A Kúria
v é g z é s e
Az ügy száma: Kvk.IV.38.045/2019/2.
A tanács tagjai: Dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke, Dr. Horváth Tamás előadó bíró, Dr. Dobó Viola bíró
Kérelmező: Nemzeti Roma Összefogás
Kérelmező képviselője: Kusper Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: Dr. Kusper Zsolt)
Az ügy tárgya: választási ügyben hozott határozat felülvizsgálata
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: kérelmező
A felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: Nemzeti Választási Bizottság 393/2019. számú határozata
Rendelkező rész
Kúria
– a Nemzeti Választási Bizottság 393/2019. számú határozatát helybenhagyja;
- kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak – külön felhívásra – 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.
A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] Kérelmező 2019. szeptember 9-én a roma területi nemzetiségi önkormányzati képviselők 2019. évi választásán Budapest Fővárosban állított területi listáját 8 fő jelölttel bejelentette a Fővárosi Választási Bizottságnál (a továbbiakban: FVB). A lista bejelentésével egyidejűleg 65 db ajánlóívet adott át, amelyből 20 db üres volt, így a Fővárosi Választási Iroda (a továbbiakban: FVI) 45 db ajánlóívet ellenőrzött, és az ellenőrzés eredményéről tájékoztatta az FVB-t.
[2] Az FVB határozatában hivatkozott a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Nek tv.) 60. § (1) bekezdésére, amely alapján az a nemzetiségi szervezet állíthat területi listát, amely a fővárosban, megyében kitűzött települési nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán legalább a választások tíz százalékában önállóan jelöltet állított, és amely a választópolgárok legalább két százalékának ajánlását összegyűjtötte. Megállapította, hogy a nemzetiségi önkormányzati választás kitűzésekor, 2019. július 30-án Budapest Főváros 7740 választópolgára szerepelt a központi névjegyzékben roma nemzetiségi választópolgárként, így a listaállításhoz szükséges ajánlások száma 155.
[3] Összevetve a törvényi követelményekkel az FVB megállapította, hogy a Fővárosi Választási iroda (a továbbiakban: FVI) tájékoztatása szerint a Nemzeti Roma Összefogás leadott ajánlóívein 145 darab érvényes ajánlás szerepelt, amely nem felel meg a Nek tv. 60. § (1) bekezdésében foglalt követelménynek.
[4] Az FVB ezek alapján a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 133. § (2) bekezdése szerint a lista nyilvántartásba vételét visszautasította.
[5] Kérelmező jogi képviselője útján 2019. szeptember 16-án, 15 óra 25 perckor személyesen eljárva fellebbezést nyújtott be az FVB 135/2019. (IX. 13.) számú határozatával szemben. Előadta, hogy az FVB határozata súlyosan sérti az Alaptörvény XXIII. cikkét, a Ve. 2. § (1) bekezdését, 126. §-át és az NVB 5/2014. iránymutatásában foglaltakat. Megítélése szerint az FVB az ajánlások ellenőrzése során a teljes körű egyezés törvényi követelményének érvényesítése mellett nem tartotta tiszteletben a jelölő szervezetre leadott ajánlásban megnyilvánuló választópolgári akaratot.
[6] A jogszabálysértésekkel összefüggésben megjelölte 160 választópolgár adatait. Indokolása szerint a négy csoportban, összesen 193 tételben megjelölt választópolgárok adatai mindenképpen megfelelnek a jogszabályi követelményeknek.
[7] Kérelmező kifogásolta továbbá, hogy az FVB határozatát nem kézbesítette számára, azt csak a honlapját figyelve észlelte, illetve hogy az ellenőrzés részleteiről megfelelő tájékoztatást nem kapott, így a fellebbezését csak saját adatai (”nyilvántartása”) alapján készíthette. Kérte az FVB határozatának megváltoztatását és a lista nyilvántartásba vételét.
A Nemzeti Választási Bizottság határozata
[8] A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) 393/2019. számú határozata szerint a fellebbezés az FVB határozata érdemének megváltoztatására nem alkalmas.
[9] Az FVI Kérelmező ajánlásainak ellenőrzését az alábbiak szerint végezte el: feldolgozott ajánlóívek száma: 45, ebből érvényes: 36, érvénytelen: 9; az érvényes íveken lévő rögzített ajánlások száma: 254, érvényes ajánlások száma összesen: 145, érvénytelen ajánlások száma összesen: 109; az érvénytelen ajánlások közül formai hibás ajánlás: 0, többszörös ajánlás: 6, egyéb okból érvénytelen: 103.
[10] Az NVB a Nemzeti Választási Iroda (a továbbiakban: NVI) útján elvégezte a Kérelmező által megjelölt okok alapján, a fellebbezésben konkrétan hivatkozott 193 darab ajánlás ismételt vizsgálatát. Megállapította tételesen, hogy a Kérelmező mely esetekben kezdeményezett felülvizsgálatot olyan ajánlások kapcsán, amelyeket az FVI az ellenőrzése során már érvényesként regisztrált jelentésében (összesen 97 tétel). Kérelmező továbbá olyan ajánlások esetében kezdeményezett felülvizsgálatot névjegyzékben való szereplés vagy megfelelő adategyezés címszavakkal, amely az ellenőrzés alapján érvénytelen íven szerepelt: 29472I0003, 29472I0007, 29472I0011, 29472I0013, 29472I0015, 29472I0021, 29472I0023, 29472I0026, 29472I0032 jelű ívek, illetve az íveken szereplő valamennyi ajánlás. Ezen ívek érvénytelenségét az aláírást gyűjtő polgár adatainak eltérése okozta.
[11] Az NVB hivatkozással élt, mely szerint a Kúria népszavazási kezdeményezést támogató aláírások ellenőrzésével kapcsolatban a Knk.I.37.722/2016/3. számú végzésében úgy foglalt állást, hogy aláírás gyűjtő adataihoz kapcsolódó hiányosságok azt eredményezik, hogy az íven szereplő valamennyi támogatói aláírás a népszavazási kezdeményezésről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 17. § első fordulatának megfelelően érvénytelen lesz. Megállapította, hogy mivel a népszavazási kezdeményezést támogató aláírások és az jelölést támogató ajánlások ellenőrzésére vonatkozó szabályok nagymértékű hasonlóságot mutatnak, az utóbbi esetben is indokolt az az értelmezés, miszerint az ajánlás érvényességének feltétele a Ve. 122. § (6) bekezdésében foglaltak teljesülése. Az NVB ezért jelen eljárásban is alkalmazhatónak tartotta a Kúria döntésében foglalt megállapítást, és egyetértett a FVI ellenőrzésében szereplő minősítésekkel.
[12] Kérelmező által megjelölt további esetekben az NVB tételes hiba-okokat talált, amelyek megfeleltek az FVI ellenőrzésének (12 tétel).
[13] Az NVB két esetben Kérelmező indítványának megfelelően módosította az ajánlás érvényességét, és elfogadta azokat:
1. 29472I0019 ív (1.) sorszámon az ajánlásban meglévő adateltérés (irányítószám hiánya) nem okozta az ajánlás érvénytelenségét, mivel annak feltüntetése nem kötelező;
2. 29472I0019 ív (5.) sorszámon az ajánlásban meglévő adateltérés (második utónév elhagyása, ajtó-emelet megjelölésének hiánya a lakcímben) nem okozta az ajánlás érvénytelenségét, mivel ezek a kisebb jelentőségű eltérések a Ve. 126. § (2) bekezdése alapján megengedettek.
[14] Az NVB a fenti tételes ellenőrzés alapján megállapítja, hogy a FVI ellenőrzése és ennek alapján az FVB döntése az Alaptörvény felhívott rendelkezésének és a választási eljárás alapelveinek megfelelt. Az egyes ajánlások érvénytelenségének oka döntően a Kérelmező által lényegesen eltérő okok miatt lett megállapítva, az ellenőrzés korrekcióját csak kettő esetben lehetett elvégezni. Kérelmező által megjelölt és vizsgálható ajánlások közül ezért 147 felelt meg minden szempontból a jogszabályi követelményeknek, amely elmarad a listaállításhoz szükséges 155 ajánlástól a roma fővárosi területi nemzetiségi önkormányzati képviselők 2019. évi választásán, és így a lista nyilvántartásba vételének visszautasítását indokolja.
[15] Az NVB az FVB határozatának kézbesítését vizsgálva megállapította, hogy a jelölő szervezet jogorvoslathoz való joga a közlés elmaradása miatt végül nem sérült.
[16] Mindezek alapján az NVB a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján a 135/2019. (IX. 13.) FVB határozatot érdemét illetően helybenhagyta.
A felülvizsgálati kérelem
[17] Kérelmező az NVB határozatának megváltoztatását kérte. Másodlagosan kérte, hogy azt a Kúria helyezze hatályon kívül, és kötelezze új eljárásra az FVB-t, illetve az NVB-t.
[18] Álláspontja szerint a határozat meghozatalakor az NVB megsértette Magyarország Alaptörvénye 1. cikk (3) bekezdését és a XXIII. cikkét, a Ve. 2. § (1) bekezdését, 126. §-ában foglaltak, mert az ajánlások ellenőrzésekor a megjelölt jogszabályhelyeket helytelenül és tévesen értelmezte illetőleg az ajánlások ellenőrzésének egyes kérdéseiről szóló 5/2014. NVM iránymutatása alapján a jogszabállyal ellentétesen járt el.
[19] A kérelem szerint az ajánlást gyűjtő személy adatainak nem egyezősége miatt az általa jegyzett ajánló íveken szereplő érvényes ajánlásokat nem lehetett volna figyelmen kívül hagynia a választási bizottságoknak.
[20] Másrészt a kérelem kifogásolja a tételes ellenőrzés elmaradását, hivatkozva a két, csekély eltérés miatt az NVB által utólag érvényesnek tekintett ajánlás esetére, amit 12 eset kontrollja után szűrtek ki. További ellenőrzéssel eszerint a hiányzó érvényes ajánlások meglettek volna.
A Kúria döntése és jogi indokai
[21] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott.
[22] A Ve. 222. § (1) bekezdése szerint az NVB határozatával szemben felülvizsgálati kérelmet az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be. Kérelmezőnek az ügyben való érintettségét az alapozza meg, hogy a sérelmezett határozatban megjelölt listaállító jelölő szervezet.
[23] A Kúriának abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy az ajánlást gyűjtő személy azonosíthatóságának hiányában az általa jegyzett ajánlóíven szereplő ajánlások is érvénytelenek-e (I.), továbbá az ajánlások tételes ellenőrzése az eljárás során megtörtént-e (II.).
I.
[24] Az ajánlóívre vonatkozó rendelkezéseket a Ve. 120-121. §-ai tartalmazzák. A Ve. 120. § (2) és 121. § (1) bekezdései alapján az ajánlóív kizárólag a választási iroda által kiállított ajánlóív lehet. Az ajánlóív adattartalmával kapcsolatban a Ve. 121. §-a rögzíti, hogy azon szerepel a választás típusa, a jelölő szervezet neve, a választókerület megnevezése és az ív egyedi azonosítója. A Ve. 125. § (2) bekezdése szerint az ajánlások ellenőrzése során meg kell vizsgálni a 122. §-ban foglalt követelmények teljesülését, azonosítani kell az ajánló választópolgárt, meg kell állapítani, hogy rendelkezik-e választójoggal, továbbá meg kell állapítani, hogy az érvényes ajánlások száma eléri-e a jelöltséghez szükséges számot. A 126. § szerint az ajánlás érvényes, ha
„a) az ajánló választópolgár az ajánlóív kiadásának és benyújtásának napja közötti bármely időpontban jogosult volt jelöltet ajánlani a választókerületben,
b) az ajánló választópolgár ajánlóíven feltüntetett adatai – az aláírás kivételével – a szavazóköri névjegyzék adataival megegyeznek,
c) az ajánlás megfelel a 122. §-ban foglalt követelményeknek”.
[25] A Ve. 122. § (6) bekezdése szerint az ajánlóíven az ajánlást gyűjtő személynek fel kell tünteti a nevét, személyi azonosítóját – ha nem rendelkezik személyi azonosítóval, a személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának számát – és az aláírását.
[26] Az NVB a Kúria népszavazási kezdeményezést támogató aláírások ellenőrzésével kapcsolatban a Knk.I.37.722/2016/3. számú végzésre utalt, amely szerint a szabálytalan íven szereplő valamennyi támogatói aláírás az Nsztv. 17. § első fordulatának megfelelően érvénytelen lesz. Kérelmező szerint viszont ezzel az NVB szükségtelenül korlátozta a roma választópolgárok Alaptörvényben biztosított választáshoz való jogát és törvénysértő módon szembe helyezkedett a Ve. 126. §-ában foglaltakkal, ami az érvényes ajánlásokra vonatkozik. Kérelmező tehát az önmagukban érvényes ajánlások „föláldozását” kifogásolja, az ajánlásokat gyűjtőt érintő szabálytalanság esetére.
[27] A Ve. 122. § (6) bekezdése és 126. §-a közötti ellentmondás csak látszólagos, tekintettel a szabály közvetlen jogi környezetére. A 123. § (4) bekezdése szerint ugyanis érvénytelen az az ajánlás, amit az ajánlási szabályok megsértésével gyűjtöttek. Figyelemmel a Kúria idézett végzésére, az NVB és a kérelmező által is analógiaként használt Nsztv. 17. §-a szerint a 15. (az aláírásgyűjtő ívre vonatkozó) §-ban foglaltaknak nem megfelelő vagy a 16. (az aláírásgyűjtés helyére vonatkozó) §-ban foglalt rendelkezések megszegésével gyűjtött aláírás érvénytelen. A Ve. 123. § (4) bekezdése eszerint a Ve. 60. pontját alkotó 122. (az aláírásgyűjtő ívre vonatkozó) és 123. (az aláírásgyűjtés helyére vonatkozó) §-ra kell, hogy közvetlenül vonatkozzon. Érvénytelen tehát a Ve. alapján az az ajánlás, amit az ajánlóívre vonatkozó szabályok, köztük a 122. § (6) bekezdése megszegésével gyűjtöttek, vagyis ha az ajánlóíven az aláírást gyűjtő személy azonosításra alkalmas adatai nem megfelelőek, akkor az adott ajánlóíven gyűjtött ajánlások is érvénytelenek – tekintet nélkül az adott ajánlás „önmagában való”, azaz 126. § (2) bekezdés szerinti „érvényességére”. A jogszabály e kifejezett rendelkezése folytán a felülvizsgálati kérelemben megjelölt alapelvi sérelmek felmerülése kizárt.
II.
[28] A felülvizsgálati kérelem másik kifogása szerint az ajánlások tételes ellenőrzése nem történt meg. Megállapítható, hogy ez nem helytálló. Az FVI ellenőrzésének kimutatása tételesen megtörtént az ajánlás ellenőrző rendszer lefuttatásával, mely az ügyiratok között megtalálható. Az NVI ellenőrzésének eredményeit pedig az NVB határozata részletesen, az egyes ajánlásokra tételesen kiterjedően tartalmazza.
[29] A kérdés tisztázását illetően a Kúria rámutat, hogy a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 157. § (7) bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 124. § (5) bekezdésének megfelelően – figyelemmel a Ve. 229. § (2) bekezdéséből következően alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokról szóló 2005. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Knptv.) 1. § (2) bekezdésére, valamint 2. § (2) bekezdésére – a kérelemre a Kp. keresetlevélre vonatkozó 37. § (1) bekezdés f) pontja vonatkozik, azaz a félnek kell a kérelem alapjául szolgáló bizonyítékokat előadnia. A felülvizsgálati kérelem azonban erre vonatozó tételes állítást (azaz: melyik érvénytelennek minősített ajánlást vagy ajánlásokat tartja e kétszeres ellenőrzés ellenében érvényesnek) nem hoz fel. Jelen eljárás rövid (háromnapos) határideje további hivatalból történő részletes bizonyítási eljárás lefolytatását nem teszi sem lehetővé, sem kötelezővé, jelen esetre tekintettel pedig az előbbiek miatt indokolttá sem.
[30] Kérelmező az ajánlást gyűjtő személyeket illetően a kérdésesek adatai nem megfelelőségét egyébiránt nem vitatta.
[31] A Kúria minderre tekintettel, a hatásköre gyakorlására jelen ügykörben irányadó Ve. 231. § (5) bekezdése a) pontjára figyelemmel, az NVB 393/2019. számú határozatát helybenhagyta.
Záró rész
[32] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228. § (2) bekezdése Kp. 157. § (7) bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 124. § (5) bekezdésének megfelelően – figyelemmel a Ve. 229. § (2) bekezdéséből következően alkalmazandó Knptv. 1. § (2) bekezdésére – tárgyaláson kívül bírálta el.
[33] A Kúria az eljárási illetékről való rendelkezés során a Kp. 157.§ (7) bekezdésére is figyelemmel a Ve. 228. § (2) bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 35. § (1) bekezdésén keresztül alkalmazott Pp. 101. § (1) és 102. § (1) bekezdései alapján és az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 5. § (1) bekezdés d) pontja alapján döntött, tekintetbe véve ugyanezen jogszabályi szakasz (2) és (3) bekezdését is. Mivel a kérelmező nem nyilatkozott a (2) bekezdés szerinti feltételek fennállásáról, ezért az Itv. 5. § (1) bekezdés d) pontja szerinti illetékmentesség jelen eljárásban nem illette meg. Az Itv. 45/A. § (5) bekezdése szerinti eljárási illetéket ezért a kérelmező viseli.
[34] A végzés elleni felülvizsgálatot a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2019. szeptember 25.
Dr. Balogh Zsolt s. k. a tanács elnöke,
Dr. Horváth Tamás s. k. előadó bíró,
Dr. Dobó Viola s. k. bíró