Kvk.IV.39.045/2024/7. számú határozat

A Kúria
végzése

Az ügy száma: Kvk.IV.39.045/2024/7.

A tanács tagjai: Dr. Kalas Tibor a tanács elnöke, Dr. Kiss Árpád Lajos előadó bíró, Dr. Balogh Zsolt bíró

A kérelmező: Momentum Mozgalom (Cím1)

A kérelmező képviselője: Kérelmezői jogi képviselő (eljáró: Dr. Halász Árpád ügyvéd) (Cím2)

Az I. rendű érintett: Zrt. (Cím3)

Az I. rendű érintett képviselője: I. rendű érintetti jogi képviselő (eljáró: Dr. Mayer Erika ügyvéd) (Cím4)

A II. rendű érintett: Fidesz - Magyar Polgári Szövetség és Kereszténydemokrata Néppárt jelölő szervezetek

Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező

A felülvizsgálni kért határozat: a Nemzeti Választási Bizottság 252/2024. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 252/2024. számú határozatát helybenhagyja.

A nemperes eljárás illetéke az állam terhén marad.

A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

  1. A kérelmező 2024. április 30-án elektronikus úton kifogást nyújtott be az Nemzeti Választási Bizottsághoz (továbbiakban: NVB) a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (továbbiakban: Ve.) 2.§ (1) bekezdés c) pontjában foglalt alapelv, a Ve. 147. § (1) és (2) bekezdéseiben foglaltak és a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Párttv.) 4. § (2) bekezdésében foglaltak megsértése miatt.
  2. A kifogás szerint az I. rendű érintett (médiaszolgáltató) 2024. április 27. napján az M1 médiaszolgáltatásban sugárzott, 19 óra 30 perckor kezdődött Híradó című műsorban (a továbbiakban: Kifogásolt tartalom1), valamint a 2024. április 28. napján 19 óra 30 perckor kezdődött Híradó című műsorban (a továbbiakban: Kifogásolt tartalom2) a II. rendű érintett jelölő szervezet támogatására buzdító tartalmat tett közzé.
  3. A kérelmező véleménye szerint a kifogásolt tartalmakban az M1 híradó kizárólagosan és egyoldalúan a II. rendű érintett kampányüzenetét közvetíti. Megítélése szerint „híradónak álcázott kampányfilm került közzétételre”, amelyben a műsorvezető és a II. rendű érintett képviselői „egybehangzóan a választáson használt kampányüzenetüket tették közzé.” Az álláspontja szerint az aláfestő zene és a II. rendű érintett arculata egyértelműen kampányeszközként jelenik meg, ezért a gyakorlat sérti a Ve. 2. § (1) bekezdését. A megítélése szerint a II. rendű érintett neve, logója (emblémája), jelszava a jelölő szervezeteket népszerűsítik, támogatásukra ösztönöznek és a reklámhoz hasonló módon jelennek megsértve ezzel a Ve. 147. §-át.
  4. Kérelmező a kifogásában kérte, hogy az NVB állapítsa meg, hogy a „Médiaszolgáltató és a Kérelmezett jelölő szervezetek megsértették a választásra irányadó jogszabály Ve. 2. § (1) bekezdés c) bekezdésében foglalt rendelkezéseket. A Médiaszolgáltató megsértette a Ve. 147. § (1) bekezdésében foglalt szabályokat. A Kérelmezett jelölő szervezetek megsértették a Párt tv. 4. § (2) bekezdését.” (kifogás II. pont) A kérelmező kérte továbbá, hogy az NVB az I. és II. rendű érintetteket tiltsa el a további jogszabálysértéstől és a választási kampány szabályainak megsértése miatt velük szemben szabjon ki bírságot.
  5. Az I. rendű érintett a 2024. május 2-án megküldött nyilatkozatában vitatta a jogsértés elkövetését.
  6. Az NVB a 2024. május 3. napján kelt 252/2024. számú határozatában a kifogásnak részben helyt adott, megállapította, hogy az I. rendű érintett azzal, hogy

- 2024. április 27. napján az M1 médiaszolgáltatásban sugárzott, 19 óra 30 perckor

kezdődő Híradó című hírműsorában, valamint

- 2024. április 28. napján az M1 médiaszolgáltatásban sugárzott, 19 óra 30 perckor

kezdődő Híradó című hírműsorában

jogosulatlanul tette közzé a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség Politikai reklámjának minősülő médiatartalmat, megsértette a Ve. 147. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezésből eredő kötelezettséget. Az I. rendű érintettet a további jogsértéstől eltiltotta és kötelezte, hogy a határozat rendelkező részét annak közlésétől számított három napon belül az M1 médiaszolgáltatás 19 óra 30 perckor kezdődő Híradó című műsorában a jogsértő közléshez hasonló módon tegye közzé. Az NVB a kifogást egyebekben a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja és 147. § (2) bekezdés vonatkozásában érdemi vizsgálat alapján, Párttv. 4. § (2) bekezdése tekintetében érdemi vizsgálat nélkül elutasította.

  1. A határozat jelen ügy szempontjából lényeges indokolása szerint a jelöltnek, illetve a jelölő szervezetnek a választási kampányban – szemben az állami, önkormányzati szervekkel, a közszolgálati médiával, a közszolgáltatókkal – nem feladata az esélyegyenlőség biztosítása, mivel erre kötelezett az állami, önkormányzati szervek vagy a közszolgálati média, vagy valamely közszolgáltató lehet. Így a II. rendű érintett nem sértette meg a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt alapelvet.
  2. A Ve. 147. § (1) bekezdésében foglalt – a politikai reklám közzétételének korlátozására vonatkozó – rendelkezés megsértésével összefüggésben megállapította, hogy a kifogásban sérelmezett tartalmak közzétételére az I. rendű érintett hírműsorában formálisan nem a politikai reklámra vonatkozó szabályok alapján került sor, de figyelemmel az NVB és a Kúria gyakorlatára, a műsorszám tartalma alapján is vizsgálható és politikai reklámnak minősíthető. Az I. rendű érintett a II. rendű érintett kampányüzenetének adásba szerkesztése során nem eszközölt olyan változtatásokat, amelyek a tartalmat a közügyekről szóló tájékoztatás körébe sorolták volna, ilyen módon tehát a politikai reklám tiltott közzététele megvalósult: a kifogásolt tartalmak nem csupán szemléltető illusztrációk, a jelölő szervezet népszerűsítését szolgáló vagy támogatására ösztönző tartalmak. A videókban foglalt üzenet lényegét érdemi szerkesztés nélkül adta át műsorában, „nem elégedett meg a Fidesz kampányára tett utalással.”
  3. Az NVB mindezért megállapította a Ve.147. § (1) bekezdésében foglaltak I. rendű érintett általi sérelmét, nem állapította meg azonban a II. rendű érintett jogsértését, hiszen a kifogásolt videók közzétételéről az I. rendű érintett hozott döntést.

A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem

  1. A kérelmező felülvizsgálati kérelmében az NVB határozatának megváltoztatását kérte akként, hogy a Kúria a kifogásnak a II. rendű érintett jelölő szervezetek tekintetében is adjon helyt, azaz állapítsa meg, hogy a II. rendű érintett megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt a jelöltek és a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség alapelvét és a Ve. 147. § (1)-(2) bekezdéseiben foglalt szabályokat. Kérte továbbá, hogy a Jelölő szervezeteket is tiltsa el a további jogszabálysértéstől és a választási kampány szabályainak megsértése miatt velük és a Jelölttel szemben szabjon ki bírságot.
  2. A felülvizsgálati kérelmében a kifogásban előadottak fenntartása mellett kifejtette, hogy igazolt és az I. rendű érintett által is elismert tény, hogy a kifogásolt tartalmakat a jelölő szervezetek közreműködésével készítették el, és az ő kérésükre tették közzé abból a célból, hogy politikai reklámot közöljenek. A kifogásolt tartalmak a II. rendű érintett támogatására hívnak fel, így a jelölő szervezetek érdekében megvalósuló politikai reklámnak tekinthetőek, amely azt is jelenti, hogy a jelölő szervezetek tevőlegesen is közreműködtek a jogsértésben. E gyakorlat sérti a Ve. 2. § c) és e) pontjait, hiszen egyfelől a többi jelölő szervezet hátrányára biztosít nyilvánosságot a II. rendű érintett üzenetének, másfelől a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlást sérti az a gyakorlat, ha a jelölő szervezetek tiltott tartalom közzétételére hívják fel a médiaszolgáltatót. A véleménye szerint a II. rendű érintett felelőssége akkor is megáll, ha egyébként a végső döntést az I. rendű érintett hozza meg a kifogásolt tartalmak közzétételének ügyében.
  3. Az I. rendű érintett észrevételében az NVB határozatának helybenhagyását kérte. Hangsúlyozta, hogy az NVB ugyanis a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjára alapított kifogást teljes egészében. – az I. rendű érintettel szemben is – elutasította. Mivel a kérelmező felülvizsgálati kérelme kizárólag a kifogásnak a II. rendű érintett Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja és a Ve. 147. § (1) bekezdése szerinti jogsértésének megállapítására irányul, és nem érinti az I. rendű érintett vonatkozásában a Ve. 2. § (1) bekezdés megsértésére irányuló kifogásnak elutasító részét így megállapítható, hogy az NVB határozat e részével szemben felülvizsgálati kérelemmel a kérelmező nem élt, az ellen jogorvoslati eljárás nincs folyamatban.
  4. Az I. rendű érintett egyebekben teljes mértékben egyetértett az NVB határozatának a kifogást a jelölő szervezetekkel szemben mindkét jogsértés vonatkozásában elutasító részével. A médiaszolgáltató által a szerkesztett műsorszámban felhasznált videók közzétételét ugyanis a tényállás szerint nem a jelölő szervezetek kezdeményezték, azokat nem ők juttatták el a médiaszolgáltatónak, azok közzétételét nem rendelték meg. Az I. rendű érintett a videókat a jelölő szerveztek Facebook oldaláról történő letöltéssel használta fel illusztrációként. A véleménye szerint továbbá a sérelmezett médiatartalmakban a kampányvideók egy-egy részletének bemutatása a médiaszolgáltató szerkesztői szabadsága körébe tartozó döntése alapján történt, ezáltal ezek szerkesztett tartalomnak és nem politikai reklámnak minősülnek.

A Kúria döntése és jogi indokai

  1. A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme nem alapos.
  2. A Kúria megállapította, hogy a kérelmező a saját jelölő szervezeti minőségét érintő kérdésben járt el, ebből következően a Ve. 222. § (1) bekezdése alapján az érintettsége fennállt. A kérelmező ügyvédi képviselettel eljárva terjesztette elő felülvizsgálati kérelmét a Ve. 224. § (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül, annak tartalma megfelelt a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglalt tartalmi követelményeknek, ezért a Kúria a kérelmet érdemben bírálta el.
  3. A Kúria hangsúlyozza, hogy a kérelmező felülvizsgálati kérelme a II. rendű érintett a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában és Ve. 147. § (1)-(2) bekezdéseiben foglalt szabályok megsértésének megállapítására irányult, az az NVB határozatának további részeit nem támadta. Másrészt a Kúria hivatalos tudomással rendelkezik arról, hogy az NVB jelen eljárással érintett határozatának felülvizsgálat – más indokok alapján – az I. rendű érintett is kérte, melyet a Kúria külön eljárásban bírált el. Jelen végzés tehát nem foglalhatott állást az I. rendű érintett felülvizsgálati kérelmével kapcsolatosan.
  4. A kérelmező kifogásában a döntésre irányuló kérelmében – általánosságban – kérte a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában és Ve. 147. § (1) és (2) bekezdésének sérelme megállapítását, az I. és II. rendű érintettekkel szemben. Itt nem, csupán a kifogás II. pontjában részletezte, hogy melyik jogsértés megállapítást kivel szemben kéri, akként, hogy az NVB állapítsa meg, hogy a „Médiaszolgáltató és a Kérelmezett jelölő szervezetek megsértették a választásra irányadó jogszabály Ve. 2. § (1) bekezdés c) bekezdésében foglalt rendelkezéseket. A Médiaszolgáltató megsértette a Ve. 147. § (1) bekezdésében foglalt szabályokat. A Kérelmezett jelölő szervezetek megsértették a Párt tv. 4. § (2) bekezdését.”
  5. Megállapítható tehát, hogy a kifogás nem irányult annak vizsgálatára, hogy a II. rendű érintett, amely nem médiaszolgáltató, hanem jelölő szervezet megsértette volna a Ve. 147. § bármely rendelkezését, így az Ve. 228. § (2) bekezdése alapján alkalmazandó közigazgatási perrendtarásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 78. § (4) bekezdése alapján jelen eljárás tárgya sem lehetett.
  6. A Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerint a választási eljárás szabályainak alkalmazása során érvényre kell juttatni az esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között alapelvét.
  7. Az Alkotmánybíróság a 3279/2019. (XI. 5.) AB határozat [39] bekezdésében kimondta, hogy a jelölőszervezetnek a választási kampányban – szemben az állami, önkormányzati szervekkel, a közszolgálati médiával, a közszolgáltatókkal – nem feladata az esélyegyenlőség biztosítása. Ezt az értelmezést a Kúria a Kvk.II.39.502/2022/2. számú határozatában megerősítette. A Kúria jelen ítélkező tanácsa a hivatkozott jogértelmezéssel egyetértett, attól eltérni nem kívánt, így megállapította, hogy a II. rendű érintett mint jelölő szervezet nem sérthette meg Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltakat.
  8. A Ve. 147. § (1) bekezdése szerint [a] „médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett – különös tekintettel a politikai reklámok számára, megjelenési sorrendjére, időtartamára és az adásba kerülés időpontjára – teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölő szervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait. Közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölő szervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.” A (2) bekezdés kimondja továbbá, hogy [a] „politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos.”
  9. A Kúria a teljesség kedvéért utal arra, hogy a Ve. 147. § (1) bekezdés első mondata médiaszolgáltató kötelezettségét tartalmazza, annak nem alanya a jelölő szervezet, így azt a II. rendű érintett jelölő szervezet megsérteni fogalmilag sem tudta. Az (1) bekezdés második mondatának sérelmére a kérelmező nem hivatkozott, azonban előadta, hogy „igazolt és a Médiaszolgáltató által is elismert tény az, hogy a kifogásolt tartalmakat a Jelölő szervezetek […] kérésükre tették közzé abból a célból, hogy politikai reklámokat közöljenek.” Ezzel szemben a Kúria az eljárás iratanyagának áttekintése során megállapította, hogy abban nem volt adat arra vonatkozóan, hogy a kifogásolt tartalmakat a II. rendű érintett kérésére tették volna közzé, ennek tényét az I. rendű érintett észrevételében kifejezetten vitatta és ennek alátámasztására a kérelmező semmilyen bizonyítékot nem csatolt, semmilyen ezt alátámasztó bizonyítékra nem hivatkozott.
  10. A Ve. 147. § (2) bekezdés sérelmével kapcsolatosan a kérelmező érdemi előadást sem a felülvizsgálati kérelmében, sem a kifogásában {azon túl, hogy a kifogás [24] bekezdésében idézte a Ve. szövegét} nem tett, így azt érdemben vizsgálni nem lehetett.
  11. A Kúria a fentiek alapján megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelem megalapozatlan volt, ezért a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alkalmazásával az NVB határozat helybenhagyásáról döntött.

A határozat elvi tartalma

  1. A jelölőszervezetnek a választási kampányban – szemben az állami, önkormányzati szervekkel, a közszolgálati médiával, a közszolgáltatókkal – nem feladata az esélyegyenlőség biztosítása.
  2. A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 147. § (1) bekezdése a médiaszolgáltató kötelezettségét tartalmazza, annak a jelölő szervezet nem alanya.

Záró rész

  1. A Kúria a felülvizsgálati kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése szerint nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban, a Kp. 151. § (1) bekezdése és 124. § (5) bekezdése alapján tárgyaláson kívül határozott.
  2. A kérelmezőt az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 5. § (1) bekezdés d) pontja alapján személyes illetékmentesség illette meg, ezért az Itv. 62. § (1) bekezdés s) pontjában biztosított tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az Itv. 45/A. § (5) bekezdésében meghatározott mértékű, 10.000 forint összegű közigazgatási nemperes eljárási illeték a Ve. 228. § (2) bekezdése szerint irányadó – a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 35. § (1) bekezdése szerint alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 102. § (6) bekezdésének megfelelően az állam terhén marad.
  3. A végzés elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2024. május 9.

Dr. Kalas Tibor s.k. a tanács elnöke
Dr. Kiss Árpád Lajos s.k. előadó bíró
Dr. Balogh Zsolt s.k. bíró