Kiemelte, Pécs Megyei Jogú Város 08. számú egyéni választókerületébe sorolt szavazatszámláló bizottságok létszáma, 6, 7, 7, 6, 8, 6, 6 fő volt, kiegészítve 1-1 jegyzőkönyvvezetővel és ezen személyek részéről a szavazás lebonyolítása vagy a szavazatszámlálás során egyetlen hasonló, vagy más irányú észrevétel sem érkezett, egybehangzó nyilatkozatok megtételére nem került sor.

A felülvizsgálati kérelem

  1. A kérelmező felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a TVB 87/2024. (VI. 15.) számú határozata ellen, amelyben kérte, hogy a Kúria a Ve. 241. § (3) bekezdése alapján újraszámolás útján elsődlegesen Pécs Megyei Jogú Város 08. számú egyéni választókerületének egyéni képviselőjelöltekre leadott valamennyi, másodlagosan a 056., a 058., a 059. és a 060. számú szavazókörökben leadott szavazólap érvénytelenségét, illetve érvényességét megállapító, a támadott határozat alapjául szolgáló döntéseit vizsgálja meg, illetve a szavazatok érvényessége vagy érvénytelensége tárgyában döntsön, a támadott határozatot az így meghatározott számú érvényes, illetve érvénytelen szavazat alapján változtassa meg a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján. Azt állította, hogy a TVB tévesen mérlegelt, így a HVB 238/2024 (VI. 10.) számú határozata továbbra is sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontját, a Ve. 43. § (1)-(2) bekezdését, valamint a Ve. 193. § (1)-(3) bekezdését, a hivatkozott jogszabálysértések továbbra is fennállnak.
  2. Érintettsége körében arra hivatkozott, hogy a kérelmező a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán jogerősen nyilvántartásba vett jelölő szervezet. A választókerület területén elkövetett jogsértés, mind a jelölő szervezet, mind az általa indított képviselőjelölt választási esélyeire és jogaira is kihat. Utalt e körben a Kúria Kvk.I.37.513/2019/2. számú határozatában kifejtett érvekre.
  3. Vitatta a határozat azon megállapítását, amely szerint a delegált tagok nyilatkozata nem elégséges a bizonyítási szint eléréshez, mert érvelése szerint az téves és ellentmond az idézett alkotmánybírósági gyakorlatnak. Kiemelte, a TVB által hivatkozott körülmények, illetve elvárások, így a jegyzőkönyvi bejegyzés elmaradásának hiánya önmagában nem ronthatja le a tanúnyilatkozat bizonyító erejét, elzárva ezzel a jogorvoslat lehetőségét. A Ve. ugyanis nem ad garanciális lehetőséget arra a delegált tagok számára, hogy jegyzőkönyvi bejegyzésben rögzíthessék észrevételeiket és kifogásaikat és szintén nem írja ezt a jogorvoslat igénybevételének feltételéül.
  4. Érvelése szerint iratellenes a konkrét jogsértés megjelölésének hiányával kapcsolatos hivatkozás, merta tanúnyilatkozatokban megjelölésre került, hogy a jogsértés a tanúk szerint az, hogy érvényes szavazatok lettek érvénytelennek elfogadva, illetve érvénytelen szavazatok lettek érvényesnek elfogadva. Arra hivatkozott, hogy az Alaptörvény 28. cikkében foglalt józan ész követelményével ellentétes lenne annak elvárása, hogy ennél több, részletesebb információra emlékezzen a szavazatszámláló bizottsági tag a szavazatszámlálás után, figyelemmel arra is, hogy jegyzetet, telefonnal felvételt nem készíthet, toll nem lehet nála.
  5. Kifogásolta azt is, hogy a TVB határozat feltételezésekbe bocsátkozott, amikor arra tekintettel állítja a fellebbezés alaptalanságát, hogy megvizsgálták a szavazóköri adatokat és nem volt egyetlen olyan sem, amely bélyegző nélküliség okán lett volna érvénytelen. Ebből a TVB azt a következtetést vonja le, hogy nem lehetséges a Ve. 193. § (1) bekezdés sérelmét még csak valószínűsíteni sem. Ezzel szemben rámutatott, mivel a Ve. 193. § (1) bekezdése alapján nem csak az lehet érvénytelen szavazat, amin nincs bélyegző, mert az (1) bekezdés más eseteket is felsorol. Emellett ez a következtetés az (1) bekezdés a) pontjának vonatkozásában is helytelen, mert a jogsértés abban is megvalósulhat, hogy olyan szavazatot fogadtak el érvényesnek, amelyen nem volt bélyegző, ez pedig a szavazóköri statisztikákból nem derül ki.
  6. Csatolta a fellebbezés által hivatkozott azonos jogsértéssel kapcsolatban, azonos nyilatkozattevő személy nyilatkozatkiegészítését, amelyben kifejtésre került, hogy a Pécs 060. számú szavazókörben a szavazatszámláló bizottsági tag pontosan milyen jogsértéseket észlelt. Eszerint a Pécs 060. számú szavazókörben a munkafolyamatok kavarodása okán került sor arra, hogy érvényes és érvénytelen szavaztok keveredtek, továbbá olyan szavazatokat fogadtak el érvényesnek, amelyen a bélyegzőlenyomat nem volt olvasható, annak hitelessége megkérdőjeleződött.
  7. Idézte a Ve. 241. § (1) és (2) bekezdéseit, a Ve. 193. § (1)-(3) bekezdéseit, és előadta, a fellebbezéssel támadott határozat az eredményt úgy állapította meg, hogy az azt megalapozó szavazatszámláló bizottsági döntések olyan szavazólapokat, illetve szavazatokat is érvénytelennek minősítettek, amelyek a Ve. 186. § (1)-(2) bekezdéseibe és a Ve. 193. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott feltételeket nem teljesítik, illetve a (3) bekezdésben foglaltak ellenére minősítették érvénytelennek, illetve érvénytelen szavazatokat fogadtak el érvényesnek, mint ahogy a nehezen olvasható bélyegzőlenyomattal rendelkező szavazólapok hivatkozott esete is igazolja. Idézett a Kúria Kvk.II.37.500/2014/6. számú végzéséből, és kiemelte, Pécs Megyei Jogú Város 08. számú egyéni választókerületével kapcsolatban jelölő szervezetük részére számos szavazatszámláló bizottsági tag jelezte, hogy rendszerszinten tévesen alkalmazták az érvényességgel kapcsolatos szabályokat. A rendelkezésre álló rendkívül rövid határidő ellenére ennek bizonyításaként négy bizottsági tag is nyilatkozatot tett, a 056., a 058., a 059. és a 060. számú szavazókör szavazatszámláló bizottsági tagjai közül. Előadta, a kiegészített szavazatszámláló bizottsági tagi nyilatkozatokon túlmenően a jogsértéseket alátámasztó bizonyítékokkal az idő rövidsége okán nem rendelkezik, azonban a Kúria a Kvk.III.37.327/2014/5. végzésében foglaltakra tekintettel a valószínűsítés fokát meghaladó további bizonyítási kötelezettség nem terheli.
  8. Idézett a Pécsi Ítélőtábla Pk.III.20.015/2014/3. számú végzéséből, és rámutatott, a jelen ügyben Dr. Cziráki Attila jelöltre leadott szavazatok száma 1399 db, Zag Gábor jelöltre leadott szavazatok száma 1394 db, az érvénytelen lebélyegzett szavazatok száma pedig 79 db. A mellékelt tanúnyilatkozatok alapján megalapozott, hogy a Kúria Kvk.II.37.500/2014/6. számú eseti döntésében foglalt indokolás figyelembevételével a szavazatok újraszámlálásának van helye. Felhívta végül a Kúria figyelmét a Nemzeti Választási Bizottság 2024. június 12-án meghozott jegyzőkönyvi döntésére.
  9. A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelméhez az abban hivatkozott nyilatkozatkiegészítést nem csatolta.
  10. Az értesített jelöltek a Kúria előtti eljárás során nem tettek nyilatkozatot.

A Kúria döntése és jogi indokai

  1. A kérelmező felülvizsgálati kérelme az alábbiak szerint nem alapos.
  2. A kérelmező Ve. 222. § (1) bekezdése szerinti érintettsége körében nem merült fel kétség, így azt a Kúria elfogadta. A felülvizsgálati kérelmet a kérelmező a Ve. 224. § (2) bekezdésében rögzített határidőn belül terjesztette elő, annak tartalma megfelel a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglaltaknak, továbbá az eljárásban a kérelmezőt szabályos meghatalmazással rendelkező ügyvéd képviselte. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet ezért érdemben bírálta el.
  3. A Ve. 241. § (2) bekezdése szerint a választási bizottságnak a választás eredményét megállapító döntése ellen a) a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértő voltára, vagy b) a szavazóköri eredmények összesítésére és a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértésére hivatkozással lehet fellebbezést benyújtani.
  4. A kialakult ítélkezési gyakorlat szerint a választási eredmény elleni jogorvoslat annyiban speciális az egyéb választási jogorvoslathoz képest, hogy a törvénysértés pontos megjelölése mellett annak bizonyítékait is olyan fokon kell megjelölni, illetve hivatkozni, amely legalább a valószínűsítés szintjén alátámasztja az eredmény megállapítása során bekövetkezett jogsértéseket. Az eredmény elleni jogorvoslat sajátossága továbbá az is, hogy a bizonyítás lehetőségei a jogorvoslatot előterjesztő részéről korlátozottak, mivel csupán közvetett ismerete lehet a szavazatszámlálás eredményéről [Kúria Kvk.II.37.500/2014/6.]. A Kúria emlékeztet emellett arra is, hogy önmagában az érvénytelen szavazatok számának magas aránya, vagy a jelöltekre leadott érvényes szavazatok száma közti kis különbség nem alapozza meg, illetve nem indokolja a választás eredményének felülvizsgálatát és a szavazatok újraszámlálását [Kvk.II.37.500/2014/6.számú végzés].
  5. A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmében az általa a fellebbezéshez csatolt tanúnyilatkozatok TVB általi értékelését vitatta.
  6. A Kúria a fentiekben kifejtettekre tekintettel vizsgálta a kérelmező által a fellebbezéshez csatolt nyilatkozatokat, és megállapította, hogy azok négy különböző szavazókör szavazatszámláló bizottsági tagjaitól származnak (056., 058., 059. és 060. szavazókörök), ennek ellenére azok szövegezése szóról szóra megegyezik. A Kúria megállapította továbbá, hogy a TVB helytállóan jutott arra a következtetésre, hogy az azonos szövegezésű, konkrétumokat nélkülöző nyilatkozatok csatolásával a kérelmező nem tárt fel konkrét, az érvénytelen szavazatok érvényességét valószínűsítő körülményeket. A Kúria rámutat, a becsatolt nyilatkozatok semmifajta egyedi előadást nem tartalmaznak, mindösszesen annyiról szólnak, hogy „az érvénytelenített szavazatok között volt olyan szavazat, amely egyértelmű volt, és vitatható az érvénytelensége”, azt azonban, hogy milyen okból „vitatható az érvénytelensége” az adott szavazatnak, a nyilatkozatok egyike sem tartalmazza, annak ellenére, hogy a hivatkozott szavazókörökben (056., 058., 059. és 060.)  az érvénytelen szavazatok nem fordultak elő nagy számban (10, 5, 13 és 11 darab). A nyilatkozatok továbbá annak ellenére nem említettek semmiféle konkrétumot, hogy amellett, hogy kevés érvénytelen szavazat volt az érintett szavazókörökben, a Ve. 191. § (1)-(3) bekezdései többféle érvénytelenségi okot meghatároznak.
  7. A Kúria a fentiek mellett arra is utal, hogy a kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmében egyrészt arra hivatkozott, hogy a választás eredményének megállapítása során érvényes szavazólapokat minősítették érvénytelennek, illetve érvénytelen szavazatokat fogadtak el érvényesnek. A kérelmező azonban ezen utóbbi állítását, amely szerint olyan szavazatokat fogadtak el érvényesnek, amelyek érvénytelenek voltak, semmilyen módon nem valószínűsítette, így ez a hivatkozását a Kúria érdemben nem vizsgálta.
  8. A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmében akként nyilatkozott, hogy a Pécs 060. számú szavazókör tekintetében tett, a fellebbezéséhez csatolt nyilatkozat kiegészítésre került, amelyet csatol bírósági felülvizsgálati kérelméhez. A Kúria rögzíti azonban, hogy a bírósági felülvizsgálati kérelemnek ilyen melléklete nem volt. A Kúria felhívására a TVB akként nyilatkozott, hogy a nyilatkozatkiegészítés a TVB-hez sem került becsatolásra. E nyilatkozatkiegészítést erre tekintettel a Kúria nem tudta érdemben vizsgálni, és azt a kérelmező érvelése alátámasztásául értékelni.
  9. A Kúria minderre tekintettel egyetértett a TVB határozatában foglalt azon megállapítással, hogy a nyilatkozatok az általánosság szintjén maradtak, ezért helyesen állapította meg a TVB, hogy nem voltak adottak a Ve. 241. § (3) bekezdése szerinti feltételek, vagyis nem volt indokolt az újraszámolás.
  10. Megjegyzi végül a Kúria, hogy a kérelmező elsődleges kérelme Pécs Megyei Jogú Város 08. számú egyéni választókerültének egyéni képviselőjelöltekre valamennyi szavazókörében leadott szavazatának újraszámolására irányult, azonban a kérelmező a 7 egyéni szavazókörből csupán 4 tekintetében csatolt fellebbezéséhez nyilatkozatot, a további 3 szavazókör (055., 057. és 061.) vonatkozásában érvelést nem adott elő, a Ve. 241. § (2) a), illetve b) pontjai szerinti okokra nem hivatkozott, azok tekintetében valószínűsítési kötelezettségének nem tett eleget, így e szavazókörökben a szavazatok újraszámolása ezen oknál fogva sem lehetséges.
  11. A Kúria Kvk.II.37.500/2014/6. végzésével kapcsolatban a Kúria rámutat, a hivatkozott ügyben a Kúria valóban elfogadta a szavazatszámláló bizottsági tagok nyilatkozatait a szavazólapok érvénytelenségével, illetve érvényességével kapcsolatban, azonban azon nyilatkozatok – szemben a jelen ügyben becsatolt nyilatkozatokkal - konkrétan megnevezték a feltételezett jogsértést (olyan szavazatot is érvényesnek fogadtak el, ahol a választópolgár csak aláhúzta a jelölt nevét a szavazólapon, azonban a jelölt neve melletti körben nem helyezett el két egymást metsző vonalat, továbbá olyan szavazólap is érvénytelenítésre került, amelyen a választópolgár választói akaratát fekete színű tollal fejezte ki), szemben a jelen üggyel, ahol a nyilatkozatok minden konkrétumot nélkülöztek, és csak általánosságban állítottak jogsértést. A kérelmező ennélfogva a Kúria Kvk.II.37.500/2014/6. számú végzését alaptalanul hivatkozta, annak tényállása ugyanis releváns tények tekintetében tér el a jelen ügytől.
  12. A Kúria végül megjegyzi, a Nemzeti Választási Bizottság jegyzőkönyvi döntése nem köti a Kúriát.
  13. A fentiekben kifejtettekre tekintettel a Kúria a TVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.

A határozat elvi tartalma

  1. Amennyiben a kérelmező a választási bizottságnak a választás eredményét megállapító döntését támadja, és azt állítja, hogy a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntése törvénysértő, állítása alátámasztásául azonban konkrétumokat nem tartalmazó, szó szerint megegyező nyilatkozatokat csatol, az újraszámolás törvényi feltételeinek fennállása nem állapítható meg.  

Záró rész

  1. A Kúria a felülvizsgálati kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban döntött.
  2. A kérelmező illetékmentességi nyilatkozatot nem csatolt, amelyre figyelemmel a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 35. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 102. § (1) bekezdése alapján az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A. § (5) bekezdése szerinti mértékű nemperes eljárási illetéket köteles viselni.
  3. A Kúria tájékoztatja a kérelmezőt, hogy az illetéket a Nemzeti Adó-és Vámhivatal 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára kell az esedékesség napjáig megfizetnie. A megfizetés során közleményként fel kell tüntetni a Kúria megnevezését, a kúriai ügyszámot, valamint a fizetésre kötelezett adóazonosító számát.
  4. A határozat elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2024. június 25. 

Dr. Balogh Zsolt s.k. a tanács elnöke
Dr. Bögös Fruzsina s.k. előadó bíró                                                                   
Dr. Kalas Tibor s.k. bíró