Kvk.IV.39.111/2024/3. számú határozat

A Kúria
végzése

Az ügy száma: Kvk.IV.39.111/2024/3.

A tanács tagjai: Dr. Kalas Tibor a tanács elnöke
                          Dr. Dobó Viola előadó bíró
                          Dr. Balogh Zsolt bíró

Az I. rendű kérelmező: Név1 (Cím1)

A II. rendű kérelmező: Kft.1 (Cím2)

A kérelmezők képviselője: dr. Kecskés Ákos egyéni ügyvéd
                                            (Cím3)

Az eljárás tárgya: választási ügy

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmezők

A felülvizsgálni kért határozat: a Nemzeti Választási Bizottság 353/2024. sz. határozata

Rendelkező rész

A Kúria a kérelmezők bírósági felülvizsgálat iránti kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

  1. Magánszemély kifogástevő 2024. május 23. napján kifogást nyújtott be a Csongrád-Csanád Vármegyei Területi Választási Bizottsághoz, arra hivatkozással, hogy a Név2 2024. május 20-án megjelent lapszámának 3. oldalán „Polgármesteri Hírlevél” cím alatt található „Ki is a háborúpárti? – 10 bizonyíték, amit a Fidesz eltitkol önök elől” cikk (a továbbiakban: Cikk) közzétételével Név1 (a továbbiakban: I. rendű kérelmező) valamint a Kft.1 (a továbbiakban: II. rendű kérelmező) megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § 1) bekezdés c) és e) pontjait.
  2. Kifogástevő álláspontja szerint a Cikk egyértelműen pártpolitikai jellegű, választási kampánytevékenységnek minősül. A jogsértés megvalósítását abban látta, hogy a II. rendű kérelmező mint kiadó megjelentette a Cikket, továbbá, hogy – önkormányzati lapként – nem biztosított egyenlő megjelenési felületet a jelöltek számára. Kifogástevő kérte a jogsértés megállapítását, a jogsértők további jogsértéstől való eltiltását és bírság kiszabását is.

A Területi választási Bizottság döntése

  1. A Csongrád-Csanád Vármegyei Területi Választási Bizottság (a továbbiakban: TVB) 63/2024. (V. 24.) számú határozatával megállapította, hogy a Kft.1 és Név1 polgármesterjelölt megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjaiban foglalt alapelveket és eltiltotta őket a további jogsértéstől.
  2. A TVB döntésében megállapította, hogy a Cikk politikai jellegű, abban a polgármester, mint nyilvántartásba vett jelölt egy másik jelölő szervezet (FIDESZ) ellen fogalmaz meg kritikát.
  3. A kiadó minősége kapcsán megállapította, hogy annak tulajdonosa Hódmezővásárhely Város Önkormányzata és mivel az Önkormányzat és polgármesterének szerepét a Cikk megjelentetésének vonatkozásában nem lehet egymástól elválasztani, a (polgármester felelőssége mellett) a kiadó felelősségét is megállapította, bírság kiszabását ugyanakkor nem látta indokoltnak.
  4. A TVB határozata ellen az I. és ÍI. rendű kérelmezők szó szerint megegyező tartalmú fellebbezést terjesztettek elő, melyben a TVB határozatának megváltoztatását és a kifogás elutasítását kérték.

A Nemzeti Választási Bizottság döntése

  1. A Nemzeti Választás Bizottság (a továbbiakban: NVB) a 353/2024. számú határozatában a II. rendű kérelmező fellebbezésének részben helyt adott, a TVB 63/2024.(V.24.) számú határozatát részben megváltoztatta és a kifogást a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának sérelmét állító részében elutasította, egyebekben a határozatot helybenhagyta.  Az I. rendű kérelmező fellebbezését a Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
  2. Az NVB a formai vizsgálat körében megállapította, hogy az I. rendű kérelmező fellebbezése érdemi vizsgálatra nem alkalmas, mert az hibásan tartalmazza az I. rendű kérelmező személyi azonosítóját, a megadott személyi azonosítóval nem szerepel választópolgár a központi névjegyzékben.
  3. A II. rendű kérelmező érintettségét elfogadta és az érdemi vizsgálat eredményeként arra a következtetésre jutott, hogy a Cikk kampányeszköznek minősül. A II. rendű kérelmező felelősségének megállapításával összefüggésben – az Alkotmánybíróság és a Kúria joggyakorlatára hivatkozva – kifejtette, hogy a sajtótermék felelősséget visel a közölt tartalomért abban az esetben is, amikor választási kampány idején tesz közzé politikai, közéleti tartalmakat. Az NVB a kiadó felelősségét abban látta, hogy azáltal, hogy kommunikációs csatornát, közvetítő közeget biztosított a Cikk megjelenésére, maga is a kampány részévé vált, holott az őt terhelő szerkesztői felelősség körében felismerhette volna a Cikk kampányeszköz voltát. A helyi közhatalmat megtestesítő, közpénzből fenntartott önkormányzati lap azonban nem folytathat választási kampánytevékenységet, így a II. rendű kérelmező magatartása ellentétes volt a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás [Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja] alapelvi követelményével.
  4. A Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti jogsérelem tekintetében azt állapította meg, hogy a kifogás nem volt megalapozott figyelemmel arra, hogy az nem legalább két egymást követő lapszám együttes megállapításán alapuló jogsértéseket taglalt, így a jogsérelem megállapítása a Ve. 152. § (4) bekezdése alapján nem volt lehetséges, ezért a kifogást a Ve. 220. §-a alapján el kellett utasítani.

A felülvizsgálati kérelem

  1. Az I. és II. rendű kérelmezők a közösen előterjesztett felülvizsgálati kérelmükben az NVB határozatának a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján történő megváltoztatását és a kifogás teljes egészében történő elutasítását kérték.
  2. A fellebbezésben foglaltakkal egyezően arra hivatkoztak, hogy az NVB korábbi határozatai alapján nincs jogszabályi akadálya annak, hogy egy polgármester, aki egyben jelölt is a véleménynyilvánítás jogát gyakorolva, a kormányzattal való egyet nem értését juttassa érvényre. Ezzel összefüggésben hivatkoztak a Kúria Kvk.38043/2028/2. számú végzésére is.
  3. Előadták, hogy a Cikkben nem szerepel és nincs utalás sem a FIDESZ helység1 polgármesterjelöltjének programjára, illetve kampányára, így az nem tekinthető kampánytevékenységnek.

A Kúria döntése és jogi indokai

  1. A kérelmezők bírósági felülvizsgálati kérelme érdemi vizsgálatra alkalmatlan.
  2. A Ve. 222.-227. §-ai tartalmazzák a bírósági felülvizsgálatra vonatkozó alapvető szabályokat.
  3. A Ve. 222. § (1) bekezdése értelmében a választási bizottság másodfokú határozata, továbbá a Nemzeti Választási Bizottság határozata ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be.

    I.
    A Ve. 224. § (3) bekezdésének a)-c) pontjai értelmében a fellebbezésnek, illetve a bírósági felülvizsgálati kérelemnek tartalmaznia kell:
    a) a kérelem 223. § (3) bekezdése szerinti alapját,
    b) a kérelem benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét),
    c) a kérelem benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a személyazonosságát igazoló igazolványának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát.

  4. A Ve. 231. § (1) bekezdésének d) pontja szerint a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha az nem tartalmazza a 224. § (3) bekezdésében foglaltakat.
  5. A Kúria a Kvk.39.109/2024/5. számú határozatában visszautalva a Kvk.III.39.056/2024/3. számú végzésére, rámutatott, hogy a Ve. 224. § (3) bekezdésének a), b) és c) pontjai nem vizsgálati sorrendet rögzítenek. A fellebbezésnek a másodfokú választási bizottság által történő vizsgálata során elsődlegesen annak adattartalmát szükséges vizsgálat tárgyává tennie, vagyis azt, hogy a fellebbezés tartalmazza-e az a) b) és c) pontban megjelölt adatokat. Ez az elv vonatkozik a fellebbezés elbírálásának eredményeként hozott másodfokú határozattal szembeni bírósági felülvizsgálati kérelem elbírálására is.
  6. A fenti jogi érvelés megfelel a Kvk.V.39.306/2022/2. számú végzésben is megtestesülő egységes kúriai gyakorlatnak. Ebben a végzésben a Kúria megállapította, hogy – egyebek mellett – a személyi azonosító megjelölésének hiánya miatt a választási határozat ellen előterjesztett bírósági felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálására nincs lehetőség.
  7. Az Alkotmánybíróság a személyi azonosító fellebbezésben való feltüntetésének elmulasztásával kapcsolatosan szintén állást foglalt, amikor megállapította, hogy a Ve. kógens rendelkezést előíró 231. § (1) bekezdésének d) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani a fellebbezést, ha az nem tartalmazza – egyebek mellett – a kérelmező személyi azonosítóját [3317/2019. (XI. 21.) AB végzés].
  8. A jelen ügyben benyújtott bírósági felülvizsgálat iránti kérelem ugyan tartalmazza a Ve. 224. § (3) bekezdés c) pontja szerinti tartalmi elemet az I. rendű kérelmező vonatkozásában, ellenben továbbra is a fellebbezésben szereplő személyi azonosítót tünteti fel, melyről az NVB már megállapította, hogy a megadott személyi azonosítóval nem szerepel választópolgár a központi névjegyzékben. Így a bírósági felülvizsgálati kérelem az I. rendű kérelmező tekintetében nem felel meg a Ve. 224. § (3) bekezdés c) pontjában foglaltaknak. Mivel a téves adat helyesbítésére nem volt törvényes lehetőség hiánypótlás útján, ezért azt úgy kellett értékelni, mintha kellékhiba állna fenn, ami kizárja az érdemi vizsgálat elvégzését a Ve. 231. § (1) bekezdésének d) pontja alapján. (Kvk.I.37.220/2014/2., Kvk.IV.37.990/2014/3., Kvk.II. 39.358/2022/2.)

II.

  1. A Ve. 224. § (5) bekezdése értelmében a bírósági felülvizsgálati eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat.
  2. Az érdemi vizsgálatot kizárja a jogi képviselet hiánya. A Ve. 231. § (2) bekezdése szerint a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha a 224. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezés megsértésével nyújtják be.
  3. A kérelmezők az NVB 323/2024. számú határozatával szemben jogi képviselő útján közösen nyújtottak be két azonos tartalmú bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet.
  4. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelemben I. rendű kérelmező mint az ügyben érintett magánszemély, jogerősen nyilvántartásba vett polgármesterjelölti minőségében van feltüntetve. A jogi képviselő a jelen ügyben benyújtott korábbi érkezésű felülvizsgálati kérelemhez olyan meghatalmazást csatolt, melyen meghatalmazóként „Név1 mint a Mindenki Magyarországa Mozgalom elnöke” ad megbízást az egyéni ügyvédnek, hogy képviseletében teljes jogkörben eljárjon. A később benyújtott meghatalmazáson meghatalmazóként már az I. rendű kérelmező szerepelt.
  5. A Kúria megállapította, hogy az NVB 353/2024. számú határozatával szembeni felülvizsgálat körében adott ügyvédi meghatalmazások egyike sem fogadható el jelen ügyben a Ve. 224. § (5) bekezdése szerinti kötelező ügyvédi képviselet igazolásának. Az I. rendű kérelmező felülvizsgálati kérelmet nem a jelölőszervezet nevében eljárva terjesztett elő, ezért annak képviselőjeként aláírt meghatalmazás csak a jelölőszervezet képviseletére jogosító meghatalmazásnak tekinthető. Az ügyben érintett magánszemélyként adott meghatalmazás tartalmi vizsgálata során a Kúria megállapította, hogy az ellentmondásosan tünteti fel a meghatalmazónak a személyes adatait, mivel a megadott születési dátum és a személyi azonosítónak a születés évét jelző számsora nem egyezik meg.
  6. A II. rendű kérelmező meghatalmazóként egyik meghatalmazáson sincs feltüntetve, ezért a csatolt meghatalmazások alapján a II. rendű kérelmező kötelező jogi képviselete nem igazolt, úgy kell tekinteni, mintha személyesen nyújtott volna be felülvizsgálati kérelmet.
  7. A Kúria a fentiek vonatkozásában is utal arra, hogy a választási felülvizsgálati eljárásban – a Ve. 228. § (1) bekezdésében foglalt háromnapos eljárási határidő rövidségére tekintettel – hiánypótlási felhívás kibocsátásának nincs helye (Kvk.I.37.220/2014/2., Kvk.IV.37.990/2014/3., Kvk.II. 39.358/2022/2.)
  8. A Ve. 228. § (2) bekezdése szerint a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény rendelkezéseit a Ve.-ben foglalt eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni. A Ve. vonatkozó rendelkezései nem adnak lehetőséget hiánypótlásra akkor, ha a bírósági felülvizsgálati kérelem nem tartalmazza a Ve. 224. §-ban meghatározott tartalmi és alaki követelményeket. Jelen eljárásban ezért nincs jogi lehetőség sem a hiányos vagy téves adattartalmak utólagos helyesbítésére, sem az ügyvédi meghatalmazás hiánypótlás útján történő utólagos becsatolására, ezért a jogszabályi feltételeket nem teljesítő felülvizsgálati kérelemben foglalt egyéb jogsértési hivatkozásokat érdemben nem lehetett vizsgálni. (Kvk.IV.37.286/2018/2. Kvk.II.38.217/2019/2., Kvk.II.37.514/2019/2., Kvk.II.39.358/2022/2., Kvk.39.306/2022/2., Kvk.IV.39.058/2024/2.)
  9. Mindezek folytán a Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelmet a Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja és a (2) bekezdése alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította.

A döntés elvi tartalma

  1. A felülvizsgálati kérelemnek a benyújtó fél személyi azonosítóját is tartalmaznia kell. Ha a felülvizsgálati kérelemben feltüntetett személyi azonosító hibás, annak helyesbítésére hiánypótlás keretében nincs lehetőség. Ennek hiányában a felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani.
  2. Az érdemi vizsgálatot kizárja a jogi képviselet hiánya.

Záró rész

  1. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 229. § (2) bekezdése szerint nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban, a Ve. 228. § (2) bekezdésére figyelemmel a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 151. § (1) bekezdésének és 124. § (5) bekezdésének megfelelően tárgyaláson kívül bírálta el.
  2. Az illeték viseléséről rendelkezni nem kellett, mert az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. § (1) bekezdés a) pontja szerint illetékmentes.
  3. A Kúria végzésével szembeni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2024. június 4.

Dr. Kalas Tibor sk. a tanács elnöke
Dr. Dobó Viola sk.  előadó bíró
Dr. Balogh Zsolt sk. bíró