A Kúria
v é g z é s e
Az ügy száma: Kvk.IV.38.228/2019/2. szám
A tanács tagjai: Dr. Balogh Zsolt, a tanács elnöke, Dr. Kiss Árpád Lajos előadó bíró, Dr. Horváth Tamás bíró
A kérelmező: H. C.
A kérelmező képviselője: Dr. B. G. egyéni ügyvéd
Az ügy tárgya: választási ügyben hozott határozat felülvizsgálata
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: kérelmező
A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Nemzeti Választási Bizottság 441/2019. számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria
– a Nemzeti Választási Bizottság 441/2019. számú határozatát – eltérő indokolással – helybenhagyja;
– kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak – külön felhívásra – 10.000 (tízezer) forint feljegyzett eljárási illetéket.
Ezen végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A kérelmező szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező, magyarországi lakcímmel rendelkező, japán állampolgár, aki ilyen jogállásában a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2014. évi választásán részt vett.
[2] A kérelmező 2019. október 13. napján a Budapest I. kerület 5. egyéni választókerület 9. számú szavazókört annak érdekében kereste fel, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2019. évi általános választásán a szavazatát leadja. A szavazatszámláló bizottság (a továbbiakban: SZSZB) a szavazókörben arról tájékoztatta, hogy a szavazóköri névjegyzékben nem szerepel, így nem szavazhat.
[3] A kérelmező 2019. október 13. napján 17 óra 59 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: NVB) a Nemzeti Választási Iroda tevékenységével szemben. Előadta, hogy magyarországi lakcímmel rendelkező, bevándorolt jogállással bíró japán állampolgárként a szavazókört annak érdekében kereste fel, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2019. évi általános választásán a szavazatát leadja. A szavazatszámláló bizottság (a továbbiakban: SZSZB) a szavazókörben arról tájékoztatta, hogy a szavazóköri névjegyzékben nem szerepel, így nem szavazhat. Az SZSZB által felvett jegyzőkönyv szerint a névjegyzékben azért nem szerepel, mert a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény hatálya (a továbbiakban: Szmtv.) alá tartozó japán állampolgár.
[4] A kérelmező kifogása határidőben való benyújtása kapcsán hivatkozott a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 209. § (1) bekezdésére, annak körében, hogy a szavazókénti visszautasítására 2019. október 13-án került sor, így a háromnapos határidő 2019. október 16-án 16 órakor jár le. Abban az esetben azonban ha a központi névjegyzékben valóban nem szerepel, az a Ve. 76. § (1) bekezdés a) pontja alapján folyamatos jogsértésnek minősül, ezért a jogsértő állapot fennállása alatt a kifogás előterjeszthető.
[5] A kérelmező utalt az Alaptörvény XXIII. cikk (3) bekezdésére, amely alapján álláspontja szerint „az egyszer már bevándoroltként elismert személy mindaddig rendelkezik aktív választójoggal az önkormányzati választáson, amíg a bevándorolt jogállását jogerősen/véglegesen egyedi döntéssel vissza nem vonják”. Hivatkozott az Alaptörvény XXIII. cikk (4) bekezdésére, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény (a továbbiakban: Övjt.) 1. § (2) bekezdésére, a Ve. 82. § (2) bekezdés a) pontjára, 101. §-ára.
[6] Álláspontja szerint, ha az Alaptörvény és az Övjt. alapján a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választójogosult, magyarországi lakcímmel rendelkező személy nem szerepel a központi névjegyzékben, az sérti a Ve. 82. § (2) bekezdés a) pontját. Ez a jogsértés egyben az Alaptörvény XXIII. cikk (3) bekezdésének megsértését is eredményezi, mivel ha nem szerepel a központi névjegyzékben, úgy az abból képzett szavazóköri névjegyzékben sem szerepel, így szavazati jogát nem tudja gyakorolni.
[7] A kérelmező előadta továbbá, hogy bevándorolt jogállással és magyarországi lakcímmel rendelkezik, 2006 óta az I. kerületben már több önkormányzati választáson részt vett és szavazott, előtte más kerületben vett részt a választásokon.
[8] Hivatkozott a Ve. 76. § (1) bekezdés a) pontjára, valamint a Ve. 210. § (1) bekezdésére, melyek szerint a jogorvoslathoz való jogát a Nemzeti Választási Iroda tevékenysége miatti jogorvoslatként érvényesítheti.
[9] A kérelmező álláspontja szerint az Alaptörvény XXIV. cikke szerinti tisztességes ügyintézéshez való joga is sérült, mert korábban szerepelt a választói névjegyzékben, azonban úgy törölték, hogy arról semmiféle értesítést nem kapott. Kérte továbbá annak vizsgálatát is, hogy általános, tömeges gyakorlatról van-e szó, amely álláspontja szerint tömeges alaptörvénysértés lehetőségét is felveti.
[10] A kérelmező kifogását 2019. október 14. napján 18 óra 27 perckor küldött elektronikus levelében kiegészítette. Ennek során bizonyítékként csatolta személyére vonatkozó, 2002. június 12-én kelt, bevándorlást engedélyező határozatot. Álláspontja szerint a csatolt határozat és a tartózkodási kártyája egyértelműen igazolja bevándorolt jogállását. Csatolta továbbá H. C. letelepedési engedéllyel és magyar házastárssal rendelkező, az Szmtv. hatálya alá tartozó, szintén japán állampolgár két tanú által aláírt nyilatkozatát, amely szerint a kérelmezővel egyező módon nem tudta gyakorolni a szavazás jogát. A kérelmező megítélése szerint ez alátámasztja, hogy a sérelmezett gyakorlat általános és egyetlen harmadik országból származó bevándorló sem szavazhatott az önkormányzati választásokon.
A Nemzeti Választási Bizottság határozata
[11] Az NVB 441/2019. számú, 2019. október 17. napján kelt határozatával a kérelmező a kifogását elutasította. Az NVB a kérelmező által 2019. október 14. napján elektronikusan küldött kifogás-kiegészítése kapcsán rögzítette, hogy annak vizsgálatára nincs mód a Ve. 212. § (2) bekezdése alapján, ahogyan azt a Kúria a Kvk.I.37.951/2016/3. számú végzésében is megerősítette. Ezek alapján az NVB eljárását kizárólag a 2019. október 13. napján 17 óra 59 perckor elektronikus úton benyújtott jogorvoslati kérelem és az ahhoz csatolt bizonyítékok alapján folytatta le és érdemben azt vizsgálta meg.
[12] Az NVB hivatkozott a Ve. 175. §-ára, 101. §-ára és hangsúlyozta, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán az aktív választójog, tehát a szavazás jogára vonatkozó alapvető szabályokat az Alaptörvény XXIII. cikk (1)-(5) bekezdései tartalmazzák. A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásán aktív választójoggal, tehát a szavazás jogával a magyarországi lakóhellyel rendelkező nagykorú magyar állampolgárok, az Európai Unió más tagállamának nagykorú állampolgárai és a Magyarországon menekültként, bevándoroltként vagy letelepedettként elismert nagykorú személyek bírnak. E személyi kört, mint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán részben a választójog teljességével, részben csak a szavazás jogával rendelkező személyeket a Ve. 82. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Nemzeti Választási Iroda által vezetett központi névjegyzék, külön regisztráció nélkül tartalmazza.
[13] Az NVB beszerezte a központi névjegyzék vezetését ellátó Nemzeti Választási Iroda nyilatkozatát a kérelmező központi névjegyzékben való szereplése tárgyában, amely szerint a kérelmező a megadott adatokkal a központi névjegyzékben nem szerepelt annak 2019. október 11-i zárásakor, ennél fogva egyetlen szavazókör szavazóköri névjegyzékében sem szerepelhetett. A Nemzeti Választási Iroda szerint a kérelmező nem szerepel a Ve. 98. §-a szerint, választójoggal nem rendelkező személyek nyilvántartásában sem, amely alapján megállapítható, hogy szavazati jogának hiánya nem a Ve. 98. § (1) bekezdés a)-d) pontjában foglaltak fennállásából adódik.
[14] Az NVB utalt a Ve. 83. § (2) bekezdésére, amely szerint a központi névjegyzéknek a Ve. 2. melléklete szerinti adatai adatátvétellel jönnek létre. Mivel a kérelmező a csatolt bizonyítékok alapján magyar hatóság által kiállított lakcímkártyával rendelkezik, a Nemzeti Választási Iroda megkereste a polgárok személyi és lakcím adatait tartalmazó nyilvántartását (a továbbiakban: SZL) vezető Belügyminisztériumnak a Nyilvántartások Vezetéséért Felelős Helyettes Államtitkárság Személyi Nyilvántartási és Igazgatási Főosztályát annak vizsgálata érdekében, hogy a kérelmező rendelkezik-e a kifogásban foglaltak szerinti bevándorolt státusszal és magyarországi lakcímmel.
[15] Az NVB a határozatában rögzítette, hogy a 2019. október 16-i tájékoztatás az alábbiakat tartalmazta: a kérelmező bevándorolt külföldi állampolgárként való nyilvántartásba vételére 2002. szeptember 4-én került sor. Az Szmtv. 2012. május 12-én hatályos 88. § (4) bekezdése értelmében a letelepedési és bevándorlási engedéllyel rendelkező EGT-állampolgár vagy családtag kérelmére – a feltételek vizsgálata nélkül – állandó tartózkodási jogot igazoló okmányt kell kiállítani. A kérelmező részére az idegenrendészeti hatóság 2012. május 12-én állandó tartózkodási kártyát állított ki. A 2012. május 12-én hatályos a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) és az Nytv. végrehajtására kiadott 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet 21. § (9) bekezdése alapján a központi szerv az idegenrendészeti hatóság értesítése alapján 2012. augusztus 22-én vezette át a kérelmező szabad mozgás és tartózkodás jogának megszerzését. A jogállás változásáról a központi szerv értesítette a kérelmezőt, valamint a lakóhelye szerint illetékes járási hivatalt, hogy a kérelmező jogállás megszerzése címén kiadott személyazonosító igazolvány visszavonásáról gondoskodjon. A személyazonosító igazolvány bevándorolt jogállás visszavonása miatti visszavonására és leadására 2012. szeptember 19-én került sor. A kérelmező 2012. augusztus 22. napja óta az SZL-ben szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyként szerepel.
[16] Az NVB ezek alapján megállapította, hogy nem helytálló a kérelmező azon hivatkozása, amely szerint jelenleg is bevándorolt jogállással bír, így rögzítette, hogy a kérelmező a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2019. évi választásán az aktív választójog gyakorlását biztosító, az Alaptörvény XXIII. cikk (3) bekezdésében nevesített státusszal (bevándoroltként vagy letelepedettként, illetve menekültként elismert) nem rendelkezett, ennél fogva a szavazás joga nem illette meg. A harmadik ország állampolgárságával rendelkező, Magyarországon a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek tekintetében az Alaptörvény nem tartalmaz rendelkezést a választójog bármely (aktív, illetve passzív) részének biztosítása tekintetében, ezért az ilyen jogállással bíró személyek nem szerepelnek a központi névjegyzékben.
[17] Végül az NVB megjegyezte, hogy a választási szervek nem rendelkeznek hatáskörrel a harmadik ország állampolgárságával rendelkező személynek a magyarországi tartózkodásához kapcsolódó státusza változásának felülvizsgálatára.
A felülvizsgálati kérelem
[18] A kérelmező az NVB határozatának felülvizsgálatát kérte azzal, hogy az NVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján úgy változtassa meg, hogy állapítsa meg, hogy azzal, hogy Budapest I. kerület 5. egyéni választókerület 9. számú szavazókörében a szavazatszámláló bizottság a szavazókörben a kérelmező szavazatának leadását megtagadta, megsértette az Alaptörvény XV. cikk (1) és (2) bekezdését, a XXIII. cikk (3) bekezdését, az Övjt. 1. § (2) bekezdését, valamint a Ve. 82. § (2) bekezdés a) pontját.
[19] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében hangsúlyozta, hogy a magyar idegenrendészeti hatóság 2002. június 12. napján kelt határozatával a kérelmezőnek bevándorlási engedélyt adott, e bevándorlási engedély határozatlan időre szólt. Utalt arra, hogy az NVB határozata az Szmtv. 88. § (4) bekezdését idézi, az Szmtv. 88. § (2) bekezdése szerint – egyebek mellett – a családtag részére az Szmtv. hatálybalépését megelőzően kiadott bevándorlási engedély az érvényességi idejének lejártáig az Szmtv. 88. § (4) bekezdése szerinti engedélyek által tanúsított jogállás szerinti tartózkodásra jogosítanak. A kérelmező számára az Szmtv. 88. § (4) bekezdés szerinti okmány kiállításra került.
[20] A kérelmező szerint a bevándorlási engedély, mint konstitutív közigazgatási határozatot nem lehet egy deklaratív hatósági igazolvánnyal tekinthető kártya kiállításával annullálni, a megszerzett jogokat így visszavonni. A kérelmező bevándorlási engedélyét visszavonó határozat tudomása szerint sosem született. Hangsúlyozta, hogy ha ilyen visszavonó határozat született volna, e határozattal szemben jogorvoslattal élt volna. Kiemelte, hogy ennek jelen választási ügyre is kihatása van. Megjegyezte továbbá, hogy abban a tudatban ment el választani 2019. október 13. napján, ahogyan azt egyébként akadálytalanul, 2014-ben az akkori önkormányzati választásokon tette, hogy jogállásánál fogva gyakorolja az abból fakadó jogokat, amely az Szmtv. 88. § (2) és (4) bekezdéseiből is következik.
[21] A kérelmező utalt arra, hogy az NVB határozatának indokolásából az következik, hogy a kérelmező „valahol” egy magyar állampolgár és egy bevándorolt közötti státuszban van, mivel jobban integrálódott a magyar társadalomba, mint egy bevándorló, hiszen magyar állampolgárral családot alapított, és 2019. január 1-je előtt hatályos Szmtv. 1. § c) pontja alapján a magyar állampolgár családtagjaként az Szmtv. hatálya alá tartozó személy. Álláspontja szerint, az NVB határozat azt mondja ki, hogy míg egy magyar társadalomba alig integrálódott személy politikai jogokat gyakorolhat Magyarországon, egy idegenrendészeti szempontból az integráció legmagasabb fokára jutott másik személy viszont nem határozhatja meg Magyarország jövőjét. A kérelmező szerint, az egyetlen alkotmánykonform érvelés az lenne, hogy az Alaptörvény XXIII. cikk (3) bekezdése a magyar állampolgár bevándorolt házastársára, mint bevándoroltra is kiterjed, akkor is, ha a házastársi kapcsolat miatt az Szmtv. és nem a Harmtv. hatálya alá tartozik a bevándorolt. Attól, hogy az Szmtv. hatálya alá tartozik, nem következik, hogy nem bevándorolt az Alaptörvény autonóm bevándorló fogalmára tekintettel, és ne szavazhatna a koherens alaptörvényi szabályozás alapján.
[22] A kérelmező szerint ő az Alaptörvény rendszerében, a XXII. cikk (3) bekezdésben foglaltak szerint „bevándorlóként elismert” a magyar jogban és az Alaptörvény alkalmazása szempontjából ehhez képest – a rendszertani értelmezés alapján – másodlagos, hogy éppen melyik szakjogi törvény hatálya alá tartozik, illetve milyen szakjogi elnevezéssel illetett közigazgatási aktus birtokában van, ha egyébként jogállása megfeleltethető az Alaptörvény céljának és szándékainak.
[23] Kiemelte végül, hogy 2019. január 1-jén a jogalkotó az Szmtv. 1. § c) pontját hatályon kívül helyezte, melynek következtében a Harmtv. hatálya alá tartozott a kérelmező a szavazás napján, így pedig álláspontja szerint nyilvánvalóan jogosult az Alaptörvény XXIII. cikk (3) bekezdése alapján szavazni.
A Kúria döntése és jogi indokai
[24] A Kúria a rendelkező részben foglaltak szerint döntését a következőkkel indokolja.
I.
[25] A Kúria megállapította, hogy a kérelmező a kifogását arra a tényre alapította, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2019. évi választásán, október 13-án a Budapest I. kerület 5. egyéni választókerület, 9. számú szavazókörben a szavazatszámláló bizottság arról tájékoztatta, hogy a szavazóköri névjegyzékben nem szerepel, így nem szavazhat. Ezt támasztja alá a kifogás jogorvoslati határidővel kapcsolatos elsődleges hivatkozása is, amely nem a folyamatosan fennálló, ún. állapotszerű tevékenységekre, hanem kifejezetten a szavazókénti visszautasítására hivatkozik, a jogorvoslati határidőt is ennek megfelelően 3 napban határozta meg. A kérelmező felülvizsgálati kérelme is kifejezetten arra irányult, hogy a Kúria az NVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján úgy változtassa meg, hogy állapítsa meg, hogy azzal, hogy Budapest I. kerület 5. egyéni választókerület 9. számú szavazókörében a szavazatszámláló bizottság a szavazókörben a kérelmező szavazatának leadását megtagadta, megsértette az Alaptörvény XV. cikk (1) és (2) bekezdését, a XXIII. cikk (3) bekezdését, az Övjt. 1. § (2) bekezdését, valamint a Ve. 82. § (2) bekezdés a) pontját.
[26] Továbbá egységes a Kúria gyakorlata abban a kérdésben is, hogy a kifogás kiegészítésére annak benyújtását követően már nincs mód. Ez nemcsak a sommás eljárás sajátosságaiból, s nemcsak a Ve. 212. § (2) bekezdésből következik, hanem a Ve. – felülvizsgálati kérelemben megjelölt – 216. §-ából is. Ugyanis ha a választási bizottság a visszavont felülvizsgálati kérelem alapján az eljárást hivatalból mégis folytathatja, ez azt jelenti, hogy a kifogás benyújtásával a kifogás eloldódott a kifogás előterjesztőjétől, tehát a kifogás benyújtójának a „rendelkezési joga” adott esetben még a visszavonásra sem terjed ki. Az, hogy a Ve. 43. § (2) bekezdése lehetővé teszi a bizonyítékok széles körének felhasználását, vagy hogy a kérelmező szóbeli nyilatkozattételt tehet a Ve. 43. § (3) bekezdés alapján, még nem jelenti azt, hogy a benyújtott kifogást – amely alapján rögzült a vizsgálat iránya, a bizonyítandók köre – később kiegészítheti. {Kúria Kvk.IV.37.531/2018/2. végzés [20] bekezdés}.
[27] A kifejtettekre tekintettel a továbbiakban azt a körülményt kellett a kifogás tárgyának tekinteni, hogy a szavazatszámláló bizottság a kérelmezőt arról tájékoztatta, hogy a szavazóköri névjegyzékben nem szerepel, így nem szavazhat.
[28] A Ve. 115. § (1) bekezdése szerint azt a választópolgárt, aki a szavazás napját megelőző hatvanhetedik napon a szavazóköri névjegyzékben szerepel, a Nemzeti Választási Iroda értesítő megküldésével tájékoztatja a szavazóköri névjegyzékbe vételéről. A 115. § (2) bekezdés értelmében az értesítőt a választópolgár értesítési címére, ennek hiányában lakcímére a szavazást megelőző ötvenegyedik napig kell megküldeni. Tehát a Ve. 115. § (2) bekezdése a névjegyzékben szereplők kötelező értesítését írja elő.
[29] A Ve. a választópolgár tájékoztatása keretében – a 118. § (1) bekezdésében – rögzíti, hogy a választás kitűzésétől a névjegyzék lezárásáig a település szavazóköri névjegyzékének adatait – a helyi választási irodában bárki megtekintheti.
[30] A Ve. 115. § (1) bekezdésével összhangban rendelkezik úgy a Ve. 110. § (2) bekezdése, hogy a szavazóköri névjegyzékkel kapcsolatos kérelmet a szavazást megelőző hatvanhatodik naptól lehet benyújtani.
[31] A fentiekből következően ha valaki a szavazóköri névjegyzékbe vételről nem kapott értesítőt, úgy több mint ötven nap áll számára rendelkezésre, hogy a névjegyzékbe vétellel kapcsolatos kérelmet nyújtson be.
[32] A Ve. 101. §-a alapján a szavazóköri névjegyzék a központi névjegyzék adatai alapján készül. Jelen ügyben nem volt vita tárgya, hogy a kérelmező azért nem kapott értesítőt a szavazóköri névjegyzékbe vételről, mert a központi névjegyzékben sem szerepelt. A Ve. 82. § (1) bekezdése alapján a központi névjegyzék a Nemzeti Választási Iroda által vezetett elektronikus nyilvántartás. A választójogát az a választópolgár gyakorolhatja, aki a központi névjegyzékben szerepel. Ebből következően a névjegyzékben szerepelés az aktív választójog gyakorlásának alaki feltétele.
[33] A Ve. 91. § (1) bekezdése szabályozza a magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgár központi névjegyzékkel kapcsolatos kérelmét, a 94. § a kérelem elbírálásának rendjét. A 94. § (1) bekezdése szerint a központi névjegyzékkel kapcsolatos kérelmet a beérkezésétől számított öt napon belül kell elbírálni, a (2) bekezdés szerint pedig a beérkezése napján, vagy ha nem munkanapon érkezik be, akkor a következő munkanapon, de legkésőbb a szavazást megelőző második napon kell elbírálni.
[34] Végül kiemelendő, hogy a 106. § (1) bekezdése alapján a szavazást megelőző második napon 16 óráig bekövetkező változások átvezetését követően a Nemzeti Választási Iroda a szavazóköri névjegyzéket és a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékét lezárja.
[35] Jelen ügyben a már kifejtettek szerint a kifogás annak megállapítására irányult, hogy a szavazatszámláló bizottság sértette meg az Alaptörvény XV. cikkét, XXXIII. cikk (3) bekezdését, továbbá az Övjt. 1. § (2) bekezdését, valamint a Ve. 82. § (2) bekezdés a) pontját amikor megtagadta, hogy a kérelmező szavazatának leadását megtagadta. A kérelmező felülvizsgálati kérelme is ennek megállapítására irányult (felülvizsgálati kérelem 3. pontjában előadott határozott kérelem).
[36] A Ve. 177. § (1) bekezdése alapján a szavazatszámláló bizottság visszautasítja azt a választópolgárt, aki nem szerepel a kinyomtatott szavazóköri névjegyzékben.
[37] Az eljárásban az nem volt vitatott, hogy a kérelmező a kinyomtatott szavazóköri névjegyzékben nem szerepelt, így a szavazatszámláló bizottság jogszerűen járt el, amikor megtagadta a szavazat leadását, hiszen ha a bizottság azt állapítja meg, hogy a választópolgár nem szerepel a szavazóköri névjegyzékben, akkor törvényi kötelezettsége őt visszautasítani. További mérlegelési, bizonyítási jogkör őt nem illette meg.
[38] Mindezért a Kúria a felülvizsgálattal érintett határozatot a fenti eltérő indokolással, a Ve. 213. § (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.
II.
[39] A kérelmező a beadványaiban – tartalmában – azt is vitatta, hogy nem szerepelt a központi névjegyzékben, s ennek hiányát alaptörvény-ellenes helyzetre vezette vissza.
[40] A Kúria a fentiekkel kapcsolatban a következőkre utal:
[41] A Ve. 91. § (1) bekezdése alapján a magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgár a központi névjegyzékkel kapcsolatos kérelmet
a) személyesen a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti helyi választási irodához vagy
b) levélben, elektronikus azonosítását követően elektronikusan vagy anélkül elektronikusan a lakcíme szerinti helyi választási irodához
nyújthatja be.
[42] A Ve. 94. § (1) bekezdése szerint a központi névjegyzékkel kapcsolatos kérelmet a beérkezésétől számított öt napon belül kell elbírálni. A Ve. 106. § (1) bekezdése szerint a névjegyzékkel kapcsolatos utolsó döntést a szavazást megelőző második napon 16 óráig meg kell hozni, mert ezt követően a (2) bekezdés alapján a beérkezés napján, vagy ha nem munkanapon érkezik be, akkor a következő munkanapon, de legkésőbb a szavazást megelőző második napon kell elbírálni, mert ezt követően a Nemzeti Választási Iroda a szavazóköri névjegyzéket lezárja. Ezért rendelkezik úgy a Ve. 94. § (2) bekezdése, hogy ha a központi névjegyzékkel kapcsolatos kérelmet a beérkezése napján, vagy ha nem munkanapon érkezik be, akkor a következő munkanapon, de legkésőbb a szavazást megelőző második napon kell elbírálni.
[43] A Ve. 235. § (1) bekezdése értelmében a helyi választási iroda központi névjegyzékkel kapcsolatos kérelmet elbíráló döntése ellen legkésőbb az arról szóló értesítés kézhezvételét, illetve elektronikus úton vagy telefaxon közölt értesítés esetén az értesítés megküldését követő tizenötödik napon lehet fellebbezést benyújtani. a (2) bekezdés pedig kimondja, hogy a helyi választási iroda szavazóköri névjegyzékkel kapcsolatos kérelmet elbíráló döntése ellen legkésőbb az arról szóló értesítés kézhezvételét, illetve elektronikus úton vagy telefaxon közölt értesítés esetén az értesítés megküldését követő harmadik napon, de nem később mint a szavazást megelőző második napon lehet fellebbezést benyújtani.
[44] A fentiekből következően a Ve. szavazást megelőző második napot jelöli meg a névjegyzékkel kapcsolatos jogorvoslati határidőként a Ve. 236. § (1) bekezdése alapján a névjegyzékkel kapcsolatos fellebbezést a megtámadott határozatot hozó helyi választási iroda vezetőjéhez kell benyújtani. A 236. § (4) bekezdés alapján ha a helyi választási iroda vezetője a fellebbezésnek nem ad helyt, a fellebbezést legkésőbb az elbírálására rendelkezésre álló határidő utolsó napján felterjeszti a járásbírósághoz. Az (5) bekezdés alapján a bíróság a fellebbezésről legkésőbb a beérkezését követő tizenötödik napon, a választás kitűzését követően meghozott döntés esetén a beérkezését követő három napon belül, de legkésőbb a szavazást megelőző napon dönt.
[45] Ezen szabályozás lényege, hogy a választásra jogosultak köre legkésőbb a szavazást megelőző második napon – erre irányuló bírósági felülvizsgálati kérelem esetén legkésőbb a szavazást megelőző napon véglegessé váljon. A szavazás napján a szavazókörben ugyanis már nincs lehetőség a választójog anyagi feltételeinek érdemi vizsgálatára, ott a Ve. 176. §-a szerint ténylegesen csak a választójog gyakorlásának alaki feltételei vizsgálhatók (személyazonosság, lakcím vagy személyi azonosító igazolása, továbbá a szavazatszámláló bizottság megállapítja, hogy a polgár szerepel-e a kinyomtatott szavazóköri névjegyzékben).
[46] A Kúria a fentiek alapján megállapította, hogy ha a kérelmező kérelmét a névjegyzékbe- vétellel kapcsolatos kérelemként kellett volna értékelni, úgy – amellett, hogy elkésetten került a szavazás napján előterjesztésre – a Nemzeti Választási Bizottságnak sem lett volna hatásköre eljárni, és a bírói felülvizsgálat sem a Kúriához, hanem járásbírósághoz (a Nemzeti Választási Iroda elnökéhez döntése esetén a Fővárosi Törvényszékhez tartozik). Ebben az esetben a Nemzeti Választási Bizottságnak a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kellett volna utasítania.
III.
[47] A kérelmező nyilatkozataira tekintettel a Kúria a teljesség kedvéért jegyzi meg, hogy a kérelmező a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2014. évi választásán részt vett, a 2019. évi választás időpontjában azonban a szavazóköri névjegyzékben nem szerepelt, így tehát a két időpont között – az iratokból meg nem állapítható módon és időben – „kikerült”. Ezen kérdés részletes vizsgálata erre irányuló határozott kérelem hiányában nem történhetett meg, azonban megjegyzendő, hogy a törlésről a Ve. 95. § (1) bekezdése szerint határozattal kell rendelkezni, melyet a féllel közölni kell. A törölt választópolgárt a törléssel szemben a jogorvoslat joga megilleti, amelyről őt kifejezetten tájékoztatni szükséges.
IV.
[48] Ami pedig az alkotmányossági kérdést illeti, a Kúria egyetért kérelmezővel, hogy alkotmányossági szempontból vizsgálandó helyzet állt elő a kérelemben foglaltak alapján.
[49] Az állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 23. § (1) bekezdése szerint e törvény alkalmazásában – a lakcímbejelentés napjától – Magyarországon lakik az a lakóhellyel rendelkező nem magyar állampolgár,
a) aki bevándorolt vagy letelepedett jogállású,
b) akit menekültként elismertek, valamint
c) aki a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát Magyarországon gyakorolja, és bejelentési kötelezettségének eleget tett.
[50] Ebből (is) következően három státusz szerint a) a bevándorolt vagy letelepedett, b) menekült, c) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek csoportja képezhető. Az Alaptörvény XXIII. cikk (3) bekezdése szerint „Magyarországon menekültként, bevándoroltként vagy letelepedettként elismert minden nagykorú személynek joga van ahhoz, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választó legyen.” Ebben a felsorolásban valóban nem szerepel a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek jogállása, viszont ezen alaptörvényi rendelkezést nem lehet úgy értelmezni, hogy aki egyszer már bevándorolt státuszt kapott, az akkor is aktív választójoggal rendelkezik a helyi önkormányzati választásokon, ha jogállása változott.
[51] Reális problémát vet fel tehát a felülvizsgálati kérelem, amikor – az Szmtv. 19. § (3) bekezdése, 88. § (2) és (4) bekezdése felhívásával – azzal érvel, hogy a kérelmező „valahol” egy magyar állampolgár és egy bevándorolt közötti státuszban van. Azonban a Kúria megítélése szerint ez az általános probléma már konkrét nem választási ügy. E kérdés megoldását ezért nem a választási eljárás során a három napos jogorvoslati határidőn belül kell keresni, hanem mint alkotmányossági probléma – valamely hatáskörében eljárva – az Alkotmánybíróság kompetenciájába tartozik.
V. Összegezve:
[52] A Kúria
– nem állapította meg a szavazatszámláló bizottság döntésének törvényellenességét, mivel törvényi kötelezettsége a szavazatszámláló bizottságnak visszautasítani azt a választópolgárt, aki a szavazóköri névjegyzékben nem szerepel;
– megállapította, hogy ha a probléma a központi névjegyzékkel kapcsolatos, akkor azt nem ebben az eljárásban kell érvényesíteni;
– megállapította továbbá, hogy a központi névjegyzékből való törléshez számos garancia kapcsolódik, amelyeknek érvényesülni kell;
– végül – a vonatkozó jogszabályok felhívásával – utalt arra, hogy az ügyben (és más hasonló ügyekben) felmerült általános alkotmányossági probléma megoldása túlmutat a Kúria ezen hatáskörén és eljárásán, az az Alkotmánybíróság kompetenciájába tartozik.
Záró rész
[53] A Kúria a kérelmezőt a Ve. 228. § (3) bekezdése, a Kp. 157. § (7) bekezdése, 35. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó, polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 102. § (1) bekezdése és 83. § (1) bekezdése alapján kötelezte az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A. § (7) bekezdésében meghatározott mértékű feljegyzett eljárási illeték megfizetésére.
[54] A végzés elleni további jogorvoslatot a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2019. október 22.
Dr. Balogh Zsolt s.k. a tanács elnöke,
Dr. Kiss Árpád Lajos s.k. előadó bíró,
Dr. Horváth Tamás s.k. bíró